Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-25 / 21. szám
Szerda, 1956. január 25. 8 OtlMSíYSRORSZW Sok ezer szegedi dolgozó kísérle utolsó útjára Komóesin Illés elvtársat A szegedi dolgozók mély részvéte mellett temették el tegnap Komócsin Illés elv. társat, a munkásmozgalom régi harcosát, a párt hűséges katonáját. Már a délelőtti zetői és Komócsin Illés elvtárs régi harcostársai álltak díszőrséget. A Széchenyi téren összegyűlt dolgozók mégegyszer látni akarták Komócsin Illés ' órákban gyülekeztek a dolgo- elvtársat. Üzemi munkások, zók tömegei a városi tanácsháza előtt, ahol — az épület előcsarnokában — felravatalozták Szeged nagy halottját. A koporsó mellett az MDP Szegedi Bizottságának tagjai, a Szegedi Városi Tanács vedolgozó parasztok, alkalmazottak, háziasszonyaié, fekete fejkendős öreg nénikék jöttéié el a koporsójához, hogy végső búcsút vegyenek tőle. Délután 2 órára már sok ezren gyűitek egybe a városi tanácsháza előtt. Mindenki hallani akarta, hogyan búcsúzik a párt a dolgozók nevében Komócsin Illés elvtárstól. A gyászbeszédet Ladányi Benedek elvtárs, az MDP — mint a munkásosztály, a párt hú fiát — magas közéleti pozícióba emelte. Az egykori tetőfedő munkásból rendőraz Alföldi Mezőgazdasági Intézet már a háború előtt alezredes lett és számos ki- *** nlar a háború előtt tetünetés tulajdonosa. És vele vekenyen resztvett a muKoegyütt sok-sok ezerre megy dési területét kepezo delaiazoknak a valamikor elnyo-! földi táj szántóföldi novenyMár hosszú hónapok óta el voltunk készülve a legroszszabbra, mégis mély fájdalommal vettük a hírt: meghalt Komócsin Illés rendőralezredes elvtárs. Hosszú időn keresztül nagy fizikai erejével és hallatlan nagy élniakarássEil állt ellent a súlyos, nehéz, gyötrelmes betegségnek. Élni akart, hogy dolgozhasson tovább. Erejét azonban felemésztette a hoszszú betegség. Elvált tőlünk. Most itt állunk ravatala előtt, hogy a szegedi pártbizottság, Szeged kommunistái és dolgozói nevében búcsút vegyünk tőle, lerójuk végső tiszteletünket és elkísérjük utolsó útjára. Szívből jövő fájdalmunk, a harcos kommunistát megillető tiszteletünk és megbecsülésünk késztet bennünket, arra, hogy koporsójánál megemlékezzünk Komócsin Illés elvtársról, a párt, a munkásosztály hű harcosáról, a feledhetetlen barátról. Eltávozásával nagy veszteség ért bennünket szegedieket, de az egész magyar kommunista munkásmozgalmat is. Egy munkában, harcban, szenvedésekben és győzelmekben gazdag kommunista életútját látjuk magunk előtt — ha róla emlékezünk. Még egészen i fiatal munkás, amikor — is.- első világháború alatt — bekapcsolódik a dolgozó népet elnyomó, kizsákmányoló, esztelen imperialista háborút folytató hatalom elleni harcba. Már akkor a felnevelkedett és a kapitalista társadalom megdöntésére, a proletár forradalom megteremtésére megérett, öntudatra ébredt magyar munkásosztály együk harcos képviselője. Kora ifjúságától kezdve bátor, önfeláldozó, lelkes kommunista, aki a mozgalomban megtett első lépésétől ereje végső fogytáig a munkásosztályért, a pártért küzdött. 