Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-22 / 19. szám
Vasárnap, 1956. január 22. 5 Pedagógusok és szülők a munkás és parasztszármazású tanulók jobb eredményeiért Irta: BALOGH ISTVÁN, az MDP Szegedi Városi Bizottságának titkára Az általános és kő- és parasztszármazású hallga- get vállaló pártonkívüli dolzépiskolák tanulói a közel- tó kapott. Az általános isiÍO- gozók. Iák nyolcadik osztályánál az A középiskolákban valamiarány még rosszabb, mert az vei jobb a munkás- és paitíén végző nyolcadik osztá- rasztszármazású hallgatók lyosokból 67.6 százalék a tanulmányi eredménye, AZ munkás- és parasztszármazású és ebből csak 8.1 százalék érdemelt dicséretet, de intőt, róvót 43.6 százalék kapott. jövő hetekben kapják meg félévi osztályzatukat. Sokmindent ki lehet majd olvasni belőlük. Hogyan használták ki idejüket, megtettek-e mindent, hogy tanáraik odaadó, nevelő, segítő munkája nyomán elsajátítsák azt a tudást, amit az iskola nyújthat számukra. A munkás- és parasztszármazású tanulók félévi osztályzataiban is magától érteelső negyedévben 5.6 százaléka kapott dicséretet, míg intve, róva 25.5 százalék volt. Nem kielégítő azonban az elmelőszövetkezetben dolgozó, valamint Baktó és Kettőshatár körzetében lakó egyénileg dolgozó parasztok vonják el leginkább gyermekeiket a tanulástól. A munkásosztály harcol leghűbb szövetségese, a dolgozó parasztság gyermekeinek magasabb kultúráltságáHa tüzetesen megvizsgáljuk ennek okát akkor só negyedévi tanulmányi ért, de a dolgozó parasztságWegbalt komócsin Illés eredmény az idén végző negyedik osztályosoknál. A bár az 1954/55-ös tanév ered- munkás- és parasztszármazáményeihez képest javulás van tődően benne lesz a nevelök ~ egyáltalában nem lehetünk munkája. De ki lehet ol- megelégedve. Nem tartjuk vasmi az osztályzatiból azt is, helyesnek az érdemtelen díhogy — különösen a mun- csérét osztogatását, de az inkás- és parasztszülők meny- tettek, rovottak 38 százalékos nyíre törődtek gyermekeik arányát feltétlenül sokalljuk. nevelésével? Elvonták-e á Az első kerületi iskolák vetanúlástól, vagy serkentették zető igazgatója. Hámori Ede sú tanulók 2ti.3 szazalcka kapott intőt, rovót. Sőt van olyan középiskola, mint a Tara eső felelősséget ezen a té- tel állt ren nekik vállalniok kell. Ahol a szülők is törődnek gyermekeik nevelésével, kölcsönösen segítik a szülők és nevelök egymást, ott a tanulnitókepzo, ahol a negyedik mányi eredmény jó, mint osztályos munkás- és paraszt- a Rókusi Általános Iskolászarmazású tanulók 41.4 szá- ban, ahol a múlt tanévben zaléka kapott intőt, rovót. 34-én kaptak kitűnőt, ebben Ugyanakkor az első, máso- az évben 86-an. Rovót pedig dik és harmadik osztályban ebben az évben feleannyian őket? Eljártaka szülői ér- elvtárs is magasnak tartja egyetlen munkás- és paraszt- sem kaptak. tekezJetekre, amikor gyer- kerületében az intett, róvót mekeik érdekében akartak a kapott tanulók arányát, a 15.4 származású tanuló sem. Vajon milyen munka folyik a tanárok beszedni velük? Felkeresték-e nevelőiket külön is a szülők, hogy közös erővel mindent megtegyenek a jobb tanulmányi eredményekért? Általános- és középiskolai tanáraink túlnyomó többsége fáradságot nem ismerő, lelkiismeretes munkát végez, hogy gyermekeink minél alaposabb tudásra tegyenek százalékot, mégis azzal vigasztalta magát, hogy ez nem jelenti még a bukást. Szóval csak arra törekedjünk, hogy éppen megfeleljünk a minimálj követelményeknek? Elégedjünk meg azzal, vagy fogadjuk el azt, hogy a tanév kezdetén még nehézségek vannak, hogy a tanulók neA második kerületben a szülői munkaközösségek és a negyed* osztályban?