Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-01 / 52. szám

VllAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! íz MQP Központi Vezetőségének távirata a Mongol Népi Forradalmi Párt Közpanli Bizottságához AZ MDP CSÖNG RADMEGYEJ B1ZOTTSAGANAK LAPJA XII. évfolyam, 52. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1956, március 1. A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, Ulan-Bator Kedves Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége cs az egész magyar dolgozó nép nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük a Mongol Népi Forradalmi Párt megalapításának 35. évfordulója alkalmából. Teljes sikert kívánunk Ünöknek ahhoz a harchoz, amelyet a mongol nép a s-zocializmus építéséért, a beke megvédéséért vív. Mély meggyőződésünk, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével a mongol nép ebben a harcban diadalmaskodni fog. Forró kommunista üdvözlettel: a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Városunk energiaellátása Napjainkban lehetetlen a villamosenergiaellátásról beszélni anélkül, hogy szóba ne kerülnének azok a hatalmas méretű villamosítási tervek, amelyek a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán hangzottak el. Mint ismeretes, e terveknek az a célja, hogy az egész, óriási kiterjedésű szovjetországban kiépítsék az egységes energetikai rendszert. Erről önkéntelenül is Leninnek a szavaira kell gondolnunk, arra a képletére, melyben megállapította, hogy „A kommunizmus egyenlő: szovjethatalom plusz az egész ország villamosítása". Az egységes energetikai rendszer — miután már a híres, villamosításra vonatkozó GOELKO-terv megvalósult — az egész ország villamosításának magas fokát jelenti, és szoros összefüggésben van azokkal a megállapításokkal, amelyek ugyancsak a kongresszuson hangzottak el arról, hogy a villanyenergiát olcsóbbá tes2i a nagyobb kapacitású és nagyobb területet ellátó erőművek építése. Ezek a megállapítások éppúgy vonatkoznak minden más országra, mint a Szovjetunióra, hiszen fizikai és gazdasági tényeket állapítanak meg. Ha városunk energia-ellátásával foglalkozunk, szükségképpen keresnünk kell az összefüggést ezekkel az elvekkel. És ezt az összefüggést hamarosan meg is találjuk. Honnan kapja Szeged a villamosnergiát? A közvélemény nyilván a Szegedi Erőművet tartja számon városunk energiaforrásaként. Ha ez így van, akkor a közvélemény elmaradt a való helyzettől, ugyanis az Erőműtől városunk villamosenergia-ellátásának csak egy részét, méghozzá jelentéktelenebb részét kapja. Szegedet is bekapcsolták az országos — 120 ezer voltos villanyhálózatba, így a város ellátásához szükséges energia nagy része ezen a hálózaton keresztül a nagy erőművekből érkezik. Mindjárt meg kell állapítanunk, — hogy világosabban kitűnjön az összefüggés azokkal az elvekkel, amelyek az SZKP XX. kongresszusán elhangzottak —, hogy a kisebb kapacitású Szegedi Erőmű által termelt energia előállítása drágább, mint azé a villamosenergiáé, amelyet az országos hálózatból kapunk. De a nagyobb méretek előnyösebb volta nemcsak a villamosenergia előállításában, hanem vezetésében is megmutatkozik. A Délmngyarországi Áramszolgáltató Vállalat már hét éve folytat egy nagyszabású munkát, amely 1957 közepére fejeződik be. A város belső ellátása ugyanis kétezer voltos vezetéken történt. Ez nem volt előnyös, mert a kétezer voltnál nagy veszteségek jelentkeztek, és mert a vezeték keresztmetszete meglehetősen szűk volt a gyors ütemben növekvő fogyasztáshoz képest. A fogyasztás növekedésére jellemző, hogy Szeged energia-igénye évenként 8 százalékkal emelkedik, s ez azt jelenti, hogy 1960—62-ben már a mainak kétszerese lesz a villany energia-fogyasztás. Emellett a régi kábelek már el is avultak. Most tehát fokozatosan áttérnek a 6 ezer voltos vezetékekre, átépítik a transzformátor-állomásokat, kicserélik a földalatti kábeleket. A régi vezetékek szűk keresztmetszetenek a kárát legjobban maguk a fogyasztók érezhették. A szűk keresztmetszetű kábelek nem bírják tökéletesen ellátni a növekvő fogyasztást, s így csökken az áram feszültsége. A feszültség 5 százalékos csökkenése pedig a fényerő 25 százalékos csökkenését