1918-ban reszt vesz a Földközi-tengeri matrózlázadásban. A fellázadt hajók matrózait megtizedelték. Hogy ő megmaradt és nem esett áldozatul a vérszomjas ellenforradalomnak, csupán annak köszönheti, hogy a sorban nem ő volt a tizedik, s a bosszú talán % mellette álló elvtársát ragadta el. Öt azonban ez nem rettentette meg. Ifjú életét a munkásosztály felszabadítása, a kapitalizmus megdöntése nagy ügyének szentelte és kész volt bármikor kockára tenni vagy feláldozni magát érte. Teljes erejével részt vett a dicsőséges Tanácsköztársaság megteremtésében, a prolctárlietalom kivívásában és védclmezésében. 1919-ben Nagykanizsán városparancsnok-helyettes volt. Fáradhatatlanul küzdött a tanácshatalomért és kérlelhetetlen volt az ellenforradalommal szemben. A Tanácsköztársaság bukása után internálták. Az embertelen kínzások következményét egész életén át szenvedte, és idő előtt bekövetkezett halálához ezek a kínzások is hozzájárultak. Többet nem is szabadult meg az üldöztetéstől, csak a felszabaduláskor. A két világháború közötti 25 éves Horthy-reakció korszaka száméra is a megpróbáltatás, az üldöztetés harcaiban bővelkedő időszaka volt. Csalódja köréből, otthonából kiüldözték. Szegeden nem dolgozhatott, de máshol sem hagyták megtelepedni tartósan, mindenütt veszélyesnek tar-. Szegedi Bizottságának első - j . .. . , . . ... . titkára mondotta Komócsin mott. megalázott proletárok- termesztésének iranyitasaTII, , .. . , nak a száma, akik ma hasonelvtars ravatalánál. A 16 társadalmi ál!ásban szolhatalmas tömeg mély megil- gálják a nép ügyét ojyan letődéssel hallgatta Ladányi lelkesedéssel és önfeláldozáselvtárs búcsúszavait. sal- amellyel ő szolgálta és amilyen áldozatkészséget semmiféle más osztály felmutatni nem tud. tották a népnyúzó horthysta- ra a területére vonzotta, ahol Költő kellene ahhoz, hogy j rendszer szempontjából És legközvetlenebbül kellett har- Komocsin IUesnek és a hozza | jól ítélték meg colni az ellenséggel. Egész- hasonlo kommunista fórra-] Az egyszerű, de öntudatos sége teljes megromlásáig dalmaroknak hős eletét, a' Ladányi Benedek elvtárs gyászbeszéde u, ue ouLUUtu UÍ> ~ —» , , ,,, .. .. i ü.vwiauxiuíA t-a a UCU^VZAJ -IIAT JLA— építőmunkás állandóan ve- folytatta ezt a harcot. Lelkes munkiwosztaiy ugye iránti i pel a2 eddiginél szorosabb szélyeztette a kizsákmányo- szervező- és nevelőmunkájá- önfeláldozását meltokeppen lós zavartalanságát. val és személyes példájával meg tudják énekelni, mert Ahol megjelent, mindenütt állandóan gyarapította a maradandó az. amit ok mozgalom, a part harcosai- tettek es jelentősege az idő nak sorát. teltével csak nőni fog. Sokan állnak itt — végső Most, átokor utolsó búbúcsút venni — azok, akiket csút ves/.üi .: Komócsin Illésaz ő példája lelkesített. És tői, az elvtárstól, a feledhetetköztük sok fiatal van, akik len baráttól, mindannyiunk az ő példáján lelkesülve áll- által annyira szeretett Illés tak be a harcosok sorába, bácsitól, ígérhetjük, hogy emakik hozzá hasonlóak akar- lékét kegyelettel megőrizzük ,ak lenni. és harcos életét mindig pélAldozatkész munkássága őt daként tekintjük. várakozás nélkül hozzáfogott a munkások szervezéséhez. felvilágosításához. Terjeszti a Szovjetunióból szerzett értesüléseit. Nagy munkát fejt ki a 30-as években a nagy sztrájkok szervezése érdekében. A nyomorgó, éhező munkások hallgatnak ró és követik. Állandó rendőri felügyelet alatt tartják. Minden fenyegetés és büntetés hiábavaló. Már megvesztegetéssel is kísérleteznek. Komócsin Illés azonÁ tudományos kutatók segítsége a termelőszövetkezeteknek Irta: SOMORJAI FERENC, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója A Délalföldi Mezőgazdasá- meg ugyanis a tsz évi mungi Kísérleti Intézet jogelődje, kaerő-gazdálkodását, üzerwt arányait, növény- és állattenyésztésének fejlődését és a jövedelmezőségét. A termelőszövet/kezetek ilyen irányú patronálása kettős célt szolgál. Egyrészt javítja a termelőszövetkezet gazdálkodását, másrészt a patronálók megismerik a termelőszövetkezetek feladatait, és azok megvalósításánál felmerülő nehézségeket. Az utóbbiak gyakran új gyakorlati irányt szabnak egyes kérdéseknek a tudományos kivizsgálására. A kutatók így a gyakorlati életből veszik a témájukat és azokat a gyakorlati élet követelményeinek megfelelően oldják meg. A termelőszöveékezetekea kívül egyes növények termesztésénél vagy agrotechnikai eljárás alkalmazásánál az intézet tanácsaival támogatja az érdeklődő szakköröket és ban, de a dolgozó nép széles rétegével akkor még nem tudott szoros kapcsolatot kialakítani. A felszabadulás után a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra helyeződött át a súlypont. Ez új irányt szabott az intézet kutatómunkájának, a gyakorlati élettel való kapcsolatának és a dolgozó népegyüttműködést eredményezett. Szakmai támogatás szempontjából a mezőgazdasági szocialista szektorok közül a termelőszövetkezetek jöttek elsősorban figyelembe. Az intézet kezdetben csak 1—1 taggal patronálta a szegedi a Mezőgazdasági Tcchnikutermelőszövetkezeteket. A rnckat. Búcsúztatás a temetőben A gyászbeszéd után egy fá- — köszönöm az önfeláldozó, tyolial bevont katonai gépko- áldozatos, lelkiismeretes csira helyezték a koporsót és munkát, amely példaképül ban kommunista volt, meg- megjndult a gyászmenet a te- szolgál nekünk és a bennünmgathatatlan. A jobboldali metőbe. Legelői két teher- ket követő ifjúságnak, szociáldemokraták epp ugy gépkocsi vitte a koszorúk so- A Belügyminisztérium gyűlölték, mint a horthysták kaságét, amelyet a szegedi Csongrád megyei Főosztálya és ő viszont gyűlölte őket, üzemek, intézmények, hivata- nevében Gesztey Mihály búmert sokszor látta, hogyan lek dolgozói hoztak Komócsin csúzott Komócsin Illés alezreárulták el a munkásosztályt, elvtárs sírjára, majd a hon- des elvtárstól: A hosszú — sokak számá- véd-zenekar következett és a — Kegyelettel fogjuk őrizra — reménytelennek látszó Belügyminisztérium Csöng- ni harcos életedet — mondotharcban nem veszíti el hitét rád megyei Főosztályának ta — és mint követendő péjés bizalmát, a jövő iránt, díszszakasza. Ezután család- dát állítjuk mind magunk, Harcostársai mindig csodálat- jai, rokonai, a szegedi párt-és mind az ifjúságunk elé. Fotal néztek rá. Az üldöztetés állami élet vezetői és képvi- gadjuk, hogy harcodat győzenem töri meg, hanem meg- selői, továbbá Komócsin elv- lemre visszük és edzi A szocializmus építésé- lárs egykori harcostársai kí- ez a föld. amelybe pihenni nek' sikerei a Szovjetunió- sértek a koporsót. A Lenin terez, örökre a szabadság ban, s a munkásosztály győ- "tea hazain gyaszlobogot földje marad, zelmébe vetett hite lelkesíti lengetett az enyhe, tavaszias Tombácz Imre elvtars, a múlt évben a szegedi "Felszabadulás* és "Táncsics*, továbbá a szatymazi "Szabadság* Tsznkel szocialista szerződést kötött és 4 tagból álló komplex-brigádra bízta a patronálást. Célja ennek az volt, hogy a szakmai támogatást eredményesebbé tegye és a patronáló brigád minden felmerülő kérdésre határozott választ és tanácsot adhasson. A komplex-brigádok működéseinek eredményei voltak a "Táncsics* Tsz-nél a A közvetlen szakmai támogatáson és tanácsadáson kívül az intézet dolgozó népünk művelődését is segíti szakcikkek közlésével, előadások tartásával és tapasztalatcserék megrendezésével. Az előadások témája túlnyomórészben az időszerű kérdések, fejlett agrotechnikai módszerek, a gyakorlat részére átadható kísérleti eredmények és a helyes vetésforgó rendszer ismertetése és alkalmazási módja volt. Kivetésforgó rendszer kidolgo- sebb^részben foglalkoztak az újabb és újabb harcokra. Különösen nehéz idők jöttek a második világháború alatt. A fasisztáknak a kommunisták elleni gyűlöletét a fronton elszenvedett veszteségük csak fokozta. Az utolsó időkben is a bosszúra gonszellő, a Tolbuchin sugárúton városi tanács elnökhelyettese véges-végig, az élők tömött sorfala között haladt el a gyászmenet a Belvárosi Temetőbe. a régi harcostársak nevében vett végső búcsút Komócsin Illés elvtárstól. Fogadalmat tett, hogy a munkásmozgalom, a párt régi harcosai ,„,-., - -i ugyanolyan odaadással, öríes ezrek alltak mar amikor a Z€tlenséggcl nevelik lov;.;ob A díszsírhely körül is ezrek gyászmenet megérkezett. A doltak. 1944. áprilisában az temetőben elsőnek Dénes Leó egész országból, Szegedről is összeszedték a mozgalom harcosait és Ricsére szállították őket, köztük Komócsin Illést is. A fiatalokon kívül alig maradt valaki itthon. Ebben a helyzetben nem lehetett kiszámítani, hogy a elvtárs, a városi tanács nevében búcsúzott a drága halottól az ifjúságot a párt szereteté re, ahogyan azt Komócsin Illés elvtárs tette. A díszszakasz sortüze közaki egyike vo t azoknak b a munkás gyászindulo az elvtársaknak, akik a fel- az internacionálé fenséges szabadulas utam első orak- hsngjaitól ,kísírve helyezték ban ehnditották a varos uj- sírjába Szeged város nagy hajaszuleto eletet. ,cttját akinek em]éke tovább __ — Városunk nevében — él a dolgozó emberek szívéSzovjet Hadsereg által üídö- mondotta Dénes Leó elvtárs ben. zött fenevad mikor szánja rá magát a legfőbb ellenségével való leszámolásra. Mindenkinek kész kellett lennie bármely pillanatban a legroszszabbra. Komócsin Illés nem félt, hanem bátorította a csüggedőket. Tudta, hogy nem hiába küzdött, tudta már, hogy amiért küzdött, zása és bevezetése, a rizstele pek talajvizsgálatának elvégzése és a "Felszabadulás* Tsz-ben a majorfejlesztési terv elkészítésében a segítség. A szaktanácsadás a helyszíni szemlék alapján történt. Az intézet és a kísérleti gazdaság patronáló tagjai résztvettek azokban a bizottságokban, amelyek felmérték a tsz-ek gazdasági helyzetét, adottságait és javaslatokat dolgoztak ki a jövedelem emelésére. Itt mutattak rá az eddigi kihasználatlan nagyobb öntözési lehetőség hasznosítására, vagy a fejlettebb növénytermesztési és állattenyésztési módszerek alkalmazására is. A leghathatósabb segítséget azonban a patronálók a tsz-ek évi üzemtervének