Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-28 / 50. szám
Kedd. 1956. február 28. 3 ®ELM<imRQRSZQG Fiatalok a Ládagyárban Az Üjszegedi Ládagyárat, ifjúsági üzemnek is nevezhetnénk, mivel munkásainak 65 százaléka fiatal. A ládagyári ifik példamutatóan helytállnak a munkában. Üzemükben a februári hideg előtt nem volt száz százalék alatt teljesítő. Mi a magyarázta ennek a kiváló, teljesítménynek? — A munkamódszer átadás és az elvtársi segítség — mondja Lengyel István elvtárs telepvezető. — Űj dolgozóinkat a legjobb munkások mellé osztjuk be. Krajkó Ferenc és Haska János a múlt év őszén került hozzánk. A •zögezőben kaptak munkát. Mi három kommunistát, Morvái Antalt. Kovács Imrét és Fűzi Imrét adtuk melléjük. Ezek az elvtársak szívvellélekkel tanították az új dolgozókat és ennek eredményeként a tanulási idő után már HZ első hónapban túlszárnyalták a száz százalékot a fiatalok. Teljesítményük azóta sem esett vissza és keresetük emelkedett . A februári zord hideg megzavarta a Ládagvár harmonikus munkáját. A dolgozók egy része szabadban és hideg csarnokokban dolgozik. A hideg mellett a jeges, havas nyersanyag is akadályozza az egyenletes termelést. Február első két dekádjában tervüket csak 55 százalékra tudtak teljesíteni, s a lemaradás most nagv gondot okoz a gyárnak. Emellett nem kapnak elegendő üres vagont és a készáru egyrészét az üzem területén kell tárolni. A mostoha körülményeik ellenére is születnek szembetűnő eredmények: Ábrahám Sándor és Tóth István szélező körfürészen dolgozó ifjúmunkások átlagteljesítménye 135 —140 százalék körül jár. Februárban az egész üzemben nem volt igazolatlan hiányzás. „A munkafegyelemmel nincs tej és ez örvendetes — mondja Lengyel elvtárs. — Rég a múlté az olyan eset, amikor munkaidő alatt moziba ment egy dolgozó. Mert ilyen is előfordult nálunk. Van úgy, hogy egy-egy fiatal pár perccel megnyújtja a cigaretta szünetet, nem anynyira szívügye a termelés, mint az idősebbeknek, de ez nem gyakori. A januárban megválasztott pártvezetőség a ládagyári fiatalok munkájában máris sokat segített. A diszisták megbízatásokat kaptak a párttól és azokat végre is hajtották becsületesen. Az üzemi póriszervezet segítségével kultúresoportot szerveztek. amely szépen működik, máris a dolgozók kedvence lett. A kultúrcsoport híre rövid idő alatt túljutott az üzem falain. A minap más szegedi üzembe is meghívták őket. Munkaidő után sokan keresik fel a kultúrtermet. olvasnak, zenét hallgatnak s a ping-pong teremnek is akadnak vendégei. A ládagyári fiatalok azonban egy pillanatra seim felejTörlesztette az adósság egy részét az Üjszegedi Rostkikészítő Vállalat Lapunk január 26-i számá- ra törekednek, hogy az esetler ! ban nem egyenletes termelése ges hibákat megelőzhessék, miatt megbíráltuk az Üjsza- Ennek érdiekében a munka gedi Rostkikészítő Vállalatot, megkezdése előtt sorra veszik A bírálat után összeült a te- az aznapi tennivalókat és a lep műszaki gárdája, és Szü- munkamenetet ennek alapján gyi Sándor telepvezetővel szervezik meg. , megtárgyalták a reájuk váró A fogadalmat teltek követ_ feladatokat. Először is meg állapították, hogy a feltárt hiba egyrészt a művezetők lanvha ellenőrzésének a következménye. A művezetők ^b^tehSrta eddig szemet hunytak a lemaradás felett, úgy gondollak, hogy úgyis sikerül azt behozni a közeljövőben. tik: fokozott feladat vár rá- 1 A megbeszélésen a műszaki juk, be kell hozni a februári dolgozók megfogadták, hogy lemaradást. Ha az eddigi lel- naponta ellenőrzik a termekesedéssel és szorgalommai lés menetét, a hibákat mundolgoznak. akkor ez sikerül! 