Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-22 / 19. szám

2 Vasárnap, 1956. január Tt. Rákosi Mátyás elvtárs lelszélalása a SZOT VIII. teljes üléses (Folytatás az 1. oldalról.) készülteket és az eredmény az, hogy egyetlen varrógépre, amelyet eladunk, 27 munka­óra díját kell ráfizetnünk, különben nem vennék meg emelésével a népjólét emeSé­és rengeteg hasonló esetünk sére fordíthatnánk. van. Mivel nem emeltük megfelelően az ipar technikai színvonalát — kezdünk elma­radni más vonalon is. Fejleszteni kell géptípusainkat Kara elvtárs, a MÁVAG­bói elmondotta, hogy a 270 lóerős Lokomobil korszerűsí­tésén dolgoznak. Ez a loko­mobil 20 évvel ezelőtt még új gép volt és ezt azóta sza­kadatlanul gyártottuk. A fel­szabadulás utáni években megvették ezeket, azonban most már közlik velünk: ked­ves barátaink, ez a géptípus elöregedett, ilyen régi gépe­ket. nem vásárolunk. Ha nem modernizáljátok, akkor a legnagyobb sajnálatunkra nem fogjuik megvenni ezeket. Kara elvtárs bejelentése mö­gött az áll, hogy a moderni­záláson még csak törik a fe­jüket. (Derültség.) S ez száz meg száz egvéb gyártmányra is vonatkozik. Vannak nekünk természe­tesen nagyszerű új gépeink ts, például a szerszámgépek, vacuumtechnikai berendezé­sek. amelyek belföldön, de külföldön is nagy keresletnek örvendenek — sajnos azon­ban nom ez a többség. Amíg belföldön nagy áruhiány volt, s külföldön, főleg a népi de­mokratikus országokban, s a Szovjetunióban folyt a há­ború utáni újjáépítés, még ment a dolog, de most kezd — elsősorban külkereskedel­mi vonalon — jelentkezni az elmaradás. A Kandó villamos mozdo­nyok például 40—45 évvel ezelőtt szerte a világon olyan kapósak voltak, mint a meleg cipó: szállítottunk Észak­Olaszországnak, Svájcnak, Franciaországnak ts villamos mozdonyokat, de közben el­öregedett ez a típus, s ma már szó sincs villamosmozdo­nyok exportjáról. Az elvtár­sak bizonyóra sokat hallanak a dieselesitésről. A Diesel-motorokat a ka­pitalista államokban és te­gyük hozzá: a Szovjetunió­ban is rohamosan korsze­rűsítették. mi pedig meg körülbelül ott tartunk, ahol 10—15 évvel ezelőtt, ez pedig ma már édeske­vés. S vagy gondoljanak az elv­társak a műanyagokra. Ami ezen a téren történik — az egyszerűen tűrhetetlen. A tő­kés országokban, a Szovjet­unióban, a Német Demokrati­kus Köztársaságban hétmér­földes léptcikkel menteik előre, r.emcsak a textiliákhoz, de még a nehézipar gépeihez is egyre több műanyagot hasz­nálnak fel — mi pedig ezen a téren rendkívül el vagyunk maradva. Ugyanez vonatko­zik a munkaigényes terme­lési folyamatok gépesíté­sére is. Ez az elmaradás a külkeres­kedelemben jelentkezik a legégetőbben, mert ott a vi­lág legmodernebb iparaival vagyunk kénytelenek verse­nyezni. Ha nem tartunk lé­pést a technikai haladássa', akkor ml is úgy járunk, ahogy a közmondás mondja: „Szemesnek áll a világ, van­nak alamizsna" — s ebben az esetben mi lennénk a vakok. Ilyen körülmények között ter­mészetesen az életszínvonalat Ezért tehát arra kérem a Szakszervezetek Országos Ta­rácsa VIII. teljes ülését, hogy ezt a kérdést űj szemszögből nézze. Nézze úgy, mint leg­égetőbb kérdésünket, mint előrehaladásunk döntő lánc­szemét. Meg vagyok győződve, hogy ha egy ilyen fontos testület, amelynek részve­vői