Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-25 / 48. szám

Szombat, 1956. február 25. OEllW YURORSZM Előre ifjúság Megvalósítható-e a szabászok kívánsága Erősödik a szatymasi DISZ-szervezet a DÉMA cipőgyárban ? NÉHÁNY HÓNAPPAL EZELŐTT még nem volt DISZ-élel Szatymazon. Több esetben előfordult, hogy n fiatal diszistúk 4—5 kilométerről begyalogoltak a szervezetbe, de nem találtak ott senkit. Az akkori pártvezetőség keveset törődött az ifjúsági szövetség tevékenységével és ez is hozzájárult a bajokhoz. A szőlők nem szívesen engedték gyermekeiket a szervezetbe, azt mondották, hogy ott semmi jót nem tanulnak. A vezetőségválasztó taggyűlésen, ahol mintegy harminc fiatal volt jelen, engem választottak meg DISZ-titkárnak. Nagy öröm volt ez számomra. Megtiszteltetésnek vettem, hogy a fiatalok bizalmából titkár lehettem. Meg is fogadtam magamban, hogy nem hagyom az ifiket, hanem mindent elkövetek azért, hogy a fiúk és a lányok otthont találjanak a DISZ-szervezelben. LEGELŐSZÖR A PÁRTSZERVEZET segítségét kértem, aztán elmentem a tanácshoz, beszélgettem a kultúrotthon igazgatóval, hogy támogassanak bennünket. Az elvtársak valóban segítettek a szervezeti élet megindításában. Január 29-én koreai fiatalok látogatlak el községünkbe. Tiszteletükre szervezetünk tagjai népi táncokat mutattak be. A népi táncosok betanításáért elismerés illeti Simsai Ágnes tanítónőt, aki Ralástyán tanít, naponta több mint tiz kilométert gyalogolt és este mégis mindig eljött a DISZ-be és önzetlenül tanította a fiatalokat. Három hónappal ezelőtt még csak 42 tagja volt szervezetünknek. Az új vezetőség azonban elhatározta, hogy február 29-ig 120 főre emeli a taglétszámot. Büszkék vagyunk rá, hogy február 10-én már elértük kitűzött célunkat Megalakítottuk továbbá a színjátszócsoportot, amelynek vezetői Kovács József és Szekeres Mihály. Ezek a fiatalok igen komoly inunkat végeznek. Népi tánccsoportunknak már húsz fiatal tagja van és tanulják a különböző táncokat. A múlt héten megalakult az ifjúsági zenekar is. Az eredményekkel azonban nem vagyunk elégedettek. A járási DISZ-bizotteág segítségével hozzáfogtunk, hogy minden szatymazi fiatalt beszervezzünk a I)lSZ-be. Naponta 12-16 fiatal indult útnak a tanyák közé. Az eredmény: három nap múlva újabb 44 ifjúval erősödött a szervezetünk. A tagtoborzásban dicséret illeti ifjú Papdi Sándor és Kormányos József tagtársainkat, akik egy nap alatt tizenegy fővel szaporították a szervezetünk létszámát, ALIG VARJUK, hogy kitavaszodjék, azonnal hozzáfogunk a falu utcáinak fásításához: kétszázötven darab fát fogunk elültetni. A községi tanácstól kapunk egy holdnyi földterületet és ezen mintakertet létesítünk. A kertet felosztjuk a fiatalok között és felelőssé tesszük őket annak gondos megműveléséért. Az éves tervünkbe belevesszük azt is, hogy a kultúrház környékét rendbehozzuk és ligetot létesítünk. Mindent elkövetünk azért, hogy a szatymazi DISZszervezet jó nevelője legyen a fiataloknak és segítse a pártszervezet munkáját. Csányi József DISZ-titkár, Szatymaz A balástyai DISZ-szervezet már nemcsak papíron létezik Községünkben a múlt évben csupán egy DISZ-szervezet volt, de a valóságban az se igen létezett. Joggal mondták rá a falusiak, hogy inkább csak aféie „papirszervezet" ez. A pártvégrehajtóbizottság határozatokat is hozott a DISZ-élet fellendítésére. de ezeket hosszú időkön keresztül csak részben, vagy egyáltalán nem hajtották végre. Pár hónappal ezelőtt a községi tanács végrehajtó bizottsága ülésén megtárgyalta a DISZ-szervezet megsegítésére politikai és anyagi támogatására szolgáló lehetőségeket. A tanács és a kultúrotthon vezetősége révén nyújtott segítség nyomán n szétzilált DISZ-szervezet csakhamar talpraállt. Most már gyakran vannak a szervezetnek különböző rendezvényei is. A tanács végre— A tbc elleni