^ Az ot- f^á^ MNDSZ ^k seb^ keirireznfaTetélősségeí gítséget ny*tanak az isko" ° a tolelosseget láknak A Szilléri sugárúti ™"^kÍrÍh0gy llyen ne Altalános Iskolában a párt történjen meg. segítségével megalakították Kétségtelen, hogy a múlt az MNDSZ-t és jó munkájuk tanévhez képest az idén az eredményeként az idei tanév általános- és középiskolák- első negyedében egyetlen ban javulás van a lanulmá- igazolatlanul mulasztó tanunyi színvonal tekintetében, lójuk sem volt. Szívesen hezen rázódnak bele a rend- amiért iskolai pártszerveze- mennek a nevelők a szülőkszeres munkába? Ez a jelen- teink igen sokat tettek. De ség minden évben megismét- C/ a néhány példa szeml.élteszert. Ezért pártunk és kor- 16dik Kiknek kell erre felké- töen igazolja, hogy a fejlődémányunk, de egész dolgozó SZülni? Pedagógusainknak, sért nem történt teljes erőfemert minden évben körűibe- szítás. Még jobb munkára lül két hónap előkészítési van szükség és nem kell félnépünk megbecsülését érde melték ki. A Központi Vezetőség márciusi határozata idő áll rendelkezésükre. Job- n> a jó módszerek átvételétől. után rendezték fizetésüket és nyugdíjaztatásukat. Sok szegedi általános- és középiskolában javultak a tanítási _,., , ,, ., „„, * un, , , »t i •• • „1 nul figyelembe' kell venni azt feltetelek. Napközi otthono- , ban ki kellett volna használni ezt az időt. Mindezek mellett feltétlekat és tanulószobákat létesí tettek, hogy a munkás- és parasztszülök gyermekeivel az egészséges törekvést, ami az első és a többi kerület általános iskoláiban is megtaValamennyi iskolai pártszervezetünk sürgősen vizsgálja felül saját munkáját. Keressék meg a kapcsolatot a munkás- és parasztszülőkkel, esetleg a kerületi ianTiímlnyr^eredíiényekért kel közösen családlátogatásra is, de ezt az iskolai és kerületi pórtszervezeteink kell, hogy elősegítsék. Az a sokirányú lehetőség és segítség, amit az általános- és középiskolák nyújtanak a munkás- és parasztszármazású tanulóink számára, csak akkor lesz eredményes, ha ők maguk is szorgalmasan tanulnak, állhatatosan küzdenek a jobb rasz,u>zuiu<t>. gjíeiinwiMíívci. a , riaovnhh folvilácmriin cicuura.jcncji, tanítási idő után is tudjanak leható. Egyre eredményeseb- ™ ' lenuagosito ha elsősorban ők maguk tör j 1*1. mj ben iavítiák a tanuló sznhák- munKdt vegezzeneK. Magya- arra hnov a len. foglalkozni a nevelők. Ebben a tanévben több és jobb felszerelést kaptak az iskolák kormányzatunktól, hogy még jobb legyen a tanítás. Mindezek a könnyítések, kedvezőbe lehetőségek, jobb tanítási feltételek a munkás- és parasztszülők gyermekeinek magasabb szintű tanulmányi eredményeiben is kifejezésre kell, hogy jussanak. Altalános és középiskoláink nevelőtestülete fontos feladatának tekinti a munkás- és parasztszármazású tanulók szervezett támogatását. Sokat javult ebben a tanévben a szülőkkel való jó kapcsolat megteremtése. A Tömörkény Leánygimnáziumban például minden végző munkás-paraszt száregyes feleletet osztályoznak mazásű tanulók közül 43.6% ben javítják a tanuló szobák- '»""*««• magya- rekednek arra, hogy a leg. ban és napközi otthonokban razzak m,e8 a nevelők, hogy jobb tanu]ók legyenek ÍZStSSukSTS^ meSifaSr^ria^: f Alta;ános- és középiskolai íoglaSS eredménye lett mértékben felelősek és feli- tanurainkat lelkesítse az a hogy az első negyedévi osz- lenül vegyék igenybe — akik tályzatok sokkal jobbak lettek az előző tanévhez képest. Ha az elégtelenek arányát vizsgáljuk, feltétlenül javulás tapasztalható az idén a Központi Vezetőség márciusi határozata nyomán az elmúlt tanévhez képest. nél szükséges — a tanulószotudat munkájukban, hogy olyan munkás- és paraszt származású gyerekek vannak bákat. A tanév első negyed- rájuk bízva, akiknek szülei évének tapasztalatai azt mu- most a szocialista társadalmi rend felépítésén munkálkodnak, akik napról napra állítják elő az életszínvonal emeléséhez szükséges javakat. Olyan