Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-26 / 49. szám

Vasárnap, 1956. február 26. NNMWMNM Az osztályharc néhány kérdéséről Szegeden Az építőmunka hétköznapjai egyre sűrűbben torkolódnak ünnepnapokba, amikor arról számolhatunk be, hogy győzelmi sorozatunk, ismét jelentős állomásához érkezett. Az eredmények nálunk nem jelenthetnek megnyugvást — és ez így is van rendjén —, hanem újabb, szilárdabb talajt az új, még nagyszerűbb feladatok megvalósításához nagyobb lelkesedést a szocializmus építéséért folytatott munkánkhoz. Ma már sokaknál nem jelentenek megnyugvást az eredmények, hanem új harcra lelkesítenek. De ezt nem általánosíthatjuk 'mindenkire, mert vannak jelei arrnaic, hogy itt-ott gondatlanság, önteltség üti fel a fejét. Lebecsülve az osztályharc r'Vl formáit, nem veszik észre, hogy ellenségeink kör.ébci 1 természetesen nem ókozrwí : megnyugvást sikereink, IV inem magasabbra szítják eiJ enünk a gyűlölet lángját, nv ísszóval méginkább nekigyűrkőznek, hogy ártsanak éípítő munkánknak, gáncsot vessenek felemelkedésünknek. Éppen ezért nemcsak hafiznos, hanem szükséges is fa'iiívni a fokozottabb éberségre pártszervezeteink, n ninden kommunista figyelmét,Az osztályharc élese-dik és élesedni fog. „Ilyen vií.zonyok között — mondotta Lenin — nem szabad tűrnünk a lazulást, a hanyagságot, ilyen viszonyok közt az eddiginél sokkal keményebben kell fellépni minden fegyelmezetlenség, megalkuvás, pá-.rtszerűtlenség ellen." Élesedik az osztályharc, s ezért szükség van nálunk továbbra is arra, hogy forradalmi módon dolgozzunk. Ezt követelik tőlünk feladataink minden párttagtól, legyen az munkás, vagy vezető. Mit jelent forradalmi módon dolgozni? Semmi esetre sem azt. hogy dobálódzúnk a „forradalmi" kijelentésekkel. azt sem jelenti, hogy tervszerűtlenül, fejetlenül kapkodjunk és olyan súlyokat próbáljunk emelgetni, amihez még nincs elég erőnk. De azt jelenti, hogy következetesen harcoljunk a párt- ós kormányhatározatok megvalósításáért, terveink teljesítéséért. És jelenti azt, hogy ne tűrjünk meg semmiféle ellenséges megnyilvánulást, ne legyünk elnézőek a hanyagsággal, a hibákkal szemben. Megalkuvás nélküli harcos szellem kell, hogy áthassa pártszervezeteinket, minden kommunistát, városunk minden dolgozóját. Szegeden — mint ezt az utóbbi hónapok jelenségei mutatják — pártszervezeteink, gazdasági vezetőink egy része távoltól sem elégíti ki ezt az igényt. Egyesek, ha valahol hallanak valami hiányosságról, vagy ellenséges kijelentésről, nemtörődöm módon siklanak el mellette, vagy hunynak szemet. Miért? — tehetjük fel a kérdést. Azért mert egyesek túl kényelmesek ahhoz, hogy szóvá tegyék az észlelt hiányosságot, másoknál viszont az éberség hiányáról van szó, vagy egyszerűen úgy gondoljál; nem az ő dolguk, hogy szóvá tegyék, harcoljanak a hibák ellen. Vannak, akik azt mondják, élesedik az osztályharc, ú.i színtéren, a falun. És úgy tartják — és ez helyes megállapítás is —. hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése nem megy harc nélkül, az osztályellenség, a kulákság mindent elkövet, hogy megakadályozza a fejlődést. Ez így van. De emellett igen káros jelenség megfeledkezni arról, hogy ezek egy része, a városba húzódva — dolgozó parasztnak álcázva magát — üzemekben, vállalatoknál keres elhelyezkedést. És mondjuk meg. találnak is. Itt aztán karöltve az egyéb ellenséges elemekikel, igyekezne* ártani