küzdelemről szóló kiállítás a Hazafias Népfront Vörösmarty utcai helyiségében holnapig megtekinthető. — Szombaton és vasárnap került volna sor a Móra Ferenc Szövetkezeti Kultúrotthonban az Ifjúsági Színpad megnyitó előadására. Az iskolák rendkívüli szünete miatt a csoportok nem tudtak felkészülni. A kultúrotthon vezetősége közli az Ifjúsági Színpad bérletezöivel, Hogy a megnyitó előadás későbbi időpontban kerül bemutatásra. Az időpontot a -Délmagyarország*. valamint az üzemi DISZ kultúrfelelősök útján fogjuk közölni. — Műsoros farsangi bálát rendez ma, szombaton este 7 órai kezdettel a DISZ rókusi szervezete a Rókusi Kultúrházban, az ifjúsági vizitelep felépítésének javára. A műsorban föllépnek az üjszegedi November 7. Kultúrotthon színjátszói és a Városi Balettiskola növendékei. — Az Országos Filharmónia zenekonzervatórium i hangversenysorozatának harmadik bérleti hangversenye ma, szombaton este 8 órakor lesz a zenekonzervatóriumban. Közreműködik Banda Ede gordonkaművész és Szendrei Imre zongoraművész. — Az Országos Filharmónia ifjúsági bérletsorozatának 4. előadása február 26-án, vasárnap délután 5 órakor lesz a zenekonzervatóriumban. Közreműködik: Lajos Judit és Márffy János. — ,,A nacionalizmus elvi kérdései" címmel ankét lesz február 28-án, kedden délután 3 órakor az Ady téren a Tudományegyetem Auditórium Maximumában. Referátumot tart Borsányi György, a Marxizmus—leninizmus Tanszék tanársegéde. Az ankét vezetője Mód Aladár egyetemi tanár. hajtó bizottsága a tanácsülésnek javaslatot tett, bog}- a DISZ további megsegítésére nagyobb összegű pénzt biztosítsanak. Ebből a DISZ-helyiség hiányzó felszereléseit megvásárolhatják. A javasolt 5 ezer forinton felül januárban a tanácstól 2 ezer forintot kapott a DISZ-szervezet, jobban mondva a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség helyi szervezete. Azonban a MÖHOSZ által vásárolt felszerelések a DISZ-fiatalok részére is rendelkezésre állnak, akik szívesen használják. A DISZ-t segítő tanács irányításával nagyméretű tagtoborzó munka indult a faluban és a községhez tartozó 20 ezer holdas tanyavilágban. A lelkes munkának meg is lett az eredménye. A tanács végrehajtó bizottságának tagjai 5, a begyűjtési hivatal dolgozói 2, a tantestület 8, a DISZ-szervezet pedig 9 elvtársat küldött a DISZ-t segítő tanács tagjaihoz, akikkel közösen megkezdték a felvilágosító munkát. A járási tanács oktatási osztályától kiküldött Papp József, ifj. Miklós Sándor és Pálréti Ágoston elvtársak segítségével ez a lelkes agitátor csoport pár nap alatt 57 falusi és tanyai parasztfiotalt szervezett be a DISZ-be. Künn, a tanyavilágban két új DISZ-szervezetet is alakítottak. Egyet Külső Balástyán az erdőközi iskolánál, ennek 13 tagja van. A másikat pedig Alsógalygonyában alakították meg 14 taggal. Juhász János DISZ-tag az első lett a szervező munkában. Ö egyedül 17 parasztfiatalt szervezett be. Ezeknek az új DlSZ-szervezeteknek természetesen még nagyon sok segítségre van szükségük. A községi pártbizottság és a tanács biztosítja is ezt nekik. Tovább folytatjuk a tagtoborzási munkánkat, azt akarjuk, hogy DISZ-szervezcteinkben a parasztfiatalok legtöbbje második otthonukra találjanak. Kéri Antal Március 3 ig tart a tanítási szünet A Szegedi DÉMA Cipő: gyárban régóta gondolkodi nak már azon, hogyan kellene érdekelté tenni a szabáI szokat is a minőség javításáI ban. A szabászok anyagtákaI rékosság után kapnak préi miumot, és így megtörténik, ! hogy egyesek ^merészebben" szabnak, vagyis a hibás bőrt is beszabják. Emiatt előfordul, hogy a cipő végleges elkészítésénél a minőségi ellenőr exportra alkalmatlanná tr.ínösít jánéhány cipőt anyaghiba miatt. A gyártás egyes részletmunkáinál dolgozókat a leértékelés anyagilag nem érinti, hisz a márka export minőség után egyszer 7—15 százalékos prémiumban, az előírt minőség felett pedig minden százalék után 8—45 forintos prémiumban részesülnek. Ha a kimutatásokat vizsgáljuk, akkior azt kell megállapítani, hogy a szabászok 50 százaléka 50—100 forintos prémiumban részesül, a másik 50 százalék viszont «deprémiumot» fizet, vagyis mivel nem jól gazdálkodott az anyaggal, megtéríti a bőr árát az üzemnek. A bérelszámolási lapok azt mutatják, hogy a DÉMA Cipőgyárban a szabászoknak kifizetett anyagtakarékosság l prémium csak néhány forinttal több, mint a szabászo.; deprémiuma — az anyagért visszafizetett összeg. A szabászok egyöntetű véleménye, hogy már a szabés megkezdése elölt anyagi károsodást szenved! nek. A raktárból négyzet] deciméterre kapják a bőröket és ezeken akár a natúron, I akár a festetten, több nógyzetdeciméter exportra alkalmatlan rész van. Ilyenek például a kikészített bőr négy sarkán lévő csücske, avagy az egyik oldal végig. Különösen jól látszik a natúr bőrön a kikészítés! hiba, több helyen lyukacsos a bőr. A becsületes szabász, aki szem előtt tartja a gyár hírnevét, ezeket a részeket kikerüli, így még a legjobb bőröknél is csak 80—85 százalékos anyagki használást érnek el a Cipő- és Mintakészítő Vállalat által engedélyezett 96 százalékos anyagfelhasználás helyett. gyártmánynál jelentkező anyaghibás cipők számát? A telephely vezetősége a pártszervezet javaslatára már több ízben kérte a Cipő- és Mintakészítő Vállalatot, hogy a szabásmintákat ne papíron rajzolják le, hanem vegyék figyelembe a bőrök alakját is. Mindezeket nem vették figyelembe. A mintákat ma is a valóságtól eltérően rajzolják ki, s állapítják meg, hogy az anyagkihasználásnak feltétlenül el kell émi a 96 százalékot. Mind ritkábban fordul ma már az elő, hogy a bőrgyárak rosszul mérik le a bőröket, vagyis kötegenkint több négyzetdeciméter hiány mutatkozik. Ha előfordul azonban ez, akkor sem történik lényeges változás mivel a bőröket lemérés céljából a gyártó vállalathoz, tehát a bőrgyárhoz küldik vissza. A DÉMA Cipőgyár szabászai közül jónéhányan el akarják hagyni az üzemet. Azt mondják, máshol — ahol nem exportra készítenek cipőket — jobban megfizetik munkájukat. A gyár vezetőségének, elsősorban pedig a pártszervezetnek nem szabad megengedni, hogy a DÉMA jó szabászai elhagyják az üzemet. Ha a telephely vezetősége még nem tudott intézkedni, s a bürokrácia körmönfonton védi a Cipő- és Mintakészítő Vállalat tervezőit, akikor a pártszervezet vegye kezébe az ügyet. A DÉMA szabászai igen helyesen azt kérik, hogy az eddigi 96 százalékos anyagkihasználás mellett tegyék érdekelté őket a minőség emelésében. Ez a törekvés támogatást érdemel. Ha kevesebb az anyaghibás cipő, akkor csökken az önköltség, Nem azt akarjuk mondani, hogy a DÉMA szabászai makulátlan emberek. De ma kevés kivétellel azt vallják: nem vagyok érdekelt a mi* nőségben, merészebben szabok. Helyes, hogy a párt- és szákszervezet állandó felvilá-i gosító munkát végez a sza* baszok között. Ennek eredménye, hogy az anyaghibás cipők száma nem emelkedik a DÉMÁ-ban. Csökkeni azonban hosszú idő óta nem csökken. Pedig ez megtörténhetne. A hiba kiinduló pontját felfedték és most már meg is lehet szüntetni; a szabászokat érdekelté lehet tenni a minőség emelésében. A DÉMA Cipőgyár jól dolgozik. A tervezett 91 százalékos minőség helyett 96— 97 százalékos eredményt ér el. Az önköltség azonban nem csökken. A jó minőség pedig önköltségcsökkentés nélkül keveset ér. Ezért, az önköltségcsökkentésért kell most tenni a DÉMA Cipőgyárban^ első tanítási Mindezek után joggal vetődik fel a kérdés, hogyan Az oktatásügyi miniszter — A szünet utáni tekintettel az időjárásra — az nap március ő-e. óvodákban, az általános- és kö- A napközi otthonok a szünet! lehetne megszüntetni a zépiskolákban a tanítási szünetet ideje alatt változatlanul tovább- j DÉMA Cipőgyárban a