Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-11 / 36. szám

VIIÁG MMMR EGYESÜLJETEK^ m mdp csőin gradmegyei bizotisaga\ak LaPJA XII. évfolyam, 36. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1956. február 11. MAI SZAMUNKBÓL: OSZTRÁK DOLGOZOK TILTAKOZÁSA A SZAKSZERVEZETI VILÁGSZÖVETSÉG BETILTÁSA ELLEN (2. oldal) MIÉRT NEM KEZDTÉK MEG » AZ ÚJ GYÁRTMÁNYOK KÉSZÍTÉSÉT AZ ORVOSI MŰSZER KSZ-BEN? (3. oldal) MIRŐL LESZ SZÖ A TBC ELLENI KÜZDELEM HETÉN? (2. oldal) Külpo iiikánic a nemzetközi feszültség csökkentesének szolgalatában Nagyjelentőségű esemény hazánk életében az országgyűlés mostani ülésszaka, amelynek során népünk választott képviselői meghallgatták Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnökének beszámolóját hazánk külpolitikájáról és a jelenlegi nemzetközi helyzetről, törvénybe iktatták az ENSZ-alapokmányt és megvitatják népgazdaságunk 1956. évi költségvetését. Az elhangzott beszámolók legtöbbje, elsősorban Hegedűs András elvtárs külpolitikai expozéja Népköztársaságunk nagyszerű eredményeit ismertette. Mint Hegedűs elvtárs mondotta, az elmúlt 1955-ös esztendő, amelynek során eredmények születtek a nemzetközi feszültség enyhítéséért folyó küzdelemben, a békeszerető erők komoly sikereinek éve volt és jelentős eredményeket hozott a Magyar Népköztársaságnak is. Legfontosabb eredménye számunkra az volt, hogy hazánkat — a Szovjetunió javaslatára — az Egyesült Nemzetek Szervezete felvette tagjai sorába. Hegedűs elvtárs beszámolója során rámutatott: Magyarország felvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetébe nagy jelentőséggel bír. Az, hogy Népköztársaságunk nemzetközi téren folytatott politikája ilyen kimagasló eredményeket ért el, mindenekelőtt hazánk békepolitikájából következik, abból, hogy Magyarország a Szovjetunió-vezette béketábor egyik fontos tagja. Ezért egész külpolitikánkat a nemzetközi légkör megjavítására irányuló együttműködési készség jellemezte és jellemzi. Ennek eredménye az, hogy ma már 36 országgal állunk diplomáciai kapcsolatban. Nemzetközi kapcsolataink széles kiterjedtségére jellemző, hogy hazánk képviselői százötvennél is több nemzetközi szervezet munkájában vesznek részt. Külkereskedelmi kapcsolataink is széleskörűek: több mint 90 országgal állunk kereskedelmi összeköttetésben. Teljes sikerrel járt tehát Népköztársaságunknak az arra irányuló törekvése, hogy a békés egymás mellett élés elvének alapján fejlesszük kapcsolatainkat azokkal az országokkal, amelyek politikája a béke megőrzésére irányul. Mint Hegedűs elvtárs beszámolójában hangsúlyozta, egész népünk számára nagy megnyugvást, építőmunkánkhoz biztonságot nyújt, hogv hazánkat' ma már minden oldalról velünk jószomszédi viszonyban álló országok veszik körül. Kölcsönös erőfeszítések eredményeként megjavultak a magyar—jugoszláv kapcsolatok és a két orsiág között ismét normális személy- és teherforgalom bonyolódik le. Megindult az árucsereforgalom is. Ami Ausztriával, nyugati szomszédunkkal való kapcsolatainkat illeti, kormányunk arra törekszik, hogy ezzel az országgal is megrétő együttműködést alakítsunk ki. A legtöbb tekintetben sikerült is ezt a célt megvalósítani. Kormányunk a kelet—nyugati közeledés és a nemzetközi légkör további javulása érdekében