1 ka közben javítják ki, és arték: a műszaki és fizikai dolgozók együttes munkája nyomán az Üjszegedi Rostkikészítő február első két dekáda lemaradás egy részét, jóllehet az időjárás komoly akadályt jelentett. A hólepte szállítási útszakaszt felajánlott munkával tették szabaddá, s a zavartalan energia-ellátás érdekében 18 dolgozó a szénrakásokat munkaidőn túl tisztította meg a hótól. Mi hátráltatja a begyűjtési munkát Dorozsmai!? Súlyos tízezrekkel tartoznak a kulákok Hogy áll az év első negyedében a begyűjtés egy olyan nagy községben, mint Dorozsrma? Tóth István, a megbízott begyűjtési vezető azt mondja, hogy éppenséggel nem állnak rosszul, csupán a tojásbeadás halad nagyon lassan. A baj inkább az, hogy kevés idő jut az operatív munkára, a tervfeLbomtásra. Ezt a munkát február 29-ére keltene befejezniök, ezért késő estig dolgoznak. Mégsem halad úgy a munka, ahogy kellene. Mi lehet ennek az oka? A begyűjtési vezető és munkatársai véleménye szerint elsősorban az, hogy a földnyilvántartók csak két napig tartózkodnak a községben minden héten, és ennyi idő alatt nem tudják feldolgozni a hatalmas anyagot és ameddig a földnyilvántartás nincs rendben, nem tudnak a tervfelbontáshoz hozzákezdeni a gazdálkodók egy részénél. Az a vélemény a tanácsnál, hogy ezen úgy lehetne csak segíteni, ha önálló földnyilvántartójuk lenne. Emellett egy másik okot is említenek, amely szerintük ugyancsak hátráltatja a munkát. A termelőknél az ősszel és a tél elején nem tudatosították kellőképpen azt, hogy bejelentsék a területvaltozásokat és a művelésiág változásokat. Ahol ez elmaradt, most kell pótolni és ez is csak a tervfelbontást késlelteti. Ennek ellenére a begyűjtési dolgozók bíznak abban, hogy a kitűzött határidőre — február 29-ére — elkészülnek a tervfelbonlással. Meg is tesznek ezért mindent, nem sajnálják az idejüket. Persze csak akkor vezethet sikerre igyekezetük, ha a dolgozó parasztság támogatja őket. Szerencsére azonban a parasztság körében is megértésre találnak. Ezt mutatja az a tény. hogy április 4-ére eddig 25 egyéni termelő tett beadási versenyfelajánlást. Nem így a kulákok. Mert azok súlyos tízezer forintokkal és 90, sőt 100 mázsa gabonával is tartoznak államunknak. Közülük Zádori Béla például 40 ezer forint adóval és 60 mázsa búzával. Kószó Imre 34 ezer forinttal és 115 mázsa 60 kiló búzával, Illés Ferenc 41 mázsa búzával és 20 ezer forinttal, Ádám Gábor pedig 26 ezer forinttal adós. A begyűjtők nyilvánvalóan nem nyugszanak bele ebbe a helyzetbe. Az elmúlt héten is elszámoltattak néhány kulákot. Ahol pedig egyáltalán nem tudnak eredményt elérni, a bírósági úthoz folyamodnak. Az elmúlt évben, beadás terén a járás második kategóriás községei közül második helyen végzett Dorozsma. Most szeretnének még jobb helyet elérni. Ez — tudják jól ők is — nem tesz könnyű. Objektív akadályokkal és nem utolsósorban a kulákok ellenállásával kell megbirkózniok. Délalföldi történészek előadói ülése A délalföldi történészek a Magyai- Történelmi Társulat Délalföldi csoportja és a TTIT Csongrád megyei szervezete rendezésében előadói ülést rendeznek 1956. március 2-án délután 6 órakor a TTIT klubhelyiségében (Horváth Mihály u. 3. II. em.) Barta István elvtárs, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa tart előadást „A kormány parasztpolitikája 1849-ben" címmel. Az előadás jelentősen hozzájárul a történész pedagógus elvtársak továbbképzéséhez, ugyanakkor sokrétű új anyag feltárásával a történelem kutatói és kedvelői körében is nagy érdeklődésre tarthat számot. — ülést