Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-16 / 40. szám

Csütörtök. 1956. február 16. 3 ofimr mm ws Három százalék A hőmérő higanya még dél felé is 5—10 fok között mo­zog. a földeket vastag hóta­karó borítja. A jó gazda azonban tudja, hogy a hideg nem tarthat soká. Még pár hét, s azután teljesen „kiveti a mérgét" a tél. Így szoktál: mondani: február vége utón már mindennap ránk kö­szönthet a tavasz. S ha nz idén mindenből gazdag ter­mést akarunk, már most in­tézkednünk kell, hogy az ár­pa, a zab és a többi tavaszi vetemények magjai kitisztít­va, előkészítve, a vetéshez zsákokba gyűjtve készen áll­janak raktárainkban. Gondos­kodnunk kell arról, hogy le­gyen elegendő műtrágya, is­tállótrágya készletünk a sok eső és a tél általi megviselt őszi kalászosaink fejtrágyá­zásához. Ne lássunk (hiányt később gyomirtó és növény­védő szerekből sem. Gépeink, szerszámaink legyenek jól kijavítva. Konyhakertósaete­mkben álljanak készen a me­legágyak. hogy amint meg­enyhül az idő, azonnal vet­hessük a paprika, karfiol, kailaráb, uborka és a többi korai zöldségfélék palántái­nak magjait. A termelőszövetkezetekben most már sietni kell a terv­készítési munkák befejezésé­vel. Az igazgatóságoknak nagy körültekintéssel kell megszervezni a brigádokat, munkacsapatokat. A megfe­lelő embert a megfelelő hely­re elv alapján kell intézked­ni, hogy a munkaszerveze­tekben minden dolgozó arra a posztra kerüljön, ahol tu­dásának. képességeinek meg­felelően a legtöbb, a legered­ményesebb munkát tudja vé­gezni. Termelőszövetkezete­inkben tartsanak most min­denütt közgyűléseket. Tárják a tagság elé a vezetőség ter­veit a tavaszi munkáikra való jelkészüléssel kapcsolatban. Beszéljék meg mindenütt kö­zösen a tagsággal, miben van még lemaradás, hogy a hiá­nyosságokat <mihamarabb pó­tolni tudják. Termelőszövetkezeteinkben, de különösen az egyéni gaz­daságokban kevés kivétellel mindenütt lassan (halad most a tavasziak alá való trágyá­zás, a a trágy aki hordás mun­Icája. Nem nehéz megérteni, hogy amikor már szántani­vetni kell. trágyahordásra nemigen lesz idő. Most még nem vagyunk elkésve ezzel, és még mielőtt bekövetleezve a hó olvadásánalk ideje, s ki­engedne a föld fagya, hord­juk ki a trágyát a földekre. Régi paraszti szódás-mondás tartja: a földtől csak úgy l áthatunk, ha adunk is neki. Nos, hát ami ezt illeti, föld­jeinktől most többet várunk, mint bármikor ezelőtt és ez­ért többet is kell adnunk an­nak. Nemcsak több trágyát, de több és jobb munkát is igényelnek földjeink ahhoz, hogy a tavalyi jó termésered­ményekhez viszonyítva az idén további három százalék­kal emelhessük termésátlaga­inkat. A három százalékos ter­mésátlag emelkedést a Mi­nisztertanács határozata kö­telezően írja elő tsz-eink, s a dolgozó parasztság részére. Ennél csak többet termelhe­tünk, kevesebbet — ameny­nyiben rajtunk múlik — semmi esetre sem. Enélkül második ötéves tervünk me­zőgazdaságunkra eső részét sem tudnánk teljesíteni, amely 1960-ig a termésered­mények 25 százalékos emel­kedését írja elő. Ezért tsz-einkben és az egyéni gazdák körében is ad­juk ki a jelszót: dolgozzunk jobban, mint tavaly, termel­jünk többet, mint tavaly. Ha a múlt