Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-03 / 29. szám

Péntek, 1936. február 3. n OELMQf'YQRORSZtG Pártélet Egy kommunista újító AZ ÜZEMBEN, amikor arról kérdezősködtünk, hol találjuk meg Kaukál Károly elvtársat, az egyik dolgozó így válaszolt. — Siessenek, mo6t még fönt van a műszaki irodában, de lehet, Ihogy egy pár perc múlva, már nehezen lehet megtalálni, mert a munkatermeket járja. Megfogadtuk a tanácsot és sietve bekopogtattunk a műszaki iroda ajtaján, Ihogy ezzel az Igen elfoglalt emberrel beszélhessünk, akiről az a hír járja nemcsak a Jutaárugyárban, hanem a többi szegedi textil üzemekben is, hogy kiváló újító. BENT A SZOBÁBAN az ablak mellett ül Kaukál Károly elvtárs, a Szegedi Jutaárugyér fődiszpécsere. Előtte az íróasztal üveglapján egy tervrajz fekszik. Elmondjuk, hogy újításairól akarunk hallani. — Most is azon töröm a fejem — válaszolja mosolyogva, s már magyarázza is újítását a rajzra mutatva... A törő és pácológépen a hosszúkás hengerek egész sora töri a belerakott kenderlenkócot. Felül a hengersor közepén egy tartályból — henger segítségével — állandóan csöpög az olaj az anyagra. Így történik az anyag pécolása. — Mér megint nem egyformán csöpög az olaj. hogy a fene enné meg — méltatlankodott nem egyszer a gépnél dolgozó. Aztán odalépett az olajszafoályzó tüskéhez és kitisztította tüskeszálakat. Fgyideig megint egyenletesen csöpögött, majd megint eldugult; Meghallotta egyszer Kaukál elvtárs a törőgépnél dolgozó munkások panaszát és elhatározta: segít ezen. — Úgy tervezem, hogy megszüntetem az olaj eresztését szabályozó hengert — mondja Kaukál elvtárs. Egy olaj tartályt helyezek el a törőhengerek fölött, s a tartály alján furatokkal ellátott két darab tollattyút szerelek be, amit egy mutatóval ellátott állítható karral kötök össze. A mutató végén egy körskáiu lesz, ennek segítségével az anyag minőségének megfelelően százalék szerint pontosan be lehet állítani a oácolaj adagolását. — Az újítás a munka megkönnyítését jelenti-e csupán? — kérdezzük Kaukál elvtárstól. — Nemcsak azt — válaszolja — bár az is jelentós, de szintén fontos a minőség megjavítása, mert az egyenletes olajadagolás jobb minőségű anyagot is jelent. Az újítás ipásik jelentős része az anyag megtakarításban mutatkozik meg. KAUKÁL ELVTÁRS már régen, 1930 óta dolgozik a Szegedi Jutaárugyárban. Alapos szakmai ismeret, az újért való harc, az emberek szeretete, kötelességtudás jellemzi őt leginkább. Ezért is választották be ismét az üzemi pártvezetőségbe. Nem most történt ez először. 1954 óta pártvezetőségi tag. — Kiváló tudásával, a tennivalók azonnali felismerésével növeli a pártszervezet tekintélyét — mondja róla a pártszervezet titkára — Kaukál elvtárs segítségével a pártszervezet minden műszaki, termelési kérdésben tisztán lát és mondhatom szivesen segíti a pártszervezet munkáját. Újításokkal igen szeret foglalkozni. Itt van például egy újítása a kártolóban. Egy évben 214 ezer forint megtakarítást jelent ez üzemünknek. Van egy másik is: a fonógép nyomóhenger csapágyazásának módosítása. — MI A JELENTŐSEGE ennek az újításnak? — kérdezzük később Kaukál elvtárstól. — A finomfonógép nyomóhenger tengelye a vezetőlapot rövid idő alatt úgy bekoptatja. hogy a súlyzós nem megfelelő, s a szál állandóan szakad. Ezáltal a gépnél dolgozó fonónő munkája megnehezül, mert állandóan kell kötözni az elszakadt szálat, egyben a termelés is csökken. mert több orsó nem tud termelni. Javaslatomban kidolgoztam, hogy csúszó-csapágyat kell alkalmazni, mert így a vezetőlap nem kopik le, s ezáltal megszüntethetjük az előbbi hibákat. Az újítás