Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-05 / 31. szám

Vasárnap, 1956. február 5. 5 OELMDGYBRORSZIG A Szovjetunió villamosítása a hatodik ötéves terv tükrében A SZOVJETÜNK) népgazda- szeji vlzlerőtelepck olyan olcsó paritásuk eléri a 200-300.000 ságának továbbfejlesztését szol- energiát adnak, hogy ennek egy kw-ot, 200—300 atmoszféra nyo­gáló hatodik ötéves terv előirá- részét érdemes az Uraiba szállí- mású és 600—650 fok Celsius sai szerint „» villamosításban fo- tani. így valósul meg Közép- és hőmérsékletű gőzt is elbirnak. kőzni kell az építkezés ütemét Nyugat-Szibéria energetikai rend- A LENINGRÁDI turbinaépí­és javítani kell annak minőségét; szerének egyesítése a Szovjet- tők feladata, hogy a hatalmas biztosítani kell a hő- és vízierő- unió európai részének energeti- szibériai energetikai erőforrások művek, valamint az elektromos kai rendszerével. kihasználására megfelelő telje­és távfűtési hálózatok technikai A hatodik ötéves terv idősza- sítményű víziturbinákat gyárt­színvonalának emelését..; kában az említett vízierőműve- sanak. A hatodik ötéves terv Az ötéves terv időszaka alatt ken kívül még számos kisebb, de éveiben a Sztálin-gvámak olyan klx. 2.5-sjeresére kell növelni a helyi szempontból nagyjelentősé- turbinákat kell előállítania, ame­turbinákkal dolgozó villanytele- gű vizierőmű építését fejezik be, lyek kapacitása kétszer—három­pek, 2.7-szeresére a vizierőmű- illetőleg kezdik meg. szor is meghaladja a jelenlegi vek általános kapacitását.;," A Jiatodik ötéves terv elő- turbinákét. Ilyenek lesznek töb­Hogy fogalmat alkothassunk ;rdnyZata; a turbianépitők elé bek közt a radiális átömlésű, magunknak a kitűzött feladatok ;s nagy feladatot tűznek. A 1c- függőleges tengelyű, 100 métc­méreteiről, tegyünk néhány ösz- nógrádi Sztálin fémúrugyárban res esésre számított, 250—300.000 szehasonlítást. már C1 is készültek az űjtípusú kw kapacitású hidroturbiuák. A Szovjetunióban az áramter- turbinák tcrVei, a „PVK-200" A szovjet energetikai dolgo­melés 1960-ban eléri a 320 mii- g,-;ztUrbina, amelv már ez év- zók tudatában vannak feladatuk bárd kilowattórát, a vizierőmű- ben elkészül, 200.000 kw kapaci- jelentőségének. Mindent elkövet­vek áramtermelése öt év alatt 59 130 atmoszféra-nyomású nek, bogy a villamosítással kap-1 miibárd kilowattórára emelkedik. 6s 530 fok Celsius hőmérsékletű csolatos építés ütemének fokozá-j Ezzel szemben^ 1954-ben az ösz- g(izzel {o„ dolgoZni. Hasonlóan sán kívül munkájuk minőségét szes francia erőművek 43, a nyu- lnagas paraméterű gőzzel dolgo- is javítsák. Tudják; hogy az gatnémet művek 67.8, az angol zik majd a „VPT-50" turbina áramtermelés emelkedésével pár­művek 72.9 miibárd kilowatt- Még tökéletesebbnek ígérke- huzamosan javul a közlekedés, óra áramot termeltek. Az Egye- zik az „SZVK-200' és az növekszik az ipar és mezőgazda­siilt Államokban a villamosener- ))SzVK-300" turbina. Ezek kör? sági termelés volumene, emel­giatermelés 5 év alatt (1950-től vonldai kialakultak már. Ka- kedik a dolgozók életszínvonala. ,1954-ig) 43 százalékkal, a vízi­erőművek áramtermelése 11 szá­zalékkal növekedett. Vizsgáljuk meg részletesebben, mit mond a terv a vízierőmű­vek építésével kapcsolatban: A Dnyeperen