Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-15 / 13. szám

Vasárnap, 1956. január 15. ÖEL MPGYR RORSZÖG A dolgozók betegségi biztosítása (s. j.) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a múlt év utolsó napján törvényerejű rendeletet hozott a dolgozók betegségi biztosításáról. Ez a törvényerejű rendelet nemcsak továbbfejlesztése a társadalombiztosításnak, hanem összegezése azoknak az eredményeknek, amelyeket felszabadulásunk évtizedében elértünk. A törvényerejű rendelet egységes rendszerbe foglalja a betegségi biztosítás valamennyi jogszabályát. A mindennapi életben alkalmazásra kerülő szabályokat a minisztertanácsi rendelet, a még részletesebb végrehajtási utasításokat pedig a SZOT szabályzata tartalmazza. Társadalombiztosításunk a felszabadulásunk utáni évtizedben nemcsak gyökeres változáson ment keresztül, s nemcsak a szolgáltatások mértéke emelkedett több esetben, hanem a társadalombiztosítás feladatait egyszersmind a szakszervezetek útján maguk a dolgozók végzik. Tehát a társadalombiztoqftás ügye az egész dolgozó nép ügye. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete néhány fontos változást is tartalmaz. Ezek a változások lényeges jogkiterjesztésben jelentkeznek; Például a rendelet nagy mértékben emelte a biztosított dolgozók igényjogosult családtagjainak a körét, mert a rendelkezés szerint ezerkilencszázötvenhat január elsejétől a dolgozó által eltartott és vele közös háztartásban élő hatvanadik életévét betöltött személy igényjogosult családtag, függetlenül attól, hogy milyen rokoni kapcsolatban van a dolgozóval. Ugyancsak nagy jelentőségű az is. hogy a dolgozóknál és családtagoknál a kórházi ápolás időtartamát is emelte az új rendelkezés. A dolgozók és a családtagok eddig gyermekbénulásos betegség esetén egy évig voltak jogosultak kórházi ápolásra. Ezerkilencszázötvenhat január elsejétől az ilyen betegség esetén az egy évi kórházi ápolás időtartamát két évre emelték fel. A tizennyolc éven aluli tbc-s családtagoknak eddig száznyolcvan napi kórházi ápolás járt évenként. Ez év január elsejétől ezt az ápolási időtartamot kettőszázhetven napra emelték fel. A nyugdíjasok kórházi ápolásának időtartamát is emelte az új törvényerejű rendelet, mert az eddigi évi harminc napi kórházi ápolás helyett a nyugdíjasok és családtagjaik évi száznyolcvan riapi kórházi ápolásban részesülhetnek tbc-s megbetegedés esetén. Gyermekbénulásos megbetegedés esetén a nyugdíjasok és családtagjaik is két évig jogosultak kórházi ápolásra. Azt a biztosított dolgozót, aki idült beteggé vált, vagy gyógyulása belátható időn belül nem várható, ideiglenes rokkantsági állományba helyezték, s erre az időre m,unkabérének harminc százalékát kapta. Január elsejétől az ideiglenes rokkantsági járadék összege a dolgozó munkabérének ötven százalékára emelkedett. A szakszervezeteknek nagy feladatot jelent a dolgozók társadalombiztosítási ügyeinek jó ellátása. Természetesen indokolt, hogy a szakszervezeti tagság megbecsülése a betegségi biztosítás szolgáltatásainál is érvényesüljön. Ezt a célt szolgálja az az új rendelkezés, amelv szerint a hetvenöt százalékos táppénzhez — a két évi egyhelyben dolgozás mellett — egy évi szakszervezeti tagság is szükséges. A szakszervezeti tagság elismerését és megbecsülését fejezi ki az is, hogy az anyasági és temetési segélyek mellett a szakszervezeti tagok tagdíjosztalyuktól és szakszervezeti tagságuk időtartamától függően anyasági és temetési segély különbözetet is kapnak. Az SZTK által eddig folyósított segélyeken kívül a szülési segélykülönbözetek százhúsz forinttól háromszáznegyven forintig, a temetési segélykülönbözetek a dolgozó elhalálozása esetén száznyolcvan forinttól ötszáz forintig terjednek. Ezeket a segélykülönbözeteket is január elsejétől kezdődően a társadalombiztosítás szervei fizetik ki, vagyis az SZTK helyi alközpontja, illetőleg ahol üzemi kifizetőhely működik, ott helyben fizetik. Ezzel egyszerűbbé vált a szolgáltatások igénybevétele. gyorsabban megkaphatja a dolgozó az őt megillető szolgáltatásokat. Az új rendelkezés végrehajtása nagy feladatot ró az üzemi bizottságainkra és hivatali szakszervezeti bizottságainkra egyaránt. Mindenkivel meg kell ismertetni az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletének g legfontosabb vonatkozásait, továbbá minden szakszervezeti tagnak tudnia kell, hogy milyen jogok illetik meg mint szakszervezeti tagot. A törvényerejű rendeletben kifejezésre jut Alkotmányunkban leszögezett érdekvédelem. Alkotmányunk negyvenhetedik paragrafusa kimondja: „A Magyar Népköztársaság megvédi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat munkaképtelenségük esetén. A Magyar Népköztársaság ezt a védelmet és segítséget széleskörű társadalombiztosítással és az orvosi ellátás megszervezésével valósítja meg." E rendelkezés is hűen bizonyítja, hogy Alkotmányunk minden paragrafusa megegyezik a valóságos élettel. Párthírek Értesítjük az SZKP Történet I. évfolyam propagandistáit, hogy 1956. január 18-án, szerdán délután 3 órakor a Pártoktatók Házában propagandista konferenciát tartunk. i Agit.-prop. osztály A filozófia I. évfolyamot végző pedagógusok konferenciáját január 17-én, kedden délután 3 órakor tartjuk a ' Pártoktatók Házában. Agit.-prop. osztály ' MILYEN LESZ A TAVASZI DIVAT? Az elmúlt években növekedett az üzletekben a ruhák, a kabátok választéka, az igényesebb vásárlók azonban nem mindig találták meg a keresett öltözéket. Az ipar, valamint a kereskedelem közreműködésével sikerült jelentősen növelni a választékot, a gyártandó női ruhák, blúzok, kabátok, kosztümök választékát és a kisebb darab számba történő gyártással igen divatos vonalú, különlegesebb formájú ruhákat hozhatnak forgalomba; WmMillilR wmm. wm §g&<" Útmutatót adtak ki a földművesszövetkezeti vezetőségi tagok számára A községele életének kialakításából egyre jobban kiveszik részüket a füldmíivesszövclkczetek. Egy-egy füldművesszövetkezet vezetősége jelentős politikai munkát tud végezni, amellett, bog}' a község gazdasági életét irányítja. A földművesmunkájának a segítésére a Szövetkezetek Országos Szövetsége útmutatót bocsátott ki, amely részletesen foglalkozik a vezetőségi tagok munkájával, feladataival, és irányt mutat a földinüvesszüvetkezeti mozgalom továbbfejlesztése területén is, llj folyóirat: a „Párltörténeti közlemények" A Magyar Dolgozók Pártja és más országokban folyó Központi Vezetőségének munkásmozgalom történeti Párttörténeti Intézete ebben kutatás eredményeit is, taráz évben megkezdi a negyed- talmaz majd vita- és bibliogévenkint megjelenő folyóira- ráfiai rovatot. Az új folyóirat ta, a „Párttörténeti közlemé- a propagandaanyag terjesztőnyek" kiadását. A folyóirat nél (V„ Révai utca 16) fizet— amelynek elődje „A Magyar Munkásmozgalmi Intézet értesítője", eddig kéziratként jelent meg — rendszeresen beszámol majd a munkásmozgalom történeti, párttörténeti kutatómunka hclyj zetéröl, eredményeiről. Ta| nulmányokat, dokumentumokat közöl a magyar munkás' mozgalom cs párttörténet 1 egyes kérdéseiről. Megismerteti a Szovjetunióban, a népi demokratikus országokban hetö elő, egy évre 30, fél évre 15 forintos áron. Egyes szám ára 8 forint. — "Könyvbarát- címmel új folyóirat indul. A lap célja az olvasók mind növekvő táborának tájékoztatása a megjelent és előkészületben lévő könyvekről, a hazai és a külföldi könyvkiadás terveiről és eseményeiről, a magyar és a világirodalom híreiről. Dohányszáritókban szárítják a csövss velömagkuHorlcát Ebben az évben különösen ügyelni kell a szokatlanul nagy nedvességtartalmú kukorica vetőmagjánál. A magas nedvességtartalmú kukorica vetőmag a téli tárolás alatt könnyen megromolhat, ezért meg kell találni a módját a vetőmag megfelelő kiszárításának. Kísérletek álapján sikerült hamarosan megtalálni a szárítás legjobb módszerét. Megállapították, hogy legalkalmasabbak a dohányszárítók a kukorica vetőmagjának csöves állapotban való szárítására. A sikeres kísérletek után az Élelmiszeripari Minisztérium a szárítás céljaira rendelkezésre, bocsátotta a jászberényi, a kápolnai, a kiskunhalasi és a j nagykállói dohányszárítókat. Ezekben több száz vagon kukorica vetőmagot 40 fokos hőmérsékleten 12—14 százalékos nedvességtartalomig szárítanak ki. Ezzel biztosítják, hogy a mag csírázőképessége teljesen ép marad. A kukorica vetőmag mesterséges szárítása — amelyet Magyarországon első ízben alkalmaznak —, lehetővé teszi, hogy tavasszal jóval a vetés megkezdése előtt a termelőkhöz kerüljön a jóminőségű vetőmag. — Mesedélelött Jpsz vasárnap délelőtt 10 órakor a Móra Ferenc Kultúrotthonban (Munkácsy u. 6). Szegedkörnyéki népmeséket hallanak a gyermekek, majd az úttörővasútról készült film kerül vetítésre. Minden kispajtást szeretettel vár a kultúrotthon vezetősége, — A Móra Ferenc Kultúrotthonban a társas-tánctanítás január 13-án megkezdődött. Jelenkezni még lehet a kultúrotthon irodájában. Tanítási napok kedden és pénteken este 7 órakor. — Baráti találkozót taría- | nak ma délután fél ötkor a nemrég újjáalakult Szabad i Ifjúság Művészegyüttes ének-, zenekar és tánccsoportjának tagjai a rókusi ixiultúrotthonban. A Szabad Ifjúság Művészegyüttes régi tagjait is szeretettel elvárják. A Budapesti Habselyem- és Kő lOllCLT •ugyarban öt különböző színben készülnek a nylonblúzok. Rácz Józsefné modellvarró Palotai Aranka ifjúmunkásnőn próbálja ki a - - . • fazont, Milyen lesz tehát a tavaszi divat? — ez a kérdés foglalkoztatja most a nőket. A tavaszi ruhadivatra jellemző lesz a sok kétrészes ruha. A kétrészes ruhák szabása összhangban van az egyrészes, de ejtett derékvonalú ruhákéval. A felsőrészek hossza mind a kétrészeseknél, mind az egyrészeseknél a csípővonal fölött végződik. Ezt hangsúlyozzák ki a sima anyagoknál azonos, vagy elütő színű tűzés-díszítéssel, csíkos anyagoknál pedig sűrített, ferdén, vagy esetleg ellentétes irányban haladó csíkozással. KocIcás anyagoknál ferde pántokat helyeznek el azonos, vagy sima anyagból. E ruhák nagyrésze ővnélküli. Szűk karöltőket készítenek, nagyobbrészt bevarrott újjal, de ezenkívül japán és ragián szabással is. Az ujjak hossza gyakran háromnegyedes, könyök alatt pántban, vagy kézelőben végződik. Újszerű a ruhák gyapjú; vagy pamut kötöttanyag díszítése. Ezeket a nyaknál, az újjvégződésnél, a kétrészes ruháknál esetleg a felsőrész végződésénél helyezik el. Tavaszi divat lesz a féloldalas gombolású ruha, reászabott sállal, amelynek végét rojt, vagy hímzés díszíti; Az ízléses, egyszínű, vagy tarka hímzések is nagyobb teret kapnak. A női kabátok divatvonala azonos a ruhákéval, tx kabátok felsőrésze szűk, az atjrész bőszabású. A bőhátú kabátok vonala egyenes, vagy lefelé kissé bővül. A tavaszi kabátok nyitottak, mélyen gombolódnak. Callérjaik általában nagyobbak és az ejtett vállvonal folytatását adják. Divatos az egyenesvonalú rövid kulikabát. A tavaszi ruhadivatot változatossá teszik a színes ballonok, amelyeket több változatban szövettel kombináltan használnak.Mi IMPREGNÁLT BÚTORSZÖVET KÍSÉRLETI GYARTASA KEZDÜDÖTT MEG A KŐSZEGI TEXTILMUVEKBEN A kárpitosiparban használatos afrik a bútor tisztogatása közben hamarosan megtörik, porlódik s a bútorszövet réseit kitöltve kopott, fakult színt ad a szövetnek. A Kőszegi Textilművek ágyterítőgyárában bútorszövet impregnálásával kísérleteznek. A kísérletek arra irányulnak, hogy a bútorszövet réseit alsó, védőburkolattal vagy impregnálással betöltsék és ezzel hosszú időre tartósítsák a szövet eredeti színét, fényét. ORVOSTUDOMÁNYI KÖNYVEK KÉSZÜLNEK PÉCSETT A pécsi Orvostudományi Egyetem tanárat közül többen készítenek tudományos könyvet. Kerpel-Frónius Ödön, a gyermekklinika Kossuth-díjas professzora „Só és vízháztartás kórtana" című német nyelven megjelenő könyvén dolgozik. Műve azokat a kóros állapotokat tárgyalja, amelyek következtében a szervezet só- és vízkészletében változások jönnek létre. Különösen fontos kutatómunka feldolgozása a gyermekgyógyászat szempontjából. Melczer Miklós, a bőrgyógyászati klinika Kossuth-díjas rákkutató professzora készülő könyvében a bőrhám eredetű daganatok — bőrrák — felismerése, gyógyítása terén végzett kutató munkával foglalkozik. Denhcffer Szilárd, az orvostudományok doktora, a kórélettani intézet igazgatója a kórélettannal foglalkozó könyvet ír. HUSZONHÉT ÜJ LAKAST ADTAK AT A GÖDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM DOLGOZOINAK Máthé Imre Kossuth-díjas egyetemi tanár, az Agrártudományi Egyetem rektora kedden délelőtt ünnepélyesen adta át az egyetem épülő lakótelepén elkészült első háztömb 27 lakásánrít kulcsát az egyetem dolgozóinak. Az egy- és kétszobás összkomfortos új lakások boldog tulajdonosai nevében Füredi János egyetemi adjunktus mondott köszönetet. TÖBB MINT 400 TONNA TŐZEGET TERMELNEK KI NAPONTA A KISKUNSÁGBAN Kiskunság gazdag tőzegmezőiről naponta több, mint 400 tonna tőzeget termelnek ki. Csak a jelenleg feltárt sükösdi, keceli és izsáki tőzegbányák több évtizedre elegendő anyagot adnak. A tőzeg nemcsak mint tüzelőanyag értékes, hanem mezőgazdasági célokra, elsősorban talajjavításra is használható. A Kiskunságban évente kitermelt tőzegmennyiségből — trágyával keverve — több mint 100.000 holdnyi területet lehet trágyázni. A termelést mindenhol gépek segítik. A keceli tőzegmezőn két kotrógép dolgozik, s a (kitermelt tőzeget a nemrég megépített csillevasutakon szállítják a rakodóhelyekre. A kitermelt tőzegmezők helyét fásítják. Azokon a helyeken, ahol a tőzeréteg aránylag vékony volt, tavaszra füzest létesítenek. FIATALOK. VESZIK AT A PUSZTAVAMI KÜLFEJTÉSES BANYA SZÁLLÍTÁSÁNAK FELÜGYELETET A pusztavámi külfejtéses bányában a legjobb DISZ szállítóbrigád 39 tagú külszíni szállítócsapatot szervezett. A fiatalok pártmegbízatásként vállalták, hogy az 1800 méteres szállítópályán a csillesorok jó irányításával megszüntetik a szállítás zavarait. GYŰJTIK A FEHERMALYVAGYÜKERET Az országban elsősorban Békés megyében foglalkoznak a fehérmályvagyökér gyűjtésével. Ezt a gyógynövényt ősszel szedik össze, majd szárítják. Most az összegyűjtött gyökereket dolgozzák fel. Megtisztítják a földtől, és apró kockákra vágják. Az így előkészített és megszárított fehérmályvagvökér kilójáért 12—15 forintot fizetnek a földművesszövetkezetek, ÜJ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK BORSODBAN Borsod megyében az év első hónapjaiban ismét jelentős eg%i7sé>?ügyi intézmények készülnek el. A befejező munkákat végzik már az uj miskolci tüdőbeteg-gondozóban A tíz szakorvossal és nagyszámú személyzettel dolgozó intézetben felnőtt és gyermek, valamint csont-tbc rendelés lesz majd. Szerencsen több mint háromnegyedmillió forintos beruházással szülőotthont építettek. A korszerűen felszerelt otthonban 30 ágy van. Ugyancsak új szülőotthon nyílik rövidesen Sárospatakon. SZKÍTA ÉS AVARKORI LELETEKRE BUKKANTAK ARTANDON Az ártándi határban lévő homokbányában 43 avarkori sírt tártak fel. A sírokban agyagedényeket, gyöngyöket, vaskéseke,t, övcsatokat és övdíszeket találtak. A homokbányától mintegy két kilométerre lévő kavicsbányában pedig szkitakori temetőre bukkantak, ahova 2600 évvel ezelőtt temetkezett a Dél-Oroszországból származó yiomád lovasnép. A fejedelmi sírban arany diadémon, két arany karperecen, arany ruhagombokon kívül lándzsa, bronzpikkelyekből készült páncéling, bronzpajzs és lószerszámveretek - voltak. Az értékes leletek tudományos feldolgozására a debreceni Déri Múzeumban mun; ka'közösség alakult,