vonja maga után, s halványan világít a lámpa. Ebben az esetben hiába használnak nagyobb égőt, ez csak rontja a helyzetet, és csupán a fogyasztás növekszik. A város külső területén is hatalmas méretű a fogyasztás növekedése. A nagykörúton (kívül, a régi 220 voltos légvezetékek 25—30 esztendős hálózata sem képes tökéletesen ellátni a lakosságot. Különösen Alsóvároson és Móraváros egy részén gyönge a villamosenergia-ellátás. De javításra szorul a perifériák energia-ellátása is. Éppen ezért hosszabbítják meg a fodortelepi végállamástól az Űj-Petőfitelep közepéig a magasfeszültséget. Béketelepet ezért kapcsolták át a téglagyári transzformátor-állomáshoz, ugyanezért építették át az egész újszegedi hálózatot az elmúlt évben 6 ezer voltosra. Az üzemek energia-ellátásában hasonléképpen a szüntelen fejlődés okoz problémát. Üj gépekkel szerelik fel a gyárakat, növekszik a villamosenergia-igény. Ezt az igényt általában 6 hónappal előbb jelenteni kell, hogy tervszerűen gazdálkodhassunk a villamosenergiával is. Már sok zavar keletkezett abból, hogy az üzemek mindenre gondollak, csak éppen arra nem, hogy fejlődésünkkel párhuzamosan több villamosenergiára lesz szükségük. A város energia-hálózatában nagy gondot okoz a közvilágítás is. A közvilágítás falakon végigfutó vezetékeken kapja a villanyáramot. A tervek szerint 5 év alatt földalatti kábelekbe szerelik a közvilágítás ellátását. Természetesen emellett növelik a közvilágítás területét is: az idén mintegy 75 üj lámpát szerelnek fel a város, főleg a perifériák területén. A város energia-fogyasztása tehát évről évre növekszik és ezzel párhuzamosan fejlesztik, korszerűsítik a hálózatot. Kérdés azonban, hogy ehhez a hatalmas és növekvő igényhez képest biztosított-e az elkövetkező évekre az energia-ellátás? Mivel — amint említettük — városunk a fogyasztásához szükséges energia nagyrészét az országos hálózatból kapja, szükséglete meszszemenően biztosított. Az országos hálózat ötszörannyi villamosenergiát képes szolgáltatni Szegednek, mint amennyire jelenleg szüksége van. Ez a megnyugtató adat azonban nem menti fel a fogyasztókat az energia-takarékosság feladatától. Közismert, hogy új ötéves tervünk milyen hatalmas mértékben kívánja fejleszteni iparunkat. Az ipar fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a villamosenergia. A villanyárammal való takarékoskodásra tehát éppen e tervek megvalósítása érdekében van szükség. A műszaki intézkedési tervek végrehajtásáért A Délmagyarország portyázó brigádja e héten három szegedi üzemet keresett fel, s az üzem vezetőivel együtt megvizsgálta, hogyan hajtották végre az intézkedési terveket. Még az elmúlt cvhen minden üzem a technika korszerűsítésére, a termelékenység emelésére — a dolgozók javaslata alapján — intézkedési terveket készített. Ezek előírják, mit, mikorra valósítson meg a vállalat vezetősége. A tervek elkészítésénél a műszakiak figyelembe vetlek az adottságokat, s az elkészített határidőt úgy állapították meg. hogy azok reálisak legyenek. Portyázó brigádunk ezért elsősorban is azt vizsgálta, hogy a vállalt határidőre végrehajtották-e azokat a feladatokat, melyek az intézkedési tervben szerepelnek. Jobban ragaszkodjanak a határidőkhöz a Szalámigyárban A Szegedi Szalámigyárban kedési tervet viszont már sok a műszaki tennivaló, ha az idei felemelt tervet teljesíteni akarják, ha a megnövekedett szükségletet ki akarják elégíteni. A gyár területe az elmúlt 10 év alatt nem gyarapodott, viszont a termelés a felszabadulás óta megnégyszereződött. A termelés fokozásának egyi'.c legnagyobb gátja az, hogy a raktár-kapacitás nem elegendő. A szalámi igen raktárigényes áru, 6—8 hónapig kell a raktárban állnia, mielőtt a fogyasztókhoz kerülhet. Ha pedig a raktárak megteltek — ahogy ez gyakran előfordul —, nem lehet termelni, mert a félkészárut nem tudják elhelyezni. Pártunk KV határozata nyomán létrejött műszáki intézkedési terv a Szalámigyárban lényegében ezzel a problémával, n raktár kapaeitás növelésével foglalkozik, ennek növelését ütemezte be. A terv- egész évre szó], természetesein vannak olyan pontjai, melyeket az első negyedévben kell valóra váltaniok! A terv egyik pontja