befejezik a ka­hovkai, kremencsugi és dnyepro­dzerzsinszki vízművek építését és megkezdik a kanyevi vízierő­telep* építését. Az Obon befejezik a novoszibirszki erőmű építését és hozzáfognak a kamenyi erő­mű építéséhez. Az Irtisen üzem­behelyezik a buhtarminszki vízi­erőművet; megkezdik a sulbin­6zki vízierőműtelep építését. A VOLGA és a Káma fejlett gazdasággal rendelkező, sűrűn­lakott területeken folyik. E terü­letek tüzelőhiányban szenved­nek; s ezért Szibériából és a Donyec-medencéből sok szenet hoznak be. Elképzelhető, milyen változást jelentenek gazdaságuk­ban a volgai és kámai vízierő­műépítkezések. A Volgán és a Kámán már Társadalmi munkával vízleeresztő csatornát építettek a bordányiak A Bordányi Községi Ta­nács kezdeményezésére a múlt év végén vízleeresztő csatorna építését kezdték meg Bordány község dolgo­zó parasztjai. A csatorna megépítésével, amelyet a dolgozók társadal­mi munkával vállaltak, 27 ezer forintot takarított meg a Bordányi Községi Tanács. E munkálatok végzésében példamutatásaikkal, szorgos munkájukkal Sánta Benjá­min, SziJ&gyi István, Hajó K. Lajos és Szűcs Miklós dolgozó parasztok tűntek ki. ök 30—30 napot dolgoztak megszakítás nélkül a csator­na mielőbbi elkészülése ér­dekében. Ezzel kivívták Bor­dány község dolgozóinak őszinte megbecsülését. <B. I.) Párthírek Értesítjük az SZKP Törté­net II. évfolyam propagan­distáit és hallgatóit, hogy az SZKJP Történet X. fejezeté­hez bevezető előadást tar­tunk 1956. II. 7-én, kedden délután 5 órakor a Pártokta­tók Házában. Előadó: Kalmár György elvtárs, a Marxizmus—Leni­nizmus Tanszék adjunktusa. * Értesítjük az SZKP Törté­net II. évfolyam propagan­distáit, hogy 1956. II. 8-án, szerdán délután 3 órakor a Pártoktatók Házában propa­gandista konferenciát tar­tunk a soronlévö anyagból. j Agit.-prop. osztály Megjeleni a Szegedi Tükör legújabb száma A mai nagy zenei menyre, az "-Álarcosbál* fel­szabadulás óta első szegedi bemutatójára jelent meg a "Szegedi Tükör* II. évfolya­mának! 7. száma. A lap is­„,_,., . , . . , merteti az "Álarcosbál* meg­mukodik az ivankovoi, uglics, es . születésének körülményeit és seserbakovi vmeromu, belejeze- interjut közöl Ádám Ottóval, sehez közeledik a molotovi, gor- l & rendezöjével a ve_ k,31 es kujbisevi vizierőmű épít- . Rubán i vilmos ze_ kezese. A hatodik oteves terv folyamán megkezdik a csebok­szári, szaratovi és alsókámai ví­zierőmű építkezését A közeljö­vőben még néhány vizierőmű­vet létesítenek a Volgán és a neigazgatóval, valamint a főszereplő Szabady István­nal, Több kisriport, színes beszámolók, színdarab- és filmhozzászólások, fiatalok vitája a »Tisztítótűz«-r<51, gazdag hírrovat színesíti a lapot, amely alapos tájékoz­tatást nyújt a bemutatásra kerülő új filmekről is. Az érdekes, tartalmas új szá­mot bő képanyag, rejtvény­rovat teszi teljessé. Úttörők a földrengés károsultjainak segítéséért Az egyik reggel az igazga­tó bácsi közölte, hogy üze­mek dolgozói, termelőszövet­kezetek, sportegyesületek, ál­lamunk sok segítséget adott már a földrengés-sújtottá vi­dékek lakóinak. Elmondta, hogy segítettele honvédéi nh, hogyan mozdult meg az egész társadalom. Mi, a Dózsa György iskola úttörői sem akarónk elma­radni a segítésben, összehív­tuk