Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-22 / 19. szám

2 Vasárnap, 1956. január Tt. Rákosi Mátyás elvtárs lelszélalása a SZOT VIII. teljes üléses (Folytatás az 1. oldalról.) készülteket és az eredmény az, hogy egyetlen varrógépre, amelyet eladunk, 27 munkaóra díját kell ráfizetnünk, különben nem vennék meg emelésével a népjólét emeSéés rengeteg hasonló esetünk sére fordíthatnánk. van. Mivel nem emeltük megfelelően az ipar technikai színvonalát — kezdünk elmaradni más vonalon is. Fejleszteni kell géptípusainkat Kara elvtárs, a MÁVAGbói elmondotta, hogy a 270 lóerős Lokomobil korszerűsítésén dolgoznak. Ez a lokomobil 20 évvel ezelőtt még új gép volt és ezt azóta szakadatlanul gyártottuk. A felszabadulás utáni években megvették ezeket, azonban most már közlik velünk: kedves barátaink, ez a géptípus elöregedett, ilyen régi gépeket. nem vásárolunk. Ha nem modernizáljátok, akkor a legnagyobb sajnálatunkra nem fogjuik megvenni ezeket. Kara elvtárs bejelentése mögött az áll, hogy a modernizáláson még csak törik a fejüket. (Derültség.) S ez száz meg száz egvéb gyártmányra is vonatkozik. Vannak nekünk természetesen nagyszerű új gépeink ts, például a szerszámgépek, vacuumtechnikai berendezések. amelyek belföldön, de külföldön is nagy keresletnek örvendenek — sajnos azonban nom ez a többség. Amíg belföldön nagy áruhiány volt, s külföldön, főleg a népi demokratikus országokban, s a Szovjetunióban folyt a háború utáni újjáépítés, még ment a dolog, de most kezd — elsősorban külkereskedelmi vonalon — jelentkezni az elmaradás. A Kandó villamos mozdonyok például 40—45 évvel ezelőtt szerte a világon olyan kapósak voltak, mint a meleg cipó: szállítottunk ÉszakOlaszországnak, Svájcnak, Franciaországnak ts villamos mozdonyokat, de közben elöregedett ez a típus, s ma már szó sincs villamosmozdonyok exportjáról. Az elvtársak bizonyóra sokat hallanak a dieselesitésről. A Diesel-motorokat a kapitalista államokban és tegyük hozzá: a Szovjetunióban is rohamosan korszerűsítették. mi pedig meg körülbelül ott tartunk, ahol 10—15 évvel ezelőtt, ez pedig ma már édeskevés. S vagy gondoljanak az elvtársak a műanyagokra. Ami ezen a téren történik — az egyszerűen tűrhetetlen. A tőkés országokban, a Szovjetunióban, a Német Demokratikus Köztársaságban hétmérföldes léptcikkel menteik előre, r.emcsak a textiliákhoz, de még a nehézipar gépeihez is egyre több műanyagot használnak fel — mi pedig ezen a téren rendkívül el vagyunk maradva. Ugyanez vonatkozik a munkaigényes termelési folyamatok gépesítésére is. Ez az elmaradás a külkereskedelemben jelentkezik a legégetőbben, mert ott a világ legmodernebb iparaival vagyunk kénytelenek versenyezni. Ha nem tartunk lépést a technikai haladássa', akkor ml is úgy járunk, ahogy a közmondás mondja: „Szemesnek áll a világ, vannak alamizsna" — s ebben az esetben mi lennénk a vakok. Ilyen körülmények között természetesen az életszínvonalat Ezért tehát arra kérem a Szakszervezetek Országos Tarácsa VIII. teljes ülését, hogy ezt a kérdést űj szemszögből nézze. Nézze úgy, mint legégetőbb kérdésünket, mint előrehaladásunk döntő láncszemét. Meg vagyok győződve, hogy ha egy ilyen fontos testület, amelynek részvevői közvetlenül a termelés frontján dolgoznak, ezt megérti, tud változást is hozni. Sokat várunk ezen a területen is a szakszervezetek munkájától. Egyetértek azzal, hogy az ipar feladatait csak akkor lehet megoldani, ha a munkásegészségügyi intézkedéseket, a szociális ügyeket, a balesetelhárítás, a szabadságok, a munkásüdültetés kérdéseit sem lehetne tovább emelni, a szakadatlanul szem előtt tartlakásviszonyokat javítan;, népünk művészeti, kulturális igényeit kielégíteni. Éppen ezért az ipar műszaki fejlesztése döntő kérdés. Amint mór emiitettem, sem a beszámoló, sem az elvtársak eddigi felszólalásai nem tükrözték a feladat óriási