Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-19 / 43. szám

¥RAG WOLMW! EGYESÜLJETEKÍ '"V AZ MDP CSONGRADMEGYEI B IZOT IS A G A \ A K LAPJA XII. évfolyam, 43. szám Ara; 50 fillér Vasárnap, 1956. február 19. MAI SZAMUNKBÓL: MINDEN POLITIKAI ÉS GAZDASAGI FELTÉTEL MEGVAN AHHOZ, HOGY SZEGEDET SZÖVETKEZETI VAROSSÁ FEJLESSZÜK (5. oldal) FELHÍVÁS A MAGYAR NÖKHÖZ (5. oldal) FELAVATTAK A SZEGEDI MUNKÁSMOZGALOM IDŐS HARCOSAINAK KLUBJÁT , (3. oldaí)( A szocialista világ nagy ereje abban van, hogy a világ lakosságának nagyobb része a szocializmus zászlaja alatt tömörül — mondotta A. L Mikojan elvtárs az SZKP XX. kongresszusának január 17-i, esti ülésén amely a legutóbbi években A Központi Bizottság be- tapasztalható. Abban az időúj erőt adott pártunknak. számolója és a hatodik öt- szakban, amikor mi parasztMikojan ezután méltatta a éves terv irányelveinek ter- országban iparosítottunk, ez Kína és a szocializmus többi Központi Bizottság erőfeszí- vezete — hangoztatta Miko- a különbség természetes országának velemenyét. téseit az ipar, mindenekelőtt jan — olyan nagy és részié- volt, mert éppen ez ösztönöz- A szocialista világ nagy a nehézipar gyors fejlesztő- tes programot terjeszt a te a kiválóan képzett munká- ereje abban van, hogy a vikongresszus elé, amely a sok kádereinek gyors felnő- lág lakosságának nagyobb rékommturizmushoz vezető vését. és az országnak igen sze a szocializmus zászlaja mak akaratával, figyelmen ganisztáni látogatásuk során kívül hagyva a Szovjetunió, olyan nyíltan kijelentették, sének érdekében, majd így folytatta: a föprotoléma a me zőgazdaság elmaradásának gyors haladást szolgálja. nagy szüksége volt képzett alaitt tömörül, vagy építi a megszüntetése, az ipar és a mezőgazdaság fejlődési szocializmust (a Szovjetunióban mór felépült), vagy harcol a szocializmus építésének jogáért. Ma már bátran megállapíthatjuk, hogy az emberi' hogy a háború ellen, de egyúttal a két társadalmi rcnd3zer versengése mellett vagyunk, amellett, hogy • két világnézet a békés egymás mellett élés körülményei között ideológiai harcot vívjon egymással, (taps) Mikojan ezután az egymás meííett éléssel kapcsolatban érintette a nemzetközi keSzó van a legfontosabb munkásokra, szociális intézkedések rend- Most amikor Wválóan képaránytalanságának kiküszö- szeréről is. Ilyenek: a mun- TCttj niagas kulturális színbölése volt. Ezt a feladatot kanap megrövidítése, az ala- vonalon ° anó munkásosztéegész sereg intézkedéssel oi- csonyfizetésű munkás- és al- jyunk van amely évről évre dottuk meg. Ilyen intézkedés kalmazott-kategóriák béré- gvarapsZjk' a hét és tízosztaa kolhozparasztok anyagi ér- nek emelése, segítésük a jyos jskoiét végzettekkel, a dekeltségének foltozása, a gyermeknevelésben és az különbségnek meg kell ugyan harcol vejünk az imperializ- Szilárd véleményünk — A Szovjetunió Kominunis- szűz" parlagföldek meg- idős szülők eltartását szol- maradnia, de csökkenni fog. mus és a gyarmati rendszer hangoztatta —, hogy a tarta Pártja XX kongresszusé- hódítása. Két év alatt 33 gáló erőfeszítéseik megköny- Ez fejlődésünk üj színvona- ellen- a háix>ru a habo- tos, békés egymás melleit aiak február 17-i esti ülésén millió hektár új földet tet- nyítése állami aggházak szer- ]ábóI következik és lépést je- riiíi veszély ellen, a népek élés elképzelhetetlen keresfelszólalt A I Mikoian elv- tönk termővé. Álmodhattunk vezésével és megfelelő nyűg- lent el6re a kommunizmus- békéjéért, szabadságáért és kedelem nélkül. A kereskevolna-e bármikor is hasonló- díj juttatásával, az oktatás hoz vezető úton függetlenségéért. Az emberi- delem pedig a békés egymás ról? ingyenessége, széleskörű böl- kommurizmus ség tudatában a szocializmus mellett élés számára jó alaÉs mi történik ugyanakkor csődé- és óvodahálózat szer- !OV N vilik ITICP az út ma már öss^hasonlíthatatla- pot jelent még a két világaz amerikai mezőgazdaság- vezése, iskolai intemátusok , 1 életi ormafelé " Hnitul,7mm- - A ban? Az Egyesült Államok .szen'ezfae, aziskolai regge- ö nekj ^^ ^ kormanya az idén januárban liztetés es a szeleskörű kózfelszólalt A. I. Mikojan elvtárs és többek között a következőket mondotta: Teljesen egyetértek a párt Központi Bizottságának beszámolójával A beszámoló a marxistáéi- ^^^ mélet alapvető kérdéseit az elnöki üzenetben olyan étkeztetesi hálozat^bevezetemai helyzetnek programot terjesztett a kongresszus elé, hogy a vetésterületet 10 millió hektárral csökkentsék. A földek feltörése és az egészségügy, va.aimru helyett ők a megművelt főlnak, hatalmas gyakorlati je- deket változtatják parlaggá, .lentőségre tesznek szert a szűzfölddé, kommunizmusnak a fejlődés A- E Mikojan a ma leg- nek emelése gazdaságún* nékövetkező szakaszaiban foly- inkább szűkében lévő köz- hány aránytalanságának tatandó helyes politikája szükségleti cikkek termelése megszüntetését jelenti — növelésének tervezett gyors mondotta. Megszűnik az a 1 1W.1>', „KCÉX, \r a -7. ség túlnyomó többsége együtt reskedelem kérdését. vett feí, megfelelően. A belőlük levont következtetések nemcsak elméleti jellegűek, hanem programjeüegűvé isválse, végül idetartoznak a 'a StélSSrStin^faek „amerikai élet nál. ...,_..,. . , Ezért nem kell félnünk a szocializmus és a kapitaliznul erősebb a kapitalizmus- piac kialakulása után is. A két világpiac — a szocialista és a kapitalista — létezése nemcsak, hogy nem mus eszméinek harcától, ez- zárja ki, hanem éppen ellena népoktatás megjavítása. Az alacsonyfizetésű munkások és alkalmazottak bérédiesekvő amerikaiak is, akik hencegnek rrxxstani gaz- őTv^^'hogy'Hi^csövés Meg"' fettétele* a fejlett, nni?<£HPii.kknl .amerikai elei- ,, , , .. . , ...... .. ,,..., . Bulganyin elvtárs a part ne- kölcsönösen előnyös kereskevében indiai, burmai és af- delmet minden ország között, fonná jukkái". Lépjenek velünk versenyre ezen a téren és győződjenek meg róla, hol tesznek többet a nép javára, kinek az életformája bilo* nyul jobbnak. A fegyverkezési hajsza heA szotvaligfa forradalom fejlődése békés ú; iának leiieJőwége az egyes országokban Elvtársak! A Központi Bízott- Lenin úgy vélte, hogy azokban A Közíonti Bizottság a ütemét azzal magyarázta, túlzott különbség, amely az lyett versengjenek így. Ne-,* J6 . bcszumolojaban felvetett el-. az esetekben .», aimkor a protársadalmi fejlődés töiVé- hogy a párt Központi Bízott- alacsonyfizetésú munkás és künk. szovjet embereknek de mélct. kerdések közül nz a leg- e