a csapattanácsot, s meg­beszéltük, hogy acajok gyűj­tést indítanak. Minden paj­tás megértette, hogy miről van szó. Az egyik raj egy napi kiffi-pénaét ajánlotta fel, a másik a takarékbetét könyvébe nem tett be azon a héten, a harmadik megta­karított pénzét ajánlotta fel. Hét végére már 465 forintot adtunk postára. De mégsem hagyjuk abba a gyűjtést. Most az első osztályosok ve­zetnek, ők 110 forintot gyűj­töttek össze. Szeretnénk, ha más iskola úttörői is csatlakoznának a mi mozgalmuniWhoz. Vásárhelyi Gyula csapattanács-elnök A testvéri barátság kapcsolata Népköztársaságunk külpoliti- Ogyessza, Plovdiv, Ploesti, Broo kai alapját a népek közötti békés és Nis városokat, hogy ipari; együttélés, a népek közötti test- mezőgazdasági, kulturális és veri együttműködés képezi. Eb- sport-területen kölcsönösen tá? bői kiindulva a városi tanács mogassák egymást hasznos ta­végrehajtó bizottsága kezdemé- pasztalatok kicserélésével. A nyező lépéseket tett elsősorban a közös feladatok elvégzése, a kö­kommunizmust építő Szovjet- zös út biztosítják ennek a kez­unió és a szocializmust építő deményezésnek realitását. Ez­többi szomszédaink felé abból a zel a lépéssel városunk ilyenfor? célból, bogy a nemzetközi kap- mán is hozzá akar járulni a bé­csolatok fejlesztése mellett váró- ke megőrzéséhez, jobb életünk sunk ipari, kulturális, mezőgaz- építésének meggyorsításához dasági adottságait és fejlesztését A mai napig a következő lew felhasználva, szoros kapcsolatot let kapta a Szeged Városi Ta­építsünk ki. Ezért a városi ta- nács VB elnöke a Szovjetunió? nács végrehajtó bizottsága még ból Ogyessza és Bulgáriából a múlt év októberében felkérte Plovdiv városából: Szeged Városi Tanács végrehajtó bizottsága elnökének Dénes Leó elvtársnak Az Oggyesszai Városi Tanács végTehajtó bizottsága megkapta önök 1955. október 21-én kelt levelét és nagy megelégedéssel fogadta Szeged Városi Tanácsának azt a javaslatát, hogy létesítsenek baráti kapcsolatot Ogyesz­sza és Szeged között. Az Ogyesszai Városi Tanács készséggel hozzájárul a két város tanácsának tapasztalatcseréjéhez. Az Ogyesszai Városi Tanács nevében LADVISCSENKO, az Ogyesszai Városi Tanács . ' végrehajtó bizottságának elnöke A Szeged Városi Tanács végrehajtó bizottsága elnökének A Plovdivi Városi Néptanács végrehajtó bizottsága. Kedves Elnök Elvtárst ' A riovidivi Városi Néptanács végrehajtó bizottsága 1955. november 29-én tartott ülésén örömmel elfogadta a Sze­gedi Városi Néptanács javaslatát a két tanács munkájának ta­pasztalatcseréjére. A végrehajtó bizottság tagjai forrón üdvözlik a javaslatot és egyetértenek azzal, hogy a közös problémákkal rendelkező két tanács közötti közvetlen kapcsolat) kétségtelen, hogy gyümöl­csöző lesz gyakorlati munlMfuk javításában. Ezzel egyidejűleg az a lehetőség, hogy tanulhatunk egymástól és segíthetjük egy­mást közös céljaink megvalósítása érdekében — lényegcsen hoz­zájárulunk a népeink közötti jókapcsolatok megszilárdításához és újabb sikerek eléréséhez a szocializmus felépítésében sza­bad országainkban. j Elénk érdeklődéssel várjuk részletes programjukat1 i Elvtársi üdvözlettel: N1KOLA BALKANDZSIE\r, a Plovdivi Városi Néptanács végrehajtó bizottságánál: elnöke Tizenhét új