közvetlenül a termelés frontján dolgoznak, ezt megérti, tud változást is hozni. Sokat várunk ezen a területen is a szakszer­vezetek munkájától. Egyetértek azzal, hogy az ipar feladatait csak akkor le­het megoldani, ha a munkás­egészségügyi intézkedéseket, a szociális ügyeket, a baleset­elhárítás, a szabadságok, a munkásüdültetés kérdéseit sem lehetne tovább emelni, a szakadatlanul szem előtt tart­lakásviszonyokat javítan;, népünk művészeti, kulturá­lis igényeit kielégíteni. Éppen ezért az ipar műszaki fejlesz­tése döntő kérdés. Amint mór emiitettem, sem a beszámoló, sem az elv­társak eddigi felszólalásai nem tükrözték a feladat óri­ási jelentőségét. Márpedig, ha a szakszervezetek és az ipar vezetői nem látják, hogy itt fordulatra van szükség, hogy teljesen új kérdésről van szó, amely a tizenegy esztendős újjáépítés és ter­melés után újfajta követel­ményeket támaszt, akkor nem is lesznek képesek meg­valósítani ezeket a feladato­kat. Mi milliárdokat költöttünk új gépeikre, korszerű gyárak építésére és elértük, hogy iparunk egy része ma modern, iparunk másik része azonban még rendkívül elmaradt, Horváth elvtárs például ei-, mondotta, hogy az RM-nél. a durvahengerműben olyan gé­pük is van, amelyet ötven évvel ezelőtt ócskavasként vettek, tehát már akkor is régi volt. Az elvtársak tud­ják, hogy kazánjaink jó ré­sze hatvan esztendős. Azóta óriási méretekben fejlődött a technika. Ezeket a dolgokat természetesen beruházásokkal kell pótolnunk, új gépeket kell beszereznünk. De szóvá kell tennünk azt is. hogy még hallatlanul sok ki nem használt lehetőség van gyárainkban. S erről igen keveset beszélnek. Ez a szellem a régi. a novemberi határozatok előtti szellem. S ezt meg kell változtatnunk. Törje a fejét minden kom­munista igazgató és műve­zető, s hozzátehetem, párt­tag és pártonkívüli mun­kás, hogy miként lehet az elmaradottságból minél gyorsabban kikerülni. juk. Minél több figyelmet fordítunk a szociális és mun­kavédelmi kérdésekre, annál könnyebben oldhatjuk meg termelési feladatainkat — beleértve a műszaki elmara­dás behozását. Márpedig semmi okunk sincs az elma­radásra! A mi technikai ér­telmiségünk nem rosszabb, mint a tőkéseké, s mint a többi népi demokratikus ál­lamé. A mi munkásosztá­lyunk szaktudása nem rosz­szabb, sőt egyben-másban jobb, mint az újabban iparo­sodó országoké. Minden lehetőségünk meg­van tehát arra, hogy ezt a nagy feladatot megoldjuk, ie A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv teljesítéséről binált cserzésű talpbőrök gyártását. Az élelmiszeripar termelése 1955-ben az 1954-hez képest 6.7 százalékkal növekedett. (Folytatás az 1. oldalról) kezdte meg az üzemszerű termelést. , Az építőanyagipar éves ter­melési tervét túlteljesítette Számos élelmiszeripari tér­és 16.5 százalékkal többet ter- mékből — többek között ke­rnelt, mint 1954-ben. 1955-ben nyérből, péksüteményből, kol­1.2 miliői tonna cementet bász- és szalonnafélékből, termeltek, 24.1 százalékkal szalámiból, különféle gyü­tobbet, mint 1954-ben és 5.4 mölcskonzervekből, sörből — százalékkal többet, mint amennyit az éves terv előírt. A téglatermelés 1.2 milliárd darab volt, 5.3 százalékkal több, mint az 1954. évi. Jelen­tősen emelkedett az üvegter­melés is. 1955-ben üzembe­helyezték a Tokodi