Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-29 / 51. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKJ AZ MDP (7 SONGRA D MEGYEI BIZOTTSÁG A N A K L4PJA XII. évfolyam, 51. szám | Ara: 50 fillér Szerda, 1956. február 29. MAI SZAMUNKBÓL: GAZDAG EMBEREK (4. oldal) AZ OKTATÁSÜGYI MINISZTER INTÉZKEDÉSE AZ ISKOLÁZTATÁSI FELADATOKRÓL (5. oldal) A FÜSZERPAPRIKATERMELÉS NÉHÁNY IDŐSZERŰ KÉRDÉSE (5. oldal) Termeljünk több kukoricát! A kukorica összes takarmányaink közül a legfontosabb. Ezért adta kormányunk feladatul a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztságnak, hogy ebben az évben Ismét tovább kell növelni kukoricatermő területeiket, s minden eszközzel emelni kell a termésátlagokat is. Ha őszre a tavalyinál még nagyobb kukoricatermést tudunk betakarítani, az biztos alapot nyújt állattenyésztésünk még nagyobb iramú fejlődéséhez. Kukorica terméseredményeink emelésére korlátlan lehetőségeink vannak. Gépállomásainkon már mindenütt befejeződtek a téli gépjavítások. Traktorok, ekék, kultivátorok, vetőgépek jó állapotban készen várják a hajrá napjót. Minden biztosítva van tehát ahhoz, hogy lelkiismeretes munkával — a korszerű agrotechnika követelményeinek megfelelően — jó magágyat készíthessünk, melyben kedvezőtlen időjárás esetén is jól fejlődhet a növény. Kormányunk gondoskodott arról is, hogy termelőszövetkezeteink és az egyénileg dolgozó parasztok csere útján nagy termést adó heterózis, fajtahibrid kukoricavetőmaghoz jussanak. Nemrégen jelent meg a Földművelésügyi Minisztérium közleménye, mely arról tájékoztatja a termelőket, hogy államunk mintegy 600 vagon nemesített kukoricavetőmaggal is hozzá kíván járulni kukorica terméseredményeink növeléséhez. Minden tsz-tag, egyéni gazda sok éves tapasztalatból tudja: jó vetőmag — fél jó termés. Kukorica terméseredményünk növelését eddig kétes minőségű vetőmagjaink Is nagymértékben akadályoztál:. Az elmúlt évek során állami kísérleti gazdaságainknak sóik, áldozatos munka árán sikerült többfajta keresztezésből, olyan vetőmagot előállítani, mely közepes időjárás mellett, gondos talajműveléssel holdankint mintegy 40 mázsás termést biztosít. Fontos tehát most, hogy minden termelőszövetkezet, egyéni gazda, amíg nem késő, beszerezze vetőmagszükségletét. Ez nemcsak állami, de saját érdek is. Vegyiparunk időben gondoskodott arról is, hogy a tavaszi vetésekhez, így a kukoricához is legyen elég műtrágyánk. Műtrágya-Készleteink ésszerű felhasználásával szintén sokat tehetünk kukorica terméseredményeink emelkedéséért. • A Minisztertanács határozatának teljesítéséért — mely a terméseredmények 3 százalékos emelését írja eíő — szigorú felelősség hárul gépállomásaink vezetőire, mezőgazdászaira, s minden egyes gépállomási dolgozóra. A sok őszi esőzés miatt a tavaszra bevetésre kerülő kukoricaföldjeink jelentős része felszáotatlanul maradt. Most kell gondoskodnunk arról, hogy a szántási szerződéseket időben megkössük és amint a hó olvadása és a föld fagya megengedi, ezeken a földeken is az őszi mélyszántást jóminőségü tavaszi szántással pótoljuk. Ezen a tavaszon gépállomásainknak biztosítaniak keli, hogy a termelőszövetkezetek kukorica termőterületeinek legnagyobb részét