Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-15 / 39. szám

WlAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! f t MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP (I SONGRA D MEGYEI B1ZO I I S A G A \ A K IAPJA Szerda, 1956. február 15. EURÓPA-SZERTE TART A RENDKÍVÜL HIDEG IDŐJÁRÁS (2. oldal) IGAZ SZERELEM, VAGY FUTÖ RAJONGÁS? , (4. oldal) ALARCOSBÁL — OPERABEMUTATÓ A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN (5. oldal) ommunista Pártjának II. ke Moszkva (TASZSZ), A Szovjetunió Kommunista Pártjánál: XX. kongresszusa kedden délelőtt a nagy Kreml palotában megkezdte munkáját. A Szovjetunió minden részéből összesereglett küldötteken kívül számos vendég is megjelent: ipari vállalatok dolgozói, élenjáró mezőgazdasági dolgozók, állami és pártfunkcionáriusok, a tudomány és a kultúra munkásai. A kongresszust N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára nyitotta meg. A XIX. pártkongresszus óta eltelt időszak alatt •— mondotta Hruscsov — elveszítettük a kommunista mozgalom nagy tekintélyű személyiségeit: Sztálint, Gottwaidoí és Tokudót. Hruscsov javasolta, hogy emléküknek felállással adózzanak. A jelenlévők felemelkedtek helyükről. Hruscsov ezután közölte, hogy megjelentek a kongresszuson számos ország kommunista- és munkáspártjainak képviselői is. A küldöttek melegen üdvözölték a külföldi vendégeket. A kongresszus vezető szerveinek, — elnökség, titkárság, szerkesztőbizottság, mandátumvizsgáló bizottság — megválasztása után elfogadták a XX. pártkongresszus alábbi napirendjét: 1. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója — előadó: N. Sz. Hruscsov, a Központi Bizottság titkára. 2. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámolója — előadó: P. G. Moszkatov, a Központi * Revíziós Bizottság elnöke. 3. Az SZKP XX. kongresszusának alapelvei a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését célzó 1956—1960. évi hatodik ötéves tervről — előadó: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. 4. A párt központi szerveinek megválasztása. Ezután a megjelentek viharos tapsa közben N. Sz. Hruscsov megkezdte a beszámolót a napirend első pontjáról. A Központi Bizottság beszámolója az SZKP XX. kongresszusán ÍV, Sz. Hruscsovnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának előadói beszéde Moszkva (TASZSZ) Az SZKP XX. kongresszusán, kedden N. Sz. Hruscsov, a Központi Bizottság első titkára mondta el a párt Központi Bizottságának beszámolóját, N. Sz. Hruscsov a XIX. és fe XX. pártkongresszus között eltelt időt, a párt által végeett munka terjedelmét, valamint azoknak az eseményeknek jelentőségét illetően, amelyek a beszámolási időszak alatt országunkban és határainkon túl történtek, úgy jellemezte, mint „az egyik legfontosabb időszakot az SZKP történetében, annak a harcnaik a történetében, amelyet a párt hazánk hatalmának gyarapításáért, a kommunista társadalom felépítéséért, a világ békéjéért Vív", N. Sz. Hruscsov beszámolójának első részében a Szovjetunió nemzetközi helyzetével foglalkozott. „Korunknak az a fő jellemvonása, hogy a szocializmus kilépett egy ország kereteiből, és világrendszerré vált. A kapitalizmus erőtlennek bizonyult arra, hegy megakadályozza e világtörténelmi folyamatot. Megcáfolhatatlan ténnyé '"ált, hegy egyidejűleg két egymással ellentétes világgazdasági rendszer létezik: a kapitalista és a szocialista gazdasági rendszer s ezek különböző törvények szerint és ellentétes iránybein fejlődnek", A XIX. pártkongresszustól a XX. pártkongresszusig terjedő időszakot a Szovjetunió, valamint az összes szocialista országok népgazdaságának hatalmas fellendülése jellemzi. N. Sz. Hruscsov 1929-től kezdődőleg összehasonlította a Szovjetunió ipari termelésének fejlődési ütemét a tőkés országok ipari fejlődésének ütemével, s rámutatott: ezekből az adatokból látható, hogy a Szovjetunió 26 év alatt a hatalmas veszteség ellenérc. amelyet a háború a népgazdaságnak okozott, több