Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-12 / 37. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK7 AZ MDP CSONGRAOMEGYE1 BIZOTTSAGANAK LAPJA XII. évfolyam, 37. szám Ara: 50 fillér fiiul •! I Vcrcsi'ov elvtárs válasz'évírata a töamr Dolgozik Pártja Közpcnti Vezetőségének üdvözletére Szívből jövő forró köszönetet mondok a Magyar Dol­gozók Pá- á Központi Vezetőségének 75. születésnapon*! alkalmából küldött baráti üdvözletéért és jókívánságaiért Moszkva, Kreml, 1956. február 10. K. VOROSILOV Vasárnap, 1956. február 13. A tbc. elleni küzdelem hete A felszabadulás életünk "minden területén jelentős változást hozott. Újjászületett az ország: urak országá­ból dolgozók hazája lett. Nehéz és küzdelmes évek alatt a múlt rendszer sok bűnét, mulasztását hoztuk helyre — újjáépítettük egészségi intézményeinket is. Az egészségügy, — országos ügy lett. Egyik súlyos örökségünk volt a tuberkulózis kér­dése. A felszabadulás előtt az európai államok között a legnagyobb tbc.-a halálozást mutató országok közé tartoztunk. Az első világháború előtti években nem volt olyan ország Európában, ahol a tbc. nagyobb pusz­títást okozott volna, mint hazánkban. Az 1930-as évek­ben is csak 5 ország előzte meg Horthy-Magyarorszá­got e dicstelen rangsorban. Az utolsó fél évszázad alati egymillió ember halt meg Magyarországon tbc-ben. Ezért egy időben „magyar betegség"-nek hívták a tu­berkulózist. •Pedig nem valami „különleges" magyar betegség­ről volt szó, hanem az elnyomott emberek nyomorá­ból fakadó fertőző népbetegségről, amely akadályta­lanul szedte áldozatait elsősorban a nyomorban élő, éhező, hárommilliónyi földnélküli agrárproletáriátus­ból s a dolgozó nép legszélesebb rétegeiből. A külvá­rosokban, s a falusi szegénység között hatszor, tízszer nagyobb volt a tbc.-s halálozás, mint a jómódúak, a burzsoázia között. Az uralkodó osztálynak és a reakciós államhata­lomnak nem volt érdeke, hogy féket vessen e „szegé­nyek betegségének". Hiába emelték fel szavukat ha­ladó orvosaink, a Korányiak, Bókay János, Hollós Jó­zsef, a Generzich-testvérek és sokan mások, a véko­nyan csepegő társadalmi segítség és jótékonykodás nem vethetett gátat a tbc. pusztításának, mert maga az államhatalom nem tartotta feldatának e kérdés megoldását. A felszabadulás hozta meg ebben is — mint annyi minden másban — a gyökeres fordulatot, a reményt­keltő változást. A Szovjetunió példája nyomán — ahol az új szovjet állam legnehezebb idejében, már 1918­ban állami feladattá tették a tbc. elleni küzdelmet. — hazánkban is a felszabadulás után a nép új állama vette kezébe a tbc. leküzdésének feladatát. Üj tíbc.-intézetek egész sorát létesítette kormányunk. Kiépítette a tbc.-gondozók hálózatát, s ma több mint kétszer annyi gondozó működik az országban, mint 1938-ban. Csongrád megyében a felszabadulás óta a kórházak tüdő-osztályai új- felszereléseket, röntgen­készülékeket kaptak. Modernizálták a kakasszéki gyógyintézetet, létrehozták a deszki csont-tbc. szanató­riumot — hogy csak néhányat említsünk a tbc. elleni, küzdelem helyi eredményeiből. Amíg Csongrád megyé­ben 1954-ben tízezer ember közül 3.4 százalék volt a tbc.-ben elhalálozottak száma, — 1955-ben ez a szám 2.7 százalékra csökkent. A gondozók évente több mil­lió ember szűrővizsgálatát végzik el, hogy a tbc.-s be­teget korán felfedezzék, akkor, amikor még a betegség panaszt ném okoz és könnyen gyógyítható. A grófok, iparmágnások, földesurak nagyúri kastélyainak egész sora ma tbc.-gyógyintézet, ahol beteg munkások, bá­nyászok, parasztok kapják vissza egészségüket. A ku­tató orvostudomány új gyógyszerekkel gazdagította a gyógyítás lehetőségeit. Üj gyógyeljárások egész sorát dolgozták ki szakorvosaink, hogy minél hamarább és tökéletesebb módon adják vissza a tbc.-ben megbete­gedett dolgozót családjának és munkahelyének. A gyógyítás mellett a tbc. leküzdésében államunk á betegség megelőzését is egyik fő feladattá tette. A tüdőszűrő vizsgálatok nemcsak a beteg-felkutatást, ha­nem az egészségesek védelmét is szolgálja. Ezt szol­gálja az újszülöttek és gyermekek BCG-oltása is. A védőoltások kötelező bevezetése óta a gyermekkori megbetegedések száma hatalmasan leesett. A tbc. leküzdésében a felszabadulás óla igen nagy eredményeket értünk el. A halálozás 1938 óta egyötö­dére esett le. Évente 10.000 emberrel kevesebb hal meg ma Magyarországon tbc.-ben, mint a háború előtt. A tbc.-ben elhaltak korhatára a korábbi 20—40 éves ko­rúakról kitolódott az 50 éven felüli korcsoportra. A ha­lálozás évről évre további csökkenő irányt mutat. Ahhoz, hogy a tuberkulózis felszámolásában to­vábbi eredményeket érjünk el, az egész dolgozó nép összefogása, segítsége szükséges. Kormányunk ennek érdekében évente "tbc. elleni küzdelem heíet« szer­vez abból a célból, hogy megismertesse dolgozó né­pünkkel ezt a betegséget, az ellene való' védekezés módjait és a társadalom legszélesebb, aktív segítségét kérje a gümőkór elleni harchoz. A tbc. elleni küzde­lem hetet elsőízben ez év február 12—19. között rende­zik meg országosan. Legyen a tbc. elleni küzdelem hete bíztató össze­fogás az egészségügyi dolgozók, legnagyobb egészség­ügyi tömegszervezetünk, a Vöröskereszt és egész dol­gozó népünk között arra, hogy a tub:rkulózíst, ezt a múlt rendszerbői ránkmaradt súlyos örökséget felszá­molva, népünk egészségesebb, boldogabb, erősebb le­gyen a szocializmus építésének nagy munkájában. Dr. Nagy László ŐRJÁRAT HÁROM ÜZEM LABORATÓRIUMÁBAN Az anyag vizsgálatok haszna az Erőműben Itt vágjunk a laboratórium- részben akadályozza a vfókő- elég, ha csupán másodnapon- ban eltávozik, ezt pedig pótol­ban, a Szegedi Erőműnél. Az ol- lerakódást, főként pedig el- ként adagolnak? Azt gondol- ni kell. Nyilvánvaló, hogy a vasó megkérdezheti: mi szükség pusztítja a vízben élő bakté- hatnánk, hogy ha ugyanaz a frissen, pótlólag adagolt víz­van laboratóriumra egy villany- riumokat. Ezeket a baktériu- víz kering a kondenzátor és ben szintén találhatók bakté­orőműben? Valóban, mi sziik- mokat és a vízkő formájában a hűtő között, miért szüksé- riumok. Ezért szükséges idő­sre van rá? Talán a