Délmagyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-27 / 23. szám

VLLÁG PROLETÁRJAI' EGYESÜLJETEK7 "N AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁG ANAK LAPJA I XII. évfolyam, 23. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1956. január 27. MAI SZAMUNKBÓL: RENDET A HÁZIIPARI SZÖVETKEZETBEN! (3. oldal) LEVELEZŐINK ÍRJAK :>I (3. oldal) LEGFŐBB CÉLUNK: BENTMARADNI AZ NB I-BEN (4. oldal) Termelőszövetkezeti híradó A baktói Alkotmány Tsz állatgondozói állattenyésztési versenyre hívják Szeged összes termelőszövetkezeteit A baktói Alkotmány Ter­melőszövetkezet állattenyész­tői már korábban elhatároz­ták, hogy az új gazdasági év­ben a legújabb állattenyész­tési módszerek bevezetésével. előkészítéssel s a tökéletes egészséges fejlődését s meg­ápolással biztosítják az ál­latok kifogástalan kondíció­ját. Vállalják továbbá a tehené­szek azt is, hogy a borjak azoknak hathatós alkalmazó- nevelésében sürgősen áttér ­sával megjavítják a tsz állat- nek az itatásos nevelési rend­tenyésztési munkáját. Kurun- szerre. A választási üszőbor­czi Lajos elvtárs, szövetkezeti mezőgazdász kezdeményezé­sére még az őszön — a „Dél­magyarország" hírül is adta ezt — vállalták többek kö­zött, hogy a fejősteheneknél akadályozzak a járványos ál latbetegségek terjedését. Február elsejével beveze­tik a szakaszos trágyakeze­lést. A verseny eredményeit a Városi Tanács Mezőgazdasági Osztályának tagjaiból, a szö­vetkezeti mezőgazdászokból létünk és legjobb tudásunk és a szövetkezeti versenybl- szerint akarunk eleget tenni, grammot. Vállalják még azt zottságok tagjaiból alakított Munkánk eredményességét is, hogy az összes szövetkeze- versenybizottság értékeli ne- azzal mérjük, hogy mennyi tek közül a legmagasabb te- gyedévenfcint. tejet, húst, zsírt, gyapjút és jelési átlagot érik el, itt Versenyfelhívásukat az Al- egyéb más állati terméket tu­ják súlya eléri a 140 kilót, a bikaborjaké pedig a 170 kilo­Vezetőség júniusi határozata a kenyérgabonatermelést, a szarvasmarhatenyésztést, va­lamint a növekvő állat­állomány takarmányalapjá­nak teljes biztosítását ál­lította munkánk közép­pontjába. Mi ennek a nagyszerű feladatnak becsű­tíz liter fölé emelik a fejési nemcsak a literek számát, ha- kotmány Tsz állatgondozói dunk adni átlagot. Hogy kezdeményezi- nem a tej zsírtartalmát is fi- ezzel fejezik be: „A Központi nak." sük még szebb eredményeket gyelembe veszik, hozzon, ennek érdekében A sertéstenyésztésben vál­most állattenyésztési ver- lalják az Alkotmány Tsz ál­senyre hívják a szegedi tsz- latgondozói, hogy kocáik után ek valamennyi állattenyész- a legtöbb és a legnagyobb só­tőjét. A szarvasmarha gondo- lyú malacokat neveli fel. Az zók ebben a versenyben vál- elhullás arányát pedig a le­Jalják, hogy * hető legkisebbre szorítják le. teljes mértékben bevezetik Az istállókban állandó tiszta­oz egyedi takarmányozást, ságot tartanak, hogy ezzel is í a jó takarmánytárolással, biztosíthassák a jószágok népgazdaságunk­ig y szövetkezeti mezőgazdász tervei Az ősszel, amikor idehe- ség, viszont a szövetkezetben lyezték ebbe a több ezer hol- még csak hét és félhold föld­das nagy gazdaságba, na- re jut egy számos-állat. Trá­gyon áldatlan állapotok fo- gyatermelés szempontjából ez gadták. A Szabadságharcos Tsz vezetősége igen alacsony termésátlagokról, sokféle hi­ányosságokról tájékoztatta az új agronómust. A sok százezer forintos beruházás­sal létrehozott tehenészet is jelenleg csak. inkább kiadást, mintsem pedig hasznot jelen­tene a szövetkezetnek. Nincs — nem gondoskodtak róla előre — elég takarmány a teheneknek, emiatt sová­nyak, tejet éppen hogy csak adnak valamicskét. Mert ki­csi a haszon, emiatt kicsi a munkaegységékre járó osz­talék is. Kapás Imre hamar átlátta, hogy a sokféle bajnak első­sorban a tudatlanság, ta­pasztalatlanság az oka. A szövetkezet vezetőinek — akik néhány „évvel ezelőtt még pár holdas egyéni gaz­dák voltak — mikor a tsz-be léptek, egyszeribe kétezer hold gondja-baja szakadt a nyakukba. Az a tudás, tapasztalat, amit a -kis üzemben* gyűjtöttek össze, itt bizony édes-keve­set ér. őt, a mezőgazdászt azért küldte ide a párt, hogy tudásával — amit az egye­temen szerzett — segítsen Ásotthalmon is győzelemre vinni a szövetkezeti gazdál­kodás ügyét. A fiatal agronómus nagy igyekezettel látott hozzá a százféle feladat megvalósí­tásához. Terveket készít, bo­nyolult számításokat végez, új növényféleségek termelé­sének előkészítésével foglal­kozik, homoki gazdálkodás­ról szóló szakkönyveket ta­nulmányoz, az állatok részé­re takarmányozási normákat állit össze, tanácsokat ad, hogy minél eredményesebb legyen a munka. Most két nagy feladat meg­oldását tűzte ki célul maga elé az agronómus. Az egyik; még ebben az évben rá kell térni a nagytömegű, jóminő­ségü szántóföldi zöldtakar­mány termelésre. A másik: sürgősen meg kell javítani az évek óta nem trágyázott, lesoványodott földeket, biz­tosítani kell a talajerő-pót­lást. Ez rendkívül nagy fel­adat, mert ehhez rengeteg istállótrágyára volna szük­bizony kevés. Tehát sen surgo­I szaporítani kell a szarvasmarhák és egyéb számos-állatok számát. De hogyan, hiszen jelenleg a meglévő 131 darafonyi szarvasmarha részére elegendő takarmány. Kapás Imre már megtalálta a ki­utat ebből a kutyaszorítóból. Azt tervezi, hogy ebben az évben a tavalyi 24 helyett 56 holdon termelnek magas tápértókű keményítő- és fe­hérjedús zöldtakarmányokat, zabosbükkönyt, fövetésü siló­kukoricát, cukor-cirkot, siló­burgonyát. Ezekből számí­tásai szerint már a nyár kö­zepére több mint 1100 köb­méter elsőosztályú silótakar­mányt készíttet el. Ehhez még hozzájön a széna, a lu- ( cérna, a kukoricaszár, s ilyenformán a takarmánybá­zis biztosítva van. Ez lehe­Uj lll-as típusú termelőszövetkezet alakult Üllésen Csütörtökön délután bensősé- dolgozóparaszt ült össze tanács­gcs kis ünnepség zajlott le az kőzni, hogy döntsenek saját üllési tanácsházán. Hosszú, he- sorsuk felett. A gyűlés részvevői teliig, hónapokig tarló felvilágo- együttes elhatározásuk alapján sitó-, népnevelőmunka után 18 egy új III-as típusú termelőszö­vetkezeti csoportot alakítottak. Az első alakuló közgyűlésen már a tsz vezetőségét is megválasz­tották. Elnöküknek Halász Má­tyás dolgozó parasztot tették meg. Beválasztották még a veze­tőségbe Barna János és Bama Dezső dolgozó parasztokat is, az ellenőrző bizottság tagjainak pedig Lajtár Imre, Baróti Györgyné és Farkas Sándor dol* gozó parasztokat választották meg. A tagság az új szövetkezetnek Az társ, az elnök a hibás leg­jobban — még most is gyak­ran a minta-alapszabálytól eltérően a tagság véleményének a meghallgatása nélkül intéz­kedik- egy-egy ügyben. Ok­vetlenül szükséges, hogy a vezetőség éppen nagy ter­veik megvalósítása érdeké- az Ifjú Gárda nevet adta. sincs ben a jövőben egy jottányit szövetkezeti gazdaságnak je­-—sem térjen el a minta-alap­szabálytól. Fontos az is, lenleg 56 hold földje van, ebből hogy a vezetőség a mező- 12 katasztrális hold szőlő, gazdászra, mint szakemberre Az alakuló közgyűlésen már mindenben támaszkodjon, a soron 'lévő mezőgazdasági Egyetlen növénytermelési, munkákról is szó esett, s a tag­állattenyésztési ügyben sem ság elhatározta, hogy tavaszra, szabad döntenie az agranó- mire kezdődik a munkaszezon, mus véleménye nélkül, fgy közös akarattal jól felkészülnek Kapás elvtárs nagy, szerte- az első közös gazdasági cvre, ágazó elméleti tudása hamar mert akik ide beléptek, már meghozza a várt eredményt ebben a szövetkezetben látják a szövetkezet fejlődésében. jövőjüket, itt akarják biztosítani Csépi József jó megélhetésüket. Ahol jól takarékoskodnak a szénnel TALÁN FURCSÁN HANG- másikuk pedig 90 köbméter ZIK a laikus előtt, ha leír- gőzt tud majd termelni na­juk: a Szegedi Vágóhídon ponta. Ezt a kazánházat úgy szépen takarékoskodnak a építik, hogy a gyengébb mi­szénnel. Miért éppen a szén- nőségű kevert porszénnel lé­nél? — kérdezhetné az olva- hessen tüzelni. így tehát itt só. Természetesen nemcsak is szénmegtakarítást érnek el ezzel, de a sok példa közül ebből a szempontból. Más­éppen ezt .az egyet kívánjuk részt ez sokkal modernebb most kiragadni. Bejártuk az lesz, mint a mostani kazán* üzemet, — amely a két bu-'. ház: a tűztérbe villamos meg­dapesti vágóhíd után az or- hajtású láncrostélyon önmű­szág legnagyobb vágóhídja — ködően kerül be folyamato­mindenütt fejlődés jeleit ta- san a szén. Ez az új kazán a pasztaltuk. Üj gépekkel bő- Szegedi Vágóhíd egész ter­vült az üzem, pontosabban melőmunkájában nagy segít­bővül, mert ezeket a gépeket séget jelent majd. Ugyanis, csak pár hét múlva tudják ha most valamelyik kazán majd igazán kihasználni, rossz, akkor az üzem egész amikor a jelenlegi 50 kilo- területén „gőzprobléma" vanj wattos transzformátor helyett a kopasztóban, a zsírüzem­egy új, 160 kilowattost sze- ben. a bélüzemben egyaránt, relnek be. így érkeztünk el VÉGÜL még azt is meg­a kazánházba, ahol két ka- tudjuk, hogy ha megépítik az zán dolgozik, s naponta 80, új kazánházat, valamelyik ré­megfeszítve 100 köméter gőzt gi kazánt — vagy helyettük termel. egy még kisebbet — a köz­Sebestyén József elvtárs, a ponti fűtés céljára használ­Szegedi Vágóhíd megbízott hatnak majd fel. Azt hinné főmérnöke elmondotta, hogy az ember, hogy ez csak a ké-. ehhez a gáztermeléshez na- nyelem szempontjából elő­ponta mintegy 130 mázsa nyös. Korántsem így van: hi­szenet kell felhasználniok, ha szen akkor megint s kétszere­csak szénnel tüzelnének. De sen szenet takarítanak meg: ők a szén mellett a pakura egyrészt a mostani koksz he­nevű olajterméket is használ- lyett gyengébb minőségű ják a tüzelésre. így azután szenet használhatnak, tehát — napi 15—20 mázsa pakura olcsóbbat, másrészt ehhez a felhasználása mellett — 80 központi fűtéshez a mostani mázsa szén is elég. Ez azt je- fűtésre használt szénmennyi­lenti, hogy minden nap kö- ség kétharmad része elegen­rülbelül 50 mázsa szenet ta- dc lesz. karítanak meg. A pakura ka- Ezekután nem is hangzik lóriatartalma magas: 12 ezer már olyan furcsán az, hogy kalóriás. Benéztünk a tűzbe szépen takarékoskodnak a is, ahova porlasztón keresztül gőzzel fúvatták be az előme­legített olajterméket: szem­mel láthatólag valóban nagy­szerűen égétt. Ök nagyon meg vannak elégedve vele, s az ő szavuk minden bizony­nyal készpénznek vehető, hi­szen tavaly március óta hasz­nálják már a palcjrét. A BESZÉLGETÉS folyamán kiderült, hogy a Szegedi Vá­góhídon további széntakaré­kosságot is akarnak elérni. Üj területtel bővült a Szegedi Vágóhíd, s most töltik fel ezt a részt. Jövőre ezen a terü­leten felépítik az űj kazánhá­zat, amelyhez már készül is a két kazán, egyikük 150, szénnel a Vágóhídon. Inkát a társadalmi tulajdon védelméről A Hazafias Népfront városi titkársága és a Magyar Jo­gász Szövetség január 28-án, szombaton délelőtt fél 10 órakor a Fáklya-filmszínház­ban ankétot rendez, a társa­dalmi tulajdon védelméről. Az ankét előadója Szalai József elvtárs, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyé­szének első helyettese. lQ/IQ-ben, amikor megkezdték a Textilművekben a gépék szerelését, az egyik szerelőcsoportban tővé teszi az 'áüatáílortony ott józott KmetykóLajosné is az üzem egyik legfiatalabb munkása. erőteljes fejlődését, s ugyan­akkor a trágyahozam emel­kedését is. Az agronómus ter­vei szerint a tsz-nek pár ^neTtón'ves" even belül el kell erm, hogy minden három, vagy négy hold földre jusson egy szá­mos-állat. Trágyázni azon­ban addig is kell. Már jutallnÁul Kmetykóné is gépet kapott. ugyancsak ebben az évben öriat_ hogy ffépef bízmk r/éj szl^vel. Egymás után szedte ki az olajos, zsíros gépalkatrészeket az erős faládákból és megtisztítva vitte a szerelőkhöz, akik gyorsasággal szerelték össze a gyűrűsfonógépeket. A szerelés megkezdése után nemso­kára megkezdte a munkát az első húsz gép. A szerelésben végzett jó munka nagymértékben alkalmazzák a zöldtrágyázási módszere­ket. Az állami kísérleti gaz­daságok tapasztalatai mutat­ják, hogy homokon nagytö­megű zöldnövényanyag be­szántásóval egyik évről a másokra szinte meg lehet há­romszorozni a terméseredme­nyeket. Nem messze van tehát az idő, amikor a Szabadsághar­cos Tsz jelenlegi szélhordta homokjain nem öt-hat má­zsa, hanem 18—20 mázsa rozs terem majd. Nem 40 mázsá­jával, hanem legalább 100— 120 mázsájával fizet majd a burgonya. Hogy mindez mielőbb va­lóság legyen, még rengeteg áldozatkész munkára, vasfe­gyelemre van szükség nem­csak Kapás Imre, de a szö­vetkezet vezetőségének és egész tagságának részéről is. A tsz igazgatósága — ezért lélekkel dolaozott. Lassankint megis­merte fonógépét, és nemcsak teljesí­tette. hanem túl is teljesítette tervét. Egyik ünnepélyes alkalmon nyújtották át néki a sztahanovista oklevelet. Köz­ben nemcsak a termelésből vette ki részét, hanem az üzem dolgozóival együtt segítette a termelőszövetkezetek munkáját is. Munkaidő után vagy mű­szakkezdés előtt nemegyszer beszél­getett el azokkal a dolgozókkal, alkik nemrégen 1kerültek az üzembe. 1951­ben elérte, amire legjobban vágyott: felvették a pártba tagjelöltnek, majd párttag lett. Mem sokkal később a kártoló kö­szörűs üzemrészből az egyik munkás otthagyta munkahelyét. Az üzem vezetősége bajban volt, mert ezt a munkát eddig férfi végezte és nem akadt vállalkozó, aki az eltávozott he­lyébe lépett volna. A munka elvégzé­sére viszont sürgősen kellett valaki. Igen ám, de kit tegyenek oda? Csep­regi elvtárs, az üzem akikori mérnöke egy nap behívatta irodájába Kmety­kónét és elmondta, milyen nagy szük­különösen Bénák Antal elv- ség volna egy munkásra a köszörűs Egy kommunista munkásasszony üzemrészben. Nem mondta ki, hogy szeretné az üzem vezetősége ha Kmety­kóné elvállalná ezt a munkát, de Kmetykóné megérezte, hogy segítenie kell az üzem vezetőségének, legalább addig, míg találnak oda egy megfelelő embert. — Majd én odamegyek — mondta szerényen. Tudta, hogy sokkal nehe­zebb lesz a munkája, mint a gépen, de érezte, hogy megfelel a követelmé­nyeknek. — Jól van elvtársnő, próbálja meg, ha kapunk egy férfi munkaerőt, visz­szamehet a géphez. Ha nem boldogul a munkával, csak szóljon — fejezte be a beszélgetést az üzem mérnöke. Másnap Kmetykóné elvtársnő nem a gyürüsfonóba ment, hanem túl a fo­nodán, a kártoló köszörűs részlegébe. Az első héten bizony nehezen ment a munka. Szokatlan volt a nehéz fedőlé­cek emelgetése. Megismerte a köszö­rűs részleg munkáját és meg is sze­rette. Elsajátította a gépek kezelését s egy-két hónap múlva szinte kifogásta­lanul ellátta azt a munkaikört, ahol eddig csak férfi dolgozott. fágy idő múlva meglátogatta az egyik főművezető, s megígérte, nem sokáig kell már irt dolgoznia, visz­szamehet a gyűrűsbe. Kmetykóné el­mondta, hogy szívesen dolgozik itt to­vábbra is. Ott is maradt. Kmetykóné elvtársnő lelkesen vé­gezte tovább pártmunkáját is. Legjob­ban a népnevelőmunkát szerette* örömmel beszélgetett el dolgozótársai­val nemcsak az üzem életéről, a mun-> kaf egyetemről, a tervteljesítésről, ha­nem a nemzetközi eseményékről is. Társai, akikkel együtt dolgozik, egysze­rűségéért, őszinteségéért szeretik. Tud­ják róla, hogy nincs olyan kérdés, ami­vei nem fordulhatnák hozzá a legna­gyobb bizalommal és amit, ha módjá­ban áll, nem intézne eL Jelenleg Bor­bély elvtárs, az üzemi pártbizottság népnevelő-felelősének legjobb segítő­társa. 1 -I j — Minden rábízott feladatot lelkiis­meretesen elvégez — mondja róla Bor­bély elvtárs. — Legutóbb a vezetőség újjáválasztásában végzett különösen jó munkát. — De jelentős Kmetykóné elvtársnő­nek nem egy újítása is — szól közbe Nagy József elvtárs, a kártoló műve­zetője. — Semmiség az — válaszol szerény­kedve Kmetykóné. Megtudjuk ezután, hogy a köszörűs részlegben nem egy újítás dicséri Kmetylcó Lajosné nevét. — Igen, a férjem is kiválóan dolgo­zik, én sem akarok lemaradni — vá­laszolja, miközben elmagyarázza újí­tása lényegét. Üjításánalk jelentősége a munkafolyamat meggyorsításában mu­tatkozik meg. vofc ilyen dolgozó nő van nemcsak városunkban, de a Textilmüvek­ben is. A párt neveli őket és a párt adja nekik az erőt, hogy minden terü­leten becsülettel megállják helyüket és példát mutassanak dolgozótársaiknak. Éppen ezért szeretik és becsülik őket az üzem dolgozói. (br^r j—) t

Next

/
Thumbnails
Contents