esztendőben még megengedhető volt. hogy időközönkint egyes emberei: indokolatlanul elmaradhattak a munkacsapatokból, most ez már egyáltalán nem tűrhető meg. Tsz pártszervezeteink az egyéni gazdák felé folyta­tandó népnevelő munka mel­lett teljes erőbevetéssel in­duljanak harcba a munkafe­gyelem megszilárdításáért. Ha megkezdődik a nagy ta­vaszi „hajrá", minden < tsz­tag, egyénigazda kivétel nél­kül álljon csatasorba, mert ha késünk a kezdéssel, ké­sünk egész évi munkánkicai is, — az egyik feladat kései végzése hátráltatja a másik soronlevő munka kezdését. Ez legyen a tavaszi készülő­désekkel kapcsolatban nép­nevelőmunkánk középpont­jában. Szervezzünk eleven, bizakodó lendülettel telített munkaversenyt a szövetke­zeti brigádok, munkacsapa­tok között. Tegyenek ebben a versenyben vállalásokat ar­ra, hogy egy-egy munkacsa­pat a rábízott területen hány százalékkal akarja emelni a tavaly elért termelési ered­ményeit. Szülessenek most mindenütt olyan derék kez­deményezések, mint az üjsze­gedi Haladás Termelőszövet­kezetben, ahol a három szá­zalékkal szemben a termés­eredményeik nyolc százalékos emelkedését vállalták a na­pokban. Nagyszerű feladataink, ter­vünk megvalósításáért ezen­túl még keményebb harcot kell víxmunk az élenjáró ag­rotechnika módszereinek szé­leskörű alkalmazásáért. Töb­bet. jobbat csak új, a régiek­nél jobb módszerekkel lehet. Ezért fontos, hogy a tsz-ek közgyűlésein, ahol a tavaszi előkészületeket beszélik meg a gépállomások vezetői, a ta­nácsok végrehajtó bizottságá­nál: tagjai is részt vegyenek. A gépállomások terveit han­golják össze a szövetkezeté­vel, ne történhessen meg mégegyszer olyan eset mint amilyen a baktói Felszaba­dulás Tsz-ben fordult elő a múlt évben, hogy a gépállo­más nem ismerte a tsz terme­lési, taiajmúvelési terveit, s amiatt éppen akkor nem tu­dott gépeket biztosítani a munkához, amikor az legjob­ban kellett volna. A tervek összeegyeztetésével lehet őré válik a gépek tökéletes ki­használása is. Több kézieröt fordíthatunk a munkaigényes növények ápolására, a pap­rika, a konyhakerti zöldség­félék és a gyümölcstermelés munkájára. Hogy képesek leszünk-e végrehajtani a Miniszterta­nács, s a párt által elénk ál­lított feladatot ez most nagy mértékben attól függ, hogyan kezdünk hozzá a munkához. Hazánk, népünk érdekei el­len vétenénk akkor, ha nem kellő felkészüléssel várnánk a tavaszt. Minden erőnkkel, legjobb tudásunkkal harcol­nunk kell a mezőgazdaság elé állított feladatok teljesí­tésééit. ezt szocialista építé­sünk, népünk emelkedő élet­színvonala kívánja így. Az összekapcsolt mozgalom eredményei a vasútnál Két hét alatt 220 termelőszövetkezet alakult Peking környékén Az összekapcsolt mozga­lomról sok szó esik a MÁV­nál. de beszélnek erről azok az emberek is, akik nem vasutasok. Az összekapcsolt mozgalom a vasút területén 1955. március elsejével 11 kí­sérleti vonalon 'került beveze­tésre. Miután a mozgalom eredményei már a kezdeti időben jelentkeztek, az el­múlt év júliusától a MÁV va­1 lamennyi irányított vonalán a mozgalom segítségével tó­rekedtek a mozdonyok minél gazdaságosabb, minél jobb felhasználására. A mozgalom célja: a ren­delkezésre élló tehervonati mozdonyokkal a szállításra kerülő árumeny­nyiséget az eddiginél gyor­sabban a rendeltetési helyek­re eljuttatni. Ez az új mód­szer a 2000 tonnás mozgalom és az 500 kilométeres mozga­lom összevonását jelképezi. A 2000 tonnás mozgalomban minél nagyobb elegysúlyú vonatok továbbítása, míg az 500 kilométeres mozgalom keretében a tehervonati moz­donyok által megtett haszon­kilométer teljesítés növelése a célkitűzés. Mindemellett az összekapcsolt mozgalom a vasút gazdaságos üzemelteté­sére legjellemzőbb szakszol­gálatok egymásra utaltságát is jelképezi. Mert a mozga­lom célkitűzéseit csak a for­galmi. kereskedelmi és a vontatási szakszolgálat intéz­ményesített együttműködésé­vel lehet megvalósítani. A mozgalom alapvető kér­dése: műszaki megalapozott­sággal — a mindenkori helyi adottságok figyelembevételé­vel — vonalszakaszonként a teherforgalom lebonyolításá­hoz szükséges mozdony mennyiség megállapítása. Ezt követően célkitűzés a teher­forgalmat a megállapított mozdony mennyiséggel, vagy ennél kevesebbel vonalszaka­szonként tervszerűen és gaz­daságosan lebonyolítani. Mi tehát a legjellemzőbb a mozgalomra? A mozdonyok kapacitásá­nak növelésével, a miUoaki aminvonml emelésével megfelelően szervezett, terv­szerű munkát végezni. Mind­ezért a mozgalom eredmé íye nemcsak a mozdony személy­zet célkitűzése, hanem a me­net- és mozdonyirányítók kö­zös ügye is. A legutolsó őszi forgalom idején mintegy 10 százalékkal több áru került elszállításra, mint az megelőző esztendő­ben. Ilyen hatalmasméretú forgalmat — amelyre eddig példa nem voűit — a rendel­kezésre álló eszközök mellett csak újabb belső tartalékol: feltárásával, a vasutas dolgo­zók lelkes munkájával lehe­tett lebonyolítani. Az ered­mény nem is maradt el. mert a napi átlagban tíz mozdony­nyal kevesebb került felhasz­nálásra, mint a megelőző őszi forgalomban. S ezzel a ki­sebb mozdony mennyiséggel 11 százalékkal több tehervo­nat kilométert teljesítettek, ami egyik mutatója *> moz­donykapacitás kihasználásá­nál:. Kevesebb mozdonnyal na­gyobb teljesítményt! — ez volt a célkitűzés, s ezt a va­sutasok meg is valósították. Elérték, hogy az egy teher­vonati mozdonyra eső ha­szonki'lométer teljesítmény 105.5 kilométerről 117 kilo­méterre emelkedett. Meg­gyorsult az elegy továbbítás. Ezt az is mutatja, hogy a ko­csiforduló ideje 10 és fél szá­zalékkal csökkent. Az összekapcsolt mozgalom n szegedi fűtőházban is szép eredményt hozott. Nagy lendületet vett a túl­súlyos vonatok továbbítása, a Idlométer teljesítés állandó növelésével együtt A MÁV szegedi igazgatósága terüle­tén a szegedi fűtőházra esik a túlsúlyos vonatok továbbí­tásának 40 százaléka. Ennek nagy a jelentősége a szén­megtakarításban is. Január­ban a szegedi fűtőház dolgo­zói 754 tonna szenet takarí­tottak meg. ami az összes fo­gyasztás 11 százaléka. Ez azt jelenti, hogy négy napig az összes vonatok a megtakarí­tott szénnel közlekedhettek. A szegedi fűtőház dolgozói is mindjobban felismerik az összekapcsolt mozgalom gaz­dasági jelentőségét. Különö­sen a párt Központi Vezető­sége novemberi határozata óta nagyobb gondot fordíta­nak a gépek gazdaságosabb kihasználására, az önköltség csökkentésére. Ezt szolgálja a helyesen alkalmazott össze­kapcsolt mozgalom, hogy mi­nél rövidebb idő alatt minél több árut, minél olcsóbban juttassanak el a rendeltetési helyére. Az összekapcsolt mozgalomban igen szép ered ményt érnek el Hevesi Mi­hály és Ábrahám Géza moz­donyvezetők , érdemes vasu­tasok és fűtőik. Ök az előírt terhelésen felül még 30 szá­zalókkal több túlsúlyt is to­vábbítanak. Ezzel elérik, hogy három vonat továbbítá­sánál feleslegessé teszik a negyedik vonat közlekedteté­sét. Nagyon fontos a Központi Vezetőség novembei'i határo­zata szellemében az össze­kapcsolt mozgalom tovább­fejlesztése a vasútnál. S te­kintsék is ezt egyik főfelada­tuknak a vasutas dolgozók, -mert az idén olyan újabb hatalmas méretű szállítások­kal kell számolni, amelyeket a munka színvonalának eme­lésével lehet megvalósítani. Török József MÁV intéző A RuHgqyórban ünnepi műszakot tartanak az SZKP XX. kongresszusa tiszteletére A Szegedi Ruhagyár fizikai és szellemi dolgozói lelkes rüpgyüléscket tartottak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusával kapcsolatban. A röpgyüléseken elhatá­rozták, hogy ünnepi műszakot tartanak ma, csütörtökön az SZKP XX. kongresszusa tiszteletére, annak köszöntésére. A Ruhagyár dolgozói egyben szeretetüket így is kifejezik a ha­zánkat felszabadító és a szocialista építésünket segítő Szov­jetuniónak. Ú Áfások a Szeredi Nyomda Vállalatnál A Szegedi Nyomda Vállalat dolgozói az elmúlt negyedévben jól kivették részüket a technika - fejlesztéséből. Három hónap ; alatt 45 újítási javaslatot adtak be, amelyből az üzem vezelőségo 41-ct el is fogadott. Az újítások bevezetésével évenként 60 ezer forint megtakarítás várható. A nyomda legjobb újítója inost Kelemen István kiváló szedőgép-szerelő, akinek ötletes újításával amerikai gyártmányú szedőgépre német betűtárat is lcliet alkalmazni. Gabnai János Öt szegedi közlekedési vállalat kötött szerződést a TTIT—tel Az üzemi kulturális munka egyik legnehezebb területe az is­meretterjesztés. Felületesen szemlélve azt hinnők, hogy en­nek oka a dolgozók érdeklődé­sének hiánya. Ila azonban job­ban megvizsgáljuk ezt a kér: dúst, akkor azt tapasztaljuk, hogy a felvilágosító és nevelő­munka, valamint a helyes pro­paganda hiánya az oka elsősor­ban annak, hogy a szegedi köz­lekedési vállalatoknál is az el­múlt évben csak rendszertelenül­— sok vállalatnál egyáltalán nem — tartottak ismeretterjesztő elő­adást. A mulasztás nemcsak az üzemi bizottság munkájában ke­resendő. A: üzemi pártszerveze­tek sem mindig látják az isme­retterjesztés fontosságát, s azt egyáltalán ncm segítik. Az üzemi kultúr-aktívák oktatásá­nál legfontosabbnak tartjuk an­nak megértetését, hogy az üzemi kulturális nuinkának nevelő sze­I repe van: meg kell szűnnie a : szórakoztatás és nevelés szem­beállításának, elszakíthatatlan kapcsolatban kell lennie a párt. ncvelömunluijával. Az üzemi kulturális munkának a párt na­pi feladatainak megoldását kell | elősegíteni. | öt szegedi közlekedési válla­lat havonkénti rendszeres isme­retterjesztő előadásra kötött szerződést a TTIT-tal. Az első | előadások azt bizonyították. j hogy bár kevés dolgozó vett részt az első előadásokon, de. a