Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-13 / 11. szám

VíWG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEKf < AZ MDP CSONGRADMEGYEI BIZOTTSÁG ANAK LAPJA XII. évfolyam, 11. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1956. január 13. MAI SZAMUNKBÓL: A VEZETÖSÉG-ÜJJAVALASZTO TAGGYŰLÉSEK NÉHÁNY TANULSÁGA (2. oldal) TlZNAPI SZÁMVETÉS A RUHAGYARBAN (3. oldai) CSÜTÖRTÖKÖN REGGEL AZ ORSZÁG TÖBB HELYÉN FÖLDRENGÉST ÉSZLELTEK (3. oldal) Hz üzemi könyvtárak és a műszaki propaganda (L. F.) A Magyar Dolgozók- Pártja Központi Vezetősége novemberi határozata feladatul tűzte ki az ipari termelés megjavítását. A határozat végrehajtásának fontos eszköze a műszaki színvonal minél kulturáltabbá való emelése. Ebben a vonatkozásban nem kis szerep hárul elsősorban az üzemi műszaki könyvtárakra, de általában az üzemi könyvtárakra. Nagyon fontos, hogy ismerjék a műszaki dolgozók a szakmájukba vágó, a technika fejlesztését segítő hazai és külföldi kiadványokat, könyveket, folyóiratokat. Több üzemünkben helyesen is ismerték fel a könyvtárak és a (könyvtárosok szerepének jelentőségét. Gazdagították a könyvállományt, s nagy figyelmet fordítottak a könyvtárosok munkájára — megbecsülik tehát őket. Ennek is tulajdonítható sok olyan újítás, ésszerűsítés az üzemekben, mint például az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál Balla Sándor villanyszerelő-csoportvezető szép munkája. Balla elvtárs az alumínium-kábelek összekötésének legújabb eredményeiről nyert tájékozódást a műszaki könyvtár könyveiből, s ezt fel is használta a jobb munka érdekében. A Textilművekben Csűri József villanyszerelő és Biile György technikus ismeretei is egyre bővülnek, mert a napi munka után sűrűn felkeresik az üzem könyvtárait, hogy művelődjenek és tájékozódjanak a legújabb technikai kiadványokból. S lehetne még a példák hosszú sorát idézni. Amelyik üzemiben megbecsülik a könyvtárt, ott a hasznáról kézzelfogható eredmények tanúskodnak. Ez a megbecsülés azonban még nem terjed ki mindenre. Nem egy helyen például keveset törődnek a könyvtárak helyiségeivel. A Szegedi Kenderfonógyárban még mindig közös helyiségben van a ruhatár és a könyvtár. Az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál a műszaki könyvtár a főmérnök szobájában van, s ha éppen értekezlet adódik, vagy ha a főmérnök elvtárs elutazik, a helyiség megközelíthetetlen. A Bútorgyárban szintén nem kedvező helyen, a három szobán át megközelíthető könyvelési helyiségben található a könyvtár. A dolgozók nem szívesen látogatják a könyvtárakat, ha körülményes a hozzájuk vezető út. Hasonló a helyzet a könyvtárosok munkájának megbecsülésében is. Az a könyvtáros, aki a könyvtári munkán kívül még sök más funkciót is ellát, nem végezheti el jól a könyvajánló és a-könyvpropagandista felelősségteljes munkáját. Ha közelebbről megnézzük a könyvtárak munkáját, a legáltalánosabb hiba a könyvvásárlások és a külföldi folyóiratok megrendelése terén mutatkozik. Scki könyvtárosunk rosszul gazdálkodik a rendelkezésére álló vásárlási kerettel. Mindenekelőtt — bár ez is nagyon fontos — a szépirodalomra "fektetik* a fősúlyt és csak úgy mellékesen a műszaki, tudományos és politikai művekre. A szegedi textilüzemek múlt évi decemberi vásárlásain még egyharmadát sem tették ki a politikai és ismeretterjesztő művek; pedig ezek propagálásával amúgy is nagyon adósok vagyunk. A külföldi folyóiratok megrendelése terén sem megy minden rendben. Az Üjszegedi és a Szegedi Kendernek, a Textilműveknek például két-három azonos műszaki folyóirat jár, csupán azért, mert — bár mindegyiknek szüksége lenne rá — nem tudják a megrendelést úgy összehangolni, hogy kevesebb valutát kelljen kifizetnünk a folyóiratokért. Pedig ez mindegyik műszaki könyvtáros óhaja volna, csak nem találják meg egymás kezét. S ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az üzemekbe érkező szovjet textiles folyóiratok száma még feleannyi sem, mint a nyugatiaké. Bizony öreg hiba, hogy üzemi könyvtárosaink nem cserélik ki tapasztalataikat egymás között. Nincs aki összefogja és irányítsa őket. így nem tudhatják azt sem, hogy az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat különböző nyelvű szaklapokból igen sok fordítást juttat el az üzem dolgozóihoz. Bár az említett üzemek másmás profilúak, mégis hasznos volna, ha ezeket a fordításokat tanulmányozhatnák a dolgozók — mondjuk — a Szegedi Kenderben is. Biztosan magérné a fáradságot az, hogy necsak a mérnökök és technikusok jussanak a szaklapok sokágú cikkeihez, hanem a fcnóés szövőgépek lelkének többi ismerői is: a munkások. Csu Te elvtárs vezetésével kínai kormányküldöfTség érkezik hazánkba Lelkes munkával készülnek Szeged fiataljai az ifjúság kulturális versenyére Jelentések a Sárvári Endre kulturális seregszemle előkészületeiről Termékeny talajra talált a szegedi üzemek, iskolák és jalvak fiataljainak körében a DISZ felhívása a Ságvári Endre kulturális és sport seregszemlére. Ez a felhívás megmozgatta ifjúságunk legjobbjait. Lázas készülődés folyik máris, a 'kezdet legelején, hogy méltóképpen adózzanak a mártírhalált halt hös Ságvári Endre emlékének. Szegeden eddig közel 40 öntevékeny csoport nevezett be körülbelül ezer fiatal nevében. Szép munka a tanítónőképzőben A Keméndy Nándorné Tani- sokba is. Nagykőrös, Kecsketónőképző igazgatója szemé- mét, Miskolc, sőt Debrecen is A ruhagyáriak szinte minden műfajban indulnak a versenyen A Ruhagyár táncosai a Trencséni csalogatóval, cseh polkával és számos táncjátékkal készülődnek. A gyár fiataljai szinte valamennyi műfajban beneveztek, s különösen nagy gondot fordítaahol nak a szavalásra, mert ezt a „műfajt" egy kicsit maguk is szerepel útitervükben, majd még a seregszemle előtt bemutatják tudásukat. Az elhanyagolták eddig. Az új ilyen sikeres szereplések még szavalok közt találjuk példáregszemlén való részvételt. Példájuk szép és követendő. jelöltet is, aki már komoly díjat nyert szavaló versenyeken. lyes ügyének érzi azt, hogy az intézet növendékei mivel és hogyan vesznek részt a nagy kulturális seregszemlén. Az énekkar gazdag műsorá- sikeresebbé fogják tenni a se- ul Lajkó Erzsébet technikusban Bartók és Kodály művei mellett ott találjuk a szlovák és ukrán népdalok egyegy színes csokrát. Szinte az részt^kíván"venm az^yüfÜ A Szegedi Kenderfonógyár láncosai sek munkájában. Az első osztályosok, a harmadévesek orosz népitánccal, az utolsóévesek pedig ének és tánc szóló-számokkal készülődnek. Mison Éva, Pataki Györgyi, ördögh Klára például az ének- és zongoraszámok melvisszavárják az „öregeket A Szegedi Kenderfonógyárban nem úgy ismerik a seregszemlén való részvételt, Ihogy csak a versenyért magáért kell igyekezni, hanem lett a szavalás művészetéből úgy, Ihogy többet kell tenni a is szeretne ízelítőt adni a se- művészi színvonal emelése regszemlén. Legalábbis erre érdekében, mint eddig. Bár vall komoly részvételük szavalók gárdájában. A seregszemlén való jobb igaz. hogy a színjátszók csak Bárány Tamás: „Mihályka" című darabjával készülnek, részvétel érdekében kulturá- amelynek újból való f.zinrclis életüket állandó külső vitelében sokat csiszolnak szereplésekkel gazdagítják a még a szereplők alakításain, tanulók. Nemrég a dorozsmai dolgozók előtt mutatták be de komoly törekvés folyik az együttesen belül azért, hogy tudásukat és máris sok helyre új színjátszókat, illetve uj kaptak meghívást^ Szegedre EÍlSZ-tagokat vonjanak be a basznos munkába. A táncsoport például célul tűzte ki a és a távolabbi vidéki vároTiroli láncokat is tanulnak a Textilművek fiataljai A Textilművek egy általuk még nem játszott régi „öreg" táncosok bevonását a seregszemlére. Ezek az „öreg" táncosok nemrég szereltek le a katonaságtól, mint például Ördögh Péter és Gyulai Zoltán elvtársak, akik bizonyára szívesen maradnak továbbra is fiatalok a náluk fiatalabbak közt. A Jároiiházaspár pedig eddig is sokat tett a Kenderfonógyár kulturális munkájáért, s most is együtt lelkesednek az együttessel a seregszemlén való sikeres részvételért, de bizonyára felkeresik a menyaszszony és vőlegény fiatalokat is, hogy azok se szakadjanak el — mint ilyenkor szokás — a DISZ-szervezet munkájától. Minden csoport a maga számára szeretné kivívni az .. . . elsőséget. A színjátszók különösen. Sok helyen azonban a fiataljai könnyebbik megoldást választják éppen a színjátszók, ,, mert megelégszenek azzal, hogy a régebben betanult darabókkal induljanak a versenyen. Természetesen nem hiba, ma ^teíc^róbáinál tarta- ű Elmenő" darabok tolmácsomnak előttük. S ebben a darabban szé- ^^modjan csiszolnak; ez helyes es jo torekves, azonban pen kapnak helyet olyan fia- ]ob,b v°l™< ha elokerulnenek - éppen a bemutatókra talok is akik először vesznek a hevesbe ismert, vagy meg színjátszóink altal be nem részt a színjátszók munkája- mutatott darabok is. Egyrészt azért, mert ezek a darabok ban. Tánccsoportjuk szintén éppen újszerűségüknél fogva nagyobb hatást váltanak ki, megkezdte már munkáját a másrészt pedig azért, mert az új darabok betanulásában bemutatókra. Űj csongrádi azok a fiatalok is részt vehetnének, akiknek eddig nem táncok lépéseit tanulják, s jutott hely a színdarabokban. A tánccsoportok és énekkaemellett még palóc- és tiroli roknak hasonlóan ezt az utóbbit tudjuk javasolni, hogy táncokkal is szeretnének in- minél színesebb számokkal, minél több fiatallal készülöddulni. jenek a bemutatókra. Megyei mezőgazdasági újító kiállítás nyilt Hódmezővásárhelyen Csötörtökön délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg Hódmezővásárhelyen, a Sztálin utca 13. sz. alatt Csongrád megye első mezőgazdasági újító kiállítását. A kiállításon megjelent Bába István elvtárs, a Csongrád megyei Párt-végrehajtóbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Szilvássy Zoltán elvtárs, a Földművelésügyi Minisztérium újítási csoportvezetője is. Megnyitó beszédet Bába István elvtárs mondott. Bába elvtárs a többi között elmondotta, hogy az újítómozgalom megyénkben már évekkel ezelőtt kibontakozott. A megye mezőgazdasági dolgozóinak 1955-ben beadott 300 újítása és ésszerűsítési javaslata az e téren bekövetkezett fejlődést bizonyítja. Az újításokkal és ésszerűsítési javaslatokkal azonban nem törődnek eleget. Bába elvtárs a többi között ismertette Somorjai Ferenc kísérletének eredményét is. Elmondotta, hogy Somorjai elvtárs, a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet vezetője új, nagyobb termést biztosító kukoricafajtát tenyésztett ki, s annak ellenére, hogy a kísérleti gazdaságban már két éve sikercsen termesztik ezt a fajtát, elterjesztését, szélesebb körben való termelését nem biztosítottuk. Bába elvtárs beszéde után a megjelentek megtekintették a kiállított újítási tárgyakat. A kiállított tárgyak megtekintése után újítási tapasztalatcsere-értekezletre ültek össze a meghívottak a Megyei Pártoktatók Házában. A felvetődött problémákra Szilvássy Zoltán elvtárs adta meg a választ. A nagyjelentőségű mezőgazdasági kiállítást január 16-ig, hétfőn estig bárki megtekintheti. A SZITYTDI PAPÚUA — KÜLFÖLDÖN Csu Te marsall, a Kínai Kommunista Pórt Politikai Bizottságának tagja, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, a Kínai Népköztársaság alelnöke vezetésével január 14-én háromtagú kínai kormányküldöttség érkezik a Német Demokratikus Köztársaságból Budapestre. A küldöttség tagjai Nie Zsun-Csen marsall, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Honvédelmi Bizottság alelnöke és Liu Lan-tao, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának póttagja, az országos népi gyűlés állandó bizottságának tagja. A küldöttség, amely az elmúlt hetekben részt vett a Román Munkáspárt III. kongresszusán, majd Wilhelm Pieck elvtárs 80. születésnapja alkalmából Berlinben rendezett ünnepségeken, három napig fog Magyarországon tartózkodni, Mi szegediek a paprikát nem értékeljük túlzottan nagyra, ha elszóródik belelőle egy csipetnyi, nem sajnálkozunk miatta. Pedig vannak olyan helyek, ahol a paprika orvosságszámba megy. Az elmúlt évben egyiptomi vendége volt a. Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnak, s ő mondta el, hogy az arabok gyógyszerként használják a paprikát. Nem azért, mert méregdrága, hanem mert méregerős, ök a bir'kapaprikús tetejére szórnak a durván őrölt paprikából, s bizony veríték közben fogyasztják el jóízűen. Néhány szegedi megkérdezte: náluk paprika nélkül is nagy a meleg, nincs túlzott melegük a méregerős paprika fogyasztása közben? Az egyiptomi vendég mosolyogva felelte: „A méregerős paprika a nagy melegben orvosság". A világtérképen Szeged kisebb, mint a gombostű hegye. Ha azonban paprikáról esik szó, kevés olyan helye van a világnak, ahol ne gondolnának hazánkra — Szegedre. Ha a paprika útját követni akarjuk, akkor terítsük magunk elé egy világtérképet, s keressük meg azokat az országokat, ahova a paprika eljut. 1955-ben paprikát szállítottunk Ausztriába, Csehszlovákiába, Németországba, a skandináv államokba, Hollandiába, Dániába, Franciaországba, Olaszországba, az Egyesült Államokba, Kanadába, Uruguayba, Szovjetunióba, Szíriába, Egyiptomba, Ausztráliába, egyszóval: az öt világrész valamennyi számottevő államába. A Szovjetunió vasmentes paprikát vásárolt tőlünk, a skandináv államok apró szeletekre vágottat, az arab országok durvára őröltet, a többi pedig az édesnemestöl az erősig vegyesen mindent. A paprika zsákokba csomagolva indul világkörüli útjára. Az 50 kilós zsákokat a rendelő országok bontják fel és ott mérik szét apró dobozokba, paprikaszórókba, zacskókba. A paprikaminőségvizsgáló intézet például érdekes gyűjteményt állított össze. A paprikát vásárló országoktól megkérte a csomagokat — dobozokat, paprikahintőket, zacskókat — ezek mindegyikén olvasható a következő: „Magyar paprika, szegedi paprika, iulicska paprika". A dobozokon magyar motívumok láthatók, gulyás, csikós sem ritka a csomagolásokon. A minőség — kifogástalan. 1945 óta nem érkezett reklamáció a Szegedi Paprikafeldolgozóhoz. Pedig tíz év alatt szinte a világ valamennyi országúba szállítottunk paprikát. A mult évi paprikatermés gyengébb minőségű a sok esőzés és a kevés napsütés miatt. Jól kiszárítva azonban minőségiig kiváló. Ha kétszer annyit termelünk is Szeged környékén, mint tavaly, vagy az elmúlt években, akkor is kevés lenne. Paprikából igen nagy a kereslet, érdemes termelni! Régebben a melléktermékként jelentke-. ző kocsányt, a paprikaport eldobták. Az elmúlt évben végzeit vizsgálatok azonban bebizonyították: a paprika minden része aranyat ér. A kocsánynak is számottevő kapszaicin tartalma van. Régen csak az érből kivonatoltuk a kapszaicint, a kiváló gyógyszert, ma már extrahálás útján kapszaicint nyerünk a kocsány• ból is. Lehet, hogy furcsán hangzik, de az orvosok kapszaicint alkalmaznak a gyomorbántalma'knál, a reuma s megbetegedéseknél, természetesen igen kicsiny mennyiségben. Manapság a paprika minden része feldolgozásra kerül. Mondhatjuk úgyis: az utolsó csipetig exportképes — kiváló áru a szegedi paprika.i