Délmagyarország; előfizető a Vasöntödében Egy hét telt el, a levelezők,7szág egyik legjobb levelezője olvasók, újságírók baráti talál- nem akar lemaradni a levelezők kozója óta, ahol a levelezőink között indult versenyben. Egy kezdeményezték: új előfizetőket Il£,t aIatt tizenkét új előfizetőt " .gyűjtött, gyűjtenek. Köszöntjük lapunk új előfizet Pálfy Lajos elvtárs, a Vasön- tőit és pálfy elvtársnak további töde dolgozója, a Déhnagyaror-1 jó munkát kívánunk, 1947 au8usztus elsején alakult meg a mai Baks község annak a kilencvenlhatezer katasztrá­Kúmán. A volgai és a kámai ví-: ]ís hold területnek egy részén, ame­zilétesítmények közepes vízállás; lyen negyvennégy októberéig a Pal­íncllett előreláthatólag évente! lavicini őrgrófok uralkodtak. Ez a Közép-Európában meglehetősen el­szaporodott és Itáliából származó fa­mília családfáját egészen az ősrnon­KÖZSÉGRŐL összesen körülbelül 50 milliárd kilowattóra áramot adnak. A volgai és kámai vízierőmű­KÖZSEGRE vek szolgáltatta energia olcsó j dák koráig visszacsináltatta, s állító­A szegedi járás „új" községe: Baks lesz. Egy kilowattóra kujbisevi 1 lag már időszámításunk után 996­és sztálingrádi áram másfél ko- [ ban a marchese címet viselte. Ez idő- szenti_ csanyteleki lakosoké. Magyar ba. S ha okát kérdi az ember, azt a pékbe se kerül. Gazdasagilag | tol zsoldosvezérek, lovagok, jezsuiták Dezső, az orvoe, aki minden szülésnél választ kapja: Azért van így, mert teljesen indokolt tehát azoknak; es főhelytartók egész raja került ki a ott van, talán pontosabban is meg a távvezetékeknek az építése, Pallaviciniekből a királyok, császárok tudná mondani a lakosság számát, amelyek a volgai és kámai erű- és pápák szolgálatára, míg szabadság- minden esetre 3070-en fölül van! műveket a Központtal, az Ural- _ hós mindössze csak egy akadt közöt- Egy-egv nagyobb csoportben élnek: a lal és a Donyec-mcdencével kö-' tük, az is kétszáz évvel ezelőtt. A Ti- faju belterületén, Máriatetepen, hat lik össze. ' sza menti hitbizományba a bécsi ud- kilométernyi Levelényben ahol a Ha az említett erőművek el- varon at találtak kaput, s a Szegeden Felgyői Állami Gazdaság egyik üzem­készülnek, a Szovjetunióban született Pallavicini Sándor őrgróf — egysége van. s azon túl a kalapácsi :il! ' » . .. 1 .„xl, !17 nrarvOArílniQo ronrl lAtmrtso _ .1 ... 1 mind béresek voltak ... Reszelgettünk az emberekkel, ez­.... 1 — T/NN/VIRFOIN1' NÁNNAL MOÍV. mintegy 25 millió tonnával csök­ken az évi szénfelhasználás, s a villanytelepeken és szénkiter­melésnél közel 130.000 ember szabadul fel. Hatalmas feladatot jelent az angarai és jcnyiszeji vízierőmű­vek felépítése. Az Angara vízbő­sége 30 százalékkal haladja meg a Kámáét, a Jenyiszejcn pedig 2.1-szer több víz folyik le, mint a Volgán. Az Angara és a Je­nyiszej felső és alsó folyása köz­ti szintkülönbség igen nagy — az Anjjaráé 318, a Jenviszejé 532 méter. E természeti adottsá­gok következtében az angarai és jcnyiszeji vízilépcsők megépíté­se kétszer—két és félszer keve­sebb befektetést igényel, mint a kujbisevi, vagy a sztálingrádi vízierőműé, az. általuk termelt áram pedig kilowattóránként egy kopeknél is kevesebbe kerül. Az Angarán épülő bratszki és a Jenyiszejcn létesítendő kraszno­jarszki