Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-22 / 45. szám

Szerda, 1956. február 22. OELMBGYPRORSZAG A ZÁSZLÓ KÖTELEZ Pártélet A síegedi termelőszövetkezetek tagjait, a város becsületes egyénileg dolgozó parasztjait az állam iránti kötelezettségek teljesítésében elért múlt évi kiváló eredményeikért a begyűjtési miniszter néhány héttel ezelőtt gyönyörű vándorzászlóval jutalmazta. A jó munka anyagi elismeréseként pedig 35 ezer forintot — melyet fontos közületi célokra költenek — kapott a város. A zászló és ez a czép összegű pénzjutalom méltó elismerése volt a szegedi dolgozó parasztos 6zorgalmán&k, becsületességének. E szép elismerés komoly kötelezettségekkel jár. A város dolgozó parasztságának az új begyűjtési év idején is be kell bizonyítania, hogy méltó ehhez a zászlóhoz. Szeged termelőszövetkezetei és dolgozó parasztjai becsülettel őrzik ezt a zászlót. Az év első hónapjára esedékes begyűjtési tervüket ismét száz százalékon felül teljesítették. Az év első hónapjában Szegeden senki sem maradt hátralékos. Ezenfelül már a februári és a márciusi begyűjtési tervek jórészét is teljesítették. Sót már 400 olyan gazda is van, aki sertésbeadési kötelezettségét egész évre rendezte. Ezek a nagyszerű eredmények mind arról tanúskodnak. hogy pártunk. Központi. Vezetőségének 1955 márciust és júniusi határozatai nyomán városunkban is nagymértékben megjavult az állampolgári fegyelem. Termelőszövetkezeti taeok és egyéni gazdái: tettekkel bizonyítják be, hogy megértik, helyeslik pártunk politikáját. A múlt esztendőben nemcsak terméseredményeink növekedtek, hanem sokat gyarapodott városunk jószágállománya is. Bizonyítja, hogy eddig talán még egyetlen vágási szezonban sem öltek annyi sertést a város dolgozó parasztjai, mint az idén. Míg a múlt évben az egész vágási idény alatt 15 ezer sertésre kértek Szegeden vágási engedélyt, addig most január végéig nem ikevesebb, mint 17 ezer hízott sertést vágtáik le városunkban Hasonló mértékben növekedett városunk tej, tojás és baromfi termelése is. Mindezek a tények azt mutatják, hogy ma már minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy a dolgozó parasztok életszínvonalának á.llandó emelkedésével egyidőben határidőre lemaradás nélkül teljesíthessük begyűjtési kötelezettségeinket. A város begyűjtési kötelezettségének egyenletes teljesítésében nagy felelősség hárul a begyűjtési hivatal dolgozóira is, akik éppen ezekben a napokiban, hetekben végzik el az 1956. évi begyűjtési tervek felbontását. Minden gazdával külön-külön megbeszélik a tervteljesítés problémáit, az időpontot, hogy miből mikor kell teljesíteni a tervet. Ez korántsem egyszerű hivatali munka. A begyűjtési apparátusban dolgozó elvtársaknak, hogy megőrizhessük városunk jó hírnevét, alapos népnevelőmurikát is Ikell végezniök. Fontos, hogy minden termelővel szót értsenek, össze tudják egyeztetni az állam és az egyes emberek érdekeit. Ez biztos alap ahhoz, hogy kötelezetségeinket minden dekádban, hónapban és negyedévben egyaránt pontosan teljesíthessük. Ezért nagy hiba az, hogy a város egyénileg dolgozó parasztjai közül többen vannak olyanok, akik — hiába kéri őket a begyűjtési hivatal.— nem jelennek meg 1 a tervfelbontáson. Ez késlelteti a munka befejezését, s a gazdának is kára származik belőle. Arra van tehát szükség, hogy kivétel nélkül minden dolgozó paraszt felismerje a tervfelbontás jelentőségét. S azzal is elősegítse begyűjtési munkánk eredményességét, hogy előre elkeszített vetéstervével pontos időben megjelenjék a begyűjtési hivatalnál a tervfelbon'tásra. A zászló arra is kötelez bennünket, hogy ebben az esztendőben még keményebb ,harcot folytassunk a begyűjtési terveink teljesítését is szabotáló osztályellenséggel, a kulákokkai szemben. Már korábban is nagyon sok becsületes egyéni gazdának feltűnt, hogy a hátralékosok legtöbbje kulák. Olyanok vannak közöttük, mint Tóth Vince, akinek jelenleg is any-) nyi begyűjtési adóssága van, amely búzára átszámítva 80 kisebb egyéni gazdaság évi beadási kötelezettségével ér fel. A kulákok. a Minisztertanács rendelete értelmében, kötelesek még a tervfel'bohtás ideje alatt összes adósságaikat rendezni, ha ezt mégis elmulasztanák, igazságügyi szerveink előtt felelnek államellenes cselekedeteikért. Zászlónkat csak úgy tarthatjuk meg a következő esztendőben is, ha az idén még! fokozottabb gonddal készü- • lünk fel a tavaszi vetési munkáikra, a talajelőkészítésre, a növényápolásra. Ezek mind fontosai: ahhoz, hogy tovább emelkedjenek termésátlagaink, s még könnyebben tudjuk teljesíteni állam iránti kötelezettségeinket. Városunk dolgozó parasztjainak közös kívánságára nemrégen az előző éviekhez hasonlóan begyűjtési versenymozgalmat indítottunk hazánk felszabadulásának tizenegyedik évfordulója, április 4. tiszteletére. Versenykezdeményezésünk — már az első napok eredményei megmutatták — jó talajra talált. Egészen rövid idő alatt 300 egyéni gazda csatlakozott a versenymozgalomhoz. írásban vállalták, hogy végig az esztendőben késedelem nélkül teljesítik valamennyi begyűjtési kötelezettségüket. Tei, tojás, baromfi beadási kötelezettségeinket pedig december 31 helyett már április 30-ra száz százalékig teljesítik. Csatlakozzon hát ehhez a nagyszerű versenymozgalomhoz még több egyéni gajdol Államunk iránti húségünk azt kívánja tőlünk, hogy ezzel a versennyel is elősegítsük elhatározásunk megvalósulását, azt, hogy zászlónkat továbbra is megőrizzük, s a középnagyságú területekkel rendelkező városok között országosan továbbra is a legelsők maradjunk a begyűjtésben. Nagy András a városi begyűjtési hivatal vezetője A párfoktatás módszertani kérdései Irta dr. Szabó Tibor V. rész Szemináriumi megbeszélés (vita) A SZEMINÁRIUMI FOGLALKOZÁS alapformája a megbeszélés, vagy vita. A legnagyobb felkészülést igényli, módszertanilag a legnehezebb. A vita elején a vezető ismerteti a főkérdéseket és az időbeosztással kapcsolatos tervét. Ez az előzetes tájékoztatás a vita menetéről elősegíti, hogy a hallgatók jobban rendszerezzék a problémákat és hozzászólásaikban kevéssé foglalkozzanak nem odavágó kérdésekkel. A kérdések ismertetése után az első főkérdés megtárgyalására kerül sor. A akkor arra is térjük ki, hogy egyik-másik hozzászólás miért volt hibás. A vitavezetéssel kapcsolatosan egyik legfontosabb az eredményesség szempontjából: a kérdés-feltevés módja. A kérdések helyes feltevéséhez tartozik, hogy szabatos, világos, a hallgatókat önálló gondolkodásra késztető legyen. Ilyen kérdésre pl.: -Mit akarnak az imperialisták?* — a biztos egyszavas válasz: -Háborút*. Ez az általánosított kérdés bizonyára nem felel meg arra, hogy válaszul a kívánt fejeli Mfois?terfanács felhívása az ország tiglpzó'íiO! a hóakadályok elhárítására A hetek óta tartó rendkívüli havazások, hófúvások vasutainkon, közutainkon és a városok, községek belterületein hely:nkint jelentős mértékben akadályozzák a közlekedést. Az iparban,1 a bányászatban, a teimelés érdekei s a lakosság ellátásának zavartalan biztosítása szükségessé teszik a hóakadályok gyorsabb ütemű eltakarítását. Ezért a Minisztertanács felkéri a lakosságot és a dolgozók tömegszervezeteit, hogy a fontos közlekedési utakon a hóeltakarítási munkálatokban vegyenek részt s a tanácsok végrehajtó bizottságai erre vonatkozó utasításainak késedelem nélkül tegyenek eleget. A Minisztertanács utasítja a tanácsol: végrehajtó bizottságait. hogy különösen a bányavidéken a hóakadályok megszüntetéséről az 1048/ 1952. (XI. 23) számú minisztertanácsi határozat 5. pontja alapján haladék nélkül intézkedjenek és a tömegszervezetek segítségével a vasúti, közúti, valamint a belterületi közlekedés folyamatosságának biztosítása érdekében szervezzél: meg a lakosság széleskörű bevonását a hóeltakarítási munkálatokba, vezető törekedjél: arra, hogy zetrészt kapjuk, pl. a franciaországi belügybe való beavatkozásukat. A rossz kérdések egészen, megzavarhatják a hallgatókat, pl.: -Mit tudunk a Szovjetunióról?* — hiszen minden hallgató igen sokat tud róla, csal: éppen azt nem érti belőle, hogy mire kíváncsi a vezető. A kérdéséi: másik hibás formája a sugalmazó kérdés. Itt a kérdésben benne van a felelet is. Pl.: -A Wehrimacht feltámasztásával mit készítenek elő az imperialisták)?* A felelet nyilvánvaló. Máskor a kérdés eldöntő jellfegű, csak egy szóval, igennel, vagy nemmel válaszolhatunk rá. Hibás módszer az is, ha a propagandista maga válaszolja meg saját kérdéseit, ez esetben a hallgatóság Bólogató Jánosod: gyülekezetévé válik. IIA A KÉRDÉSRE nem kapunk kielégítő választ, segítő, rávezető kérdéseket tehetünk fel. Rosszul jár el azonban az a propagandista, aki addig faggatja hallgatóit, a 'kérdés rövid összefoglalására kijelölt hallgató hoszszabb felszólalásában részletesen mondja el mindazt, amit a főkérdéssel kapcsolatban fantosiftak tart. A főkérdés kifejtésére lehetőleg ne önkéntes jelentkezés alapján adjunk szót, hanem a vázlatunkban megjelölt elvtársakat kérjük fel erre. A tömörségre hívjuk fel a figyelmét, de arra kell törekednünk, hogy zavartalanul ki|ejthesse mondanivalóját. Csak ha megakad, elveszti a gondolatat fonalát, akkor kell közbeszóléssal rávezetnünk a további kérdéseiere. A főkérdés kifejtése után kerül sor a hozzászólásokra — most már elsősorban önkéntes jelentkezés alapján. A vezető követelje meg hallgatóitól, hogy a legfontosabb történelmi dátumok, a kl.oszszUcusök műveiben szereplő legjellemzőbb adatok pontos ismeretét. Határozottan viszsza kell utasítani azt a nézetet, mely ezt -iskolás* módszernek tartja. Tényismeretek, tárgyi tudás híjáin haszontalan -eméletieskedéssé« válik a tanulás. GYAKORI HIÁNYOSSÁG, hogy a szemináriumokon csak a hallgatóknak egy kis csoportja vesz részt élénken a vitában és szól hozzá csaknem minden kérdéshez. A nagyobb rész tartózkodó és csak személy szerinti felszólításra mondja el véleményét. Tartózkodásuk oka többnyire félénksógük, az önbizalom hiánya. Más esetekiben pedig az, hogy nem tanulták meg, vagy tanultak ugyan, de nem értették meg eléggé az anyagot. A propagandistának arra kell törekednie, hogy ezeket az elvtársakat is bevonja a közös munkába. A türelmetlenség itt nagy kárt okozhat. A jó vezetőnek szinte hall- vezményben azok is, gatókra vonatkozóan külön- fis 30-a után lépnek a termelőkülön kell kialakítania a vitába való bevonás legmegfelelőbb módszerét. Akadnak természetesen konok hallgatók, akik nem készültek fel az anyagból. Itt kárbavész a legjobb módszer is, hiszen ezeket az elvtársakat azért nem lehet megszólaltatni mert nincs mondanivalójuk. Az egész csoport munkájának eredményességét veszélyeztetjük. a tanulási fegyelem általános lazulását segítjük elő, ha ilyen esetekben elnézőek vagyunk. A vezető a vitát irányítja de csak a szükséges mértékig mélyül bele. Nem az c összefoglalói, hanem a hallgatók felszólalásai, vitái nyomán kell elsősorban kialakulnia egy-egy kérdés meggyőző. világos válaszának. A főkérdés vitáját a propágandista vagy az erre kijelölt hallgató összefoglalója zária le. Csak egy-két kérdés összefoglalását bízzuk r. hallgatókra, a többit magunk tartsuk. AZ ÖSSZEFOGLALÓ során feltétlenül ki kell térnünk azokra a legfontosabb hozzászólásokra, amelyek azt mutatják, hogy az illetők alaposan tanulmányozták a kérdést, az önálló következtetéseket igyekeztek levonni Meg kell dicsérni őket még akkor is, ha feleletük nem minden részletében helyes. míg azok nem mondják el szóról szóra azt a választ, amelyet ő kidolgozott. Ilyenkor a szeminárium-foglalkozásból kérdés-felelet, vagy találgatás lesz: a hallgatók gondolkodás helyett azt találgatják, hogy a propagandista mire gondol. A kérdés helyes feltevéséhez hozzátartozik az is, hogy a propagandista tudja: kinek tegye fel a kérdést. Fontos, hogy a kérdést a szeminárium egészének tegyük fel; pontosabban: előbb mondjuk el a kérdést, utána várjunk, hogy az elvtársak végiggondolhassák mondanivalójukat, majd szólítsunk fel egy hallgatót. Csak ezzel a mószerrel érhetjük el, hogy minden elvtárs gondolkozzék a kérdésen. Gyakori vita a propagan. distáik között, hogy a helyesebb módszer: a hallgatók felszólítása, vagy ha önként jelentkezés alapján adják meg a szót. A két módszert együtt kell alkalmazni. Az önkéntes jelentkezés figyelembevétele helyes, mert alctivitásra nevel, ugyanakkor nc mondjunk le a passzívabb elvtársak bekapcsolásáról. NEHÉZ KÉRDÉSNÉL helytelen képzetlenebb elvtársat szólítani, aki esetleg nem tud válaszolni, ez elvenné önbizalmát és kedvét. Fejlett elvtársnak viszont túl könynyú kérdést ne adjunk fel. A kérdésre válaszolót úgy keli kiválasztani, hogy az bizonyos erőfeszítéssel megközelítően helyes választ tudjon adni. (Folytatjuk) Nevelők ankétja Szegeden Csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel a Szabadság Filmszínházban a városi tanács VB oktatási osztalya és • Pedagógus Szakszervezet városi bizottsága -Pedagógusok és szülők* címmel ankétot tart a fegyelemre való nevelés problémáiról. Az ankéton résztvesznek az általanős- és középiskolai nevelók, valamint a szülői munkaközösségek választmányi tagjai. Bevezető előadást tart Szarka József elvtárs, a Budapesti Neveléstudományi Intézet osztályvezetője. A ruhagyári fiatalok válasza a Szegedi Kenderfonéifir diszisiáinak A Szegedi Kenderfonógyár diszistáinak február 18-i számunkban megjelent bírálatára a ruhagyári fiatalok nevében Külüs Sándorné DISZ" melyik i titkár válaszolt. Hiba volt — ' írja —, hogy a versenykihívás elfogadását nem közöltük. Ennek eleget teszünk most és egyúttal beszámolunk az eddig elért eredményekről: száz százalékos minőség mellett januári termelési tervünket 100.6 százalékra teljesítettük. Szalagunkon nincs száz százalékon alul teljesítő dolgozó és a versenykihívás óta nem fordult elő igazolatlan hiányzás és elkésés. Minisztertanácsi rendelet a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe lépők 1956. évi általános jövedelemadó-mentességéről • A 5fínisztertanács rendelete szövetkezetbe. Ilyen esetben a értelmében mentesül az 1956. ,nár kivetett jövedelemadót tőrévi jövedelemadó kivetése alól jjj. nz az egyénileg gazdálkodó, aki 1956. április 30-ig termelőszö- A rendelkezés a háztáp gazdavetkezetbc lép és — az alapsza- ságok adójára természetesen nem bálvnak megfelelően — a ház- vonatkozik, táji gazdaságban meghagyhatókon kívüli földjét és termelőeszközeit beviszi a szövetkezetbe. Amennyiben termésüket ncm egyénileg, hanem közösen takarítják be, részesülnek a kedakik ápriA Julaárugjár behozta a januári lemaradását — -Az érzelmi élet lélektana* címmel Vitaindító előadást tart csütörtököm este 7 óraikor a TTIT Horváth Mihály utcai klubjában Kardos Lajos egyetemi tanár, a neveléstudományok doktora. A Szegedi Jütaárugyár 14-i termelési értekezletén Horváth Györgyné azt javasolta, hogy az SZKP XX, kongresszusa tiszteletére náluk is rendezzenek ünnepi műszakot. A vállalat vezetősége magáévá tette a javaslatot és február 15-től számítva egy hqtes kongresszusi műszakot indított, azzal a célkitűzéssel, hogy ez alats hozza be az üzem januári lemaradását. Másnap reggel a kongreszszus jelentőségét méltató röpgyülésekkel indult meg a műszak. A dolgozók kivétel nélkül nagy lendülettel véj gezték munkájukat, melynek eredményeként a fonodái üzemrész 105.3 százalékra, a szövődé pedig 112 százalékra teljesítette termelési tervét, A minőséggel sem volt baj ez alatt: a kiszállított készárunak 99.8 százaléka első osztályú volt. Ezzel a jutagyáriak be is hozták januári lemaradásukat, példamutatóan teljesítették vállalásukat. A S S Z, XT O K-NAKKisgyermekek ágyneműje Ez a divat.. I Akár kiságyba, akár kocsiba A szalmazsák nem megfelelő A ludeg, megteremtette a fektetjük a csecsemőt, feltétle- a pici gyerek számára. Ez nem saPka"sal kombinációjának dinül matracot kell alá tennünk egyenletes felületű és állandóan vatlat- Ef>'re tobb not ,á,unk télen, még akkor is, ha tollpó- porzik, ezzel a csecsemő egész- svajci-sapkaval es a sapkan atlyában fekszik. Sem a szőrme- ségét is veszélyezteti. A laticel, k"lott snI1"1 a fcJen" A saPkat zsák. sem az összehajtogatott ta- a gumimatrac akkor jó, ha elég jól a homlokba búzzák, ez a fejkarók nem nyújtanak önmaguk- vastag. Tekintve, hogy ez is tetőt és a homlokot védi, a sá! ban kellő védelmet a hideg el- szivja a nedvességet, huzata alá pedig a füleket és a fej hátsó len A matrac tökéletesen sírna.vízhatlan lepedőt kell rögzíteni, r-s7-t ,Jtl(.tes é • , felületű és megfelelő keményre ncvlont vagy gumit. A matracra ,T , .? „7 tömött legyen, hogy a csecse- a iepodő alá még külön matrac f"leg Pedlg Praktlk,ls- üg>'el" mő jól mozoghasson rajta és nc kell, amely mindkét oldalán tel- jürik a sapka és a sál színének süppedjen bele. Ne használjunk jesen beborítja. összhangjára! matrac helyett tollpárnát, mert, lia összenyomódik, a hideg el len nem véd. Életveszélyessé is válhat, hasrafordulva a gyerek teje egészen belemerül, visszafordulni nem tud és így megfullad. Szendv'csekhez .. Az összefoglaló során ugyan- lását, mozgását: ALAPOZÓ KRÉMEK: habos- SZENDVICSEK DÍSZÍTÉSE: ra kikevert vajhoz finomra da- ha a kenyérre csak alapozókrévált szalámit, főtt-, sült-, vagy niet kenünk, késsel egyenlő kis fiistölthús maradékot teszünk, távolságokban ferde bevágásokA matracnak tökéletesen kell Mustárt, finomra vágott hagy- kai díszítsük. A zöldet, savanvúuleszkednie az agyba vagy ko- mát> savanyii uborkát adunk ságot az egyik sarkába tegyük a csiba Hogyha hézag marad a hozzá. Kenyérre kenjük és a,,- négyszögletesre vágott szeletek? fekvőhely és a matrac kozott, róra váffult tojásdarabkákat ra- nek. Lt^lyeXfLáiirml" £££ 8 ^ ^-dvicsét" apró ke, golódik. súlyos rándulásokat TOJÁSOS ALAP: keménvre nypr vag>' k'ffiszeletkékből kcszenvedhet. főtt tojást sonkaszalonnával ösz- szíthetünk. A több rétegben A matracot legjobb szőrből szcdarálunk, megsózzuk, kevés egymásfölé rárakott felvágottat, készíttetni. Ezt leliet a legrugal- törütlborsot, csipetnyi paprikát sajtot, uborkát fogvájóval szurmasabbra tömni, ez a legegyen- szóruuk hozzá. Vajaskenyérre juk át és ezzel erősítjük a kötetesebb felület, ez birja légin- kenve finomra vágott metélő- nyérhez, kiflihez. Ízlésesen lekább a gyermek későbbi járká- hagymával vagy petrezselyem- liet tálalni és könnven kézbeve. mcl szórjuk meg, hetőj