Üveggyár új csőhúzóberendezését és a Salgótarjáni Üveggyár IV. számú hutacsarnokát. lényegesen többet termeltek, mint 1954-ben. Az év folya­mán több élelmiszeripari üze­met helyeztek üzembe, illető­leg bővítettek. Az építőipar 1955. évi ter­melési tervét — a tervezett­nél kevesebb munkással — teljesítette. Az előzetes szá­mítások szerint az állami építőipar tervteljesítése 104 A könnyűipar éves terme- százalék, a szövetkezeti építő­ipar tervteljesitése 105 szaza­lék. Az egyes minisztériumok­hoz tartozó építőipari vállala­tok tervteljesítése — az elő­zetes adatok szerint — a kö­lési tervét túlteljesítette és a cikkek legnagyobb részénél a termelés meghaladta az 1954. évit. 1955-ben a könnyű­ipar többek között 237 millió négyzetméter pamutszövetet, 'TttozTvnlt­20 millió négyzetméter gyap- • j üsző vetet, 20 millió négyzet- ^pitesugyt Minisz méter selyemszövetet, 12.3 millió pár bőrcipőt gyártott. A pamutszövet termelés 4.4 százalékkal, a gyapjúszövet termelés 20.2 százalékkal, a selyemszövet termelés 22.7 százalékkal, a bőrcipő terme­lés 15.7 százalékkal volt több, mint 1954-ben. Jelentősen bővült az év folyamán a cikkük választéka. 1955-ben megkezdte a könnyűipar a fehérített szul­fitcellulóze üzemszerű gyár­tását, fokozták a krepptalpű csak akkor, ha a gazdasági! cipők termelését és a talpbő Uj módszerekkel kell dolgozni Ha az elvtársak nem értek meg. hogy itt most új mód­szerekkel kell dolgoznunk, nem úgv. mint tavaly, meg sában. Hiszen azok az össze­gek, amelyeket mi árkiegyen­lítés címén a drágán, anyag­pazarlással, nem szépen ké­tavaly előtt, akkor továbbra szített, korszerűtlen export­is egy helyben fogunk to­pogni és még jobban elmara­dunk. S ez az elmaradás már most is erősen érezteti ha'á­sát az életszínvonal alakulá­áruink után fizetünk, bizony hatalmas összegekre rúgnak. Ezeket az összegeket pedig az ipar műszaki színvonalának vezetőink — miniszterektől a művezetőkig, és természete­sen párt- és szakszervezeti ve­zetőink is — megértik, hogy itt nem egyszerűen az eddigi munkának, az eddigi munka­versenvnek, munkamódszer átadásának a folytatásáról van szó. hanem komoly for­dulatra van szükség! Valahogyan fel 'kell ébred­nünk abból a kényelmesség­ből, amelyhez az elmúlt tíz­esztendő alatt hozzászoktunk. Egyébként nem akartam az elvtársakat zavarni (derült­ség), de minthogy láttam, hogy ez a kérdés háttérbe szorult kérem, hogy ebben a szellemiben szóljanak hozzá és a határozati javaslatot is alakítsuk át ebben a szellem­ben. Az olyan alacsony előirány­zat, imint a termelés ez évre 1 eivezett hat százalékos nö­vekedése. amely a korábbi évek fejlődéséhez képest — mondjuk meg — kevés, I amely alacsonyabb, min; bármely más népi demokra­tikus ország előirányzata, szintén egyik mutatója e baj­nak, iparunk elmaradottsá­gának. Ezt kell most minden erővel behoznunk és meg­mondom, hogy be is fogjuk hozni! A párt nem fog addig nyugodni és nem hagyja megnyugodni iparunk veze­tőit és hozzáteszem, a szak­szervezeti vezetőket sem (hosszantartó. lelkes taps), míg ezt a kérdést közös erő­vel meg nem oldjuk — és meg fogjuk oldani! (Hosz­szantartó, lelkes taps, amely ütemessé válik.) rök tartósságát növelő kom- szükségleteit. térium 106.8 százalék Közlekedés- és Postaügyi