Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-16 / 40. szám

VLLÁG PROLETÁRJA! EGYESULJETEKÍ AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTS A G A N A K LAPJA XII. évfolyam, 40. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1956. február 16. MAI SZAMUNKBÓL: FRANCIA—MAROKKÓI TÁRGYALÁSOK KEZDŐDTEK PARIZSBAN (2. oldal) A RUHAGYÁRBAN ÜNNEPI MŰSZAKOT TARTANAK AZ SZKP XX. KONGRESSZUSA TISZTELETÉRE (3, oldal) NAGYOBB GONDDAL Régi, de azért ma is igaz szólás-mondás: az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó. Vonatkozik ez azokra a vállalásokra is, amelyeket Szeged üzemeiben tettek a technika korszerűsítésére, a termelékenyebb, gazdaságosabb és minőségben jobb munkára. Ismeretes, hogy városunk üzemei, a Szegedi Ruhagyár kezdeményezéséhez csatlakoztak, s felajánlást tettek az első negyedévi feladatok jó végrehajtására. Az elmúlt hónap sikerei is arra mutatnak, hogy képesek vagyunk a szocialista kötelezettség-vállalás végrehajtására, sőt még többre is. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az üzemekben nagyobb gonddal törődjenek a szocialista munkaversennyel, amelynek szerepe van abban, hogy Szeged ipara az utóbbi időben igen jelentősen előrelépett. A kollektív vállalás megvalósítása kétségtelenül egyes emberek munkáján alapszik. A kollektív vállalás is ebből adódóan csak úgy lehet valóság, ha abból Iki-ki vállalja a maga posztjára eső részt. A Szegedi Erőműben például az egyének odaadó munkájával sikerült túlteljesíteni januárban a vállalás esedékes részét. nem húsz, hanem 25 tonna szenet takarítottak meg. S az üzemekben általában megvannak a dolgozók egyéni vállalásai, és számos dolgozó, vagy üzemrész párosversenybe is lépett egymással. Nincs azonban minden rendjén itt sem. Több helyen — például az Üjszegedi Kender-Lenszövőben, vagy a Textdlmúvekben is — megtörtént, hogy nem kellőképpen segített megtenni az egyéni vállalást a szakszervezeti bizalmi, vagy a művezető egyes dolgozóknak. -Futószalagon* készült el több embernek az egyéni vállalása. Ez azt eredményezi, hogy nem is éreznek felelősséget végrehajtásukért. Egyes emberek pedig úgy vélekednek a versenyszervezés bürokratizmusa, lélektelensége miatt: -Tettem én is felajánlást, de hát alaposan át sem gondolhattam, hisz jóformán nem hallgattak meg*. Az ilyen tarthatatlan módszerekkel véglegesen szakítani kell. A versenyszervezés meggyőző, felvilágosító munkával oda irányuljon, hogy az egyéni vállalások alapját képezzék a kollektív félájártlás végrehajtásának. Természetesen külön-külön kell foglalkozni és gondosan minden versenyzővel. A verseny eredménye nyilvánvalóan a munka megjavításához vezet. Az anyaggal való takarékosság, a minőség javítása, a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése a legszemélyesebb érdek. Haszna közvetve és közvetlenül is megmutatkozik. Az üzemekben azonban nem elég csupán a verseny jelentőségéről beszélni, hanem ezzel együtt az is kell, hogy a vezetők megteremtsék a verseny, a jó munka megfelelő műszaki és szervezési előfeltételeit. Nagyobb figyelmet kell fordítani mind a kollektív, mind az egyéni vállalások értékelésére. Ennek jó megteremtése elsősorban a vezetők dolga, nekik kell intézkedéseket tenni ezért. Tudja és ismerje meg minden munkás, hogyan teljesítették a vállalás esedékes részét. Az üzemekben értékelik! és nyilvánosságra hozzák a dekádok, vagy a hónap mennyiségi tervteljesítését. A baj az, hogy nem vizsgálják: a vállalás teljesítése — természetesen együtt a tervteljesítéssel — milyen eredményt mutat. Pedig az üzemrészekben szeretnék tudni, teljesítették-e a vállalást, vagy sem. Mert ennek alapján javíthatnának a munkán. Hogy az egyes emberek is felelősséget érezzenek felajánlásuk teljesítéséért, értékelni kell azt. Kevésbé van ez így és inkább csak azt vizsgálják és hozzák nyilvánosságra az üzemekben, hogy egyes dolgozók hogyan teljesítették a normát; vállalásukról nem esik szó. , A terv törvény és annak minden mutatóját teljesíteni toell. Gyakorlattá kell tenni az üzemekben, hogy ne csak a terv mennyiségi teljesítését hozzák nyilvánosságra, hanem az agitáció különböző módszereivel tudassák például az anyagfelhasználás, a termelékenység-növelés, a minőség helyzetét is a tervezetthez és a vállaláshoz viszonyítva. Ilyenformán tájékozottak lesznek a dolgozók az üzem sok fontos kérdéséről, amelyek fontos tényezők mind a versenyben, mind a vállalás teljesítésében. A szocialista verseny nem öncél, hanem azt eredményezi, hogy nagyobb eredményeket hoz a munka, • amelynek alapján — és csakis a termelékenyebb, gazdaságosabb munka alapján — tovább javíthatjuk az életkörülményeket. Ez pedig minden ember legszemélyesebb érdeke. Éppen ezért az üzemek pártszervezetei rendszeresen adjanak útmutatást a szakszervezeteknek, hogy a verseny igazi gazdájává váljanak. Nem kevesebbről, mint a munka további sikereiről, az életszínvonal további növelése feltételeinek megteremtéséről van szó. A Szovjetunió politikai, gazdasági és kulturális fejlődésének eredményei a kommunizmus útján tett újabb óriási lépésről tanúskodnak As SZKP XX. kongresszusa február 15-i, délelőtti ülése1 Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa szerdán folytatta munkáját. A délelőtti ülésen, amelyen I. V. Kapitanov elvtárs elnökölt, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának elnöke, P. G. Moszkatov elvtárs előterjesztette a bizottság jelentését. Az előadó a párt költségvetésének állapotát jellemezve rámutatott, hogy az eszközök zömét pártpropagandára és agitációra, a pártkáderek képzésére és átképzésére, a pártkönyvtárak fenntartására fordítják. Évente 50 000 propagandista nyer átképzést csupán helyi rövid tanfolyamokon és szemináriumokon. 149 000 ember, ezenbelül 80 ezer párttag. 33 000 Komszomol-tag és 36 000 pártonkívüli elvtárs tanul a marxizmus—leninizmus egyetemeinek 288 esti tagozatán. A XIX, pártkongresszus óta több mint 34 000 pártmunkást képeztek ki a területi és határterületi pártbizottságok pártiskoláiban és egyéves tanfolyamain, valamint az SZKP Központi Bizottságának pártfőiskoléján és a társadalomtudományi akadémián. Moszkatov elvtárs kitért arra, hogyan vizsgálják meg a pártszervek a dolgozók leveleit és panaszait. Hangoztatta. hogy a pártszervek kezdenek nagyobb figyelmet fordítani erre, operatívabban old• ják meg a levelekben és panaszokban felvetett kérdéseket. Az előadó a továbbiakban megjegyezte, hogy az utolsó két évben a pártellenőrző bizottság jelentősen megjavította a párttagok bejelentéseinek megvizsgálását és a személyi ügyek elbírálását. A pértellenőrző bizottság megszüntette azokat a hiányosságokat, amelyeket annakidején a Központi Bizottság felfedett; ezek közé tartozott például, hogy egyes esetekben a párttagok személyi ügyeit nem az ő jelenlétükben vizsgálták meg, vagy pedig a bizottság létszáma nem volt teljes egyes ügyek elbírálásánál. Pártunk — mondotta befejezésül Moszkatov elvtárs — még összeforrottabban és eszmeileg edzettebben érkezett el XX. kongresszusához. Nem kétséges, hogy a kongresszus valamennyi határozatát aktívan és harcosan fogja végrehajtani az egész párt, az egész munkásosztály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség nagy hazánk további felvirágoztatása érdekében. A kongresszus ezután áttért az SZKP Központi Bizottsága és a Központi Reviziós Bizottság beszámolójának megvitatására. Az SZKP Központi Bizottsága és a Körponti Revíziós Bizottság beszámolójának vitája J. A. Furceva elvtársnő (moszkvai városi pártszervezet) kapta meg a szót. A Központi Bizottság vezetésével végrehajtott nagyszabású politikai és gazdasági intézkedések — mondotta — még jobban megerősítették a szocialista rendet, még jobban megszilárdították a munkásosztály és a parasztság szövetségét, a Szovjetunió népeinek barátságát. Furceva elvtársnő a moszkvai városi pártszervezet tevékenységét jellemző, ékesen szóló tényeket sorolt fel. A város ipara határidő előtt teljesítette 5. ötéves tervét, s terven felül több mint 18 milliárd rubel értékű terméket állított elő. Az ipari termelés színvonala a változatlanul maradt termelési területen 69 százalékkal, a munka termelékenysége pedig 47.6 százalókkal emelkedett. A főváros ipara még nagy tartalékokkal rendelkezik), A moszkvai városi pártszervezet ezért azt a feladatot tűzte ki, hogy a legközelebbi években a rendelkezésre álló gyártási területen hozzávetőleg kétszeresére kell emelni az ipari termelést. Ezt új, tökéletesebb gyártási eljárások alkalmazásával és az üzemi termelés jobb megszervezésével kell biztosítani. Furceva felszólalásának jelentős részében a lakásépítés kérdéseivel foglalkozott. Az elmúlt 5 év leforgása alatt Moszkvában 4,305.000 négyzetméter lakóterület épült. A városban azonban továbbra is komoly a lakásprobléma. A hatodik ötéves tervben 9 millió négyzetméter lakóterületet, 200 iskolaépületet, 17 ezer ágy elhelyezésére alkalmas kórházakat, összesen 22 ezer személy befogadóképességű filmszínházakat stb. szándékoznak építeni. Az a megtisztelő feladat hárul a fővárosi építőkre, építészekre és szobrászokra. hogy Moszkvában felépítsék Vlagyimir Iljics Leninnek, a szovjet állam és a Kommunista Párt megalapítójának pompás emlékművét: a szovjetek palotáját. Hatalmas városrendezési munkálatokat terveznek. Különös figyelemre érdemes a Sztavropol—Moszkva gázvezeték építése, amelyet már ebben az évben be kell fejezni. Furceva befejezésül elmondotta hogy a moszkvai pártszervezet a XX. pártkongresszus napjaiban öszszeforrottabb, mint valaha, tömörül a Kommunista Párt lenini Központi Bizottsága köré. A kommunisták és a főváros összes dolgozói erejüket és energiájukat nem kímélve küzdenek «a hatodik ötéves tervben kitűzött feladatok megoldásáért. Ezután A. I. Kiricsenko emelkedett szólásra, akit a jelenlevők melegen fogadtak. Beszéde elején megvonta azoknak az eredményeknek mérlegét, amelyeket a párt a XIX. kongresszus óta ért el, majd rátért az Ukrán SZSZK gazdasági és kulturális építésének kérdéseire. A következő felszólaló F. R. Kozlov (leningrádi pártszervezet), rámutatott azoknak a határozatoknak óriási jelentőségére, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának teljes ülésein az utóbbi időben hoztak, a párt különös gonddal fordult a nehézipar mindenirányú fejlesztése felé. A párt Központi Bizottsága idejekorán megvilágította és visszaverte azoknak az álközgazdászoknak jobboldali opportunista elméleteit, akik a nehézipar fejlesztési ütemének lassítását javasolták. Kozlov a leningrádi pártszervezet nevében hálás köszönetet mondott az SZKP Központi Bizottságának azért, hogy leleplezte Beriját és cinkostársait, a nép esküdt ellenségeit. Ezek az ellenségek a leningrádi pártszervezet meggyengítése és kádereinek befeketítése céljából összetákolták az úgynevezett »leningrádi ügyet*, kárt okoztál: pártunknál:. Berija bűnös tevékenységének leleplezésével a Központi Bizottság érvénytelenítette a leningrádi pártszervezetet ok nélkül ért vádat, elősegítette a párttagok aktív közreműködését a kommunista építés feladatainak eredményes megoldásában. A leningrádiak lelkesedéssel dolgoztak, a párt által kitűzött feladatok megoldásán — mondotta a továbbiakban a szónok —. Leningrád és a leningrádi terület ipara eredményesen befejezte az ötödik ötéves tervet. Ez alatt az idő alatt az ipar összes termelése 87 százalékkal növekedett. A gyárak az élenjáró technika legjobb vívmányainak színvonalán álló készülékek és mechanizmusok százainak gyártására rendezkedtek be. Kozlov elvtárs a leningrádi ipar további fejlődésével foglalkozva, megállapította, hogy pontosabban meg kell szabni a legfontosabb iparágak profilját. Véleménye szerint Leningrádban nem célszerű fejleszteni a fémigényes és aránylag egyszerű készítmények gyártását. A minisztériumoknak gondoskodniok kel! a vállalatok profiljának megőrzéséről. N. Sz. Patolicsev (a Bjelorusz SZSZK pártszervezete) arról beszélt, hogy országunk politikai, gazdasági és kulturális fejlődésének eredményei a kommunizmus útján tett újabb óriási lépésről tanúskodnak. Ezeket a sikereket a párt Központi Bizottságának fáradhatatlan leninien elvhú és kollektív munkája révén értük el. Mi, kommunisták, minden erőnkkel támogatjuk, helyeseljük ezt a pártvonalat és azt kívánjuk, hogy lenini Központi Bizottságunk a párt és a szovjet állam irányításának nagy és bonyolult munkájában továbbra is úgy dolgozzék, mint most, elvhűen és kollektíven. nagy munkát végzett sorainak bővítése és tömörítése céljából, a gazdasági és a kulturális építés irányítása színvonalának emelése céljából s ért is el bizonyos eredményeket, Az ipar határidő előtt befejezte ötéves tervét. A termelés 5 év alatt több mint kétszeresére emelkedett. Nagyot fejlődött a gép- és a szerszámgépgyártás. Jelentősen megnövekedett a burgonya, a zöldségfélék, a tej, a hús és különösein a kender termelése. A köztársaság körlübelül két év alatt teljesíti az ötéves tervnek azt az előirányzatát, hogy a kolhozokban meg kell kétszerezni a hús és a tej termelését. A szónok érdekes adatokat közölt a mezőgazdasági artelek fejlődéséről: Bjelorussziában 1955-ben 650 kolhoz jövedelme egy-két millió rubel között, 110 kolhoz jövedelme 2—3 millió rubel között, 64 kolhoz jövedelme 3—5 millió rubel között és 12 kolhoz jövedelme 5—16 millió rubel között mozgott. Patolicsev elvtárs felhívta a figyelmet az> állami tervbizottság és a Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériuma munkájának hibáira, s megállapította, hogy azok a népgazdasági ágak fejlődésének megtervezésénél rosszul veszik figyelembe a külön-, böző vidékek sajátosságait — a Szovjetunió Kommunista Pártja a Xl'X. pártkomgreszszus és a XX. pártkongreszszus közt eltelt időben eszmeileg megedződött és megerősödött — mondta J. E. Kalnberzin (a Lett SZSZK pártszervezete). — Megnövekedett a pártszervezetek szervező szerepe a szovjet nép valamennyi feladatának megoldásában. Kalnberzin elvtárs megállapította, hogy a Lettország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a nehézipar fejlesztésére irányítja fő figyelmét. Miiközben a köztársaság ipari termelése 5 év alatt egészében 90 százalékkal nőtt, a nehézipar megkétszerezte, a gépgyártás pedig 2.7-szeresére növelte termelését. Gyors ütemben fejlődik tovább a könnyúipar is. Az elmúlt 5 évben 73 új vállalatot építettek a köztársaságban. Lettországban jelentősen megszilárdult a kolhozrendszer. Emelkedett a kolhoztagok jövedelme. Nem kevés gazdaság ért el kitűnő eredményeket. Emellett azonban számos mezőgazdasági ág továbbra is elmaradt. Az utóbbi időben a köztársaságban csökkent a tej-, hús- és szamesterménytermelés. A Lettország Kommunista Páríjának Központi Bizottsága és a köztársaság minisztertanácsa a mezőgazdaságot az egyes kerületek és kolhozok sajátosságainak elmélyült tanulmányozása nélkül irányította. Bjelorusszia pártszervezete (Folytatás a 2. oldalon.)