normális nemzetközi kapcsolatokat kíván fenntartani a három nyugati nagyhatalommal is. Mi a helyzet ezen a téren? Franciaországot illetően nincsenek lényeges vitás problémáink, sőt az elmúlt évben rendeztük pénzügyi kérdéseinket is. Angliával kapcsolatban árucsereforgalmunk emelkedik és folyamatban vannak a pénzügyi kérdések rendezésére vonatkozó tárgyalásaink. Ügy Franciaországgal, mint Angliával fejlődnek kulturális, tudományos- és sportkapcsolataink, sőt idegenforgalmunk is. Hegedűs elvtárs külDolitikai expozéja során szólott az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatainkról is, amelyek — mint mondotta — távolról sem felelnek meg az országok között szokásos normáis kapcsolatoknak. — -"Mindjárt hozzátehetem — mondotta Hegedűs elvtárs —, hogy ez nem a magyar kormányon múlik". Az Egyesült Államok kormányköreiben sűrűn hangzottak el és napjainkban is elhangzanak olyan kijelentések, és megnyilvánulnak olyan törekvések. amelyek újabb beavatkozást jelentenek hazánkbelügyeibe. Az Egyesült Államok legutoliára február 3-i jegyzékéiben kísérelt m<?g beavatkozást belügyeinikibe, olyan hangon, amely miatt — mint ismeretes — Külügyminisztériumunk a jegyzéket visszaküldte Washingtonba, az Egyesült Államok kormányának. Néhány nap óta pedig — az Egyesült Államok kormányának jóváhagyásával — amerikai szervezetek különböző fajtájú és rendeltetésű léggömböket bocsátanak hazánk légiterébe, amelyek veszélyeztetik a légiközlekedést és állam,polgáraink életét. Kormányunk jegyzékben tiltakozott ez ellen az Egyesült Államok kormányánál. Az Egyesült Államok egyes körei tehát még most sem hajlandók tudomásul venni, hogy mindörökre elmúltak azok az idők, amikor imperialista ügynökök garázdálkodhattak országunkban. Ma már a szocializmust építő országok — a varsói szerződés értelmében — egységesen lépnek fel az agresszív körök hidegháborús törekvései ellen. Népünk éppen ezért megelégedéssel vette tudomásul Hegedűs elvtárs tájékoztatóját a Politikai Tanácskozó Bizottság január 27—28. közötti prágai tanácskozásáról, amely újra kifejezésre juttatta, hogy a nemzetközi helyzet további kedvező alakulásának egyik legfontosabb tényezője a szocialista tábor országainak együttműködése. Országgyűlésünk munkája hü kifejezője népünk legfontosabb törekvésének: minden tettel, minden gondolattal a béke nagy ügyét szolgálni! Az 1956. évi tervei nemcsak általában, de részleteiben is teljesíteni kell A pénteki ülésen folytatták as 1956. évi költségvetés és költségvetési törvény vitáját Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 19-56. évi költségvetés és a költségvetési törvény tárgyalását. Aj ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István. Mekis József, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla. Az ülést Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Földes László képviselő, külkereskedelmi miniszterhelyettes szólalt fel. A közvélemény egyre in kább felismeri, hogy a kül- sének határozatai, kereskedelem összefügg az giaügyi Minisztérium sem tett portanyagokkal való takarékosmeg mindent annak érdekében, kodás terén is. Kevés mag a hogy egyenletesen és időben műszakilag megalapozott anyagteljesítse a műtrágyagyártás norma, technológusaink sem főre tervet. dítanak kellő gondot az anyag* A költségvetést elfogadta és takarékosságra, elfogadásra ajánlta. Szükséges aláhúzni meglévő Csergő János kohó- és gép- llibáinkut ~ folytatta — hiszen ipari miniszter szólalt fel ezu- az e,ért kczdeti siker néhány tán. vezetőnknek fejébe szállt és bi* Bevezetőben a kohó- és gép- í0"y0? "".^ltség lett úrrá; i viri üzemek elmúlt évi ered J szamunkra, hogy tobb - Vezetősége novemberi ülésé- . . ... . ' .'. u'\ fontos iparágunk elmaradt ez , i- .„• menyeiről beszelt, maid a hia- • . .., ., , . , . nek hatarozatai. nvosságokról szólva januárjaban. Mindent el íoFoldes László ezután arról , A külkereskedelem nagy fontossága ipari es a mezogazdasagi ter- szólott hogy a kétségtelen^ cjkkelfkénti tcljc8Íté^ek el. melessel, a beruhazasokkal, sikerek ellenere kivitelűn* mulasz(ása M- nbmlj á„aM. hat a termelekenysegre, az fejlodeset fékez, az a korul- nosnak mondhabtó önköltség alakulasára. össze- mény, hogy iparunk számos | . toriilcfón nom tintntl lÁnPSt ' ' függ a begyűjtéssel, a közei- területén nem tartott lépést látással — kezdte beszédét a műszaki haladással, ellhagnnk követni, hogy még az el* ső negyedévben pótoljuk elmaradásunkat. A kohó- és gépipar előtt álló legfontosabb feladatokról szól* va elmondotta: a tárca üzeme* Földes László. Nagyon fontos érdek az, megértnyagolta a gyártmányok korszerűsítését, új, a nemzetközi piacok igényeinek is túlóráztatás, az ütemes termelés hiánya. Hibák . , . . .. ,, mutatkoznak a seleif alakulása lnek 1950' eV1 ,eI!es ,crmelese mutatkoznak a selejt alakutasa „„.„n,,,,!;!, „ terén is. Elmondta: a hiányosságok jelentős része abból ered, 11.2 százalékkal emelkedik múlt évihez képest. Beszéde további részében a Ihogy minél többen megert- """ H--— '"rí" hotrv a kooncráció iné- mindk a sék. hogy a külkereskedelmi megfelelő exportgyartmanyok °gy * „TTábÓn f Sok e gépgyártás fontosságát hangfeladatok népgazdasági fel- kialakítását. Ezért felelősség ^ fnormacsa- SÚlyoZta- A kohó" és gépiparj terheli a külkereskedelmi >u,t ,elulolt<; tel« a "0""acsa- tárca 1956. évi költségvetését adatok. Országunkban a kivitel igen jelentős adja a nemzeti jövedelemnek. A behozatal nagy szererészét apparátust is. amely a műszaki fejlesztés követelményeit, a külföldi piacok igélas, a normalazitas, ami pedig elfogadásra ajánlotta, koztudomasu, hogy milyen hat- A Szénbányászati Minisztéranyosan befolyásolja a terme- rium költségvetéséhez elsőnet iátszik az eeves néoaaz- "Veit nem vetette fel időben lékenység emelkedését, végső nek Blaha Béla képviselő, a pet jaisziK az egyes nepg-iz & ^ erőteljesen és nem soro" az életnívó növekedései, bányász szakszervezet elnöke dasági ágak anyaggal és termelőeszközökkel való ellátásában. Népgazdaságunk számos tájékoztatta megfelelően az ipari szerveket külföldi tapasztalatairól. A behozatali terv teljesítéKomoly hibák vannak az ím- szólt hozzá. A könnyűipar jelentősége emelkedett ágának anyagellátása, a ha- séhez is tísősorban "küíke- mNagy Józs?*né könnyűipari rületen az irányításhoz minzátikban nem termelt vagv ^kedelem Tultoráttabb m'nLSfterh 82011 ezutan a kolt" den tapasztalatot megszereznem kieléeítő mennviséeben ^ , " , segveteshez. zen. A minisztériumnak teremtek cikkek terS Piacku ato munkaja es a tel- _ Az előttünk álló év - Mt a tervek kialakításában ^I fxtS lti'ik- haszafl0., orcákkal való jo kezdte beszédét - hatalmas és végrehajtásában mindetoT SortkSretStoík egyutt7.ukode8 szükséges, feladatokat ró a könnyűipar-• nekel^ a Jtanacsokra k€ll 1°!'