Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-08 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! -C 0 Migvar Dolgozók Párlia Központi Vezetőségének távirata a Francia Kommün sia Párt Központi Bizo iságának AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁG A N AK LAPJA XII. évfolyam, 7. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1956. január 8. A FRANCIA KOMMU­NISTA PART KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK Párizs Kedves Thorez elvtárs! A magyar dolgozó nép és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége forró testvéri üdvözletét küldi a Francia Kommunista Párt­nak ragyogó választási győ­zelme alkalmából. Teljes szívből kívánjuk, hogy további nagy sikereket érjenek el abban a harcban, melyet nagy pártjuk, a fran­cia nép jólétének emeléséért, a demokráciáért, a békéért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytat. Forró kommunista üdvöz­lettel: RÁKOSI MATYAS a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­sége nevében Újításokat kivitelező Szegeden üzem Akarat, leleményesség és kitartó munka szüksé­ges ahhoz, hogy a termelés folyamatában, a technikában győzzön az új a régi felett. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy Szeged üzemeiben egyre több azoknak a „nyughatatlan" embereknek a száma, akik újítana*, saját maguk, az egész társadalom javára, s így is köz­reműködnek a termelékenyebb, olcsóbb, minőségileg jobb munka eléréséhez. Nem kis dolog megteremteni egy gépet, szerkezetet ahhoz — még tervrajzokban sem —, hogy a réginél jobb módon történjék a ter­melés. Nem elég azonban az, ha az emberi fejekben és aztán papíron is megvan az újítás, — azt formába is kell önteni, megszerkesztve a gépet, termelőeszközt. Az újítás kivitelezésének akadályai különfélekép­pen nyilvánultak meg Szegeden is. Megtörtént, hogy a hasznos és elfogadott újítások azért hevertek hete­kig, vagy hónapokig a fiókokban, mert nem volt olyan kivitelező, műszaki felkészültségű üzem, amelyik a megvalósítást elvállalta volna. Illetve, iha el is vállalták egy-egy újítás kivitelezését, annak határidejét nagyon hosszúra szabták meg. Nem is kevés üzemben persze nem vasipari üzemben — valóban az a helyzet, hogy nincsenek feltételek a dolgozók által tett újítási javaslatok végrehajtására, éppen a "berendezések és adottságok hiánya miatti. Különösen a kisebb üze­mekre vonatkozik ez. A Szőrme- és Bőrruhakészitő­ben az újítások bizonyos részét azért nem alkalmaz­ták a gyakorlatban, mert nem tudták megoldani az eltervezett gép megteremtését. Bogaras Gyuláné is adott be egy újítást arra, hogy egy ötletes kis vágó­szerszám megszerkesztésével a begombolható szőrme­bélésekbe bőrből készülő apró kis füleket gyorsabban és ne ollóval szabják. A végószerszám azonban nem állhatott a termelés szolgálatába azért, mert — bér az üzemből több helyen jártak — nem vállalták elké­szítését. Több és más példát is lehetne erre sorolni. A Szegedi Városi Párt-végrehajtóbizottság körül­tekintően megvizsgálta az újítások kivitelezésének ügyét. A hibák megszüntetéséért, a dolgozó emberek alkotó kezdeményezésének szélesebb kibontakozásáért intézkedéseket tett. hogy városunkban újításokat ki­vitelező üzemrész működjék. Ennek nyomán a Fém­ipari és Finommechanikai Vállalatnál végzik majd az újítások kivitelezését, erre a célra létesített részleg­ben. Meg kell mondanunk, hogy a városi tanács ipari osztálya nem fordít elég figyelmet és gondot erre a kérdésre. Nem adtak eddig kielégítő segítséget ahhoz, hogy a Fémipari és Finommechanikai Vállalatnál — városunk egyik helyiipari üzemében — minél gyor­sabban működjék az újításokat kivitelező részleg. Sze­mély szerint felelősség terheli ezért Szélér elvtársat, a városi tanács ipari osztályának vezetőjét. Késede­lemre, huza-vonára nincs szükség! Az kell, hogy a városi tanács ipari osztálya alapossággal segítsen a Fémipari és Finommechanikai Vállalat vezetőinek, hogy meg legyen minden feltétel, amely kell az újí­tásokat kivitelező részleg munkájának megkezdéséhez, hiszen nagyon fontos dologról van szó. Pártunk Központi Vezetőségének novemberi ha­tározata megjelölte ipari termelésünk megjavításának, a műszaki színvonal emelésének feladatalt. Rámutatott arra, hogy elengedhetetlenül fontos a népgazdasági terv teljesítésével együtt gyors ütemben emelni a ter­melés technikai színvonalát, a ezáltal is biztosítani a munka termelékenységének gyorsabb növekedését. E cél elérésének alapvető követelménye nyilvánvalóan a nehézipar elsődleges fejlesztése és ennek alapján a termelési folyamatok jobb gépesítése. Természetesen ez cseppet sem csökkenti az, újító-mozgalom fontossá­gát, szükségességét. Kell — elengedhetetlenül kell — az újító-mozgalom, a fizikai és műszaki dolgozók ész­szerűsítésének alkalmazása, mert nélküle nincs jó előrehaladás. Vannak tartalékok az üzemben, amelyek­nek a felfedése nem kétséges, jobb. olcsóbb munkát eredményez. Az is a teendő, hogy a technikai szín­vonal növelését, a termelés megjavítását elsősorban ne nagy beruházásokkal, hanem a helyi adottságok kimerítésével hajtsuk végre. Van bőségesen lehetőség. Ezt mutatja az is, hogy városunk üzemeinek dolgozói sok száz javaslatot tettek a helyesebb, jobb munkára, az elmúlt hónapok alatt. , Az újításokat kivitelező üzemrésszel egy jelentős akadály hárul el. Maga az üzemrész szép és komoly feladatokat kap, amelyeknek végrehajtása kétségkívül jó hozzájárulást jelent a termelés megjavításához, a műszakilag kulturáltabb munkához. Működése hiva­tott megszüntetni azt is, hogy ne heverjenek hosszú hónapokon ét a fiókban hasznos újítási tervek. Az újításokat kivitelező üzemrész célját csak úgy töltheti be, ha minden üzem elősegíti a munkáját. Arról van itt szó, hogy az üzemek vezetői az újítások kivitelezé­sénél, gyakorlatba való állításánál éljenek a lehetőség­gel, keressék fel a Fémipari és Finommechanikai Vál­lalatot. Helyes arról is beszélni az üzemekben és is­mertetni, hogy nincs már akadály az újítások meg­valósításában, hiszen életre hívták az újításokat ki­vitelező üzemrészt. Kísérje sok siker, gazdag eredmény az újításokat kivitelező üzemrész munkáját. IPARI ŐRJÁRAT Dacolnak a hideggel Épül az új lakóház a Marx-téren Nem baj az, ha az ember kicsit álmodozik, a valóságra alapozottan. Az sem hiba, sőt nagyon jó, ha előre lát. így vagyunk a szegedi Marx­téren is, ahol új, háromeme­letes lakóház alapjait vetik meg. Bokáig járunk most a fa­gyos sárban, itt az építkezés helyén. Mégis nagyon eleve­nen elképzeljük a hidegben, euppo&ó sárban, milyen lesz ez az új épü­let. Katona József elvtárs, az építkezés karmánykitün­tetett főművezetője nagy sze­retettel beszél a születendő épületről s tudja, maga elé képzeli ő is, mint Ábrahám András elvtárs, építésvezető az új épületet. Azt mond­ják: — Az új, háromemeletes épületben 27 lakás lesz. Ezek közül kettő egyszobás, há­rom darab háromszobás és 22 pedig kétszobás. — Lesz-e itt valami új do­.log? — kérdezzük. Katona elvtárs, főművezető "igénk­nél válaszol. Ennél az épít­kezésnél egy fontos újítást alkalmaznak és az alaipot nem 2 méter 80 centire, hv­nem két méter 40 centi mély­re teszik, úgynevezett sar­kantyúk közbeiktatásával. A főművezető, hogy világosab­bá váljék a kérdés, előhúzza ceruzáját és egy sima piros légin oldalára le is rajtolja az ügyes elgondolást. A sarkan­tyúkat bizonyos szakaszokon helyezik el és így az alapo­zás ténylegesen 40 centivel mélyebb lesz. Tehát végered­ményben így megvan a 2 méter 80 centi. Természete­sen az alapokat vasbetonból készítik el. Kádár István 13 tagú ku­bikos-brigádja ássa az ala­pokat. A földet két billenős tehergépkocsi, egy traktor és három gumikerekű kocsi hordja el. Egy szív, egy aka­rat a Kádár-brigád, amely­nek minden tagja kiváló dolgozó. Joggal bosszahtotta őket, hogy az építőipari vál­lalat 4-es sz. főépítésvezető­sége a villany körvezetéket nem építette meg. Pedig de­cember 14-én azonnalra kér­ték ezt. Ugyanis ott áll két villanymeghajtású szállító­szalag. A földet, az alapok ásásánál szállító-szalaggal hozhatták volna a felszínre, illetve a tehergépkocsikra. De nem tudták, mert nem volt kiépítve a villanyháló­zat. Ezért nem haladhattak ügy előre. Ha nincs baj a villannyal, már a falazáshoz is hozzákezdhettek volna. Az építkezésnél dolgozók testét meleg vattaruha ta­karja, lábukon gumicsizma. Kapják a meleg teát, s na­gyon kiérdemlik ezt. A ku­bikos-brigád vezetője, Kádár elvtárs megállapítja: — Nem akadály nálunk a hideg, s igyekszünk. Jó híre van a brigádunknak, s ugye nem akarjuk ezt csorbítani. A főművezető ismerteti a2t is, hogy akkor is foly­tatják az építkezést, ha 8—9 fokos hidegek lesznek. A na­pokban is volt már minusz 4 Celsius fok. Várható, hogy hidegebb lesz. Ezért már ott áll készenlétben a gőzkazán, amely a melegvizet adja az építkezéshez. Ha minusz 10 Celsius fok, vagy ennél több lesz, akkor a falazást nem tudják végezni, mert meg­fagy a habarcs. Nemcsak az alapokat ás­sák, hanem az úgynevezett felvonulási épületet is épí­tik. Kis iroda, melegedőhely is lesz ott. S már készenlét­ben áll a falazáshoz a kőműves gárda is. Két jóképességű kőmű­ves-brigád: Kasza Mihályé és Harsányi Józsefé kezdi el itt a munkát. — Mikor kerül sor a fala­zásra? — tesszük fel az űjabb kérdést a főművezető­nek. — Ha minden jól megyés az idő is engedi, néhány nap múlva mór falazunk. Szó kerül arról is, ho­gyan gondoskodnak itt az emberekről. Mert ez nagyon fontos. A kubikos brigádvo­zető megállapítja, hogy mind­egyiküknek van meleg vat­taruhájük, gumicsizmájuk, rendesen megkapják a me­leg teát. "Üzemi konyhánk ebédje pedig — mondja — csakugyan jó, le a kalap­pal előtte* Maradjon is min­dig jó az ebéd. A vállalat ve­zetői pedig a legmesszebb­menőkig mindig gondoskod­janak az építkezésnél dolgo­zókról, akik a hidegben vég­zik nagyrabecsült munkáju­kat. (m. s.) Három lépés a jobb minőség felé a TexViíművekben A második ötéves tervet a Szegedi Textilművek dolgo­zói is felajánlásokkal kö­szöntötlék, aztán a gépek mellett, megindult a munka ezeknek a felajánlásoknak a teljesítéséért. A vállalások sikere érdekében az új év­ben fokozottabb gondot for­dítanak a minőségre. Apró mozzapatofekal, régi mód­szerek felújításával igyekez­nek elérni azt, hogy a fonal minősége még jobb legyen. m Az üzemi lap szerkesztő­ségében azzal fogadják az érdeklődőt, hogy ismét út­nak indult az üzemben a DISZ minőségi ellenőrző brigád. A diszisták vállalták a brigád újjászervezését a pártvezetőség-választások tiszteletére. A vállalást tett követte: szerdán délután Gera István fiatal technikus vezetésével a brigád bejárta az üzemet. Ahol hiányosságokat láttak, feljegyezték noteszukba, hogy azután figyelmeztessék a dol­gozókat, művezetőket. Szor­galmasan jegyeztek a ceru­zák, ahol nem találták elég tisztának a gépet, vagy bár­milyen más hibát is tapasz­taltak. Észrevették például, hogy a 80. gyűrűsfonógép te­tejéről sok olyan előfoual­tekercs kerül le, amelyen nincs jelzés. Ezért azután nem lehetett megállapítani, hogy melyik előfonós dolgo­zó gyártotta a gépről elke­rülő kétszálas, resszminősé­gű anyagot. A brigád gazdag "-aratással*, bőséges jegyze­tekkel tért meg útjáról, s tapasztalatait a munkában mindenütt hasznosíthatják. 2 pítottuk, hogy melyek azok a hibák, amelyek a fonal­gyártásban üzemrészenként jelentkezhetnek. Ennek alap­ján pontrendszert dolgoztunk ki, hogy ezzel is ellenőrizni lehessen a hibákat, vagy hi­bátlan munkát. Az utóbbi időben kicsit elaludt ez a mozgalom. A második ötéves tervvel azután felébresztet­tük és január elsejétől újra folyik. A termelési értekez­leteken elmagyarázták a dol­gozóiknak s a művezetőknek is kiadták a szempontokat. S hogy tnég biztosabb le­gyen a siker a hibák elleni harcban a jobb minőségű fonálért, az üzemi lapban minden héten leírunk egy­egy hibalehetőséget, és meg­magyarázzuk ennek követ­kezményeit. További érdeklődésünk so­rán Bodó Zoltán főtechnoló­gustól megtudjuk, hogy a Zsédely-mozgalmat is fel­újították az üzemben a mi­nőség javítása érdekében. — Már regebben megélla­3 A szakma űj tanulói JÖKEDVÜ fiatal fiúk ta­nulják a szakmát a Szegedi Orvosiműszer- és Gyermak­kocsikésZítő Ksz-'ben. Szá­muk most már 18, s a múlt év első felében még csak. ketten voltak. Az ipari ta­nulók közül — amint Elek elvtárs, a szövetkezet elnöke mondja — orvosi műszerész, elektrotechnikus, késes, kö­szörűs, lakatos és asztalos lesz. Tehát nemcsak egy szakmát sajátítanak el itt az ipari tanulók, hanem több­félét, Természetesen egy-egy tanuló csak egy szakmát vá­laszt. Hat hónapi gyakorlatot valamennyien a központi üzemrész iakatosműhelyében szereznek, s aztán kerülnek el a választott szakma mű­helyébe. Gondosan foglalkoznak az ipari tanulókkal. Csanádi Balázs elvtárs, a lakatosmű­hely vezetője, az üzem párt­titkára szinte második apja a fiúknak. Minden hétfőn reggel összegyűlnek az ipari tanulók, s a párttitkár a szakmához nélkülözhetetlen elméletről beszél. Az elmélet aztán a gyakorlatban is gyü­mölcsözik. Mindössze 15 esz­tendős Márton Ferenc. Ott áll a mtinkapad mellett és rendezget. Igyekszik ő is és jó orvosi műszerész akar lenni. Valami azonban eszé­be jut és odamegy a párttit­kárhoz: — Csanádi bácsi — így mondja —, mit csinálunk majd hétfőn? MEGKAPJA a választ, s aztán indulni akar ki az ud­varra. Csanádi elvtárs ránéz és figyelmezteti: — Kint hideg van fiam, vigyázz, meg ne fázz! így is törődnek a jövő szakmunkásaival, akik közül nem is egy már igen szép eredményeket ért el. Igen ügyes, szorgalmas közülük például Török Laci és Soly­mosi Jóska is. Soiymosi Jós­ka a gyermekkocsikat össze­szerelő brigádban is dolgo­zott. Csatlós Miklós lakatos szívesen vezette be a fiatal fiút a szakma fortélyaiba Most már egymaga is össze tud állítani gyermekkocsit. Különben — ahogy Csanádi elvtárs elmondja — Soiy­mosi Jóska futballista is. De dicséretére váljék, először a munkával, aztán a fuballal törődik. Akadnak azonban olyan fiúk is, akik több mint csin­talanok. Tréfásan azt az ala­csony, fürge fiút, Dávid Fer­két, a «műhely rosszának" hívják. Szó sincs arról, hogy nem volna ügyes, ha akarna. Csakhát hol éet, hoil azit ta­lálja ki és bizony a munka nem mindig tetszik neki. Szeretettel, szépen foglalkoz­nak vele, .és ha lassan is, azért van eredmény. Szó sincs arról, hogy lemondtak Dávid Ferenc további neve­léséről. Ellenkezőleg, külö­nös gondot fordítanak erre. — Dávid Ferkó és Bács­kai Miklós — állapítja meg a párttitkár — a köbgyökvo­nással "nincs kibéküive* Ez ipariskolai bizonyítványuk­ban is látszik. Megígérték, hogy jobban tanulnak, s eb­ben mi is segítünk nekik. NAGYON HELYESEN tö­rődnek azzal is a szövetke­zetben, hogy ne csak a szak­mával ismerkedjen az a ti­zennyolc fiú, hanem maga­tartásuk, viselkedésük is megfelelő legyen. A gondos, türelmes munka vezet el oda, hogy jó szakmunkások, talpig emberek lesznek, az ipari tanulók, — De még ez nem min­den! — s Bodó elvtárs gyor­san "megteszi" a harmadik lépést is, amely ugyan még csak terv, most akarják meg­valósítani. Most szerelik fel majd az üzemiben a második lámpát. Milyen lámpáról is van szó' Pontosan egy lámpasorról, amely a műszak nyolc órá­jának megfelelőén jelzi azt, hogy hol állnak az idővel a dolgozók. Azért kell a máso­dik lámpa, hogy mindenki jobban tájékozódhasson az időben s betarthassa az órák szerinti munkarendi előírá­sokat. Mit eredményez majd ez? Javul a technológiai fe­gyelem s a hibák egy része kiküszöbölődik. íme, ez az a három lépés, amelyet a második ötéves terv kezdete óta megtettek a Szegedi Text'lművekberi a minőség további javításáért. (n. f.) — A Gutenberg utcai és a Dózsa György utcai Általá­nos Iskolák nagyfokú tataro­zására ebben az évben több mint 200 000 forintot fordít az I. kerüle+i Tanács. — Elkészült a November 7 Kultúrotthon új gondnoki lakása. A kultúrotthon szín­padát még ez évben megna­gyobbítják és az épületben klubszobát rendeznek be. A kultúrotthon színjátszó cso­portja Farkas Ferenc "Zeng az erdő« című operettjének próbáira készül.

Next

/
Thumbnails
Contents