a raktárhelyiségek gőzfűtéssel való berendezését irányozza elő. A határidő: március 1. A gőzfűtésre azért van szükség, mert ezzel csökkenteni tudják az áruk átfutási idejét, a nagyobb melegben hamarabb szárad és érik a szalámi. Ugyanis minél jobban csökken a levegő hőmérséklete, annál jobban fokozódik páratartalma. A párás levegő pedig nemcsak lassítja a száradást, hanem árt is az árunak. Ennek kiküszöböléséhez a fiitésre tehát igen nagy szükség van. Az intéz- el is készítik. nem teljesítik március l-re, körülbelül egy héttel késnek. Ez mindenképpen hiba. A műszaké intézkedési tervben szerepel egy, a telepen kívül fekvő, 10 vagon áru befogadására szolgáló raktár állványzattal való átadása is. Ennek határideje szintén március 1. Azonban 15—20 napon belül a raktár nem lesz átadható állapotban. Az indoklás az, hogy a tűzoltók a raktárat adott állapotában nem találták alkalmasnak; átépítések, módosítások váltak szükségessé. Ez az indok azonban nem nagyon elfogadható, hiszen a tűzoltók követelményeit a gyár műszaki vezetői már régen ismerik — ha nem is azóta, mióta műszaki intézkedési tervet készítettek — ezt figyelembe véve kellett volna a munkálatokat elvégezni. j Tulajdonképpen ez a két feladat várt megvalósításra az első negy edévben. Azonban szükségessé vált egy későbbi előirányzatot e negyedévre előre hosni. A hét darab füstölőben a ventilláció megjavítását június 30-ig tervezték eredetileg elkészíteni. Mivel a ventilláció szintén a szárítás folyamatának gyorsítását szolgálja, továbbá a ventillátorok és a motorok nem eleg erősek. Emellett a ventilláció irányát is meg kell változtatni minél hamarább, helyes, hogy a határidőt március 30-ra előrehozták. A munkálatok már folynak, és úgy mutatkozik, hogy az előrehozott határidőre a munkát Tartsák be a haláridőket a Bátort>yárban A SZEGEDI BÚTORGYÁR- is január l-re vállalták. Ez sem BAN ismét az asztalra került lörtént meg. Itt ismét jclenlkez* ln-- *,», oc , , . tek az „objektív okok". Aliitól az 19oj. oktober 2b-an készített , ; , , lag nem volt megfelelő anvag a műszaki intézkedési terv. Juhász k(-.sck elkészítéséhez. László a vállalat vezetője, Ruby A műszaki intézkedési terve* Vilmos műszaki vezető és a ket nézve azt kell megállapítás j.Délmagvarország" portyázó ni, hogy a Szegedi Bútorgyárban hozzákezdtek azok megvalósítás sához, de a határidőket nem tarts ják be. Elkészült a laticel gus enyves brigádjának egyik tagja pont ról-pontra megnézte; mit valósított meg eddig a vállalat a kitűzött tervből. Megállapitot- mibcng« ame,y az ták, hogy az elmúlt év utolsó zésnél ÍeIcnt maíd komol>' negvedére tervezett új szárító- anyagmcgtakarltárt. Már ki * berendezés beállítása mind a Piálták, de végezetül edény* mai napig nem történt meg. A hián>' miatt nem használJák- EU vállalat vezetősége szerint azért készült az °"ószorító és a !zeki maradt ez el, mert a berende- rén>'«orító is. közülük az egyik . M , , •. • , nem is szerepelt a tervben. Di* zest gyarto vállalat jumus be- ^ , „ . . .,.., ,. esérctre méltó, hogv a Bútor* lyett november végén szallitotta ' gyárban törekednek a munkák megkönnyítésére, mcchanizálá* beszerelésre. Most az első ne- SHra" gyedév közepén a Szolnoki Vas- AZ AZONBAN nagy hiba, ipari Vállalat elvállalta a be- -^S"' ,arlÍák a dol«ozók fel<* szerelést, a munkálatokat már ,6l,en *>'r^,"nck - az meg is kezdték. Jobban tette i"l*zkcdési lc"be vel1 Pon,"k volna a vállalat vezetősége, ha közül ötbűl mi«d6ssze egy valóí le a berendezést cs ekkor már nem akadt kivitelező vállalat a mellőzi a könnyelmű ígéretet és sult meg az első negyedév fe* léig. A Bútorgyár műszaki ve* a berendezés beállítását csak az .n-r i •• i- zetőinek és nem utolsósorban a l'loo-os ev első negyedere terpártszervezetnek szorgalmaznia "AZ ELSŐ NEGYEDÉVRE KEU AZ 1955- OK,ÓBER 26-ÁN KÉ* , ,,...., i-i szült intézkedési terv maradék* tervezetlek kozui megvalósult a , ... , .... , . Udan végrehajtását. A dolgozók szalagcsiszologep beulutása. A .. . . . . . , próbák azt mutatják, hogy gép jó, de nem használják, mert . , ,. . , .. , , kossági é3 minőségi terveket a csiszolopapír konnven szakad joggal mondhatják, hogy