tart az I. kerületi Tanács ma délután fél 3 órakor a városi tanácsháza nagytermében. Az ülésen Pózsár József tanácstag ismerteti az összeférhetetlenségi bizottság beszámolóját, majd Misen Gusztáv elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke közli, hogyan hajtotta végre a végrehajtó bizottság a megelőző tanácsülésen hozott határozatait. A tanácsülés foglalkozik a tanács és a tömegek közötti kapcsolat megvitatásával. Előadó: Kerek Józsefné elvtársnő, a végrehajtó bizottság titkára. SZÁZADOM, TE HAJNAL A futó percek örvénylenek s magukhoz rántanak, mint szálló port az esőszemek. Magához ránt e század, mint a mágnes a szunnyadó vasat. Olajjal, szénnel, acéllal dübög, hogy igazítsa Földünk tengelyét a kommunizmus csillagrendszerébe. Az én koromnál nem volt soha szebb s ifjú hevében fé lelmesebb. Könyörtelen, mi nt sodró áradat a villámokkal terhes ég alatt. Az én koromban zúg, amit az ember magát emésztve eddig alkotott, sajogva, fájva minden mozduló sban. dc hitetlenül mé gis a balálban. Az én koromban, mint a tengerek tükrében fiirge csillagmilliárt. jövendők mossák frissre arcukat, mint hajnalokban füvek, fák, vizek, hogy megszülhessék folytatásukat, — mert a gyümölcsnek ott a fája is magvában, melyből újra törzs feszül növésre várva rendületlenül. Magához ránt e század, mint a mágnes a szunnyadó vasat. Vele lüktet a vérem merészen, míg el nem nyüvik testem a napok, melyek megszül nek — mint a tavaszok a folytonosan ér tük-lobbanásra. Nem is tehetnék mást a lázadásnál, amely teérted zendül, századom, hogy hűségesen valljak én is érted a lombosodó ember-rengetegben. A sejtjeimbe olvasztod magad, hogy tegyem, amit értelem s inak sugallnak küzdő, ébren-álmaimban. való világhoz nőve, gyökerezve. Ila ncm volnál több lihegő parázsnál, mit óvni kell cs szélbe tartani, úgy tennék, mint a virrasztó hadak, a munkások, kik vérük melegével tápláltak lángra — győztes századom. i Viharba, vérbe tűnt korok után lehet már végre óriás az ember, kit nem csodák és isten igazít a fogyhatatlan Földet birtokolni, s törvények titkát lesni félelemmel: lehet már végre óriás az ember! Napot csinál e bolygóból, amíg sikongva táncol egy-két rész külön, halált lihegve nap cs béke ellen, — mely fölragyog, de mindig fényesebben. LÖDI FERENC — Albán estet rendez ma délután 6 órakor a Juhász Gyula Kultúrotthon nagytermében (Vörösmarty utca) a ••Baráti népek életéből* című sorozat keretében a Hazafias Népfront Városi Bizottsága, a Városi Békebizottság, a Juhász Gyula Művelődési Otthon vezetősége ps a TTIT városi titlicársága. Az esten ismertetőt mond dr. Princz Gyula tanszékvezető egyetemi tanár "legkisebb baráti népünk»-röl. Az albán est keretében bemuta* tásra kerül a *Kivételes tör* vény*, című játékfilm. — A békeaktívák leli ta* lálkozóját a Városi Békebizottság és a Hazafias Népfront Városi Bizottsága szerdán délután 5 órakor rendezi meg a Diákklubban (Dugonics tér 12). A találkozó előadója Porzsolt József, a Budapesti Közgazdasági Egyetem Nemzetközi Tanszékének tanára lesz. Pavlov emlékezete Halálának, huszadik évfordulójára LENINGRÁD KÖZELEBEN van egy kisebb település. Régebben Koltusinak hívták és néhány szakember kivételével a világ nem tudott róla sokat. Üjabban Pavlovo néven ismerik, mert az orosz élettan kiváló művelője számára itt rendezte be a szovjet állam a „feltételes reflexek fővárosát", a híres fiziológiai .kutatóintézetet. A település fő épületcsoportjaelőtt Descartes, Darvin, Szecsenov szobrai állnak, az egyik épület homlokzatán figyelemreméltó felirat: „Megfigyelni, megfigyelni, és ismét csak megfigyelni". Ki volt az a nagy kutató, aki eszményül Darvint. Szecsenovot és Descartest választotta s aki a kutató legfontosabb feladatának a megfigyelést tekintette? Iván Petrovics Pavlov, az orosz tudomány büszkesége, a világ legnagyobb tudósainak egyike, a szilárd, elvhű materialista, az állati és emberi idegműködés fáradhatatlan kutatója. Pavlov Rjazánban született 1849. szeptember 27-én. Gyermekkoráról keveset tudunk. Diákévei a hatvanas-hetvenes évekre estek, a forradalmi mozgalmak fellendülésének idejére, amikor rohamosan felvirágzott a haladó orosz filozófia, ircdatem és kritika, amikor fokozódott a természettudományi érdeklődés és amikor az orosz értelmiség, különösen az ifjúság gondolatvilágában uralkodó helyet foglaltak el az orosz forradalmi demokratáknak, Hercennek, Csernisevszkijnek, Dobroljubovnaik eszméi. Különösen nagy hatást gyakorolt a fiatal Pavlovra az orosz fiziológia atyjának, I. M. Szecsen óvnak 1863-ban megjelent könyve, „Az agyvelő reflexei". Ez a könyv a materializmus nyílt harcát jelenti az idealizmus ellen, megjelenése történelmi eseménye volt a természettudománynak, a tudományos felvilágosultságnak és a haladásnak. Szecsenov volt az első, aki először mondta ki az akkori időkhöz képest a rendkívüli merész gondolatot, hogy a lelki működés tudományos alapja az élettani reflexmüködés. A cári cenzúra megtiltotta Szecsenov könyvéntk terjesztését, de a könyv egy példányát, — amelyet Botkin belgyógyász professzor egy estélyen kabát alatt csempészve adott át a fiatal Pavlovnak — éiete végéig a tudományos kutatás útikalauzaként használta. Pavlov tanulmányaiban és kutatásaiban igen gyorsan haladt előre. 1884-ben Heidenhain boroszlói és Ludwig lipcsei professzorok mellett dolgozott. Eredményesen fejlesztette tovább a korabeli kísérleti módszereket, ezek nyomán sok új felfedezést tett. 1883-ban megjelent doktori értekezése, „Centrifugális .' zívidegek" címmel. Ebben a művében már felvetette a medern orvostudományi szemléletnek, a nervinizmusnak a gondolatát, amely szerint a betegségek keletkezésében és gyógyításában figyelemmel kell lenni az agyvelő és az idegrendszer szerepére, az úgynevezett telki, pszichés működés organikus, testi vonatkozásaira. Ezekben az években dolgozta ki új módszerét az emésztés élettani vizsgálatára, a gyomorsipolylyal kombinált oesophagotomia módszere lehetővé tette a szájüreg felől a gyomormlrigyekre kiváltott reflexhatás kimutatását, valamint a vagLs-ideg szerepének tisztázását a gyomorszekrécióban. 1897-ben adta ki „Előadások a főbb emésztőmirigyek működéséről" c. könyvét, amely Oroszországon kívül hamarosan több európai államban is megjelent. 1904ben megkapta a Nobel-díjat, ex a2 esemény egyben az orosz tudomány elismerését is jelentette. 1891-től 1936-ig dolgozott Pavlov a Katonaorvosi Akadémián és a Kísérleti Orvostudományi Intézetben, 1925 óta. a Szovjet Tudományos Akadémia Fiziológiai Intézetében is. KÜLÖNÖSEN KEDVEZŐ kutatási lehetőségeket teremtett Pavlov számára a forradalom után a szovjet állam 1921-ben megjelent Lenin aláírásával a Népbiztosok Tanácsának dekrétuma, amely kimondta, hogv „Pavlov akadémikus rendkívüli tudományos érdemei óriási jelentőségűek a világ minden dolgozója számára". A szovjet kormány két kutatóintézetet létesített Pavlovnak, az Akadémiai Fiziológiai Intézetet Leningrádban és a Biológiai Kutatóáliomást Koltusiban, ez utóbbi helyen városrésznyi területen a kutatóintézetek hálózatát bocsátotta rendelkezésére. Pavlov maga mondta 1935ben: „Mi, akik tudományos hivatalokat viselünk, egyenesen nyugtalanok és gondterheltek vagyunk amiatt, vajon képesek leszünk-e igazolni és kiérdemelni mindazokat az eszközöket, lehetőségeket, amelyeket kormányunk rendelkezésünkre bocsát". 