Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-17 / 14. szám

Kedd, 1958. január 17. rr Őrjárat a téglagyárban DELMflOYBRORSZBG Mit csinálnak most a téglagyárak? Ezzel a !kérdéssel fordultunk Oláh elvtárshoz, a Téggyári Egyesülés vezetőjéhez, aki a következő választ adta: — A szegedi egyes számú gyárban, amelyik müszáritóval dolgozik, Jyulcasánt" készítünk s a héten még újabb típus próbagyártását kezdjük meg, a/mely ugyancsak 19 lyukú, mint az eddig gyártott lyukas tégla,' de dupla nagyságú. Ott akarják kikísérletezni még ebben a hónapban a normális vastagságú, de négyzetalakú: 25x25 centiméteres „Arisztosz-téglablokkok" gyártását is. sal, az egyik égetővel beszélgetünk, aki éppen venni a váltást. JÓ ÚTON JemeíeJó a lidiatáj új dJtámÓAÁl A 1 imaaláj , . legutóbbi úgy jut el, hogy közben ócsárolja borék és a köldökzsinór egy kép* jön át- szama az eFő olyan irodalmi ter- a páros ember és az öt-hat főből be sűrűsödik össze, az már tel| mék, amely az irodalmi életben álló embercsoport erejét. Mert jesen érthetetlen. Persze sem Azon vagyunk — mond- mulatkozó jobboldali jelenségek- alapjában hibás az a kép, hogy ezek a formai jellegű hiányos• > i * i i r/ll otAIA nóvlltnlnnrvfnl utón _ ' 1- 1 r J 'HL /I eórvnl.- sem n, n mntiánfiívnláhrli ja —, hogy minél kevesebb legyen a selejt, mert azért nem fizetnék! Januárban, az első dekádban, azt mondják nem is volt jelentékeny selejt. Mennyisége 150—250 darab közölt mozog naponta. A legveszélyesebb selejt a „medvelesüMost itt vagyunk hát a nek a mult évben közel 2 gyárban. Schlézinger Alajos millió és 60 ezer tégla ment gyárvezetővel és Nagy Imre át a keze között. Kiváló dal- í^ következtéhen lenne János ÜB-elnökkel beszélge- gozó S azt mondják: hamaro- ^kor nagíoner£ a tűz s tünk a lyukas, vagy sejt san a szakma kiválója lesz. SSZttSHát £ itt tégla gyártásáról. Elmondják, Társa: Gábor József sem mér régóta nem fordu ld hogy a múlthéten röpgyűlést akar elmaradni tőle, ő is ki- MeíÍ mZÍ l t^t ™takaz üzemben az első valóan dolgozik. Naponta FöSelíek eS^y kapS ^ téglÓt h0rdanak ki' s belátni a téglák közé a pales nagyon jo hangulatban Míg a kemence egy része rá2sba Ezéken . „vílámton Srtsteíi^W ^izltte ^ a 15laf-kÖ2Ött ég át^^etik a kemencéfszénneb kiszabott tervet nem tudták Sny héSjáva! SSí'ft!^'a tóz ilyen szépen teljesíteni, mivel _ kerek esztendeig tüzelnek, Srkáírét ^regetre£tt nZt most a téli időben csak a mű- ha kedvez az idő is. Valósé- saporkakat ereget' ott netn szárító ad téglát — a szabad gos körforgalom van a keég alatt nem lehet szárítani menőében: tavaly február 26 — és ennél a kemence sokkal óta már huszonhetedszar többet tudna égetni. megy körbe a tűz. Az a baj, hogy az esős, élesztik tovább, mert jó a tégla. Most huszonnégy óra alatt hat, nagynéha kilenc kapszlísort mehetnek előre a tűzzel, nedves nyár miatt tartalék- „Medveiesülés,, és selejt Pedig azt mondják: téglát sem száríthattak a kemencének a téli szezonra. De talán járjuk végig az üzemet ég saját szemünkkel győződjünk meg arról, hogy folyik a munka, Mit mond ax előfűlő ? Először a kazánházba lépünk, ahonnan ellátjók gőzzel a gépeket, a műszárítót. A tíz atmoszférás nagy kazán körül Stefán István előfűtő sürgölődik. Megkérdezzük tőle, hogy