anatus kénytelen erőszakhoz nyeinek ismeretében olyan ságát aggasztja, hogy több alkalmazott-kategóriák mun- az amerikai népnek * inkább élesebb és a legfontosabb hogy folyamodni, a forradalom á lunkövetkeztetésekkel fegyverzi helyen fennakadás észlelhető kabére és a magasfizetésű ka- szíve szerint való az ilyen a szocialista forradalom feltétle- do fő snjátossaga es gyozelmeame- a kereskedelemben és egyes tegóriók munkabére között verseny! (Taps.) »ül mindig minden országban nek feltétele a szervező, az alés minden körülmények között kotó és nem a romboló munka. i«-« ' ina »!«S», I. Jr„ fegyveres felkelés útján törté- Lenin halála óta a világhelvNehany kfilpolrtlbai kerdes nik-e, vagy lehetséges a fórra- zet lényegesen megváltozott. Éz szovjet és külföldi államfér- dalom békés 'cjlődésc is? ad lehetőséget Központi Bifel a munkásosztályt, lyek most már nemcsak a árukért sorbaállnak. Marx és Lenin élete és te- A szocialista társadalomvékenysége korszakának té- han a keresletnek meg kell nyelt és eseményeit általáno- előznie az árukínálatot. Az - - . - A szovjet külpolitika, kü- IVHI sítják és magyarázzák meg, állandóan növekvő kereslet lönösen az elmúlt esztendő- Eak, pártvezetők és társadalAz októberi hanem a tőkés, valamint a szocialista országokban később bekövetkezett nyeket is. Engedjék meg, hogy forradalommal zottságunknak, hogy ugyanarról ..M-UÍ. „V-ÍVŰI^I, LONUSEII AZ EIMUII TJSZWRIIIIU- R— -1 — — . . . , . . .. lendíti előre az árutermelést, ben'szembeszökő sikereket nu szervezetek kapcsolatait, foglalkozva Mikojan rámutatott, a* elvi, marxista-leninista alA kereslet és a kínálat he- aratott. A pórt vezető kellek- u M'k<>jan rámutatott, hogy hogy a bolsevikok az első világ- h.spontrol az uj he yzetben uj Ive* vízvár, líntl tiváia itt (Vú1 friss áramki- bizonyos amerikai agresszív háborúig a fegyveres felkelésben modon vesse fel azt a kérdést, kel nlv ^Zra/t tet hozntt rZlLvendúcn kbrök negatív ténykedése el- látták az oroszországi forrada- hogy a különböző országokban • termelésének rohamos tot Jjwott magasrenduen si,került széleskörű ionl győzelméhez vezető utat, «z átmenet a szocializmusba mintáHH Vh. f f,v 02 USy >fljUlí -el r^TnvJrtSSZú ISi kapcsolatokat létesíteni akül- mert ^ imperialista háború pob lyen formát ölt. alábbiakban foglalkozzam az — hangoztatta —, ha a jo- mas, nyugodtnangu, gziuco/.o- - | triin(j ana. . , ., . A i,„i„.,„, említett kérdések egyikével- vőben olyan árcsökkentési dás nélküli külpolitikát foly- vonSon mind garilaboru,va változtatása yol A nemzetköz, helyzet gyoktrt másikával, minthogy rendkí- Politikát folytatunk, hogy az tátott, a különböző társadal- Sig s mMsaSen az^S- az e«'cllw /.f"koz' °, ,Va ^r t?"'T vül fontosak és időszerűek, árak leszállítása csakis az mi rendszerű országok békés KfflT S T? T f a,v'lá8™é: ^/JlT A Központi Bizottságnak árutömeg gyarapodásának és egymás mellett éléséről stóló f^^üj^ken. ^ rlStíéiét ís XdsáS dfae - monltta MikoTan matd és elnökségének munkáját a lakosság fizetőképes-keres- megmgathatetlan lentm léte- Egyes országokkal, a de- a m'» ck bek%ét ^badsígai. dcse mondotta Mikojan, majd - --• - — *—* lekből indult ki, minthogy az mokratikus