Minisz­térium 107.8 százalék Város- és Község­gazdálkodási Mi­nisztérium 101.1 százalék Az építőipar 1955-ben nagy­számú ipari-, köz- és egyéb épületet fejezett be és adott át rendeltetésének, de keve­sebbet, mint amennyit a szer­ződések szerint be kellett vol­na fejeznie. Az építőipari szövetkezetek 1955-ben sem elégítették ki kellő mértékben a lakosság Mezőgazdaság A mezőgazdaság az elmúlt (kukorica nedvességtartalma a évben a párt és a kormány szokásosnál nagyobb volt. határozatainak megfelelően Az állami gazdaságok és a jelentős támogatást kapott, termelőszövetkezetek 1955. 1955-ben az előzetes számi- évi termésátlaga — a gépi ta­tások szerint a mezőgazdasá- ]a}művelés és a jobb növény­k összege ál- ápolás eredményeként — a gi beruházások összege lami erőből — mintegy 2.4 milliárd forintot tett ki. A termelőszövetkezetek 15 szá­zalékkal több hosszú- és kö­zéplejáratú hitelt és csak­nem háromszor annyi V'SWH nem térítendő állami támoga­tást kaptak, mint az előző ev­ben. Belügyminiszteri rendelet a külföldön élő magyar állampolgárok összeírásáról és állampolgársági jegyzékbe vételéről A Magyar Népköztársaság teszi, hogy a magyar állarnpol­brlilgyminisztere 1956. január gársaguknt rendezhessék, illető­11 -éu 2(1956.) I. 11/R. M. szánni leg a korábbi magyar állampol­rcudelelct adolt ki nz állandóan gúisági törvények alapján el­hiiltüldön lakó magyar állam- vesztett magyar állampolgársá­pcilgárok összeírásáról és állam- gukat kedvezményes úton \ isz­pulgársági jegyzékbe vételéről. szanyerhessek. Az elmúlt évtizedekben, kiilö- \ rendelet lehetővé teszi, nősen az első \ ilágbáboró után hogy olyan érvényes magyar súlyos gazdasági válságból ere- ,-,ti okmányt (útlevelet) kapja­dö munkanélküliség követkéz- amelynek segítségével kiil­tében, salamint a horthy-fasiz- földön utazhatnak és az érvé­inus idején a faji és polilikai üldözlelél elől menekülve, to­vábbá a második világháború eseményei, sok magyart arra kényszeritettek, liogy elhagyják szülőföldjüket. A Magyar Népköztársaság kormánya ezzel a rendelettel n külföldön óin magyarok segitsé­Mintegy 100 elttadást rendez a M csurin agrártudományi egyesület a szovjet mezőgazdasági héten A február végén kezdődő szovjet mezőgazdasági hét alkalmából a Micsurin Ag­rártudományi Egyesület bu­dapesti szervezete és 52 vi­déki csoportja mintegy 100 előadást rendez. Az előadásokkal kapcsolat­ban a gyakorlati szakembe­rek és a termelésben élen­járó dolgozók bevonásával megvitatják, hogyan lehet a szovjet módszereket a mi vi­nyes szabályok betartása mcl- szonyaink között a gyakorlat­lelt a Magyar Népköztársaság ban a legeredményesebben területérc is hazatérhetnek. Az összeírással és a jclenlke­alkalmazni. A vidéki előadá­sokon elsősorban a tájegység legfontosabb mezőgazdasági zéssel kapcsolatosan felvilágosító- problémáival kapcsolatban sokat külföldön az illetékes vitatják meg, hogyan lehet a magyar külképviseleti belföldön pedig a h (tére kíván lenni és lehetővé nisztérium ad. hatóság, szovjet módszerek alkalma­•lücymi- zásáva'I emelni a termésátla­gokat, 1955-ben az előző éveknél nagyobb ütemű volt a mező­gazdaság gépesítése. Az év folyamán a mezőgazdaság közel 6.500 traktort, ebből 2500 uni verzá 1 - trák tort, közel 400 arató-cséplőgépet, 1100 cséplőgépet, 600 kévekötő­aratógépet és számos más mezőgazdasági gépet kapott. Az öntözött terület húszezer katasztrális holddal növeke­dett. Jelentősen segítették a me­zőgazdaság fejlődését a me­zőgazdaságba irányított szak­emberek. A Magyar Dolgo­zóik Pártja Köziponti Vezető­ségének 1955 júniusi határo­zata után iközel 1200 párt­munkás és szakember ment a városokból falura, a falusi politikai és gazdasági munka megjavítására; közülük több mint 400 a termelőszövetke­zetekben dolgozik. A mezőgazdaság szocialista szektora 1955-ben gazdasági­lag és szervezetileg tovább erősödött. 1955. év folyamán csaknem hatvanezer család­dal, mintegy 350.000 kataszt­rális hold területlel gyara­podtak a termelőszövetkeze­tek. Az év végén a mezőgaz­daság szocialista szektorának szántóterülete az ország szántóterületének több mint egyharmadát, tette ki. A mezőgazdaság 1955. évi termelési eredményei általá­ban kedvezőek voltak. A leg­több szántóföldi növény 1955. évi terméseredménye felül­múlta az előző öt év átlagát. 1955-ben 26.8 millió mázsa kenyérgabonát, 7.9 millió má­zsa árpát, az előzetes számí­tások szerint 29.2 millió má­zsa kukoricát, 20.8 millió mázsa burgonyát, 22.2 millió mázsa cukorrépát takarítot­tak be. A rizsre rendkívül kedvezőtlen időjárás és egyéb okok folytán lényegesen ke­vesebb volt a rizstermés, mint a korábbi években. A csapadékos időjárás követ­i keztében a gabonafélék és a legtöbb növénynél jelentősen meghaladta az egyéni gazda­ságok termésátlagát: többek között kenyérgabonából az állami gazdaságok közel 40 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 20—25 százalókkal —. árpáiból az ál­lami gazdaságok 20 százalék­kal. a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek 10 százalék­kal értek el magasabb ter­mésátlagot, mint az egyéni gazdaságok. A Ikapás növé­nyek közül különösen a bur­gonya és a cukorrépa ter­mésátlagai voltak kedvezőek. Az 1955. évi szőlő- és bor­termés lényegesen több volt, mint a korábbi években, a csapadékos időjárás követ­keztében azonban a minőség gyengébb volt, 1955-ben szin­te valamennyi gyümölcsfajta termése meghaladta az előző évek színvonalét. A kapásokat későn takarí­tották be s ez késleltette az 1955. évi őszi munkálatokat. Az állattenyésztés színvo­nala 1955. évben emelkedett. A sertésállomány gyors ütemben nőtt és 1955 októbe­rében meghaladta a 8 millió darabot. A jó kukoricatermés lehetővé tette a sertéshízlalás fokozását. A termelőszövet­kezetek 1955-ben 30 száza­lékkal több sertést állítottak hízóba, mint 1954-ben, de a jó taikarmánytermés lehető­ségeit még nem használták ki megfelelően. Fejlődött a szarvasmarha­tenyésztés is. A szarvasmar­ha-állomány és ezen belül a tehénállomány növekedett. Az egy tehénre jutó tejho­zam különösen a mezőgazda­ság szocialista szektorábarf emelkedett. Az állami gazda­ságok közel 13 millió literrel több tejet termeltek és adtak közfogyasztásra, mint az elő­ző évben. A juhállomány az előzetes számítások szerint 1955-ben több mint 200 ezer darabbal nőtt. Az 1955. évi baromfiállo­mány nagyobb volt, mint az előző években és nagyobb a felszabadulás előtti évek At­lagánál. Baromfiból — a mezőgaz­dasági lakosság nagyobb fo­gyasztása mellett — 441 va­gonnal több volt a begyűjtés, mint 1954-ben. A gépállomások 1955-ben 8 millió normálhold traktor­munkát végeztek, 1.3 millió­val többet, mint az előző évben. A szántás-vetési mun­kák mellett nagyobb segítsé­get adtak a növényápolási és betakarítási munkákban: kö­zel 50 százalékkal több gépi kapálást, négyszer annyi gépi kaszálást végeztek és 22 szá­zalékkal nagyobb területen takarították be a gabonafélé­ket, mint 1954-ben. A terve­zett traktormunka mennyisé­gét azonban a gépállomások csak 98.6 százalékra teljesí­tették. A traktorokat kevésbé használták, ki, mint 1954-ben. Az őszi idényben a gépál­lomások több mélyszántást végeztek, mint az elmúlt év azonos időszakában, de a munka hagy részét késve vé­gezték el. Az állami erdőgazdaságok többet érdesítettek és fásí­tottak. mint az előző évek­ben. Az év folyamán erdősí­tett terület több mint há­romszorosa az évi vágásterü­letnek. A mezőgazdasági termé­nyek 1955. évi begyűjtése ál­talában eredményesebb volt az előző évinél. A legtöbb cikkből a begyűjtési tervet túlteljesítették és a begyűj­tött mennyiség — a zab, a napraforgómag és a nyersrizs kivételével — meghaladta az 1954. évit. Az 1953. évi begyűjtési ter­vet kenyérgabonából 6.3 szá­zalékkal, árpából 8.7 száza­lékkal, zabból 9.6 százalék­kal túlteljesítették. A be­gyűjtött kukorica mennyisé­ge az 1954. évinél lényegesen több, a tervezettnél valami­vel kevesebb volt. A borbe­gyűjtés tervét 33 százalékkal teljesítették túl. 1955. évben valamennyi fontosabb vágóállatból és ál­lati termékből többet gyűj­töttek be, mint 1954. évben. Az éves begyűjtési tervet vá­gósertésből 9.5 százalékkal, tejből 8.9 százalékkal túltel­jesítették, vágóborjúból, ba­romfiból és tojásból keve­sebb volt a begyűjtés, mint amennyit a terv előírt. Közlekedés — hírközlés A közlekedés 1955. évi áru- és személyszállítási ter­vét túlteljesítette. Vasúton 7 százalékkal, tehergépkocsi n 6 százalékkal több árut szállí­tottak, mint 1954-ben. 1955­ben a vasút és a villamosok utasforgalma az előző évhez viszonyítva lényegesen nem változott, városi autóbuszon 11 százalékkal, távolsági autóbuszon 20 százalékkal, hajón 19 százalékkal utaztak többen, mint 1854-ben. 1955-ben tovább fejlődött a közlekedés. Többek között 35 új mozdonyt, 285 új vasúti teherkocsit, 1600 új tehergép­kocsit, 262 új távolsági autó­buszt, 1 Duna—tengerjáró ha­jót állítottak forgalomba. Az év folyamán a budapest— szolnoki vasútvonalon újabb 40 kilométeres, a budapest— hatvani vonalon 14 kilomé­teres önműködő térközibizto­sító berendezést létesítettek. Négy vasútállomást korszerű, vágányfoglaltságot is jelző biztosító berendezéssel láttak el. Megnyitották a forgalom számára az újpesti összekötő vasúti hidat és több új köz­úti hidat is. A távolsági au­tóbuszhálózat. közel 1200 ki­lométerrel nőtt, 225 községet és települést kapcsoltak be a rendszeres autóbuszforga­lomba. A vasúti pályafenntartás és a gördülőállomány felújítása és karbantartása jelentősen — dc nem az előírt mérték­ben — javult. A posta forgalma az elmúlt évhez képest általában emel­kedett. A távbeszélő-szolgá­'at korszerűsítésére két új automata, több új félauto­mata központot helyeztek üzembe. Budapesten több központ állomásbefogadó-ké­pességét növelték. (Folytatás a 3. oldalon.l

Next

/
Thumbnails
Contents