Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-13 / 292. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSONGRADMEGYEI BIZOTTSÁG A N AK LAPJA •B. XL évfolyam, 292. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1955. december 13. Ml RAHOItKBOb ELHALASZTJÁK AZ ALGÍRI ÁLTALÁNOS VÁLASZTÁSOKAT (2. oldal) A PARTVEZETÖSÉGI ÜLES MEGVITATTA A VEZETŐSÉG ÜJJAVALASZTASANAK ELŐKÉSZÜLETEIT (2. oldal) ÜJ TAKARÉKOSSÁGI FORMA: AZ IFJÜSAGI TAKARÉKBETÉT (4, oldal) A pontos adófizetés állampolgári kötelesség Az utóbbi években mindig többet hallunk és be­szélünk az állampolgári fegyelemről. Ez természetes dolog. A szocializmus építéséhez szükség van minden fillérre, hisz államháztartásunknak nemcsak kiadási, hanem bevételi oldala is van. Az állampolgári fegye­lem betartásának egyik fontos területe az adófizetés. A város adófizető lakosságának az államhoz való vi­szonyát fejezi fci az adó pontos fizetése, vagy nem fi­zetése. Az az adózó, aki pontosan fizeti az adóját, elő­segíti hazánk szocialista átalakítását, aki viszont nem. akadályozza e nagyszerű cél elérését. Ma már mind gyakrabban lehet olyan becsületes adófizetőkkel talál­kozni, mint Nagy József dolgozó paraszt, Halász An­tal kisiparos és még sokan mások. Ritkábbak, az olyan notórius nem fizetők, mint Dékány János asztalos és Császár István dolgozó paraszt. A tapasztalatok azt igazolják: városunk adófizető polgárainak többsége eleget tesz az állammal szembeni kötelességének. Az adóbevételi tervet negyedévről negyedévre ke­rületi és városi szinten egyaránt teljesítettük. A la­kosság átérzi az adófizetés szükségességét és becsület* béli ügyének tartja ennék teljesítését Az adózók több­sége ma már megérd, hogy az állam csak akkor tud több és jobb gépet adni a mezőgazdaságnak, csak ak­kor tudja a kisiparosságot, a kiskereskedelmet ellátni áruval, anyaggal munkával, új városokat, erőműveket, üzemeket építeni —mint a Szegedi Textilművek is —, ha az adófizetés terén is helytáll a lakosság, mint ahogy helytállamák üzemeink dolgozói a termelés terén. A terv teljesítése azonban mutatja a tanács pénz­ügyi szerveinek lelkes, jó munkáját is. ök vannak talán legszorosabb kapcsolatban az adófizető polgá­rokkal és többek között nekik tulajdonítható, hogy a helyi államhatalmi szerv megbízásából, ha kell, neve­léssel, ha kell, szigorral, de őrködnek törvényeink be­tartásán. Kell is őrködni, mert nem hagyhatjuk figyel­men fa'vül, hogy a dolgozó parasztság, a kisiparosok, a kiskereskedők között vannak, akik igyekeznék kibújni az adóíizetési kötelezettségük teljesítése alól és a Vá­rosban élő kulákotenak is igen nagy adóhátralékaik vannak. Például Peták Ferenc lakásán az elszámolta­tok semmit sem találtak, de végül kiderült, hogy ro­konságánál hizlalt magának sertést.. amit adójának rendezésére természetesen lefoglaltak. Az egyénileg dolgozó parasztságnál egyáltalán nem indokolt az adó­fizetés alóli kibújás, hiszen tudvalevő dolog, hogy a mezőgazdaságban komoly terméseredményeik voltak. A kisiparosok és kiskereskedők áru-, illetve anyagel­látása javult, nagyobb jövedelemre tettek ők is szert. Éppen ezért el lehet várni, sőt megköveteli a tanács mindenkitől adójának rendezését. Az adózók által fizetett forintok nemcsak orszá­gos létesítményekben, hanem közvetlen formáiban is megtérülnek városunk lakosságának. Elég megemlíte­nünk a szegedi megyei jogú városi és a kerületi ta­nácsok 1955. évi községpolitikai tervét, melyekben a helyi gazdaság fejlesztésére, városfejlesztési felada­tokira, kulturális