mint 2Ó-szorosan növelte ipari termelését, mialatt a rendkívül kedvező feltételek között lévő Egyesült Államok csupán valamivel több. mint kétszeresérc tudta növelni termeléséi. A kapitalista világ ipari össztermelése nem egészen kétszeresére növekedett. A népi demokratikus országok is jelentősen megelőztek a kapitalista államokat az ipari termelés növekedésének ütemét tekintve. A Szovjetunió az ipari termelés volumene szempontjából már most a második helyet foglalja el a világon. Mind hatalmasabb lesz a szocialista rendszer ipari bázisa. Az előadó megállapította, hogy »a szocializmus országainak fejlődését teljes önállóságuk és mind politikai, mind gazdasági függetlenségük jellemzi ... A szocializmus országai a testvéri együttműködés szálait erősítve önzetlenül segítik egymást a gazdasági fejlődésben*. A kapitalista -világgazdaság igen egyenlőtlenül fejlődik és ingatagabb mint volt N. Sz. Hruscsov a töltés országok helyzetét jellemezve megállapította, hogy a kapitalista világgazdaság igen egyenlőtlenül fejlődik és ingatagabb, mint volt. Az Egyesült Államokban a háború utáni időszak alatt háromszer csökkent jelentősen a termelés, ráadásul 1948 végétől a kapitalizmusnak ebben a legfőbb országában gazdasági válság kezdett kibontakozni, s ezt a válságot a koreai háborúval összefüggő fokozott fegyverkezési hajsza állította meg. A tőkés országok többségének bizonytalan pénzügyi helyzete, sok ország agrárválsága, a kapitalista országok világkereskedelmének pangása egészíti ki ezt a képet. Tovább mélyül a kapitalizmus általános válsága. N. Sz. Hruscsov megállapította, hogy ••az Egyesült AUamclt kezdi elveszteni azt a monopol-helyzetét, amelyet a kapitalista világpiacon az első háború utáni években elfoglalt*. A kapitalista világpiacon újból megjelent Nyugat-Németország és Japán. Ezek az Országok, akárcsak Anglia és Franciaország, majdnem visszaszerezték háború előtti pozícióikat a világpiacon. »A tőkés országok között mind nagyobb erővel lángol fel a gazdasági harc*. N. Sz. Hruscsov megállapította: hogy a p:ac-ikiérdés még jobban kiéleződött azzal, hegy a kapitalista világpiac határai . az új, egyre fejlődő szocialista piac megjelenése folytán mindinkább összeszűkülnek. Ezenkívül a gyarmati elnyomás alól felszabadult, gazdaságilag elmaradott országok is hozzálátnak iparuk megteremtéséhez. N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a tőkés országokban szüntelenül éleződnek a társadalmi ellentétek. A munkásosztály mind határozottabban foglal állást az alapvető politikai kérdésekben. A továbbiakban N. Sz. Hruscsov elemezte a nemzetközi kapcsolatban végbement folyamatot. „Döntő jelentőségű — mutatott rá —, hogy szüntelenül növekednek a szocializmus, a demokrácia és a béke erői, a nemzeti fe,szabadító mozgalom erői. Fz idő alatt a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi szocialista ország külpolitikai állásai még jobban megszilárdultak. tekintélyük megnövekedett. és nemzetközi kapcsolataik nagymértékben kiszélesedtek. A szocializmus nemzetközi tábora egyre növekvő befolyással van a világesemények alakulására. Ugyanakkor egyes hatalmak reakciós, militarista körei továbbra is „erőpolitikát" folytattak." N. Sz. Hruscsov aláhúzta, hogy a béke erői az utóbbi években jelentősen gyarapodtak. „A nemzetközi élet porondján — mondotta — hatalmas „bókeövezet" alakult ki, amely felöleli Európa es Ázsia szocialista és nem szocialista békeszerető országait. Ez az övezet majdnem másfélmilliárd lakosságú, azaz itt él a földkerekség lakosságának többsége." — A békeharcban — mutatott rá N. Sz. Hruscsov — rendkívüli jelentőségű a munkásosztálynak, szakszerzeteinek és politikai pártjainak egysége. „A békeharc érdekei azt követelik, hogy félretéve a kölcsönös vádaskodásokat, megtaláljuk az érintkezési pontokat és ezen az alapon kidolgozzuk az együttműködés alapjait. Emellett lehetséges és szükséges az együttműködés a szocialista mozgalom olyan csoportjaival is amelyek a szocializmusba való átmenet formáiról más nézeteket vallanak. mint mi." Az előadó rámulatott, hogy az utóbbi évtizedben az imperializmus vereséget szenvedett Keleten is. ahol „összeomlanak a kapitalizmus évszázados tartópillérei és a népek mind bátrabban veszik kezükbe sorsuk eldöntését. A legutóbbi évtizedekben a gyarmati és félgyarmati függésből több. mint ezerkétszáz millió ember, azaz a földkerekség lakosságának majdnem a fele szabadult ki." N. Sz. Hruscsov így folytatta: »A nagyhatalmak sorába került a népi Kína és a független Indiai Köztársaság. Szemünk láttára lendül fel a délkelet-ázsiai országok, az arab Kelet politikai és_ gazdasági élete. Megkezdődött az afrikai népek ébredésének folyamata. Fokozódott a nemzeti felszabadító mozgalom Braziliában, Chilében és más latinamerikai országokban... Most már napirendre került az egyik legélesebb és legidőszerűbb kérdés: a szégyenletes gyarmati rendszer teljes felszámolása*. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára rámutatott arra, hogy a volt gyarmatok és félgyarmatok népei, miután kivívták a politikai szabadságot, független nemzetgazdaságuk megteremtéséhez modern berendezéseket kaphatnak -a szocializmus országaitól és ezért nem kell semmilyen politikai, vagy katonai jellegű kötelezettséggel fizetniök*. De -továbbra is gyarmati, vagy félgyarmati függőségben él az afrikai kontinens nagy része, egyes ázsiai, valamint közép- és dél-amerikai országok*. Növekednek az ellentétek és fokozódik a harc a gyarmatosító hatalmak között a befolyási övezetekért, a nyersanyagforrásokért és az értékesítési piacokért. -A SEATO, a bagdadi szerződés — emelte ki N. Sz. Hruscsov — nemcsak agreszszív katonai és politikai csoportosulás, hanem a leigázás esziköze, az elmaradott országok gyarmati jellegű kizsákmányolásának új formája is... Az a harc, amelyet a keleti országok népei a tömbökben való részvétel ellen folytatnak — harc a nemzeti függetlenségért*. Nem vollak hiábavalóak a bélie'/ePi'Í!) ors'ággok cs népek erőfeszítései A szóno-k ezután jellemezte a Szovjetunió szerepét a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért vívott harcban. -A Szovjetunió békés kezdeményezése a nemzetközi események menetére óriási hatást gyakoroló egyik legdöntőbb tényező lett — mondotta —. A Szovjetunió békés kezdeményezésének sikerét az összes békeszerető országok támogatása és közös akciói jelentősen elősegítették. Ncm voltak hiábavalóak a békeszerető országok cs népek erőfeszítései. A háborút követő években először enyhült bizonyos mértékben a nemzetközi feszültség*. N. Sz. Hruscsov így folytatta: -A Szovjetunió sokat tett azért, hogy a nagyhatalmak álláspontja közelebb kerüljön egymáshoz. Most az Egyesült Államokon, Anglián és Franciaországon a sor. Ez természetesen nem azt jelenti hegy a Szovjetunió lemond a nemzetközi feszültség enyhülése és a béke megszilárdítása érdekében teendő további erőfeszítésekről*. Hangsúlyozta, hogy -az egyenlő erőfeszítések és a kölcsönös engedmények elengedhetetlenül szükségesed: a nagyhatalmak kapcsolataiban. A tárgyalásoknak kell a nemzetközi kérdések egyetlen megoldási módszerévé válniok*. Rámutatott azokra a legfontosabb problémákra, amelyeknek megoldása megteremtheti a tartós béke alapját. Ezek: -Az európai kollektív biztonság biztosítása, az ázsiai kollektív biztonság biztosítása, a leszerelés*, A világbéke megszilárdítása érdekében — mondotta ezután N. Sz. Hruscsov — „óriás: jelentőségű lenne a világ két legnagyobb hatalma, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok szilárd baráti viszonyának megtereir.tésa. Feltéte'ezzük, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyának alapját a békés egymás mellett élés ismert öt elve alkotná, ez valóban kiemelkedő jelentőségű lenne az egész emberiség szempontjából és természetesen nem kevésbé )~nne hasznos az Egyesü't Államok népének, mint a Szovjetunió né(Folytatás a 2. oldalonJ