dolgozik a kazán, milyen a gőzellátás. — Menne itt minden jól -** mondja —, csak az a baj, hogy sók pala van a szénben. A gépet még csak elbírjuk, hanem a műszárítót, azt aztán nehezen. Azt mondják kísérőink, hogy egy nyolc órás műszak ötven mázsánál is több szenet emészt fel, míg jó szénből 30—35 mázsa is elég lenne. Ahogy tovább megyünk, Schlézinger elvtárs egyszer csak egy alacsony, zömök, jóvágású emberre mutat: —* Ezen az emberen is jórészt múlik, hogy bukunk, vagy nyerünk. — Ö a karbantartó, Kormányos József. Eddig nyertek vele: ez évben még nem volt gépállás. Körforgalom a kemencében A műszárítóba jutunk, ahol a hosszú folyosón végigfutó vágányról kis sínek ágaznak a hatalmas szárítószekrényekbe. Ezekbe tolják be a nyerstéglával megrakott emelvényeket. A száraz téglát a műszárító óriiásszekrényeinek másik oidolán gurítják ki s innét a kemencébe jut. Közben az ovális alakban körbefutó kemence másik oldalán már az égetett téglát rakják ki. Itt Hajnal Efraim dolgozik, aki— Evvel a szénfogyasztásDe mindezt már fönt tud- sal 12 sort is elérhetnénk, sokkal többet tudnártk termelni. juk meg a téglaégető „pad lásán", ahol Bálint elvtárs Hol a baj? Megint ott, ahonnan kiindultunk: a műszárító nem tud annyi téglát adni, amennyit a kemence megemésztene, s a vizes nyár miatt tartalékolt szárított téglájuk sincs. Hogy lehetne ezen segíteni? Csak úgy, ha a szárítónál egyre jobban igyekeznek s ha a kazán jobb szenet kap s több meleget adhat a szárítóba. Ez már sokat segítene — ha nem is oldana meg mindent. Most az őrjárat után tehát tolmácsoljuk a téglagyáriak kérését: jobb szenet kérnek! Segítsünk nekik. (németh) Nedvességmérőt szerellek fel a Dorozsmai Pamutszövőben A DOROZSMAI PAMUT- áramot továbbít egyik henSZÖVŐBEN gondot okozott, gertől a másikig. Ezt aztán a hogy az irezett fonal nedvességtartalmát nem tudták pontosan ellenőrizni. Pedig az, hogy a fonál nedvességtartalmával tisztában legyenek, az önköltség, a termelékenység és különösen az önköltség szempontjából fontos. — Eddig az irező ösztönére volt bízva, — mondja Lehotai István, a termelési csőfalra szerelt szekrényben jel zi a műszer. — Azt is elmondom röviden — folytatja a minőség javítását célzó intézkedést ismertető Lehotai elvtárs —, hogy mi a jelentősége ennek a műszernek. A feldolgozás és a szakítószilárdság tekintetében egyaránt az a fonal a legjobb, amelynek a nedvesport vezetője —, hogy milyen ségtartalma nyolc és fél szánedves a fonál. Kézzel meg- zalékos. Ha ilyen, vagy ezt tapogatta a fonalat, s aszerint állította lassabbra — hogy szárazabb legyen, vagy gyorsabbra, hogy nedvesebb legyen a fonál — a gépet az irező. Ezen most változtattunk. Nedvességmérő műszert szereltünk a gépre. Per megközelítő nedvességtartalma van a fonalnak, a szövőüzemrészben kisebb légnedvességgel lehet dolgozni, vagyis szárazabb lehet a levegő, ami természetesen a sze, nem ment olyan egysze- dolgozók egészsége szsmpontrűen a dolog. A műszert pon- jából is előnyösebb. A műszer tosan be kellett mérni és ez segítségévei tehát ügyelni tuhosszú időt vett igenybe. De B & '*' sikerült is a műszer és a kondicionáló készülék által mért nedvesség között mindössze egy tized százaléknyi eltérés mutatkozott. dunk arra, hogy a fonal nedvességtartalma ilyen legyen. A KELLŐ BEAI.LITAS pedig úgy történik, hogy ha BEMEGYÜNK az üzembe, nem elég nedves a fonal, az irezőkhöz. A gép folyamatosan dolgozik, a szárítóból kifutó fonal két rézhengert érint egymás után. S aszerint, hogy a fonal milyen nedves, több, vagy kevesebb gyorsabb járásra állítják _a gépet. Ilyenkor az irezőből kikerülő fonal gyorsabban jut át a szárítón, több nedvességtartalma marad. rűl szóló párthntórozat után Sze- „a páros ember csalfa délibábra ságok, sem az a mondanivalóbcli geden megjelent. Bár a folyóirat épít libegő kastélyt...", mint- kérdőjel, hogy a költemény meganyaga már a határozat megje- hogy az sem lehet igaz, hogv egy válaszolatlan kérdéssel zárul; lenése előtt készen állott, mégis raai" fiatal házaspár „szánandóbb mit sem von le abból az érlcúgy bíráljuk, mint a szegedi író- a tiszavirágnál. .: Elpusztul, kéből, hogy Lődi verse a pártos csoport pártos állásfoglalásának, amint álmából fölébred." S a költő politikai tisztánlátásának eszmei szilárdságának egyik be- továbbiakban teljesen hamis az ékes bizonyítéka. olyan elvonatkoztatott kép, hogy A Tiszatáj decemberben megaz ember öt-hat társsal ósdi szédes bizonyítékát. A Tiszatáj ban közölt művek többsége, az új termés java a jelenről szól a bárka hajósa mocskos ' érdek íe,eat sz:'m;!nak tanulmányoífc.. i . i ipfnnt nlikt neho It íi 1, 'O* £\Ct\ 7 f\l\''lTl ma emberéhez. Már a témaválasztás is bizo Bármennyire is a ió- ismét előlprbe llelyez esy °'>,an • elvi kérdést, melyről feltétlenül óceánján, szándék vezette Petrovácz Ist- ,. p p p ^ nyitja hogy a Tiszatáj írógárdája vánt verse megírásakor, figyel- JXség," az'önállóság* kérdése, hu krónikása tud lenni a jelen men kívül hagyta, hogy a rai Tanulnj fásoktól ismerni a mahétköznapjainak és vasárnapjai- társadalmunkban öt-hat ember __ ,_ . „ nak, s ezt jónéhány lírai és pró- kollektív ereje mi mindenre kézai alkotás tanúsítja. A pártos író pes a munka hétköznapjaiban, eszmei szilárdságát bizonyítja a harcterek tüzében, vagy az például Mátyás Ferenc „Kun- alkotó közösségekben. S mindezt ... homokon" című kis vers-ciklusa, nem „mocskos érdekből" teszik, mara" cz. ™'kpPPpn spnl meg s nem is lesz belőlük előbb-utóbb ™ ™ " . 8Z, „alattomos vad". A szocialista dolatszegenyseg u vésztőjébe. Ott társadalomban éppúgv szükség van P^ául Juhász Ottó „Egy gyar- és világirodalmat — s afm izmosodni, gazdagodni — nemcsak hogy szabad, hanem egyenesen kötelező fiatal íróink száöszinte szeretettel énekli tizenegy kis versecskében a haza c kicsiny tájának szépségét, a falu megváltozott életének' fel- van a páros ember erejére, mint niegnemértett "cnihez c f„1.,:!i_üz _>„ „„ t.„„ ,„—.U-„„„ „;•,_ verse. Erről a temarol, talan felvillanó, meggyőző erejű ele- az öt-hat ember termékeny szöctmu mn már valamennyi szegedi költő erejéből bátor bírálatra is („Egv lőlük álljon össze a társadalom !rt lega,1fbb,egy ve"<*> * e.Ül tanácselnökre"). Ugyancsak a mai egészének szilárdsága. ben a <>'™korbon ^ ífblT ,, . , , , - .... _ , • , ge egyszerre szerző és celtabla; elet eleven és hu tükrözése jele* . „ _ _ t . . • siti Németh Ferenc A mi ko* A'utóbbi hetekben Sze* s a sok gunyoros hangú -hoz, runkról", Szabolcsi Gábor „Dóci *eden .nc™ ™Jt egyetlcn eP "höz vers után (.-: .b^atomképek 1955-ből", Lődi Ferene o yan ir?dalml ««n, "mely- hoz, :: . zsenihez c:t költőhöz) „Levél egy pedagógus barátom- TÖ1 annyit - s olyan sokfelekép- egyszemé yben címzett es feladó, nak" címmel megjelent verseket, P™. t) beBzéltek volna Nem különb a helyzet a próza, . , Lődi Ferenc „Egy mai költő íróknál sem. Lendvni Mihály A prózai munkák kozul is nem jkozmikus' útjáról" című versé- „Feltámadás" című elbeszélése, egy uj eletünk kérdéséit tár- rSL A verset iénvegcsen koráb. annak ellenére, hogy szerzője tegyaljarégy Lendvai Mihály hFeI- ban frta mint abogy az hetséges elbeszélő és nagyon tamadas , tsurka Péter „A nagy- ú-odalmi életben mutatkozó jobb- ügyesen szövi a cselekmény számama cimu elbeszélése, és Sík- olda]i jelenségekröl sz6ló párt]la. lait, semmi eredetit vagy új gontározat napvilágot látott volna, dólatot nem ad az olvasónak. *' " A műben megmutatkozó eszmei Hányszor, de hányszor olvastuk szilárdság, mondanivalóbeli bá- és hallottuk irodalmi és művétorság a vers legnagyobb ér* szeti alkotásokban, hogy valaki deme. A költemény pártos állás- elhiteti magáról, hogy már megfoglalás, a kommunista költő igaz halt, s így tudja meg: ki az igazi szenvedélyektől izzott hangján, jó embere és ki az ellensége. Ez a tartalmi igazság azonban Vagy ott van Siklós János „Katírái. Mindmegannyi jelentős állásfoglalás pártos irodalompolitikánk melletú Legfontosabb erényként említhetjük, hogy a Tiszatáj-nak ez a száma nagy többségében a jelen valóságának fényeit és biyoldalait tárja őszintén m^ban kevés. Irodalompoliti- méleon" című szatírája. Müvének _ „1 ,1 „ „..lát. errtn.l Alofo mur PitVtí>Kort CAH8 111 zonyos arn az olvasó elé. De az sem vitás, hogy éppen itt — a mai élet áb kánknak, de szocialista csztéti- gondolata már címében sem új, kánknak is egyik fő követeimé- mert ehhez egészen hasonló tarrázolásánál - találjuk a legtöbb nye- a közérthetőség. Ez jelen talommal hallottuk ezt a témát problematikus vagy egyenesen ese,ben sokszorosan igaz, mivel mar nemegyszer a rádióban s Mátyás Ferencnek a téma "ínyt" nkluális, hogy olvastuk egy sor irodalmi alköcímmel össze- annak megértése nem lehet né- tásban. hány — az irodalmi élet ber* s , , .. keiben jártas - ember privilé- , <>ss*efoglalva . a T^zatajzonvös oktalan" boráFátá's" fvagv ÍFufna- W'Vl verse Pcdi« bp'>-en- ban m% raind]? nm" bcnac a zonyos oktalan horulatas (vagy ^ ^ Zrlheietlee.^ határán ,cIJcs T,sza ,aJ ~ Sze*ed: 8 " " ' ' a Tisza hibás Írást. Kunhomokon" gyűjtött vcrscsokrúban is van néhány hervadt „virágszál". Bi csak rossz hasonlat?) érezhető ként az érthetetlenség ..„.„„.. mozgó zavarosságba fullad. Ez , ,K, Ptz'»V . , . „ elsősorban a képzavarokból ered. foIyó a far.ba,1n f.rakozó Hogy csak egyet említsünk: „Ki- zele? ,f.alvaiva1' '"anyoznak az váltam, mint a savóból a tejföl, UJ építkezések krónikásat, nunT'mT" korunkról" "r.ímű 9 "éhány más tejből alvadt bu- de.nMP1.^ bös.e!"ck kc" ;,A mi kórunkról cimü , J ... , . .. pei, a visszásságok szatirikus rajhagy maga után néhány b<fk >9 atónnm 6zailt, hogy or.as ^ ^ A költő versét így - baz '^""^ohb vidéki színháziak fejezi be: „Mert tudnunk kell: ™'.j., TlmZr N«adásáról Írott kritikák is. mi erősit, mi buktat". Igen ám, a tejföl-hasonlat is sántít, amikor csakhogy Németh többnyire csak azOTlban a 1ejföl, az alvadt bu- Söm,en Péter „A Tiszánál" című versben, mikor a jövő képe „ürgelyukba bújó úrnyék"-ként jelenik meg. Nem különben Németh Ferencnek verse is kérdőjelet. A költő verset igy arról beszél, ami buktat, aránytalanul elhallgatja mindazt, ami erősít. Alapjában hibás, sőt majdnem hogy hazug a mondanivalója Petrovácz István ;,Az ember" című versének. Megfogalmazni helyesen az Ember fogalmát nehéz feladat, de senki sem kéri számon költőinktől, hogy erőn felüli feladatokkal birkózzanak — méghozzá sikertelenül. Petrovácz István versében lándzsát tör Franklin Benjámin emlékünnepély lesz a luhász Gyula Kultúrházban 58. I I Olykor felnézett munkájából és egy pillantást vetett a többiekre, öten dolgoztak ebben a szobában, bővült a vállalat. Feszesebb lett az ellenőrzés az egész vonalon. Az uj főkönyvelő, egy friss káder, fáradhatatlanul csiszolgatta az adminisztrációt itt a könyvelésben. De a számlázéban is teljesen megszűnt a kapkodás és általában mindenki érezte, hogy Károlyné és Major András főkönyvelő a legapróbb részletekig megbeszélnek mindent. — Az az igazi tábornok, aki a szemlén ha belenéz a katona puskacsövébe, meg tudja mondani, hogy mikor volt pucolva s milyen zsírral kenték be. Nemcsak hadtesteket vezényel. — Jegyezte meg egy ízben Major. öten ültek, szembetolt asztaloknál s a két nagy ablak, mely a tűzfalra nyílott, most beengedte az akácíllatot. Lent az udvarban egy vén fa virágzott. Pista néha elgondolkodva pillantott fel s valami új szemmel nézegette, figyelte munkatársait. Ismerte őket. De most azt keresgélte, azt tapogatta, milyen emberek belül, mit gondolhatnak, kicsodák tulajdonképpen? — Ha géppuskát kellene ragadni s felmászni a háztetőre, s onnan zúdítani az ellenNo igen, így is lehet fogalmazni a dolgokat. Nyárspolgárok vagyunk-e, vagy forradalmárok, örülünk, hogy végre leülhetünk egy kicsit, vagy teje vagyunk nyugtalan, hajszoló forradalmi tettvággyal. Ez a kérdés. Lássuk csak. fgy vizsgálgatta társait ez a fiatalember, amit eddig soha nem tett. Ügy látszik energiái beleáramoltak a kommunizmus roppant sodrába. Ez a Janicsek tiszta kép. ö velem együtt rohanna a barikádra. De Szotyori kartárs az ő pocakjával, rendetlen és zsíros mellényével, Dandé bácsi a visszereivel és kanári madaraival már nagyon is kétséges. Emlékek rajzottak elő bensejébői; mindazt szétválogatta, amit erről a két emberről tudott. Szotyori kartárs füszerkereskedő volt, érettségizett. Afféle kis mellékutcai üzlete volt azelőtt, cipőfűzőtől kezdve húsdarálóig mindent árult. Kisgyerek volt akkor, mikor néhányszor betévedt forradalmárokra a golyózáport, vajon boltjába. Alig lehetett észrevenni a ki lenne az öt közül erre kapható? kövér, puffadt arcú kereskedőt a rézA Béke-Világtanács a kul- fordulója alkalmából. Az ünturális évfordulók között népségét január 18-án este 7 Franklin Benjámin, az ame- órakor tartják a Juhász Gyurikai szabadság bajnoka szü- la Kultúrházban. Martonyi letésének 250. évfordulójáról János egyetemi tanár mond is megemlékezik. Ezért a ebbö1 az alkalomból emlékSzegedi Városi Békebizottság beszédet, s felszólal Szalay a Társadalom" és Természet- László egyetemi docens is, a egy olyan örök igazság mellett, | tudományi Ismeretterjesztő y,, 7 fizikai-kémiai szakoszhogy csak az emberek összessége Társulattal együtt emlékűn- 'alyanak elnöke, alkothatja a társadalom erejét, j nepélyt rendez Franklin BenDe ehhez a végkövetkeztetéshez jamin születésének 250. év— Az Országos Béketanács »ENSZ« című füzetéből ankétot rendez a Hazafias Népfront városi titkársága, a Városi Bókebizottság január 17-én, kedden délután 5 órakor a TTIT klubjában (Horváth Mihály u. 3. II. emelet). Előadást tart dr. Búza László akadémikus. — Kézimunka-tanfolyam kezdődött a Móra Ferenc Kultúrotthonban. A tanfolyam minden kedden délután 6-tól 8-ig tart foglalkozást. A hallgatók a különböző népi hímzések, kötés, horgolás, azsurozás, csipkekötés művészetével ismerkednék meg. A tanfolyam díja havi 10 forint. Jelenkezni lehet a kultúrotthonban, Munkácsy u. 6. — Az ország valamennyi Csemege Üzletének versenyében az elmúlt negyedévi áruforgalmi terv teljesítése alapján az első helyet a szegedi 143-as áruda szerezte meg —, harmadik lett országos viszonylatban a szegedi 144-es Csemege Bolt. Az előbbi 2000, az utóbbi pedig 1200 forint jutalomban részesült. Ezenkívül a 144-es Csemege Bolt 6000, a 143-as pedig 3200 forint célprémiumot kapott, gálicos hordók, zoknik, narancsok, skatulyák, kenyerek mögött. Örökké mozgott húsos szája, evett egész nap. Felszabadulás után kiárusította készletét ós az elsők között volt, aki belépett ehhez a vállalathoz. E puha testben ködös elképzelések éltek a szocializmusról. Kissé ismerte Marxot, naponta olvasta az újságokat. De inkább a Magyar Nemzetet. Bár ezzel az újsággal mostanában nem volt elégedett. Sok benne a politika. Mondta egyszer. Mit tud még róla? Utolsó percben liheg fel a lépcsőn, zsebei tele vannak kiflikkel, asztala rendetlen. Jól dolgozik. Békekölcsönjegyzésnél teljes fizetést jegyzett. Hogy egyeztethető ez össze nyilvánvalóan kispolgári világszemléletével? Fiatalos meggondolatlansággal váratlanul letette a ceruzát, ránézett a szemben ülő Szotyorira. — Lajos bácsi, kérdeznék valamit. — Mondta. Szotyori elégedetten tette le átiró üvegtollát. mert nehezére esett az örökös szótlanság. Kereskedő korában megszokta a trécseiést. Mielőtt válaszolt volna, elővett fiókjából egy kiflit és beléharapott. — Mond csak, mi a baj. — Tegyük fel, hogy kitörne az ellenforradalom. Mindannyian riadtan kapták fel fejüket s Pistára néztek. Szotyori lenyelte a kiflidarabot s a fiúra meredt. Pista zavartalanul folytatta. — Mondom, csak tegyük fel. Elméletileg. Kint vad lövöldözés lenne, a város fontos üzemeit, hivatalait birtokba akarnák venni. Itt van ez az épület. Ha tetejére valaki felmászna. egy géppuskával, onnan nagyszerűen löhetné a Postát. Már mint az ellenforradalmárokat. Lajos bácsi felmenne a tetőre? — Én felmennók. — Állt fel izgatottan Janicsek s hozzájuk ment. Szotyori letette a kiflit és mintha elsápadt volna. — Ez a vállalat is az övék lenne. Bejönnének ide. — Egyengette a felelethez az utat Pista. Szotyori felhorkant, szokatlan horkantás volt ez. Aztán elvörösödött. — Bánom is én ezt a vállalatot, egyik hely olyan, mint a másik. De kijelentem, szavamra kijelentem, hogy a föld fenekéből is kerítenék egy géppuskát. (Folytatása következik.)