. exPonKOtete/.ettsegeineiv Alapvető feladat emellett az ra is. A fogyasztási ipar álta- támaszkodnia A ,anáe-nLí JS ,ÍUggf f° importanyagokkal való maxi- lános emelkedésén belül a neT f rászfetelf kld^foto külkereskedelmi forgalmún* mális takarékosság megváló- könnyűipar termelése a ZleteK: Kldolgozaaktív 1956kidolgozáegyenleggel sítása. " Minden' "iparágban, ban a tavalyi'évhez'képes'kis f^L * naeyvo,nalú minden üzemben fáradhaíaré mértékben csökken. A csök- 3 ™mszté* kentés ellenére a könnyűipar az etoterjeszlást elsősorban pártunk erő- anyagfelhasználás csökkenté- dolgozóira váró feladatok sú- Tett 195b- évi költségvetés hiAz sének, az importanyagoknak tya és jelentősége emelkedett. jelentős zárult. Az 1955. évben elért javu- lanul kutatni kell az import st elsősorban pártunk feszítései idézték elő. üzemekben nagyobb gonddal más belföldi anyagokkal való foglalkoztak az exportra ke- helyettesítésének lehetősé- a lak°sság számára mennyirülő cikkek elkészítésével és geit. A helyettesítés azonban többet, mmosegben ven tükrözi pártunk Köz1956-os tervünk előírja, hogy ponU Vezetőségének határozatait és a lakosság, a dolgozó nép javuló ellátását ebben jelentős szerepet ját- nem járhat a gyártmányok j^t és vjUasztékban gaz- ^^ a WWjnj** szottak a DISZ exportbrigád- minőségének romlásával. jainalk lelkes versenyei is. A külkereskedelmi apparátusnak is javult a munkája. Külkereskedelmünk csak a népgazdaság ne:negyik dagabbat kell termelnünk. A lakosság javuló ellátása mellett továbbra is jelentős extl fogadom — mondotta. (Taps.) Suhajda József országgyűY Ti vgy.iv port-feiadatokat kell teljest- lési kénviselő a Vin kerít legfontosabb agazata, hanem tenünk Az elmondottakból oTt véemL üóhi^nLt Az 1956. évi népgazdasági <* kifejezője ts ne- kitünik: szó sincs arról, hogy Ben^ Va terv a külkereskedelem fel- Punk oszln e te^vagyanak, a mennyiségben némileg ^o ti^a után Benke Viadalainak további jelentós csökkentett termelési terv könövekedését irányozza elő. vetkeztében a könnyűipar nak. a békés gazdasági ka;> Külö'nösen "nagyerőfeszítést csőlátók más országokkal kényelmeskedve, mintegy félkövetei a kivitel közel Í2 val° szeleskoru kifejlesztése- kézzel foghatna hozzá az 1956. nek. E törekvésünk, amelynek megvalósítására az elszázalékos emelkedése. A növekedés nagy része a gépipari exportra jut. Külkereskedelmünk meg- ben megértésre növekedett feladatai megkö- niár csaknem vetelik, hogy az eredmények európai megállapítása mellett elsőmúlt években nem kis erőfe- dom és a könnyűipar vala szítéseket tettünk, széles kör talált. Rádió elnöke a népművelési és az oktatásügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Az elmúlt 11 esztendő alatt óriásit léptünk előre a tömegek kulturális nevelésémennyi dolgozója' nevében ^n, de ez az előrelépés évi tervfeladatokhoz. A költségvetést elfog aMa ígéretet teszek arra — mon- újabb, még nagyobb tennivalamennyi dotta végül —, hogy a köny- valókat követel tőlünk — országgal kereske- njűipar a