Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-04 / 3. szám

OEtMSGYüRORSZBG 2 Szerda-, 1956. január 4. K. J. Vorosilov beszéde Berlinben A Francia Kommunista Párt kapta a legtöbb szavazatot a franciaországi alt alános választásokon A franc aország választások eredménye Párizs (MTI). A fruiicjaorszá- kommunisták 25 sz&zalck, szo- lewshi (köztársasági szocialista, gi választások eredményéről a eialisták 16 százalék, radikális- volt miniszter, Monsabcrt tá­jclen pillanatban még nem lehet sok 9, jobboldali ellenállók 0l7, bornok, köztársasági szocialista, országos áttekintést nyújtani, köztársasági szocialisták 4.7, fau- Benouville tábornok, köztársa­noha a mandátumok megoszlá- reisták (RGR) 2.4, ARS és IAig- sági szocialista, Gau abbé sa már ismeretes két Moselle- getlcnek 17, MRP 11.9, prnija- (MRP), stb. megyei mandátum kivételével, deisták 11.8, különféle 2.6 szá- A kibukottak között több amely fellebbezés alatt áll. A zalék. olyan miniszter szerepel, akik­francia választók az anyaor- A legfontosabb kibukott je- nek felelőssége az indokinai há­szágban 512 mandátumról dön- löltck neve: Billolle tábornok borúban és az észak-afrikai cse­tötteh. A Francia Kommunista hadügyminiszter (ARS), Marti- ményekben közismert. Párt 145 mandátumot kapott, naud-Depíat volt belügyminisz- A szavazás eredménye nagy tehát 53-mal többet, mint az ter (^GR), Catroux küztórsasá- izgalmat keltett a párizsi tőzs­cíóző választáson, a Francia P' szocialista, volt miniszter, dén. Az arany ára emelkedett, Szocialista Párt 88 mandátumot, Poinso-Chapuis asszony (MRP) ugyanakkor az értékpapírok ár­tehál négyet veszített., a Men- vo't miniszter, Rcaumont volt folyama jelentős mértékben des-Franccisla radikálisok 52 külügyi államtitkár, Jacquet esett. Megfigyelők szerint üzleti mandátumot, az UDSR (Jobb- köztársasági szocialista, volt körök nem leplezik csalódásu­olduli Ellenállók) négyei és a miniszter, Petit jobboldali ellen- kai amiatt, hogy a Pinay—Faure faurcista RGB 15 mandátumot. óUf' volt. miniszter Utourneau által vezetett jelenlegi kor­Ez a három utóbbi csoport ™U T(MRP)> ^ytöbbsegnek nem sikerült egvüttesen 8 mandátumot vesz- Horct (M,U)' Lcranuct allam" helyzetet megerősítenie, s attól tett. A MRP mandátumainak jlAári Boutb.et, (SFID), Schmitt- félnek hogy a kommunisták száma 84 volt, most 70 mondó- lem koztársatóg. szocialista, Ven- nagy hepviselete rossz hatással tuma lesz (14 veszteség), a droux (Sa"»"s'a), Coston Pa- lesz az üzleti eleire. Pinay-féle függetlenek és pa­rasztok 94 mandátumot kaptak a korábbi 119-cel szemben (25 veszteség). Ez a csoport — mint ismeretes — igen sokat várt a választásoktól. Képvise­lői többször kijelentették, hogy 160—180 mandátumra számíta­nak. A Köztársasági Szocialis­ták (volt gaullcisták) valósággal összeomlottak —: korábban 58 mandátumuk volt, most mind­össze 16-ot kaptak. A Köztár­sasági Szocialisták legtöbb sza­vazatát a poujadisták örökölték, akiknek eddig nem volt képvi­selőjük a nemzetgyűlésben. Ezenkívül megszereztek sok független, paraszt és egyéb bal­oldali szavazatot is és így 51 mandátumra tettek szert. Délután a belügyminisztéri­um közzétette az első 61 vá­lasztókerület szavazatainak szá­mát feltüntető statisztikát. Eb­ben a kimutatásban nem szere­pel Szajna és Scine-et-Oise me­gye. E kimutatás szerint a 61 választókerületben 12,743.993 szavazatot adlak le az 1951. évi 10,575.148 szavazattal szemben. A kérdéses választókerületek­ben a Francia Kommunista Párt 2,541.229 szavazatot kapott, az összes szavazatok 24.7 százalé­kát. A párt ezekben a kerüle­tekben 116.277 szavazattal nö­velte szavazóinak számán A szocialisták 1,745.705 szavazn­tot kaptak (17 százalék). A Eaure-féle RGR és a Radikális Szocialista Párt együttesen 1,331.861 szavazatot kapott (13 százalék). A Függetlenek és Parasztok és az ARS együttesen 1,314.068 szavazatot kaptak, a gaullcista párt viszont csak 425.854-ct (4.1 százalék), a ko­rábbi 1,394.704 szavazattal szemben. Az úgynevezett pou­jadcista listákra együttesen Berlin (TASZSZ) K. J. Vorosilov, a szovjet küldött­ség Berlinbe érkezése alikal­mából rendezett nagygyűlé­sen beszédet mondott. ' A Szovjetunió küldöttsége azért érkezett Berlinbe, a Német Demokratikus Köz­társaság fővárosába — mon­dotta többek között Vorosi­lov —, hogy részt vegyen Wiilhelm Pieck elvtársnak, a Német Demokratikus Köz­társaság elnökének, a kiváló államférfiúnak és politikus­nak 80. születésnapja alkal­mából rendezett ünnepsége­ken. Boldogok vagyunk, hogy a német néppel, a baráti orszá­gok kormányainak és a test­véri kommunista pártoknak képviselőivel együtt részt­vehetünk e nevezetes ünnep­ségen. Pieck elvtársnak, korunk e nagyszerű emberének egész tevékenysége összekapcsoló­dik a német nép haladó erőinek olyan Németország megteremtéséért folyó har­cával, amelyben a dolgozó nép gazdája az országnak és mindazon javaknak, amelye­ket megalkot. (Taps.) örömmel jegyezzük meg, hogy a Német Demokratikus Köztársaság képében Német­ország dolgozói ilyen államot teremtettek. A Német De­mokratikus Köztársaság fennállásának rövid ideje alatt nagy sikereiket aratott. Ez örömet okoz minden ba­rátjának. A német nép békére és az ország nemzeti egységének helyreállítására irányuló tö­rekvése a szovjet nép szá­mára közelálló és érthető. Teljesen osztjuk a Német Demokratikus Köztársaság kormányának azt a vélemé­nyét, hogy Németország új­raegyesítése kérdése megol­dásának egyedüli reális útja a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság közti meg­egyezés. Engedjék meg, hogy a Szovjetunió népeinek szívé­lyes baráti üdvözletét tolmá­csoljam Berlin lakóinak és a Német Demokratikus Köz­társaság valamennyi dolgo­zójának és új sikereket kí­vánjak a német nép javára végzett alkotó munkájukban. (Viharos taps.) Éljen Wilhelm Pieek elv­társ, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke! (Viha­ros, hosszantartó taps.) Belgrád (TASZSZ) A Bor­ba újévi számában közölt Prága (CTK) Csehszlovákia dolgozó népe 1956. január 2 adatok szerint Jugoszlávia a" kez?ett R°zzá.® második ötéves terv teljesitésehez. Az ipari termelése 1955-ben ]e_ százalékkal múlta felül 16 ország valamennyi üzemében, gyárában ünnepélyes külső­aüott szavazatok száma 1954"es színvonalat. A lap ségek között kezdték el a ter­1,232.675, azaz 10.9 százalék. f?«int az ipari termelés vet. A legjobb munkásokat, ... , .. , . . . 1955-os emelkedese főképp a szocialista versenyek gyoz­A listakapcsolasok segítsége- üj vállalatok üzembeállításé- teseit, a munka érdemrenddel vei a kapcsolt pártok mindössze nak valamint a meglévő ka- kitüntetetteket zenével és 10 megyéből tudtak abszolút pacitások jobb kihasználásé- feldíszített kapukkal fogad­tübbségre szert tenni. nak eredménye. ták. Az Union Frnncaise dTnTor­n.ation hírmagyarázója szerint a kommunista párt szavazatai­nak növekedése nagyobb, mint ebből az első részleges statiszti­kából kitűnik. Például Seine-el­Oise megyében több mint 70 ezer szavazatot nyert, a IV. vá­lasztókerületben Duclos listája 38 ezer. a VI. választókerület­ben a Thorez-lista 34 ezerrel több szavazatot kapott mint 1951-ben. Sok szavazatot nyert a kommunista párt Rlione me­gyében, Alpos-Martimcs megyé­ben stb. Nemcsak nz ipari kör­zetekben növelte u párt szavaza­tainak számát, hunem egyes föld­művelő megyékben is, mint Sao­ne-et-i.oire, ahol a Waldeck Rochet vezette-lista egy man­dátummal többet szerzett, mint 1951-ben, a két párt külön kü­lön; Megfigyelők érdekes jelenség­nek minősítik Vosges megyében a Népfront-lista sikerét, amely két mandátumot eredménye­zett. Mint ismeretes, Guy Mol­let ellenezte a szocialisták és kommunisták cgységlisláját eb­ben u megyében, s most ez a lista 4500 szavazattal többel kapott, mint 1951-ben. A Paris Presse nem végleges százalékos statisztikát közöl 17 millió szavazatról, Eszerint: Kommunista győzelem a franciaországi általános választásokon Jartuár 3-án az esti órák­ban vált ismeretessé, hogy a Francia Kommunista Párt a január 2-i általános válasz­tások során — lapzártáig be­érkezett jelentések szerint — 145 mandátumot szerzett. 53­francia dolgozók és pártjuk ügyét. A listakapcsolásos rendszer éppen a fordított eredményt érte el. mint ami­lyenre jobboldali körökben számítottak és több választasi kerületben még az 1951-ben ai többet, mint a legutóbbi megszerzett pozícióit sem általános választásokon és tudta megtartani. legtöbbet a választáson in­duló pártok közül. A Francia Kommunista Párt nagyszerű választási győzelmének híre gyorsan terjedt el megyénkben, az or­szágban és az egész világon, örömet és megelégedést vál­tott ki mindazok között, akik őszintén kívánták a baloldal győzelmét, a francia politikai élet e legkövetkezetesebb pártjának megerősödését. Ez­zel egyidőben természetesen kínos megdöbbenés és alig leplezett ingerültség lett úrrá Franciaország és más nyu­A Francia Kommunista Párt tehát a francia pártok közül a legtöbb mandátumot mint várható szerezte meg. Hogy ez mit je- fognak követni, lent, azt egyelőre szinte nem is lehet helytállóan felmérni. Annyi azonban biztos, hogy a Kommunista Párt választári győzelme egy olyan ország­ban, mint Franciaország, minden részében jelentős be* folyással rendelkezik. Január 19-én ül össze az újonnan választott francia nemzetgyűlés. amelynek most már van egy olyan pártja, amelynek majdnem annyi a képviselője, mint a két utána következő pártnak együttvéve. Ez sokat jelent még akkor is, ha a jobbol­dali és a középpártok — — mindont el hogy az ed­digiekhez hasonlóan a legkü­lönbfélébb mesterkedések­kel és szövetkezésekkel több­séget hozzanak létre. Sok függ a Szocialista Párttól, at­tól, hogy ez a párt levonta-e amely, ha nem is a legeró- az elszenvedett választási ku­sebb. de a legszámottevőbb nyugati nagyhatalmak egyi­ke, különleges jelentőséggel bír. Azzal, hogy e választási győzelem eredményeként is­mét adva van a franciaor­gati államok kormánykörei- létrehozásá­ben és mindenütt, ahol szinte biztosra vették, hogy a ja­nuár 2-i franciaországi álta­lános választásokon a legkü­lönfélébb választási szövetsé­gekbe tömörült jobb-, közép­és magukat baloldalinak ne­vező egyéb pártok nyerik majd el a legtöbb mandátu­mot. sót a kommunisták ed­digi 94 mandátumából is jó­néhányat elhódíthatnak. Nem így történt A Francia­Kommunista Párt mint az egyetlen reális és haladó programmal rendelkező fran­cia párt, halomra döntötte a francia és a nemzetközi reak­ció minden számítását és be­bizonyította, hogy ereje és népszerűsége nagyobb leli, mint korábban volt. Nagy­szerű sikereinek értékét kü­lön is aláhúzza az a körül­mény, hogy mandátumainak számát minden választási szövetség nélkül érte el. Mint ismeretes, a Francia Kommu­nista Párt választási szövet­séget ajánlott fel a Szocia­lista Pártnak, a szocialisták azonban nem fogadták el ezt az ajánlatot, hanem csatla­koztak a Köztársasági Front nevű választási szövetségben helyet foglaló radikális szo­cialistákhoz. Ekkor jelentette ki Jacques Duclos, a Francia Kommu­nista Párt titkára egy sajtóértekezleten: ..A helyzet röviden az, hogy a harc "ke­ményebb így, mintha a Szo­cialista Párt elfogadta volna a mi ajánlatunkat, de a csa­tát meg lehet és meg kell nyernünk s minél nagyobb lesz a Francia Kommunista Párt sikere, annál erősebb lesz a biztosíték a francia népnek arra, hogy a baloldali politika győzedelmedkedhe­tik". Jacques Duclos tehát — mint az események is igázol­ták — helyesen mérte fel az erőviszonyokat, helyesen lát­ta a Kommunista Párt előtt álló lehetőségeket: a párt tagjai és a párt politikájának hívei győzelemre vitték a nak lehetősége, gyökeres vál­tozások következhetnek be a francia politikában. Ez pedig döntő hatással lesz nemcsák a nyugati, de az egész világ­politikára is, mivel Francia­ország úgyszólván a világ darc tanulságait és hajlan­dó-e végre az akcióegység ér­dekében együttműködni a Kommunista Párttal. Bármi­ként is alakuljon a francia politikai helyzet, egy bizo­nyos: a Francia Kommunista Párt választási győzelme al­kalmas lesz arra, hogy poli­tikai stabilitást biztosítson a francia politikában a balol­dal számára és ezzel fontos változások kezdődjenek Franciaország életében. Az Elnöki Tanács rendelete a dolgozók betegségi biztosításáról Társadalombiztosításunk a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő alatt gyökeresen megváltozott. A változás nemcsak a szolgáltatások többszöri emelésében és ki­terjesztésében jutott kifeje­zésre, hanem abban is, hogy megszűnt a társadalombizto­sítás szervezeti széttagoltsá­ga és a biztosítási feladato­kat a szakszervezetek irá­nyításával maguk a dolgozók végzik. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rende­letet hozott a dolgozók be­tegségi biztosításáról. házi kezeléssel gyógyíthatók — mint például a gyermek­bénulás, vagy little-kor, fia­talkorúaknál a reumás szív­betegség — a kórházi ápolás időtartamát jelentékeny mértékben emelik és ezt a kedvezményt a nyugdíjasok­ra és családtagjaikra is ki­terjesztik. A szakszervezeteknek nagy feladatot jelent a dolgozók társadalombiztosítási ügyei­nek jó ellátása. Indokolt, hogy a szakszervezeti tagság megbecsülése a betegségi biz­tosítás szolgáltatásainál is érvényesüljön. Ezt a célt „ . . , szolgálja az az új rendelke­A rendelet nagy jelentősé- zég amely & „ ^ • a két ge, hogy egységes rend­szerbe foglalja a betegségi biztosítás valamennyi jog­szabályát. A mindennapi életben al­kalmazásra kerülő szabályo­kat minisztertanácsi rende­let, a még részletesebb vég­rehajtási utasításokat pedig a SZOT szabályzata tartal­mazza. Az új szabályok — ame­lyek lényegében az eddig el­ért eredményeket, tehát a betegségi biztosítás jelenleg is érvényben lévő rendelke­zéseit foglalják magukba — néhány változást is tartal­maznak. Az új szabályok értelmé­ben: az időleges rokkant­sági járadék mértéke azo­nos lesz a rokkantsági nyugdíjjal. Azoknál a betegségeknél, amelyek csak hosszabb kór­zalékos táppénzhez évi egyhelyben dolgozás mel­lett — egy évi szakszervezeti tagság is szükséges. A társadalombiztosításnak a szakszervezeti munkával való kapcsolatát juttatja ki­fejezésre az a rendelkezés iSj amely szerint a szakszervezeti anyasági és temetési segélyeket a betegségi biztosítás alap­ján járó segélyekkel együtt a jövőben a társa­dalombiztosítás szervei fi­zetik ki. Ezzel egyszerűbbé válik a szolgáltatások igénybevétele* Több kisebb jelentőségű változás azt a célt szolgálja, hogy egyszerűsítse a biztosí­tást, s ezáltal lehetővé tegye, hogy a dolgozók gyorsabban juthassanak hozzá az őket megillető szolgáltatásokhoz. 47. A lány nevetett. — Olyan vagy, mint egy gyerek. — Pedig már terv­be vettem, hogy a legközelebbi báb­esten lesz egyéb műsor Is. Pali bá­csiról kiderült, hogy nagyszerűen tud elmondani jóízű történeteket a múltból. Van csasztuska-brigádunk, de rád számítottunk, a harmonikád­ra. Persze azt is akartuk, hogy elő­állsz valami komoly számmal, mű­vészi teljesítménnyel. De ha nem, hát nem. A csasztuskához találunk a telepeken harmonikást. Pista megsértődött. — Találtok? Valami nyekergő fickót, azt igen. — Különben nincs kedvem résztvenni ilyen szamárságokon. Ott ültök és azt képzelitek, valami nagyszerű dolgot műveltek. Akit kifiguráztok, megsértődik s minden megy a régi­ben. A gyerekek nevetnek, haza­mennek s Pali bácsi igazán nem a világ teteje. Kint lopnak, hazudnak, csikket szednek. Áh, bábosok, nem, én nem leszek nektek harmonikáso­tok. — Nem akarok vitatkozni, vasár­nap van. Ha már itt vagyunk s nem tudom miért nem mehetünk ki, leg­alább ne vitázz velem örökké. Mi­lyen asszony lesz belőled, te jó Is­ten. — Előre félsz? Ki mondta, hogy a feleséged leszek? Megkértél? Nem. Honnan tudod, hogy ha megkérnél, hozzád mennék? — Ezt jól megkaptam. Tudod, hogy mit érzek veled kapcsolatban, és így tovább. De komolyan. Néha olyan vagy, mint egy tanárnő. — Mert te meg olyan vagy, mint egy hanyag és gonosz tanuló. Majdániné bejött a szóváltásra, erre a fiatalok elhallgattak. Mária Mi van veled? össze-vissza be- keserű hangulatban üldögélt s a fiú szelsz, nem is értem tisztán. Miféle leszegte fejét. csikkekről beszélsz? Igenis, nagy dol­got művelünk, mert — itt megakadt, hogy magyarázza meg, hogy mindent lassú és hosszadalmas munkával lehet csak kiformálni és Pali bácsi az ő történeteivel, nem utolsó do­log. Így fejezte be hát a mondatot, — mert egymásközt vagyunk s örü­lünk, Utálatos tud lenni egy lány, ki Pista egy korábbi elhatározás és közös megbeszélés hatására azért mégiscsak eljárt a zeneórákra, bár olykor hiányzott, — ezalatt Mária az esti könyvviteli tanfolyamot látogat­ta. A szakadatlan napi munka és utána a külön foglalkozás annyira lefoglalta idejüket, hogy mindketten lecsillapodtak lassan. Az elő láz ve­szedelmein túlestek s Pista is mind kevesebbszer esett tétlen álmodozás­ba. Az élet ezerféle tevékenysége megtette a magáét. A szűk kör, amiben eddig moz­gott, kezdett kitágulni. Már nem azért tanult zenét, hogy önmaga gaz­dagodjon, hanem azért, mert vala­kinek szolgálatára akart lenni. De ha ezt felismeri, abbahagyja a tanu­lást. Nehéz hónap volt ez a március és hinné, ha ránéz? Mint egy liliom. — ez az április. Mire lefolyt a Tiszán is Idegesen állt fel. — Akkor elmegyek, nem zavarok tovább. S elment, ahogy kimondta. A Majdániak összenéztek. Mi van ez­zel a fiúval? Nyugtalan, haragos, egyik percben fellegekben jár, a má­sik pillanatban a sárba lépne. a habos, agyagos áradás, s a víz megkönnyebbedve, tisztultan rohant lefelé, Pista is megkönnyebbülve va­lami belső tehertől, egyre fürgébben skálázott s rohangált a vállalat fo­lyosóján, kezében egy-egy sürgős irattal. Kis pont volt ő a tömegben. — A' hivatal, Anya, Giza, a Majdániak, r.agynéha egy-két telepbeli, meg a vén bányász levelei Pécsről, ennyi volt az a kör, amiben mozgott. De ők is keveset láttak a fiú küz­delmeiből. minthogy a többi millióét sem látja senki, mert minden harcot előbb belül kell megvívni, egyedül Élete is csak annyiban volt érdekes* hogy napjaink fiataljainak lelki kép­letéből egy-két jellemző vegyfolya­mat benne is végbement. Május elsején magas termetét előnybe helyezték, s Nagy István vit­te a zászlót. Amikor elvonult a dísz­emelvény előtt, életében először, el­fulladva nézett egy munkásasszony arcába. Majdániné! Hogy kerül ő ide, oda föl? Egész nap ünnepi hangulatban volt s Máriával nagyokat kacagva ültek a körhintára, majd célbalőttek, sört ittak, nevettek, s a tömeg velük nevetett, mert mind jól érezték ott kint magukat a szabadban. Iyen kellemes napja nem volt éle­tében, állapította meg fáradtan el­dőlve este ágyában. Semmi gondo­lata nem támadt, rögtön elaludt, mint egy egészséges ember, akinek tiszta a lelkiismerete. Pedig a gépész kézikönyve még ott szorongott a sublód és a fal kö­zött. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents