Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-20 / 17. szám

Péntek. 1956. január 20. 3 DELMRC YQRORSZIG Ami tetszik és ami nem tetszik az egyénileg dolgozó parasztoknak a szegedi Dózsa Tsz portáján Nagyon nehezen, szinte von- kezet nagyszerűségét, ezt ta- nak paraszthősei jutnak eszünk- vendégeknek az is feltűnik, tatottan indult a beszélgetés, gadni sem lehet, de be, kiknek otthon a fiókban hogy az istállókból ki sem leKatona Antal elvtárs a kerté- élére állnak rí ezerbankósok, het mozdulni a trágyától. Baszeti brigád vezetője végül is valamit még nem la'unk dagadlra tömött bugyellárisaik- logh elvtársnak, az agronómusmegsokallta a hosszú hallgató- rendjén hói egy fél falut megvásárolhat- nak az a véleménye ugyan, sokat, abbahagyta a terv készí- a szövetkezet házatáján, s ezért nának, de ők maguk mégis lyu- hogy a trágyakezclésnek ennél tését, kicsit bosszúsan így szólt: várunk még. kas csizmában, szakadt felöltő- „jobb módszere" a világon sincs, ha már a Dózsa és az egyéniek Nos hát nézzünk szét a szö- ben, nagy szakállal, rossz, zsíros de azért a környékbeli egyéniéit kapcsolatairól, meg a népneve- vetkezet házatáján. Kovács Són- kalapban járnak. biztosan el tudnak ennél joblő munkáról van szó, meg kell dor tehenésszel járjuk körül a Már a bejáró út is elképesztő, hat is képzelni. Az istállóktól mondanom, nagyon nehéz „ese- nagy szövetkezeti major udva- A szekereknek majdnem agyig a szérűskert felé haladva matek" ezek a mi szomszédaink, rát. Széttekintünk az istállók, ér a sár. Bizony meg kéne már gas, megsárgult beléndekkórók Magam is gyakran elbeszélgetek a baromfiudvar környékén s ezt az utat javítani. A nyitott állják cl az utat. Ronda, büdös velük, mind azt mondják: vi- bizony van itt sok látnivaló. A kapu mellett jobbra van a tsz paréj ez, mely nyáron át, amitathatatlanul jobb a szövetke- sokféle jószág, a lüktető élettel baromfinevelő telepe. Másfél kor virágzik, az egcsz környezet, mint az egyéni gazdálkodás, telített javítóműhelyek, a szí- holdas forma kifutó terül el a ket képes fullasztó, kellemetlen de én nemcsak egyéni gazda va- nekbe rakott tucatnyi gép, gaz- csirkeházak előtt, dc azon még szaggal elárasztani. Biztosan gyok, hanem fuvarozgatok is, dasági felszerelések, a kerten most is néha beteg is vagyok, öreg is kívül majdnem a látóhatár alvagyok, a nagyapámékat is el jáig elhúzódó zöld vetés mind akkora a gaz, kell tartanom, szóval summa- azt mondja: gazdag ez a szö- hogy nemcsak a csibék, de még summa, várok még egy kicsit, vetkezet, érthető, hogy a mun- a kocák is megbújhatnának Mit mondjunk az ilyen tessék- kaegységekre az őszön olyan nyáridőben az árnyékukban, lássék érvelésekre? Jó népneve- sokminden jutott, összesen 48 Fel kellene már ezt is szántani, lő munkamódszerekre lenne forint 74 fillér, ha a termé- s hozni kellene pór kiló fűmaszükségünk nekünk népnevelők- nyeket is pénzben, állami fel- got a raktárból, s tavaszra szenek, meg ötletekre, de bizony vásárlási áron számítjuk. Ért- met gyönyörködtető gyeppázsit ezekből nem sokat adott ne- hető, hogy az öreg Brczsnyik é» lehetne ill, az aprójószágnak künk a mi pártszervezetünk, társai hogyan kereshetlek itt pedig jó legelő. Ha ideiglenesen — mondja Katona elvtárs. tisztán 20—30 ezer forintot. is, de utakat kellene csinálni az Nem árt azért mégis meg- Ez az, ami tetszik a Dózsa udvarban. A nem használt, félvizsgálni ezeket az egyéni „ér- Tsz-ből a rókusi, szókháti és a reeső kertsarkokat parkosítani 10mke'tobb 'ennc |f>' cz a veléseket". Még mielőtt azt béketelepi egyéni . gazdáknak, lehetne. Kellemes játszóhelye- szövetkezet Nem kellene attól mondanánk rájuk, hogy egy amit maguk is szeretnének. kat kapnának a tsz-ben lakó ,aHaniok> hogy a közösbe vitt lyukas mogyorót sem érnek, De azt sem nehéz ám meg- családok apróságai. Nem ártana jel":n laba eIfrlka meglátjuk, hogy bizonv sok találni, ami még szemet szúr. bemeszelni a különben szép g .. aty. ban' A kor" mindent rejtegetnek ezek ma- Ha kívülről szemléljük a szö- istállóépületeket sem, s pótolni nyL'kbeli «PJ'eni gazdák még guk mögött. Lényegében azt vetkezet portáját, önkénytelenül a tetőkről itt-ott hiányzó csere- nem ,lalJák tc,'ese" biztosítva mondják: elismerjük a szövet- is Mikszáth Kálmán novellái- peket s a lehullott vakolatot. A az!' bog>' amlt a kozusbc v,lsz" nek, az ott nem megy tönkre, hanem hasznot hajt, s gyarapodik. 1 Az új pártvezetőség feladata lesz, hogy az egyénieknek ezt a kétségét is eloszlassa, s megteremtse a jó népnevelő munka alapját. Természetesen ehhez az is kell, hogy a vezetőség sok tagja, közlük Zina Miklós elvtárs, az elnök, Katona Antal elvtárs, a kertészeti brigád vezetője is hagyjon fel azzal az érveléssel, hogy az útjavítás elsősorban a tanács ügye, bár nagyon sokban hibás a tanács is, mert a kőanyag a tsz útjai| nak helyreállításához megvan A fexHlipari hulladék felhasználása A fonalmentő Vállalat dol- ból készült fonalat teszünk isi gozói csatlakoztak a Ruha- mételt gyártási folyamat néllchctnc ezt a területet is valami gyiimölcsöztetöbb modon hasznosítani. Egyszóval ideje márj hogy a Dózsa Tsz tagjai egy kicsit „megmosdassák" s „megborotválják" házuk táját ünneplő ruhát adni a szövetkezetre, hadd lássák az egyéniek, 1— akik darálás, lóvasaiás miatt sűrűn eljárnál: ide — azt, ami belől van, kívülről is van. Az egyéniek részére sokkal bizalomkeltőbb lenne így ez gyár versenykihívásához. Vállalták, hogy az idén 0.5 százalékkal növelik a fonalmentés kihozatali százalékát. Ez azt jelenti, hogy azokból a hulladék fonalakból, amelyek a textilipari üzemekből vállalatunkhoz érkeznek, s amckül hasznos áruvá. A második negyedévben három keresztorsózó gépet kívánunk munkába állítani, hogy így is növekedjék a termelés. Azokat a fonalakat pedig, amelyeket a fent leírt módon sem tudunk megmenteni mechanikai úton, már ettől a lyek alapanyagként kerül- negyedévtől kezdve kézi nek feldolgozásra, többet mentéssel tesszük újra haszhasznosítunk. nálhatóvá. Egy kisméretű keA vállalt 0.5 százalék negyed- rékrf felerősítjük a papírévenként mintegy 125 kiló fo- prsot tartó vasrudacskat. A nalnak felel meg. Ebből a fo- kereket kezzel forgatva min361 hasznosították a téli szünidőt a Móravárosi Általá nos Iskolában A tanévközí téli szünet ál- sotnló "apróságok* csak erő- középiskolába menni, mert tatában eredményesen fejeződött be a szegedi általános ée középiskoláikban. A tanárok és a tanulók közös tervezése jónak bizonyult, szinte bármelyik iskolát vehetnénk példának, az eredmény mindenütt azonos volna: törekvés nevelők és tanulók, nevelők és szülők munkájának jobbá, eredményesebbé tételére — becsületre, munkára és hazaszeretetre nesítik a tanár és a tanuló egészséges viszonyát, s nagy hatást gyakorolnak az osztályközösségek életére :s. Amilyen mértékben törődtek a tanulókkal és bevonták ókiet a szünidei szórakozásokba és foglalkozásokba, olyan mértékben térült meg ez a "befektetett* gondoskodás a tanulók részéről a szülő, az iskola és a tanár megbecsülése iránt. AVIII/B az iskola neve olyan szépen hangzik. Hartel Álmosnak azonban — tanárai véleménye szerint — nincs meg az iskola elvégzéséhez szükséges érzéke, tehát nem állhatja meg a helyét ott, ahová készülni szándékozik. Ezért tehát más pályát kell választania, olyan pályát, amely képességeinek megfelel. vélni a növekvő nemzedéket, és a VII/A osztály például a A Móravárosi Altalános Fiúiskola életében a téli szünidő hasonló jó eredményeket hozott, mint más iskolákban. A szünidő gazdag programját kidolgozó tanári értekezleten például olyan határozatot hoztak a nevelők, hogy a hasznos korrepetálások mellett fokozatosan áttérnek az egyes rászoruló tanulókkal való egyéni foglalkozásra. Dr. Fodor Jánosné orosz-nyelvszakos és Ring Vincéné matematiikBszakos tanárok • szülőkkel megbeszélve Kovács János, Toncz Károly, Szabadi István és Zöldi Károly tanulókat szívesen látták és fogadták a lakásukon is, hogy tanulmányi felkészültségüket ilyen módon is elősegítsék. Magyar nyelv ós irodalomból hasonlóan ilyen módszert alkalmazott néhány tanulónál Demeter Andrásné Sóti Ilona tanárnő is az szünidő óta lényegesen jobb magatartást tanúsít a nevelőivel és a megkövetelt munkával szemben, mint korábban. A szünidőben jött rá például az iskola vezetősége, hogy milyen komoly nevelési lehetőségek rejlenek a légen elfekvő mozivetítőgép használatában. S így került elő az a száznál több hasznos film is a gyerekek örömére, amely a fiókokban porosodott eddig. A foglhatatlannak vélt dolgok kézzelfoghatóvá válnak a gyermek számára a film segítségével is, s erről nem szabad lemondani a jövőben sem. A téli szünidőben orra is jutott idő a Móravárosi Általános Fiúiskolában, hogy a szülőkkel karöltve megbeszéljék a nyolcadikosok köiskolában. A hét utolsó nap- zépiskolai továbbtanulásának ján pedig az úttörő-vezető a egyre közelgő fontos IkérdéHogy a téli szünidőben ; csak ki kellene utalni, s hozzá ilyen kérdések előkerülhet- kéne fogni a munkához, ték a móravárosi fiúiskola- [ Minden bizonnyal az új pártban, nagyon dicséretes dolog, vezetőség gondoskodik majd a A tanulók és a tanárok szün- ' hibák kijavításáról, s nemsokáidei közös munkája az ed- , rn rend lesz a szövetkezet pordig ismert tények alapján táján, s ettől sok egyéni gazda még bizonyára jobb eredményeket fog hozni a félévi és a tanév-végi nyokba. nálból is közszükségleti cik' keket készítünk. Ennek eléréséért felülvizsgáltuk keresztcsévélő gépeink fordulatszámát. Megállapítottuk, hogy azok a mentésre váró csévék. amelyek függőleges lefejtődés esetében már elszakadnak az erősebb húzás miatt, — vízszintes irányban szerelt feltűző tüskén elhelyezve még jól leforognak, s így megmenthetők. Azok a tépett, kuszált csévék, amelyeket eddig legnagyobbrészt, mint menthetetleneket mi is hulladékba tettünk, többé-kevésbé menthetők, vízszintes feltűző tüskéről lehúzatva, egész lassú fordulattal. A vállalatunknál használatban lévő keresztcsévélő gépek nem azonosak azokkal, dig biztosítani tudjuk a kívánt, s a fonalnak legmegfelelőbb sebességet. Igaz, hogy a kézimentésben dolgozók teljesítménye alatta marad a mechanikai mentésben részt* vevők teljesítményének. Kézi uton azonban már csak azokat a fonalakat mentjük, amelyek mechanikai mentésre egyáltalán nem alkalmasak. A népgazdaság számára azonban még így is sokkal olcsóbb és gyorsabb mód ez, mintha a hulladékfonalat üjra feltépve, újra tisztítva, kártolva, fonva, stb. mentenénk meg. A fonalak alapanyaga főképp külföldről, drága pénzért beszerzett gyapot. A fent leírtak megvalósiamelyeket a nagyipar hasz- tása lehetővé teszi, hogy válnál. Nálunk, miután döntően csökkent munkaképességű emberek végzik a keresztcsévélést is, már eleve olyan gépet kellett szerkeszteni, amely egyáltalán nem baleset-veszélyes, másrészt azok a hulladékfonalak, melyeknek nincs meg az előírt szakító szilárdságuk, szintén ledolgozhatok. peinken csakis függőleges feltűző tüskéket használtunk. Most már alkalmazzuk a vízszintes irányban felszerelt feltűző tüskéket. Ez különösebb munkát egyáltalán nem jelent. Ezzel a . műszaki feltétellel azonban nak elmúlik majd az a ..sokféle elérjük azt, hogy mind több, baja", melyek még mindig visz-! a nagyipari gyártás folyabizonyítvá- szalartják őket a belépéstől. | mán hulladékba került, külLődi Ferenc Csépi József földről behozott nyersanyaglala tunk kettős feladatát: egyrészt a csökkent munkaképességű emberek fokozott számban való munkába állítását, másrészt a népgazdaság számára a fonalak megmentését az eddigieknél is nagyobb mértékben meg tudja valósítani. Távolabbi terveink is vannak, melyeket még ez évben Eddig a keresztcsévélő gé- szere „nénk kikísérletezni, illetve megoldani. Ez a különböző textilüzemekben keletkező úgynevezett „pincepor" megmentése. A pinceporban igen sok gyapot van, amelynek a megmentése országos jelentőségű eredmény lenne, Zsecz András a Szegedi Fonalmentő Vállalat művezetője, a könnyűipar kiváló dolgozója Épül a szocialista Ipar új központja: a borsodi iparvidék kapott tanári tájékoztatás alapján rajgyűlésen dicsérte, vagy dorgálta meg az egyéni foglalkozásiban részesülőket. Bálint Dezső igazgató véleménye szerint ez a módszer jónak bizonyult és a lehetőség határán belül alkalmazni fogják a jövőben is, különösen a munkás- és parasztszármazású diákoknál, hogy alaposan felkészítsék őket a középiskolai továbbtanulásra. — A sportköri mérkőzésekre nemcsak a tanulók, hanem a tanárok is beneveztek nálunk — mondja Bálint elvtárs —, s ez jó hatást gyakorolt a tanulókra. Magatartásukban nem éltek vissza azzal sem, ha az asztaliteniszversenyeken a tanárok alul maradtak tanítványaikkal szemben. Például Nagy Tibor, a városok közötti iskolaverseny győztes asztaliteniszezöje bizony kemény próbára tette a tanárok »pingpog tudását", de Nagy Tibor győzelmének mégis egyformán örültek tanárai és tanulótársai. Az ilyen és az ehhez haséit. Az utolsó-évesek 60—65 százaléka tovább szeretne tanulni, de csak a gépipari technikumban, illetve általában technikumokban. Ez a tény máris komoly gondot ckoz tanárnak és szülőnek egyaránt, mert a gimnáziumok iránt kevés és kisfcf.oú az érdeklődés. Előfordul olyan eset is, hogy egyes fiúk nekik nem megfelelő pályát választanaik a többi gyerek hatásóra. Például Kovács Jancsi nyolcadikos is gépipari technikumban szeretne továbbtanulni. Ez eddig rendben is van, csakhogy Kovács Jancsinak nincs érzéke a gépipari és lakatosmunkák iránt. Ezt Bálint igazgató elvtárs szerint Jancsi édesapja is igazolja, aki a Finommechanikai Vállalat vezetője és a leghivatottabb megítélője Jancsi ilyenirányú törekvésének. Most a tanár és a szülő együttes munkáidra van szükség, hegy Kovács Jancsi figyelmét a nekivaló pályára irányítsák. Hasonló az eset Hartel Álmos nyolcadikosnál is, aki csupán azért akar a képzőművészeti Qztálinváros — a szocíalizmust építő Magyarország büszkesége mellé méltán sorakozik fel az egyre rohamosabb ütemben épülő borsodi iparvidék. Tizenegy évvel ezelőtt az üszkös romok láttán egyesek azt mondogattáik: Diósgyőrött még 50 év múlva sem lesz élet. Diósgyőr muvikásai, mérnökei, a kommunisták vezetésével újjáépítették a gyárat. A Lenin Kohászati Művek beruházási terve az idén 85 millió forintot ír elő a diósgyőri kohászok munkakörülményeinek megjavítására, szociális és kulturális igényeinek A Miskolci Pamutfonó hatalmas fonócsarnoka. bányagépet, kaparót, rakodó és szállítóberendezést kap az üzem. Ez évben megkezdik a lyukéi szénosztályozó építését. Üjdiósgyőr és Lyukó ao- között új utat építenek. 1956egy millió köbméter anyig szükséges. A gyár közelében 10—14 ezer lakosú új város is épül. tovább épül második gyobbfokú kielégítésére. A ban megkezdik az új mucsoötéves tervünk Lenin Kohászati Müvekiöl nyi bánya előkészítő mnnjónéhány kilométerre Szir- káii is. mabesenyő' és Sajókeresztur határában megkezdik az ércelőkészítő és tömörítő üzem építését. E mű felépítésének költsége jóval meghaladja a negyedmilliárd forintot. évében a borsodi iparvidék szive: Miskolc is. Aki tíz évvel ezelőtt járt Miskolcon s A borsodi szénmedence most újra erre visz az útja, központjában épülő Ka- ugaynesak csodálkozhat, zincbarcika is egyre számot- Annyi minden épült, hogy tevőbb szerepet játszik az or- felsorolni is sok. Miskolc szág iparában. Az egykori kis óriásit fejlődött, méltóan bányászfalu óriási ipari köz- Magyarország második vároHatalmas ütemben fejlód- ponttá fejlődik. Az üzemek sához. Az idén igen sok új nek a borsodi szénmedence mellett épül új szocialista vá- lakást építenek Miskolcon, bányái is. Ezeket a bányákat rosunk: Békeváros. Már mű- Ezenkívül sok új üzletet nyixvalamikor úgy emlegették, ködik a hatalmas szénoszlá- nalk meg. Javítják a közlekemint Magyarország legelha- lyozó és termel egyik legna- dést is. Ebben az évben a nyagoltabb üzemeit. A bú- gyobb békealkoiásunk, a Bor- villamosközlekedés megjavinyaüzemefk azonban az-elmult sodi Vegyikombinát, amely tása végett új villamos kocsiévekben óriási mértékb:n már közel ezer vagon műtrá- szint és műhelyt építenek fejlődtek. 1956-ban tovább gyát termelt. A holnap Ka- több mint hárommillió fokorszerűsítik a borsodi bá- zincbarcikája — Békeváros rint értékkel. A város 14—15 r.yákat. Alberttelepen meg- — 35—36 ezer lakosú várossá kiöregedett taxiját „pobjedányitják a III-as és az V-ös fejlődik. ra" cserélik ki. Az idén hoz- Tnís'-oíci pamutfonó az oraknát, három millió forint A borsodi iparvidék má- záfognak a Kilián Gimnázi- legmodernebb pamutköltséggel üzembehelyezik a sik hatalmas létesítménye um környékén az új diós- özemévé válik, szuhakállói 11-es aknát, lesz a Tiszapalkonya mellett győri kórház építéséhez, Jgy épül a magyar munamely ez évben meg is kezdi épülő Tiszavidéki Vegyikom- amely nyolcemeletes, 480 kásosztály, a magyar a termelést. Űj aknát nyit- binát. A kombinát a lecfkor- ágyas, hatalmas épület lesz. dolgozók szorgalma és áldonálc Sajókazán és Nagybar- szerűbb technológiai eljárd- De nemcsák a nehézipari zatkészsége révén hatalmas cán is. Lyukóbányát húsz sokkal, nagyszerű automata beruházásókat fejlesztik, de iparvidékké a borsodi memillió forint beruházással berendezésekkel működik Miskolcon épül 59 millió fo- dence, az ország valamennyi csaknem rintos költséggel a miskolci laleójának hasznára, javára. fonoda is, amely augusztus 20-tól teljes kapacitással 30 600 orsóval pörgeti a fonalat. A fonoda építését tavaly első márciusban kezdték meg nehéz körülmények között a város keleti részén. Ugyanekkor már 200 borsodi 'kislány Pesten tanult fonónőnek. Tavaly májusban, mire a 2000 négyzetméteren fékvő fonócsarnok falai elkészültek, már vissza is jöttek Miskolcra. A gyár még csak félig készült el, befejezésére a második ötéves tervben kerül sor. A fonócsarnokon kívül jelenleg is nagymérvű építkezés folyik, de belül már 500 fonónő dolgozik. Felépülnék a bálabontók, a ; iktúrak, az irodahelyiségek, a kultúrtermek. az öltözők és a korszerű berendezések, ezek révén a fejlesztik tovább. Több új majd. Építéséhez