Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-23 / 301. szám

VJWG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! UftMUGYAUOHSMfi AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTS A G A N AK LAPJA XL évfolyam, 301. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: A KENDERFONOGYAR MUNKASAI BELESZOLNAK (3. oldal) NYILATKOZNAK AZ IRODALOMSZAKOS TANÁROK (3. oldal) NÉGYSZERES MILLIOMOSOK (3. oldal) Péntek, 1955. december 23. A szegedi írócsoport közgyűlése A felszabadulás óta eltelt több mint 10 esztendő alatt dolgozó népünk egységesen hitet tett a szocia­lizmus építése mellett. Nincs erő, hatalom, mely eltá­volíthatná a dolgozókat nagy pártunktól. Dolgozóink, amikor vállalták hazánkért a nagy mű, a szocializ­mus felépítését, vállalták azt a harcot, azt a küzdel­met is, amely szükségszerű velejárója a régi és az új összecsapásának. Ennek az útnak voltak, vannak és lesznek is nehézségei, akadályai, melyeket munka köz­ben kell megoldani, eltávolítani, mint a fejlődés visz­szahúzó erőit. Ezekkel a nehézségekkel is számolt és számol dolgozó népünk a munkás, az alkotó hétköz­napok vállalásakor, mert rendületlenül hitt és hisz pártjában, vezetőjében, melyben még soha nem csa­latkozott. Az eddigi küzdelmekben gazdag tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy mindig akadnak olyanok — mint most is —, akiknek nem tetszik ez a megrendít­hetetlen bizalom nép és párt között, akiknek nem tet­szik a nemzeti egység, akik külön utakat keresnek az idegen, a népellenes okoskodások talaján. Ilyen irányú tendencia ütötte fel a fejét a magyar írók egy részénél is, akik a népre apellálva hátbatá­madták a nép vívmányait, magát a népet. Pesszimista, a szocializmus építéséről lemondó hangú írásaikat az­zal tetézték, hogy a levitézlett burzsoá elemek által szajkózott jelszavakkal tüntettek pártunk politikája, a magyar nép politikája ellen. A szocialista realizmust felesleges, szükségtelen valaminek tekintették, ezek az írók és hovatovább felszakították a népellenes ideoló­giák, nézetek zsilipjeit —, mondván, hogy a tévely­géseket tűzze zászlajára a dolgozó nép. Elfeledkeztek az írástudó hivatásáról, felelősségéről és kártékony, cinikus, embertelen magatartásukkal magukhoz akar­ták rántani a jószándékú. becsületes írókat is, akik kezdettől fogva rosszallásukkal figyelmeztették és óvták őket a népellenes megnyilvánulások miatt. A Magyar írók Szövetsége szegedi csoportja mai közgyűlésén méri fel az utóbbi idők irodalmi életének és saját tevékenységének eredményeit és hibáit, a Központi Vezetőség határozata alapján. Rendezi so­rait, hogy fel tudjon zárkózni azon erők mellé, melyek nem hagyjak eluralkodni a torzításokat, az ártó szán­dékokat. A »megtéve!yedettek« ellen országszerte jo­gos felháborodás született, amikor a Központi Veze­tőség a pártosság mezébe burkolódzott, jobboldali ten­denciákat képviselő írókat leleplezte. Szeged dolgozói már akkor felemelték tiltakozó szavukat, amikor né­hány hónappal ezelőtt az Irodalmi Üjság égisze alatt rendezett irodalmi matinén -"zászlót bontott- Kónya Lajos, Aczél Tamás, Zelk Zoltán, Hámos György és mások a dekadens, kispolgári síránkozások mellett. Üzemeink, termelőszövetkezeteink dolgozói jogosan