Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-11 / 9. szám

Szerda, 1956. Január lt. OELMBGYPRORSZflG I I 1^-y i P/l A-/)-^ r ! 1V j It1:.,V i% I KONFERENCIA A gépalkatrész egységesítésről AZ ALKATRÉSZ EGYSÉGESÍTÉS csaknem valamennyi iparban komoly feladatot jelent. Különös súlylyal jelentkezett ez a probléma üzemünkben, az Üjszegedi Kender-Lenszövőnél, ahoi például a szövődében 39 féle géptípus van, sőt ahol az azoa lehetőség nincsen meg, a génerálozás kétszeres, háromszoros időt vesz igénybe. Ez a termelőgépek hosszabb idejű kiesépét és jelentősen magasabb költségét jelenti. Az egységesítés eredménye üzemünkben a gép generáljavítási idejének és költségének csökkenéséből máris nos típusok sem rendelkeztek azonos részekkel. A gépek látható, sokfélesége részben szükség- Nagy gondot okozott a szerű követelmény és adódik lánchengerek sokféle típusa abból is, hogy 300—1500 is. Szinte nap mint nap adódgrammig ter;edő négyzetmé- tak nehézségek abból, hogy tersúlyú és mintegy 80 külön- egyik vagy másik elkészített böző beállítású áru gyártásé- henger az adott szövőgépen val foglalkozik az üzem. Ez nem dolgozható le. A többa körülmény azonban nem száz darab lánchenger felméigényel ilyen sok géptípust, rése után meghatároztuk a A típusok sokféleségét növelte a profilozás is, melynek során különböző vállalatoktól különféle gépek kerültek ide. Azt, hogy az azonos típusú gépek sem egyformák, a korábbi tervszerűtlen javítások okozták, továbbá az, hogy a háborús romokból az akkori lehetőségeknek megfelelően lehetett csaík üzemképes gépeket felépíteni. Ez az állapot kedvezőtlenül befolyásolta a vállalat műszaki fejlesztési lehetőségeit, sokszor akadálya volt a helyes elgondolások megvalósításának; hátráltatta a termelékenység növelését és a gépek karbantartása rengeteg költséget emésztett fel. Ezért vállalatiinknál különösen nagy súlyt helyeztünk az alkatrészek, elsősorban a szövődéi alkatrészek egységesítésére. Évek óta ez a kérdés a műszaki fejlesztés .egyik fontos feladata volt. Az elmúlt évek során igen szép eredményeket értünk el ezen a téren. A nehézségek nagy részén túl vagyunk már, de ez korántsem jelenti azt, hogy a problémát megszüntettük volna. Erre utalnak azok az 1956. évi terveink • is, melyek e munka továbbfejlesztését célozzák. AMIKOR ÜZEMÜNKBEN az egységes kérdésével, a gyorsüzemmozgalommal kezdtünk foglalkozni a kialakított szovjet szempontok alapján, és sorozatos gépadat-felvételeket. különböző típusokat és azok pontos méreteit. Megállapítottuk, hogy egyes lánchenger fajtákat mely szövőgépekhez lehet használni. Az átalakítás során több típust megszüntettünk. Az egységesítéseknél mindig figyelemmel kell lenni azok költségeire, éppen ezért például a féktárcsák egységesítését úgy ütemeztük, hogy az üzem önköltségcsökkentési feladatait ne befolyásolják kedvezőtlenül. Ez a munka még nincsen egészen befejezve, de gépállás már csak igen ritkán tapasztalható. HOSSZŰ VOLNA ELMONDANI mind azt a munkát és eredményt, melyet az egyszerűsítés terén szövő és egyéb vonatkozásban végeztünk és elértünk, vagy a munkának egyszerűsödéséről szólani, mely elsősorban a művezetőket érintette. Ha végignéznénk az 1952—54. évi termelési és műszaki értekezletek jegyzőkönyveit, láthatnék a sok panaszt, amelyekről az 1955. éves jegyzőkönyvek már csak ritkábban őrizitek feljegyzéseket. Szövődéi vonatkozásban 1955-ben már elvégeztük az alkatrészek kataszterének felállítását az . ....... évek során végrehajtott változások, egységesítések eredményeit figyelembe véve. AZ 1956. ÉVES MŰSZAKI INTÉZKEDÉSI TERV kilenc pontja ír elő további alkatméréseket