Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-20 / 17. szám

Vílfc PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKí MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGANAK LAPJA XII. évfolyam, 17. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1956. január 20. rriwtq j/" MAI SZAMUNKBÓL: MŰSZAKI LEVELEZŐ KONFERENCIA (3. oldal) A TÉLI SZÜNIDŐ EREDMÉNYEI A MÖRAVAROSI ALTALANOS ISKOLÁBAN (3. oldal) A SZEGEDI DŐZSA TSZ PORTÁJÁN (3, oldal) A szakszervezet Eredménnyel jár a munkamódszerátadás és a DISZ közös ügye „Szívesen átadom tapasztalataim« (S. P.) A szegedi üzemekre éveken keresztül jellemző volt az a régi magyar közmondás — az ifjúság kulturális nevelésében —, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában. A kulturális munka irányítását, az öntevékeny művészeti csoportok vezetését mind a szakszervezet, mind a DISZ magáénak vallotta (ami magában még nem is lenne hiba), de úgy, hogy az állandó meg nem értés szellemében ennek a munkásfiatalság látta kárát. A szakszervezeti bizottságokra sokszor az ifjúságtól való elzárkózás vagy ennek fordítottja, az ifjúság feletti gyámkodás volt a jellemző. Hosszú időn keresztül a Szegedi Ruhagyárban még 1955 első negyedében is "szakszervezeti sovinizmus" jellemezte a kultúrcsoport irányítását, s ennek egyik beszédes megnyilvánulásaként az ifjúmunkásokat nemegyszer háttérbe szorították a jutalmazásoknál. A DlSZ-szervezet hiába próbálkozott önálló művészeti csoportok alakításával, tapasztalt vezető s anyagi támogatás híján ez a kísérlet kudarcba fulladt. Ennek az áldatlan áilapotnak egy másik formája az úgynevezett "aktívacsábítás- volt. Nemegyszer előfordult különböző üzemekben, hogy a DISZ-ben jól dolgozó, kulturális munkához értő aktívát "átirányították- szakszervezeti munkára. E hibáktól a DISZ-szervezetek sem valtak mentesek, lábra kapott az a rossz értelemben vett hamis jelszó, hogy «majd mi megmutatjuk-, s ez az üzem egységes kulturális életétől való elzárkózáshoz vezetett. Ilyen körülmények között érkezett meg az üzemekbe a SZOT Titkársága és a DISZ Központi Vezetősége Intéző Bizottsága közös határozata a munkásifjúság között végzendő kulturális nevelőmunika megjavításáról. A határozat többek között kimondja: *A munkásifjúság politikai és kulturális nevelése a párt politikája szellemében — elsőrendű közös feladata a szakszervezeteknek és az ifjúsági szövetségnek. A szakszervezeteknek a munkásosztály soraiban végzett nevelőimunkájuk közben különösen fontos, megtisztelő kötelességük, hogy a DISZ-szel és az állami szervekkel együttműködve gondoskodjanak a felnövő munkásifjűság, a munkásosztály utánpótlása, a jövő szakmunkása kulturális neveléséről, bocsássák az összes szakszervezeti intézményeket, kultúrotthonokat, könyvtárakat, mozikat ennek szolgálatába. A munkésifjúság körében végzett kulturális nevelőmunkának elő kell segíteni a párt ifjúsági szervezete, a DISZ erősödését s ezen keresztül a párt befolyásának növekedését a munkásifjűság soraiban-. A szegedi üzemek nagy többségében — a Szegedi Kenderben, a Textilművekben, a Ruhagyárban — a határozat megjelenése után a szakszervezeti bizottságok s az üzemi DISZ-szervezetek vezetői megbeszélték a tennivalókat. A Szegedi Ruhagyárban az üzemi kulturális bizottság elnökének állandó helyettese aDISZtitkár lett. Minden ülésen közösen megbeszélik az üzem kulturális munkájának terveit, a helyes műsorpolitika kialakítását. A szakszervezet anyagi, DISZ létszámbeli támogatása nyomán erősödtek meg a ruhagyári művészeti csoportok,. A színjátszó csoportnak 80 százaléka, a tánccsopertriak valamennyi, az énekkarnak 45 tagja DISZ-fiatal. Ott, ahol maradéktalanul érvényesítik a szakszervezet és a DISZ összefogásának elvét, rögtön jobban, eredményesebben megy a kulturális nevelőmunka. Például az építőipari