géppel, négyzetesen vessék be. Mezőgazdasági gépgyártó iparunk már korábban megkezdte a modern drótvezérléses négyzetes kukoricavetőgépek sorozatgyártását. A négyzetes kukoricavetési tervek teljesítését azonban nem lehet csupán ezekre a gépekre alapozni. Csongrád megye és ezen belül a szegedi járás gépállomásain is nagyon sok régi típusú kukoricavetőgép van. Most, míg időn!: van rá, ezeket a gépeket ls könnyen átalakíthatjuk házilag négyzetes kukoricavetőgépetoké. A tél folyamán Hódmezővásárhelyen bemutatót tartattak arról, hogyan lehet néhány ötletes megoldással toultivátorból négyzetes kukoricavetőgépet szerkeszteni. Azok a gépállomások, melyek még híját látják ilyen négyzetes kukoricavetőgépeknek, vegyék számba területeiket, melyeken el kell végezniük a vetést, s a munka nagyságának megfelelően gondolkodjanak kukoricavetőgépekről. Kutassuk fel most minden gépállomáson, állami gazdaságban ezeket a rejtett lehetőségeket. Felhasználósukkal felbecsülhetetlen értékű időt, munkaerőt takaríthatunk meg tsz-eir.k javóra. Ugyanakkor a négyzetes kukoricavetéssel lehetővé tesszük a nagyüzemi növényápolást. Ma már majdnem mindegyik termelőszövetkezetnek, valamennyi községnek van képzett, alapos elméleti és gyakorlati szakismeretekkel rendelkező mezőgazdásza. A múlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezeknek a szakembereknek a tudását, munkáját csak néhány helyen hasznosították eredményesen. Falusi pártszervezeteink segítségével, állandó ellenőrzésével mcst ezek a többnyire fiatal szakemberek váljanak mindenütt az agrotechnika fejlesztésének élharcosaivá. Mint mindenben, a kukoricatermelésben ls Szeged és a járás egyénileg dolgozó parasztjai termelőszövetkezeteinktől várnak ismét jó példát. Tsz-eintonak, ismét be kell bizonyítaniok, hogy egyedül a nagyüzemi gazdálkodásban lehet állandóan és egyre nagyobb mértékben emelni a termésátlagokat. Erre a /feladatra ugyancsak most kell szövetkezeteinknek felkészüln'ök A tavasz maholnap bekopogtat az ablakurakon. Erre az időre már álljanak készen a kellő gonddal megszervezett munkacsapatok. Évi munkájuk elcsztásábrn különös gonddal kell lenni a jó, időben történő növényápolás biztosítására. Mert olyan lesz a termés kukoricából és minden másból is, amilyen a talajművelés, a növényápolás volt. A nagyobb terméseredmények elérésével ismét öregbíthetjük termelőszövetkezeteink jó hírnevét, ugyanakkor nagymértékben elősegíthetjük életszínvonalunk ütemes emelkedését is. TAVASZ ELŐTT A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN 1 • — "A A liübrkházi Sarló és Kalapács Tm A tápéi Ady Endre Tsz példát mutat tervei a jövedelmesőség fokozásáért a dolgozó parasztjainak A kübekházi Sarló-Kala- fejlesztik az idén. A tsz aszpács Tsz vezetősége és tagsága nagyszerű termelési tervet készített az idén. Már elöljárójában elárulhatjuk, hogy a szövetkezet tagjai tervük megvalósítását elkezdték. A tsz terve szerint öt hold A tápéi Ady Endre Termelő-termésátlagok 3 százalékos eme szövetkezet tagjai a hideg és alését adta feladatul. Elhatározhavazás idején sem pihentek. Aták, hogy nz összes őszi kaJA* tavaszra elvetésre kerülő ösz-szos vetéseiket felültrágyazzAk. szes magokat kitisztították," ki-A termelés fejlett agrotechnikai 25 krélót ültettek ei és már javították a szerszámokat és a módszereit is már nagyobb mér200 csibével dicsekedhetnek, különböző gazdasági felszerelő-tékben alkalmazzák majd az A keltetett baromfiak azonban seket, most már ezek is készenidén. Növényápolási terveik szenem fedezik a tsz közösségé- várják a vetés kezdetét. A tszrint a tavaszon és a nyár folyanek baromfiszükségletét, ép- tagjai együttes erővel indulnakmán 100 katasztrális hold fölszonyai mozgalmat kezdeményeztek, amelynek során a közös gazdaság részére házilag keltetnek csibét. Ezideig mákot, húsz hold export-bor- pen ezért a termelőszövetke- harcba a Minisztertanács hatá-dön végeznek majd vegyszeren sót és két hold édes tormát termel szerződésre \ szerződéseket a tsz vezetősége már megkötötte az állammal. A koraiak közül érdemes még megemlíteni a tíz hold vetésre kerülő újburgonyát, amit a termelőszövetkezet szabadpiacon értékesít majd. A környékbeli egyéni dolgozó parasztok azonban a termelőszövetkezet kertészeit csodálják leginkább, s ez érthető: a kübekházi Sarló-Kalapács Tsz konyhakertészetében 34 ablak alatt már fut az uborka szára. A termelőszövetkezeti tagok évről évre egyre többet tesznek azért, hogy gazdaságukat igazán nagyüzemi gazdasággá változtassák. A tavasz folyamán 12 hold akácos erdősávot létesítenek, s ha már a faültetésről szólunk, nem lehet figyelmen kívül hagyni a tavasz folyamán ugyancsak betelepítésre kerülő öt hold szőlőt és 12 hold gyümölcsöst sem. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatai hangsúlyozzák, hogy a mezőgazdasági termelők a növénytermelés fejlesztése melzet tagsága elhatározta, hogy rozatának teljesítéséért, április hónap végéig a közösség részére háromezer csibét vásárol az állami keltetőállomástól. Az állattenyésztés fejlesztése sokrétű. Gondolni kell a takarmányozásra és még soksok más tényező mellett a férnely agyoulirtást. Huszonöt dóci dolgozó paraszt e l t ő esztende je a közösben Egy évvel ezelőtt még lát- segítséget az épületproblémák szólag minden csendes volt megoldásában. Kérték, hogy Dóc községben. A dolgozó pa- a sándorfalvi Rózsa Ferenc rasztok éltek a maguk mód- Tsz-től megkaphassák azokat . , . . . „ ján, végezték munkájukat, az épületeket, melyek Dóc rchelyekre is. A termelőszö- ^ az ősszel Hegedüs János községben vannak, s a Rózsa vetkezet tagjai állattenyészté- középparaszt és még néhány Ferenc Tsz alig használja sük fejlesztése érdekében az más gazda kezdeményezésére azokat. Ebben az ügyben inidén lényegesen mezőgazdasági termelőszövet- tézkedés még nem tőrtént, rekezet alakult a faluban. Ak- mélhetőleg azonban nemsokátöbb takarmányt kor még alig voltak többen ra elintézik ezt az ügyet a termetnek. tíznél, ma viszont már 25-en Vörös Csillag Tsz tagjainak vallják magukénak a Vörös javára. A Vörös Csillag Tsz mint tavaly. Öszi árpájuk Csillag Termelőszövetkezet tagjai már szóvá tették azt egész területét éppen ezért a 173 holdas birtokát. is, hogy egészen közel a Rótavasz folyamán sárgarépával A szövetkezeti családok zsa Ferenc Tsz központjához . .... ... . , • .. szama szinte hétről hetre van egy közel négyszáz férófelulvetik, hogy azzal is