memárcius 3-ig meghosszabbította, ra is működnek, rész szabást, vagyis a kész Éiiizem a Szegedi Vízügyi Igazgatóság A Szegedi Vízügyi Igazgatóság a SZOT cs a Minisztertanács elbírálása alapján elsőizben elnyerte az élüzem címet. Az igazgatóság dolgozói feladataikat, az órvédekezést, a belvízvédelem fejlesztését, a folyamszabályozási munkákat, az öntözési munkát túlteljesítették. Az élüzem avató ünnepséget ma, február 25-én, szombaton fél 12-kor tartjuk az Építőipari Technikumban, ahol az Országos Vízügyi Főigazgatóság kis küldöttje mond ünnepi beszédet, és átadja az élüzem jelvényt Az ünnepi beszed után a szegedi Nemzeti Színház műi vészeinek közreműködésével kultúrműsorral szórakoztatjuk a dolgozókat, majd az igazgatóság kultúrtermében közösen ebédelünk. Ördögh József — Üj szerelőcsarnok építését kezdték meg a Villamosvasút Pulc utcai műhelye mellett. A kibővített csarnokban helyezik majd el a javításra szoruló autóbuszokat. Ugyanitt szociális részlegeket is építenek, összesen mintegy 800.000 forintos költséggel. — Üj, korszerű szövődét s más helyiségeket építenek a Fonalmentő Vállalat Tavasz utcai telepén. A több százezer forintos építkezés tervei mo6t készülnek. — A Bolyai János Matematikai Társulat szegedi tagozata ma délután 5 órai kezdettel előadó ülést tart a Bolyai Intézet II. emeleti előadó termében (Aradi vértanúk tere 1). Tárgy: Beszámoló az 1955—56. évi Schweitzer Miklós matematikai emlékversenyről. Előadó: Tandary Károly, A Szegedi Tudományegyetem időszaki kiadványainak száma örvendetesen gyarapszik. Eddig bét terjedelmes acta látott napvilágot és továbbiak vannak előkészületben. A tudomány művelői számára felbecsülhetetlen szolgálatot jelent ez a hagyományos publikációs lehetőség. E kiadványok sorában örömmel üdvözölhetjük az Acta Biologicat, amclv hosszú szünetelés után méltó módon mutatja be gazdag tartalmával növény* és állattani tanszékeink munkájának fontos állomásait. A cikkek sokoldalú kutatói programot tükröznek, s jelzik felszabadulás utáni tudományos életünk fellendülését és termékenységét. A bevezető tanulmányt Bodrogközi György, a Növénytani Intézet tanársegéde írta és ebben a gyakorlati szőlészet számára nyújt hasznos segítséget. Kutatásai alapján kiderítette, hogy bizonyos gyom társulások meglehetős pontossággal jelzik talajuk minőségét. A dolgozat alapján hasznos útmutatást lehet nyújtani a szőlőtermeszléssel foglalkozó téeszeknek, állami gazdaságoknak. Ferenczy Lajos, a Növényélettani Intézetben dolgozó akadémiai kutató a kőrisfa termésének csírázóképcsségével foglalkozik. Megállapítja, hogy a csírázás a magban lévő gátló anyag bomlása után következik be. Greguss l'ál, a Növénytani Ir.tézet professzora a nyitva- és zárvatermők közti átmeneti növények (Clamvdospermae) fatestének szerkezetét ismerteti. Az új Acf-a Biológica A mikrofotografiákkal ellátott dolgozat a növényrendszertan számára nyújt értékes adatokat. Maácz János, a Növénytani Intézet külső munkatársa két kisebb dolgozatot közöl íaanalitikni vizsgálatai köréből. Simoncsics Pál tanársegéd (Növénytani Intézet) Pécs környékéről származó ősi típusú fenyők szerkezetét vizsgálja. Ennek kapcsán érdekes, új adatokat is közöl. Szalai István, a Növénytani Intézet vezetője és B. Varga Magdolna tanársegéd két dolgozatot közöl. 1. ..A gyapot vetőmagvak ullraviola besugárzásának hatása a növény fejlődésére". Néhány gyapotfajta magvait vetés előtt különböző ideig idtraviola sugarak hatásának tették ki. A szabadföldi kísérleti eredmények szerint n besugárzott magsak hamarabb rsírázlak, jobban fejlődtek, tenyészidejűk kb. 10 nappal lerövidült és a tokok száma is emelkedett. 