szülők gyermekeitatják, hogy ott jobbak a tanulmányi eredmények. Pedagógusaink szívesen segítenek és a lehetőség is jobb Nézzük meg példaként ezekkel a tanulókkal foglala harmadik kerület általános kőzni. A tanulónak pedig, nek nevelése van rájuk bíz iskoláit. Az 1954/55. első negyedévében az összes tanú lók 24 százaléka kapott elég- k°laba Jar — legfontosabb telen osztályzatot egy, vagy feladata a tanulás és nem elakár általános, akár középis- va, akik több mint egy évtitöbb tantárgyból, míg az idei tanév első negyedévében 17.5 százaléka. Ebben a tanévben vonni, inkább serkenteni kell a szülőknek erre. Függetlenül attól, hogy a gyermek visz-e intőt haza, vagy és a tanulók munkafüzetébe kapott intőt, rovót. Nagy ez a nem. feltétlen keressék meg beírják, s ezt a szülőkkel láttamoztatják. Sokat javult a tanulók munkafegyelme. A legtöbb helyein a tanulószobákba és napközi ottnonokba olyan nevelöket állítottak. akiknek a személye biztosíték az ott tanuló munkás- és parasztszármazású hallgatókkal való foglalkozás során adódó sokrétű munka végrehajtására. Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata óla iskolai pártszervezeteink munkája nyomán a pedagógusok és a tömegszervezetek összefogása, aktivitása fokozódott a munkás és parasztszármazású hallgatók jobb tanulmányi eredményeinek elérése. a fegyelem további megszilárdítása erdekében. Jobb. kedvezőbb feltételek nyíltak és a márciusi határozat minden téren tiszta helyzetet teremlett további előrehaladásunkhoz. Az általános- és középiskoláink első negyedévi tanulmányi eredménye azonban — különösen a munkás- és parasztszármazású hallgatóknál — nem tükrözi azt a fejlődést. amit a Központi Vezetőség márciusi határozáa nyemán életünk egyéb területén elértünk. Szeged éltalános iskoláiban lz összes tanulók 53.7 százalékát teszik ki a munkás- és parasztszármazásúak. Ebből dicséretben — az 1955/56-os tanév első negyedévében — 10.3 százalék részesült, míg figyelmeztetést, intőt, róvót összesen 38 százalék munkásakik százalékarány. A Központi időnként a nevelőket, Vezetőség márciusi határoza- . , Iáért az élet más területén szívesen adnak jotanacsot. A jobban harcolnak a kommu- tapasztalat azt mutatja, hogy nistálk és a jövőért felelőssé- p>éldául az Alkotmány Ter63. zed óta egy új világ gazdaságát teremtik meg. Nagyobb felelősségérzettel dolgozzanak pedagógusaink, mert olyan embereket kell nevelniök ezeknek a szülőknek gyermekeiből, akikre az a nagy történelmi feladat vár, hogy hazánkban felépítsék a kommunista társadalmat. Fájdalmas a hír: Komócsin Illés elvtárs, népi rendőrségünk többször kitüntetett nyugdíjas alezredese, a szegedi munkásmozgalom veterán harcosa hosszú szenvedés után 1956. január 20-án este meghalt. A betegség, a halál elszólította tőlünk: egy harcos élet, egy harcos szív szűnt meg dobogni. Komócsin elvtárs ifjú erővel, a jobb életbe vetett hit19 éves korában, 1917-ben a Novara cirkáló matrózai közé Pólában. hogy a keletről jövő forradalom tüzét szítsák, lángralobbantsák. 1919-ben az elsők között volt, aki beállt a Vörös Hadseregbe és mint a nagykani1 zsai városparancsnok helyettese dolgozott a Tanácsköztársaság ideje alatt. Szomorú, keserves esztendők következtek a Novara cirkáló parancsnokának, Horthynak 25 esztendős fasiszta uralma alatt. Komócsin Illés elvtársat a Horthypribékek letartóztatták, a Margit körúti fegyházban kínozták, majd 36 hónapra internálták Zalaegerszegen. Kiszabadulása után rendőri megfigyelés alatt volt; üldöztetése miatt sokszor el kellett hagynia Szegedet. Az ország különböző városában kereste meg családjának ke* nyerét mint cserepező. De egy pillanatig sem rettent meg a reakció szörnyűségei idején, tovább küzdött a munkásmozgalomban a magyar dolgozók, az elnyomott magyar nép igazságáért, felszabadulásáért. 