1935. augusztusában, a 15. Nemzetközi Fiziológus Kongresszuson a világ minden részéből összejött szakemberek hatalmas ünneplésben részesítették az ösz tudóst. A kongresszus moszkvai záróülésén Pavlovot „Princeps physiologorum mundi"-nak, azaz a világ fiziológusai fejének nyilvánították. Húsz évvel ezelőtt, 1936. február 27-én húny t el a nagy tudós. A szovjet állam vezetői. a világ nagy tudósai osztatlan részvéttel vették körű) ravatalát, utolsó útjára a dolgozók végeláthatatlan sorai kisérték. Pavlov születésének századik évfordulóját szerte a világon megünnepelték, de megemlékeznek halála évfordulójáról is. Azóta húsz év telt el s ebben a húsz évben Pavlov életműve, tanai hatásaiban egyre sokszorozódtak, terebélyesedtek. Halálának húszéves évfordulóján a megemlékezés nem formális hódolat a nagy géniusz előtt, hanem nagyhatású, a különböző tudományágakat egyre jobbon megtermékenyítő tanainak felmérése. A pavlovi tanok elterjedésének jelentős indítékot adott az a nagyszabású vita, amelyet „a nervinizmus vitája" néven 1950 nyarán rendezett a Szovjetunió Tudományos Akadémiája. A különböző tudományterületekről összehívott mintegy 1400 tudós megvitatta azokat a kutatási eredményeket, amelyeket a szovjet tudomány Pavlov halála óta elért. A kongresszus határozata kimondta, hogy a pavlovi tanokat fokozottabban kell érvényesíteni az orvostudományok mellett a pszichológia és a neveléstudomány területén is. Pavlov élettani Lkolát alapított, a kiváló kutatók egész serát nevelte fel. Tanítványai és közvetlen munkatársai voltak Bikcv, Ivunov-Szmolenszkij és Orbeli akadémikusok. akik a mai szovjet orvostudomány és fizio'ógia vezető egyéniségei, akii: kutatásai világviszonylatban is igen jelentősek. Pavlov igen nagy hatást g> akorolt a nyugati tudományra is. Tanainak nagy befolyása volt Yerkes amerikai pszichológusra. Koltusi intézetében tanult az amerikai fiziológus, Gant, laboratóriumában dolgozott a lengyel Konorski. Pavlov tanainak nagyságét méltányolják azok a mai nyugati kutatók is. akiket nem vezet félre a szovjetellenes propaganda. Egy amerikai vezető elmegyógyász, Stanley Cobb könyve előszavában elismeri, hogy a pszichológia fejlődésében a legnagyobb esemény a feltételes reflexek pavlovi kutatása volt. 26 évvel ezelőtt Pavlov egyik amerikai tanítványa Baltimorefoan, a John Hopkins kórházban Pavlovról elnevezett s feltételes reflexkutatásokkal foglalkozó laboratóriumot alapított. 1955-ben egy zömmel ideggyógyászokból álló Pavlov-társaságot alapítottak Baltimoreban. Az uj tudományos társaság elnöke Horsley Gant, atki a nagy orosz tudós tanítványa veit. Tagjai között neves kutatók vannak: Ernst Hal honi (nűnesotai egyetem), Howard Lidell (cornelli egyetem), Williams Ries (arkansasi egyetem) és Dávid Ryock (Washington). A PAVLOVI TANOK hazánk tudományos életében is egyre jobban elterjednek, kutatóink, szakembereink, do1gozóink egyre inkább megértik és magukévá teszik azt. amit Orbeli akadémikus nagy mesteréről mondott: „Pavlov azon emberek közé tartozott, akii: haláluk után is tovább élnek, mert nagy eszméi örökséget hagytak az emberiség számára. Pavlov tudományos öröksége táplálja és még sok évtizeden keresztül táplálni fogja a szovjet tudományt és vele együtt az egész vüág tudományát is. Pavlov neve halhatatlan". Király József egyetemi adjunktus, a TTIT Pavlov-munkabizottságának veaetóje,