önköltség-csökkentési, anyagtakaré, .,, , _ , csak úgv tudják maradék nélkül rajta. A vallalat vezelosege most . intézkedett, hogy a csiszolópa- va,ora váltan., lia az áltáluk japírt vászonra ragasztva küldjék, vasoltakat, melyet intézkedési A vállalat a gép beállítását ja- tervbe is vettek, megvalósítják* nuár l-re tervezte. A valóság ^ BCltorgyár vezetői vonják le azonban azt mutatja, hogy a , .. , , , ., „i _ . .. „ .. , • a következtetést, s a dolgozok gep csak az első negvedev ve- ° gén tud teljes kapacitással dol- c,ölt tctt vállalásaikat mnra< gozni. A csapozógép beállítását dék nclkiil hajtsák végre! Jól halad a műszaki intézkedési terv végrehajtása Lépést tartanak a fejlődéssel a Szőrme és Bőrruhakészítő Vállalatnál Egyre magasodnak a frissen vont falak a Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalatnál. Egy egészen új, korszerű üzemrész épül itt — s bátran mondhatjuk, hogy ezt az épületet a szőrmeipar legkorszerűbb gépeivel népesítik be. Nem arról van szó, hogy a jelenlegi gépeket újakkal cserélik föl! Az emberek megtalálták annak módját, hogy á kisipari jellegű üzem ránkmaradt gépeit a korszerű üzemi termelés követelményei szerint továbbfejlesszék. Néhány év alatt az üzem dolgozói olyan messze elkerülték a felszabadulás előtti szőrmeipari technikát, hogy szinte egyetlen munkafolyamat sincs, amelyet a régi technikai színvonalon végeznének. És ez az új technika elsősorban az üzem dolgozóinak ötleteiből, és találékonyságából született meg. A műszaki színvonal emelésének terveit is a dolgozók nagyszerű gondolataiból, ötleteiből állították össze, v Az esztendő első negyedévére bőven jut a megoldandó feladatokból. A tev pontjai már nagyobbrészt megvalósultak és a termelés menyr.yisógi és minőségi javulását szolgálják. Az eddigi munka alapján úgy tűnik, hogy egyetlen feladatot sem kell a második negyedévre átvinni. Ellenkezőleg: a következő negyedév műszaki intézkedési tervének egyes pontjaival már most foglalkoznak. A bélésbőrök előrámázását már nagy haszonnal alkalmazzák. Készül a hulladckszortirózó asztal és az utolsó simításokat végzik a gomblyukazás gépesítésének megoldásán. A kopasz és hibás bőrök gyártás előtti javítása szintén gyakorlattá vált. Pár nap múlva dolgozik a szőrmekabát-porológép is. A hideg enyhülése lehetővé tetle, hogy a tervezett zártciklusú termelést is megvalósítsák. Eddig a táblák vasalása Pesten történt, most ezt a munkafolyamatot is itt egzik, s így a termelés teljesen zárt ciklusban halad. Az építkezés arra sarkalja az üzem dolgozóit, hogy nagyobb ütemben végezzék a műszaki fejlesztést. Ezért már most dolgoznak a második negyedévi műszaki intézkedési terv legfontosabb célkitűzéscin. Véber elvtárs elkészítette a mozgatható anyagtartó állványok műszaki rajzát, s az első mintadarab hamarosan el is készül. Az anyagtakarékosságot szolgálja a ruházati cikkeknél felhasználására kerülő bőrök műbőrrel való helyettesítése. Már most nyomoznak megfelelő műbőr után, hogy a második negyedévre biztosítsák az üzem szükségleteinek ellátását. Folyamatban van a szinkron-szalag megszervezéséhez szükséges munkahelyek elkészítése is. És mi mindent valósítanak meg még, amit a terv nem is említ! A dolgozók kezdeményezöcs alkotóereje mindig többre képes, mint amenynytt a műszaki fejlesztési terv tartalmaz. Haris László és Gémes József közös újítása a szűcsgépekre szerelt saem- és arcvédö a munka fokozott biztonságát szolgálja. Az elroppanó tű nem vágódhat többé a dolgozó arcába, vagy szemébe. Egy másik újítás — Bakai Ferenc, Gémes József és Szabó B. Antal újítása pedig lényeges ugrást jelent a szórmeszabászatban. A szabászat gépesítésének megoldását dolgozták ki, s ezzel a munkafolyamatot lényegesen meggyorsították. Ráadásul olyan ügyes és olcsó eljárást választottak, hogy csupán egy kis vágószerkezetet kellett építeni, s ez a varrógépre szerelve elvégzi a szabást. Jó ütemben halad a műszaki intézkedési terv megvalósítása a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalatnál és ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy ezelőtt fejlődésében hosszú időre megrekedt szőrmeipar is lépést tud tartani a technika álialános gyors fejlődésével.