Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-04 / 3. szám

DELmTüRORSZAR Szerda, 1956. Január 4. Könyvespolc az új esztendőre A könyvesboltok kirakatai csak a Magyar Századok cimű előtt megállunk, s végig futtat- sorozatban jelent meg. Ez a juk tekintetünk a címeken, könyv Annyi a könyv, s olyan sokféle, hogy választani is nehéz közülük. A karácsonyi könyvvásárra, s az új évre számtalan regény, verseskötet, tudomá Déryné emlékezései címmel került a könyvkereske(fCtl néni 5 fouMfa Somogyi utca 19. Az udvarban balra van egy kopott ajtó: itt lakik özvegy Gál Antalnó. Ismeretlenül kopogok be hozzá — csak anynyit tudok róla, hogy 50 forintos Az embereken múlik nyos munka, ideológiai mű, sok ££ ^AZ^l nk ^ I™*"*' 10 -f konyv-ujdonsag jelont meg. \a- , ^ g yaj te i&S! ?«! szeretettel a fíatal _ i, • ,,, i •• , , , J'ei uugvuuu szereieuei a natai peltany könyvet ujev. ajandé- Ubf,rfaB Rózáról ia? & ha a kul, a lapozgassuk yeg.g okét ^ ,J2uetek, emberek utamünk yCn mCg SZe" zas°k érdekességeire hivatkozv nánk csak, édeskeveset mondaI——————— | nánk a könyvről. Hiszen minJókal válogatott mfivel | dennél sokkal meghatóbb a színészi pálya a művészet szüntehárom kötete: a válogatott el- len, s akadályokat nem ismerő beszélések. Közel kilencven el- szeretete, az a ragaszkodás, amebeszélést tartalmaz a három kö- ]>et Déryné emlékezéseiből is• " .. .., , , merünk meg. Az igen szép kiál»et, együtt tobb mint ezernyolc- li(:UŰ k5nyv m-sodik U5teténck •záz oldalon. A „kedves, öreg végén e hőskor színészeinek, mesemondó" tolta nyomán színházainak képtárát is megtahicgclevenednek a múlt idők, a láljuk, ennek előtte pedig az magyar szabadságharc győzel- emlékiratba^ szereplő nevessémcinck és bukásának napjai a gek: színészek, írók, mecénások, tsataképek epizódjaiból; s az zenészek, s mások névsorát, azt megelőző idők A nagyenyedi életadatait, hasonlóképpen az két fűzfa, vagy A debreceni emlékezésekben előforduló t— lunátikus sorailiól a deákok ked- azokban az időkben játszott — yes, hangulatos, humoros életé- szinművek & . opcrik címtárát vei. A mult idok napjait lapoz- .,,,,, gatvn, az emlékeket keresve szerzo,k megjelölésével. Váli Mari A kortárs visszaemlékezései < mindenkor különös érdeklődésI Emlékeim Jókai Mórról | re tarthatnak számot Déryné emlékezéseihez hasonlóan a című életírása akad kezünkbe, s m.,t egy dnrabját mutatja az. elbeszélések után egy-egy _ ^ jóyal k5zc,„bbi darabjó, pillantásra az írónak is az éle- _ Dutkn ÁkoJ könyve; tébe, s szívébe látunk, amellett, hogy a kort, s több jeles alak- | A holnap városa ját is megismerhetjük. Közöt- ——————— tük pedig elsősorban a fiatal Nagyvárad életéről Ady Endre Petőfit. A könyv szcmclvényes váradi újságíróskodása, Juhász kiadás, mintegy harmadát öleli Gyula tanárkodása idején. Nem föl Vúli Mari emlékiratainak. S részletes életrajz ez a könyv t— egyben cz az emlékiratok első s amennyiben mégis az: a kiadása is, mivel Jókay-Ihász könyvet Író költő, Dutka Ákos Miklós — akire Váli Mari vég- életrajzának részlete --; hanem rendeletileg hagyta kéziratait, emlékek; személyes élmények megbízva a kiadással — csak csokra, mely azon túl, hogy jel1954-ben adta át az , emlékező-; lemző, hangulatos és gazdag acket a Szépirodalmi Könyv- körképe a városnak és életének, kiadónak,-mikor már az emlék- egy-egy találkozás során1 kediratban szereplő személyek el- ves, emberi képiét fest Adyról, távoztak az élők sorábóL Juhászról, vagy akár KarinthyJókai felcsóge e- Laborfalvy ről, Kosztolányiról is. Róza — kapcsán a színészélet- Néhány könyv ez csupán a be is bepillantást nyerhetünk a sokszáz közük A választék enkönyvből. Ha azonban a ma- nél jóval bőségesebb. De ha ez gyar színészetnek ezt —• s a évi könyvespolcunkra válogatott még ezt az időt is megelőző — könyveinkből bármelyik is meghőskorát jobban meg kívánjuk nyerte a közönség tetszését, érismerni, akkor fel kell lapoz- dcklődést támasztott maga nunk egy másik kétkötetes iránt, akkor elértük célunkat, munkát, amely Váli Mari em- Jó olvasást! ' húzták ki. ! — Boldog új évet — köszöntök be. — Legyen az új esztendőben még sokszor szerencséje. — Taj,. köszönöm szépen, foglaljon helyet. Bizony nagy boldogság köszöntött rám. Helyet foglalunk. Aztán egy-két kérdésre ömlik Gál néniből a szó. A nyeremény fölötti öröm még az állandó betegségét is — amelyről sokat panaszkodik — elhessegeti: mintha nem is 75 esztendő nyomná a hófehér hajú asszonyt. — Az első világháború elvitte a férjem. Hadiözvegy vagyok. Nem mentem férjhez, szolgáltam sők-sok esztendőn át. Évek óta itt lakom ebben a kis szobában. Azelőtt a nehéz világban majdnem mindig volt sorsjegyem. Sose nyertem. Most mindig jegyzek békekölcsönt. S látja: nyertem. Először nem is hittem el Képzelheti, mikor odaadtam egy ismerősömnek a kötvényem és aztán mondták., hogy 10 ezer forinttal húzták ki, örömömben nem is tudtam hova tettem a kötvényem, pedig ott volt a szemem előtt. Persze csak a felét kaptam a 10 ezer forintnak, mert 50 forintos kötvényem volt. Már vettem új paplant, nézze — mutat az ágyán fekvő csomagra. — I Nagyon beosztom majd a , pénzt. Igazán, itt az egész házban mindenki megmondja, jobb helyre nem is jöhetett volna, öreg napjaimra lesz új ruhám, cipőm, kabátom... Azt hiszem ennék nemcsak Gál néni -r-, mirulenki örül M. T. lékirataihoz hasonlóan ugyanN. P, ICA Nagyon szeretne hinni bennetek, „ szilaj fiúk, húszévesék. A szemében kis szomorú tüzek mesélik: volt egy csábító tavasz, s azóta érett csókjáért üget testvér húgát sem féltő sok kamasz, hogy kapualjban őz-testét elejtsék, a hidegfényű csillagok alatt. Nagyon szeretne hinni bennetek, szilaj fiúk, húszévesék. Nagyálmú lelkét szétterítené — mint kendőjét, a sokvirágosat ^ a pelyhes állú egy-legény elé, kit nem rumok és fröccsök gyújtanak szerelmes szóra hétvégek után, mikor a gyárak mind elalszanak. Nagyon szeretne hinni bennetek^ szilaj fiúk, húszévesék, akikre hallgat mindenféle gép, az öntőtégely forró, híg vasa, vágók, reszeldk, villanyvezeték s megannyi más: az életünk maga, mely fölemelte hozzátok a nőt az emberségtek felerészeként. Nagyon szeretne hinni bennetek, szilaj fiúk, húszévesek, kik annyi szépet hordoztok belül, hogy emberebbé váló lelketek már nem maradhat merítetlenül egy kézfogásban sem; a tenyerék erei, mint a drót az áramot, úgy viszik tiszta simulásukat. Nagyon szeretne hinni bennetek, szilaj fiúk, húszévesek. Figyeljétek meg szeme kék egét: felhők, villámók rejtik ott maguk s szerelmes nézés, bánat menedék; — s mert nagyon-nagyon kell kiáltanuk, velük kiáltok, húszéves fiúlc! Lődi Ferenc Műktidik a Sfromboli vulkán Az AFP jelenti, hogy a Szicíliától északra fekvő Stromboli sziget vulkánja hétfőre virradóan kitört. A vulkán északnyugati kráteréből ömlik a láva, A MÁV Vezérigazgatósága közli, hogy a Budapest—Szeged között közlekedő, a Nyugati Pályaudvarról 7.40 órakor induló M. 702-es, ellenkező irányból ide 22.30 órakor érkező M. 701-es gyorsmotorvonat közlekedését megszünteti. AZ EGYIK NAP, amikor leszállt az este, a szerkesztőségi szobábah többen beszélgettünk a technikáról. Volt ott kiváló újító főművezető és főmérnök. Mindannyian elmondották hasznos gondolataikat. Szerény emberekhez illően magukról keveset beszéltek, saját hagy eredményeikről csak többszöri kérés után voltak hajlandók néhány tőmondatban szólni. S a kis „értekezlet", vagy talán helyesebben a baráti eszmecsere egyik nagy igazsága ez volt: az embereken múlik, hogy a réginél jobb technika legyen. Az is benne van ebben, az is értendő itt, hogy a» új technikához olyan emberek kellenek, akik tudnak vele bánni. Mert ugye hiába a legnagyszerűbb újítás, az új gép,' ha az ember nem lesz úrrá rajta, közvetlenül ott a munkateremben. Minderre — bizonyításként — vázlatosan álljon itt egy gyári újítás történetének néhány mozzanata. Még ősz volt, lombjukat hullatták a fák, amikor a Szegedi Ruhagyárban „haditanácsot" tartott Szabó Sándor j főmérnök, Szabó Imre, a mű: szerész műhely művezetője i és Dékány Lajos a könnyűipar kiváló újítója, műszerész. Azt tervezgették, hogyan lehetne egy olyan gépet szerkeszteni, amelyik az adott anyagot — például a nadrágot — egyidőben varrja és eltisztázza. A varrást és az eltisztázást két művelettel végezték. S a merész kis csoport semmi szakirodalomra nem támaszkodhatott, mert olyan gép — amilyet őt akartak — még nincs munkában. Legalább is gondos nyomozás után így tudják a Ruhagyárban. MIT TETTEK, mit tehettek? Terveztek, „egyeztették" az elgondolásokat. Teltek a napok és a bátor kezdeményezők — maguk mondották •el a „vallatás" után —, hogy még éjszaka is az az „okos masina" foglalkoztatta őket. Nem tágítottak, pö'dig volt oljlan idő, hogy hirtelenjében úgy látszott, megrekedtek. De ha nem is beszéltek róla, a tetteik mutatták, amit így lehet megfogalmazni: „rajtunk múlik, hogy meg legyen az újfajta varrógép." Egy használaton kívüli öreg varrógéppel kezdtek próbálkozni, hogy megfelelő átalakítással elkészüljön az „újszülött". A szerkezet terve a fejekből papírra is került, majd következett a kivitelezés. Üggyel-bajjal járt ez és gondokkal. A műszerészek, élükön Dékány Lajossal, azután Lőrincz János és Hetesi István napi munkaidejük letelte után ott maradtak a | műhelyben. A gépet állították j össze. I Hetek iramodtak el, mint íürgelábú csikók, mire elkészült a gép. Felvitték a 4-es terembe. Volt nézője, hisz még ilyen „masinát" senki nem látott. Kezdődött a próba, persze nem a legnagyobb fordulatszámmal. A gépet percenkénti 1250 fordulatra állították, mert járódni kell, illeszkedni az alkatrészeknek. Ma már percenként körülbelül 1450 fordulattal működik a gép. Sikerült a merész terv; nő a termelékenység, csökken az önköltség. Elkészüli még egy másik gép is. szintén házilag.' Ezt a Budapesti Ruhagyárba küldték, hogy ott is alaposan kipróbálják. Maga az egész szerkezet, összeállítás találmánynak is számít. Szabó Sándor főmérnök és Dékány Lajos 'kiváló újító azt mondotta: — Ne higyjék, hogy az eredmény csak azokat illeti, akik a gépet kigondolták, megszerkesztették. Nagy része van a sikerben annak a két fiatal munkásnőnek, aki a gép mellett dolgozik. Az ő szorgalmuk, akaratuk nélkül holt dolog marad a gép. Tökéletesen igazuk van. A két fiatal leány: Rácz Gizella és Masánszki Irén a gép megszületésétől kezdve kitartott az űj módon való munka mellett. Ma már egyre jobban mestereivé válnak a gép kezelésének. A GÉP TERVEZŐI naponként ellátogatnak a két lányhoz, figyelik a munkát. Az egyik délután Dékány Lajossal indultunk a terembe a géphez, amely valójában emberek akaratára lett „okossá". Nyilasi elvtárs, a főművezető és Baktai Bálintné művezető az érdeklődésre azt is mondta, örülnek, hogy az.ő munkatermükben alkalmazzák a gépet. Dicséretükre váljék, ők sem riadtak meg az újtól, pedig az átszervezést jelentett a munkában. — Most ki dolgozik a gép mellett? — kérdezzük. — Délelőtt Rácz Gizi volt ott, most meg Masánszki Irén — és mutatja karjával, hogy •hol, melyik gépnél ül a lány; Masánszki Irén hajában fehér szalag, feje kicsit megbuktatva. Figyel és fürge mozdulattal húzza az anyagot az újfajta varrógépen. Hogy beszélni tudjunk vele, Baktai Bálintné ül a helyére. Megtudjuk aztán Masánszki Ilonától, hogy 1955 elején került a gyárba, a tanuló szalagba. Igyezett, szorgalmas volt. — Az ember csak úgy tud haladni —, ha maga is akarja. A tanuló szalagból ebbe a terembe kerültem. Kezdetben bizony kicsit szokatlan volt, de most már „belejövök", — Na és hogy tetszik az új gép, milyen a munka vele? Kicsit gondolkozik, majd elsorolja, hogy az első napok a gép mellett bizony fárasztóak voltak. Miért? Azért, mert két tűvel és négy cérnaszállal dolgozik és érdekes a szálak befűzése is szakadás esetén. Szóval figyelni kell, s magában véve már ez is fárasztó. — Egyszer felvillant bennem, hogy más munkakörbe kérem magam. Ez elmúlt és itt maradtam ennél a gépnél. Megszerettem. Igaz, az első napokban kisebb alakítgatásekat kellett végezni rajta. De ugye nem mehet minden egyszerre?! Masánszki Irén is DISZ-tag. A napi tervet pedig nemcsak teljesítik, hanem túlszárnyalják az új géppel is. Elismeréssel beszél Rácz Gizella és Masánszki Irén munkájáról az üzem vezetősége. A főművezető újságolta, hogy Masánszki Irén menyasszony. Azóta már meg is volt az esküvője. Férje szintén a Ruhagyárban dolgozik, a 8-as terembea Váradi Benőnek hívják. I^psánszk) Irén, illetve Váradi Benőné most néhány nap szabadságát tölti. Bizonyos, hogy azért' eszébe jut a gyár, a gép, s beszél is róla. Mert hiszen ő is részese a .merész emberek" sikerének. Annak, hogy a kigondolt és életrehívott gép az ember segítőtársa a munkában. Morvay Sándor I Heinrich Heine eddig találták meg a Leningrád (TASZSZ). A leningrádi egyetem tudományos közleményének legújabb kötete közölte Heinrich Heine eddig ismeretlen kéziratait. Különösen értékes a „Gcrmania — Téli mese" című híres költemény negyedik fejezetében lévő néhány versszak kéziratos változata. A Szaltikov-Scsedrin könyvtár kézirattárában megtalálták ircinrich Heine négy levelét. A levelek Téophile Gauismeretlen kéziratait Szovjetunióban tier francia íróhoz; Liszt Fe« renchez, Michel Lévy francia könyvkiadóhoz és Marié Escu* dicr zenckritikushoz és kiadó* hoz szólnak. MINIATŰR hűtőberendezés sek gyártását kezdték meg a Szovjetunióban. A hűtőszekrényekbe villanymotort szerelnek. A kis hűtők befogadóképessége 10—16 literes és belső hőmérsékletük mínusz 4 fok» Orvostudomány és a vallás A marxista lilozófla-konferen- „betekkel folytatott kérlelheda első évfolyamának hallgatói ... . , .. . , közül néhány orvos, s az Or- tétlen harc közben fejlodott és vostudományi Egyetem egyes fejlődik tovább. Az orvostudohallgatói a tudomány és a vat- múny k;tartó küzdelemmel törlás „megbékélését" lehetőnek J . ,. , tartják. A felvetett problémák te meg — es küzdi le ma is a helyes tisztázásához (L. O. Ka- kapitalista országokban — a ÍÍÍESÍL.Hkí^Sffi vallásos elképzelések védelmekandidátusa) cikkével szeretnénk hozzájárulni. L Az orvostudomány: tudományos ismeretek és gyakorlati intézkedések rendszere, amelynek feladata az ember egészségének megóvása, illetve a betegségek megelőzése és gyógyítása. Az orvostudomány fejlődésének útja — mint más tudományágaké is — hosszú és ne| héz volt. A fejlődés nem kevés j balsikerrel járt, de az elért ered; mények, vívmányai messze felülmúlták azokat. A modern or| vostudomány egyre mélyebbre hatol be az emberi szervezet titkaiba és egyre hatékonyabba*: segít az emberi élet megóvásái ban és meghosszabbításában. Az orvostudomány története , azonban távolról sem csupán bi1 zonyos ismeretek és gyakorlati tapasztalatok felhalmozódásának története. Az orvostudomány a betegségek keletkezéséről, okairól és lényegéről kitalált, tudományellenes vallásos-idealista zőinck makacs ellenállását. A vallás sok évszázadon át saját javára fordílotta az emberek tudatlanságát, azt, hogy nem ismerték például a fertőző* betegségek, a járványos megbetegedések, az ideg- és elmezavarok és más jelenségek okait, azt állítva, hogy létezik egy isten, aki büntetést ró az emberekre elkövetett vétkeikért és hogy „isten akaratával" szembeszegülni merőben céltalan dolog. A papság „istentelennek" és „ördögidnek bélyegezte az orvostudományt, amely a különböző jelenségek igazi, tudományos magyarázatát és a betegségek elhárításának módszereit kutatta, az orvosokat pedig „istenkáromlóknak" és „hitszegőknek". Az egyház sok olyan nagy gondolkodót ölt meg vagy üldözött könyörtelenül egész életén át, aki a természettudományok vagy az orvostudomány legjobb, leghaladóbb képviselői közé tartozott és akire ma az egész tudományos világ büszke. dolgozók körében; a vallásos elképzelések védelmezői már nem mutathatják ki nyíltan a tudományos — köztük az orvostudomány iránti gyűlöletüket. Ezért a vallásos nézetek mai hirdetői mindenképpen a tudomány és vallás „megbékélésének" elvét képviselik. Példa erre az Amerikai Egyesült Államokból Nyugat-Némctorszúgba importált úgynevezett „keresztény tudomány"; amely azt igyekszik elhitetni, hogy a betegségeket gyógyszer helyett bibliai idézetekkel lehet meggyógyítani. A nyugatberlini la* pókban megjelent egy közlemény, amely a többi között szószerint azt mondja: „A keresztény tudomány képviselője a huszadik század orvosa, aki gyógyszer és anyagi beavatkozás nélkül gyógyít". A betegségeket tudományosan kell megállapítani Tudás és hit Minthogy az orvostudomány lenlősen megnövelték ennek a területén elért eredmények jc- tudományágnak a tekintélyét a Az ;,isten akaratáról" szóló tanok és a „csodálatos" felgyógyulásokról szóló legendák terjesztése a vallás hívei által megnehezíti a betegségek korszerű gyógyítását és átfogó megelőző rendszabályok bevezetését a lakosság egészségének megóvása érdekében. Gyakorta megtörténik, bogv vallásos előítéletek befolyása alatt álló emberek, akiknek naiv, n tudományos felismerésekkel szöges ellentétben álló elképzeléseik vannak az cinberi test funkcióiról, a betegségek okairól és a gyógyszerek hatásáról, nem igényelnek idejében orvosi kezelést, nem vetik alá magukat kórházi ápolásnak és kivonják magukat a betegség megelőzését szolgáló oltások alól. Pedig az orvostudomány fejlődése során bizonyságát szolgáltatta anhak, hogy a betegségek okairól kiagyalt vallásos nézetek minden alapot nélkülöznek. Az orvostudomány megállapította a betegségek természetes keletkezését; felderítette sok betegség okait és hatékony szereket adott a kezelő orvosok kezébe a betegségek leküzdéséhez. Az ember mindaddig egészséges, amíg szervezetében az élettani funkciók — légzés, emésztés, vérkeringés, anyagcsere éa az ideg-elme folyamatok normálisan mennek végbe. A betegség nem más, mint az ezekben a folyamatokban keletkezett zavar. A fiziológusok és orvosok az emberi test funkcióinak beható vizsgálata során megismerték az emberi szervezetben, szöveteiben és sejtjeiben végbemenő legfinomabb folyamatokat. Ezzel lehetővé vált; hogy aktívan befolyásolják számos betegség gyógyítását, illetve a betegség megelőzését (Folytatjuk)t *