lényeges pontja az, hogy javításnál nem kell az egész gépet szétszerelni, elég a csúszó-csapágyat kicserélni. Az előzetes számítások szerint mennyi gazdasági hasznot jelent ez az újítás? — 50—60 ezer forintot — válaszolja még Kaukál elvtárs —, s aztán sietve megy el az egyik üzemrészbe ahová hívják. Sok ilyen kommunista újítónk van, akik nem kímélnek sem időt, sem fáradságot, hogy tökéletesítsék a technikát s elősegítsék az életszínvonal növelését. B. J. A szovjet dolgozók munkasikerekkel készülnek az SZKP XX. kongresszusára A GORKIJI AUTÖGYARI DOLGOZOK ÉRTÉKES KEZDEMÉNYEZÉSE A gorkiji Molotov autógyár sok ezer főnyi kollektívája a XX. pártkongresszus tiszteletére ünnepi műszakot tart. Ivan Permjakov brigádja értékes kezdeményezéssel állt elő. Ahhoz, hogy a keréküzem tárcsahengerlő részlege teljesíthesse a hatodik ötéves terv első esztendejére előírt fokozottabb feladatokat, újabb 12 munlkésra lenne szüksége. Ivan Prem.iakov tanácskozott a brigád tagjaival és megállapította: megvan a lehetősége annak, hogy a részlegen a fokozott feladatokat a munkások létszámának emelése nélkül is teljesíthessék. A munka jobb megszervezése és a munkaidőveszteségek megszüntetése révén már most sikerült naponta 240 darabbal növelni a -GAZ—51* autó keréktárcsáinak gyártását, a -GAZ— 63* autó keréktárcsáiból pedig naponta 100 darabbal többet gyártanak, mint eddig. Sőt az első napokban kiderült, hogy a részleg néhány munkást is fel tud szabadítani a többi részlegek szamára. Premjakov brigádjának kezdeményezését minden üzemben támogatták a munkások. A sebességváltó üzemben a csoportfogaskerék-részleg kollektívája vállalta: túlteljesíti a hatodik ötéves terv első évére vállalt megemelt termelési feladatokat, anélkül, hogy szaporítanák a munkások számát. E célból a közeljövőben a fogasmaró szerszámgépek vonalán függesztett futószalagot szerelnek be, a forgácsoló műveleteknél pedig nagyteljesítményű műszereket alkalmaznak. A gorkiji autógyári dolgozók elhatároztak, hogy a hatodik ötéves tervben legalább 60 százalékkal emelik a munka termelékenységét. MOLDVA ÜJ ÉPÍTMÉNYEI Grigoriopol kerületi központ határában megkezdték a három legnagyobb mondva! konzervgyár egyikének építését. Az említett három gyárat a hatodik ötéves terv idején helyezik üzembe. A grigoriopoli gyár, amelyet elsőrendű gépi berendezéssel szerelnek fel, évente 25 millió doboz zöldség- és gyümölcskonzervet gyárt majd. A gyár építői megvitatták a XX. pártkongresszus irányelveit és vállalták, hogy a gyárat határidő előtt adják át rendeltetésének. Az új ötéves terv éveiben a Dnyeszterem hozzáfognak a kamenszki vizierőmű építéséhez.. Az új vizierőmű olcsó árammal látja el Mondva 16 kerületét, valamint a közelfekvő ukrajnai kerületeket. SZÍVÜGYÜNK írta: K. Burcev, a bisztrusinszki ércbánya fúrómestere A leninogorszki poldmetallikus kombinát bisztrusinszki ércbányájának 'kollektívája nagy lelkesedéssel kezdett hozzá 1956. évi munkájához. Naponta sok terven felüli ércet termelnek ki. Amikor tudomást szereztünk a XX. pártkongresszus irányelveiről a hatodik ötéves tervhez, munkánk még nagyobb lendületet vett. Örömünkre szolgál a tudat, hogy munkánkkal hozzájárulunk hazánk gazdaságának növeléséhez és részt vállalhatunk a kommunizmus építésének közös feladataiban. Az irányelvekben olvassuk: -Jelentősen növelni kell a robbantó módszerrel történő földalatti érckitermelést*. Bányánk most is szinte minden ércet ezzel a haladó módszerrel termel ki. Ez évi munkatervünk 26 százalékkal haladja meg az 1955. évi tervet. A XX. pártkongresszus tiszteletére elhatároztuk, hogy túlteljesítjük évi feladatunkat. Erre megvan minden lehetőségünk. Most a bányában mindenütt igyekszünk a munkát gépesíteni, a vasérc kitermelésének, szállításának és feldolgozásának minden folyamatát automatizálni. A bányászok így beszélnek: a hatodik ötéves terv feladatai mindnyájunk szívügye! Tőlünk telhetően mindent elkövetünk, hogy a színes fémkohászat annyi ércet kapjon tőlünk, amennyire szüksége van ahhoz, hogy becsülettel teljesíthesse a hatodik ötéves tervben eléje tűzöttjfeladatokat. MINDEN ESZKÖZZEL FEJLESSZÜK A KOLHOZGAZDASÁGOT Irta: I. Popov, a Gyegyovicsi-kerületl (Pszkov terület) -Vörös hajnal*kolhoz elnöke A kongresszusi irányelvek rámutattak azokra az eszközökre, amely segítségével meg lehet oldani a mezőgazdaság fejlesztésének legfontosabb feladatait. Vegyük például a mezőgazdaság különböző ágai helyes összehangolásának kérdését. Az élenjáró kolhozok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ott. ahol sokrétű gazdaságot folytatnak, jobbak az eredmények Kolhozunkban igyekszünk összehangolni a különböző gazdasági ágazatokat. A legtöbb figyelmet a lentermesztésre és az állattenyésztésre fordítjuk. Kolhozunk dolgozói megismerkedtek a XX. pártkongresszus irányelveivel, s most lelkesen versenyeznek a tavaszi vetés jó előkészítéséért. Ez évben tehenenként átlagosan 3 és félezer kilogramm tejet fejünk, hektáronként 6 mázsa lenmagot és 5 mázsa lenrostot takarítunk be. _ Miért nem szeretik a gépet a vasöntödei fiatalok ? KÖZISMERT jelmondat olvasható a Szegedi Vasöntöde technológiai osztályának ajtaja fölött: „Ha az elmélet behatol a tömegekbe, anyagi erővé válik", önkéntelenül is elolvastam, míg Árvái elvtárssal, a főtechnológussal arról beszélgettünk, hogy milyen gépesítést tervez az üzem: hisz erre pártunk is felhívta a figyelmet. S miután végighallgattam, hogy újabb rázóformázógépet várnak, amelyik rövidesen meg is érkezik, hogy a kúpolókemence adagolását gépesíteni akarják, öntődobot terveznek a tégelyek helyett, majd később homokgáterező gépet, agyagőrlőt és sörétes öntvénytisztítót állítanak be, a következő évben pedig a tisztítómúhelyt kívánják gépesíteni, a homok szállítását szállítószalagokkal megoldani — már-már meg is feledkeztem a jelmondatról. Csak akkor jutott eszembe ismét, amikor lent az öntödében egy Kónya nevezetű ifjúmunkás — aki rázóformázógéppel dolgozik — odaszólt egy arra haladó fiatal szemüveges dolgozónak: „Majd te is idejössz a géphez, ha mi bevonulunk katonának". Mire a szemüveges dühösen: „Az kéne még csak! Akkor inkább itthagynám az üzemet". Ott, abban a pillanatban jutott ismét eszembe - a jelmondat. Arra gondoltam, hogy itt még nem hatolhatott elég mélyre ezekben a fiatalokban az az elmélet, hogy a szocializmust csak a termelékenységet növelve, a technikát fejlesztve tudjuk fölépíteni, ha így vélekednek. Dc hát mi lehet ennek az oka? Pálfi elvtárs, a munkaügyi osztályon azzal magyarázta: a dolgozó hozzászokott, hogy csak negyven szekrényt készítsen. Vagyis más szóval a régi termelési módhoz való ragaszkodás, az újtól való tartózkodás, tehát: maradiság. NEM NYUGODTAM bele ebbe az indokba. Megkérdeztem azt a Kónya nevú ifjúmunkást is, aki társait a géppel ijesztgette, ö így válaszolt: „Nem azért tanultam két évig a szakmát, hogy most ilyen sablonmunkát végezzek. Különben a kereset is kevés. A múlt hónapban 960 forint volt". A mellette dolgozó Balek László még hozzáfűzte: „Én most gyakorlóévemet végzem, s kézzel még alig dolgoztam. Hát így, gépnél, nem igen tanulhatom meg a szakmát". Felkerestük az egyik DISZ csoportbizalmit is: Füredi Istvánt, hogy megtudjuk, ók hogyan foglalkoznak