Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-23 / 301. szám

Péntek, 1955. december 23. 3 delmriyrrorszrg uOlyan művekre van szükségünk, amelyek ifjúságunknak a szocialista vetett hitét erősítik11 r * e e be Megvitatták a Központi Vezetőség irodalommal kapcsolatos határozatát a szegedi magyarszakos tanárok A szegedi magyarszakas tanárok munkaközösségének vezetősége csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel a Radnóti Gimnázium nagytermében megvitatta a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének az irodalmi életben mutatkozó jobboldali tanárok bevonágyarszakos sára. Hozzászóltak még Zsadányi Árpád, Szörényi József, Berki Imre, és Németh Antal elvtársak. A hozzászólók mindegyike elítélte a pártellenes nézetejelenségekkel kapcsolatos ha- ket hangoztató írók magatartározatát. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Ladányi Benedek elvtárs, a városi pártbizottság első titkára. Kiss László elvtársnak, az oktatási osztály vezetőjének bevezető szavai után a vitaindító előadást Balogh István elvtárs, a városi pártbizottság titkára tartotta. Ismertette a KV határozatát, az irodalmi életben mutatkozó jobboldali tását, a pesszimista és polgári hangú irodalmi alkotásokat, és annak adtak kifejezést, hogy mindenben készek a Központi Vezetőség határozatát támogatni. Balogh István elvtárs zárszava után Zsadányi Nagy Árpád, a szegedi magyarszakos tanárok munkaközösségének vezetősége nevében nyilatkozatot terjesztett a munkaközösség elé, melyet a jelenlévők nagy helyesléssel, egyhangúlag elfogadtak. A nyilatkozat szövege a következő: Nyilalkozaí Mi, szegedi magyar-iroda- szocialista életben vetett hitlomszakos tanárok megtárgyaltuk a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének az irodalmi életben műre neveljük, mert bízva nézünk a jövő elé. Éppen ezért, olyan művekre van szükségünk, amelyek ezt a munkánelhajlások okait, egyes írók tatkozó jobboldali jelenségek- kat támogatják, amelyek ifjúpártellenes magatartását. Be- kel kapcsolatos határozatát, szélt arról is, milyen szerep Megvitattuk irodalmi életünk vár a magyarszakos tanárok- legújabb problémáit és ezzel ra a KV. határozata után az kapcsolatban mélységesen elságunknak a szocialista életbe vetett hitét és optimizmusát erősítik. Bízunk abban is, hogy a most más utakon Négyszeres milliomosok Zárszámadó közgyűlés a Felszabadulás Tsz-ben irodalom tanításával kapcso- ítéljük a pártellenes nézeteket járó írók is belátják tévedélatos nevelő munkában. hangoztató írók magatartását, seiket és munkánkban segítBalogh elvtárs előadását élénk vita követte. Téglás Béla hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az irodalom nemcsak közügy, hanem a jövő formálása is. Éppen ezért el kell ítélni az olyan megpesszimizmusát, a szocialista élet kibontakozását gátló és ifjúságunk nevelését romboló műveit és cikkeit. Ml, akik a magyar irodalmat tanítjuk, különösképpen érezzük a felelősséget azért, nyilvánulásokat, amelyek el- hogy olyan alkotásokkal islentétben állanak a szocialista-realista ábrázolással. Kérte, hogy a szegedi írók hívják meg az irodalomszakos tanárokat is megbeszéléseikre és ezzel több hibának elejét lehet venni. Papos Mihály, a Radnóti Gimnázium tanára a széles tömegek véleményét hozta a munkaközösség elé. Tapasztalatai és személyes beszélgetései alapján annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az irodalom ma már a nép ügyévé vált. A kultúrforradalom mindenütt megmutatkozik, sok a könyvtár, állandóan emelkedik az olvasók tábora, az olvasók mertessük meg tanulóinkat, amelyek a párt és dolgozó népünk szeretetéből fakadnak, mentesek a polgári és kispolgári nézetek irodalmi és politikai propagálásától, s ugyanakkor velünk együtt a párt, dolgozó népünk, szocialista építőmunkánk és eredményink megbecsülésére nevelnek. Mi az ifjúságunkat a ségünkre lesznek a jövőben. Egyértelműen és határozottan kijelentjük, hogy egyetértünk a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének az irodalmi életben mutatkozó jobboldali jelenségekről hozott határozatával és megigérjük, hogy a határozatot minden erőnkkel támogatjuk és egyben azon leszünk, hogy a hibákat kijavítva ifjúságunkat a párthatározat szellemében neveljük. Szeged, 1955. évi december hó 22-én. Szegedi Magyarszakos Tanárok Munkaközössége Irodalmi ankét a Szegedi Kenderfonógyárban Felzúgott a műszak végét jelző kürt a Szegedi Kenderfonógyárban. A tanácsterem előtt Bürgés Mihályné fogadta az igyekvő munkásokat, igenye növekszik. Mimkas és akik siettek M irodalmi tájé_ paraf t^mberek szívesen és koztató mel t Kerél[yi Slk Sídott^ifeWst" György' ^ ószövetség szeegyik annak adott kifejezést, gedi kiküldötte nem azt igénylik, amit a tartott A tolásig megtelt pártellenes irók adnak. A dolgozók szilárdan a pártot követik, a párt útjáról nem hajlandók letérni. Fürj István tanár az irodalmi pártosság kérdéséről beszél. Szerinte helyesen látja a problémát a párt, hogy ezek az írók elszakadtak a néptől, s így a jobboldali nétiink egésze ellen? — kérdezte. Grósz elvtársnő így nyilatkozott hozzászólásában: Ha az írók a pártellenes memorandumot a munkásak közé hozták volna aláírás végett, megkapták volna a magukét. — Nincs témájuk ezeknek teremben az előadóra tapad- az íróknak? — folytatta. — tak a figyelő szemek. Kerényi elvtárs ismertette a Központi Vezetőség határozata tükrében mai irodalmi életünket. A méltatlankodás hangján csattantak a közbeHát jöjjenek közénk. Az az író és költő, aki a népből születik és a párttagsági könyvet a szíve fölött hordja, talál témát a nép életéből. Az az író és költő, aki nem így kiáltások, amikor Háy Gyu- cselekszik, aki visszaél a nép la, Zelk Zoltán, Aczél Tamás, Déry Tibor és még néhány más író és költő jobboldali Biztosan megbocsátják a korábbi felszólalók, hogy először is nem az ő javaslataikkal, ötleteikkel, helyes bírálataikkal kezdem, de valahogy Rózsa József elvtárs felszólalása kívánkozik ide elsőnek, — Volt idő, amikor nem így kezdődött, s nem ilyen megelégedett, barátságos hangulatban zajlott le a baktól Felszabadulás Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlése. Nem volt egyszerre 16 új belépő, nem voltak itt a környékbeli egyéni gazdák sem. Egyedül ültünk ebben a teremben. Azoknak az embereknek, akik pár éve még kétkedve néztek a holnap elé, s azt kérdezték, mi lesz belőlünk, azoknak az idő meghozta a feleletet. A baktói Felszabadulás Termelőszövetkezet ma már milliomos, méghozzá nem is egyszeres, hanem négyszeresen milliomos. A nagy család össz-vagyana ebben az esztendőben 4 millió hétszázharminchétezer forintra nőtt. Ebből a fel nem osztható szövetkezeti alap érteke kereken 1 milKó nyolcszázhatvanháromezer forint. Minden teljesített munkaegységre 55 forint 31 fillér értékű termény, meg készpénz jut. Ez azt jelenti — folytatta Rózaa elvtárs —, hogy a Felszabadulás Szeged összes termelőszövetkezetei közöl jelenleg a legjobb. A hosszú asztalsorok mögött ülő szövetkezeti tagok, egyéni gazdák, új belépők, egyforma örömmel, lelkesedéssel tapsolnak ennek a nagyszerű miunkagyőzelemnek. Sokan közülük nem is akarnak hinni a számoknak. Majdnem ötmillió forint vagyonunk lenne? Ezt még kimondani is sok! De Árendás György tsz-elnök elvtárs beszédéből sorra-rendre minden kitűnik, miből is jött, s hogyan is alakult ki ez a hatalmas gazdaság. Búzából 223 holdja volt a nyáron a szövetkezetnek. Holdankitnt hét és fétmázsét terveztek. Az egyéni gazdák tudják legjobban, hogy a baktói földön egyáltalán nem kevés ez, de most a taggyűlésen mégis az derül ki: a tagság túlságosan óvatos volt, amikor tervezett, mert az eredmény szépen meghaladta még a 12 mázsát is. A szövetkezet az idén búzából holdanként a kétszeresénél is többet termelt, mint az előző esztendőben, amikor bizony csak 5 mázsa 73 kiló volt a holdankénti átlag. Traktoristák, szövetkezeti tagok egyaránt örülnek e nagy sikernek. Lehet is, hiszen csak búzából nem kevesebb, mint kettőezerhatszázkilencvenhét mázsát tettek az ország asztalára. Az őszi, meg a tavaszi árpa termelésének munkájából az derült ki, hogy kissé szűkre szabták a tervet, ezekből is többet termeltek, mint amennyire számítottak. Árendás elvtárs megkülönböztetett figyelemmel beszél a rizsről, a baktói, de az egész szegedi határ büszkeségéről. Rizst 46 holdon termelt a nyáron a szövetkezet. Az elmúlt esztendő egyáltalán nem a rizstermelés esztendeje volt. mégis 537 mázsát takarítottak be ebből a kényig, sok munkát igénylő terményből. Sok szó esik a közgyűlésen a tsz másik büszkeségéről, a cukorrépa-termelésben elért sikerekről. Cukorrépából 20 holdon közel 4000 mázsát termeltek. Ezért csak készpénzt száztizennyolcezernégyszáz forintot kaptak, s ehhez többek között még 78 mázsa cukrot is. Ha a jövedelmet elosztjuk a holdak számával, kiderül, hogy minden hold cukorrépával bevetett föld haszna eléri a kilenoezerötszáz forintot, s ha a ráfordított munkaegységekkel is osztanánk a jövedelmet, 150 forint jutna minden olyan munkaegységre, amit a répatermelésre fordítottak. Kukoricából is kevés híján 21 vagon lett a termés — 15 mázsa 70 kiló májusi morzsolt holdankint. Az eredeti terv úgy szólt, hogy a kukoricatermésből 428 mázsát hagynak meg hizlalásra a közös állatállomány részére, de mivel több termett ebből is, mint amennyire számoltak, jó háromszázzal toldották meg. 742 mázsát raktak be közös célokra a szövetkezeti go* rékba. Szétosztásra 1423 mázsa jutott. Mészáros Szilveszter elv* társ, a növénytermelési brigád vezetője brigádjainak tagjaival együtt derűsen mcw solyog a számok hallatáé, hiszen azok egytől-egyig mind az ő derék munkájukat is dicsérik. Mint mondja, legjobban féLtek a kertészettől. A kertészetben ugyanis lemaradásra számítottak, de Dobó elvtárs, a kertészmester, mire befejeződött az esztendő, eloszlatta az aggodalmakat. Az elnöki beszámoló az állattenyésztők részére azonban már sokkal szűkebb marokkal méri a dicséretet. Minőségileg, számszerűen is nagyon sokat fejlődött a köaog jószágállomány. Az eredmény azonban még mindig kicsi. Tovább kell javítani a tehenek gondozási munkáit, új módszereket kell bevezetni a takarmányozásba. A sertések szaporulatából az idén is még mindig nagyon sok volt az elhullás. Ennek az az oka, hogy rövid idő alatt alaposan megszaporodott az állomány (jelenleg 284 darab sertése van á szövetkezetnek), s a férőhelyek túlságosan zsúfoltak lettek. Jövőre tehát új aklokat, sertésfladztafókat kell építeni. A beszámoló után sorrarendre következnek a felszólalások. Egy óra alatt talán húszan is szólnak. Többen köszönetet mondanak a vezetőségnek a jó irányításért, együttesen döntenek, hogy külön megjutalmazzék az igazgatósági tagokat azért a sok fáradságért, számtalan álmatlan éjszakáért, melyet a közös ügyért átvirrasztottak. Köziben besötétedett. A nyitott ablakon birkapaprikás illatát hozza a ködös, párás szellő. Ebből következtetni lehet; ezt az éjszakát nemcsak a vezetőség, de a tagság is „átvirrasztja*. Nyilván így is történt, mert másnap reggel még 8 órakor is vidám muzsika hangját hozta a szél a város felé a baktói határból. Csépi József bizalmával, az a nép meg vetésével találkozik, — fejezte be Grósz elvtársnő hozzászólását. A többi hozzászólók azután zetek hálójába kerültek Azt e,hajlásáról ^ SJZÓ. műveket üianak amelvek x Az elöadás elhangzása után - — ™ ZümzmusS nev^ek^a iö Acs Etclka kért szót els5nek kifejezték reményüket, hogy ^^ ^tó hitre l +Ltoro 03 elmondta, nagyon helyte- a megtévedt írók bizonyára vooen vato nnre es mzaiom- ]enfu azok magatartását, akik belátják hibájukat és vissza- me- és Bőrruha üzem házatáját, . . , .. , . .... megfeledkeztek a nép szolgá- térnek a helyes útra, hogy a mivel több értékes, sok anyaA part eszmeinek es centi- iatáról. Dr. Szabolcsi Gábor- dolaozók szeretetét és von- ,./.„,. ,„.,„,,.rt.riMiért nem valósulnak meg a hasznos javaslatok a Szőrme- és Bőrruha készítő ben ? SZÓ ÉRTE a latáról. Dr. Szabolcsi Gábortűzéseinek támogatása mel- nlx méltatlankodását lett legyenek segítségére a ki Méray Tibor magatartása tanároknak a mindennapi miatt: nevelő munkában. — Hogyan egyeztetheti Döme Mihály, a Tanítókép- ösSZe Méray Tibor a Koreá ző igazgatója több problémát vetett fel. Kifogásolta, hogy a párttól elszakadt írók elfelejtették azt, hogy csak akkor tudnak életerős és megfelelő műveket alkotni, ha együtt élnek a néppel. Ezek az írók elfelejtették azt, hogy Magyarországon hatalmas változások történtek, hogy a 3 millió koldus országából a ról írt nagyszerű munkáját és a mostani káros ténykedését, melyet kifejtett az utóbbi időben irodalmi éleNémet gyermekele hazaszállítása a Némei Oemokrat.kus Köztársasagba DebuS. Schwab, a Német gyárarorTzáglvá" válTunkT és j mokratikus Köztársaság Magyarországon ina már nin- ^P^1 rendkívüli es m csen éhező ember. Helyesnek ' talmazott nagykövete az találja a pártnak azt a ha- mult napokban kormánya tározatát, hogy a marxista— j megbízásából megbeszéléseleninista kritikának meg kell I ket folytatott a Magyar Nep1 köztársaság kormányának képviselőivel az NDK-ban élő szülők Magyarországon maradt gyermekeik átadása ügyében. A megbeszélések értelmében a Magyar Népköztársaság kormánya, az emberiesuzedolgozók szeretetét és gon- ' gotj -időt, vagy pénzt meglukarlfejezte doskodását érezzék magukon. tó újítási javaslat szunnyad náAz irodalmi tájékoztató azzal iuk az aktók között. Ez a bía kéréssel ért véget, hogy az rálat valóban jogos. Más írok rendszeresen keressek fel a gyárak és üzemek dol* gozóit. Papdi István Szegedi Kenderfonógyár dolgozója Szegedi Szőr- Iatát, s mindenki dicsérte, elismerte. Az energetikus Haris elvtárs tüstént el is szaladt az ötlettel a Finommechanikai Vállalathoz, onnan pedig Vadász utcai korült meggyőzni az asztalos KTSZ embereit, hogy most már valóban hozzáfoghatnak. Ne szaporítsuk tovább a példákat. Ez a néhány éppen elereménytvesztve a gendő ahhoz, hogy lássuk: miVas- és Fémipari lyen nagy szüksége volna egy mekben általában a gondolattal ICTSZ-hez. Kézzel-lábbnl magya- ilyen kisebb vállalatnak a város szinte együtt születik a kivitele- rázta, hogy milyen fontos vol- műszaki üzemeinek segítségére, zés, itt meg hetek, hónapok el- na az üzemnek ez az újítás, de Klsők között a kisipari termes telnek — s bár mindenki érzi és nem vállalták. lőszövetkezetnek kellett volna tudja, liogy a javaslatok gyakor- — Hány darab kellene be- megadniok minden ilyen támolati alkalmazása hihetetlenül fon- lőle? gatast. Csakhogy ezekben a szötos volna, — a nagyszerű gon- — Csak néhány. vetkezetekben föltették az ellcndolatok jelentős része egy pon- — Szó sem lehet! Tömve va- zőt, s a „lakosságnak dolgoton halomra bukik. Nem arról gyünk munkával, meg hát ne- zunk" jelszóval éppen a lakosvan szó, hogy ebben az üzem- künk első kötelességünk a la- súg szükségleteinek teljesebb kiség szempontiait figyelembe 1)en csupán papiron újítanának! kosság szükségletének kielégi- elégílését hátráltatják. A Szőrmevpvp minrW tárnnentást Az alkalmazott újítások száma tése. és Bőrruha üzem talán a Marsigen kedvező, de ha már ko- Hiába minden! Haris elv- lakóknak termel?! molyabb műszaki munkát igé- társ visszaballagott az üzembe, Panaszkodnak, hogy özön nyel egv-cgy ötlet kivitelezése, kicsit bánatosan, mert megölték munkájuk van. Mégis az az el— a gondolat hosszú időre, vagy ezt a gondolatot. Az járt az ső kérdésük, mikor valamelyik erősödnie. Ezzel kapcsolatban felhívta az irodalomszakos tanárok figyelmét arra, hogy állandó kritikai munkát kell végezniök. ami nagy felelősséggel jár. Az új írógárda nevelése szempontjából fontosnak tartja az iskolán belüli irodalmi versenyek rendezését. Döme elvtárs elítélte a jobboldali és pártellenes írókat, mondván, ha őszinték akkor visszatérnek a párthoz, ellenkező eset- 1 intéző bizottsága csütörtökön ben meg nem kár értük. délelőtt ünnepi ülést tartott Petrovácz István, a Magyar abból az alkalomból, hogy Írók Szövetsége szegedi cso- hazánkat felvették az Egyeportjának titkára hozzászólá- sült Nemzetek sában az irodalomtanárok tagjainak véve, minden támogatást dapesti rendkívüli és mégha- megad ahhoz, hogy a gyéréi- mekek szüleikhez kerüljenek. A Magyar Vöröskereszt és a Német Demokratikus Köz- talán örökre is meghal. Az idő- eszében, hogy megpróbálják az kisebb üzem felajánl nekik va társaság Vöröskereszt szerve- szaki munkákra vonatkozó és üzemben, de az sem megy. lamely munkát, hogy linny dazete megállapodtak azokban műszaki kivitelezést igénylő újí- Mindössze két műszerész van a rab kellene. S arra a feleletre, a gyakorlati tennivalókban, lasok általában kútba esnek. Egy korszerűtlen javítóműhelyben, hogy kettő, vagy három, ők azt amelyek a gyermekeknek a még csak a felszínen tán- Azok még a napi javításokat is a kártyát játsszák ki, hogy húcolnak, hímem aztán összecsa- alig győzik és megfelelő anyag, szon nhü el sem kezdik! pádnak fölöttük a feledés hul- szerszám sincsen. NEM LENNE TELJES ez a lámái. Bogaras Gyulúné javaslata te- kép, ha figyelmen kívül hagyBeszéljünk talán példákban is. hát máig is csak papiroson él. nünk, hogy a vázolt holvzctbc A BEGOMBOLIIATÖ szőrme- Sárközi Jánosné és Hévizi a Szőrme- és Bőrrnhakészkő veA

U«ifu<r C JC7 fáreaeia inhTÍÍh mdeínínall bélésekre bőrből apró kis füle- Etelka újrendszerű szőrmehulla- zetősége néhány sikertelen kísérraigynr ciat íuutfu laagDiian ket keU varrni Ezckct a kis dék szortírozó aszlal tcrv£l gon. ,ct után i,ek.nyug0(l0lt. Sokkai UÜSf P ÜESS gomboló füleket még ma is pri- dolta ki. Megint futott egy cm- erőteljesebben kell küzdeni a A Magyar ENSZ Társaság téző bizottság megbízta az el- 'n,itivcn' olIóval szubÍak> vaB" ber a KTSZ-hcz - ezúttal az dolgozók javaslatainak mcgvnlónökséget hogy a beérkezett fossák az üzemben. Ugyancsak asztalosokhoz —, de azonos ta- vitásáért — nemcsak az üzemen Leiül, hanem az üzemen kívül Esetleg is! A célratörő munka és a kisNémet Demokratikus Köztársaságban élő szüleikhez való hazaszállításához szükségesek. az Szervezete sorába. Mihály fi felelőségére hívta fel a figyel- Ernő elnöki megnyitója után met. Megigérte, hogy a jövő- Galló Ernő, a társaság alelben az Írószövetség sokkal nöke mondott beszédet, oagyobb gondot fordít a ma-* • fekzólalásak. után az javaslatoknak megfelelően a odóval vágják rajtuk a gomb- pasztalattal tért vissza, tömegszervezetek tómogatá- l>'ukakat is- Bogaras Gyuláné — Nem vállalhatjuk. Sával egész népünk körében egyszer ráeszmélt, hogy egy na- akkor, ha Hódmezővásárhelyről, ipari termelőszövetkezetekkel, a indítson széleskörű ismeret- 8y°n egyszerű kis vágószerszám a központunktól szereznek egy város üzemeivel történő rgyüttterjesztő munkát az ENSZ megkonstruálásával a munkának írást... működés, a műszaki színvonal tevékenységének, szervezeté- ezt a mozzanatát összehasonlít- AZ ÍRÁST valahogy üggyel- emelésének fontos feltétele. A nek bemutatására, hazánk hatatlanul gyorsabbá, könnyebbé bajjal kicsikarták. Most már felelősség közös — a sikerek is felvétele jelentőségének is- ós pontosabbá lehetne tenni. Sza- menni fog a dolog! Hát ment közösek lesznek. jusrtebáséfx^ bályosan be is nyújtotta javas* is, de csak hónapok múlva si*