következő előadásra már ezek a dolgozók is hívják dolgozótár­saikat, mert az előadások szín­vonala, az előadók felkészültsé­ge felkeltette érdeklődésüket ­Hogy az előadások rendszeressé váljanak és azokon fokozatosan minél hőbb dolgozó vegyen részt, ahhoz az üzemi pártszer­vezetek segítsége is kelt Az üzemi pártszervezetek titkárai tartsák állandóan szem előtt azt, hogy az üzemi ismeretterjesztési s általában az üzemi kulturális munka magasabb színvonalra emelése és nevelő erejének fo­kozása egyik legfontosabb fel­tétele oz, hogy a pártszerveze­tek tekintsék a kulturális tevé­kenységet a politikai munka szerves részévé. Dr. Miklós Ferencné KSZDSZ Területi Bizott­sága kult. nev. biz. elnöke Ahol a város építési, víz* és gázellátási, lakás és közlekedési ügveit intézik A Városi Tanács VKG osztályának munkájáról A kínai mezőgazdaság szo­cialista átalakulása egyre gyorsabb ütemben megy végbe. Az új év elején a ter­melőszövetkezetek ezrei ala­kultak. Peking közvetlen környékén például 220 új termelőszövetkezet létesült január első felében. A Pe­king körüli falvak paraszt­gazdaságainak 99 százaléka már termelőszövetkezetben egyesült. Hajlung-Kiangban, Kína legészakibb részének legna­gyobb gabonatermő vidékén a tavaszi vetésig 2000 új ter­melőszövetkezet alakítását tervezik. Az ugyancsak északon fek­vő Hopcj tartományban, amely viszont fontos gyapot­termelő vidék, tavaszig 10— 15 ezer új termelőszövetke­zetet akarnak létrehozni. j Fukien tengerparti tarto­mányban javában folyik a szúzföldek feltörése. A tava­szi vetésig 106 000 hektár új földet akarnak művelés alá venni. Az új földeken főleg gabonát, ipari növényeket termesztenek és gyümök. 30- i söket akarnak ültetni. A cím korántsem fejezi ki azt a nagyon sokrétű mun­kát, amelyet a városi ta­nács város- és községgazdál­kodási osztályának dolgozói végeznek. A lakosság beje­lentéseinek, javaslatainak zóme ugyanis úgynevezett «VKG ügyekből- áll; érde­mes tehát megismerkedni ezzel a szakigazgatási szerv­vel. A felszabadulás előtt a mérnöki hivatal 28 tagja és még több más hivatal intézte — már amennyire intézte! — a mai értelemben vett város­gazdálkodási ügyeket. Ma a sokkai több munkát az osz­tály 15 dolgozója végzi. Nagy munka vár tehát egy-egy csoportvezetőre, előadóra, különösen akkor, ha figye­lembe vesszük, hogy az osz­tályhoz tartoznak a helyi­ipari vállalatok', az egész vá­ros közlekedése, útfenntar­tása, víz-, gázellátása, építési ügyek, a város rendezése, az árvízvédelem megszervezése, a lakásügyek, s más VKG­feladatok ellenőrzése, felül­bírálása. Az osztály három csoportra oszlik: műszaki, vállalati és általános ügye­ket intéző csoportra. A gya­korlatban természetesen az egyes csoportok tagjai egy­mást is kisegítik. Az a jó szokás terjedt el az osztá­lyon, hogy ha valaki — ta­nácstag, vagy város egyik lakója — bejön valamilyen ügyben, akkor nem küldik el azzal, hogy "nem rárri tartozik-, hanem, ha az il­lető előadó nincs is bent, meghallgatják a bejelentést, vagy a panaszt, s a lehető­ségekhez képest azonnal in­tézkednek. A telefon szinte állandóan cseng a szobákban. Ha vala­hol a városban nincs elég nyomása a gáznak — már a VKG osztályt