ezzel a — fiataloknál általános — problémával. Elmondta, hogy szemináriumon ugyan felmerült a probléma, Tápai elvtárs, a DISZ-titkár vetette fel, mivel az újság is írt a gépesítés fontos voltáról. De vitára nem került sor, s nem találtak semmilyen okot. Végül még azt is hallottuk, hogy a DISZ-vezetőségből alighanem senki sem dolgozik gépen. Persze — tegyük hoz2á — így meggyőző munkájuk sem lehet sikeres, ha meg sem beszélik a fiatalokkal a kérdést, s példát sem adnak. A GÉPPEL is lehet szép eredményt elérni és magas keresetet, az is nyilvánvalóvá vált. Illés Ferenc pártcsoportbizalmi mutatta meg, hogy egy idősebb dolgozó: Tamás István, hogyan dolgozik. Tamás István az év első tíz napjában 213 százalékot ért el — gépen. A múlt hónapban 1800 forintot keresett — ugyancsak gépen. Mit mond, hogyan érte ezt el? — Nem megyek sehova, nem beszélgetek senkivel, amíg dolgozom, még a rágyújtást 'is órára igazítom be de még az is számít, hogyan teszem le a lapátot. A mai teljesítményem — s szétmutatott a földön sorakozó mintákra — bruttóban 103 szekrény, körülbelül 230 százalék. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy énnekem édesanyám nem ad kenyeret, míg a fiatalok azt gondolják magukban: akármennyit is keresek, dohányra, meg mozira elég lesz. Különben nem tudom, ki nevelte beléjük azt, hogy a szakmunkásnak nem való a gép. Persze az is igaz, vannak gyöngébb fizikumúak közöttük, akiknek nehéz munka a gépre fölra'kosgatni a szekrényeket, onnan leszedni a kész formákat. Illés Ferenc pártcsoportbizalmi is — ő szokott itt főként foglalkozni a fiatalokkal — megjegyezte, hogy a gép melletti kézimunkák még nehezek, mivel a szállítás nincs gépesítve. — Persze, elérkezik az az idő egyszer, — mondta —, miikor majd minden géppel történik, s kézzel csak a legkomplikáltabb dolgokat készítjük. Így hát a fiataloknak is meg kell szeretni előbb-utóbb a gépet. Különben a szaktudásukat azon sem veszthetik el. NEM IGAZ tehát, hogy « gépen keveset lehet keresni, vagy nem lehet olyan teljesítményt elérni, mint keazel. Megdöntötte ezt az Indoklást a gyakorlat Tamás István esetében. És az elmélet is: pontos számítások szerint a féktuskók készítésénél például a teljesítmény a következőképpen alakul: Egy szekrény előállítási ideje: Kézzel: 10.38 perc Géppel: 7.01 perc Mi tehát a gépektől való idegenkedés oka? El kell ismernünk, van igazság abban az elhangzott magyarázatban, hogy „félnek az újtól" — amely pedig növeli a termelékenységet — egyesek. Van igazság abban is, hogy a fiatalok szakmai öntudata túlzott — sok esetben teljesen alaptalanul. De olyan fiatal is akad, aki azzal indokolja „gépiszonyát", hogy ha elkerül más üzembe, mit ér, ha nem tud majd kézzel formázni. Ez, úgy látszik: nem tudja, hogy a gépesítés országos mérvű, nemcsupán a Szegedi Vasöntödére találták ki. Különben, amint Lambert elvtárs, a párttitkár elmondta, az üzem vezetősége az elől sem zárkózik el, hogy a gépnél dolgozó fiatalokat időközönként cserélje, hogy a kéziformázás gyakorlatát se feledhessél: el. Persze, erre az eddiginél fokozottabban kell törekednie az üzemnek a gyaF.gv műszakban elkészíthető: •10 szekrény 65 szekrény korlóévesek esetében! Viszont természetes, hogy az üzem a termelés színvonala érdekében szívesebben foglalkoztatja azokat a kézi munkánál, akik ügyesebben, több szakismerettel, biztosabban végzik el azt. Mindemellett figyelembe kell venni a fiatalok fizikumát is, mert amíg a szállítás nincs gépesítve, a gépi munka nem kevés fizikai erőkifejtést is igényel. A FIATALOKNAK viszcflt előbb-utóbb mindenképpen rá kell jönni, hogy minden