Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-07 / 32. szám

Kedd, 1956. február 1. n OElWWIMJKffl A pártnak kell meghatározni a népművelési munka tartalmát és fő irányelveit A megyei pártbizottság pénteki ülésén elhangzott beszámoló vitája A külügyminisztérium közleménye Lapunk vasárnapi számában közöltük a Csongrád megyei Pártbizottság pénteki ülésén elhangzott beszámolót, amely megyénk kulturális helyzetét értékelte. A beszámolót a pártbizottság tagjai és a meghívottak megvitatták, majd a pártbizottság megfelelő határozatot hozott. Ez alkalommal a vita során elhangzott hozzászólásokat ismertetjük. A« iMneretlepjeszlés egyik módja: a műszaki könyviárak fejlesztése, olvasoltsúgiik növelése Az első felszólaló PintéiAntal elvtárs, az SZMT tagja volt és arról beszéLt, hogy a munkásosztály rétegeződése üzemeinkben megtalálható, hiszen a szakképzett munkások mellett alacsonyabb műveltségüek ls vannak. Egyik tontos feladat, hogy a munkások műveltségi színvonalát egy szintre emeljük; ezáltal természetesen az egész munkásosztály kulturális színvonala nö. Az üzemi kultúráiét irányításáról megállapította, hogy sok a gazda. A szakszervezet, a DISZ, a vállalat vezetőség is a Icultúrmunka irányitójának tekinti magát. A Csongrádi Bútorgyár igazgatója pékiául pengetős zenekart a'kiar létrehozni, holott a meglevő szimfonikus zenekart kellene megerősítenie. A továbbiakban javasolta, hogy meg keilene szervezni a szakszervezeti megyei könyvtárat és a területi könyvtárakat. Ezzel a szakkönyvek olvasottsága emelkedve. nyitja a legfontosabb problémákra. A folyóiratot azokból az írásokból szerkeszti meg, amilyenek éppen beérkeznek. Ez helytelen, mert a Tiszatájnak is elő kell segítenie a párt előtt álló politikai feladatok megoldását. A tújsziuház több clöndá»t tartson vidéken Farkas István elvtárs, a Szegedi Járási Tanács elnöke felszólalásában bírálta a népművelési szerveket, akik helytelenül foglalkoznak a népi együttesekmegszüntették a dolgozók üze- kel. A tápéi együttesről elmonrni oktatását. E hiámy pótlása dotta, hbgy a községben nincs érdekében most nagy gon- kultúrház ós az együttes lassan dot. fordítanak az ismeretter- már a községbűi is kiszorul. A j esz tő előadások megszerve- szíiíházak munkájával kapcsolazésére. Céljuk az, hogy meg- tosan rámutatott arra, hogy a szerettetik a dolgozókkal ez tájszínházi előadások száma naismeretterjesztő előadásokat, gyon kevés, több előadást kell Pintér elvtárs arról is szólt, hogy a hivatásos művészek sok esetben nem azt nézik, hogyan segíthetnék az öntevékeny kultúresoportokat, hanem segítség helyett oktatni akarnak és a "fizetséget* tartják elsőrendűnek. Ezt a nézetet meg kell változtatni, s akkor a kultúrcsoportok szívesen fogadják a hivatásos művészek útmutatásait. Kovács Józsefné, a Szegcdi Kenderfonógyár üzemi bizottságának elnöke helytelenítette, hogy 3 évvel ezelőtt A továbbiakban javasolta a műszaki könyvtárak fejlesztését. olvasottságának növevidéken tartani. Szólt a kultúrházak helyzetéről is. Mórahalom dolgozói öntevékenyen rendbelését, hiszen ez is az isme- hozták kulturházukat, de a járás retterjesztés egyik formája. A filharmónia helyi szerveinek egyes vezelői — a kispolgári ízlés táplálói szólalása elején a megyei latöbb községében elhanyagolt állapotban vannak. A helybelieknek kell mindenből otthonná.tenniök a népművelés házát. A továbbiakban elmondotta, hogy a járás hat községében pok kulturális rovatainak nincs villany és e helyeken a hiányo6 munkájáról szólt, filmvetítést csak két vándormozi Megállapította, hogy a la- látja el. Ennek a problémának a póknak