Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-28 / 50. szám

VILÁG 'PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKF A.Z MDP CSÖNG HAD MEGYEI BI ZOTTS A G A N A K LAPJA XII. évfolyam, 50. szám MAI SZAMUNKBÓL: PAVLOV EMLÉKEZETE (3. oldal) FIATALOK A LADAGY.4RBAN (3. oldal) VÁLASZOLNAK AZ ILLETÉKESEK (4. oldal) Ara: 50 fillér Kedd, 1956. február 28. A Lenin mutatta úton rr IZÉNKÉT NAPI tanácskozás után Moszkvában, a Kreml-ben szombaton Végetért a Szovjetunió Kommunista Pártiának XX. kongresszusa. A legfontosabb kongresszus Lenin halála óta — ahogyan Mikoján elvtárs mondotta felszólalásában. A .kongresszus a lenini elvek alapján vizsgálta és értékelte az utóbbi időben a nemzetközi életben és a Szovjetunió belső helyzetében végbement változásokat. Megállapította, hogy a szocializmus kilépőit egy ország kereteiből és világrendszerré vált. Két világrendszer él tehát egymás mellett napjainkban: a válságok és megrázkódtatások felé haladó kapitaijzmus és a Lenin mutatta úton járó szocializmus. A nemzetközi helyzet alapos elemzésével a kongresszus feltárta azt is, hogy a szocialista Szovjetunió vezette béketábor következetes és megingathatatlan békeharcának eredményeként hatalmas békeövezet jött létre a szocialista Szov jetunió, a népi demokratikus országok és több más állam részvételével. Ez a békeövezet magában foglalja a földkerekség lakosságának töbo mint felét. f A nemzetközi helyzet elemzésével mutatta ki a kongresszus azt is, hogy a mt korunkban a háború már nem végzetszerűen elkerülhetetlen. Természetesen még ma is érvényes az a lenini tétel, hogy ameddig imperializmus van, fennáll a háborús veszély, de a háborús törekvésekkel napjainkban olyan hatalmas erők állnak szemben, hogy a háború, Ra az emberek tovább fokozzák részvételüket és aktivitásukat a békeharcban, elkerülhetővé válik. AZ ÜJ ESEMÉNYEKET értékelve ki^ mutatta a kongresszus, támaszkodva a lenini elvekre — amely mindig következetes harcot követelt a reformisták ellen —, hogy a szocializmusba való átmenet sokféle formája lehetővé teszi azt is, hogy egyes országokban parlamentáris úton jussanak el az alapvető termelési eszközök társadalmi tulajdonba vételéig. Nem föltétlenül polgárháborúval lehet csak a szocializmust megvalósítani. Az egész világ munkásosztálya számára nagyjelentőségű XX. kongresszus tanításai között fontos helyet foglal el az az útmutatás is, amely a munkásosztály kettéosztottságának megszüntetésére irányul. Hangsúlyozta a kongresszus, hogy mindent meg kell tenni a kettéosztottság felszámolásáért, hiszen azzal segítjük az új háború elleni harcot, segítjük a tartós béke megszilárdulását. A Lenin mutatta úton haladó kongreszszus hatalmas feladatokat tűzött a szovjet nép elé. Az ötödik ötéves tervet diadalmasan megvalósító szovjet dolgozókra most az a feladat hárul, hogy munkájuk eredményeként a Szovjetunió utóiérje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre jutó termelésben. A lenini tanítások szerint a nehézipar elsődleges fejlesztésére támaszkodva gyorsan fel kell lendíteni a mezőgazdaságot és gyorsabban kell fejleszteni a könnyű- és élelmiszeripart, hogy még tovább emelkedhessek a szovjet dolgozók jóléte. Az életszínvonal emelésének rövid időn belül olyan kézzelfogható eredményei lesznek, mint a reálbérek emelkedése, a 7 órás munkanap bevezetése, a lakásépítés meggyorsítása, a közoktatás fejlesztése, s új intézményekkel való gyarapítása. S a lenini elvek alapján dolgozó kongresszus, mely kérlelhetetlenül harcolt a hibák, a fejlődest gátló akadályok ellen, felhívta az egész szovjet népet a sablonos munka, a bürokratikus