végeztünk, akkor rész egységesítést; az előkétárult elénk a legsúlyosab- szító üzemek tekintetében a ban az alkatrészek egységest- csévék, cérnázóorsók. gyűrűk, tésének problémája. Kiderült, futók stb. egységesítése után hogy e téren nem tudunk a kataszter elkészítését; a kikellő mértékben előrehalad- készítő és erőtelep alkatrész kataszterének felállítását. A tartalék-alkatrész egységesítések a már említett eredményeken felül kedvezően hatnak az önköltségcsökkentésben. Ezen eredményes munkáról beszélve meg kell említeni Tóth József technológus és Tóth Sándor főművezető nevét. dicsérettel kell szólni a műhely dolgozóiról és azokról az újítókról, akik az alkatrész-egységesítés kérdését üzemünkben sikeresen vitték előbbre. ni éppen az egységes alkatrészek hiánya miatt. Ez a megállapítás nagy lendületet adott az egységesítés gyorsabb ütemű és szervezettebb végrehajtásához. Ennek egyik legnagyszerűbb eredménye a Holbaum ponyva típusgép kialakítása volt. Külön helyiségben állítottunk fel egy szövőgépet, melyen hosszú hónapok munkájával a technológiai és mechanikai szempontoknak megfelelően végeztük el az excenter, ütőtányér, ütőgörgő, lábüókar, hajtókar stb. alkatrészek egységesítését, illetve átalakítását, megvalósítottunk rajta számos újítást (hátsó kikapcsoló szerkezet, tehermentesítő stb.), felszereltük az ismert balesetvedelmi szerkezeteket (indításgátló, regulátor-kézikerék stb.) azzal a céllal, hogy az így kialakított: gép típusa legyen a végrehajtandó munkák és méretek szempontjából a többi ponyvagépek javításának. De mind a típusgép kialakításánál, mind az esvéb egységesítési munkáknál nemcsak az volt a feladat, hegy egy meglévő alkatrészt más gépekre is alkalmazzunk. hanem az alkatrészeket fejlettebb technológiai követelményeknek megfelelően újra kellett szerkeszteni. Ez történt a lábító-excenterek, vetőorrok esetében is. E téren az egységes típusok kialakítása legnagyobbrészt már megtörtént. A MEGFELELŐEN ELŐKÉSZÍTETT alkatrészek esetében a gépek generáljavítása lényegében azok cseréjéből áll, és gyorsan elvégezhető. Abban az esetben, ha az egysggesíté;; hiá.nyábue„ez_'_tra Kuraly Antal HALLÓ ITT ALGYŐ... Kulturális jeg7zetek — Hát bizony sár az még bőven akad. A vasútállomástól be a faluba és vissza azt a több mint négy kilométeres utat ilyenkor télvíz idején az ember kénytelen bokán felüli sárban megtenni. Addig is azonban, míg a bekötőutat megjavítják, az algyőiek szerint van még egy megoldás. Legyen Szeged és Algyő között naponta autóbusz-járat. Ezt kérik a bejáró munkások, diákok, ügyes-bajos dolgaikat intéző dolgozó parasztok. S ezt kérik az Algvőre kijáró pedagógusok, orvosok, tanácsi és szövetkezeti dolgozók és még sokan mások. Hadd tegyük hozzá: a falu kérése jogos és teljesítése indokolt. m Amit a Révai Lexikon ír Algyőről, az már a porlepte múlté. Egyedüli nevezetességnek a Tiszán átnyúló vasúti hidat említi. Régen az algyőiek egyre csak azt mondogatták: itt meg lehet fulladni az unalomtól. S ha ezt mondták, akkor igy is volt, mivel jól tudjuk, hogy nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Áz algyői unalomra ma már csalk az idősebbek emlékeznek, a fiatalok még csak hírből sem ismerik. Forr, pezseg, egyre színesebb és érdekesebb az élet Algyőn. Erről «beszél" az algyői kultúrház munkaterve is. Hétfő amolyan szabadnap, ilyenkor *csak" olvasni, rádiózni, ping-pongozni és sakkozni járnak be a falubeliek. Kedd a színjátszók és táncosok napja. A színjátszó csoportnak 18—20, a tánccsoportnak 12 állandó tagja van. Boldizsár Balázs, Kovács László, Bakos Margit olyan bátran mozognak á színpadon, mintha világéletükben ezt csinálták volna, vagy legalábbis apáik és nagyapáik művészetét folytatnák. (Pedig ami igaz, az igaz: a nagyapók legtöbbje nemhogy nem játszott, de még csaik nem is látott színházat!) Szerdán a Vajháti Kendergyár DISZfiataljai tanulnak, szórakoznak a kultúrotthonban. Estére felkerülnek a lemezek a gramofonra (ami az első időben majdnem olyan nevezetesség volt Algyőn, mint a vasúti híd), s az algyői lányok szívesen forognak egyet-kettőt a kendergyári fiúkkal. Csütörtökön különösen dús a program. Délután gazdakör, utána Szabad Föld Téli Este. Legutóbb a kuruckori költészetről, az anyag szerkezetéről, a fogak helyes ápolásáról és az 1848as szabadságharcról hallgatlak az algyőiek érdekes előadásokat. Hiba azonban, hogy ezeken az esteken többnyire csak a fiatalok vesznek részt s az idősebbek még sokszor távolmaradnak. Pénteken ismét a színjátszók és a táncosok veszik birtokukba a kultúrház nagy részét. Czirok Magda és Fürst Klára fiatal tanárnők vezetésével próbáznak. Szombaton a bábszakkór tagjai gyűlnek öszsze, tanulják az új szerepeket, maguk készítik a kis ruhákat és díszleteket. Vasárnap este kigyulladnak a nagyteremben a lámpák, csnlogatóan szól a muzsika. Csoportosan érkeznek a csinosan öltözött lányok, a még copfosak és a már ondolált hajúak, s velük együtt a jókedvű legények, a még pelyhesállúak»és már frissen borotváltak is. Vidám kacagás, táncoló párok, jókedv és szép muzsika. Ali a bál az algyői kultúrházban ... a kertekben fényképezőgéppel a kézben A helyi szövetkezeti bolt csak egy év alatt 12 drága, külföldi és hét olcsóbb magyar fényképezőgépet adott el. De többen vásároltak gépet Szegeden, meg Budapesten is. Jónéhányan már maguk hívják elő felvételeiket, sőt színes képeket is csinálnak. Most szervezik az algyői íotószakkört s még ebben az esztendőben kiállítást is rendeznek. Az algyőiek büszke örömmel örökítik meg a jelen szépségeit. m Csend borul a falura. Amolyan kemencét ölelgető, belül meleg, kivül hideg és kihalt téli este. A sűrű csendbe hirtelen belemosolyog néhány kedves Bartók-dallam. Zongoraszó hallatszik ki az egyik házból. Kecskeméti Ilonka és Marika, az algyői Üj Élet Tsz elnökéinek lányai zongoráznak. De nemcsak ők! Algyőn összesen 12 kisgyermek jár előkészítő solfézsra és 18-an hetenként kétszer zongoraórára. Ezek közül már hat a saját zongoráján ismerkedik a billentyűk és hangok nem is olyan titokzatos világával. Muzsikál a falu. A téli szünidőt az algyői gyerekek is nagy örömmel fogadták. Csakhogy a szünet már ott sem a hosszú, tartalomnélküli semmittevés ideje. Az első napokban az úttörő csapatgárdisták tanfolyamon vettek részt, a nyolcadik osztályosok ünnepélyes rajgyűlésen emlékeztek meg a KIMSZ megalakulásáról. Szilveszterkor volt nagy öröm! Az úttörők álarcos, jelmezes bálát rendeztek a kultúrházban. Se vége, se hoszsza nem volt a kacagásnak, táncnak, tréfának. A boldog új esztendőt köszöntötték az algyői gyerekek. Január első napjaiban az orosz irodalmi szakkör szovjet írók műveivel ismerkedett meg, a hetedik és nyolcadik osztályosok most kirándulást szerveznek a helybeli Üj Élet, Tsz-be. a biológiai szakkör a tsz állattenyésztését tanulmányozza. Persze olvasnak is. Nap mint nap kis csoportok állnak Szente Éva könyvtáros "birodalma* előtt, hozzák és viszik a könyveket. Falusi, tanyai gyerekek ismerkednek, barátkoznak • Móricz Zsigmond és Móra Ferenc szavával. A halászok nemcsak halászni, hanem táncoLni is szeretnek. Messze földön híre van az algyői halásztáncnak. Mégis eddig még egyszer sem szerepeltek az algyőiek ezzel a tánccal. Nemrég érkezett a községbe Csapó Béla, az új iskolaigazgató. Máris