elkészítésével nyújtják. Ez az üzemterv határozza Jelentés Szőregről Mi a begyűjtési sikerek titka ? Szőregen még nagyon sok vemben 350—360 hátralékoshátralékos volt a begyűjtés- bői mindössze csak 9 maradt, ben múlt év november 11 tá- akik nem voltak képeseK ján, amikor új vezető érke- teljesíteni a beadást elemi rövidesen betelje- í zett a községi begyűjtési hi- kár vagy egyéb ok miatt. sül. A Szovjet Hadsereg j vatalhoz Kovács Antal sze- (Egy ötezer lakosú községben gyors előretörése megzavarta mélyében. S azután a begyiij- nem sok ez a .kilenc fö, mca fasisztákat, tudták, hogy a számonkérés sem marad el. Komócsin Illés és számos többi elvtárs megszabadult az tési tervet egészében 123 szá- gis azt szeretnék, ha egy se zalékra teljesítették. s a lenne.) Kovács elvtárs el,,tiszta lap" mozgalomban el- mondja azt is. hogy mikor ö ért eredményükért 8000 fo- átvette a begyűjtést, mindeinternálásból. Majdnem egy- rint pénzjutalmat kaptak a nekelőtt Gazda Istvánnét, a időben érkeznek Szegedre a I járási tanácstól, mivel a já- párttitkárt kereste fel. aki . ~ . , tt -i _ . „i,-,;: t„u „ -F^l,, A-7>'-'o í>7r»to ic hbQyámnlfaftr, ráf iH<"i_ felszabadító Szovjet Hadsereggel. rásban első lett a falu. Azóta pzóta is beszámoltatja őt idei már mégis szavazták a ta- közönként. S a párt úgy scBeteljesedett élete legfőbb ' nácsülés részvevői, hogy ezt gített neki a begyűjtésben. 'a 8000 forintot a sporttelepre hogy a népnevelök felkeresfordítják. ték ebben az időszakban a Mégis, ha arról kérdezőt- hátralékosokat, elbeszélgettek ködünk Kovács Antaltól, ho- velük, kifejtették, milyen gvan érték el ezt az ered- fentos népgazdaságunk szemményt. katonás kimértséggel pontjából az, hogv mindenki hárítja el magától az érdemet teljesítse terménybeadási kö— holott nyilvánvalóan nem telezettségét. Begyűjtési hekis része van a sikerben —, lpt is rendeztek, s ekkor a s másokra hivatkozik. tanácstagokat is bevonták a Hogyan jutottak el hát eze- meggyőzés munkájába, akik nés kig az eredményekig a sző- közül bizony jópáran vonaregiek november 11 óta? kodtak eleinte ettől a fáradMindenekelőtt föltérképez- ságtól. ték a helyzetet, megtárgyal- Az eredmény másik titka ták a begyűjtési előadóval a teendőket. Azután hozzáláltak az elszámoltatásokhoz, végül transzferáltak. De erre a „végül"-re nem is igeij került sor, igazán csak a legvégső esetekben, például az célja: a magyar munkásosztály egyszer és mindenkorra megszabadult a gyűlölt Horthy-rendszertől. Hallatlan lelkesedéssel fogott a munkához. A Szovjet Hadsereg még a Tisza túloldalán volt, amikor megkezdi a fegyveres őrség szervezését, a rend fenntartására. a szétszórt fasiszták féikentartására és az alkotó munka mielőbbi megkezdése érdekében. Ez volt abban az időben a legfontosabb tennivaló. S hogy városunkban a normális élet oly gyorsan helyreállt, a Szovjet Hadsereg és a vérosparancsnokság nagylelkű és jóakaratú segítsége mellett nagymértékben az ő fáradhatatlan munkájának volt köszönhető. A munkásosztály ügye iránti lelkesedése, az séggel szembeni gyűlölete a részlegnek a munkáját könynyítette, a dolgozó parasztok is megértették a szándékot, s értékelték. Ügy lehetne tehát összefoglalni, hogy a begyűjtés sikere a párt és a tanács közötti jó