országokkal kap- A februári forradalom utan gy _yu a fő célja, hogy megszüntesse csolataink igen jól fejlődnek Lenin figyelembe vettu a meg- Mindinkább szétesik a gynrHanssúlvozta hoev úi erő a tóborús veszélyt, hogy és nagy távlatokat nyitnak a változott helyzetet és híres Áp- mati rendszer, a tőkés országok' e J biztosítsa az egész világ bé- további fejlődésre. Néhány rilisi Tézisében azt a jelszót ban fokozódott a munkásosztály kéjét. más országgal, például az mondotta ki, hogy a munkás- szervezettsége és nőtt osztályonA szovjet kormány ható- Egyesült Államokkal, az ügy osztály Lejtés úton, a szovjetek- tudata, rozottan me^to-'-u vontatottan halad az ameri- ben a többség megszerzésével Es most, amikor mcgvizsgalűton (hogy megszüntesse kül- ':ai külügyminisztérium nyílt ragadja meg a hatalmat és fe- juk a forradalom jelenlegi útpolitikai mu:. - f»enállása miatt es az ameri- jezze be a szocialista íorradal- jajnak kérdését, mindencgvrs mrtndfttta koaaágait. Ez a legsaembeszö- kal "f?" '"If; mat- országban és világméretekben köbben a Szovjetunió és Ju- kjvAnsAga eficnére mon- A forradalom békés fejlődésé- egyaránt, pontosan számba kell Roszlavia kapcsolatainak rfn1.tíl nek jelszavát csak az megoldásán látható. Olyan az elmúlt 3 esztendőben lete növekedésének arányámindcnekelőtt az jellemez- ha" történjék, te, hogy pártunkban hoszszú szünet után megte- feszítéseket kell tenni a keremtődött a kollektív vezetés. (taps) Pártunknak most olyan szilárdan összekovácsolódott vezető-kollektívája van, reskedelem és a közétkeztetés mielőbbi megfelelő színvonalra emeléséért. Központi Bizottságunk tevékenységének fontos irányamelynek ereje nemcsak ab- zata volt az is ban rejlik, hogy sok esztendő forradalmi harcában, mun hogy - kérlelhetetlenül harcolt a bürokratikus cenkájában egybeforrott elvtár- trallzálás ellen és megerősílépésekre, amilyeneket a az 1917 jú- vennünk nz osztályerők viszo»r* • r - x niusi események után vonták nyát és ebből kell kiindulnunk, ^L^ vissza, mert a helyzet megvál- amint ezt a maga idejében Marx sakból áll - bár természe- tette teljes jogaiban a lenini Köz^ntí' Bi^ XIX. Á tünk az olyan ostoba kohol- ^ a tesen ez is igei fontos —, demokratikus centralizmust. xx knn„r„„,lc >s,filt - mányokra, mintha félnénk _zou: amlK°r «JZ iaei lenes HNNEM FXVÓRE N,WK=M A T«.KHI VH-/HTF I^TERRTIV„NV A ^^ Kongresszus Kozott a „ V/NRAI kormány a Pctrograd utcám behanem főként abban hogy A többi között jelentékeny jugoszláv kérdésben tett. terez a kollektíva a pártépités számú, azelőtt a központnak ^s7etes-n csak ieazi i™, és a pártvezetés lenini esz- alárendelt iparvállalatot bo- ^ták képeik méit, lenini elveit követve, csátottak a helyi szervek renrövíd idő alatt teljes egé- delkezésére. Megerősítették a kíná^és^tonorsrég^^atonai melTett szentesíti és "védelme- uli'n sem akartak polgárhábo- kés úton történhet, szűkben elérte a pártélet le- helyi tanácsok és a vállalatok támasznontiaink mePszünte- « az ember kizsákmányolását rút, eröszakot. A polgárháborút Mindezek alapján a Kö nini c7aV,álvrnn„.lr helvrnállí- "irvnait rcrürlmntpvt+iiTr Ac ncrv_ , . . . .. a, áltxil az imnerinlisln bnlnlmatc tfnz- 1 x 1 ós Lenin tette. érintkezni