irányítás, a felelőtlenség elleni harcra, hogy elhárítsa az építés sikeres folytatása előli akadályokat. A XX. KONGRESSZUS egyik legje2*- lentősebb útmutatása a kollektív vezetés jelentőségének magasra emelése volt. A kongresszus rámutatott, hogy a személyi kultusz elburjánzása károkat okozott és okozhat a párt munkájában. A kollektív vezetésre épülő pártmunka eredménye. hogy — amint Hruscsov elvtárs mondotta a Központi Bizottság beszámolójának ismertetésében — a párt egységesebb, mint valaha. Az utóbbi években az ellenség arra számított, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja legfelsőbb vezetésében ellentétek ütik majd föl a fejüket. A XX. kongresszus fényes cáfolatát adta ennek az ellenséges hiedelemnek is. Az SZKP legfelsőbb vezetése a lenini elvek alapján dolgozik és a kollektív vezetés elvére támaszkodva vezeti tovább a nagy szovjet népet azon az úton, amelynek eredményeként az atomenergia, a technika minden vívmánya, az ország; a föld mélyéne'.: öszszes kincsei az embert, a népet szolgáljál: majd. , Utat mutatott azzal is a XX. kongresszus, hogy a pártszervezetek figyelmét a gazdasági munka konkrét vezetése felé fordította. Hadat üzent a kongresszus minden szöcséplésnak, fecsegésnek, s megteremtette annak lehetőségeit, hogy a pártszervek még eredményesebben foglalkozzanak a gazdasági munka, az építés bonyolult kérdéseivel. Évekre szóló útmutatást adott a kongresszus az ideológiai munkához azzal, hogy száműzte a betűrágást, a dogmatizmust, s a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazására buzdított. A KOMMUNIZMUST ÉPlTŐ szovjet nép pártjának XX. kongresszusa hatalmas jelentőségű útmutatás a világ munkásosztálya számára. Útmutatás a mi számunkra is, s az a feladatunk és kötelességünk, hogy a kongresszus tanításait gyümölcsözően hasznosítsuk munkánkban. Hruscsov elvtáfs azt mondotta a kongreszszuson, hogy a népi demokratikus országok és a Szovjetunió közötti együttmüdés hatalmas sikerekre vezet és vezethet, hiszen a Szovjetunió önzetlenül támogatja őket. A népi demokratikus országoknak — amint Hruscsov elvtárs mondotta — nem szükséges fejleszteniök a nehézipar minden ágát, hiszen a Szovjetunió segít — az e feladatuk, hogy adottságaiknak megfelelően dolgozzanak a lenini tanítások szerint. S most azt kell tennünk, hogy azokat a tanításokat, amelyeket a XX. kongresszus dolgozott ki, alkotó módon alkalmazzuk a mi viszonyainkra, hogy még nagyobb sikerekéi'"érhessünk el a szocializmus építésében. A kongresszus megerősített bennünket igazunkban. Pártunk a jobboldali elhajlók elleni küzdelemben sokszor rámutatott a nehézipar elsődleges fejlesztésének fontosságára. A XX. kongresszus, mely a leninizmus fényében vizsgálta a tényeket, megerősített bennünket abban, hogy helyes úton járunk, hiszen Lenin tanította nekünk a nehézipar elsődleges fejlesztésének szükségességét. Üj távlatokat nyitott a XX. kongreszszus. S ezek nemcsak, a Szovjetunió számára, de a mi pártunk és népünk számára is lelkesítöek. Egész népünket arra serkentik. hogy még jobb munkával dolgozzunk a szocializmus felépítéséért, mert ami a Szovjetunióban ma valóság, az a mi jövőnk, s ezt a jövőt úgy hozzuk a magunk számára még íközelebbé, ha jól dolgozunk a mi ötéves tervünk sikeréért, azzal a lendülettél. és akarattal, mint amelyet az SZKP XX. kongresszusát köszöntő ünnepi műszakokban a szegedi dolgozók is megmutattak. A kongresszus hatalmas példát mutatott a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazására. Ebből a példából okulva és tanulva, mindent meg kell tennünk azért, hogy a XX. kongresszus tanácskozásaiból minél többet