villanyára- lerakódó sókat a cloraminos ges újból, s újból cloramint közönként a cloramin adago­mot vizsgálják? Szélpál Pál elv- víz kisodorja magával a kon- adagolni hozzá? Van azonban lásá. De az a kérdés, hogy a társ - a laboratórium vezetője denzátorból. ' egy úgynevezett párolgási vegyszert naponta vagy két­veszteség is. amelyről eddig naponként adagoljak, meg nem szóltunk. A felmelegedő nem dőlt el, a felelet a közei­víz egy része pára formája- jövő „titka". „Vizsgáznak" az anyagok Az Üjszegedi Kender-Lenszö- • nak, vagy a kötbércs szerződéi* Takarékosságt kísérlet — azonban könnyen meggyőz bennünket arról, hogy mennyire szükséges ez a laboratórium, Ez a kísérlet, amelyet fel­amelynek az a célja, hogy az vázoltunk, már tulajdonkép­üzem munkájához szükséges pen be is fejeződött — ered­anyagokat megvizsgálja. Mivel ményesen. Az üzem ezzel a módszerrel dolgozik. De most felmerült a műszaki emberek előtt egy újabb kérdés, s egy vőgyór üzemi laboratóriumában ben vállalt adatoknak megfe­Újabb 'kísérlet lehetősége. Ez „vizsgáznak" az anyagok: el- lelnek-e. a kísérlet a takarékosságot lenőrzik az üzembe érkező _ Mivel most főleg ponyvás célozná. Pontosan arról van nyersfonalakat, valamint az kat készítünk — mondja szó: minden nap adagoljanak üzemi felkész- és készáru ter- dos Éva a laboratórium veze­cloramint a hűtővízhez, vagy mékeket, hogy a szabványok- t,jje _ egyik legfőbb munkánk a Megnyugtató ellenőrzés a Kenderfonógyárban is foglalkoznak hát valójában? Síén; rf»­és olajellenéraés • Ebben a laboratóriumban megvizsgálják a szenet: milyen a kalória értéke és eszerint mi­lyen arányban kell keverni az egyes szénfajtákat. Továbbá megnézik, hogy milyen a fajla­gos szénfelhasználása. A Italában a szénnel sokat „bajlódnak". Elsősorban nem azért, mert elő­fordul, hogy a szén minősége nem a legmegfelelőbb — hanem, " A laboratórium végzi az ség: I. osztályú". De az ellen­bogy elősegítsék a szén jobb ellenőrzést — mondja Szép I>a- őrzés mellett segítséget nyúj­fclliüsználásál, tehát a takaré- í°8 elvtárs, a Szegedi Kender- tunk a műszakiaknak a klíérle­kosságot. Még a salakot is meg- fonógyár üzemi laboratórinmá- lezés alatt álló magasabb fi­vizsgálják, hogy megállapítsák: "ak vezetője. — Nemcsak a nomsági számú fonalak gyár­milyen mértékben égett cl a É'*81 termékeket vizsgáljuk, ha- tásában is. Cyártás közben is szüii. nem a vállalathoz beérkező állandóan vizsgáljuk a termé­anvagokat is. Itt mindenféle ki- keleti A beérkező anvagokról Vizsgálják a vizet is, napon- sérleü-t elvégzőnk u mikroszkópi pedig megállapítjuk, hogy mi­ta. minden műszakban ellene vizsgálatoktól kezdve, mivel az Ivcn fonalak gyártásához ' alkal­orzik, hogy megakadályozzak m,n1;,;kni mérlegtől az iparban riias. Tehát nemcsak ellenőr­it „Tn'i •lerűk0dáSt- Azt 18 használt legnehezebb szakító- zünk, ,5ás módon is nvújtunk -gít^t. Ezért tehát elmond­van. hatjuk: Az asztalon egy nyomtatvány tűnik a szemünkbe a követke­ző felírással: víz oxigén-tartalma, mert ha tűi sok a vízben oldott oxi­gén. az is veszélyes. Azután olajvizsgálatokat folytatnak, mert fontos, hogy a trafóhoz, vagy a turbinához a legmeg­felelőbb olaj kerüljön, ne­hogy fennakadás következzen be a termelésben. .Teljes as összhang"! Es így tudunk eredményeket m m elérni. Eredmény például az is, .. . ' . , juk, bogv a korábban lennel: bizonyítvánnyal az export-anyagokat - ^gy r7mieva, ^^ ^ P üzemünkből az amelyeket eddig a MERT vett ­Apróbb, a munka könnyeb- árukat. A bizonyítványon lat- ét — most már egyedül mi el Minőségi bizonyítvány — Ezzel a bocsátjuk ki vizoszlop-cllenőrzés, amely aat Jelenti, hogy a ponyvá­ból kísérteti célra levágott darabot vízoszlop-nyomás alá helyezzük, s így- állapítjuk meg, hogy- mi­lyen az ellenálló képessége; Különösen sok ilven kísérlet folyt itt akkor, amikor az egye­temi kutatók — Széli Tamás éa Várkonyi Rcmát — új vízleper­gető vegyszereket kerestek a ponyváinkhoz. A laboratórium sarkában már órák óta egyhangúan forog egy gép. Ezen a gé­pen történik a kopás-pró­ba. Itt kísérletezik kl, hogy milyen erős az anyag, hogy áll ellent a kopásnak. — Most pontosan azt vizsgál* Rózsa Fsrenc névvel úi ferme őszöveíkezetl csoport alakult Üiszegeden a jelenleg műsrúllal készilutt nvomódob-bevonószövet (a síi­be tételét, az anyagok jobb ható az áru megnevezése. a lenőrizzük, mivel vizsgálataink nes-texlil gyártásánál használ* kihasználását és az idő meg- rendelő neve. Itt ezen például: eredményei megnyugtatóak vol- ják) közül melyik ellenállóbb; takarítását célzó újításokkal Szegedi Ecsetgyér. Továbbá a tak. Eddig reklamáció ínég ncin Még csak az. egyik anyag van is foglalkoznak^ De a labora- fonál szakítószilárdsága, liosz- érkezett be hozzánk, de nem- a gépben, az teszi le a „viís­törium kezdemenyezésere mennyisége és a „kiszere- csak az export-cikkeknél van gát". De pár nap múlva — ha rrtént »uptas 18 lés" módja, például: gombo- így, a hazai felhasználásra ke- a másikat is megvizsgálták ­lyag. A lap alján pedig „minő- riilő anyagoknál is. kiderül az eredmény. 4 eloraminos kezelés • • • . .. • . Mintegy fél évvel ezelőttj kezdtek a kísérletekhez Kár- j páti Béla. a laboratórium ak­kori vezetője, Gerzanits Jó­zsef üzemvezető főmérnök és a szegedi egyetem kutatói: Széli Tamás és Horváth Jó­zsef. Megfelelő szakirodalom állt rendelkezésükre, hiszen az az eljárás, amelyet be akartak itt vezetni, világvi­szonylatban nem új. Hogy a kísérlet jellegét és jelentősé­gét megérthessük, kis hely­ismeretre van szükségünk. A kísérletek ugyanis a vízzel kapcsolatosak. Kétféle vízről kell beszélnünk: egyik a ka­zánból gőz formájában a tur­binába, onnan pedig mint fá­radt gőz, a kondenzátorba jut, ahol lecsapódik és kon­oenzviz formájában egy táp­tartályba kerül, majd vissza­jut a kazánba. A másik a hű­tővíz, a kondenzátor és a hű­tő között kering. Pontosan er­ről a hűtővízről van szó. A hűtővízben oldott sók lera­kódtak a kondenzátorcső bel­ső falára, de nemesek a sók. hanem a vízben lévő bakté­riumok, algák, szerves élőlé­nyek is. A kísérlet célja az volt, hogy a hűtővizet tisztábbá tegyék, s ezáltal megakadá­lyozzák a baktériumok és a sók ilyenmérvű lerakódását. Ehhez meg is találták a meg­felelő vegyi anvagot. A hűtő­vízben, a kondenzátorba ve­I Bensőséges ünnepség szín­helye volt szombaton dél­után az üjszegedi 10. számú italbolt helyisége. Dolgozó parasztok, üjszegedi kisiker­tészek egész sokadalma gyűlt itt öss2e azért, hogy új ter­melőszövetkezeti csoportot alakítsanak. Mint a Délma­gyarország beszámolt már erről, Újszegeden néhány héttel ezelőtt egy egyes tí­pusú termelőszövetkezeti cso­port alakítására előkészítő bizottság alakult, S" tagjai vállalták, hogy gazdatársaik csoport alapszabályát, me­lyet a jelenlévők csaknem valamennyien nagy helyes­léssel fogadtak. Vállalták, hogy az alapszabály szerint hajlandók termelőszövetke­zeti csoportot alakítani. Az alapszabály ismerteté­sét számos hozzászólás kö­vette, s ezután pedig javas­lat hangzott el az új terme­lőszövetkezeti csoport veze­tőségének tagjaira. A jelen­lévő dolgozó parasztok elnö­cet, a magyar munkásmozga­lom mártírhalélt halt harco­sát válasszák. A javaslatot a jelenlévők nagy helyesléssel fogadták. Az alakuló közgyűlés vé­gén a Szegedi Megyei Jogú Városi Tanács nevében Vin­cze Antal elvtárs, az I. kerü­leti Tanács nevében pedig Mison Gusztáv elvtárs "üdvö­zölte a Rózsa Ferenc Ter­melőszövetkezeti Csoport tagjait. A Városi Párt-végre­hajtóbizottság részéről Mak­küknek egyhangúlag Farkas között alapos felvilágosító József 2 és-félholdas dolgozó ra Mihály elvtárs kívánt sok munkát végeznek. ígéretük- parasztot választották. A ve- sikert, erőt és egészséget az nek eleget is tettek. Langó zetőségbe beválasztották még új szövetkezet munkájához. Ferenc elvtárs, az előkészítő Kovács Vince, Laczi Mihály, A közgyűlés befejezése után bizottság tagja, amikor meg- Langó Ferenc és Balogh Pé- 24 üjszegedi dolgozó paraszt nyitotta az értekezik et, s is- ter dolgozó parasztokat. Az és kiskertész írta alá a tag­mertette az értekezlet cél- ellenőrző bizottság tagjainak gyűlés jegyzőkönyvét s a be­ját, a jelenlevők valamennyien Kothencz' Lajos, Farkas Gé- lépési nyilatkozatot s vállal­helyesléssel fogadták azt a za és Csókási Illés dolgozó ták ezzel, hogy 78 katasztrá­javaslatot, hogy alakítsanak parasztokat választották meg. lis hold földjükön az I. tí­új egyes típusú termelöszö- A pénztárosi tisztség elláta- pusú termelőszövetkezeti csó­sával Tánczos Ferenc dolgo- port alapszabályának megfe­zó parasztot bízták meg. lelóen gazdálkodnak a jövő­Farkas József, az újonnan ben. megválasztott elnök ezután A közgyűlést családias ün­mezőgazdasági osztályénak javaslatot tett arra, hogy népség .követte, ahol az uj egyesüléséből keletkezik az vezetője ismertette az egyes termelőszövetkezeti csoport- tszcs tagjai sokáig elboro2­úgynevezett cloramin, amely típusú termelőszövetkezeti juk névadójául Rózsa Feren- gattak, beszélgettek vetkezeti csoportot. Az alakuló közgyűlés kez­detén Nagy István elvtárs, a zetö csonknál két vegyianyag 1 megyei jogú városi tanács találkozik: a clermósz és az am.oníumszulfát. E kettő Y

Next

/
Thumbnails
Contents