többet kell foglalkoz- megoldására a járási tanács Csenniok a tömegkultúra problé- gelc és Pusztaszer népművelési máivaJ, a szovjet irodalom és művészet ismertetésével. Nagy elvtárs bírálta a «Tiházút villannyal látja el és olt inár filmet vetíthetnek. Más községekben is megoldható ez, szatáj" című szegedi irodai- hiszen agregátor és filmvetítőgép mi folyóirat szerkesztőbizottságát tervszerűtlen munkávásárlása nem kerül túl sokba. S akkor valamennyi község dolOsváth Béla elvtárs, a . TTIT megyei titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy nem akármilyen kultúra keli, hanem csak olyan, amely a párt előtt álló politikai feladatok megoldását segíti élő. Hogy est elérhessük, fel kell venni a harcot az olyan nézetek ellen, amelyei: kétségbevonják a párt kultúrmunkát irányító szerepét. — A megyében mindenekelőtt az Országos Filharmónia helyi szerveinek egyes vezetői táplálják a kispolgári ízlést — állapította meg —. A szegedi műsoriroda vezetője például azt vallja, hogy a munkásokat csak a viccőzön érdekli. Ezért adtar. Makói Járási Pártbizottság első jelentették megyénk kultúréícté elő például olyan rossz mű- titkára felszólalása elején a köz- ben. Megállapította, hogy ez az sorokat Szegeden, mint a ségi népművelési otthonokról irányzat felülről indult el, hi-<ViccöZön*. vagy a «Fele is szólott és elmondotta: az ottho- szen a párt márciusi határozata tréfa" címűek. A Filharmó- nok raktárnak való felhasználása elolt az általános paraszti igény jáért. A szerkesztőbizottság gozó parasztsága megtekinthetné az ösztönösség elvét vallja, a szórakoztató, tanító és nevelő az írók figyelmét nem irá- filmeket. A fialal pedagógusok Ismerkedjenek meg a népművelési mnnka fontosságával flctényi Józsefné elvtársnő, a amelyek a jobboldali elhajlást niának a közönséget a komoly zene megszerettetésérc kell nevelnie és ezért a Filharmónia előadásai műsortervét mutassa be az illetékes népművelési szervnek. semmiképpen sem segíti elő, kielégítése volt a fontos, hogv a dolgozók megszeressék. , , Marosleién például még mindig , A továbbiakban arról beszelt, . I»r\rrs r n nurrmuirnliiL • ntnnlr/.knn gabona van a népművelési ott- hogy a "opmuveles. munkában honban. Kevés a járás területén ua**°n fontos, a kul""™'» cf.tö" a raktárhelyiség, s ezért építeni együttműködése; hogy rossz és igénytelen mű- kell, mert nem lehet sokáig azt pcldauI az lfjusag ncv,clesc ®f sorszámok ne kerülhessenek csinálni, hogv n népművelési fpM nemzet ugye, tehát az ifolthonoknt vegyük igénybe rak- J"su«OTt j» fölnőttek is felelősek, tárnak " népművelési szervek igen sok TI ." . helyen ncm idcarják megérteni Hctényine elvtursnő azt _ azt, hogy a népműveléshez, a elmondotta, hogy a fialni peda- n£,p nevcl0sóhez az ifjúság is gógusok nem foglalkoznak meg- ]lozzátartozik, tehát a népművefeleloen n népművelési munka- lés; szerv.ck az ifjúságért is fclcEnnck okat ubban lalJa> lösek. Valamennyi szervnek hogy már az egyetemen és a cgvüu kpU műku,|ni az0rt> hogy ió.skolan sem ismertetik meg a ^^ tegyék a népművelési fiatal pedagógusokkal a népmu- otülonokat ,-,s az vonzza a fiataclőadásra A továbbiakban Osváth elvtárs arról szólt, meg kell javítani a szovjet és népidennokratikus filmnek, színdarabok propagandáját. — Az ismeretterjeszitő előadásokra is a közönség igényeinek válogatás nélküli kielégítése voK a jellemző állapította meg a továbbiak- velési munka fontosságát. A ta- lokat 0s az idősebbeket egyaránt, ban a TTIT munkájáról pasztalat azt mutatja, hogy azok- ];;tn)ftctle még azt is hogy- a szólva Osváth elvtárs —. ban a községekben, mint pél- mágodik ötévcs tcrv során" új Ennek magyarázatát a ké- dául Földeák és Apátfalva, ahol n6ptm-ívciés! ollilon nem ,-.püi nyelemben és a szűklátökö- a pedagógusok kiveszik részüket m(,gy,'.nki)cn tehát a helyi lévőségben kereshetjük. Csu- a népművelési munka irányító- hetös6gck fcíhasználásávai kell lián tudományos ismeretter- súból, komoly eredményeket le- a/t mPg0](]anii hogy m;nden közié c c rni. ségben legyen otthon, hogy minFelszólolt az ülésen Szalontól icsztő előadásokat tartót tünk, a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatos Józscf, a' mogyci ,anács VB dcn közsígbcn s*jek (* olöadásokat. elhanyagoltuk Most megfelelően foglalkozunk a tsz-előadássorozatok megszervezésével, hogy a Társulat ezzel is segíthesse a szövetkezeti mozgalom erősödését. A továbbiakban arról szólt, hogy az üzeméi: jó részében lebecsülik az ismeretterjesztő munka fontosságát. A népművelési osztályúnak veze- sak legyenek a művelődés tője. Vizsgálta azokat az okokat, hónai. A szakszervezetek e?»yik íő feladata : a munkásosztály ku lurális hagyományainak ápolása A vitában felszólalt Dcncs ban az egész gazdasági és kultuLeó elvtárs, a Szegcdi Városi rúlis életet a munkásosztály élTanács VB elnöke, aki foglal- csapata, a pórt irányítja, tehát Szegedi Textilművekben kozott a népművészeti munka a népművelési és más müvépéldául megkötötték a szo- több kérdésével, s megemlítette, szelj kérdésekkel foglalkozó szerhogv Szegeden művésztelepet veknek el kell fogadniok azt, akarnak létrehozni. hogy a párt határozza meg teEzután Ladányi Benedek elv- vékcnyscgüket. A pártnak kell társ, n Szegedi Városi Pártbizott- meghatározni az egész népműság első titkára szólalt íel. La- velési munka tartalmát és főbb dányi elvtárs arról beszélt, hogy irányelveit a népművelési munkában mu- A továbbiakban arról szólt, A következő felszólaló tatkozó jobboldali elhajlás min- hogy az egész művészeti életNagy Pál elvtárs, a Délma- denckelőtt a pártosság, a párt- ben, az egyas művészeti al„yarország szerkesztöbizott- vezetés tagadásában mutatkozott, kotásokban Kifejezésre kell -igének vezetője vett. Fel- vagy mutatkozik meg. Hazánk- jutniok azoknak az elveknek, cialista szerződést az előadások megtartására, de csak kettőt tarthatták meg. mert más alkalmakkor mindig értekezletekre, fointosabb elfoglaltságokra hivatkoztak a szakszervezeti vezetők. amelyeket a szocializmus építése megkövetel. A paraszti élet ábrázolása fontos, de nagy hiba, hogy a munkásélet ábrázolása az irodalomban, a képzőművészetben stb. nagyon hiányos. A munkásélet ábrázolását kell előtérbe állítani, mert nem szabad elfelejteni azt, hogy az ország vezető erejének, a munkásosztálynak, a munkásélet ábrázolásának helyt kell kapnia az egész művészeti életben. Ezzel kapcsolatban állapította meg Ladányi elvtárs azt is: a szakszervezeteknek az üzemekben egyik fő feladatuk, hogy a munkásosztály kulturális hagyományait ápolják és terjesszék. A munkás-kórusok, a szavalóversenyek, a munkás-képzőművészet hagyományait fel kell tárni és erre építve kell termékenyebbé tenni a most kibontakozó kutúréletet. Az ismeretterjesztés munkájáról szólva megállapította: nagyon fontos az, hogy az értelmiség tagjai előadásokat tartsanak az üzemekben. Amellett, hogy a munkások ismerete ezzel nő, a munkások hatnak az értelmiségi előadók gondolkodására. Tehát lényegében megteremtődik a kapcsolat a munkásosztály és az értelmiség között. És ez a kapcsolat mindkettőre jótékony hatással van. Beszélt Ladányi elvtárs a szegedi kultúrtermek helyzetéről is. Igen fontosnak tartotta azt, hogy az egyes üzemek megfelelő beruházásokkal ezeket a