hasznosítsunk az egész magyar dolgozó nép számára. A TÖRTÉNELEM NEM ISMER még olyan hatalmas pártot, mint a Szovjetunió Kommunista Pártja. Nem volt eddig párt, amely olyan gigászi tetteket vitt volna véghez a dolgozó tömegekért, mint az SZKP. Éppen ezért nem volt még párt. amelynek gyökerei annyira mélyen nyúltak volna a dolgozók közé, mint példaképünknek, a lenini SZKP-nak, s a XX. kongresszussal ez a hatalmas párt még jobban megerősítette és megerősíti kapcsolatait a dolgozó tömegekkel. A XX. kongresszus: új fejezet kezdete a lenini párt életében. Sokoldalúan és következetesen kell tanulmányoznunk enne; az új fejezetnek a lapjait, hogy minél több hasznot jelentsen az a mi számunkra, a Magyar Dolgozók Pártja számára, s ami ezzel egyet jelent: az egész dolgozó magyar nép számára is. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán megválasztott Központi Bizottság 1956. február 27-én teljes ülést tartott. A teljes ülés megválasztotta az SZKP Központi Bizottságának elnökségét. Az elnökség tagjai: N. A. Bulganyin. N. Sz. Hruscsov, L. M. Kaganovics, A. I. Kirirt-enkó, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov. M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, K. J. Vorosilov. Az elnökség póttagjai: G. K. Zsukov. L. I. Brezsnyev, \. A, Muhitdinov, D. T. Sepilov, J. A. Furceva, N. M. Svernyik. A teljes ülés megválasztotta az SZKP Központi Bizottságának titkárságát, amelynek tagjai: N. Sz. Hruscsov, a Központi Bizottság első titkára, A. B. Arisztov, N. I. Beljajev L. I. Brezsnyev. J. A. Furceva. P. N. Poszpjelov. D. T. Sepilov. M. A. SzuszlQf. A teljes ülés az SZKP Központi Bizottsága mellett működő pártellcnőrző bizottság elnökévé N. M. Svernyiket, a pártellenörző bizottság elnökhelyettesévé P. T. Komarovot választotta meg. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Revíziós Bizottságának ülése Moszkva (TASZSZ) A Szov- A Központi Revíziós Bizottjctunió Kommunista Pártja- saí, P q Moszkatovot válasznak Központi Revíziós Bi- bizottság elnözettsága 1956. február 27-en . ülést tartott. keveSzeg életéből Pén'eken ülést tait a városi tanács Szovjet és orosz írók müveit mulatja be a magyar-szovjet barátság hónapja alatt a szegedi Nemzeti Színház Pénteken délután 2 órai kezdettel a tanácsháza nagy- A magyar—szovjet barátság játsszák Szegetlen ég négy-szer a termében nyilvános ülést tart hónapja alatt több szovjet és megye más városában, illetve , kozsegeben. a városi tanács. A tanacsüle- orosz iro müvet mutatja be a hogy as előző ülés óta a végrehajtó bizottság hogyan hajtotta végre a hozott határozatokat. Az opcracgyüttes a hónap közepén felújítja Csajsen megvitatják, mit tett a szegedi Nemzeti Színház. Már- kovs/kij: Anyeginjét, városi tanács a szegedi ifjú- cius 6-án a magyar—szovjet ba- Y színházban nem rég kezság nevelésének munkájá- rálság hónapjának városi meg- dődtek meg a próbái Csehov: ban. E napirendi pont előtt nyitója alkuimából ünnepi dísz- Cseresznyéskert című drámájáismertetik a tanácstagokkal, előadáson kerül majd színre a nak. A mű bemutatójára szinmár eddig js nagy sikerrel ját- tén még márciusban sor kerül, szőtt l-conid Leonov: Tisztítótűz A darabot Ádám Oltó. Jászai (Invázió) című drámája. Ezt a Mari-díjas rendezi. A (óbb szeművel márciusban még többször re.peket Lontay Margit. Dómján ;1 ' • Edit, Papp Teri, Barsi Béla KostAi .. ' * ,, tt i i >i 1 " \ T ' 11 1 ± suth-díjas, lnke László és MikEluzem leit a Homokkiiermelo Valíalai JÖS György játsszák. Ezekben a betekben a szinéA Szegedi Homokkitermelo figyelemremelto a homokkt- szek sz.,mos üzem. hivalai ís in_ Vállalatot a negyedik ne- termelő dolgozok sikere, mert gyedévben elért jó munkájá- az időjárás viszontagságainak élt élüzem címmel tüntették kitéve érték el. Az áradás, H ki. Ezzel a vállalat rövid idő szélvihar és a zuhogó eső alatt harmadszor nyerte el a igen sokszor büszke címet. Annál inkább munkájukat. . . . szovjet cs orosz írok színdarab' Jámbor László érdemes művész tézménv művészeti együtteseinek segítséget nyújtanak, hogy a magyar—szovjet barátság hómegnehezítette n»PÍ» alatt kellő művészi színvonalon tudjak majd előadni vendégszereplése Szegeden A szegedi Nemzeti Színház már- gyes bariton szerepet (Lindorf— cius 3-i Iloffmarm mesei előadásá- Coppclius—Dapcrlutlo—Mirakel) hoz vendégül hívta meg Jámbor énekli. A többi szerepekben n László érdemes művészt, az Ál- szegedi Nemzeti Színház művelami Operaház tagját. A kiváló szel lépnek fel. A szegedi köénckcs, aki Pesten is szerepelt a zünség nagy érdeklődéssel várja Hoffmann meséiben, örömmel a kiváló művész szegcdi szerepvúllalla a szegcdi vendégjátékot, lését. Az előadásra a jegyárusía Hoffmann meséiben a né- tásl a színház már megkezdte. — Üj kutat fúrnak a tavasszal a Szegedi Szikvízgyár Gutenberg utcai telepének udvarán a Vízművek dolgozói. — Négy tantermet, könyvtárakat, tanári szobát építenek a Petőfi-telepi I. számú iskolában még ebben az esztendőben. Az iskola bővítésének tervei már elkészültek. Munkamódszer-átadó brigád alakult a Ruhagyárban Népgazdaságunknak, minden gyárnak, minden üzemnek érdeke, hogy ne legyenek lemaradó munkások, ne legyenek olyanok, akik nem teljesítik tervüket. Érdeke ez maguknak a lemaradó munkásoknak is, hiszen keresetüknek, életszínvonaluknak egyik alapfeltétele, hogy teljesítsék a száz százalékot. Ezeket a szempontokat szem előtt tartva került sor arra, hogy február 12-én, vasárnap a pártértekezlet foglalkozzék a Szegcdi Ruhagyár lemaradt dolgozóinak problémájával is. Annak, hogy egyes dolgozók hosszú időn át nem tudják teljesíteni tervüket a Ruhagyárban, több oka van: egyrészt az, hegy a gyártás profilja állandóan változó, másrészt, hogy a munkások szakképzettsége gyakran nem kielégítő, hiányos. A pártértekezlet határozatának megfelelően tervet dolgoztak ki a lemaradt munkások megsegítésére. Ebben a munkában az élenjáró dolgozóknak kell oroszlánrészt vállalniok. A Ruhagyár egyik leggyengébb szalagja a Déri-szalag. Állandóan száz százalék alatt termel. A dolgozók jó kézimunkások ugyan, de ha a gyártás profilja változik, az átállásra néha egy hónap is ksvés. A rossz eredményhez emellett az is hozzájárul, hogy a dolgozókkal nenj foglalkoztak eleget. A Déri-szalag megsegítésére munkamódszer-átadó brigádot szerveztek, mely szintén húsz főből áU — tehát minden dolgozó mellé jut munkamódszer-átadó — és ezek az elvtársak segítenek a Déri-szalagnak. Ezt mindaddig folytatják, amíg a Dériszalag teljesítménye eléri a száz százalékot. A munkamódszer-átadó brigádba öntként jelentkeztek a dolgozók, mint például Kovács Gyuláné, Hadobás Rozália, Szabó János, Keller Teréz is. Ezzel a munkával a munkamódszer-átadó brigád segíti az egyes lemaradókat és a Ruhagyár, tervteljesitését is. Természetesen nemcsak a Déri-szalagnál van hiba, de mindenütt így szándékoznak segíteni a dolgozókon. Igaz. van függetlenített munkamódszer-átadó is, igen kevés. Az a terv, hogy minden élenjáró dolgozó egy személlyel foglalkozzék, addig, amíg fel nem fejlődik a többiek mellé. A Ruhagyár pártszervezete és kommunistái összefogtak tehát, hogy a pártbizottságnak a javaslatát valóraváltsák. A munkamódszer-átadó brigád már működik, remélhetőleg a legrövidebb időn belül kiterjed ez a mozgalom az egész gyárra.