Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-07 / 32. szám

Vjwg PROLETÁRJAI egyesüljetek! KL MDF CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGÁNAK I * PJ * XII. évfolyam, 32. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1956. február 7. MAI SZAMUNKBÓL: MUNKABAN AZ UJ VEZETŐSÉG (2. oldal) A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSÉN ELHANGZOTT BESZÁMOLÓ VITAJA (3, oldal) A SEPRÜGYARBAN ÜJ MÓDSZEREKET VEZETNEK BE (3. oldal) Közönségszervezés (S. P.) Már magában az a szó is új. hogy közönségszervezés. Régen senki sem törődött azzal, hogy oéldául a Kenderfonógyár egyik segédmunkása jár-e színházba vagy sem. Ma, a kulturális forradalomnak, az emberekről való sokoldalú gondoskodásnak egyik népszerű vívmánya a közönségszervezés. Idősebbek és fiatalok egyaránt szeretnek szórakozni, egyre több ember érdeklődik hazánkban a színházak. mozik, hangversenytermek műsorai iránt és keresi fel azokat. Ebből a megnövekedett, s nagyon örvendetes szórakozás utáni vágyból eredő jogos követelmények maradéktalan kielégítése éppen a közönségszervezésre hárul. De ezen túlmenően a kulturális intézmények maximális látogatottságának elérése érdekében is nagyon sokat tud tenni a közönségszervezés. Ma már ezek az intézmények is — színházak, mozik, kultúrtermek — az állam, a nép tulajdonában, nem néhány kapitalista vállalkozó kezében vannak. Éppen ezért közös érdek, hogy ne félházak, hanem dolgozó népünk tömegei előtt játsszanak a művészek, s peregjen a film. Többek között ebből következik, hogy a közönségszervezésnek megtisztelő feladata szívvel-lélekkel hozzájárulnia annak a célnak megvalósulásához, hogy a kultúra és művelődés valamennyi eszköze hazánkban a dolgozó nép valóságos tulajdona legyen. A szervezett jegyellátással kell biztosítani, hogy például egy-egy opera előadásait elsősorban azok élvezzék, akik a múltban még csak véletlenül sem juthattak el ilyen helyekre. A közönségszervezés helyzete az egy évvel ezelőtti állapotokhoz viszonyífva Szegeden lényegesen megjavult. Eddig soha nem látott méretekben megnövekedett a szegedi kulturális intézmények látogatottsága. Ez pedig elsősorban az egyre javuló műsorpolitika és a tudatos közönségszervezés eredményének tulajdonítható. Ebben a színházi évadban január végéig a szegedi Nemzeti Színház 255 előadását több mint 130 ezer ember látogatta meg. Ez a szám az elmúlt évad azonos időszakához viszonyítva mintegy 25 százalékos emelkedést jelent. A növekedés túlnyomó többsége a közönségszervezők jó munkáját dicséri. Néhány hónappal ezelőtt átszervezték a színház közönségszervezési osztályét. Ez a változás hasznára vált a színháznak, mivel októberről decemberre majdnem megkétszereződött a nézők száma, s ma már a szegedi Nemzeti Színház — országosan is jelentős — 70 százalékos látogatottsággal büszkélkedhet. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy lényegesen megjavult, rendszereződött a jó kapcsolat az üzemek, hivatalok, iskolák, fegyveres alakulatok és a színház között. Az elmúlt színházi évadhoz viszonyítva a szervezett látogatottságot illetően az üzemeknél 21, a fegyveres alakulatoknál 22 és az iskoláknál 25 százalékos növekedés mutatkozik. S ebben a megduzzadt számban még nincs is benne az az 5 ezer bérlő, akik rendszeresen megnézik a színház valamennyi bemutatóját. Az üzemi közönségszervezők többsége ma már lelkiismeretesen. őszinte lelkesedéssel végzi fontos munkáját. A Szegedi Ruhagyárban Csorba Béláné, az üzem közkedvelt Gizi nénije néha százasával viszi dolgozó társainak a legjobb jegyeket. S egyre több ilyen közönségszervező dolgozik a szegedi üzemekben. Hasonlóan javuló a helyzet a szegedi moziknál is. 1954-ben a „Rokonok" című, akkor új magyar filmet összesen 12 586 szegedi tekintette meg, míg most az „Egy pikoló világos" című filmnek 38 ezer nézője volt. Jelentős növekedés mutatható ki a szovjet filmek látogatottságánál is. A „Rómeó és Júlia" című szovjet filmet 14 ezren tekintették meg tőzegeden. Fejlődés mutatkozik