no- szaporodik a faluban. helyes juhhodály, melyet jeveljék takarmányhozamukat. Legutóbb Lázár János, Ta- lenleg egyéni gazdák használA növendék-sertések takar- kács János, Süli Jánosné és hak. S jó lenne, ha ezt az mány-ellátásának biztosítóvá- Török József dolgozó parasz- épületet megkapná a Rózsa tok társultak be a közösbe. -Ferenc Tsz. Hegedüs Jánost — akit ősz- A Vörös Csillag Tsz tagjaiszel elnöknek választottak a nak lelkes munkáját látva Vörös Csillag Tsz tagjai — már nagyon sok dolgozó panemrégen elnökképző iskolá- raszt jutott arra az elhatárora küldték. Á tavasz fogadá- zásra, hogy amint megoldósára azonban távollétében ís dik a tsz épületproblémája, helytáll a tagság. Ügy terve- maga is belép, s beviszik a zik, hogy amint az idő meg- közösbe egyéni jószágállomáenyhül, három hold őszlba- nyaikat is. rackot. telepítenek. A Vörös Csillag Tsz tagjai jól tudják: közös gazdálkodásuk igazán csak akkor hozhat szép eredményeket, ha kellően berendezkednek állattenyésztésre is. Jelenleg ért két hold csiesókát is termel a tsz tagsága az idén. Amint az idő megengedi, a koratavász folyamán 400 férőhelyes baromfiól építését és háromezer férőhelyes csibenevelő helyiség felépítését kezdik el a tagok. A termelőszövetkezet tagsága jól tudja, hogy mindezek mellett elsősorban a kenyérgabona-készletek biztosítása a legfontosabb. A múlt évi A tavaszí készülődések mellett a tegnapi egyénileg dolgozó parasztok, új szövetkezeti tagok állandó lelkes szervezőmunkát is folytatnak. Lele Ferenc, Kormányos Milett az állattenyésztésről sem időjárás, meg a későn bekö- már szép kis hízósertés-állá- hály, Urbán János és Tar feledkezzenek meg. Az állat- szöntő és meglepően hasszantenyésztés fejlesztése külö- tartó hideg sok kárt tett nősen fontos a termelőszövetkezetek gazdasági életében, a kenyérgabona-vetésekben. hiszen az évközi előlegosztá- Éppen ezért sok, valamint az éwégi kész- kenyérgabona pénzosztások alapja nagy- teljesítették részt az állattenyésztés hasznából kerül elő. A Sarló-Kanoha az őszi vetéstervüket a tsz-tagok a tavasz folyamán 50 katasztrá'apács Tsz tagjai állattenyész- lis hold tavaszi búzát is vettésüket figyelemreméltóan nek. mánya és sokféle más jószá gu is van a szövetkezetnek. Az állattenyésztés fejlődédését most még nagyon sok kezdeti nehézség gátolja. Többek között kevés a megfelelő gazdasági épület az állatállomány részére. A tsz tagjai már többször fordultak a szövetkezetbe, kéréssel a járási és a megyei Tokody Béla tanácshoz is, hogy nyújtsanak levele nyomán tóczki Lajos tsz-tagok ismerős egyéni gazdatársaidmái esténként gyakran rendeznek beszélgetéseket, kisgyűléseket, ahol ismertetik a szövetkezet szép terveit, s azokat az előnyöket, melyekhez akkor jutottak hozzá, amikor beléptek A „ME&C&DI UAX* AIEG> ÉPÍT'ÁIT Koczka Sándor bácsi olyan, mint a többi idős munkásember. Nehezen akar elszakadni a gyári élettől, pedig már túl van a hatvanon. 1922'ban, mint fiatal házasember került a Szegedi Kenderfonógyárba épület- és műbútor asztalosként. Az akikor még kezdő mérnök, a nagyhírű Tömörkény István fia, Tömörkény László vette gondjaiba a hetykebajszú fiatalembert, Koczka Sándort, aki egyhuzamban közel egy emberöltőn át szorgoskodott, gyalulta, faragta, véste a kemény kőrisfákat és a puha fenyőket. S közben felnevelt három fiúgyermeket, akik közül Károly, a legkisebb fiú ma már a kémiai tudományok kandidátusa. Koczka bácsi nemrégen megvált a gyár műhelyétől, s a szomszédos napköziotthonban munkálkodik a Kenderfonó dolgozóinak gyermekeiért. Élelembeszerző, fűtő, hótákarító — nyáron pedig a virágagyakon matatnak az öreg kezek. Vattás kabátja zsebében azonban most is ott fityeg a méricskélő szerszám, a colstok, mely any-. nyi évtizeden át hűséges barátja volt Koczka bácsinak — és nem is válnak már meg egymástól soha. A szabadidőben kiugrik a zsebéhői ez a sárga, kis mérőszerszám és újra meg újra melléáll a kiszemelt lécekhez és deszkaszálakhoz. A fűrész, a gyalú és a különféle vésők engedelmeskednek a bütykös ujjak szorításának. A szerszámok, mintha éreznék az érdes kezek vérereinek lüktetését, ahogy símára és szépre varázsolják az apró faidomokat. Koczka bácsi különféle dísztárgyakat készít a napköziotthon kisé lakóinak gyönyörködtetésére. Az öreg szivből feltárnék, a tulipános, csillagvirágos népi motívumok, hogy alakot öltsenek a virágvázák díszítéseként. A lombfűrészes fafaragványok egymásba ölelkeznek a csókolódzó békegalambok képében az egyik domborművön, mely stíkáig kint volt egy Lenin utcai üzlet kirakatában a múlt év őszén. Akik ezt a művet látták, azok elcsodálkoztak rajta, és gyönyörködtek benne. Annyi érzés, annyi gazdag gondolat öltött testet e dombormüben, amennyit csak a munkában megnemesedett szív tudhat kisugározni magából. Pedig nem is népművész az alkotója, csak egy idős munkás, akit a körülötte lévő apróságok serkentettek és serkentenek a művészettel határos alkotó munkára. A gyár dolgozóinak apró fiaiért, leányaiért való munkálkodásban minden kincsét felszínre hozza a hatvankét esztendős Koczka bácsi szive, mert úgy szereti Őket, mintha mindannyian az 6 gyermekei volnának, mind a kétszázán, két-három és ötéves ikisfiúk, kisleányok. Most „mesebeli vár"-at épít a gyermekeknek Koczka bácsi a auár műhelyében, ahova át-átmegy, mikor elalszanak délután a pici emberpalánták. Ilyenkor tervez, rajzol Koczka bácsi, s a plajbász nyomán kirajzolódnak a viráglevelek, a sugaras csillagok: az egész „mesebeli vár" csodálatos világa. Féltő gonddal illesztgeti össze a kicsi ablakok kereteit, a miniatűr terraszi, s a lépcsőt, mely a „mesebeli vár' -ba vezet. Repeső szívvel várjáik ezt a munkáját is a Zsuzsikák és a Pistikék — a napköziotthon kis lakói. Mindennap elmeséltetek vele, hog\i milyen lesz a „mesebeli vár" és hogy lesznek-e benne tündérek, — de gonosz boszorkány ve lakjon benne — csacsogják a pici szájaik. — Nem, az nem lesz benne, gyermekeim — mondja Koczka bácsi, s ilyenkor megkeményednek arcán egy pillanatra a mély barázdák, amiket a múlt 'keservei szántottak. Ilyenkor a gonosz urakra gondol, a wimmerfülöoökre az austcrweilekre, ékik egykor igazgatói mivoltukban lenyúzták volna a kendergyár munkásairól a bőrt is, hogy nekik több aranyuk legyen. — A „mesebeli vár" gonoszok nélkül épül á mi fiainknak és unokáirikiak — mondja Koczka bácsi — s én még sokat akarok tenni érte öreg, de fáradhatatlan kezemmel. L. ő di Farén e