munka, — még a gépi munka is — csak munkakedvvel, igyekezettel, szorgalommal halad, a technikát is „meg kell nyergelni" a siker érdekében, hiszen fokozatosan majd mindent gépesítünk, s eljön az idő. mikor a gép fizikailag is többet fog könnyíteni a vasöntödében. Csakhogy azért az időért is meg kell küzdeni. (n. f.) Január hónapban 761 családdal szaporodott Csongrád megye termelőszövetkezeteinek taglétszáma Beszámoltunk már arról, hogy az elmúlt esztendőben újabb 3269 család és 5179 tag lépett be Csongrád megye termelőszövetkezeteibe. A belépők 16.537 katasztrális hold földet vittek be a megye társas, nagyüzemi gazdaságaiba. A termelőszövetkezetekbe való belépés ez évben is tovább folytatódik, amit bizonyít az, hogy január 28-ig újabb 761 család csatlakozott termelőszövetkezeteinkhez. A belépők 1225 katasztrális hold földet vittek a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében a belépettek számát és a bevitt földterületet figyelembe véve járásaink és városaink sorrendje jelenleg a következő: JÁRÁSOK SORRENDJE: 1. Szentesi járás, 2. makói járás, 3. szegedi járás, 4. csongrádi járás. VAROSOK SORRENDJE: 1. Hódmezővásárhely, 2. Makó, 3 Szentes, 4. Szeged, 5. Csongrád. A Somogyi Könyvtár o'vasótermi szolgálatáról A Somogyi Könyvtár korszerűen felszerelt olvasóterme egyre jobban kielégíti városunk érdeklődő, művelődni vágyó, vagy tanulmányait folytató fiatalsá'gának tömegeit Naponként 10 Í

órától este 7 óráig tart nyitva az olvasóterem, ahol kellemesen fűtött, tágas, világos helyiség áll az olvasók rendelkezésére. Az itt elhelyezett kézikönyvtár anyaga szakszerinti csoportosítással foglalja magába nz egyes tudományágai: alapvető, összefoglaló jellegű műveit, a magyar- és világirodalom klasszikus remekeit és azokat a politikai-ideológiai műveket, amelyek a marxizmus—leninizmus eszmevilágát nemcsak a dolgozók és az ifjúság, dc a tudományos világ számára is feltárják a könyvtári tájékoztató szolgálat igénybevételével. A tudomány, művészet, irodalom legfontosabb művein kívül mindazokat a rendszerező műveket is megtalálja az olvasó, amelyek értékes segítséget nyújtanak kutató munkájukhoz. A lexikonok, enciklopédiák, a legfontosabb nyelvek szótárai és földrajzi atlaszok sokfélesége várja az érdeklődő közönséget. A könyvtár gondoskodott arról is, bogy a magyar és külföldi folyóiratoknak és napilapoknak gazdag választékát nyújtsa látogatóinak. A legértékesebb magyar cs Szovjet folyóiratok, köztük a legismertebb pártlapok, a Szovjetunió, a népi demokráciák, a kapitalista országok kommunista és munkás pártjainak sajtójút naponként veheti kézbe a bel- és külpolitika kérdéseiben tájékozódást kereső olvasó. Magyar- és idegennyelvű képeslapok, divatlapok egészítik ki a folyóiratállományt. Az egyes szakmák iránti érdeklődést a legújabb könyveken kívül friss szakmai folyóiratokkal elégítik ki. Valamennyi ismertebb művészeti és irodalmi folyóirat bő választéka várja a tanulni, szórakozni ós művelődni vágyó olvasótömegeket. Ezenkívül gondoskodtak arról is, bogy a műszaki irodalom és a legjobb mezőgazdasági szemlék nagyszámban képviselve legy cnek az ezen a területen dolgozók számára. így a könyvtár a szakmai továbbképzést adó könyvein kívül teelinikai segítséget tud nyújtani népgazdaságunk erősítéséhez, a termelés fokozásához is. Százhatvanat millió lakoma van Lgtin«\m9rikának Az El Plata című uruguayi lap Rio de Janeiro-i tudósításában beszámol arról, hogy Latin-Amerika lakosságának száma 1920-tól 1950-ig terjedő időszakban 82 százalékkal növekedett. A lap közli, hogy Latin-Amerikának 1955-ben őszesen 165 millió lakosa volt.