termeket kibővítsék és hogy a munkások kulb-életet éljenek és válja~al: ezek a termek az üzemi munkások igazi otthonaivá. A könyviárak bflyzeie A következő felszólaló Kirschner Márton, a Megyei Könyvtár vezetője volt, aki elmondotta, hogy a szóbeli propaganda lemaradt az írásos propaganda mögött. Ezt úgy oldják meg, hogy kapcsolatot teremtenek a népművelési otthonokkal, tömegszervezetekkel és közösen könyvankétokat tartanak. A továbbiakban arról beszélt, hogy a nemzetiségi területek könyv-ellátottságát jávítani kell. Eddig kevés gondot fordítottunk e problémára. A minisztérium is a meglévő könyvállományt helytelenül osztja el. Olyan helyekre is küldött nemzetiségi nyelvű könyveket, mint például Hódmezővásárhelyre, ahol nem szükséges, de máshova nem, ahol e műveket olvasnák. Kirschner elvtárs megállapította azt is, hogy egyes községi tanácsok, város: és járási tanácsok a községfejlesztési alapból a könyvtárak fejlesztésére is fordítanak pénzt. Ez igen helyes, mert ezzel a könyvek állományát bővíteni tudják^. Zombori János, a Szegedi Kéziszerszámgyár igazgatója a megyei üzemi kórus-mozgalom helyzetéről szólt, majd Török István, a megyei tanács VB-elnökhelyettese szólalt fel ós a népművelési munka löbb ágát érintette felszólalásában. Ezek közül igen fontos az a megállapítása, hogy a zenekultúra problémáját addig nem lehet megoldani, amíg az üzemek, a vállalatok csak a zeneiskolákról várják az utánpótlást. A zenei képzésnek az a része, amely a munkás-zenekarokra épült, evekkel ezelőtt megszűnt, oktatás sem volt. Az utánpótlás kinevelése azonban nemcsak a zeneiskolák. feladata, hanem a népművelési szerveknek meg kell oldani az iskolán kívüli zenei képzést is. A hozzászólásokra Varga Kovács János elvtárs, a végrehajtóbizottság népművelési és köznevelési felelőse válaszolt, majd a pártbizottság a beszámolóban és a vitában elhangzott problémák alapján határozatokat hozott a kultúrmunka további javítására, Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma 1956. február 3-án a Magyar Népköztársaság washingtoni követségének minősíthetetlen hangú jegyzéket nyújtott át, amelyben tiltakozik a nemrégiben idegen hatalomnak végzett kémkedésért elítélt magyar állampolgárok ügyében. A jegyzéket, rágalmazó, a magyar népet és kormányát mélyen sértő hangja, a ma-? gyar belügyekbe való durva beavatkozása miatt a Ma-» gyar Népköztársaság Külügy-? minisztériuma a kormány-? hoz nem továbbította, hanem az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségének: visszaküldte. | A hatodik szovjet ötéves terv számaiból SZÉNTERMELÉS 1913 !|108 9 milliót 1935 , 1960 végére az SZKP Központi Bizottságának a Szovjetunió hatodik népgazdaság fejlesztési ötéves tervéről szóló tervezete 593 millió tonnában irányozza elő az évi széntermelést. Ez a meny593milliö tonna .1960 nyiség az 1955. évi termelési volumen 152 százaléka. összehasonlításként említ-; sük meg. hogy hazánk szénbányáinak termelése 1955-ben 22.3 millió tonna volt.:: A Seprűgyárban új módszereket vezetnek be z export áruk gyártásában Hosszú időn keresztül gondot okozott külkereskedelmi képviseletünknek a magyar seprű eladása. Hiába kötötték remekbe a szegedi seprűkötők a válogatott cirokszalmát, egy szépséghibán nem tudtak segíteni. A külföldiek igen válogatós emberek és nem tetszett nekik, hogy o seprűnyél ncm fehér, hanem olyan, mint a hükkfa természetes színe. Így aztán csak fitymálták és kevesebbet ígértek érte, mert volt miben válogatni. Próbáltak ezen segíteni úgy, hogy szép külföldi Iákból csináltak nyelet a szegedi seprűkbe, dc cz semmiképpen sem mutatkozott kiadósnak. A