jelentőségét. Márpedig, ha a szakszervezetek és az ipar vezetői nem látják, hogy itt fordulatra van szükség, hogy teljesen új kérdésről van szó, amely a tizenegy esztendős újjáépítés és termelés után újfajta követelményeket támaszt, akkor nem is lesznek képesek megvalósítani ezeket a feladatokat. Mi milliárdokat költöttünk új gépeikre, korszerű gyárak építésére és elértük, hogy iparunk egy része ma modern, iparunk másik része azonban még rendkívül elmaradt, Horváth elvtárs például ei-, mondotta, hogy az RM-nél. a durvahengerműben olyan gépük is van, amelyet ötven évvel ezelőtt ócskavasként vettek, tehát már akkor is régi volt. Az elvtársak tudják, hogy kazánjaink jó része hatvan esztendős. Azóta óriási méretekben fejlődött a technika. Ezeket a dolgokat természetesen beruházásokkal kell pótolnunk, új gépeket kell beszereznünk. De szóvá kell tennünk azt is. hogy még hallatlanul sok ki nem használt lehetőség van gyárainkban. S erről igen keveset beszélnek. Ez a szellem a régi. a novemberi határozatok előtti szellem. S ezt meg kell változtatnunk. Törje a fejét minden kommunista igazgató és művezető, s hozzátehetem, párttag és pártonkívüli munkás, hogy miként lehet az elmaradottságból minél gyorsabban kikerülni. juk. Minél több figyelmet fordítunk a szociális és munkavédelmi kérdésekre, annál könnyebben oldhatjuk meg termelési feladatainkat — beleértve a műszaki elmaradás behozását. Márpedig semmi okunk sincs az elmaradásra! A mi technikai értelmiségünk nem rosszabb, mint a tőkéseké, s mint a többi népi demokratikus államé. A mi munkásosztályunk szaktudása nem roszszabb, sőt egyben-másban jobb, mint az újabban iparosodó országoké. Minden lehetőségünk megvan tehát arra, hogy ezt a nagy feladatot megoldjuk, ie A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv teljesítéséről binált cserzésű talpbőrök gyártását. Az élelmiszeripar termelése 1955-ben az 1954-hez képest 6.7 százalékkal növekedett. (Folytatás az 1. oldalról) kezdte meg az üzemszerű termelést. , Az építőanyagipar éves termelési tervét túlteljesítette Számos élelmiszeripari térés 16.5 százalékkal többet ter- mékből — többek között kernelt, mint 1954-ben. 1955-ben nyérből, péksüteményből, kol1.2 miliői tonna cementet bász- és szalonnafélékből, termeltek, 24.1 százalékkal szalámiból, különféle gyütobbet, mint 1954-ben és 5.4 mölcskonzervekből, sörből — százalékkal többet, mint amennyit az éves terv előírt. A téglatermelés 1.2 milliárd darab volt, 5.3 százalékkal több, mint az 1954. évi. Jelentősen emelkedett az üvegtermelés is. 1955-ben üzembehelyezték a Tokodi Üveggyár új csőhúzóberendezését és a Salgótarjáni Üveggyár IV. számú hutacsarnokát. lényegesen többet termeltek, mint 1954-ben. Az év folyamán több élelmiszeripari üzemet helyeztek üzembe, illetőleg bővítettek. Az építőipar 1955. évi termelési tervét — a tervezettnél kevesebb munkással — teljesítette. Az előzetes számítások szerint az állami építőipar tervteljesítése 104 A könnyűipar éves terme- százalék, a szövetkezeti építőipar tervteljesitése 105 szazalék. Az egyes minisztériumokhoz tartozó építőipari vállalatok tervteljesítése — az előzetes adatok szerint — a kölési tervét túlteljesítette és a cikkek legnagyobb részénél a termelés meghaladta az 1954. évit. 1955-ben a könnyűipar többek között 237 millió négyzetméter pamutszövetet, 'TttozTvnlt20 millió négyzetméter gyap- • j üsző vetet, 20 millió négyzet- ^pitesugyt Minisz méter selyemszövetet, 12.3 millió pár bőrcipőt gyártott. A pamutszövet termelés 4.4 százalékkal, a gyapjúszövet termelés 20.2 százalékkal, a selyemszövet termelés 22.7 százalékkal, a bőrcipő termelés 15.7 százalékkal volt több, mint 1954-ben. Jelentősen bővült az év folyamán a cikkük választéka. 