2. „Az életkor és a környezet hatása a bélsugarak képződésére a maguskőris fájában". Hazánk különböző talaján élő kőrisállományokból begyűjtött anyagon tanulmányozták a .bélsugarak (farostoki mennyiségét és minőségét életkor szerint, valamint tenyészhely, azaz táplálkozási feltételek szerint. Határozott összefüggéseket állapítottak mee az életkor, illetve a <át>lálkozásl viszonyok, valamint a bélsugárprodukció között. Tímár Lajos, az Éghajlattani Intézet tudományos munkatársa a Tiszumenti vasúti sínek gyomtársulásait ismerteti, foglalkozik káros hutásukkal és tárgyalja az ellenük való védekezés lehetőségét. Vámos Rezső adjunktus (Növényélettani Intézet) tanulmányában megállapítja, bogy a szikescdésnél a szódaképződés mikrobiológiai folyaniutok eredménye; e folyamatok erősségét kártékony rizsbetegség, a rizsbmzóne jelzi. (A betegség közvetlen oka « szódaképződés során létrejövő szulfidok). Ennek felfedezése és az ellene való sikeres védekezés népgazdaságunknak félmilliárd forint értékű hasznot jelent évente, u. i. több ezer hold rizsterroést ment meg a pusztulástól. Ábrahám Ambrus, az Állattani Intézet professzora a szarvasmarha aortaivénck receptorairól (ingerfelvevő beidegzés) ir terjedelmes dolgozatot. Részletesen foglalkozik nz idegek helyzetével, szerkezetével, ldegszövetlani vizsgálatait számos eredeti ábrával illusztrálja. A fejlelt mikrotcclinikáv al kimutatott érdekes alaktani szerkezet alapot nyújt az aorta-beidegzés élettani kutatásához, amely orvosi szempontból is jelentős. Biczók Ferenc az Állattani Intézet adjunktusa kimutatja, bogy a gyógynövények gyökérkivonataiban a baktériumok és egysejtűek sajátosan viselkednek. Mennyiségi és minőségi arányuk, alakjuk, élettani sajátságaik jelentősen megváltoznak. Főleg az Ő6zi kikerics hagymagumókivonatáuak, a kolhicinnek hatására eddig ismeretlen szaporodási módok voltak megfigyelhetők az egysejtű organizmusokon. Egyes gyökérkivonatok gátolják a baktériumok szaporodását. Biczók eredményei esetleg a gyógyászatban is felhasználhatók. Horváth Andor, az Állatrendszertani Intézet adjunktusa a Tisza Moliusea faunájáról ír. Ismerteti a Tisza csigáit, kagylóit és ezek életmódját. Részletesen kitér a környezet és az állatok közötti kapcsolatokra is. Kolosváry Gábor, az Állatrendszertani Intézet professzora a Mecsek-hegység triász-kori koralljairól szóló dolgozatában leírja, bogy a földtörténeti középkorban Magyarország területén élt őskori tengeri lcorallok maradványait fedezte fel. A szerző vizsgálatai kiderítették, liogy a Mecsek mészkövét ugyanaz az ősi sósvízi tenger hagyta vissza, amely az Alpok mészköveit is létrehozta. Második cikke törzsfejlődéstani és rétegtani tanulmány, melyben a szerző a foszilis Balanidákról (ásatag tengeri makkok) ír és megállapítja, hogy azok a harmadkorbun léptek föl és azóta bárom fcjlődésbullámon mentek keresztül. Bartucz Lajos, az Embertani Intézet professzora „A termet és törzshossz variációi életkor és foglalkozás szerint a nagykunsági férfiaknál" címen közöl dolgozatot. Több száz különböző korú és foglalkozású férfin végzett mérések ulapján megállapítja, hogy a testmagasság a könnyű testi munkát végzőknél átlagosan minden életkorban nagyobb, mint a nehéz n-unkát végzőknél. A méretesükkenések azonban helyes testtartással és testgyakorlással ellensúlyozhatok. Farhas Gyula az Embertani Intézet tanársegéde és Dezső Gyula, az intézet külső munkatársa X—XIII századi orosházi temetők koponya- és csontvázanyagán végeztek Vizsgálatokat. Megállapítják, hogy a leleteken a Uosszúfejűség, keskenyarcúság, kcskenvorrúság jellemző és ez a vizsgálat terület nordikus típusú elemeinek nagyobb arányára vall. Az acta forgatói képet alkothatnak a növény- és állattani intézetek eéltudatos és gyakran egymást kiegészítő kutatómunkájáról. Az. Acta Biológica minden tekintetben kielégíti a várakozást és méltó könyvkiadásunk (ezen belül tudományos kiadványaink) felszabadulás óta szüntelen növekvő színvonalához. Székely Lajosné