1944 tavaszán a német fasiszták a szegedi munkásmozgalmi harcosokkal együtt őt is elhurcolták. A harcos életű Komócsin IUés elvtárs végigszenvedte az internálótábor borzalmait. A felszabaduláskor visszakerült Szegedre. ö alakította meg városunk népi rendőrségét, majd az ország különböző helyein, legutóbb Budapesten dolgozott rendőrségünk szolgálatában. Korábbi küzdelmes élete felőrölte egészségét és 1953 óta betegeskedett. Az elmúlt 16 hónapban szegedi klinikán feküdt; önfeláldozó orvosai, ápolói nem tudták gyógyíthatatlan betegségét leküzdeni. Komócsin Illés elvtárs ne* vét a szegedi munkásmozgalom örökre megőrzi. A párt katonája volt több mint három évtizeden keresztül — mélységes kegyelettel adózunk most emlékének. A párt és a szegedi dolgozók saját halottjuknak tekintik Komócsin elvtársat. Kedden temetik Komócsin Illés elvtársat. Kedden délelőtt ravatalozzák fel a városi tanácsháza előtt, koporsóját délután két órakor viszik a Belvárosi temetőben lévő díszsírhelyhez. Alaposan kiúsztak magukat és elbágyadva heverésztek, most lustán lépkedtek a parton, gondolataikkal eltelve. De minden pillanatban készek voltak félszavakból is megérteni egymás bonyolult eszejárását. Csak a nagyon öreg házasfelek és az igazán szerelmesek képesek erre. Ezt nevezik két ember egyesülésének. A két egyesült ember közben rugdalta a rögöket és Mária megfutamodott egy kajlaszarvú tehéntől, mely újabb legelőt keresve megállt egy dombocskán és rosszkedvűen elbődült. Pista hirtelen megállt és lefelé mutatott. dott be egy mellékútra. Ez az utca vezetett a temetőbe. Útközben elcsendesedett és mikor a lány meglátta, hová vezette a fiatalember, megfogta kezét. Így léptek be a múlandóság otthonába. Mint két tiszta gyermek. Pista megkereste Apja sírját és rámutatott. — Nézd, Anya egész — Mit gondolsz, mikor jön el az kertet varázsolt ide. idő, hogy arra lefelé is megnyíljanak az utak? Mária elgondolkodott. — Jó lenne, minden proletár a mi testvérünk. Ilyen apró megjegyzésekkel kísérték útjuk mentén a látnivalókat. A Múzeumnál büszkén nézték a két új oldalszárnyat. Nem hagyták figyelmen kívül a plakátokat sem. Belenéztek a kirakr tokba, és megnézték, hány óra. Eg: szóval felfedeztek közösen minden apró és nagyobb dolgokat s köznap megjegyzésekkel kísérték. — Két ismeretlen ember sétálgat így, láthatóan nagyon fiatalok és nem egy idősebb nénike nézett rájuk dohogva ..Ezek a fiatalok, csak úgy együtt mászkálnak. Mi mindent elkövethetnek. Bezzeg az ő idejében", stb. Pista határozott céllal kanyaróCsendesen és álmodozva álltak egy ideig, majd szótlanul elindullak haza. — Tudod kislány, — mondta halkan az úton a fiú —, most tulajdonképpen szembenéztem Apámmal. Figyelj ide, hallasz most valamit, tudom, megértesz. — És elmondta, miként vette el Apjától a pénzt, mi célra s Apa hogy bánkódott. Ügy halt meg, hogy becstelennek tudta fiát. — Nagy adósságot kell ledolgoznom, most megfogadtam magamnak, hogy sohasem gondolok arra, nekem mi kell. Szeretem a munkámat, szeretem ezt a várost, ahol születtem, szeretem az embereket, akik akármilyenek is, de igyekeznek harcolni a jobb napokért. Szeretlek téged, hűséges fegyvertársad leszek és szeretem otth ~"mat, Anyát, Gizát a gépészt, M, kát, Károlynét, az a nem becsületesek. Nem knct őket J6vő vasárnap a „Délmagyarország" szerkesztősége fogadást tart a Magyar Sajtó Napja alkalmából A ..Délmagyarország' szerkesztősége a Magyar Sajtó Nap' ja alkalmából január 29-én. vasárnap délelőtt 10 órakor az MSZT klubhelyiségében (Horváth Mihály u. 3.) jogadást tart. .4 „Délmagyarország' olvasóinak; levelezőinek, munkatársainak e baráti találkozóján a szerkesztőség értékes ajándékok* kai jutalmazza a legjobb