vízierőművek kapacitása egyenkint eléri a 3 millió 200 ezer kilowattot. Építésükhöz a hatodik ötéves terv folyamán fognak hozzá. AZ ANGARAI és jenyiszeji ví­zierőművek termelte áramot be­kapcsolják a közép-szibériai (No­voszibirszk—Irkutszk) egységes energetikai rendszerébe, amely­nek kiépítése ugyancsak a hato­dik ötéves tervben előirányzott leiadatok közé tartozik. A jenyi­az aranygyapjas rend lovagja. a mo- tanyacsoportban, vagy Feketetanyán, narchia szentpétervári nagykövetsé- Földút vezet a faluból a levelénvi genek attaséja — mér többek közt részekre, amelyen nedves időben esik Nyikolajevics nagyherceget és Ferenc lóháton lőhet közlekedni. Ez az út Ferdinánd trónörökös főherceget látta vendégül a nagy téli vadászsze­zon idején vadászkastélyában Sö­vényháza pusztaszeri részén, ahol Árpád vezér annakelőtte ezer évvel megtelepítette a .szabad magyaro­kat". Eközben az őrgróf birtokán sze­génykonyhát kellett nyitni az ezer év utáni magyaroknak a — ritkán adódó — 80 filléres napszámbér miatt, az őrgróf kilencedet szedett a mai község helyén elterülő baksi — más néven tömörkényi — szólók utón, csendőrlafctanyát építtetett, míg a kubikosok gyalogosan talicskáztak föl Budapestre munka után egy heti elemózsiával, s a vadászat idején hu­szonegy fiatal párt vitetett a kas­télyba, hogy bemutassa külföldi ven­dégeinek a nagy attrakciót: hogyan mulat a magyar paraszt. Mindezek ' tón a baksi nép emlékezete a követ­kezőképpen őrizte meg a Pallavici­niek „hősi" múltját: Alfonz Károly őrgróf nagyapja vérdíjul kapta a bir­tokot a császártól, mert meggyilkolt egy szabadságharcost, aki a franciák­tól akart segítséget hozni a hazának. Így volt-e, vagy sem — annyi bizo­nyos, hogy Garibaldit is egy Pallavi­cini fogta el Aspremonte mellett. mai Baks területe a hajdani hitbizomány egy részén közel ti­zenegyezer holdat tesz ki. Ebből azonban csak három és félezer hold a helybeli, a többi kisteleki, mind-. még az ellátásban is nehézséget kelt: négy lóval vontatják ki a két mázsa kenyeret, de sokszor még így is elül a kocsi, szétszakad az istráng. A falu vezetői azt mondják tehát: Nem nyugszunk meg addig, míg jobb utat nem kapunk. Különben jó föld a baksiaké. Acé­los gabona terem rajta, amelyből könnyen lehet exportálni, két kézzel kap utána a külföld. Ez tehát a fő termény is: a falu három és félezer holdjából 1341-en vetettek kenyérga­bonát. Ezenkívül az állattenyésztés — szarvasmarha és sertés — a termelés legfőbb ága. Hanem baj is van. Díny­nyés Mihály, a községi agronómus mondja el. hogy alacsony a termés­átlag mert nem trágyázzák a földe­ket. Nem kielégítő a talajerő vissza­pótlása. Olyan terület is van, amely a felszabadulás óta még egyáltalán nem kapott trágyát. A trágyát aztán eíhordják Kistelekre s máshová — borért. Panasz is hangzik el a pusztai népre. Mondják továbbá, hogy bizal­matlanok néhányan erre felé, nem mondanak senkiről és semmiről vé­leményt, egyesek a szövetkezet közös tulajdonát, vagy egymásét is úgy te­kintik, mint hajdan a grófi vagyont, és a tanítókat sem becsülik kellően. S olyan család is akad, aki munka he­lyett most kártyázik, iszik napszám­zel a „konokfejű" néppel s nem adhatunk hitelt e sötét és gyanakvó hangoknak. Baj, bún, megoldatlan