népi demokráciánknak. Észre nem venni, hogy élednek, s reménycsillagot látva az országunk légiterébe küldött léggömbökben, aktívabb kártevő munkába kezdenek — politikai vakságot jielentene. Persze nem valószínű és nem is feltétlenül (számíthatunk arra, hogy nyülkan lépnek fel a népi dem- jkratikus hatalom és a szoci álista építőmunka ellen. Ez n em véletlen és oka abban a r eélyreható gazdasági- és osz1 filyváltozásokban keresendő, amelyek országunkban végbementek. Az a sorozatos vereség, amelyeket rájuk merítünk, arra készteti öl;et, hogy megváltoztassák taktikáju.kat és leplezett harcukhoz a legkülönfélébb álcázáshoz folyamodjanak. Természete:sen egyesek attól sem riadtnak vissza, ha már kialakították maguknak egy vállalatná, vagy intézménynél a kedvező körülményeket, hogy megpróbáljanak nyílt szabotázs cselekményt is végrehajtani. Mire Irányítja napjainkban erőfeszítéseit nz osztályellenség a városban? Elsősorban szocialista építőmunkánkat igyekszik lassítani, népgazdasági terveink teljesítését megakadályozni és zavarni a párt- és kormányhatározatok megvalósítását. Eszközeikben nem válogatnak. Persze ügyelnek arra, hogy álcázzák magukat. Megnyergelik a bürokratizmust. a gondatlanságot, az ébertelenséget. Kihasználják a hiányos ellenőrzést és mézes-mázos szavakkal, mások „dicsőítésével", ha kell megrágalmazásával, vagy talpnyalással helyezkednek. Példák sorai bizonyítják, hogy tüzüket a szocialista tulajdon rongálására, államunk megkárosítására irányítják, befurakodva az államgépezetbe, ipari vállalatokhoz, a kereskedelembe. ellátási intézményekbe. Itt azután megfelelő légkört teremtve maguk körül fosztogatnák, prédálják az állami és szövetkezeti vagyont. A kereskedelemben, a vendéglátó iparban becsapjak a fogyasztókat, a raktárakban szándékosan előidézik a termékel; romlását. Vajon csak a könnyebb munka kedvéért kérte magát Ferenczi József a Ruhagyár, vagy Erényi volt horthysta őrnagy a Konzervgyár raktárába dolgozni? Következtethet az ember, ha megnézi azt a listát. amelyen a társadalmi tulajdon fosztogatóinak neveit olvashatjuk és ahol azt is láthatjuk, hogy nyolcvan százalékuk osztályellenség. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy például Erényi titokban van ott. bár nem tudhatjuk, mi van önéletrajzában. De egy biztos: a Konzervgyár személyzeti vezetője tudja, hogy Erényi nemkívánatos egyén a raktárban. De ez csak anynyit jelent számára, hogy az újságban ..nem népszerűsíthető". A Ruhagyárban Erdélyi elvtársnő azt mondja: olyan tiszt-féle ez a Ferenczi. Igen, „tiszt-féle", akinek valaha két német vas-kereszt lógott a nyakában. A hitleri Wermachttól kapta őket. Mégis gyáron kívülinek kellett felhívni a figyelmet: vigyázzanak jebban a Ruhagyár ráktárára. És ne higgvje senki, hogy csak a kétmíilmekben szerepel a nő. az ital, amelyek segítségével az ellenség behálózhat, hatalmába keríthet valakit. Az ellenség a valóságban is arra törekszik, hogy megtalálja a gyenge jelleműeket, az erkölcsileg megingaühatókat és fokozatosan lezüllessze őket. Aki pedig erkölcsileg meginog, lezüllik,. az a munka frontján sem állja meg a helyét és különösen nem állja és nem állhatja meg helyét vezető beosztásban. Vannak vezetők, akik a munkásság harcosának tartják magukat, de munkatársaikat, • környezetüket úgy választják meg', hogy benne egyre több a kétesmultú egyén és egyre