levelezőket. Új könyvek kiadására készül a Tiszaiáji Magvető Alig tíz. hónapja, hogy a Ma- jnányok ápolása mcllcH clsőgyar Írók Szövetsége szegedi sorban az új életünket híven csoportjának könyvkiadója, a ábrázoló művek kiadását tekinti Tisza.táji Magvető megkezdte a Tiszatáji Magvető legfontoműködését és máris nagy üsz- sabb feladatának. Már készül a tönzést jeleni az írók, költők nyomdában Somfai László szemunkájában. Móra Ferenc Han- gedi tanárnak a „Viharban cínibál című kisregénye, Lődi Fe- mű regénye, amely a felszaba* rrne Érlelő évek című verses- dulás utáni életünknek, az álkötete, Dér Endre Első próba alakuló magyar társadalomnak című ifjúsági regénye és Tömör- a tükrét adja egy munkásból kény eddig ismeretlen műveiből lett tanárnő éleién keresztülj összeállított „Föltetszik a haj- Sok érdekes mű készül most. nal" című könyv kiadása óta Szelesi Zoltán, a Móra Ferenc 14 mű érkezett be. A lektorok Múzeum munkatársa Szeged már írás közben segítséget nyáj- felszabadult képzőművészetéről toltak a szerzőknek. Az irodai- állít össze kiadványt. Petrovácz mi alapból egy-egy mű meg- István, Németh Ferenc és Andírásához szükséges tanulmányok- rás Sándor fiatal szegedi költők ra ösztöndíjat biztosítottak. versesköteteiken. Dér Endre Rövidesen napvilágot lát a regényének második kötelén T,,, ....... .. „ . .. „ dolgozik. Egy fiatal szegedi la„Délalföld, mesék crn.u gyuj- ^ Móra Ferpn(.cl. a pubIi(.is. temény és a „Csongrád megyei fogja beinutalni vezércikkem daloskönyv". A haladó hagyó- kérésziül. megfogni, nyíltan sohasem. Törvénytisztelök. betartják a rendeleteket, dolgoznak, de ahol lehet, mindig elvesznek valamit. Egy intézkedésből a szívet, egy aktából a pontot. Érted, mire gondolok? Ezeket kellene megváltoztatni, micsoda nagy feladata ez korunknak. — Pista, sokat gondolkozom rólad. Azt hiszem, semmi akadálya, hogy mi ketten megpróbáljuk ezt. Hogy nekünk is, másoknak is szebb legyen. Az utolsó szavakat egészen halkan ejtette ki, s Pista gyöngéd ujjakkal felemelte a lány állát. Egy pillanatig nézték egymást. — Együtt megyünk Marcsi, mindég együtt. Távolról zúgott a város, az utcai lámpákat felgyújtották. S a korzón, a főtéren feltűntek itt is, ott is a csőnadrágos, művészhajas, rikító ingű jampecck. A kivételek. Akik tékozolják életüket s lidércek után futnak. De íj társadalom nem ingovány, elfújja e lángokat s egyenesre vasalja ezeket a csőnadrágokat. El fognak tűnni lassan, ahogy erősödik életünk, hiszen nem egyebek ezek a jampecek megtévedt ifjaknál. Nikodémusz úr jött ekkor s a két fiatalt messziről üdvözölte. Fontoskodva vitte aktatáskáját s úgy lépkedett a kövezeten, mint aki sürgős ügyeket intéz. Menj csak vén madárijesztő, gondolta Pista s félmosri"1" 1 utánanézett. Szeged, 19!>5. u* áu (Vége.j egész vállalatot s ezt a várost. Ertüls fogok élni. Én, semmi vagyok. Senki sem tudhatja nálam jobban, hogy az ember semmit sem ér önmagában Hazafelé tartottak. Pista egyre Apával foglalkozott s most úgy érezte, tiszta a lelkiismerete. Majdániék háza előtt felocsúdott mély megillctődöttségéből. Váratlanul ezt kérdezte: — Tudod mi erösebb a halálnál? — A szerelem. — A szerelem elmúlik. Először legyőzi a kötelesség, aztán a betegség. Nem, van más, ami tényleg erősebb a halálnál. Nem találod ki? Mária törte fejét, majd megrázta fekete fürtjeit. — Nem tudom. — A becsület. — Mondta a fiatalember. — Ez túléli az embert, ez halhatatlan. — Igen. — Mondta a lány. — Enélkül nem is érdemes élni. A becsület olyan, mint a jó talaj, amibe ha belevetik az elhatározás magját, hát csodálatos teremtmények nőinek elő. —•' Tudod, mi jutott most hirtelen eszembe? Az, hogy sok minden azért megy nehezen, vagy sehogysem nálunk, itt a városban és az egész országban, mert sok- unnak