második ötéves terv mondotta —. A kultúra új delmi megállapodásunk van. első évében ráeső feladatait birtokosai, a munkásosztály a külkereskedelmi Külkereskedelmünk az el- becsülettel megoldja. ígéretet és a dolgozó parasztság tesorban munka fogyatékosságaira és múlt években az Európán kí- teszek, hogy a könnyűipar a vékeny részesévé váít as e munka megjavításához vüli területekkel is nagy fej- költségvetésben előirányzott anyagi és a szellemi élet forszükséges feltételek megte- lődést ért el. kötelezettségeit teljesíti és az málásának, büszke arra, hogy összeget úgy immár gazdája életünk' alaremtésére irányítsuk a fi- Az 1956. évi költségvetés- előirányzott gyeimet. E tekintetben is sel egyetértek és azt elfogautat mutatnak a Magyar dom — fejezte be felszólaláDolgozók Pártja Központi sát Földes László. (Taps.) 4 vegyipar fonloN feladata ar. iparban és a mezőgazdaságban használja fel, hogy ezen öszszegek teljes egészükben dolkításának és egyre nagyobb igényekkel fordul a tudogozó népünk javát szolgálják mány és a művészet művees így minél szebb, jobb. ízle- Jöihez se-ebb fogyasztási cikket tudjunk biztosítani lakosságunk részére. A költségvetést elfogadta. Párdi Imre országgyűlési Földvári Rudolf képviselő, Földvári RudoII rámutatott: Pongrácz Kálmán ország- képviselő a Belkereskedelmi az MDP Központi Vezetősé- dolgozó népünk joggal követeli gyűlési képviselő, Budapest Minisztérium költségvetéségének tagja, a Vegyipari és a minisztériumtól, hogy ebben Főváros Tanácsa végrehajtó hez .szól,t hozzá. Energiaügyi Minisztérium az évben maradéktalanul tegyen bizottságának elnöke az épí- váfM Kánrlmkcltségvetési tervéhez szólt eleget kötelezettségeinek és ne "olomi"f hozzá. Megállapította, a mi- csak általában, hanem részlenisztérium főfeladata, hogy teiben is teljesítse 1956-os terbiztosítsa elegendő műtrágya vét. és növényvédőszer gyártását, , , , . . tízzel kapcsolatban szolott a f . Borsodi Vegyikombinát lemaraVáci Sándor és Bárczi tésügyi, valamint a város- és Gusztáv szólaltak fel ezután, községgazdálkodási tárca maid Horváth Ede, a SzociaT költségvetéséhez szólt hozzá, hsta Munka Hőse, a Győri Bevezetőben megállapította: Szerszámgépgyár igazgatója hazai műanyaggyártó runk megalapozását és fej lesztését. a műanyagból készült áruk mennyiségének és választékának növelését, minőségük javítását, elegendő mindkét minisztérium fontos népgazdasági munkát irányít és elsőrendű feladatuk sét elemezte. az Állami Ellenőrzés Minisztériumának költségvetédásáról és feltárta a segítség Vaoi a lakosság szükségleteimódját. Földvári Rudolf hangsúlyozta: a Borsodi Vegyikombinát elmavillamosenergia termelését, radásában hibás a Kolió- és ros- és Községgazdálkodási tartja, biztosítsa a Magyar Dolgo- Gépipari Minisztérium. vala- Minisztérium mindössze két zók Pártja és a kormány ha- mint az Építésügyi Minisztéri- éve működik. Kevés idő ez nek kielégítésében. Pongrácz Kálmán végezetül rámutatott, hogy a VáFelszólalásával a pénteki vita véget ért. Az országgyűlés legközelebbi ülését szombaton délelőtt 10 órakor A napirendben az 1956. évi költségvetés és a költségvetési törvény folytatározatainak valóraváltásét. um is és a Vegyipari és Ener- ahhoz, hogy a szerteágazó le- tólagos tárgyalása szerepel,