ritkább a munkás származású. Polgári, kispolgári az egész környezetük. Aki r>edig jól érzi magát a polgári és kispolgári elemek bűvkörében, társasában. annál baj van a munkásosztály iránti hűséggel, a párt iránti hűséggel. Baj van akkor is, ha ezt nem ismerte volna még fel. Akkor is hiba van, ha ő maga úgy gondolja és erről meg is van győződve, hogy szüntelenül harcol a feladatok megvalósításáért, a tervek teljesítéséért. Az ilyen vezető legyen bár becsületes szándékú, a körülrajongott légkörben azonban egyszer csak azt kezdi képzelni, hogy a föld már nem a nap körül, hanem ő körülötte forog, hogy az ő munkájában siker sikert követ. Ilyen helyen aztán kialakul a hízelgés légköre, s ennek ellenpólusaként a bírálat elfojtása. Az ilyen légkörben aztán különösen megbecsülik a simulékony embereket, akik „nem sok vizet zavarnak". Ezek kapnak prémiumot, nyilvános dicséretet, oklevelet, sőt még egyesek kitüntetéseket is. Az ilyen légkörben kialakíthatja magának az osztályidegen, ellenséges elem a sündisznó állást. Itt aztán rövidesen azt tapasztalják a munkások, hogy nem tartják sokra a dolgozókat, nem becsülik meg a munkáskádereket. Nem, mart az ellenség körömszakadtáig védekezik a munkásosztály előrenyomulásával szemben. És ugyanakkor ..csodák csodája" egymás után jönnek a „jobbnál-jobb szakemberei;", levitézlett elemek, .akikből rövid időn belül „nélkülözhetetlen" tagjai válnak a vállalatnak. A katonatisztből kezdetben raktári dolgozó lesz, majd raktáros és így tovább. A kuláklányból a legjobb gépíró és egy idő múlva csa!; őrá egyedül lehet bízni a bizalmas gépírói munkát. A Belspednél például felvették a Kéziszerszámárugyárból elbocsájtott fculáklányí. A Postaigazgatóságtól mint jó ltodért kérte ld Almás i Évái, az egykori színház-kávéház volt tulajdonosának leányát a Közalkalmazottak Szakszervezete, de ők mikor rájöttek, hogy ki is ez a jó káder, elbocsájtották. Langmár Bélát, a hírhedt Futura volt igazgatóját, a Ruhagyárból bocsújtották el, de a Terményforgalmi Vállalat budapesti központja felvette. Matusovüs Árpádot, a Mezőgazdasági Kísérleti Intézettől elbocs-ájtották és nem is indokolatlanul, mégis a halgazdaságnál agronómusnak jelentkezett az előbbi helyről hozott ajánló levéllel, bár soha sem dolgozott ebben a munkakörben. Még olyan öreg munkásmozgalmi elvtársak is, mint Krajkó elvtárs, a Cipész Szövetkezet vezetője, megfeledkeznek a kötelező éberségről. Évek óta van olyan alkalmazottja a szövetkezetnek, akiről tudják, hogy 150 holdas kulák leánya és úgy mondják a szövetkezetnél: „Kisfizetésű, de sok pénzt költ. Ezért vált el tőle első férje is — jegyzik meg —. De azért nem veszélyes." Egyesek lúlségosan leegyszerűsítik a dolgot, ha azt hiszik, hogy az emberei; értékeléséhez, elbírálásához teljesen elégséges, ha az illető életrajzára támaszkodnak, vagy ha mások néhány soros ajánló levelet küldenek, vagy esetleg telefonon szólnak. A közelmúltban például Sas elvtárs, a Gőzfürdő Vállalat vezetője is elfogadta a Villamosközlekedési Vállalat főkönyvelőjétől a telefonon közölt véleményt. A főkönyvelő telefonon szólt át a vállalathoz, nem alkalmaznának-e esy kiváló, megbízható gépírónőt, akit náluk a vállalatvezető mellé akartak titkárnőnek felvenni, de nincsen r>á keret. A Gőzfürdőnél kaptak az alkalmon, legalább meg tudják oldani a bizalmas gépelést. De csakhamar rájöttek, hogy az ajánló