a külföldiekkel. korman>' a Ppttográd utcáin bé- Már Lenin előre látta, hogy A továbbiakban rámutatott kT" tÜ"'et° munkaS°kra tü" k!cfü>y "'í^5 országban, ba arra, hogy a burzsoá demok- , . rnár, sok szocialista ország van, rácia a formális egyenlőség Lenin és a bolsevikok október az átmenet a szocializmusba bénini szabályainak helyreállí- jogait, csökkentettük és egy- tése népj demokratikus or- az em,ber á,taL Központi tását. (taps) A kollektív vezetés elve fátust, harcoltunk a kommuaz imperialista hatalmak kez- Bizottság beszámolója arra szerűsítetlük az államappa- 6zágokban működött veaves Csak a munkásosztálynak, deményezték, u véres polgárhá- következtetésre jut, hogy a jcráfttof itrslr c 1/o.mmn . _ _ q m.íl í \ Ú l*c.5 rJ P.1 Om VPTPtíVrP- hnri'i 1 m f> f orr n rl nlnm linn o ns 1 1 • 1 i« mégis hangsúlyozni kell, mert körülbelül 20 éven á vállalatok megszüntetése, az f,™1 ^dalcm vezetőere- borút nem a forradalom, hanem lenlegi viszonyok között e©-es Ausztriával kötött békeszer- írtnak „ nroletá^Ztoa a e"rrada,°m , tc,rvez,c> országokban reális lehetőség a ződés stb. - szintén politi- hordozóknak 'vaL £ te ? ü boIscv,k°k "kara,a T békés *'lt a 6z0£'alizm"9ba való kánk bátorságát, elvszerűsé- í-ffle~ rlnt' hanrITIí nz ° akaraluk eUc" kimenetre. Lenin halála óta _ ncre tort ki. több ra;nt jo országban győzött lat és az önbírálat egyáltalán fogatoak ttetoíetbentortfaaL totonrimusls^S^nTncse- EIvben raas OTSz4róknt illető- a szocialista forradalom. " Honé legyen tekintettel a sze- politikánk aktivitósát és nric h^dóbb «zmék (tops) cn ug> ancz volt Marxnak- En" g>'a" tör,6nt ez? elyo.cre. egyúttal eredményességét bi- Elmúlt már az az idő — í?plsnek ís Leninnek erről a Kínában évtizedeken át polEgyéb nagyjelentőségű in- ZOnyítja. folytatta Mikojan —, amikor kérdésről vallott felfogása is gárháború dúlt. A prolctáriútus Mikojan ezután rámutatott a szocializmus szovjet országa ~ mindig hangsúlyozták, liogy és kommunista pártja, miután Lenin is elítélt. Az elmúlt 3 említeni, hogy EZ állami terv- arra, hogy megszüntették a elszigeteltségben élt. Ma már minden a fejlődés időszakától, vezető helvzetet vívott ki és nz esztendő alatt helyreállott a bizottságot kettéosztottuk, az szovjet társadalmi és állami egyetlen jelentősebb nemzet- nz owtályerők viszonyától, a antifeudáüs, antiimperialista for* párt kollektív egyik a távlati, a másik a szervezetek elszigeteltségét a közi kérdés nem oldható meg konkrét helyzettől függ. főforrás, folyó tervezéssel foglalkozik, külvilágtól, kiszélesítettéit a csupán a nyugati nagyhatal- Igen fontos rámutatni arra, (Folytatás a 2. oldalon.) elemi fontosságú a proletár- n'sta SpS es az elbizakodott- Au-ztriával kötött békeszerpart, a lenini típusú part fág' a ,heocegés' 32 ** ződés stb. — szintén politi számára. Ez régi igazság, de ^ okozó díszes jelentések kánk bátorságáti elvszerűsé- hetn(,k ellen és azért, hogy a birá- eét ^ országok azuvérén 7 .. lat és az önbírálat egyáltalán Z^L^Zt? mondotta' ~ A mtarxizmusnálunk tulajdonképpen nem ne legyen tekintettel a szeérvényesült kollektív vezetés, virágzott a személyi kultusz, amelyet már Marx, majd téakedések között meg kommunista vezetése, ez az