Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-02 / 283. szám

Péntek. 1955. dcwmbcr 3 DELMQC TBR0RSZ1C Az országgyűlés elnökségének fogadása a Szovjefunió Legfeisd Tanácsa küldöttségének tiszteletére 5S magyar országgyűlés el- a Magyar Dolgozók Pártja Szovjetunió magyarországi nökse'ge csütörtökön este foga- Központi Vezetőségének, a rendkívüli és meghatalmazott dást adott a Szovjetunió Leg- Népköztársaság Elnöki Taná- nagykövete. Továbbá a nagy­felső Tanácsa küldöttségének csának, a Minisztertanácsnak, követség tagjai, valamint a bu­tiszteletére az Országházban, a Hazafias Népfront Országos dapesti diplomáciai képviseletek A fogadáson megjelentek a Tanácsának számos tagja, az vezetői, párt és a kormány vezetői: Acs országgyűlés tisztikarának tag- A meleg baráti hangulatban j • n . a I r- « c - J81> 8 politikai, gazdasági és a lezajlott fogadason Rónai San­Lajos, Dobi István, Gerő trno, kulturális élet számos kiváló dor, az országgyűlés elnöke, Hegedűs András, Hidas Ist- képviselője. N. M. Pegov, a Szovjetunió ván, Kovács István, Mekis „,, . .. _ Legfelső Tanácsa Elnökségének ittoKiltlf jetonió Legfe^ő TanáctónSt ' ^ ­Béla, Bata István, Piros Lasz- .... , 5 .. D„„„„ „ dottsége vezetője es Rákosi ló, Egri Gyula, Vég Béla. Je- KgfiföJk SnöksfgeV Mát^ 8 Magylr Dolgozók len volt Rónai Sándor, az or- 'fluL!r| ge Pártja Központi Vezetőségének szággyűlés elnöke, Boldoczki RaranaK wzeleseveL első titkára pohárköszöntőt János külügyminiszter, továbbá Megjelent J. V. Andropov, a mondott. Jó munkával szépen keres az Erőműben a szénkirakő-brigád A Szegedi Erőmű Vállalat egyike Szeged jól dolgozó üzemeinek; a harmadik ne­gyedévben élüzem is lett. Az Erőmű azonban nemcsak a jól dolgozó, hanem a legfonto­sabb üzemek közé is tar­tozik. Szegeden az országos hálózatba, kooperációba van kapcsolva, állandó készenlétben kell lenniük, hogy az esetleg felmerülő áramhiányt ki­elégíthessék, így az üzem teljes kapaci­tással többnyire csak este szokott dolgozni, de ha a nagy erőműveknél (Bánhida, Mátravidéki Centrálé, Ke­lenföld) fennakadás mutatko­zik, bármikor kaphatnak te­lefonértesítést a teljes kapa­citású munkára. Az Erőmű lelke a szén, hi­szen ebből nyerik az ára­mot. Kétféle szénnel dol­goznak; a nagyobb kaló­riájú úgynevezett alap­szénnel és a gyengébb mi­nőségű keverőszénneL E két szénfajtát százalékos arányban keverik egymással és a százalék aránya asze­rint változik, hogy milyen mennyiségű áramra van szükség. A szén a vagonok­ból a kazánokig két munka­folyamattal jut el. Az egyik a vagonból a tároló helyre való kirakás, a második a tá­rolóhelyről a kazánokig való szállítás. Az alábbiakban er­ről az első munkafolyamat­ról és az azt elvégző egyik brigádról: a Kaczmayer-, Sze­keres-. Csikós-brigádról aka­runk megemlékezni. A kirakodás nem is olyan egyszerű dolog, mint ahogy gára jellemző, hogy hár­man már 35 perc alatt is kiraktak egy vagon szenet. Ebből ered, hogy a vagonkirar­kási százalékuk 250—300 szá­zalék között mozog állan­dóan. Mivel a vagonok érke­zését sosem lehet jóelőre tudni, előfordul, hogy va­sárnap, vagy az éjszaka kel­lős közepén kell értük, a la­kásukra kiüzenni, hogy el­végezzék munkájukat. Di­első hallásra hinnők. Ugyan- cséretükre válj éle, hogy ők is a MÁV, mely a szenet szállítja, különböző okok miatt néha szombatra, vasár­napra zsúfolja a vagonokat és gyakran 8—10 vagon fut be egyszerre az üzem ud­varára. Az