te­szik fel a kérdést: hát ezért dolgoztunk értük? Ezért előlegeztük a magas kitüntetéseket, a bizalmat, hogy hátat fordítsanak nekünk? Miféle költő, író az, aki cserbenhagyja népét, aki a segítés helyett a vissza­húzó erőket, a kispolgári illúziókat, a megtorpanást, a lemondást és a különféle burzsoá nézeteket szegezi a dolgozók mellének? A nép mérlegre teszi az írót műveivel, szándéká­val és eredményével együtt. A mesteri nimbusz na­gyon megtépázódott most és időbe kerül, amíg helyreáll a bizalom. És erre van lehetőség. A nép nem úgy mérlegel, hogy lemond a megtévedt és megtévesztett íróknak a helyes útra való visszatéréséről. De úgy mérlegel, hogy nem tűri a szándékos lélekrombolókat, akik arra apellálnak, hogy csak ők, csak azok értik az irodalmat, akik csinálják. Engedtessek meg: az irodal­mat azok csinálják, akik a történelmet, és joguk van megfogni a tollat egyeseknél, ha még akkora szakál­las írói múltra hivatkozik is bárki, mint napjainknak némelyik nagysága. Nagy tanulság ez. Okulás arra, hogy nemcsak megírni, de élni is kell az élet sűrűjét. Okulás arra, hogy nép és író jobban összeforrjon, mint eddig, mert nekünk nem közömbös az, hogy mit adunk át a jö­vőnek, a születendő újnak, a fiatal és erős generá­ciók hosszú sorának, akik továbbhaladnak előre az ál­talunk kimért utakon. Petőfi, Ady, József Attila élet­művét csak az vallhatja magáénak, aki össze tud forrni népe örömével, gondjával, cselekvő termiakará­sával, aki vele tud menni a küzdelmes úton nyafogás nélkül, aki bízik népe erejében, amely legyőzője a teg­napoknak és megszülője a végtelen holnapoknak. Üj, szegedi gyártmányú mosógépet mutattak be Tegnap délelőtt a Fémipari és Finommechanikai Vállalat kultúrtermében szakemberek, háziasszonyok, dolgozó asszo­nyok előtt mutatták be az üzem új gyártmányát: a mo­sógépet. Fogas János művezető és Heraszika János gyártásveze­tő tervezték a gépet, de a vál­lalat műszaki osztályának valamennyi dolgozója segített a gép tervezésénél. A mosó­gép előállításánál felhasznál­ják az üzem hulladékanyagát is. A mosógép előnye — a viilanymosógéppel szemben Szeged életéből Ma: az írócsoport közgyűlése A Magyar írók Szövetsége szegedi csoportja decem­ber 23-án, pénteken este 1 órakor közgyűlést tart (Hor­váth Mihály utca 3., TTIT-klub), melyen a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége az irodalmi élet­ben mutatkozó jobboldali jelenségekről szóló határozata végrehajtását vitatják meg. Előadó: Székely Lajos, ar írócsoport vezetőségi tagja. Sokféle ipari ék ruházati cikk kerül ieszáilítoH áron kiárusításra Levelezőink írják A dolgozók) karácsonyi és újévi bevásárlásának meg­könnyítése érdekében a Mi­nisztertanács határozatot ho­zott egyes idényjellegű cik­kek olcsóbb áron történő ki­árusításáról. Elsősorban olyan cikkekről van szó, melyek­nek minősége teljesen kifo­gásolatlan, utánagyártásuik azonban már nem történik. Néhány száz cikk kerül így az eddigi árnál jóval olcsób­ban a fogyasztókhoz; Az ünnepi bevásárlások alkalmával érdemes Szeged áruval jól felszerelt iparcikk és ruházati boltjait felke­resni. Például játékárukban igen szép nagy babák, az eddigi 155 forintos ár helyett 120 forintért, mackók 41.80 forint helyett 20.90 forintért kaphatók. Vagy például di­vatárukból a retikülöket az eddigi 140 farint helyett 50 forintért árusítják. Kerámia árukból egész sor cikk 40— 50 százalékos engedménnyel kerül kiárusításra. Egy gyer­mek fürdőkád 240 forint he­helyett 150 forintért, gomba­lámpa 65.70 forint helyett 50 forintért kapható. De az egyéb cikkek, levélpapírok, töltőtollak, körzőkészletek is olcsóbb áron kerülnek for­galomba. Ruházati szakmá­ban a konfekció és divatáru boltok mellett érdemes fel­az — hogy négy kilogramm ruha fér el benne, és azt nyolc perc alatt kimossa. Hátránya az, hogy kézzel kell hajtani, de segítséggel gyor­san, 2 óra alatt el lehet vé­gezni a nagymosást. Az üzem asszonyai már kipróbálták a gépet és elismeréssel beszél­nek róla. Ha a mosógépet el­fogadják, akkor a jövő évben tömeges gyártását kezdi meg a Fémipari és Finommecha­nikai Vállalat. A mosógép ára körülbelül fele lesz a vil­lanyinosógép árának, A Hamupipőke előadása A Szeged Városi Békebizott­ság rendezésében és a szegedi Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével december 24­én, szombaton délután fél 4 óra­kor és 25-én, vasárnap délelőtt íéí 11 órakor bemutatásra kerül a Szabadság-moziban a Hamu­pipőke zenés, táncos mesejáték. Jegyek a Szabadság-mozi és a színház pénztáránál válthatók de 10—l-ig és du, 4—8-ig, == H1UEK= — A vendéglátóipari dol­gozók bálját rendezi meg a szegedi Hungária-szálló és a Szegedi Szálloda és Vendég­látó Vállalat december 27-én, kedden este 8 órától a Hun­gária összes termeiben. Ol­csó vacsora 11 forinttól kap­ható, ezenkívül asztalsorso­lás és tombola teszi színessé az estet, — üzemlátogatásokat szer­veznek a téli szünet jó ki­használása érdekében a Mó­ravárosi Általános Iskola pe­dagógusai. Csütörtök délelőtt az iskola VII. és VIII. osz­tályának tanulói a Fémipari és Finommechanikai Válla­latot látogatták meg. — Télapó-ünnepséget ren­dez az űjszegedi Vakok In­tézetének kultűrcsoportja de­cember 23-án délután 4 órai kezdettel a Torontál tér 1. szám alatti helyiségében. Minden érdeklődőt szeretet­tel vár a rendezőség. keresni a Nagy Jenő utcá­ban lévő Leértékelt Cipők Boltját, ahol női-, férfi- és gyermekcipők kerülnek ki­árusításra, igen olcsó áron. A Vendéglátó Vállalat is felkészült az ünnepekkel kapcsolatosan várható nagy forgalomra. A Tisza és Al­földi étterem, az űjszegedi Liget vendéglő, valamint a külvárosi kis éttermek étel­és italfélék tömegével vár­ják a dolgozókat. Üzemek, termelőszövetkezetek rendez­vényeket tarthatnak, ezeken a szórakozóhelyeken, és a dolgozók családi szórakozá­sára is felkészültek. Húséte­lek választéka mellett ha­gyományos magyaros ételek állandó készítését is beveze­tik (fatányéros, bogrács-gu­lyás stb.). A jó ételek mellett borban sem lesz hiány az idei ünnepi forgalomban. A cukrászdák sütemények, édességek tömegével várják a vásarlókat. A csemege- és élelmiszerboltok finom fala­tokkal, palackozott borral telt szép kivitelű kosarakat készítenék, az ajándékozás­hoz. Kereskedelmünk ez idén jól készült fel arra, hogy a szegedi dolgozók kedvükre választhassák ki az ajándé­kozási időben megvásáro­landó tárgyakat. Hetek óta várom a szem­üvegem Október 26-án az OFOTÉRT Lenin-utcai üzletébe adtam be szemüveg receptem. A szemüveg és a keret árát elő­re ki kellett fizetni és az üzlet dolgozóitól azt az ígére­tet kaptam, hogy négy hét múlva elkészül szemüvegem. Az igért dátum után már is­mét négy hét múlt el és a szemüvegem még mindig nem kaptam meg. Már több­ször sürgettem, de az üzlet dolgozói azzal védekeznek, hogy még nem kapták meg a kért keretet. Már lassan két hónap eltelik, a látásom egyre romlik. Szeretném ha­marosan megkapni a szem­üvegem. Dobó István Egy hónap alatt 12 százalékkal emelkedett a hírlapolvasók száma Ságvári telepen A Ságvári telepen az utóbbi időben jelentősen emelkedett a hírlapolvasók száma. Sok dolgozó fizetett elő a Szabad Nép-re, a Szabad Ifjúság-ra és a Délmagvarország-ra, de laponképt is sokan vásárol­ják a hírlapokat. November­ben az elmúlt hónaphoz vi­szonyítva 12 százalékkal emelkedett a különböző la­pot olvasók száma Ságvári telepen. Szálkái Károly Megajándékozzuk a gyerme­keket A MÁV Felépítményi Vas­anyagjavító Vállalat MNDSZ­szervezete rendezésében de­cember 24-én, szombaton délben Télapó csomagokkal ajándékozzák meg dolgozóink gyermekeit. Az MNDSZ, a szakszervezet és az MSZT szervezet közösen, közel 1500 forint értékű édességet és já­tékot oszt szét a gyermekek között. Szendrei József Együtt töltjük a Szilvesztert A szegedi általános- és kö­zépiskolák pedagógusai és az iskolák dolgozói közösen töltik a Szilvesztert. A Pe­dagógus Szakszervezet vá­rosi bizottsága december 31-én, a szakszervezet klub­helyiségében (Április 4 útja 1.) a pedagógusok részére ba­ráti összejövetelt rendez. A részvevők saját készítésű tésztákat visznek, de ezenkí­vül büffé is lesz. Horváth László A dorozsmai villamosjárat problémái A Dorozsmára kijáró villa­mossal aránvlag rövid idő alatt el lehet jutni a 11-es számú Kór­házba, a Vasöntödébe, a Textil­művekbe, a belvárosi temetőbe. Ha azonban a téglagyárnál a sorompó le van eresztve, akkor mind a Somogyi utcánál, mind pedig a Textjlműveknél, vagy a közbeeső megállóknál, hosszú negyedórákig kell várakozni a villamosra. Hogy ez mit jelent, főként a kórházba járó betegek-. nek, orvosoknak, s ez útvonal­ba cső üzemek dolgozóinak, ezt nem kell külön részletezni: jogos valamennyiük panasza. . Ezen az állapoton úgy lehet3 ne segíteni, ha a Villamosvasút a vasúti sorompótól indítaná a kocsikat rendszeres tízperces időközönként. A Dorozsmáról jö­vő villamos pedig a megfelelő időben végighaladna az útvona­lon, Ligeti Jenő Észak madarai a téli Fehér tón A z őszi nagy madármozgalom novem­ber közepére végetért. Ilyenkor a „téli" ludak zöme is már délebbre húzódik: a fehértói madárlakások hamar megürül­nek, hogy északabbról érkező vendégeknek adjanak szállást. A fehértavi sirályókat szeptember elején már Velence jelenti, a gulipánok meg ekkor útban Afrika felé a Fekete-tenger partját járják. Napról napra új élet, új világ tárul fel a fehértavi pely­hesekböl felcseperedett világvándorok előtt. Amelyik elér a nagy út végéhez, a Zambézi, a Fehér-Nilus partjához, ugyancsak tágra nyithatja szemét az első viziló vagy kroko­dilus láttán. A Fehértavon legfeljebb vizi­pocok ijesztgethette, Az árván maradt fehértói madártanyák nem sokáig maradnak üresen. A búcsúzás még be sem fejeződik, jönnek az új lakók. Itt mutatkoznak be egymásnak észak és dél madarai. A fehértói madárszállóban a nemzetközi forgalom egyre fokozódik. Au­gusztus—szeptemberben a vendégek „egy­más kezébe adják a kilincset". Vannak sietők, kik csak megpihennek, megebédel­nek, fürdenek, rendezik tollaikat, s már mennek is tovább. De vannak kényelme­sebbek. Ezeket elbűvöli a Fehértó varázsa, a terített asztal, a télbe húzódó csalóka őszi napsütés és nem gondolnak jeges vi­lágra, hó-orkánokra, a kérlelhetetlenül ha­lált követelő hajótöréseikre. Ez pedig már itt lehet minden percben. December közepe. Szokatlan látomány: 49 szürkegém, 3 kanalas gém, 1 vörös gém sétálgat ezernyi dankasirály és vagy 300 bíbic között. Avatatlan szemlélő még azt hiheti, hogy a fehértaviak maradtaik is; de közöttük feltűnik a messziről jött füstös cankók és havasi partfutók csapata. Nagy útról jött vándorok ezek. Az egyik szürke­gém „Moskwa" jelzéű gyűrűjét a Ribinsz­ki-tó védterületéről hozta, az egyik tőkés­réce meg az asztraháni védterületen a Vol­ga deltájában kapta lábára apró korában az alumínium karikát. A legtöbb vendég azonban „útlevelét" nem mutatja be, de bizonyos, hogy ezer kilométeres útak van­nak a hátuk mögött. A lappok, finnek, szov­jet tundrák vendége a sok ezer északi ré­ce, a több ezer sirály. Északi-sarki hazá­jukra a féléves derengés borul, a parti vi­zek ott jégpáncéllal zárják el az élelmet. Ez indítja a sarki-, az északi búvárt, a fü­les vöcsíköt, a hattyút, a búvárrécéket is er­re dél felé. J) e nemcsak a vízi vándorok útja visz errefelé. Rendes vendég a szovjet sztyeppék szép fehér madara, a hósármány, melyből sok százas csapatok érkeznek és találkoznak az Izland felöl jövő sógor-ko­masággal. Amíg hó nem jön, a sós-gyom magvákon lakomáznak. Sólyom által a ma­gasba zavart madarak a téli nap ragyogásá­ban, mint hatalmas hópihék kavarognak és hullanák le a földre. Innen a nevük. Kau­kázus felől jönnek a sárgacsörű kenderikék. Ezek is a kopárságot fürkészik szélhajtott magvak után kutatva. Kintrekedt vadhal-ivadékos csatornák felett csillogó drágákövek surrannak: jég­madarak. Gőzölgő ártézivizes tócsák szélé­ről kis szalonkák, havasi pipisek rebbennek fel A susogó sás és nádasok zörgő csontváz­erdővé vedlettek. Ritkásak, áttűnők, mégis ezernyi élet rejtőzik bennük. Örökké vidám és egérfürge örökszemek bújkálnak, nádi­sármányok, barkós-, kék- és függőcinegék akrobata csapatai neszelnek. Eleimet és vé­delmet is jelent számukra a nád. Pedig itt is van veszély. A nád aljzat törmelékes sűrűjéből görények és menyéiek tűzszeme kíséri mozgásukat, felülről karvaly suho­gósa rémíti életüket. A nádsűrű most min­den számukra. Most még csak elviselhető az élet. Jöhet minden percben a csontig fa­gyasztó jeges vihar, hófúvásos dermedtség. Az életeket figyelő kutató ilyeníkor láthatja a halál aratását is: elhullott, megtévedt, itt maradt könnyelmű madarak róka-görény­tépett maradványait, fagyott hókupacokon karvaly marcangolta aprómadarak véres tollfoszlányait. A gyengébbek pusztulnak, hogy annál ellenállóbbak legyenek a vi­hartállók szívós ivadékai. Az élet paran­csa ez. A természet szemlélete, a téli Fehértó is sokra tanítja azokat, akik olvasni tudnak belőle. Dr. BERETZK PÉTER Á

Next

/
Thumbnails
Contents