szereesenmosdatást végzett, s aztán kívül tették a szűrét a megbízható" kuláklány gépírónőnek. Nem arról- van szó, hogy az osztályidegenek nem dolgozhatnak nálunk. Sőt. el is várjuk, hisz a mi államrendünkből fakad. hogy mindenkinek van joga a munkához és dolgozhat, de nem minden beosztásban és különösen nem vezető beosztásban. Nem engedhetjük meg, hogy bizalmas helyekre, fontos vezető posztokra, a termelés kulcspozícióiba olyan elemek kerüljenek, akiknek nem szívügyük a szocializmus építése, akiket gyűlölettel töltenek el eredményein!;. Ezért mélységesen hibás az olyan vállalat vezető és pártszervezeti vezetőségek tevékenysége, akik nemcsak hogy megengedik, hanem elősegítik., hogy nem megfelelő egyének kerüljenek vezető beosztásba. A Délrost vállalatnál volt alkalmazásban egy Vőneki nevű kulák. Akik emlékeznek a talicskagyáros Vőnekire, azoknak nem kell külön bemutatni. És mi történt. mi nem, egyik napról a másikra az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál megütközéssel vették tudomásul a munkások, hogy Vőnek! lesz a fődiszpécserük. Fel is emelték szavukat ellene, bár hadakozott érte a gyár főmérnöke és vállalatvezetője. mégis el kellett, hogy küldjék. Hiába hangsúlyozta a vállalatvezető, hogy ő személy szerint felelősséget vállal érte. De ezt csak azért mondta, hogy szavát, az osztályellenségnek adott szavát ne kelljen visszaszívnia. Nem volt önkritikája ahhoz, hogy elismerje hibáját. Kommunista módon dolgozni, ez keménységet, megalkuvás nélküli harcot követel nemcsak kifelé, hanem a magunk gyengeségeivel, hibáival szemben is. Pcngrácz elvtárs, az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat vezetője sem lehet a saját hibáival szemben elnéző, megbocsájtó. Szilárdan és bátran kell állni a párt által ránk bízott poszton, soha meg nem részegedve a sikerektől, szem.be szállva a nehézségekkel, minden lazasággal hiányossággal, csak így vezethet sikerre ügyünk. Sajnos, egyes vállalatvezetői; csak akkor kapnak észbe, amikor a keblükön melengetett kígyót szabotázs cselekedeteiért, lopásért, sikkasztásért le kell tartóztatni. Ilyenkor aztán elkerülhetetlen sokszor, hogy a kígyó a melengetőt is ne rántsa magával. így történt Balla Sándorral a Szegedi Tatarozó és Építő Vállalat rezetőjével is. Körülrajongták, dicsérték, javasoltak neki, s mire észre vette, szabálytalanságba rántották bele, amiért le kellett, váltani állásából. A korábban úgynevezett ..alapjában véve rendes emberek" nemcsak kívül kell kerüljenek az üzemen, hanem jól megérdemelt büntetésüket. is el kell nyetvUök. A szocializmus építésének idő-szakában a forradalmi törvényesség éle a népgazdaságban garázdálkodó tolvajok és kártevőik, a társadalmi tulajdon fosztogatói ellen kell hogy irányul.ion. Nem engedhetjük meg, liogy minden jött-ment. volt. katonatiszt, levitézlett elem meglopjon bennünket. És az1 sem engedhetjük meg, hogy ezeket bárki is megvédje. A Mezőgazdasági Kísérleti Intézettől elbocsátották lop-tó miatt Vedres Lászlót, akinek apja horthysta ezredes vo't. Elküldték ugyan, de az intézet vezetője és a gazdaságvezető a munkakönyvben kijavították az elbocsájtós okát. így aztán ha nem ügyelnek, majd másutt fogadják be ezt a tolvajt. De előfordulnak más esetek is. Dr. Méray László, az Erdőgazdaság jogásza különböző kiszállások, mint például „természetvédelmi kiszállás" címén több ezer forintot vett fel napidíjként. A minisztériumtól íráslreli megrovásban részesítették. Jcgos-e, ha felemelik szavukat ez ellen az Erdőgazdaság dolgozói? Jogos és helyes ha art kiáltják hogv ez nem mehet így tovább. Még jó, hogy meg nem dicsérték a minisztériumtól. Ügj' látszik egyesek képtelenek arra, hogy az ocsút el tudják különíteni a búzától. Nem látják, hogy hová vezet az ellenséges elemek melengetése, ismételten nem figyelnek fel és nem keresik okát annak például, hogy miből származhat egy-két vállalatnál a szétzüllesztés. Nem veszik észre, hogy egyes elemek a lopás mellett megkísérlik befeketíteni a becsületes és értékes dolgozókat. Intrikálnak. rágalmaznak, a gyanakvás és a kölcsönös bizalmatlanság légkörét próbálják kialakítani. Általában a pletykák formájában nyilvánulnak meg ezek a züllesztési kísérletek. Igaz, a főcinkcs sokszor háttérben lappang és bizonyos rosszindulatú pletykák bevetésével igyekszik megmérgezni az üzem, vagy intézmény légkörét. Sokan nem is gondolnak arra, hogy ezt az ocsmány módszert, a bizalom aláásását, az ellenség használja, hegy lejárássá az áldozatkész aktívák és a becsületes vezetők tekintélyét. Ezek, akik felnagyítják életünk meglévő hibáit, s nem arra törekszenek, hogy minél előbb kiküszöböljük a hiányosságokat, hanem maguk terjesztik elsősorban a bizalmatlanságot. Ha egy üzemben, egy intézménynél nem bontakozik ki s bátor, őszinte kritika és önkritika, akkor melegágyává válik ez a hely az ilyen elemek bomlasztó munkájának folytatására. Ahol elfojtják a kritikát, ahol nem lehet őszintén rámutatni a hibákra, és különösen nem azok elkövetőire, ott aztán nem csoda, ha az ellenséges elemek elhintik a burzsoá ideológia magvait. Ml az oka, hol van a gyökere a városunkban élő osztályellenséggel szemben helyenként a most is jelentkező opportunista engedékenységnek? Kétségtelen, a gyökere ennek a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet sajátos társadalmi viszonyaiban van. A többi között abban is, hogy párt unírat kispolgári légkör is kör ül veszi, s' hogy ez a légkör behatol pártunk egyes szerveike. hogy egyes kommunisták, vezetők megtűrik maguk mellett, vezető beosztásban a nem odavaló ellenséges elemeket. Ezért nagy szüksége van a pártnak arra, hogy kóvetteezetesen harcoljon az ellenség iránti engedékenység szelleme és minden megnyilvánulása ellen. És ha kell, "ke,mény kézzel félre is állítsa o párt politikájának opportunista elíerdítőit. Az opportunista megnyilvánulásoknak -társadalmi alapjuk van. De ez nem jelenti, hogy hiába való az ellenük való küzdelem. Ez a tény semmit sem vesz el a hibák elkövetőinek felelősségéből. Különösen nem vesz el párttitkáraink. vállalatvezetőink felelősségéből. Mert a opportunista megalkuvás, akarva, nem akarva, az ellem ségnefe segít. Az éberség hiánya akár közönyből akár elbizakodottságból fakad, mindenképpen az ellenségnek használ. Hogy társadalmi alapjuk van az opportunista megnyilvánulásoknak, ez a tény nem csökkenti, hanem megsokszorozza feladatukat az opportunizmus elleni harcban. Éppen ezért következetesen kell harcolnunk a szocializmus építéséért, a párt és kormány határozatainak megvalósításáért, népünk esküdt ellenségei ellen] Szüntelenül fokoznunk kell a kommunisták, a dolgozók ideológiai nevelését, fejlesztenünk kell a politikai látókörüket, és tájékozódó képességüket! A szocializmus építése, n béke megvédése megköveteli elsősorban