Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-29 / 25. szám

DELMÜGY9RQRSZNG Vasárnap. 1956. január 29. Mi történt a külpolitikában ? Az űj francia miniszterelnök-jelölt tovább folytatja kormányalakítási tárgyalásait ^Luy Mollet, az új francia miniszterel­^^ nők-jelölt szombaton több politi­kussal tárgyalt, majd közötte, hogy ked­den kíván bemutatkozni a nemzetgyűlés­ben, de határidő kitűzésével nem akarja túlságosan megkötni magát. A nemzetgyűlés folyósóin a legtöbbet vitatott kérdés' természetesen a kormány összetétele. Guy Mollet csak holnap kíván dönteni ez ügyben. A kormány megalakítá­sát azonban máris heves csatározások elő­zik meg. Sok lap kommentálja a Guy Mollet és Mendes-France között pénteken lezajlót! tárgyalást, amelynek során Guy Mollet ál­lítólag igyekezett megmagyarázni Mendes­Francc-nak, hogy „lelki okaik" miatt — értsd: az MRP vétója miatt — nem bizto­síthatja nefki a külügyi tárcát, amit Men­des-France kért, mert személye „túlságosan exponált". Az Humanité idézi az egyik radikális képviselő kijelentését. E szerint Mendes­France hangoztatta: -minden csak pletyka s oz ilyesfajta kijelentések csalc annak a lát­szatnak a keltésére alkalmasak, hogy „nem vagyok jó hazafi". Az Humanité kiemeli, hogy az ország többsége a Ikommunisták kizárása nélküli olyan baloldali kormányt akar, amelynek az az alapelve, hogy sohasem igyekszik megalkudni a háború pártjával. Tanjung-jelentés szerint Branko • Draskovics, a jugoszláv külügyi ál­lamtitkárság szóvivője szokásos pénteki saj­tóértekezletén az újságírók kérdéseire vála­szolva több problémával foglalkozott. A tudósítók felkérték Draskovicsot, kommentálja az egyes török lapokban a ju­goszláv kormány külpolitikájáról megjelent híreket. Draskovics a következőket vála­szolta: „Egyes török lapok az utóbbi időben té­ves megvilágításban kommentálták a jugo­szláv külpolitikát. Véleményem szerint o török lapok ezzel nem járultak hozzá Jugo­szlávia és Törökország baráti kapcsolatai­nak megszilárdításához." Egy másik kérdésre válaszolva, a szó­vivő közölte, hogy a jugoszláv—olasz ha­tár megállapítására alakult vegyesbizottság munkája általában jó mederben halad. Hoz­záfűzte azonban, hogy olasz részről felesle­ges huza-vona volt észlelhető, különösen a határ déli részén. ^ öbb francia polgári lap kommentál-1 fűzve Eden washingtoni látogatáséhoz, ki­ábrándultan, sőt felháborodással ír arról, hogy Franciaország „atlanti társai" nem óhajtanak vele, mint nagyhatalommal szá­molni és nem hívták meg a tárgyalásokra... Távollétünkben fognak megvitatni olyan kérdéseket, amelyek valamennyiünket érintenek..: Franciaország nincs jelen, Franciaországot figyelmen kívül hagyják — írja Mendes-France, a radikális párt ve­zére az Expressben. A francia lapok utalnak arra, hogy Angliát komolyan megkárosítja a kereske­delmi korlátozások politikája, amelyet az Egyesült Államok a Kínai Népköztársaság vonatkozásában bevezetett. A Monde azt írja, hogy „az angol exportörök keserű pa­nasza az utóbbi időben egyre élesebb han­got üt meg és még a Lordok Házában is ki­fejezésre jut az a törekvés, hogy kereslkedni kell Kínával". A francia szemleírók azonban kétség­bevonják, hogy az angol képviselők a tár­gyalások során ki tudnák harcolni Anglia érdékeinek tekintetbevételét. Amint a Li­bération írja, „Eden Washingtonba utazása. Ikor nem ringatta magát küldetése sikeres befejezésének illúziójában". Párthír Értesítjük a Politikai Gaz­daságtan I. évfolyam propa­gandistáit. hogy a soronlévő anyagból 1956. január 31-én, kedden délután 3 órakor kon­ferenciát tartunk a Pártokta­tók Házában Értesítjük a Politikai Isko­la I. évfolyam propagandis­táit, hogy 1956. február 2-án. csütörtökön és 3-án. pénteken cgésznapos propagandista tanfolyamot tartunk a soron­lévő anyagból. Mindkét nap a foglalkozás pontosan reggel 8 órakor kez­dődik. Agit.-prop. osztály Ma 160 véradót tüntetnek ki Szegeden A Magyar Vöröskereszt sze­gedi titkársága ma délután 4 órai kezdettel a Tudományegye­tem Aulájában (Dugonics tér 13.) 160 többszörös véradót tün­tet ki. Ebből az alkalomból dísz­előadást rendeznek, amelyen a Vöröskereszt kétéves munkájá­ról dr. Gál Cyörgy tanársegéd, a Véradó Állomás vezetője em­lékezik meg. A paűsorban fel­lépnek a szegedi Jutafonógyár kultúrcsoportjának tagjai és a Városi Balettiskola növendékei. A francia kormány emlékirata az Egyesült Államokhoz és Nagy-Britanniához a középkeleti helyzetről Rövid külpolitika* hírek London (MTI). A londoni rá­dió diplomáciai tudósítója idézi az iingol külügyminisztérium egyik szóvivőjének nyilatkoza­tát, amely szerint a Downing Street az elmúlt héten emlékira­tot kapott a francia kormánytól a közép-keleti helyzetről. Az em­lékiratot eljuttatták Washing­tonba is. A diplomáciai tudósító szerint ez emlékirat hangoztatja, hogy n bogdani paktum kiszélesítésé­nek kérdése nyugtalanítja az arab országok legtöbbjét. A pak­tum kiszélesítésére irányuló erő­feszítések — mondja az emlék­irat — csak arra alkalmasuk, hogy a szóbanforgó térségben megerősítsék a semlegesség irá­nyúba ható áramlatokat és nö­veljék n feszültséget Egyiptom, valamint a nyugati nagyhatal­mak között. A francia kormány éppen ezért azt javasolja, hogy o pak­tum keretein kívül létesítsenek a közép-keleti országok gazda­sági erőforrásainak hasznosításá­ra „egy kölcsönösségen alapuló segélyprogramot, amely alknl­mas szorosabbra fűzni az arab országok és a Nyugat kapcsola­tait", Ebből a szempontból a fran­cia kormány megelégedéssel ve­szi tudomásul — hangoztatja a londoni rádió diplomáciai tudó­sítója —, hogy Nagy-Britannia és az Egyesült Államok pénz­ügyi segítséget kíván nyújtani az asszuani duzzasztómű építé­séhez, Cácn JS fogadta Kállai Gyula népművelési •niniszlerlielycllest Peking (Üj Kína) Csen Ji, a Kínai Népköztársaság mi­niszterelnökhelyettese január 27-én délután fogadta Kállai Gyulát, a Magyar Népköztár­saság népművelési miniszter­helyettesét és Kerek Gábort, a Kultúrkapcsolatok Intézeté­nek főtitkárát. A magyar vendégek a kínai —magyar kulturális együtt­működési egyezmény 1956. évi adminisztratív tervének megvitatása céljából tartóz­kodnak a Kínai Népköztársa­ságban. Berlin (MTI). A londoni rádió bonni tudósítójának je­lentése szerint pénteken Bonnba érkezett Juin tábor­nagy, az atlanti szövetség kö­zépeurópai fegyveres erőinek parancsnoka. Juin parancs­noksága alá tartozik az újjá­szervezett nyugatnémet Wehrmacht is. A francia marsall Theodor Blank nyu­gatnémet hadügyminiszterrel folytat majd tanácskozásoka;. Amikor Juin a bonni had­iigyxninisztérium épületéhez érkezett, a katonazenekar a Marseillaise-t, és a Deutsch­landlied-et (Deutschland­Deuíschland über alles) ját­szotta. • London (MTI). A Reuter hírügynökség beszámol arról, hogy Erzsébet királynő ja­nuár 27-én a londoni repülő­térről háromhetes körutazás­ra indult Nigériába, Anglia legnagyobb nyugatafrikai gyarmatára. Gépesítés a román kikötőkben A Román Népköztársaság fe­kcle-tengeri és dunai kikötőibeu messzemenően gépesítették a kü­lönböző munkafolyamatokat. Konstancában például minden rakodó- és szállítómünkát gépe­sítettek. A többi tengeri és dunai kikötőket ugyancsak ellátták fu­tó- és úszódarukkal, szállítósza­lagokkal és gördülő rakodókkal. Az új technika alkalmazása és a jó munkaszervezés lehetővé telte a kikötők kapacitásának 185 százalékos növelését 1938-hoz viszonyítva. A román kereske­delmi flottat, amely a háború alatt a hajók felét elvesztette, sok új bajóval egészítették ki. - HIUEK= A MAGYAR RÁDIÖ kedden, január 31-én mai jugoszláv ze­neszerzők müveiből közvetít hangversenyt, Joszip Szlaven­szki, Milán Risztics és Petar Ko­nyovics szimfonikus alkotásait 23.12 órakor sugározza a Kos­suth-rádió. A MAGYAR FILMGYÁRTÓ VÁLLALAT két műtermében készül nz „ünnepi vacsora" cí­mű új film. A műtermekben fel­építették Varsa mérnök lakását, amelyben a jelenetek nagy ré­sze játszódik. A filmet Palotai ,' llcris forgatókönyvéből Révész György rendezi, operatörje Il­lés György. Főszereplők Básti Lajos, Tolnay Klári. Köszöni-jük levelezőinket olvasóinkat A helyi pártsajtó munka­társai, levelezői, olvasói ma délelőtt megemlékeznek 1942. február elsejéről, ami­kor az illegális Szabad Nép első száma megjelent. Ti­zennégy évvel ezelőtt a Ma­gyar Kommunista Párt a második világháború ször­nyűségei közepette a lap hasábjain harcba szólította a magyar dolgozókat a fa­siszta elnyomók ellen. Ezt a napot felszabadult hazá­ban a Magyar Sajtó Napja­ként köszöntjük. Ebből az alkalomból a Délmagyaror­szág szerkesztősége ma fo­gadást rendez, amelyre szá­mos levelezőt, olvasót, lap­terjesztőt hívott meg. Ezen a baráti találkozón a részt­vevők megbeszélik, hogyan akarják a magyar sajtó ha­ladó hagyományaihoz híven a párt helyi sajtóját még elevenebbé, színvonalasab­bá. közkedveltebbé tenni. E fogadás alkalmából a Délmagyarország szerkesz­tősége köszönti valamennyi levelezőjét és olvasóját. A fogadás ma délelőtt 10 órakor az MSZT klubhelyi­ségében (Horváth Mihály utca 3) lesz. A meghívottak meghívóikat hozzák maguk­kal Ünnepség Moszkvában Mozart születésének 200. évfordulóján Moszkva (TASZSZ). Moszk­vaiban a Nagv Színházban január 27-én ünnepi ülést tartottak Wolfgang Amadeus Mozart születésének 200. év­fordulója alkalmából. A né­zőtéren ott ültek a szovjet ze­nekultúra és színművészet kiváló művelői, a főváros tár­sadalmi szervezeteinele kép­viselői. I * i I A vendégek közt jelen volt Norbert Bistíhoff, Ausztria rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete és M. Rubin osztrák zeneszerző, aki a Mozart-ünnepségekre érke­zett a Szovjetunióba. Számos nagykövetség ós követség Moszkvában akkre­ditált vezetője ugyancsak je­len volt Norbert Bischoff, Ausztrl* rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete beszé­det mondott az esten. Köszö­netét fejezte ki azokért az ünnepségekért, amelyeket a Szovjetunióban tartanak a napokban Ausztria egyik leg­nagyobb fia tiszteletére. Az ünnepi ülés befejezése után a Nagy Színház művé­szei előadták Mozart ..Figaro házassága" című operáját. Az ünnepi ülésen és az azt követő operaelőadáson jelen volt: N. Sz. Hruscsov, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, M. A. Szusz­lov, K. J. Vorosilov, A. B. Arisztov, N. N. Poszpjelov, D. T. Sepilov. A csehszlovák dolgozók üdvözlete a Politikai Tanácskozó Bizottságának üléséhez Prága (CTK) A varsói szer­ződés Politikai Tanácskozó Bizottsága ülésének első nap­ján a csehszlovák dolgozók levelek és táviratok százai­vá köszöntötték az ülés részt­vevőit. A csehszlovák dolgo­zók ezekben a táviratokban és levelekben nagy sikereket kívánnak az értekezletnek. A városok és falvak dolgozói röpgyűléseket tartanak, ame­lyeken a prágai ülés nemzet­közi jelentőségét vitatják meg. Számos vállalat munká­sai felajánlásokat tesznek az értekezlet tiszteletére. A CDK-DukJa Vállalat ter­vezőosztályának műszaki dol­gazói bejelentették, hogy a/, ülés tiszteletére rövidebb idő alatt és a legnagyobb gond­dal készítik el tervrajzaikat, amelyeknek alapján a Kínai Népköztársaságba, Romániá­ba és Magyarországra szállí­tandó építészeti felszerelések készülnek. Gazdasági fellendülés a iibeti fennsíkon Az 500 000 lakosú Kansa autonóm terület Hszikar.g nyugat-kínai tartományban, a tibeti fennsík keleti részén fekszik. Területe 180.000 négyzetkilométer. Főleg tibe­tiekből álló lakosságának fő­foglalkozása a földművelés és az állattenyésztés. Az au­tonóm terület fennállásának öt esztendeje alatt sok ezer (hektár szűzföldet törtek fel. A parasztok, akik a múltban faeszközökkel művelték a földet, vasekéket, és egyéb vasból készült mezőgazdasági szerszámokat kaptak a kor­mánytól. Az autonóm terü­leten 42 agrotechnikai állo­mást és egy gépesített álla­mi gazdaságot létesítettek. A kínai népi kormány 1.6 mil­lió jüan hitelt folyósított a parasztoknak. Az autonóm területen évről-évre növeke­dett a terméshozam. 1955­ben már 34 százalékkal na­gyobb gabonatermelést taka­rítottak be. mint 1951-ben. NEMZETKÖZI SZEMLE Eden Washingtonban Az angol miniszterelnök és az an­gol külügyminiszter washingtoni tárgyalásai a nemzetközi helyzet új szakaszában folynak le. Ugyanak­kor e megbeszélések megindulása­kor az angol—amerikai ellentétek elég magas hőfokának lehetünk ta­núi. Ilyen körülmények között a wa­shingtoni amerikai—angol tárgya­lások legfőbb pontjai máris adva vannak: elsősorban a Közép-Kelet és ezen beliil a meglehetősen inga­tag alapokon nyugvó bagdadi pak­tum jövője, Jordánia kérdése, az arab—izraeli feszültség, a buraimi oázis körül feltámadt régi keletű angol—amerikai olaj-háború. Ugyanígy központi helyet foglal cl ezen az értekezleten egész Ázsia kérdése, a nyújtandó segélyek és az elvárt katonai kötelezettség-vál­lalások mértéke, a növekvő semle­gességi áramlat problémája, vala­mint Kína szerepe. Mint a nyugati sajtó jelentésekből kitűnik, termé­szetesen megvizsgálják majd ezeken a tárgyalásokon a Nyugat és Kelet viszonyának általános kérdéseit és egyéb problémák mellett szőnyegre kerül az angol—amerikai atom­együttműködés sok vitát okozó kér­dése is. Mikor ezeket a sorokat írjuk, a washingtoni angol—amerikai tár­gyalások előestéjén vagyunk. Cél­talan lenne bármiféle jóslásokba becsátkozni várható eredményük­ről. Foglalkoznunk kell ellenben azzal a két tényezővel, amelyek ezeket a tárgyalásokat már az in­duláskor alapvetően befolyásolják és bizonyára mindvégig befolyásol­ni is fogják. Az első tényező az, hogy a világban kialakult „új hely­zet" nagyfokú zavart okozott és egyben új ellentéteket hozott fel­színre az egyes nyugati országok vezető köreiben. Ez tükröződik a nyugati sajtónak azokban a cikkeiben is, amelyek a régi klisék helyett új formulákat, új megoldási elképzeléseket jaya­solnak az atlanti világ vezetőinek. Mint a párizsi Le Monde írja: „Ha az atlanti országok ... nem érin­tik azokat az igazi problémákat, amelyekből gyengeségük fakad, akkor egyáltalán nem felelnek meg a helyzet és a történelmi fejlődés követelménycinek". A nyugati bur­zsoázia tisztán látó képviselői meg­közelítik tehát az igazságot. Más kérdés azonban, hogy mennyire hajlandók meglátni ezt az igazságot a tényleges uralkodó csoportok is és további kérdés, hogy e csoportok objektív helyzete, imperialista-gyar­matosító kötődöttsége mekkora mozgási lehetőséget enged a nyu­gati politika számára. Az a körül­mény, hogy az amerikai kormány a fegyverkezési kiadások fokozásával és a hidrogén-stratégia kiszélesítésé­nek bejelentésével próbálkozik vá­laszt adni az „új helyzetre", vala­mint az a bejelentés, hogy Anglia újabb középkcleti csapaterősítesek­kcl válaszol a jordániai balsikerre, arra vall, hogy az atlanti világnak ez a kötődöttsége és meghatározott­sága csaknem leküzdhetetlen. A másik tenyező, amely minden­képpen hatással lesz a washingtoni tanácskozásokra, a két nyugati partner ellentéteiben gyökerezik. Ezek az ellentétek eléggé sokrétű­ek. mélységükre következtethetünk abból a visszhangból, amellyel az angol sajtó Dulles Life-beli nyilat­kozatát fogadta. Az angol burzsoá­zia vezető lapja, a tekintélyes Ti­mes, amely rendkívül kényes ar­ra. hogy mindig hűvösen és tartóz­kodóan fejezze ki gondolatait, megelégedett azzal, hogy Dulles kijelentései „veszélyes félremagya­rázásra" adhatnak alkalmat. Az an­gol külügyminisztériumhoz közelálló konzervatív Yorkshire Post azon­ban már egy lépéssel tovább ment és így irt a „nagy szövetséges" kül­ügyi képviselőjéről: „Dulles első­sorban imponálni akart... azzal, hegy ő milyen elszántan áll ellent a kommunistáknak minden rendel­kezésére álló fegyverrel. Erőteljes kommunistaellenes politika bizo­nyítéka jó kortesfogás a republiká­nus jobbszárny megnyerésére. De messzebbmenő kérdések is felme­rültek. Vajon Dulles csak blöffölt, midőn atombombákkal fenyegető­zött .., Ila igen, kereken ki kell mondani, hogy ezt nagyon rosszul tette. A blöff csak kicsinyes elmék eszköze és azokat, akik élnek vete, biztosan utóiéri a katasztrófa. De ha nem blöffölt... úgy meggyőző­désünk szerint a kockán forgó dol­gok nem érték meg a vállalt bor­zalmas veszélyeket". A nagy pél­dányszámú Boni var-lapok már a Yorkshire Post udvarias hangját sem tartják szükségesnek és úgy ír­nak az amerikai külügyminiszter­ről, mint „a túlfeszített idegzetű szcrencsejátékosról" (Daily Mir­ror), aki „zagyvaságokat fecseg" és azzal a „gyalázatos" állítással hoza­kodik elő, hogy „az Egyesült Álla­mok egy év alatt háromszor sétált a háború szakadékának szélére, mégis elhárította a háborút, ellen­ben Anglia „meghátrált és cserben hagyta szövetségeseit" (People). Es ezek az újságcikkek az angol —amerikai tárgyalások előestéjén láttak napvilágot. Ami pedig a Kö­zép-Kelet, valamint Ázsia és ezen belül Kína kérdését illeti, a napila­pok közleményeiből eléggé ismere­tes, hogy az ellentétek itt sem alud­tak ki. Természetesen el kell készül* nünk arra, hogy a washingtoni tár­gyalások hivatalos kommünikéje ncm ezekre az ellentétekre, hanem a nyugati világ „egységes állásfog­lalására" helyezi majd a hangsúlyt. Az is bizonyos, hogy a tárgyaló fe­lek mindent el is követnek majd nézeteik „összehangolásáért". Ila az „összehangolás" szót eredeti értel­mében tekintjük. Eden és Eisen­hower próbálkozása nem ígérkezik könnyű feladatnak. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy a washingtoni találkozáson nem születhetik meg valamely olyan megállapodás, amely a Kelet—Nyu­gat kapcsolatában és általában a nemzetközi feszültség kérdésében visszafelé próbálja fordítani az idő kerekét. Hogy így lesz-e vagy sem. az nagymértékben függ attól, hogy a Kelet és Nyugat viszonyának to­vábbi alakulására kidolgozott ter­vek mennyire viselik majd magu­kon az újra felerősödő nyugati hi­degháborús követelések bélyegét. Bármint legyen is, egy bizonyos: a változott nemzetközi helyzetben, abban a korban, amikor a „homály­ból kiemelkedő" ázsiai és afrikai népek jelentős szerepet foglalnak el a világ színpadán, mindenféle visz­szafelé tett lépés csak az atlanti­gyarmatosító világ problémáját mé­lyíti el,

Next

/
Thumbnails
Contents