is előfordult már, hogy 11 vagont kellett a legrövidebb időn belül ki­rakni. Ha a kirakodás nem történik meg időben, az üzemnek fek­bért kell fizetnie. És ez a fekbér régen néha havi 10 ezer forinton is felül emelke­dett. A Katzmayer-, Szeke­res-, Csikós-brigád vállalta, hogy a szén kirakását a leg­rövidebb idő alatt elvégzi, ha kell, még vasárnap is. Munkatempójuk gyorsasá­ezt a fáradozást eddig még mindig vállalták, ha szükség volt rájuk, a nap bármely sza­kában munkába álltak, s ez­zel az üzemnek, és a nép­gazdaságnak is jelentős ,regtakarítást tettek. Persze, munkájuknak meg­van az egyéni jutalma, eredménye és megbecsülé­se is: havi keresetűk min­dég és átlagosan 1500 fo­rint körűi mozog. A Szegedi Erőmű Vállalat­nak nemcsak szüksége van ilyen önfeláldozó, fáradságot nem ismerő munkásokra, ha­nem büszke is lehet arra, hogy olyan dolgozói vannak, mint idősebb Katzmayer Já­nos, Csikós Ferenc és Szeke­res János. \ (8 —) Sevcsenko-est A TTIT, az írószövetség és a Békebizottság december 2-án, ma este 7 órakor az MSZT klubjában Sevcsenko­estet rendez, «Sevcsenko az irodalmár és a képzőmű­vész* címmel. Az előadás után műsor következik, ame­lyen a színház művészei és a Zenekonzervatórium tag­jai lépnek fel. Borisz Golds'ein hegedű-est j« A szovjet-ukrán hét alkal­mából hazánkba látogató Borisz Goldstein, a Szovjet­unió össz-szövetségi hegedű­versenyének, valamint avar­sói és brüsszeli nemzetközi hegedűverseny díjnyertes művésze december 7-én, szerdán este 8 órakor a Ze­nekonzervatórium nagyter­mében hegedű-estet tart. Zongorán Galina Makszimo­va kíséri. A műsor keretén belül Schubert, Ysaye, Saint­Saens, Ravel művei mellett Prokofjev: D-dur szonátáját és Gershwin Porgy and Bess című operájának két rész­letét adja elő Jasa Heifetz hegedű-átírásában. Este a szegedi munkás színjátszó stúdióban SZOBA HIDEG. De mégsem! Itt aztán nincs fJfX m7 Mint Gera Ica mondja: hiszen Hamlet ,on felénk, ma- ^^ tófIuíuné mi \tt a $tú. egyszóval a szinészmesterség- az, hogy nagyon kevés támo­... . . nek TWTTI is olyan titokzatos gatást kapnak a városi tanács Kieresztett leheletünk utjat „műhelytitkaival". népművelési osztályától. Nin­soka.g figyelemmel kísérhetjük. 0f> a közvetlen csen rendes próbahelyiségük, szakmával" foglalkoznak. nem tudnak venni színdarab­jScg példányokat, nem is beszélve ,, . ,, , íwnucni iwiuwm mi ui a stú- díszletekről és jelmezekről. ZíLT ftTTJ lTm díábon- Három éve ^zek Pedig sokkal több támogatást tí f n /ÍZ *ezt a színjátszöcsoport mun- és segítséget érdemelnének. n w* & 7rJ káíában< az6ta sakkal tóbbet *!ennyi SZÍV és 0karat lelkese­ÍA' 7 oliasok, minden színdarabot és kitartás kell ahhoz, hogy 7,??Z v™ ,és operát megnézek, rendsze- mostoha körülmények kö­yj L^l ítr, r"en járok hangversenyre és ™tt is Shakespeare-t tudnak ger fa,dalma ellen - S jegy- meghallgatom a játszani és Vörösmarty-t sza­vert ragadva véget vet neki?" rá2ióban az érdebes irodalmi válni. Kezdünk felmelegedni Majd Colokat E a st M-munka mindannyiunkat mű­Júlia, később Antigoné és Is­méne foglalja el, úgy érezzük, hogy ebben a szobában igazán kellemes idő van. veltebbé, képzettebbé tesz". HIDEG A SZOBA? NEM! Lehet, hogy a halott kályha va­Uj gyógyszereket készít a Ctiinoin A Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára ebben az évben már több új gyógyszer készítéséhez lá­tott hozzá. Nemrégen bocsá­tották forgalomba a PAS­natriumot, amely a TBC ha­tásos ellenszere. Az eddig gyártott PAS-t sok beteg nem használhatta, mert ár­tott a gyomrának. A PAS­natriummal azonban a gyo­morbeteg TBC-seket is gyó­gyíthatják. Ugyancsak ebben az évben elkészítik a Som­bennel és a Sevenalnál is hatásosabb altatószert, a Dermatolt. Az új gyógyszer ezenkívül kiváló fájdalom­csillapító is. A gyulladásos betegségek gyógyítására a penicillinnél is jobb Tet­ránt a jövő év elején hozza forgalomba a Chinoin. A csemege boltokben megkezdték a Kínából érkezeit halkonzerv árusítását A MONIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat próbakép­pen először vásárolt halkon­zervet Kínéból. A konzerv a hosszú tengeri út alatt két­szer haladt át az Egyenlítőn, Műveltebbé és képzettebbé, lóban hideg, de a szegedi mun- \ de a hűtőhajóban mégis meg­rtn*> Art rtrtvt st<r¥.J rrtrrrt f lA C I /7 ItArt .'. J: i fr r _» I Igen, éppen erről van szó. Fia- kás színjátszó-stúdió fiatal­Klasszikus drámák gyönyörű taíok és öregek, munkások és fait és idősebbjeit melegíti a jelenetei elevenednek imegélőt- diákok, müvelödnek, okosodnak művészet őszinte szeretete és tünk. A költői sorok szárnya- a szegedi mt-'-us színjátszó a színpad meghódításának stúdióban. Pi.. natnyilag elég szenvedélyes akarata. lása, a színészek érzelmi gaz dagsága és őszinte szenvedé­lye átforrósltja a levegőt. Tart a próba. Nincsenek hatalmas reflektorok, előttünk nem tá­tong a sötét nézőtér, a színpad szélén nem áll ott az ügyeletes tűzoltó. Szegeden, a rókusi kultúrház egyik udvari szobá jában vagyunk. Próbál a sze gedi színjátszók kevesen vannak. Ennek fő oka (sömjén) tartotta eredeti jó minőségét. Szegeden igen nagy keletje van a jóízű kínai halkonzerv­nak, melynek ára dobozon­kint 14 forint. fOTKl Járdatörők Néhány hónappal ezelőtt * Sztálin körút egy részén — a Takaréktár utcával szemközti oldalon — újra aszfaltozták a járdát. A környék lakói kedv­telve szemlélték a szép, sima, új aszfaltot. — Jó járdánk van végre! — újságolták örömmel. Ez az újság azonban nem «« tartott sokáig. Munkások jöt­tek ligkalapáccsal, csákányok­kal felszerelve, kimértek a jár­da hosszán végig úgy 50—70 centiméteres sávot — és föl­törték. Miután kiásták a megfelelő szélességű árkot és lt fektették a megfelelő vezetékeket, eltisztitották munkájuk nyomát. Ismét eltelt egy kis idő, s aztán újra jöttek emberek hasonló munkával. Csak annyi volt a különbség, hogy ők fél méterrel kijebb végezték el a járdabontást, lefektetést. Vé­gül, pár hónap, vagy csak hetek múlva ismét megjelent egy csoport a jellegzetes szerszámokkal, de ők már beszorultak a fal tövébe. Ez még hagyján — gondolták a környékbeliek —, ée mi lesz, ha jön a negyedik vállalat? Bizony az csak az úttes­ten talál helyet! Nyaktörők Nem a járda, hanem az út­test teremtményei. Kerékpárok, motorok, autók és egyéb jár­művek vezetői egyforma ká­romkodással könyvelik el őket. Gazdag választékban találhatók a Tolbuhin sugárúton. Termé­szetes eredetűek — kopások, törések, süllyedések — itt épp­úgy előfordulnak, mint mes­terségesek — vezetékek, csö­vek lefektetésekor keletkezet­tek. Van olyan „nyaktörő" is, mely létét együttesen köszön­heti a természetes és a mesterséges hatásnak. Ilyen volt pél­dául a Lenin utca és a Széchenyi tér sarkán — az Édesség Bolt előtt — elterülő gödör. Valószínűleg valamilyen talaj­süllyedésre tekintett vissza, mint első ősére. Talán csőrepe­dés okozta, vízmosás, vagy egyéb. Hogy praktikusan meg­szüntessék, kirakták apró kockakövekkel. 4 kockakövek ki­válóan alkalmazkodtak a talaj süppedéseihez külön, külön, Ojra jelentkezett hát a gödör, s még a kockák egyenként is hepe-hupássá váltak. Igazi JUasszikus nyaktörő" lett. Ezért aztán másodszorra kiöntötték aszfalttal — anélkül, hogy alapját kijavították aalna.Vajon mikor jelentkezik újrd? (- th) Csehszlovák kuliúr-est Szeneden A Magyar írók Szövetsége szegedi csoportja, a városi békebizottság és a budapesti -Csehszlovák Kultúra« című folyóirat szerkesztősége ma, pénteken délután fél 6 órai kezdettel a Zeneművészeti Szakiskola előadótermében csehszlovák kultúr-estet ren­dez. Bevezetőt Madácsy László főiskolai docens, a Magyar írók Szövetsége sze­gedi csoportjának elnöke mond, majd a haladó cseh­szlovák irodalom rövid átte­kintése után, melyet Sziklay László főiskolai tanár, az iro­dalomtudomány kandidátusa tart, művészi műsor követ­kezik a csehszlovák zeneszer­zők és írók műveiből, szege­di művészek tolmácsolásá­ban. Megkezdték a színházban az „Invázió" próbáit A szegedi Nemzeti Színház előadásait több mint ötven­ezren látták már az idei év­adban. Szeged színházlátoga­tó közönsége érdeklődéssel várja december 10-i, utolsó ez évi bemutatót. Ez alka­lommal az operett-részleg lép új műsorral a színpadra: Zel­ler: Madarász című operett­jét adja elő. A színház művészei már készülnek az 1956-os év elő­adásaira is. A prózai részleg a napokban kezdte meg Le­onid Leonov szovjet író -In­vázió* című drámájának pró­báit. Ezt a darabot még nem mutatták be Magyarorszá­gon. Ezért a szegedi művé­szek Dobai Vilmos rendező irányításával különös gond­dal készülnek a bemutatóra. A főszerepet Lontay Margit, Papp Teri, Barsy Béla Kos­suth díjas és Kovács Jáno6 játsszák majd. 19; De a terelő nyomokat már visel­te. Kerülte az eszpresszókat, ahol az­előtt olyan édesdeden lehetett a lá­nyoknak udvarolni és azután vala­melyik duhajabb helyre elmenni, "munkás stú | aho1 ilmi leíletett- Ha uz embernek diója. Hamlet nem más. min't r!incs P®12®' akkor f6\ szórakozik Horesnyi László, a Radnóti, iiye7i?61^1?: ** feket? t mflett gimnázium negyedik osztályos \ ^f^? tanulója, az Armany és szere­lem Lujzája Gera Ilona, a Sze­gedi Eíelmiszerkiskereskedelmi Vállalat alkalmazottja, a zord kancellár Juharos Elemér, a dolja, hogy ezek az életek tele van­nak fénnyel, örömmel, jóval. Ezek a magasabb életek, ami után töreked­ni kell. Az égővörös szájak csókját kell megkívánni, a bronzhajakat kell o j-n j. c u i- • i/-i ujjai között morzsolni és a zene üte­Szeged, Papnkafeldolgozo Fai- mére elfeiedni mindent. - Nagy Pis­laat dolgozoja, az o-kon So-, „^tanában nem járt efféle kör­phokles Isméne-je László Ilona negyedéves bölcsész hallgató. HETENKENT ÓRARA NÉHÁNY megfeledkeznek mindennapi örömeikről és gondjaikról. Hő­sök és elbukottak, boldog és csalódott szerelmesek lesznek. Nagy szeretettel és igyekezet­tel foglalkoznak Sophokles és Shakespeare, Schiller és Cse­hov alakjaival. Rendezőjük — Miklósy György, a szegedi Nemzeti Színház művésze — irányításával megismerkednek az őszinte emberábrázolás csín­jával-bínjával, a színpadi moz­nyezetbe és a változás akarata elle­nére kezdte megváltoztatni. De szom­júság gyötörte. Munkája látszólagos alacsonysága leverte, társainak egyszerű szavaiban nem talált semmi figyelemreméltót. Nem látta, hogy ezek az emberek a maguk módján életük teljességére törekedtek. „Könnyelmű" ígéretéhez híven teljes összegben átadta keresetét Anyának s mind gyakrabban gondolt a szórakozási lehetőségekre Hiába mentek hárman, Gizával és Anyával moziba, ez nem volt az igazi. Ifjú emberek mindég idegenek társaságat keresik inkább. A vén bányász könyvére is úgy dékra. Gyereknek szokás könyvet ad-­ni, oktató beírással. Tanulj Pistike, hogy ilyen lehess, ha megnősz. — Nem, más kellene. Nem könyv. Munka után nyugtalanul rótta az utcákat. Szokásává lett, hogy a kira­katok előtt megállion és hosszan nézze az árut. Üveg alatt minden szebb. Szerette a Tiszát hosszan el­nézni. agyagos vizén a fodrokat és elgondolta, hogy hajóra kellene men­ni s leutazni a tengerig. Mennyi idegen embert, idegen tájat, életet láthatna. — Egyedül kóborolt min­dég ezekben a hetekben. Otthon is szótlanabb lett s a harmonikát sem nyaggatta. Várhatnak a pécsiek, hogy ő tanfolyamra menjen. Egyszerűen nem volt kedve semmihez. Majdáni Máriával is lehetőleg keveset beszélt, nem kereste úgy, mint azelőtt. Megérezte, hogy a lány rossznak tartja. Pista, mint minden férfi az összes férfiak között, az ö számára a legkiválóbb szeretett vol­na lenni s a lány ki nem mondott véleménye lesújtotta. Hiába, roppant tette azokat a csírákat magában, amiből ki kellett sarjadni valami szépnek. Bikácsi hagyta, hadd forrjon a lé, de résen volt. Egy este meghívta, nézzék meg valamelyik kézilabda mérkőzést. Azt mondta, felesége elutazott Halasra, ráér. Régen nem látott már ilyen mérkőzést s azon gondolkozik, hogy náluk is lehetne valamit csinálni. Felszerelést és pályát adnának. Pista már tudta, hogy Bikácsi nem akárkit hívogat magával, ha­nem csak azokat, akiket vagy na­gyon kedvel, vagy javítani akar. Ezért elég kényelmetlenül lépeget Bikácsi oldalán, mert ő. amint kép­zelte, nem a nagyon kedveltek faj­tájához tartozott. Egyéhként is mit lehet nézni egy efféle játékon? Nagy Pistát meglepte, hogy mi­lyen sokan vannak a pálya szélén, s mind olyanok, akikkel eddig nem ta­lálkozott, sehol. Ezek mind idevaló­siak lennének? Felszabadultan kia­báltak. egymás vállát veregették, ta­gás és Ibeszéd alapfogalmaival, gondolt, mint egy eltévesztett aján- önérzetes volt. De ez az önérzet rej- nácsokat kiabáltak be a pályára, ar­cuk vörös lett az izgalomtól, egyszó­val nagyszerűen érezték magukat. A játékosok pedig küzdöttek. Rugal­mas testek küzdelme volt ez, vég­eredményben egy pénzben ki nem fejezhető valamiért. Bikácsi is kurjantott olykor egyet, ijmert néhány lányt a pályán, úgy látszik, mégsem olyan ritkán járt errefelé. Hazafelé menet Pista érezte, hogy másfajta emberekkel van együtt. Eddig nem érdekelte a sport s most megsejtette, hogy többféle módja van a szórakozásnak Nemcsak a há­nyaveti séták, randevúk, éjjeli ka­landok. S érezte, hogy nem volna képes végigcsinálni egv ilyen mérkő­zést. Izmaiban szinte töményitve érezte az elpazarolt erő lankadtságát. Lehangoltan baktatott Bikácsi mel­lett az utcán. — No. Pista, csináljunk mi is egy csapatot? Utánaszámoltam, há­nyan lehettek, akikre lehetne szá­mítani. A két telepből kitelne vagy tíz-tizenkét fő. Férficsapat lenne oe­lőle igaz, dehát majd a lányok meg­elégszenek a vegyes játékkal is. Leg­feljebb belépnek később valamelyik egyesületbe. — Jó lenne. — mondta Pista. S maga sem tudta, hogy most mondla először a jóra meggyőződésből ezt a „ió" szócskát. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents