Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-14 / 12. szám

Srombat. 1956. január 14. QElMilla YÜRQRSZRS EZEK A FIATALOK! Á Késő délután, vagy kora este van — nevezhetjük, ahogy tetszik, mert ilyenkor, tél (közepén estébe nyúlnak a délutánok. Az Autójavító Vállalatnál a munka végez­tével az emeletein gyülekez­nek a fiatalok. Mi lesz itt? — kérdezzük. Bárki megadja a választ: szakmai tovább­képző tanfolyam. Sok fiatal váíi a vállalatnál és sokan vesznek részt közülük a vas­esztergályos, a hegesztő, vagy az autószerelő tanfolyamon. Ha a tanfolyam célja iránt érdeklődünk, bővebb választ már a vállalat vezetője; Sar­nyai Vencel elvtárs ad. Egy­szóban összefoglalva: termelékonyobb munka a cél. — Valamikor én is hibáz­tam azzal, hogy mindent a *régi jó" szakmunkásokra akartam bízni. Mikor azután 54-ben húsznál is több ilyen légi szakmunkás itthagyott bennünket a «maszek-para­dicsom" kedvéért, nem volt más hátra: a fiatalokhoz for­dultunk. S lóm: azok éppen olyan ... mát éppen olyan: sokkal jobbak azoknál a régi maszekoknál! ötvenhat fiatalunk van. Játékosak igaz, sok baj is van velük, de azért jól dolgoznak, s ez a lényeg. Egyszóval: nagy­szerű gyerekek. Az igazgatónak még a kis stuccolt bajusza ls büszkén . mosolyog, amint a fiatalok­ról beszél — Ercekkel az ifikkel min­den újat meg lehet értetni. Van olyan 18—19 éves gye­rekem, aki különben he­geszt, mint sok régi szak­munkás! Azt sem hagyja válasz nél­kül, hogy miért dicséri eny­nyit a fiatalokat. — Stabillá vált a vállalat, közösség alakult kl. Két év alatt a javítási idő felére csökkent, a termelési érték másfélszer annyi lett, mint azelőtt. A múlt évben már az általuk" "javított kocsik- ~~ 70-76 ezer kilométert szaladtak, s így országosan első lettünk. Persze fokozni szeretnénk ezt tovább, hiszen a Szovjetunióban 80—90 ezer kilométert futnak a javítás­sal a kocsik. Hát mi is ezt szeretnénk elérni. Nemrég szereztünk meg egy könyvet a gépkocsijavításról. A Szov­jetunióban adták ki. Nagyon sokat segít ez a könyv a mi munkánkban. Ezt tanulmá­nyozza most a műszak. Sok mindent be akarunk vezetni még az idén abból, amit a könyvben láttunk. Igen jó kisgépesítés, műszerek talál­hatók benne. Szeretnénk be­vezetni a könyv alapján a Szovjetunióban jól bevált krómozást is. A krómmal fel­töltött alkatrészek — pél­dául a dugattyúgyűrűk — élettartama óriási módon megnövekszik. Csak az a lehet kapni a krómfürdőhöz szükséges anyagokat. Ezért az egyetem segítségét kérjük, az MTESZ-tagjaiét, hogy próbáljanak kikutatni megfelelő pótanyagokat. Ez még egyelőre terv. Per­sze nemcsak tervekkel ké­szültek fel az új esztendő megnövekedett munkáira az Autójavítónál. Az elmúlt ne­gyedévben — 1955 utolsó hó­napjaiban — átszervezték az üzemet a termelékenység nö­velése érdekében. Áttértek a szalagrendszerű javításra. Beszerezték a szükséges fő­darabokat, motorokat, futó­műveket, sebességváltókat, kormánymű veket és meg­szervezték a tervszerű alkat­részjavítást is. Hogy megfe­lelő minőségű legyen mun­kájuk eredménye, s ha nem szükséges, ne kelljen új al­katrészeket felhasználni, al­katrészvizsgáló műszereket állítottak be. Több munka­folyamatot pedig, a dugaty­tyúgyűrű köszörülést, rugó­csapszegek kiszedését hid­raulikus préssel, vagy a le­mezegyeingető gép beállításá­val ktísgépesítették. A decem­berben beadott 31 újítási ja­vaslat közül mór eddig be­vezették 26 újitást s rövidesen a további ötöt is hasznosítják. Az újítások között olyan jelentős mun­ka is van, mint az alváztól" ­gató készülék, amelynek se­gítségével most egy ember elvégzi azt, amit eddig hatan csináltak. Másrészt a takarékosságra is törekednek. A művezetők megkapták az adatokat ar­ról, hogy mennyi rezsianya­got és rezsiórát használhat­nak fel. A selejt határát pe­dig hárorrffized százalékban állapították meg. Mindezeket a pontokat a műszaki konfe­rencia dolgozta ki s benne vannak a negyedéves mű­szaki intézkedési tervben. A művezetők megkapták a tervfeladatokat is, és rövide­sen megkezdődik téli mű­szaki továbbképzésük. Vé­gül még csak annyit kell megjegyezni, hogy a vállalat csatlakozott a Ruhagyár ver­senyfelhívásához is. Az igazgató előveszi az el­múlt évek s az új év első napjainak munkáit s ered­ményeit feltüntető kimutatá­sokat s art mondja: — Elnézegetek a számok között s látom azt a fejlő­dést, amit eddig megtettünk. Nagy munka volt, de még sok feladat vár ránk. Min­denesetre: az év első dekád­jábam 101 százalékra teljesí­tettük a tervet, s ez jó alap lehet a további munkához. Mert hiszen itt vannak ezek a fiatalok. (németh) Fejleszti állattenyésztését a kübekházi Sarló és Kalapács Tsz A kübekházi határban, a falu közelében a dolgozó pa­rasztok meg-megnézegetik azt a nagy, 100 férőhelyes, most épülő tehénistállót, amelyet már paláznak a tsz­tagok. Mondogatják is az egyéniek: vajon mit akar ez­zel a nagy istállóval a Sarló és Kalapács Tsz tagsága, hi­szen a tsz-nek csak 27 tehene van, s ez mindössze alig ne­gyedrészét tölti majd be a nagy istállónak. Vagy talán a lovakat is ide akarják be­kötni? Nem lehet, hiszen a 64-es létszámú lóállományból most adtak el 12 csikót és még eladnak 8 lovat is, s ha a lovak ez ideig megfértek külön, ezután méginkább férnek majd ..; társ. a tsz elnöke —, hogy a szarvasmarha állományunk nemcsak számában, hanem minőségében is, a tejhozam mennyiségében is lényegesen megjavuljon. Ennek érdeké­ben a jelenlegi állományból 8 tehenet selejtezünk és meg­hízlaljuk őket, de az eladott csikók és még eladásra ke­rülő lovak árából vásárolunk helyettük jobbakat, törzs­könyvezett teheneket. — Szarvasmarha állomá­nyunk — mondotta még Vá­mosi élvtárs — ez ideig négy istállóban volt elhelyezve, s ez komoly akadályt gördített az állomány fejlesztése elé. Amellett, hogy a szétszórt ál­lomány kis létszáma ellenére sok embert lekötött, a takai­A lovakat a tehenekkel mányozást is megnehezítette. Már be lehet fizetni a DISZ vfzltelen építésére szám készpénzösszeget Az ifjúsági üdülő- és vizitelep létesítése városszerte nagy érdeklődést váltott ki az ifjúság és a felnőttek kö­rében is. A különböző szervék egymás után jelentkeznek, hogy társadalmi munkával avagy készpénzösszeggel kí­vánnák részvenni a vizitelep építésében. Felkerestük a DISZ Városi Végrehajtóbizottságát, ahol elmondták, hogy különböző címletű bélyegeket bocsátanak ki azoik részére, akik pénzben akarnak hozzájárulni az üdülő- és vizitelep létesítéséhez. Ezek elkészültéig a készpénzbeli hozzájáru­lásokat már most be lehet fizetni bianco-csekklap fel­használásával az „OTP. 63—623." sz. DISZ vizitelep, Sze­ged, bevételi számlára. Helyreállt a nyugalom, tovább folyik a munka a földrengés sújtotta Pest környéki községekben A Pest környéki községekben, lyás Művek, szintén hathatós ahol a csütörtöki földrengés a segítséget nyújt a károk helyre­legjelentősebb károkat okozta, helvreállt a nyugalom, mindenki Az állami szervek mindenült folytatja munkáját. A villamos- gondoskodtak a lakosság élelnn­vezctékcket rendbehozták, a köz- szerellátásról. Sok mázsa kenyér, lekedés zavartalan. Dunahnrasz- hús> zsír> szalonna, liszt, cukor tin pénteken reggel ismét vala- érkezett Dunaharasztira, Tak­mennyi üzletben megkezdték az sonyba és a szomszédos közsé­árusítást. 25 károsult család már gekbe. visszaköltözött a néphadsereg, a A községi tanácsok épitőanyo­rendó'r- és tűzoltóosztagok segít- got, szükség esetén közlekedési ségével rcndbeliozott otthonába, eszközt is azonnal a károsultak A megrongálódott épületek hely- rendelkezésére bocsátanak, re^llítása mindenütt gyors ütem- A Csepel Autógyárban, amely­ben folyik. A peslmegyei TU- nek néhány üzemrésze kisebb ZÉP-telcpről nagyobb mennyisé- mértékben megrongálódott a gű tégla, cserép, mész és egyéb földrengés során, a balesetve­építőanyag érkezett a földrengés szély elhárítása után pénteken által sújtott községekbe. Számos reggel ismét teljes üzemmel meg­nem kötik közös istállóba. Nem is akarták. A nagy, új istállóra mégis szüksége lesz a tsz-nek, mert a jelenlegi 27-es létszámú tehenészetet ebben az évben 45-re akarják szaporifani úgy, hogy azok közül leg­alább 30 tehén törzskönyve­zett legyen. Emellett pedig a növendékmarhákra is gon­dolnia kell a tsz tagságának. — Azt akarjuk — mondotta a minap Vámosi László elv­Nos, az új istálló, amely­nek padlását úgy építették meg, hogy magtárnak is le­hessen használni, lehetőséget nyújt a tsz-tagoknak ahhoz, hogy szarvasmarha állomá­nyukat egy ideig évről évre létszámában is fejleszthessék. (Lehetséges, hogy későtb szükség lesz még egy tehén­istálló építésére, vagy a most befejezés előtt álló építkezés kibővítésére, de akkorra már remélhetőleg a fejlett szarvasmarhaállomány jöve­delme egymagában is elegen­dő alapot nyújt az űj építke­zéshez. A Sarló és Kalapács Tsz tagjai nemcsak a tehenésze­tet. hanem általában az ál­lattenyésztésüket s a szarvas­marha tenyésztés mellett még különösen a sertéste­nyésztést akarják fejleszteni lényegesen az idén. A 43-as létszámú mangalica és york­shirei anyakoca állományban is végeznek selejtezést, de helyettük mintegy 20 berkshi­rei anyaikocát és hozzájuk egy apaállatot is vásárolnak. A kibővített sertésállomány részére a meglevő sü'dőszállást 200 féiőheyesre bővítik ki az idén. Ez az építkezés is befejezés előtt áll már. Az építkezésről szólva meg kell említenünk még, l)ogy a termelőszövetkezet tagjai átalakítással gépkocsigarázst is építenek, a fiatalok pedig a faluban levő központi épü­let kultúrtermét hoztálk rend­be. A termelőszövetkezetben folyó építkezések egy része ugyan állami kölcsönből tör­ténik, de ezt az összeget a termelőszövetkezet tagjai mintegy 100 ezer forint ér­tékű épületanyaggal és kész­pénzzel toldották meg. Ma este bemutató a szegedi Nemzeti Színházban Ma este kerül sor a szege­di Nemzeti Színházban az ' hagyja a szegedi pályaudvart. 1956-os esztendő első szegedi j A kocsi utasai álmosan, bemutatójára. Magyarorszá- unottan, mint a csiga a házá­gon első ízben Leonov ismert1 ban — önmagukba húzódva szovjet író „Tisztítótűz" (In- ülnek az üléseken. Mindegyik Tavasz a télben A SZEGEDRŐL BUDA­PESTRE induló gyorsvonat pontosan 5 óra 56 perckor el­vázió) című érdekes drámája utas egy-egy zárt, kihűlt, kii- kocsiban. nek. A nagy igyekezetnek meg is van az eredménye. A két gyermek — elszórakozva a meglepő produkciókon — megbékélten csendesedik el. Az utasok nyelve megoldó­dik, a fagy felenged, kezd barátságosabb légkör lenni a keiül bemutatásra Háy Gyu- tón világ, amelyben a barát­tá Kossuth-díjas író fordítá- ságos közeledés kisugárzó és sában, Dobai Vilmos rende- ] felvevő készüléke úgylátszik zésében. A főszerepeket Bar- elromlott. Az utasok szo'ua­sy Bela Kosssuth-dijas Lon- nul ülnel^ néhtínyan bóbis. tay Margit, Kaló Flórián, kolna^ de semmi ^ük. Papp Teri, Miklós Klára, Thurzó Margit, Kovács Já­nos, Csapó János és Miklósy György játsszák. hogy ebben a hajnali órában kilépjenek elefántcsonttor­nyukból és beszédbe elegyed­— HOVA UTAZTOK gye­rekek — kérdezi az egyik őszhajú férfi a tizenkétéves lányok csoportjától. — Parádra — hangzik a fe­lelet. — Mit csináltok ott? — Szanatóriumba megyünk A bemutatóra Budapestről ~ ~. ­máris számos vendég érke- es a htdeg ^tos Vancelja at­zett^ s képviselteti magát a Magyar Rádió és több buda­pesti lap szerkesztősége is. Szegeden nagy érdeklődés előzi meg az űj esztendő el­ső színházi bemutatóját. jenek egymással. A sötétség Pihenni — mondja egy szőke hajfonatos, kékszalagos, szep­lősarcú, élénktekintetű kis­hatolhatatlan falat húzott ember és ember közé. Senki se elég erős ahhoz, hogy át­törje ezt a falat. Félegyházán egy házaspár két gyerekkel és tíz-tizertkét­éves kislányokból álló csoport száll fel a kocsiba. A házas­pár két gyereke, a három­lány. A beszélgetésből kide­rül, hogy az iskolaorvosok vé­leményére minden általános leányiskolából a vérszegény, sovány, betegségre hajlamos kislányokat Parádra, szana­tóriumba viszi az állam in­gyen két hónapra. — Milyen jo ts ezeknek a Megíelent ez „Népfront mozgalom |éues £vike és g- egvéves La- mai fiataloknak — mondja a Megjelent n „Népfront-mozga- cika, a sok idegen bácsitól és kétgyerekes fiatalasszony szagos Tanácsa mozgalmi híradó­jának első száma. Az új lap szá­mos érdekes cikket, hírt, tudósí­kan, majd egyre hangosáb­ba szipogni kezd. Erre a ze­nére aztán az utasok egy csa­probléma, hogy nálunk nem! gyár, mint például a Rákosi Má- indult a munka. lom", a Hazafias Népfront Or- nénitől megijedve előbb hal- őszinte elismeréssel. — Az én lánykoromban még álmodni se mertünk volna ilyenről. A kislányok önfeledten ad­ják át magukat az utazás iz­galmainak. Egymást kínál­gatják a magukkal hozott al­két megijedt lurkót kibékítse mával, citrommal, az egyik ŰJTlPUSO villamos játékvo- a helyzettel. Van, aki bámu- kaucsuk babát vesz elő és natot gyártanak Csebszlovákiá-: latos fintorokat vág, mások azzal játszik, a másik, barát­ban, amelyből a csereegyezmény , akikről azt hihetted volna nője kívánságára kölnijével keretében kereskedelmünk is je- j még az előbb, hogy nem tud- illatosítja be a haját. Játsza­tom és 1956. évi évforduló nap-! pásra 'kilépnek közön""'-**'. túrt tartalmaz. '.Mindenki minden lelemé­nyességét összeszedi, hogy a 56. Károlyné a beszéd alatt mindég egész arcát fordította a fiú felé és ez az arc lassan megszínesedett. — Kö­rülnézett. — Tessék, elvtársak, min­denki mondja el gondolatait, ma­gunk közt vagyunk. Nyugodtan mondta ezt. de belül magához ölelte ezt a fiút. aki lém, most mér végleg közéjük tartozik. Pista szavait különbözőképpen fo­gadták. Benedek Ica mindjárt szó­lásra nyújtotta kezét. — Pista szépen beszélt és igazat mondott. Én minden munkában részt akarok venni. Azt mondják jó han­gom van, szivesen énekelek kultúr­esteken. Aztán szivesen végzek bár­hol háziagitációt, szeretem az embe­reket. Érdekes dolog idegen embe­rekkel beszélgetni, otthonukban látni őket. Én mindég elolvasom a Népne­velőt. Tette hozzá ügyetlenül s elvö­rösödött. Megindult a beszélgetés. Kiderült, hogy senkisem ellenzi az összefogást és a munkát, de mindannyian hang­súlyozták, hogy szabjanak konkrét feladatokat. Még Kovács is oda nyi­latkozott, hogy gondolkodott ő erről, gye kezébe a dolgot — mi pedig je­löljünk ki magunk közül valakit, aki megbeszéli vele a teendőket. El kell valahogy indulni. S itt nem hallgathatom el, hogy Igazgató elv­társnő. aki igazán érti a dolgát s úgy érezzük, mintha családunk feje len­ne, mert szeret is minket s apró ba­jainkat is kikutatja és segít — egy­szóval ha ő ilyen is, de ezen a vona­lon többet kellett volna velünk tö­rődnie. Lehet, hogy rosszul látom ezt, beszélés szabálytalan, nem így ke!l csinálni. De ne menjünk el innen ha­szon nélkül. Csak ezt akartam még mondani. Károlyné komolyan válaszolt. — Igazad van Pista, nagyon iga­zad van. Mentségem lenne az, hogy túl vagyok terhelve munkával, ma­_ gam is tanulok még. de ez nem vál­dehát irányítás kellene. És simogatta toztatna a dolgon. Köszönöm a nyílt­vékony bajuszát... ságot. Azt meg egy percig se képzeld. Pista újra szólásra jelentkezett. hogy ez az alakulás, nem szabályo*. »— Úgy vélem, a párfbdzalmi ve- Minden szabályos, ami jót akar és az is lehet, hogy ez az alakuló meg-- pestj marxizmus—leninizmus tanszék lentős mennyiséget kap. A 30 : nak beszélni, meglepő gyen­centiméter hosszú mozdony to-' gédséggel, finom, halk, be­látni is tud, teliát a kis vonat céző szavakat gügyögnek a egyaránt halad előre is, hátra is, méltatlankodó csöppségek­többet ér, mint a kiépített gránitfal. — Mindannyian támogatni fogjuk Nagy elvtársat munkájában. Még keveset elbeszélgettek, aztán eltávozott a deputáció. Kint a folyosón égő arccal állt meg Pista. Nagy dolog volt ez a lé­pés! Ügy érezte, rengeteg hosszú Ideig voltak odabent. Megnézte karóráját. — Mi az, csak féltizenegy van? Úgylátszlk egy óra alatt lement az egész. Hihetetlen. Megsimította hom­lokát. Most már nincs többé meg­hátrálás. Janicsek kezet fogott vele. — Rám számíthatsz. — Mondta mély hangján és nyugodt léptekkel indult szobájába. A kis Kordé Etel rámosolygott, nem szólt, de ez a mo­soly a legszebb volt ezen a délelőt­tön. Ica szelesen vágta hátba. — Üjjé, gyerekek, felrázzuk ezt a vén bagolyfészket. — S tánclépések­kel tűnt el a folyosó végén. Pista egyedül maradt Kovács irattárossal. Kovács hozzáhajolt. Súgva mond­ta és valami elidegenítő mosollyal. — Jól beolvastál Károlynénak. — S megsimogatta kis bajuszát. Intett, hogy megy, ö ért mindent. — Ez is elment. (Folytatása következik.) 1 hasznos. Nem vagyunk bürokraták. — Javaslom, hogy Nagy elvtárs üljnn össze Kecskés Mariskával és dolgoz­zanak ki gyakorlati tervet. De minél hamarabb. — Jó lesz így? Janicsek volt az egyetlen, aki el­lenvetést tett. Eddig némán hallgatta az egészet. Fekete arcán semmi indu­lat nem látszott. — Tapasztaltabb megbízott jobb lenne. Janicsek magánszorgalomból levelező hallgatója volt s roppant ki­tartással gyűjtötte egybe a tudást. De kevés önálló gondolata volt. Szorgal­ma azonban eddig győzte az akadá­lyokat. Vasmunkás őseinek konok ki­tartása buzgott ereiben. Most sem személyes okból szólt hozzá, hanem közérdekből. Nagy Pistát jól ítélte meg, de képzetlennek találta. Károlyné elgondolkodott. Végül ilyen választ adott. — Én mégis Nagy elvtársat vá­lasztanám, Sokszor a lobogó láng nak, beszélgetnek, nevetgél­nék, izgatottan lesik a tájat és hangosan felújjonganck, ha egy kis erdő mellett halad el a vonat. Olyanok, mint a kis pacsirtáik, csivitelnek, vé­kony madárhangjukon ének­lik, hogy „Atal mennék én a Tiszán ladikon ..." Száll a nóta, a tervek színes, tarka selymét szövögetik a csitri lányok. — Én Pesten bemegyek a vendéglőbe és egy pohár szó­dát rendelek, — jelenti ki büsz)kén egy örökké kócos­hajú, fitosorrú, piros hajsza­lagos kislány. — En meg Párádon mindig szánkázni fogok — jelenti ki egy másik. — Es mindannyian verse­nyezni fogtok a szegedi 'kis­lányokkal, hogy melyik cso­port fog többet hízni. A nyertes jutalma egy nagy do­bostorta — jelenti be a vé­dőnő, mire mindannyian meg­ígérik, hogy hízni fognak. AZ UTASOK MÁR RÉG­ÓTA kiléptek önmaguk zárt, külön világából. Egymással és a gyerekekkel beszélget­nek, mosolyognak a gyerek­száj egy-egy szivet-lelket de­rítő megjegyzésén. A tavasz betört a jégvirágos ablakú vasúti kocsiba és megolvasz­totta a jeget. (kálló)

Next

/
Thumbnails
Contents