vállalatok DISZ-titkárai és szakszervezeti könyvtárosai közösen készítették el a József Attila olvasómozgalom tervét, munkaprogramját. Az építők kultúrotthonának igazgatóhelyettese most Kádár Éva, a Csongrád megyei Építőipari Vállalat DISZtitkára, s azóta a kultúrotthon az ifjúmunkások otthonává lett. Az Ecsetgyárban is egyesítették a szakszervezeti és a DISZ kulturális csoportokat s az, ÜB-elnök, Doktor Lajos elvtárs állandó segítségével ezek a csoportok eredményesen dolgoznak. Ezek az üzemek — ahol végre kéz a kézben dolgozik a szakszervezet és a DISZ a kulturális munúíi érdekében — már együttesen neveztek be a "Ságvári Endre* kulturális seregszemlére. A Szegedi Kenderfonógyár művészeti csoportja, a Ruhagyár színjátszói, táncosai, ének- és zenekara járt elől a közös nevezésekben. A SZOT- és a DISZ-határozat gyakorlati megvalósításának még csak az első szakaszában vagyunk. Az üzemi művészeti csoportok többsége most már a szakszervezeti bizottságoknak s a DlSZ-szervezeteknek egyaránt édes gyermeke. Hiba azért még akad. A legnagyobb elmaradás az általános kulturális nevelőmunkában mutatkozik Keveset teszünk az ifjúság szocialista öntudata, fegyelmezett és udvarias magatartása érdekében. A szakszervezeti és a DlSZ-vezetöknek minden alkalmat — kultúrcsoportok próbái, teadélutánok, könyvankétok, ismeretterjesztő előadások, (kirándulások — meg kell ragadniok, hogy eredményes nevelőmunkát végezzenek a munkásifjűság körében. Az ifjúmunkások ezrei, fiúk és lányok egyaránt szeretnek szórakozni, vágynak a kulturális élet különböző formái iránt. Ennei'.t az egészséges érdeklődésnek maradéktalan kielégítése, munkásifjúságunk szórakoztató és tanító, eredményekben és tanulságokban gazdag kulturális nevelése — a szakszervezetek és a DISZ közös ügye. Ha a Szegedi Jutaárugyár- munkafogást veszek észre, ban a munkamódszerátadás még az olyan dolgozóknak is iránt érdeklődik az ember, a szólok, akik — velem együtt következő választ kapja: — immár 28 éve dolgoznak — Keresse meg Makai La- itt az üzemben. Még sincs jóst, a munkaügyi osztály ve- semmi ellenkezés, mert szízetőjét, vagy ördögh elvtár- vesen fogadják ezt a segítsésat, a normást, ök irányít- get a régi és az új dolgozók ják a munkamódszerátadó- egyaránt. Különben is minkat. denkitől — a normásoktól Négy állandó munkamód- kezdve — elegendő segítsészerátadó van az üzemben, get kapunk munkánkban. A Természetesen magam részéről elmondharajtuk kívül a kiváló dol- tom, hogy szívesen adom át gozók is segítik a gyengébb tapasztalataimat, mert erederedményt elérő munkáso- ményesnek tartom. Most épkat. pen egy öttagú előkészítő A munkaügyi osztályon Imádót segítek, lassan már Makai elvtárs aztán részlete- két hete' Ebb®n a bngadba" sebb felvilágosítást is ad. Azt mondja: — Van egy íkönyvünk, a munkamódszerátadók könyve. Ebbe jegyzik be a munkamódszerátadók tapasztalataikat, valamint a normások — akiknek rendszeresen beszámég sohasem dolgoztak üzemben. Én mégis hiszem, ezek az új dolgozók február elsejére már képesek lesznek arra, hogy önállóan és tevékenyen termeljenek. Különben elmondhatom még azt is, hogy — tudomásom szerint — Csányl Józsefnének, a velem dolgozó munkamódszerátadónak sincs semmiféle nehézsége, akadálya ebben a a munkában, mert mindnyájunkat segítenek. Végül még azt is megtudjuk, hogy rendszeres munkaszervezési tanfolyamokat tartanak az új dolgozóknak. A tanfolyamokon a művezetők és a munkamódszerátadók foglalkoznak a résztvevőkkel. S eddig még soha nem fordult elő, hogy valaki is kimaradt volna a tanfolyamról időközben. Bolgár szakemberek üzemlátogatása Szegeden A mester és a fanífványa A DUGONICS TÉRRŐL nyímolnak a munkamódszerát- ,;k a Dáni utc ez a rövid kis adók — az eszreveteleiket. „,„„ e- tó „ Egyébként a munkamódszer- utca' *ppen' rí, * ™ , átadókat az üzemrész-nor- vízyezetekszerelSk Odam^yunk mások irányítják követlenül, He,m Gezaboz> akl 'rany.tja azokhoz a dolgozókhoz, akik a munkalatokat. Elmondja, elmaradnak a termelőmunká- Jw ezzel a szakas8zal ls..e " ban készülték. Heim Géza mellett S az új dolgozókat is a dalgoz>k fiatal munkás: Ju" munkamódszerátadók ve- aasz Jf.van'., , , . zetik be a munka sajátos fo- - M"r szól.tak bog7 gásaiba nemsokara onallo munkát vc. , , • gezhetek — mondja. A normasok időnként azt is E a fialal szere,3 1951 mV megvizsgáljak, a dolgozók ho- jusában jöu a s di Vfzmfl. gyan használjak fel a mun- > £ dolgozik Heim kamodszerátadoktol átvett r. „ „ » * m , . .„ tapasztalatokat. Följegyzik, Gpza mellett. Igaz, nem foljtohogy ki, miként, milyen fogá- mert k6zben katona .' sokkal dolgozik v0,t ket C5zlen'lei9- De amlnt Mohácsi Mihólyné, aki leszerelt, azonnal jelentkezett 1955 augusztusa óta munka- lsmét a t izmuveknel, s megint módszerátadó, saját tapaszta- visszakerült Heim Géza mellé, lataival toldja meg Makai aki rendszeresen képezi tovább elvtárs szavait: a szakmában. — Bizony, ha helytelen — Szorgalmasan és jó megfigyelőkészséggel sokat elsajátított a szakmából, mióta velem dolgozik — mondja Heim elvtárs. — Sőt azt is mondhatom, képes arra, hogv rövidcsen önállóan dolgozzék. Különben a bátvját is én tanítottam. S HOGY MILYEN VOLT az együttműködésük, milyen kapcsolat alakult ki közöttük, arra még csak annyit mond Heim Géza: — Egészen 1951 óta, amióta csak együtt dolgozunk, még solia semmi „differencia" nem volt közöttünk, — s ezt egy bólintással Juhász István is megerősíti. S amint a beszélgetés után folytatja a munkát: szép tempósan dolgozik tovább. Magunk is meggyőződhetünk arról, amit Heim Géza mondott tanítványáról, hogy jó beosztással, szorgalmasan halad nála a munka. Tudósítónktól. Bolgár szakemberek érke«t»k Szegedre, hogy meglátogassanak néhány üzemet. Iván Kristov Jvanov, a Bolgár Faipari Fel-t dolgozó Igazgatóság osztályvezetője és Kiril Konsztantinov Toncscv, a Provdivi „Előrehaladás Bútorgyár" főmérnöke elő' szőr a Gyufagyárba látogatott el. A vendégeket nagy szeretettel fogadták és megmutatták nekik hazánk egyik legnagyobb gyufagyárát. A bolgár vendégek több mint két napot időztek a Szegedi Falemezgyárban, ahol főleg ha-t zánk első és nemrégiben létesített forostlemezkészítő üzemét látogatták meg. — Nálunk Bulgáriában — mondotta Ivan Kristov Ivanov — még nincs farostüzem és a hulladékanyag feldolgozásának ezt a módját csak szakirodalomból ismertük. Nagyon örülünk^ hogy egy működő farostüzemel láttunk. A Magyarországon szerzett tapasztalatokat felhasználásával 1957-ben mi is felépítjük Bulgária első farostüzemét. A bolgár elvtársak a Szeges den eltöltött néhány napra szívesen emlékeznek. „Ügy fogadtak bennünket, — állapította meg Ivan Kristov Ivanov — mint ahogy a testvéreket szokták. Szegeden megkaptuk mindazokat a felvilágosításokat, amei lyeket látogatásunk során meg akartunk szerezni. Elvtársi segítséget kaptunk a városban." A bolgár vendégek február 6-ig maradnak Magyarországon és meglátogatnak több budapesti faipari üzemet is. (b. j.) Megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Akadémiájának előadássorozata A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Akadémiája keretében az MDP Központi Vezetősége és Budapesti Pártbizottsága előadásokat szervez politikai, gazdasági és kulturális életünk legfontosabb elvi kérdéseiről. Az előadássorozat megnyitására csütörtökön este került sor az Építők Rózsa Ferenc Kultúrházában. Az előadás elnökségében helyet foglalt Ács Lajos és Kovács István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Egri Gyula és Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkárai, valamint Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Fogarasi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Horváth Márton, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának vezetője, Kassai Géza, a Lenin Intézet igazgatója, Lukács György Kossuth-díjas akadémikus. Az előadássorozatot, amely nek első előadásán a politikai, gazdasági és kulturális élet nagyszámú vezetője jelent meg, Horváth Márton nyitotta meg. Szólt a párt Politikai Akadémiájának nagyjelentőségű munkájáról az 1945-től 1949-ig terjedő években, amikor az akadémia előadásainak is számottevő része volt a marxizmus— leninizmus ideológiájának győzelmében, a legkülönbözőbb polgári, kispolgári áramlatokkal szemben, majd így folytatta: — Bármily nagyjelentőségű is volt ez a győzelem, mégsem lehet végső győzelemnek tekinteni. Amíg megtalálhatók hazánkban a polgári ideológia feléledésének osztályfcltételei; addig az ideológiai front különböző szakaszain újra és újra harcba kell szállnunk a marxizmus—leninizmus győzelméért. Ideológiai fronton is az osztályharc élesedésére kell számítanunk. A Politikai Akadémia új előadássorozatának a feladatai tehát nem kisebbek, mint annakidején, a felszabadulást követő években. Kötelességünk tehát, hogy mindazokat a jó tapasztalatokat felhasználjuk, amelyeket akkor szereztünk. A Politikai Akadémia előadásainak az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra és a nemzetközi helyzet alakulásának döntő kérdéseivel kell foglalkozniok. Elemezni fogják e kérdéseket, vitába szállnak a kimondott, vagy ki sem mondott helytelen nézetekkel. Fel akarjuk fegyverezni az elvtársakat olyan ismeretekkel, amelyek segítségével konkrétabban és meggyőzőbben tudnak küzdeni a párttól idegen ideológiai áramlatokkal szemben. Ezután Friss István, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja tartotta meg az akadémia első előadását „A személyes érdekeltség elvének alkalmazása a szocializmus építésében" címmel. Jlauidcn Segít az ország a földrengésokozta károk helyreállításánál Ismét egész sor felajánlás érkezett a gyárakból, az intézményekből, a hivatalokból: ezekben az ország dolgozói a földrengés által sújtott lakosság megsegítését vállalják. Az inotai aluminiumkohó dolgozói segítségükre siettek kártszenvedett társaiknak. Bodocs Sándor és Sörlébe József megrongálódott dunamenti házát a vállalat építőanyagából hozzák rendbe, amelyhez a dolgozók munkájukat ajánlották feL A nyíregyházi kiskereskedelmi vállalat kollektívája tehetségéhez mérten pénzzel segíti a földrengés által sújtott lakosságot. A vállalatnál eddig háromezer forint gyűlt össze a földrengéskárosultak javára. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói úgy határoztak, hogy munkaidő után megtakarított anyagból száz zománcozott tűzhelyet készítenek a rászorulóknak. A felajánlás teljesítéséből a gyárnak csaknem valamenynyi dolgozója kiveszi részét. Paradicsomtermelési ankét Szombaton délután 3 órai kezdettel Szatymazon megyei paradicsomtermelési ankétot tartanak. Dr. Mészöly Gyula előadásában beszámol hollandiai tanulmányútjáról is. A „Szabadfödi primőrparadicsom termelés" című előadásában sok új termelési eljárással, módszerrel ismerteti meg az ankét résztvevőit, Tisztasági verseny A Gyálaréti Altalános Iskola tanulói tisztasági versenyt kezdeményeztek. A verseny első szakaszát dr. ' Fülöp Pál körzeti orvos a napokban értékelte és megállapította, hogy az első szakasz győztesei az alsótagozati tanulók. A győztes első négy osztálynak dr. Fülöp Pál jutalmul egy mentőládát ajándékozott. A ládát társadalmi munkában, saját költségén a körzeti orvos készítette el, Magyar gyermekrajz-kiállítás nyílt meg január 17-én Isztanbulban. A kiállításnak az elmúlt hetekben Ankarában nagy sikere volt. Az isztanbuli kiállítás megnyitásán Molfi Hitti Ottyayerm, az isztanbuli közoktatásügyi hivatal helyettes vezérigazgatója mondott megnyitó beszédet,