kapcsalatnak és a termelők közölt végzett jó meggyőző mnukának köszönhető, tehát annak, hogy a begyűjtési munkát nem csak "hivatalból* irányították a tanácsnál, s összefogtak az egyes vállalatokkal is. No meg annak is, hogy a dolgozó parasztok között sok példamutató az, hogy a begyűjtési hivatal azáltal is kívánt javítani munkáján, hogy szoros kapcsolatot tartott a tej, baromfi, állat és egyik kuláknál. Álíalában pe- terményforgalmi dolgozóival, dig majd mindenkinel ered- Legtöbbet közülük a tejbegyűjtő és az áilatforgalmi fölmeggyőző sző. vásárlója segített, s ez a seellen- ' rnényre vezetett a volt, s különösen a hármas típusú termelőszövetkezetek tettek példásan eleget államunk iránti kötelezettségeiknek. Munka után édes a pihetartja a közmondás. A szőregiek mégsem pihennek babéraikon, mert tudják, hogy az új év jó munkáját alaposan elő kell készíteni, másként nem születnek szép eredmények. Ezért a tanács begyűjtői már előre elbeszélgetnek a termelőkkel, megbeszélik: mit, mennyit és hogyan adnának majd be úgy, hogy az az államnak is, emellett a termelőknek is a hatalomért folyó harcnak ar-: Ezt mutatja a szám is: a no- gítség nem csak a begyűjtési legelőnyösebb legyen, előadások növénvnemesítéssel, üzemszervezési és trágyázást kérdésekkel. Az utóbbi két évben az intézet dolgozói több mint 125 előadást tartottak a rádióban, szabadegyetemeken, intézményekben. egyesületekben és termelőszövetkezetekben. Általában az előadások látogatottak voltak és az érdeklődést bizonyítja, hogy élénk eszmecseréket váltottak ki. Évente 20—25 szakcikk jelenik meg az intézet dolgozóinak tollából, tudományos folyóiratokban, gazdasági és egyéb szaklapokban, továbbá a napi sajtó hasábjain. A szakcikkek legtöbbje az intézet kísérleti eredményekkel alátámasztott állásfoglalását, termesztési módszerét és javaslatait tartalmazza, míg a napi sajtóban megjelent cikkek az időszerű feladatokkal foglalkoznak. Igen eredményeseknek bizonyultak a megrendezett tapasztalatcserék, ahol a hozzászólók észleléseik, termesztési eljárásaik és az esetleges nehézségek közlésével nagyban elősegítik az elérendő cél megvalósítását. Eze'.: közül a tapasztalatcserék közül külön meg kell említeni a 40 mázsás kenderkóró és a 4, illetve 6 mázsás kendermagtermésért indított mozgalmat, a helyrevett fűszerpaprika, homokon a szálastakarmány- és burgonya-termesztési, továbbá a Duna—Tisza közi rizstermelési tapasztalatcseréket, amelyek iránt már a tárgyuknál fogva is igen nagv volt az érdeklődés. Az intézetnek a gyakorlattal való kapcsolatát még jobban kiszélesíti az újonnan létesített üzemszervezési csoport, amely tájunkon 100 mezőgazdasági termelőszövetkezet üzemi adatait veszi fel elsőfokon és ebööl 10—15 termelőszövetkezetét részletesen feldolgozza. Már az elsőfokon felvett adatok értékelése és összehasonlítása is rávilágít az egyes termelőszövetkezetek gazdasági helyzetérc, üzemszervezési arányaira, esetleges h:ányosságokra és így megkönnyíti és meggyorsítja a szakmai tanácsadást. I Mindezek bizonyítják hogy az intézőt a múlthoz hasonlóan a jövőben is eleget óhajt tenni ráháruló feladatának és tőle telhetően tevékenyen részt kíván venni a mezőgazdaság fejlesztésében és dolgozó népünk mezőgazdasági kultúrájának emelésében.