fehérítés? eljárás haszna Mit lehetett tenni? A barna, foltos és gyakran penészes seprűnyeleket meg kellett fehéríteni. Ez volt az egyetlen megoldás ahhoz, hogy az önköltség lényeges növelése nélkül is exportképes legyen a magyar seprű. Dani János, Kővári Imre és aztán Vúrkonyi Bernát, az egyelem. természettudományi karúnak kutatója, összedugták a fejüket és igen rövid időn belül kidolgozták a feliéritési eljárást. Csupán egy hiba volt kezdetben: cz az eljárás nyolcvan fillérrel nyomta meg minden darab seprű önköltségét. Tehát ncm meszszc jutottak eleinte a kiindulási ponttól! De ncm azért fogtak hozzá, hogy ez kedvüket szegje a további kísérletezésben. Ma már ott tartanak, hogy alig tíz fillér esik egy-egy snprűnyél fehérítésére és a Seprűgyár rögtönzött kis „vegykonyhájában" láOO darabol fehérítenek meg naponta. Nngv gőz van ebben a kis helyiségben, amikor kiszedik a seprflnvclekct a „fürdőből". Hamarosan báromezer nyelet is tetszetős fehérre tudnak „varázsolni", — még akkor is, ha ellepte azt a fekete penész — és ezzel a termelés szükségletét majdnem teljesen kielégítik. így már sokkal versenyképesebb lesz a szegcdi seprű a svájci, az északi és a tengerentúli piacokon is cs mintegy két deviza forinttal többet fizetnek érte a külföldi kereskedők. A kii földi fqénv kielégítéséért A külkereskedelmi vállalat mar jól ismeri a külföldiek ízlését és ez exportra is termelő üzemekkel mindig közlik tapasztalatukat. A nyugati és északi vevők nagyon szeretik a fehér ímt Nemcsak ahhoz ragaszkodnak} hogy a scprűnyél fehér legyen? hanem a vesszőből font cikkeket is csak úgy kedvelik. A számi? tások szerint évi egymillió fo? rintot jelentene az, ha ezt az igényüket ki tudnánk elégíteni.Ezért vált fontos népgazdasági érdekké ennek a feladatnak a megoldása. A Seprűgyár egye? lőre ncm foglalkozik vesszőárú készíté'sével. Kővári Imre mű? szaki vezető mégis úgy döntött? hogy két társával kidolgozza a fűzfavessző gyorsabb hámozású? nak cs fehérítésének eljárását is? ősszel, amikor a hajlékony vessző beérik, nincs idő arraj bogy mindről lehúzzak a bún? csot. Később pedig már órák? hosszat főzni kell, mert külön? ben nem válik lc róla. így vi? szont a vessző megbarnul, s ezért nem kapkodnak a küllői? di vevők. Rokon ez a feladat az előbbivel, — de azonos eljárás nem lenne célravezető, ezért er? re is új módszert kellett kidolgozni. A főzés ideje egvhatodára csökkent, s a fehérítés színe percek alatt megtörténik már, mert a gondos kísérletezésekkel iga? zolt számítások itt is beváltak. A „cirok szőkítése" Kővári elvtárs mutatott egy olasz seprűt és azt mondta: — Lám, ezzel kell nekünk ver? senyezni! Gyönyörű cirokszalmából kötötték ezt a seprűt. Egyetlen szál sincs benne, amelyiknek u színe elütne a másiktól. A mi eirokszalmúnkat pedig úgy, ahogy az üzembe kerül, mellé: se lehet állítani. Rozsdás, vörös és fekete szálak vannak benne, s ugyancsak meg kell váló? gntni, mielőtt feldolgozzák. De nem azért van olyan nagy gyakorlata a fehérítésben ennek a kis brigádnak, hogy ezzel ne számoljon. Már folynak a kísérletek a cirokszalma „kiszőkitcsenek" gyakorlati megoldására is. Ez ncm olyan egyszerű dolog, mint a másik két feladat, mert a eirokszálaknt vékony celtulóid réteg védi és ha ezt megtámadja a vegyszer — veszít az anyag a rugalmasságúból. Mindenesetre már vannak biztató jelek. Mutatnak is „kiszakított" anyagot, csak még elégedetlenek yr, eredménnyel. Nagy lépést jelentenek ezek a módszerek a hazai anyagok export-képes és gazdaságos feldolgozásában és közelebb visznek bennünket ahhoz, hogv a külföldi piacokon jól álljuk a versenvt? t—u ~B)