1955-ben megkezdte a könnyűipar a fehérített szulfitcellulóze üzemszerű gyártását, fokozták a krepptalpű csak akkor, ha a gazdasági! cipők termelését és a talpbő Uj módszerekkel kell dolgozni Ha az elvtársak nem értek meg. hogy itt most új módszerekkel kell dolgoznunk, nem úgv. mint tavaly, meg sában. Hiszen azok az összegek, amelyeket mi árkiegyenlítés címén a drágán, anyagpazarlással, nem szépen kétavaly előtt, akkor továbbra szített, korszerűtlen exportis egy helyben fogunk topogni és még jobban elmaradunk. S ez az elmaradás már most is erősen érezteti ha'ását az életszínvonal alakulááruink után fizetünk, bizony hatalmas összegekre rúgnak. Ezeket az összegeket pedig az ipar műszaki színvonalának vezetőink — miniszterektől a művezetőkig, és természetesen párt- és szakszervezeti vezetőink is — megértik, hogy itt nem egyszerűen az eddigi munkának, az eddigi munkaversenvnek, munkamódszer átadásának a folytatásáról van szó. hanem komoly fordulatra van szükség! Valahogyan fel 'kell ébrednünk abból a kényelmességből, amelyhez az elmúlt tízesztendő alatt hozzászoktunk. Egyébként nem akartam az elvtársakat zavarni (derültség), de minthogy láttam, hogy ez a kérdés háttérbe szorult kérem, hogy ebben a szellemiben szóljanak hozzá és a határozati javaslatot is alakítsuk át ebben a szellemben. Az olyan alacsony előirányzat, imint a termelés ez évre 1 eivezett hat százalékos növekedése. amely a korábbi évek fejlődéséhez képest — mondjuk meg — kevés, I amely alacsonyabb, min; bármely más népi demokratikus ország előirányzata, szintén egyik mutatója e bajnak, iparunk elmaradottságának. Ezt kell most minden erővel behoznunk és megmondom, hogy be is fogjuk hozni! A párt nem fog addig nyugodni és nem hagyja megnyugodni iparunk vezetőit és hozzáteszem, a szakszervezeti vezetőket sem (hosszantartó. lelkes taps), míg ezt a kérdést közös erővel meg nem oldjuk — és meg fogjuk oldani! (Hoszszantartó, lelkes taps, amely ütemessé válik.) rök tartósságát növelő kom- szükségleteit. térium 106.8 százalék Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 107.8 százalék Város- és Községgazdálkodási Minisztérium 101.1 százalék Az építőipar 1955-ben nagyszámú ipari-, köz- és egyéb épületet fejezett be és adott át rendeltetésének, de kevesebbet, mint amennyit a szerződések szerint be kellett volna fejeznie. Az építőipari szövetkezetek 1955-ben sem elégítették ki kellő mértékben a lakosság Mezőgazdaság A mezőgazdaság az elmúlt (kukorica nedvességtartalma a évben a párt és a kormány szokásosnál nagyobb volt. határozatainak megfelelően Az állami gazdaságok és a jelentős támogatást kapott, termelőszövetkezetek 1955. 1955-ben az előzetes számi- évi termésátlaga — a gépi tatások szerint a mezőgazdasá- ]a}művelés és a jobb növényk összege ál- ápolás eredményeként — a gi beruházások összege lami erőből — mintegy 2.4 milliárd forintot tett ki. A termelőszövetkezetek 15 százalékkal több hosszú- és középlejáratú hitelt és csaknem háromszor annyi V'SWH nem térítendő állami támogatást kaptak, mint az előző evben. Belügyminiszteri rendelet a külföldön élő magyar állampolgárok összeírásáról és állampolgársági jegyzékbe vételéről A Magyar Népköztársaság teszi, hogy a magyar állarnpolbrlilgyminisztere 1956. január gársaguknt rendezhessék, illető11 -éu 2(1956.) I. 11/R. M. szánni leg a korábbi magyar állampolrcudelelct adolt ki nz állandóan gúisági törvények alapján elhiiltüldön lakó magyar állam- vesztett magyar állampolgársápcilgárok összeírásáról és állam- gukat kedvezményes úton \ iszpulgársági jegyzékbe vételéről. szanyerhessek. Az elmúlt évtizedekben, kiilö- \ rendelet lehetővé teszi, nősen az első \ ilágbáboró után hogy olyan érvényes magyar súlyos gazdasági válságból ere- ,-,ti okmányt (útlevelet) kapjadö munkanélküliség követkéz- amelynek segítségével kiiltében, salamint a horthy-fasiz- földön utazhatnak és az érvéinus idején a faji és polilikai üldözlelél elől menekülve, továbbá a második világháború eseményei, sok magyart arra kényszeritettek, liogy elhagyják szülőföldjüket. A Magyar Népköztársaság kormánya ezzel a rendelettel n külföldön óin magyarok segitséMintegy 100 elttadást rendez a M csurin agrártudományi egyesület a szovjet mezőgazdasági héten A február végén kezdődő szovjet mezőgazdasági hét alkalmából a Micsurin Agrártudományi Egyesület budapesti szervezete és 52 vidéki csoportja mintegy 100 előadást rendez. Az előadásokkal kapcsolatban a gyakorlati szakemberek és a termelésben élenjáró dolgozók bevonásával megvitatják, hogyan lehet a szovjet módszereket a mi vinyes szabályok betartása mcl- szonyaink között a gyakorlatlelt a Magyar Népköztársaság ban a legeredményesebben területérc is hazatérhetnek. Az összeírással és a jclenlkealkalmazni. A vidéki előadásokon elsősorban a tájegység legfontosabb mezőgazdasági zéssel kapcsolatosan felvilágosító- problémáival kapcsolatban sokat külföldön az illetékes vitatják meg, hogyan lehet a magyar külképviseleti belföldön pedig a h (tére kíván lenni és lehetővé nisztérium ad. hatóság, szovjet módszerek alkalma•lücymi- zásáva'I emelni a termésátlagokat, 1955-ben az előző éveknél nagyobb ütemű volt a mezőgazdaság gépesítése. Az év folyamán a mezőgazdaság közel 6.500 traktort, ebből 2500 uni verzá 1 - trák tort, közel 400 arató-cséplőgépet, 1100 cséplőgépet, 600 kévekötőaratógépet és számos más mezőgazdasági gépet kapott. Az öntözött terület húszezer katasztrális holddal növekedett. Jelentősen segítették a mezőgazdaság fejlődését a mezőgazdaságba irányított szakemberek. A Magyar Dolgozóik Pártja Köziponti Vezetőségének 1955 júniusi határozata után iközel 1200 pártmunkás és szakember ment a városokból falura, a falusi politikai és gazdasági munka megjavítására; közülük több mint 400 a termelőszövetkezetekben dolgozik. A mezőgazdaság szocialista szektora 1955-ben gazdaságilag és szervezetileg tovább erősödött. 1955. év folyamán csaknem hatvanezer családdal, mintegy 350.000 katasztrális hold területlel gyarapodtak a termelőszövetkezetek. Az év végén a mezőgazdaság szocialista szektorának szántóterülete az ország szántóterületének több mint egyharmadát, tette ki. A mezőgazdaság 1955. évi termelési eredményei általában kedvezőek voltak. A legtöbb szántóföldi növény 1955. évi terméseredménye felülmúlta az előző öt év átlagát. 1955-ben 26.8 millió mázsa kenyérgabonát, 7.9 millió mázsa árpát, az előzetes számítások szerint 29.2 millió mázsa kukoricát, 20.8 millió mázsa burgonyát, 22.2 millió mázsa cukorrépát takarítottak be. A rizsre rendkívül kedvezőtlen időjárás és egyéb okok folytán lényegesen kevesebb volt a rizstermés, mint a korábbi években. A csapadékos időjárás követi keztében a gabonafélék és a legtöbb növénynél jelentősen meghaladta az egyéni gazdaságok termésátlagát: többek között kenyérgabonából az állami gazdaságok közel 40 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 20—25 százalókkal —. árpáiból az állami gazdaságok 20 százalékkal. a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 10 százalékkal értek el magasabb termésátlagot, mint az egyéni gazdaságok. A Ikapás növények közül különösen a burgonya és a cukorrépa termésátlagai voltak kedvezőek. Az 1955. évi szőlő- és bortermés lényegesen több volt, mint a korábbi években, a csapadékos időjárás következtében azonban a minőség gyengébb volt, 1955-ben szinte valamennyi gyümölcsfajta termése meghaladta az előző évek színvonalét. A kapásokat későn takarították be s ez késleltette az 1955. évi őszi munkálatokat. Az állattenyésztés színvonala 1955. évben emelkedett. A sertésállomány gyors ütemben nőtt és 1955 októberében meghaladta a 8 millió darabot. A jó kukoricatermés lehetővé tette a sertéshízlalás fokozását. A termelőszövetkezetek 1955-ben 30 százalékkal több sertést állítottak hízóba, mint 1954-ben, de a jó taikarmánytermés