hívják. Ha nincs víz a lakóházak eme­letein, akkor a VKG osztály szakemberei az illetékes vál­lalatok vezetőivel azonnal összeülnek — amint ezt az elmúlt napokban is tették, amikor a VKG osztály elren­delte, hogy a lakóházakban a nagy hideg miatt éjszakára zárják el a főcsapokat. Az osztály dolgozói intézték el a nyáron, hogy egy nyolc­hengeres Diesel áramfejlesz­tőt kapjon a Víz- és Csa­tornamű Vállalat s most már áramzavar esetén se áll be zökkenő a vízellátásiban. Az osztály érdeme az is, hogy Szegeden megindulhatott a külvárosokat összekötő autó­buszközlekedés. Ha valame­lyik tanácsi vállalat nem tudja elintézni a fa, a tégla, a cserép kiutalását, s akadá­lyok lépnek fel az építkezé­seknél >— az osztály azonnal intézkedik, hogy a lehetősé­gekhez képest zavartalan le­gyen a város ilyenirányú el­látása is. Helyiség kell rak­tárnak, vagy más célra a kü­lönböző vállalatoknak — a VKG osztályhoz fordulnak. A műszaki csoport ellenőrzi az Ingatlankezelő Vállalat mun­káját, a különböző lakás- és egyéb építkezések határide­jének betartását. Ugyanak­kor a több millió forintos sa­ját beruházások — lakások, irodák, utak építését, stb. — ügyeit is intézik. A' még igen sok apró fel­adatot hosszan lehetne so­rolni. Ehhez a sokrétű mun­kához elsősorban a párt és az állandó bizottságok nagy segítséget adnak. Az osztály munkáját a városi tanács négy állandó bizottsága el­lenőrzi és segíti: az építési, a szolgáltató, a közlekedési és a lakásügyi AB, amelynek elnökei és tagjai igen ered­ményesen dolgoznak. Rend­szeresen felkeresik az osz­tály előadóit és sokszor ad­nak a különböző építési, köz­lekedési, vagy lakásügyi kér­dések eldöntéséhez helyes javaslatokat. A VKG osztály és az állandó bizottságok kapcsolata igen jónak, ered­ményesnek mondható, A VKG osztály dolgozói nemcsak saját hatáskörükön belül keresik a jobb megol­dásokat, hanem ezen felül olyan javaslatokkal is él­nek, amelyeknek eldöntése a felsőbb szerveken múlik. Például most nyújtattak be a minisztériumnak egy ja­vaslatot, amelyben azt ké­rik, hogy az építőipari nyers­anyag-ellátás láncolatából a vállalatok igénylései esetén a TÜZÉP-et kapcsolják ki. Ne egy másik kereskedelmi szervtől — hanem az építési anyagellátási és értékesítő szerven keresztül kapják meg a szegedi építőipari vál­lalatok az anyagot. Ez gya­korlatban azt eredményezné, hogy egy bizonyos mennyi­ségű elsőosztályú tégla nem 408 forintba, hanem 286 fo­rintba kerülne, vagyis éven­te — csak a szegedi tanács­hoz tartozó építőipari válla­lat — körülbelül százezer fo­rintot takarítana meg. Igen helyes dolog lenne ennek a javaslatnak a megvalósítása. A sok jó eredmény mel­lett azonban még vannak ki­fogásolni valók is a VKG osztály munkájában. Az osz­tály nem ellenőrzi, segíti kellőképpen és rendszeresen a kerületi tanácsok VKG csoportjainak munkáját, a lakáskiutalásokat. Ezt foko­zottabban kell megtennie az állandó bizottságokkal együtt. Helyesen cselekedett az osz­tály, amikor a tanács javas­latára létrehozta az aszfalt­javító részleget, azonban sokkal fokozottabban kell gondoskodniok arról, hogy a város aszíailtútjain lévő lyukak időben ki legyenek javítva,

Next

/
Thumbnails
Contents