az Országos Filharmónia rendezvényeinél is. 1954-ben zenekari hangversenyekre szegedi üzemekben álig fogyott el jegy, vagy bérlet. Most a Szegedi Bartók Béla Filharmonikus Zenekar legutóbbi bérleti hangversenysorozatán a bérletek 20 százaléka az üzemi közönségszervezők útján talált gazdát. Ez a szám azonban még mindig nagyon alacsony. Javult a közönségszervezés a kultúrotthonokban és az ismeretterjesztő előadásokon is. Különösen sikeresnek mondható ebből a szempontból a Juhász Gyula Kultúrotthonban „A világtörténelem nagy perei" című előadássorozat és a TTIT irodalmi estjei. Hiba azonban így is akad. Még mindig kevés a_ ténylegesen fizikai dolgozó a szegedi kulturális intézmények előadásain. Ennek oka elsősorban az, hogy az üzemi közönségszervezők munkája több helyen csak adminisztratív jellegű — de ez vonatkozik a színház közönségszervezési osztályára is —. s csupán azt nézik, hogyan is növelhetnék az eladott jegyek mennyiségét. Hiányzik munkájukból az egyes színdarabok, előadások eszmei mondanivalójának tudatosítása a dolgozók között. Persze nemegyszer a színház és a mozik helytelen műsorpolitikája is felelős ezért a távolmaradásért, mert nem tartják mindenkor szem előtt a dolgozók széles tömegeinek jogos igényeit. A közönségszervezés legfőbb feladata, hogy gondos népnevelőként igazítsa útba a dolgozók ezreit a szocialista kultúra megismerése felé. Éppen a közönségszervezés segítségével érhetjük el. hogy a kulturális intézmények tulajdonosai is az ország gazejpi — munkások. dolgozó parasztok, az értelmiség legjobbjai legyenek. Nyilvánvaló az is. hogy a közönségszervezés nem lehet egyedül az ezzel megbízottak munkája. A pártszervezeteknek, a szakszervezeti és DlSZ-bizottságoknak is minden segítséget meg kell adniok ahhoz, hogy Szegeden is a dolgozók ezrei élvezzék a szocialista •kultúra valamennyi vívmányát. Szege éle t é b ő vasárnap új termelőszövetkezeti Kitűnően sikerült az ujságirók-írók bálja csoport alakult Szeged-Alsóvároson A Dclmagyarország már korábban hírt adott arról, hogy több dolgozó paraszt kezdeményezésérc Alsóvároson előkészítő bizottság alakult egy egyes típusú termelőszövetkezeti csoport létrehozására. Az előkészítő bizottság tagjai és a szövetkezeti csoportba belépni szándékozó dolgozó parasztok vasárnap délelőtt az MSZT Földműves utcai helyiségében megtartották a tszcs első, alakuló közgyűlését. A jelenlévő alsóvárosi gazdák közül huszonnyolcan írták alá a belépési nyilatkozatokat. Az első közgyűlésük alkalmával a csoport tagjai megválasztották a vezetőséget Is. Az. elnöki tisztséggel Király József Bálvány utca 14. szám alatt lakó gazdát bízták meg, az. intéző bizottságba pedig Bozaó János, Bartucz Pálné, Vas Nándor és Komócsin Mihály dolgozó parasztokat választották be. Az új termelőszövetkezeti csoport tagjai ez alkalommal külön határozatba hozták azt is, hogy a rájuk kötelező alapszabályban megállapított munkák közös végzése mellett az adó- és beadási kötelezettségeiket is közösen teljesitik majd a jövőben. Műselyem bányahevederekeh gyáit Üjszegedi Kender-Lenszövő az Az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat, dolgozói a Központi Vezetőség novemberi határozata óta jelentős eredményeket értek el a technikai színvonal emelésében, az elavult technológiai módszerek felszámolásában, a gyártmányok választékának bővítésében. Most ismét nagyon fontos feladatot oldottak meg. Újfajta, az eddiginél olcsóbb, de jobb minőségű bányahevederck gyártástechnológiai módszerének kidolgozásával, szénbányászatunk munkáját segítik elő. Ezelőtt, hosszú évek óta, Egyiptomból importált drága pamutból szőtték ezt a szállítószalag-anyagot. A műszaki dolgozók nemrég azt a feladatot kapták, hogy a lényegesen olcsóbb hazai alapanyagból: műselyemfoől gyártsanak bányahevederszövetet. Ennek a megoldása bizony nem ment simán. Elkészítették az első müselyem-szövetet, a Ruggyantaárugyárban több rétegben bevonták gumival, s kiderült, hogy a szállítószalag hajlása közben az anyag könnyen beszakad. Molnár Endre, a nehéz szöveteket gyártó részleg művezetője, Faragó László gyártáselőkészítő, Hangyái Károly és még néhány műszaki dolgozó — akik közvetlenül a legtöbbet foglalkoztak ezzel a kérdéssel — nem nyugodtak bele a kezdeti sikertelenségbe. Először is megállapították, hogy a selyemszövet túlságos feszessége okoeta a hibát. El kellett tehát érni, hogy az anyagnak nagyobb nyúlása legyen. Az üzem szakemberei közösen megoldották a feladatokát. Faragó László mozgó cséppálcák alkalmazásának feltételeit dolgozta ki, Molnár Endre kikísérletezte a szövőgép excenterének, irányító- és mellhengerének megfelelő beállítását. Még több más újszerű műszaki intézkedés alkalmazásával a lánefonal nyúlását a vetülékének a kétszeresére növelték!. Az így készült műselyemszövet most már nem szakad el, enged a szállítószalag hajlása közben fellépő igénybevételnek. Az újfajta bányahevederszövetből a gumirozásnál az eddigi öt helyett három réteg is elegendő, s a szalag minősége még jobb lesz a pamutszöveténél; elbírja az öt méterről lehulló széndarabok ütését és súlyát is. Gyakorlati kipróbálása után az üzemben rátérnek a sorozatgyártására. Dobó Balázs NAGY VÁRAKOZÁSSAL tekintettek az újságíró—iró bál elé a szegedi dolgozók. Felszabadulásunk óta ez volt az első olyan bál Szegeden, amelyen városunk minden társadalmi rétege — a párt- és tömegszervezetek tagjai, vezetői, a Délmagyarország szerkesztői, olvasói, gyári munkások, parasztok, " professzorok, hivatali dolgozók, diákok kutatók, tanárok, kisiparosok — vettek részt és jól érezték magukat. Ez a bál azt tükrözte: a Délmagyarországot, a párt helyi lapját, a Tiszatájat, az üzemi lapokat szeretik városunk dolgozói. A bál hivatalosan 9 órakor kezdődött, de már este 7 órakor nem lehetett üres asztalt találni a Hungária színes lampionokkal, szerpentinekkel, léggömbükkel díszített szép nagytermében. Csillogó estélyi-kisestélyi ruhás asszonyok, lányok, jól öltözött férfiak töltötték meg • termet A szegedi Nemzeti Színház szólótáncosai és balettkara „zsúfolt ház" előtt Erkel: Palotásával nyitotta meg a táncot, majd a bál megnyitására ünnepélyes külsőségek között Dénes I.c6 elvtárs adott engedélyt. A Hun* gária zenekara Lakatos Géza vezetésével jó talpalávaló csárdásra zendített; megkezdődött a hál.:: A TÁNCRENDEKBE a már előre bejegyzett táncosok egymás után keresték fel az asszonyokat, lányokat, a láncra fenntartott hely azonban szűknek bizonyult. Emelkedett a hangulat, amikor a színház művészei színes, változatos műsort mutattak be. A művészek szívesen vállalták az ifjúsági üdülő- és vízisporttelep felépítése érdeké* ben rendezett újságíró—író bálon való szereplést, melynek tiszta bevételét a vízi-sporttelep fel* építésére fordítják. A bál váratlan meglepetése a műsor után következett: megje* lent az újságírók—írók és színé* szek által írott és szerkesztett „Szegedi Farsang" című szatiri* kus lap, amely igen népszerűvé vált Két óra körül került sor a bál egyik érdekes eseményére — a szépségverseny eredményének kihirdetésére. A bálkirálynő Ne* mes Sarolta másodéves bölcsész* hallgató lett, aki örömmel vette ót jutalmát: egy pár szegedi pa* puesot, egy üveg pezsgőt és az elsőséget hirdető piros szalagot ö búzta ki a tombola nyerte* szelvényeit. A nyerőszámok tu* lajdonosai értékes tárgyakat: kölnit, vázát pénztárcát, gyöngy* sort, termoszt, lámpát stb. kap* tak. Mint ahogy a „Szegedi Far* sang" már előre jelezte „várhalé időjárásában": a hangulat va* lóban 4 órakor — a bál befeje* zésekor — érte el tetőfokát. A bál részvevői asztalaiknál ülve maradtak, s amikor már nem szólt a zene, egyik-másik asztal felől mégis vidáman szállt az ének: BEFEJEZÉSÜL pedig hadd. nondjuk el a bál egyik rész* vevőjének, Sziládi Sándor elv* társnak, a MÁV Igazgatóság dol* gozójának, a Délmagyarország le* velezőjének véleményét a bál* ról. ' —" Sok bálon vettem már részt, de ilyen jólsikerült, jól megrendezett bálát még nem lát* lam. Nagyon jól éreztem ma* gam, arra kérem a szegedi új* ságírókat máskor is rendezzenek ebhez hasonló bálát. (Z») Az Atlanii-óceán felől meleghullám íör előre London. Hírügynökségek je* lentései közlik, liogy egyes meteorológiai állomások szerint úgy látszik: az Atlanti-óceán nyugati partvidéke felől melegbullám tör előre az egész Európát beborító hideg ellen. Vasárnap még egész Európában olyan nagy hideg volt, amelyre 50 éve nem volt példa. A rendelkezésre álló adatok szerint Európában eddig több mint 170 halálos áldozata volt a liidegbullámnak. Az Egyesült Államokban, CjMcxikóban és Texasban erősen lehűlt a hőmérséklet. 5 nap alatt a hideg miatt legalább 20-anéle* tűket vesztettek, Az orvosi parancs elszólította tanilvárnjai és tanártársai közül Rózsa Imrét, a Juhász Gyula Általános Iskola idős pedagógusát. A küzdelmes, harcos hétköznapok orra tanították öt, hogy jó kertésze legyen a nyiladozó, fiatal életeknek. Eddig ápolta, nevelte a nemzedékek hosszú sorát, de most már meg kell állnia, mert nyugtalan-> kodik az öreg szív: sűrűbben és nagyobbakat dobog a megengedettnél. S hiába, óvni, kímélni kell, ha mégannyira ragaszkodnának is hozzá a tanítványok cs a nevelök, akikkel eddig együtt lépett. A kis terem, ahol tanított, most nem a gyermekek lecke-fclmondásálól, hanem a felnőttek búcsúzkodó szavától hangos. A padokban nüntha az egykori tanítványok ülnének a pedagógus-társak személyében, akik sűrün-sűrűn itatják zsebkendőjükbe a búcsúzástól feltörő könnyeket. Rózsa Imre is küszködik az érzések zuhalagával, amelybe belesűrűsödött negyvenhét munkás esztendő öröme, bánata. De amikor szólásra emelkedik, szikár alakja a kis padokban ülők jölc magasodik, mintegy Rodin-szobor. — Valamikor Bukovinában tanítóskodtam. Esőben, sárban, hóviharban és sötétségben vittem a nagylángú fáklyát, hogy bevilágítsam tudással a szegénység világát az úri passziók cs tckozlások világában, űcs ú az iskolától Es mert nagyon akartam, egyre jobban nyíltuk a szemek, s én annak nagyon örültem, meg annak is. amikor keserűségemben az egyik kis diákom így vígasztalt: „Ha kend meghalna, én úgy rínnék ..." Az emlékezés egy pillanatra megtöri Bózsa Imre hangját, s szemüvegéhez nyúl, hogy az emlékek erösebb látásához kicsit megigazítsa orrán a homályosodó üveget. S mielőtt még folytathatná a megtört mondatot, a beállt csendbe beledobognak a folyosón a kis cipők kopogásai és a tanterembe beözönlőnek a legutolsó tanítványok, a piros-mjakkendös úttörők. — Kedves tanító bácsi! Köszönjük fáI adózását, szerető szivét, gondos munkálkodását .., — Ígérjük, hogy belénkoltott reményeit mindannyian beváltjuk, s a tudás lobogó lángját még magasabbra szítjuk ... — Pihenésében eztán is kísérje szélesedő utunkat szive dobbanásával — mondjál: egymás után a nyíló gyermek ajkak, liogy befejezzék Bózsa Imre pedagógus megkezdett, de megtöri mondatát. S míg kezetfog a megilletődött gyerme* kekkel, jól szemébe néz mindegyiknek; hogy számonkérje majd tőiül: a neki tett utolsó fogadalmakat. Hiszen köztük marad ő, köztük fog élni ezután is minden gondolatával, s naponta nevükön szólítja őket, mintha számonkérné tőlük a soros feladatokat, s az aznapi leckéket. Az ismerős ar* cok fel-felbukkannak majd az esztendői: sűrűjéből, hogy végig kisérjék a tanító búcsit gazdag élete útján. Pályáján a több mint kétezer tanítványj — akik közül már sokan nagyapák, nagyanyák, vagy boldog édesapák, édesanyák — rámosolyog a tiszaparti szülőváros, Szeged lüktető forgatagából. S a legfiatalabb tanítványai is, akiluöl most búcsúzott, szeretettel emlékeznek rá akkor is, ba dolgozatírás előtt kirándulnak a tiszai képek csodálására, ahogy arra megtanította őket Bózsa Inue tanító bácsi. Mert nem lehet elfelejteni azt, aki igazította kezünk első mozdulatát, hogy a betűket cs a számokat formásán egymás mellé tudjuk sorakoztatni a füzetekben. Nem lehet elfelejteni azt, aki első lépéseinket feszes idegszálával mérte ki, hogy el ne tévedjünk későbben se az ismeretek cs a tudományok renget et gében. ^ - * * Löd j F ere no t