lehetőségeit még nem használták ki megfelelően. Fejlődött a szarvasmarhatenyésztés is. A szarvasmarha-állomány és ezen belül a tehénállomány növekedett. Az egy tehénre jutó tejhozam különösen a mezőgazdaság szocialista szektorábarf emelkedett. Az állami gazdaságok közel 13 millió literrel több tejet termeltek és adtak közfogyasztásra, mint az előző évben. A juhállomány az előzetes számítások szerint 1955-ben több mint 200 ezer darabbal nőtt. Az 1955. évi baromfiállomány nagyobb volt, mint az előző években és nagyobb a felszabadulás előtti évek Atlagánál. Baromfiból — a mezőgazdasági lakosság nagyobb fogyasztása mellett — 441 vagonnal több volt a begyűjtés, mint 1954-ben. A gépállomások 1955-ben 8 millió normálhold traktormunkát végeztek, 1.3 millióval többet, mint az előző évben. A szántás-vetési munkák mellett nagyobb segítséget adtak a növényápolási és betakarítási munkákban: közel 50 százalékkal több gépi kapálást, négyszer annyi gépi kaszálást végeztek és 22 százalékkal nagyobb területen takarították be a gabonaféléket, mint 1954-ben. A tervezett traktormunka mennyiségét azonban a gépállomások csak 98.6 százalékra teljesítették. A traktorokat kevésbé használták, ki, mint 1954-ben. Az őszi idényben a gépállomások több mélyszántást végeztek, mint az elmúlt év azonos időszakában, de a munka hagy részét késve végezték el. Az állami erdőgazdaságok többet érdesítettek és fásítottak. mint az előző években. Az év folyamán erdősített terület több mint háromszorosa az évi vágásterületnek. A mezőgazdasági termények 1955. évi begyűjtése általában eredményesebb volt az előző évinél. A legtöbb cikkből a begyűjtési tervet túlteljesítették és a begyűjtött mennyiség — a zab, a napraforgómag és a nyersrizs kivételével — meghaladta az 1954. évit. Az 1953. évi begyűjtési tervet kenyérgabonából 6.3 százalékkal, árpából 8.7 százalékkal, zabból 9.6 százalékkal túlteljesítették. A begyűjtött kukorica mennyisége az 1954. évinél lényegesen több, a tervezettnél valamivel kevesebb volt. A borbegyűjtés tervét 33 százalékkal teljesítették túl. 1955. évben valamennyi fontosabb vágóállatból és állati termékből többet gyűjtöttek be, mint 1954. évben. Az éves begyűjtési tervet vágósertésből 9.5 százalékkal, tejből 8.9 százalékkal túlteljesítették, vágóborjúból, baromfiból és tojásból kevesebb volt a begyűjtés, mint amennyit a terv előírt. Közlekedés — hírközlés A közlekedés 1955. évi áru- és személyszállítási tervét túlteljesítette. Vasúton 7 százalékkal, tehergépkocsi n 6 százalékkal több árut szállítottak, mint 1954-ben. 1955ben a vasút és a villamosok utasforgalma az előző évhez viszonyítva lényegesen nem változott, városi autóbuszon 11 százalékkal, távolsági autóbuszon 20 százalékkal, hajón 19 százalékkal utaztak többen, mint 1854-ben. 1955-ben tovább fejlődött a közlekedés. Többek között 35 új mozdonyt, 285 új vasúti teherkocsit, 1600 új tehergépkocsit, 262 új távolsági autóbuszt, 1 Duna—tengerjáró hajót állítottak forgalomba. Az év folyamán a budapest— szolnoki vasútvonalon újabb 40 kilométeres, a budapest— hatvani vonalon 14 kilométeres önműködő térközibiztosító berendezést létesítettek. Négy vasútállomást korszerű, vágányfoglaltságot is jelző biztosító berendezéssel láttak el. Megnyitották a forgalom számára az újpesti összekötő vasúti hidat és több új közúti hidat is. A távolsági autóbuszhálózat. közel 1200 kilométerrel nőtt, 225 községet és települést kapcsoltak be a rendszeres autóbuszforgalomba. A vasúti pályafenntartás és a gördülőállomány felújítása és karbantartása jelentősen — dc nem az előírt mértékben — javult. A posta forgalma az elmúlt évhez képest általában emelkedett. A távbeszélő-szolgá'at korszerűsítésére két új automata, több új félautomata központot helyeztek üzembe. Budapesten több központ állomásbefogadó-képességét növelték. (Folytatás a 3. oldalon.l