hozzákezdett ezeknek a táncoknak és más helybeli népdaloknak, népi táncoknak, meséknek a gyűjtéséhez és feldolgozásához. Szeretne Algyőn is létrehozni idősebbekből és fiatalokból álló jól működő népi együttest. Első lépésként már öszsze is hívta a tettrekész fiatalokat a kultúrházba és két népi játék betanítását már meg is kezdte. Nemsokára megelevenedik az algyői kultúrház színpadán Görög Ilona és Csáki Béla története. Ugyancsak — elsősorban áz iskolások részvételével és lelkesedésével — tervbe vették a falu történelmi hagyományainak felkutatását és térképezését. További ásatások lehetségesek Lebőnél és Cukor-majornál, ahol már eddig is találtak régi leleteket. Az idősebbek szájhagyományaként ma is köztudomású Algyőn, hogy a faluban nem is egyszer megfordult Mátyás, az igazságos, de azt is beszélik, hogy a mostani patika helyén volt tiszttartói házból Rózsa Sándor kerítésen keresztül ugratta meg az urasági lovakat. A történelem algyői örökösei büszke örömmel és szülőföldjük szeretetével kutatják a múltat s színesítik evvel a jelent. Ha kisüt a nap, egyre több algyőit lehet látni az utcán és Ilyenkor télen a régi világban csak a férfiak mozdultak ki a házból, az asszonyok legfeljebb a kerítésig merészkedtek el. Ez a kép is megváltozott, mert, ha szerda esténként benyitunk a kultúrház egyik jól fűtött kis szobájába, 25—30 asszonyt is találunk ott. Szájuk és kezük egyformán mozog. Tereferélnek. ugyanakkor kézimunkáznak, horgolnak, gyékényt fonnak. Olykor-olykor elcsendesedik a hangos beszéd, s valamelyik asszony (legtöbbször a helyi MNDSZvezetők) érdekes történeteket, könyvrészleteket, anekdótákat olvasnak fel az aszszonyoknak. Legutóbb Pataki Jenőné, az algyői tanács VBtitkára olvasott fel "Felszabadulás utáni legszebb élményem* címmel érdekes történetet, majd az Élet és Tudomány-ból *A vérátömlesztés mennyiben fiatalít?" címmel egy cikket. Itt aztán lett nagy vitatkozás, mert hiába, rögtön megered az asszonyi beszéd, ha a fiatalodásról van szó. De bizony beszéltek arról is, hogy mire volna szüksége a falunak, egyöntetűen lándzsát törtek a cukrászda, no meg a fodrász mellett. Búcsúzóul megbeszélték, hogy legközelebb egyikük már teát is főz, többen süteményt hoznak s így még otthonosabban, családiasabban töltik el az estét. De megbeszélték azt is, hogy miután elindulnak hazulról, az utcán be-beszólnak a szomszédasszonyért is és így még többen veszmek majd részt az MNDSZ hangulatos téli estéin. Szórakoznak, tanulnak az algyői asszonyok. Halló, itt Algyő! — Igen, Algyő jelentkezik, de nem a postahivatal, nem is az orvos, vagy az iskola, hanem maga Algyő, ez a kis Csongrád megyei község néhány ezer emberével, asszonyával, idősebbekkel, fiatalokkal egyaránt. Algyő hangja beszél és jelenti, hogy ma már náluk sem unalmas az élet, tudnak élni az élet szépségeivel. Sömjén Péter — Amint az Indinfo hírügynökség jelenti, az indiai tájékoztatás- és rádióügyi minisztérium filmosztálya egész estét betöltő dokumentfilmet adott ki „Indiai látogatás" címmel. A film A. N. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov indiai látogatásáról szól. A film Delhiben a legközelebbi napokban kerül bemutatásra. — Mint a Csehszlovák Táv* irati Iroda közli, Prága közelében a napokban megkezdték a Magfizikai Intézet két fő objektumának építését. A Magfizikai Intézet építését három év alatt be kell fejezni. A Szovjetunióból kapott reaktor ebben az évben megkezdi próba-működését. — A Kínai Tudományos Akadémia levelet intézett a Magyar Tudományos Akadémiához, melyben segítséget kérnek, hogy lefordíthassák kínai nyelvre Riesz Frigyes budapesti és Szőkefalvi-Nagy Béla szegedi professzorok által írt „Lecons d'analyse fonctionnelle" című matematikai tudományos könyvet. Ugyanennek a könyvnek orosz nyelvű kiadása már megjelent, s német nyelvű kiadása folyamaiban van. 53. Károlyné felkacagott. — Gyerekek, ez nagyszerű. Hiszen ti úgy szeretitek egymást, mint az én két lurkóm. Mindenki érezte, hogy Károlyné szavai mögött valami komoly hiedelem húzódott, melyet ez a jelenet elsöpört. Talán csak nem az, hogy Giza nem feledheti el bátyja fosztogatásait? Ezen nem lehetett sokat töprengeni, mert nyílt az ajtó és Nikodémusz úr lépett be. hozzá mélyértelműen. és enyhén mosolyodott. — Veled megyek Pista. —.Mondta Giza s mindenki természetesne* vette, hogy a bajban az elsőség Pis, .... táé. Ók már együvétartoznak. De Meghökkenve barnultak ra. Nixo- Giza jelenléte szükséges démusz úr udvariasan üdvözölt mindenkit, de kezet senkivel sem fogott. Régi, de elegáns panamakalapját könnyedén balkezébe tartva, meghajolt. Cserzett, viharszántotta, kiélt, de finom arcbőrén valami enyhe gúny áradt szét, mint az árkokban a szennyvíz. — Bocsánat, Doktor Nikodémusz. Ügyvéd. Fiatal barátom — fordult most Pista felé —, üzenetet hoztam. Semmi idegesség, nincs nagy baj. Majdániék kedves lakótársaim, mié"t ne tenném meg? Mária beteg. Jó lenne, ha valaki közelében lenne, Csakhamar bezárult hármuk megett az utcai ajtó. — Az élet bajjal jár, hiába. — Sóhajtott Nagyné. — Csak el ne veszítse azt a kedves lányt, nem bírná ki. Látom én, hogy mi mindent meg nem tenne érte. — Tette hozzá csendesen. HARMADIK FEJEZET, melyben a főhős végleg kezébe veszi életének irányításit. Majdani Mária és Nagy Pista egv darabig együtt mentek, a hivatalba. Ez volt az első nap. mikor a szabad modott, álmodozó lett és kezét a fiú kezében tartva olyan arckifejezéssel lépkedett, mint akinek sarkaihoz kicsi szárnyak vannak kötve. Megálltak a villamosmegállónál s hallgatva, ki-ki saját gondolataival megtelítődve, csak vártak, s könnyű mosolygással olykor egymásra néztek. A villamosban sokszor egymáshoz értek s mikor leszállt a lány s elejtette kis táskáját. Pis'a villámgyorsan felkapta. Nevettek. Még egy darabig együtt mentek, aztán búcsúztak. Mária megszorította Pista kezét és felmosolygott rá. — Légy jó. — Mondta s elinduit a fatelep irányába. Pista hosszan báPista magában nevetve nagy léptekkel haladt a gyapjúvállalat irodája felé. — Nekem nincs szemem? Hajaj, de mennyire, hogy van. Szép nap volt ez, szép, mert MAria felgyógyult. Megfázott "és túlságba vitte a különféle fajta tanulásokat. Elég súlyos tüdőgyulladása volt s meg sem ismerte Pistát, akkor esle. mikor Nikodémusz elcipelte őt Gizával hozzá. Giza egész éjjel ott maradt nála. őt Pistát, alig tudta hazaküldeni. De az illemre való hivatkozás után nyomban eltávozott. S azontúl mindig Majdániné jelenlétében látogatta meg a lányt. ugyanis Majdániné vidéken van. Ex- ég alatt mehettek az ijesztő betegség gabonaneyelö úton,. Tette után, Mária megfehéredett, megfinoKönyveket olvastak, közösen, verseket, újságokat, s mindezt valami bensőséges figyelemmel. Tulajdonképpen egymást ismergették, most utoljára, mikor már szerették egymást. A betegség négy hétig tartott; A fák is mind elvirágoztak, s gyümölcsbe sarjadtak. Mária nem engedte, hogy Pista múlt utána, majd nagynehezen elsza- elhanyagolja miatta bármilyen tevékította magát a kedves látványtól s kenységét. Mennie kellett a zenetanmegfordult. Beleütközött egy szaíy- folyamra, s apróra kikérdezte, mit ros, slafrokos, kövér nőbe, aki dühö- csinál az irodában, mit csinál otthon; sen horkant fel. - — Nincs szeme? Hallaüan.. ' (FxAvtatása következikj