a kommunistáktól, de minden dolgozótól hogy félre lökjük a híg liberalizmust, opportunizmust, a kispolgári kényelmességet és száműzzük azt a gondolkodást, hogv ..nem az én dolgom" a hibák elleni harc. Kommunistának lenni anyPVÍ+ iplo,ryt IV, „„„„„r,^^ lenni. A harcos nélkülözhetetlen fegyvere: az éberség. Az éberség védi az épülő szocializmust az ellenség támadásaitól és saját hibáitól is. Csak ígv állhatunk szilárdan a párt által ránk bízott poszton, csak így vezethet sikerre ügyünk. Üdvözöljük Q magyar—szovjef" mezőgazdasági heief Hazánkban a mezőgazda-, ság dolgozói megünneplik a mag.vár—szovjet barátság hónapját, mert a Szovjetunió mezőgazdasági példaképül szolgál számunkra számtalan értékes, több évtizedes agro- és zootechnikai tapasztalataival is. Az idén február 26-tól március 3-ig terjedő héten rendezik meg a magyar—szovjet mezőgazdasági hetet. Az ünnepi hét során a mezőgazdaság dolgozói különös figyelmet fordítanak a. szovjet agro- és zootechnika ismertetésére. Az ünnepség során a megye agronómusai, zootechnikusai, gépészeti szakemberei február 29-én, szerdáin este 8 óraikor tapasztalatcsere-értekezletet tartanak Szegeden a TTIT klubhelyiségében. Az értekezleten a hosszabb, vagy rövidebb ideig a Szovjetunió-, ban tartózkodó professzorok, tudományos- kutatók mondják el tapasztalataikat. Lesz is mit megbeszélniök, hiszen, megyénkben a gépesítés, a. növénytermelés, az állattenyésztés, a növényvédelem területén számtalan olyan eredmény van, amelyeket a Szovjetuniótól kaptuk. Szovjet mintára készült el például T. V. D. C-os r.égyzetbevetőgép a megyénkben is, amely a négyzetes kukoricavetést és megmunkálást teszi gyorsabbá, tökéletesebbé. Az őszi szántásokon t-avaszszal a Willjams-féle simító használatának előnyeit megyénkben már jól ismerik es hasznosítják. A terméstfokozó szovjet módszerek közül számos tsz, de különösen a székkutasi Schőnherz tudja bizonyítani, hogy a keresztsoros vetés milyen eredménynyel jár. De nemcsak a termelés, talajmegmunkálás, vetés, növényápolás hálás a szovjet példákért, ha-nem a növényvédelem is nagy segítséget kapott a Szovjetuniótól. A lucerna magtermesztés biztonságát szolgáló bogáríogó készülékek is szovjet példa eredményei. Az állattenyésztésben is szovjet példa nyomán értünk e! lényeges eredményeket. A vásárhelyi Dózsa Tsz is bizonyíthatja az itatásos borjúnevelés eredményeit. Megyénk több termelőszövetkezetében lévő szovjet-mintájú fejögépek pedig nemcsak könnyebbé és gyorsabbá teszi!; a fejést, hanem olcsóbbá is. A mezőgazdasági szakemberek szép feladata, hogy a ma kezdődő magyar—szovjet mezőgazdasági hét napjaiban úgy dolgozzanak, hogy felvilágosító és szakmai tanácsadó munkájuk eredménye a nagyobb terméseredményekben mutatkozzék meg. Nóvák Károly megyei föagronómus SÍTVföVYHAZAN ma este 8 órakor műsoros estét rendeznek a dóci kultúresoport vendégszereplésével. Szigligeti: A cigány című népszínművét játszák. f - „FARSANG" címmel műsoros vidám estet rendez ma, vasárnap este 7 órai kezdettel az üjszegedi November 7 művelődési otthon. A műsoifian fellépnek a művelődési otthon színjátszói, a Városi Balettiskola növendékei, valamint meghívott nűvészek. CJFAJTA FILMKAZETTA gyártását kezdték meg a Praktina fényképezőgépekhez az NDK-ban. A filmkazettában 17 méteres filmtekercset lehet elhelyezni, amely az eddigi 36 he* lyett 400 felvételt tesz lehetővé,