kérdés van. És mégsincs igazuk az Ítéletiben. A véleményt, amelynek alapján az emberekkel bánunk, ott kell kialakítani, ahol ők a következ­tetést levonják. Ezer év előtt hiába telepítették le itt e népet — ezer év nagyúri, egyházi vagy őrgrófi uralma — Megpróbálom jó kerékvágásba hozni a dolgokat — mondja —, azért küldtek ide. Elkezdik a hiteltérítést, az állatál­lomány fejlesztését saját erejükből. A kenyérgabona, tengeri, cukor és ta­karmányrépa vetése mellett megpró­bálkoznak a szerződéses étkezési bor­sóval, a gyógyászatnak szükséges borsmentával, fehérmályvával, mert jó jövedelmet igér. Növelni akarják a darálómalom kapacitását. De na­gyobb terveik is vannak. Az urada­lomnak halastava is volt itt valami­utón csak most lettek szabad magya- kor; csatorna és ártézikutak táplál­rok. S talán könnyebb a szabadságot megkapni, mint élni vele. Sokakat most tanítunk arra, hogy élni tudjon a szabadsággal. S ha a bűnökre le is kell sújtanunk, ha fel is kell számol­nunk a hibákat, nevelni csak biza­lommal lehet. Ismerni kell ezeket az embereket, mert hozzájuk lehet férni, mert szívesen kinyitják szívüket­lelküket. ha megérzik az emberséget — bár ezer év arra tanította őket, hogy durvasággal, keménységgel, ko­noksággal védjék. És hiszen értük: a földnélküli Jánosokért is építettük az új Magyarországot. A Micsurin Termelőszövetkezetben, ahol az új élet új útját próbálja ti­zenkilenc család 141 hold szántóföld­del és majdnem ugyanekkora legelő­vel, erdővel, kaszálóval még a kezdet kezdetén járnak. Itt is volt baj éppen elég. Az ősszel 27 forint 60 fillér ér­téket s pénzt osztottak csak munka­egységenként. Kukoricát semmit, mert a tagság harmadában művelte meg saját kukoricáját: annyira nem ják most is a 30 holdon felüli vadvi­zet. Most tehát 8 holdas halastavat akarnak létesíteni, hiszen víz van elég. s a tó altalaja is megfelelő. Majd a következő években ezt tovább nö­velik. Mi kell hozzá? A járási tanács engedélye. Reméljük, hamarosan meg is kapják, hogy fejlődhessen a szövet­kezet, többet tudjon adni tagjainak s rendezhesse tartozásait. Végül mind­ez tagjain múlik: mennyire fogják fel a közös célt. hogyan fognak ösz­sze s mit tesznek érte jó egyetértés­ben. Ütjük csak így vezet célhoz. (Tz az út hosszú és rögös, sőt ká­tyús, mint az, amely a faluból Levelénybe vezet. De végig kell járni. S nem is tűnik már olyan hosszúnak, ha visszatekintenek a grófi vadász­mezőkre. a lovascsendőrök eltűnt ko­rába, mikor a terjeszkedő őrgróf azt mondta a nép településére: — „Kedves barátaim, nagyon szé­pek ezek a házak, csak az a kár, hogy nem kerekre építették..." — Lantos János bácsi és Halmos Géza nyugal­érezték magukénak a magukét. Ren- mázott tanító tudna sokat mesélni geteg hitelt vett fel a szövetkezet s mindeddig nem törlesztettek. Mellék­üzemág semmilyen sincs. Most aztán Gulyás János, az új elnök, akit segí­teni küldtek ide a Csongrádi Gépállo­másról, törheti a fejét. De ő nem esik kétségbe, ezekről a dolgokról, a havas téli va­dászatok koráról, mikor megmotoz­ták és megpofozták a hajtónak hasz­nált béresgyereket. De — kérdjük Villon, a költő után szabadon — hol van már a tavalyi hó? Németh Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents