Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-02 / 28. szám

Csütörtök, 1956. február 2. Új termelőszövetkezeti csoportok alakulnak Alsóvároson és Újszegeden Mozgolódnak már a felsővárosiak is 3 OELMRIYBRQRG7BG Vasárnapi számunkban hírt adtunk arról, hogy SzegedAlsóvároson több dolgozó paraszt kezdeményezésére rövidesen új l-es típusú termelőszövetkezeti csoport alakul. Az azóta eltelt néhány nap alatt az előkészítő bizottságnál és a városi tanács mezőgazdasági osztályánál számos egyéni gazda jelentkezett. Valamennyien kérték felvételüket ebbe az új termelőszövetkezeti csoportba. A csoport alakuló közgyűlése vasárnap déletőtt lesz a Földműves utcai MSZT-helyiségben. A belépési nyilatkozatokat eddig már 23 alsóvárosi dolgozó paraszt írta alá. Közöttük többen vannak olyanok is, mint például Komócsin Mihály alsóvárosi egyéni gazda, aki egyedül 13 katasztrális hold földet visz a csoportba. Király János négy holddal, Bozsó János pedig 14 holddal lép be az új szövetkezeti csoportba. Ennek az új termelőszövetkezeti csoportnak a megalakulását rendikívül nagy figyelemmel kísérik az alsóvárosiak. S máris nagyon sokan vannak olyanok, akik ugyan még nem szánták, rá magukat a belépési nyilatkozat aláírására, de már erősen gondolkodnak ezen, s közel állnak hozzá. Az új termelőszövetkezeti csoportot alapító gazdák vasárnapi első közgyűlésükön szívesen látnak, s fogadnak minden alsóvárosi gazdatársukat. Kérik őket, hogy közülük minél többen vegyenek részt ezen a közgyűlésen. Bizonyára szép számmal lesznek olyanok, akiknek ez az alakuló közgyűlés nagy segítséget nyújt majd a döntésben. Már a közeli napokban úi l-es tipusú lerme őszöveit ezeli copori alakul Újszegeden is Itt is szinte napról napra szaporodik azoknak az egyénileg dolgozó parasztoknak, tekintélyes kiskertészeknek a száma, akik már aláírták a belépési nyilatkozatot. Vasárnap még csak 9-en voltak, szerdán délben pedig már 17-en. Ennek a 17 kertész embernek, egyéni gazdának összesen 42 hold saját földje van. Ez a terület már alkalmas arra, hogy a tulajdonosok egy nagyon szép s az egyéni munkánál sokkal jobban jövedelmező kertgazdaságot alakítsanak ki rajta. Nem lehetetlen azoniban, hogy a holdak száma rövid időn belül még a százat is meghaladja, s rohamosan tovább nő a tagok létszáma is. Az alsóvárosi és az újszeged i hírek hallatára mozgo ódás tapasz>alhotó a felsőváros dolgozó parasztok körében is. Már itt ds sok olyan egyéni gazda van, aki elmondotta, hogy ha szó lesz arról, hogy a felsővárosi részen is új termelőszövetkezeti csoport alakul, maga is szívesen egész földterületével belépne oda. Ezek a nagyszerű kezdeményezések és szép eredmények Alsóvároson és Újszegeden is a dolgozó parasztok egyedüli és önkéntes kezdeményezésére születtek. Mind azt mutatják ezek: u szegcdi egyéni gazdák előtt is mindinkább megvilágosodik a szövetkezeti gazdálkodás mérhetetlen fölénye az egyéni termeléssel szemben. A szövetkezés olyan előnyökhöz juttatja az embereket, melyeket az egyéni gazdálkodással egyáltalán nem biztosíthatnak, maguknak. Kövessék hát minél többen a kezdeményezőket, éljen minden dolgozó paraszt az új esztendőben azzal a nagyszerű lehetőségekkel, melyeket államunk biztosít számukra a szövetkezeti gazdálkodás keretem belül. Négy és fél millió forintos beruházás szőlőtelepítésre A lombhullás után a tél beálltával nagy munkához fogtak a Csongrád—Békés megyei Bor-forgalmi Vállalat szőlőtermelő célgazdaságainak dolgozói. A tavaszi rügyfakadás beálltáig összesen nem kevesebb, 152 katasztrális hold föld talaját kellett nekik előkészíteniük szőlőültetésre, s addig még az oltványokat is ki kell ültetni ök. Tavaszig 42 katasztrális holddal bővítik a pusztamérgesi célgazdaság szőlőtelepét is. Ennek a gazdaságnak szép gyümölcsöskertje is van. 42 hold új telepítésű rizling és kadar mellé még 7 és fél hold gyümölcsöst is telepítenek. A pusztaszeri célgazdaság szőlőtelepe 21 katasztrális holddal és 6 és félhold új telepítésű gyümölcsössel bővül. Csórván 22 hold szőlőt ültetnek, az üllési célgazdaságban pedig 18-at. összesen a többi célgazdaságókkal együtt tehát 152 hold szőlőt és 14 hold gyümölcsöst telepítenek ezekben a hónapokban. Csongrád megye elsősorban a szegedi járás szőlőtermelő célgazdaságainak bővítésére államunk 4 és félmillió forintot költ ebben az esztendőben. Jövőre és ötéves tervünk többi éveiben azonban újabb, sokkal nagyobb méretű szőlő és gyümölcsös telepítésére kerül sor. Mint Varga Béla elvtárs, a Csongrád—Békés megyei Borforgalmi Vállalat főagronórrmsa elmondja, az előzetes tervek szerint 1960-ig a vállalat területén, főiként a szegedi járásban mintegy tízezer katasztrális hold új szőlőt telepítenek. A telepítéseknél teljes mértékben alkalmazzák a szőlőtermelés Szovjetunióból származó nagyüzemi tapasztalatait. Bgyhoktáros táblákat alakítanak ki, s a területeket ügynevezett -kordon* művelésre rendezik be. Ennek a művelésnek az a lényege, hogy betonoszlopokra alacsonyan húzódó alumínium drótszálakat feszítenek ki a szőlősor felett, s karó helyett ezekre a drótszálakra futtatják fel a szőlővesszőket. Ezzel nagy értékű szőlőkaróaijyagot takarítanak meg. A safltosorcéBal ,140 centiméteres távolságra ültetik egymástól, s így lehetővé válik a szőlőtermelés teljes gépesítése. A talajmúvelést, a permetezést, a szüreten és metszésen kívül minden munkát gépekkel végeznek. Ezeknek a nagyszerű terveknek a megvalósításával teljesen új arculatot öltenek Dél-Alföldünk szőlő- és gyümölcstermelő vidékei. A szőlőtermelő célgazdaságokra nemcsak a telepítésekben vár nagy feladat, hanem a szőlőtermelés nagyüzemi módszereinek széleskörű elterjesztésében is. Megyénkben, de különösen a szegedi járásban máris nagyon sok szőlőtermesztéssel foglalkozó termelőszövetkezet van. Ezek a termelőszövetkezetek — és azok is, melyek még ezután alakulnak meg — az állami gazdaságoktól kell, hogy elsajátítsák a szőlő- és bortermelés nagyüzemi módszereit. A Csongrád—Békés megyei Borforgakm Vállalat telepei az elmúlt évek során kikísérletezték azt is: melyek azok a szőlőfajták, amelyek vidékünkön a legnagyobb, a legjobb minőségű termést adják, így az idén is már, de a jövő esztendőikben is a különböző tájak talajviszonyainak megfelelően elsősorban rizlinget, kövidlnkát, kadart és izsáki sárfehéret telepítenek. Az idei beruházások számadataiból és a jövő évek nagyszerű terveiből méltán következtethetünk arra, hogy dél-alföldi boraink mennyisége, minősége nemsokára megközelíti majd országosan ismert bortermő vidékeink terméseredményeit, s a minőséget is. Búcsú az iskolától Tegnap délelőtt megható ünnepség színhelye volt a Juhász Gyula Általános Isi kóla egyik tanterme. Itt búcsúztatták Rózsa Imre pedagógust, aki negyvenhét esztendőt át istápolója, nevelője volt a gyermekeknek. A kis házi ünnepséget Frányó Ferenc elvtárs, az iskola igazgatója nyitotta meg. Ez alkalommal megjelent a Városi Párt-végrehajtóbizottság kulturális osztályának képviseletében Hevesi János elvtárs, aki köszöntő szavai után felolvasta Balogh István elvtársnak, a Városi Pártbizottság titkárának, az egykori diádnak levelét. Balogh elvtárs köszöntötte volt tanítóját, aki már az 1920-as években is gondját viselte a munkások gyermekeinek. A kis ünnepségen megjelent és üdvözölte a búcsúzó Rózsa Imrét Hámori Ede elvtárs, az I. kerületi Tanács oktatási osztálya és Zolnai Árpád elvtárs, a Megyei Jogú Városi Tanács oktatási osztálya képviselője is. A Szülői Munkaközösség, a Pedagógus Szakszervezet, az iskola nevelőtestülete és az úttörők kedves ajándékokkal halmozták el Rózsa Imre elvtársat, a derekasan helytálló pedagógust. Ujabb segífsrg a rsiladíház építőknek A családiház építés elősegítésére az Építésügyi Minisztérium az elmúlt években több különböző lakóház típustervét dolgozta ki. A terveket az építtetők rendek'ezésére bocsátotta, akiknek csak a nyomdai költségeket kellett megtéríteni. Az Építésügyi Minisztérium az idén további segítséget nyújt a családiház építőknek. A megyei építőipari vállalatok a vasbeton födémgerendákat és tetőszerkezeteket telepükön az építők rendelkezésére bocsátják és vállalják ezeknek — a lakosság körében még nem eléggé ismert — szerkezeteknek a helyszínre szállítását és szakszerű elhelyezését. A megyei építőipari vállalatok rendelkeznek emelőgépekkel is, így a családiház építők a gépek segítségével könnyen elhelyezhetik és felállíthatják a vasbeton-elemeket, födémeket és tetőszerkezeteket. "V. Jegyzet a tárgyalóteremből A nevelés hiánya I/" iskorúak bírósága. Nem komor tekintetű bírák ülnek a székekben. Az ügyész sem babrálja idegesen töltőtollat, amikor a vádlottak beszélnek. Nem olyan súlyosak a bíró szavai, hisz jóformán gyerekek állnak, a bíróság előtt. A nevelő, a figyelmeztető szó többet használ? ezeknél az alig felcseperedett ifjaknál, mint a hivatalos hang. A bíró mellett egy tanárnő és egy MNDSZtag ül. ök a tanácsadók. Az élet tapasztalatait tolmácsolják a bíróságnak. Két fiatal legény ügyét tárgyalja a kiskorúak bírósága. Néhány hónappal ezelőtt betöltötték ugyan 18. évüket, amikor azonban az eset történt, még kiskorúak voltak. A teremben tanúk; szülők és ismerősök. M. Ernő és S. Imre az egyik gépállomás traktorsegédvezetői voltak. A múlt év januárjában néhány fiatallal azt a feladatot kapták, hogy takarítsák ki a raktár padlását Sz. József felügyelete mellett. Munkaközben az egyik gyerek eltalálta, hogy a kis szelektorok szíjai jók derékszíjnak is. Egymásután próbálták fel a szíjakat. Ernő vérszemet kapva a szemetesvödör fenekére tett egy másfélméteres szíjat és lehozta a padlásról. A másik fiú, Imre ruhája alatt vitte le a szíjat. Ernőnél a lopott szíjat meglátta András bácsi, az öreg raktárnok, s visszavitette vele. Imre azonban hazacsempészte. Másnap Ernőt megszólította munkatársa, Sz. József. — Emőkém, tennél egy szívességet — mondotta halkan, s közben körülnézett, nem hallja-e valaki. — Mit, Jóska bátyám — húzta fel szemöldökét a fiú. — Tudod, ha mész a raktárba rendet csinálni, jó lenne, hogyha ' két golyóscsapágyat hoznál. Nem ártana, ha pár porlasztót is cuffolnál az öregtől. Sohse tudjuk, mikor lehet rá szükségünk .., IVlotorzúgás és zümmögés jelezte, hogy valahol gépeik járnak, A gépállomáson a téli nagyjavítás folyt. — Gyere Ernő, segíts takarítani — szólította meg a fiút András bácsi. — Mehetek, ugye nem sokáig kellek, • csak délig érek rá. — Nem fiain, csak egy-két órát. Az öreg raktáros megmagyarázta Ernőnek, mit hová tegyen és otthagyta. Becsoszogott a raktál- irodájába. A polcokon katonás rendben sorakoztak a különféle gépalkatrészek. Már éppen nyúlni akart Ernő az egyik golyóscsapágy után, amikor az öreg lépteit haliotfa. Megszégyenülve gondolt arra, milyen cselekedetre vállalkozott. *Csak nem helyes, ha meglopjuk a gépállomást* — morfondírozott magában. Édesapja a második világháborúból nem tért haza. Édesanyja — aki még 1948ban meghalt — óva intette őt: «Fiam, ne vedd el a másét soha*. Meg is fogadta akkoriban. De heten voltak testvérek s a kisfiút a testvérek nevelték. Tizenkét éves lehetett, amikor az egyik elhagyott tanyába négy kiskorúval betörtek. Már ak'kor volt a fiatalkorúak bírósága előtt. El is ítélték, de egy évi próbaidőt kapott. Bátyja, aki akkoriban nősült, magához vette és megígérte a bíróságnak, hogy vigyáz rá, s felneveli... Üjra csend ült a raktárra. Az öreg az irodában beszélgetett valakivel. — Talán nem vagy gyáva Ernő?! — vélte hallani Sz. József hangját. A traktoros ugyanis ezt szokta mondani, ha Ernő valamihez félve nyúl. Pillanat alatt elfelejtette a gépállomást, a bátyját, elhomályosult édesanyja arca emlékezetében. A csapágyak mintha húznák. Körülnézett. Még most is hallotta András bácsi vitatkozását. Gyorsan a polchoz lépett, két golyóscsapé gyat, porlasztót es más apróbb gépalkatrészeket tett az egyik zsákra, összefogta, s az ajtóhoz sietett. A lopott holmit az udvaron álló rossz traktor alá dugta. — Tudtam, hogy ügyes vagy Ernőkém ... hehehe — dicsérte meg este a traktoros. Nyomatékul ogy barackot nyomott Ernő fejére. \ bíró tekintete kutatóan mélyed Ernő arcába. — Nem hallottál még a társadalmi tulajdon védelmé* ről? — De, hallottam — mondja Ernő. Látszik arcán, nagyon-nagyon szégyelli, hogy így történt. Sz. Józsefet azóta leleplezték. Saját motorkerékpárjába szerelte be a csapágyakat, a gépalkatrészeket is szintén egyéni célokra használta fel. Majd rendes bíróság előtt felel tettéért. Az ügyész vádbeszédében rámutat a nevelés hiányára.; Ernőt testvérei nevelték, majd bátyja. Az édesanyát, aki becsületességre akarta fiát nevelni, nem tudták pótolni. A gépállomáson hétpróbás* személyhez osztot* ták be. Ott nem tanult jót, csak rosszat. Ugyancsak nevelési hiba következménye Imre esetet*. Az anya nem ellenőrizte fiát, hogy kikkel barátkozik, így történt, hogy meglopta a társadalmat. A beszéd után feláll az egyik tanú, a gépállomás kiküldötte: — Nagy hibát követtünk él — kezdi —, nem neveltük a fiúkat. A gépállomás nevében kérem a bíróságot, hogy vegye tekintetbe a fiúk sorsának körülményéit. A gépállomás egyébként úgy határozott, hogy M. Ernőt visszaveszi. Szívemen viselem Ernő sorsát, így a nevelését személy szerint vállalom. 13 ár perc múlva kihirdt1 tik az ítéletet. M. Ernőt és S. Imrét a kiskorúak bírósága, mivel az ellopott tárgyak megkerültek, bírói megrovásban részesíti. Csupán a bűnügyi költségele megfizetésére kötelezi. Két könnycsepp csillog Ernő szemében. A megbánás és a szégyen könnye, Imre lesüti fejét. Egyévi börtönt is kaphattak volna ezérl a bűncselekményért a rendes bíróságtól. Érzik, tudj ják ebben a pillanatban: becsületes életet kell élniök, hogy soha többé ne kerüljenek a bíróság elé... (KMI Tury Mária kiállítása Szegeden Április, rtli Április, Minden csínyre friss! Faun-bokájú. vad suhanc, üjra itt suhansz! ... TÖTH ÁRPÁD e tavaszt köszöntő bájos sorai jutottak eszünkbe, azon a verőfényes januári vasárnapon, amikor Tury Mária kiállítását megtekintettük. A szegedi származású fiatal művésznő szélesen, gyorsan futó ecsettel festett képeiből az élmények és benyomások frissen áradó gazdagsága sugárzik. Minden érdekli: a természet játékoskedvő távaszi berzenkedése, a parkok lamfohullajtó őszi bágyadtsága, a behavazott város hideg téli csendje és a nyár ruhát *nem tűrő meztelen fülledtsége, — egyaránt. De a társadalom, az ember, a közvetlen családi környezete és saját élete iránti érdeklődés sem kevésbé tükröződik munkáiból. Tury Mária főiskolai tanulmányait 1953-ban fejezte be Budapesten. A kiállításon fotóban látható „Semmelweis Ignác" című diplomamunkájával szerezte meg oklevelét és azóta országos jellegű tárlatokon vett részt. Művészi tevékenysége mellett rajzpedagógiai munkát is végez. Az Iparművészeti Főiskola alakrajzi osztályán mint tanársegéd működik. Itt bemutatott gyűjteményes anyagát tavaly a budapesti Fényes Adolf-teremben állította ki először, majd ezt követően az év végén Hódmezővásárhelyen. Mesterei Domanovszky, Kcnecsni és Szőnyi István voltak. A művészi pályája elején álló tehetséges Tury Mária kifejezésmódja nemcsak tematikailag, de műfajilag is sokrétű és változatos. Hasonló szeretettel veszi kezébe az egyszerű ceruzát, vagy festésre alkalmas ecsetet, mindig arra tördkedve, egymásbaomló tónusaiban hogy a valóságból művészi benne rezeg a táj hangulata, módon emelje ki az élmény- Realista, egészséges látása szerűt, a lényegest, a mara- friss, széles festőiségbe olvad dandó mondanivalót. fel, kerüli a részletek túlzott EGYIK — TALÁN — LÉG- megmunkálását, bár rajztuMEGRAGADÖBB hatású al- dasa' formaérzéke szembetukotása az „Olvasó lány" cí- ?0/E könnyed szépségű műmű képe, melynek nyílószép- ^J1*51 a ..Zugliget'• es a ,Fuségú, értelmes tekintetű ábrá vwAwtnrfnveí zoltja a maga telt kedvességében, űjtípusú fiatalságun varosok" című vízfestményei tetszettek legjobban. A rajzi finomságok odaadó tiszteletét kát testesíti meg. A portré mutató ceruzavázlataiban is egyszerű és világos, a forrná- inkább a tónusos, festői hakat összefogóan és elevenen tásra törekszik. Bár néhány kezeli, különös gondot for- lapján, például a zsenge fácsdítva az arc lelkitartalmának kákát ábrázoló „Gyümölcsös" és a kezek kifejezőerejének Clmu rajzán a tisztán futó vojellemző visszaadására Fi- nalak lebilincselő egyszerűségyelemre méltó az Egészség- §e érvényesül, ügyi Minisztérium megbizá- TURY MARIA SZULÖVAsából készült „Orvos az ROSABAN, Szegeden is beüzemben" című munkája is. mutatott első gyűjteményes melyből mai életünk munkást kiállítása arról győz meg benóvó emberszeretete árad. nunket, hogy tiszaparti vároRendkívül hangulatos a szí- sunk nem szegény a tehstsének és formák puha átmene- 8es új generáció dolgában tét mutató „Estefelé" című sem- Megújhodott képzőműműve, melyet családias me- vészetünk friss lombokat hajlegséggel és lírai gyöngédség- tó ágait olyan innen származó gel tölt meg. Hol féltenyér- fiatal kertészek is ápolják, nyi, hol ennél nagyobb mére- mint a szegedi Tury Mária, tű léleskelemző önarcképeiben akinek bizakodó, örömteli, arra törekszik, hog? mindjob- derűs képei valóban a költő ban megismerje önmagát, ki- táncoslábú, kócos „Aprilis"-út mutassa, feltárja bensőjének, idézik fel bennünk, amely a az emberi léleknek valóságot mezőn és a városon végigfuttükröző funkcióját. Hangula- va- felhős-napos huncut tától függően ezek a lelki-fel- kedvvel a szíwid'tó tavaszt vételek egyszer a töprengően hozza, kereső, máskor az ujjongóan Sre'esí Zoltán magára talált művészt mutat- ——— ják be, á tartalomnak megfelelő nyugodt vagy szenvedélyes e'őadásmódban. Üde hatású akvarelljeiben a természet folytonos változása. a hangulat varázsa tükröződik, melynek múló és visszahozhatatlan perceit a hófehér lapokon művészi módon ragadja meg. Festői problémáiban, ezüstös szürkéiben, meleg kékjeiben, tompa vöröseiben, lágyan előzhessék. — A Gyálaréíi Községi Ta nács felhívja R'egeí-Mihálytelek és Rőszke egyéni dolgozó parasztjait, hogy a Gyálarét község területén lévő szántás- és búzaterületükről sürgősen vezessék le az eső- és vadvizeket, hegy az ebből eredő károkat meg-