és szociális célokra több mint 29 mil­lió forintot irányoztak elő és ennek az összegnek több mint 80 százalékát már eddig felhasználták a tervek­ben előirányzott célokra. Mik valósultak meg a terv végrehajtása során — hogyan térültek meg az adófi­zetők által befizetett forintok? A helyi gazdaság céljára előirányzott összegből el­készült a Szegedi Fémipari Vállalat új üzeme. A Sep­rűgyárnál felépült a nádelemgyártó üzemrész' új mű­helye és több más helyiipari építkezés. Ezenkívül 50 ezer forintot költött a tanács fásításra. Kereskedelmi vonatkozásban 2 vendéglőt és egy tejivót megfelelőbb helyiségbe helyeztünk át. Gépeket és berendezési tár­gyakat vásároltunk a vendéglátó iparnak, 4 új áruda, 2 vegyesiparcikk, egy gyermekkonfekció és egy rövid­áru üzlet létesült. • A városfejlesztési célokra előirányzott összegből 12.559 négyzetméter járdafelújítást valósítottunk meg. 6003 négyzetméter új járdát építettünk, 5397 négyzet­méter kocsiút-felújítás készült el és 9603 négyzetmé­ter új kocsiutat csináltunk főleg salakból. 87 darab közvilágítási lámpát szereltünk fel, 62 új közkifolyót létesítettünk. Hat gyermekjátszóteret hoztunk létre és helyre, a város vízvezeték-hálózatát 11.560 méterrel hosszabbítottuk meg. Mindezt többnyire a külvárosi részeken valósítottuk meg. 62 lakásban végeztünk felújítást és negyvenkettőt alakítottunk át volt iroda­helyiségekből. Befejeződött a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás építése, a kórházak fertőtlenítése és festése, több óvoda és iskola felújítása, a Leoldani körűd ne­velőotthon bővítése és átalakítása. Egy új nyolctanter­mes általános iskola létesült és további hat tanterem­mel bővítettük a többi iskolákat. Ideiglenesen létesült egy 9 tantermes gimnázium. Befejezték a Múzeum építését, a Somogyi Könyvtár bővítését és felszerelé­sének kiegészítését. Folyamatban van az újszegedi November 7 Kultúrotthon átalakítása, s több más épít­kezés munkája. Az adófizetők által befizetett forintok tehát orszá­gos létesímények mellett ilyen, az előzőkben felsorolt s a lakosság igényeit kielégítő létesítményekiben is megtérülnek. Láthatják tehát az adófizetők, hogy a pontos adófizetés saját érd ékük. Szilágyi András. a városi tanács VB-tttkára Szeged és a szegedi járás életéből öiszáz iiszia gazdaiap A Csongrád megyei Rösz­ke község a szegedi járás 28 községének begyűjtési ver­senyében már hónapok óta tartja az elsőséget. A be­í gyűjtési hivatal dolgozói­aknak egész évben . folytatott kitartó felvilágosító munká­ját a tanácstagok és a nép­front-bizottsági tagok min­denkor segítették. A közös munka eredményeként a falu 1200 beadásra kötelezett dol­gozó parasztja közül több mint ötszáznak tiszta már a gazdalapja, s legalább eny­nyi azoknak a száma, akik­nek kartonjáról már csak az esedékes beadás teljesítése hiányzik. A begyűjtési hivatalban külön válogatják azoknak a kartonjait, akik már lerót­ták egész évi beadásukat és külön kimutatást vezetnek a hátralékosokról. A hátralé­kos gazdákat már felkeres­ték, beszélgettek velük, s közülük pár nap alatt het­venen rendezték adósságu­kat A notórius hátralékoso­kat — különösen a kuláko­kat, akik megtagadták a be­adás teljesítését — elszámol­tatták. Hétfőn Röszkén -begyűj­tési hét* kezdődött, amely­nek sikerét a pedagógusok segítik. Beszélgetnek, dol­gozatot íratnak a tanulókkal a beadás jelentőségéről s a gyerekek otthon megkérde­zik szüleiktől: eleget tettek-e állampolgári kötelezettsé­gük!*:? Minden jel arra mutat, hogy a röszkei dolgozó pa­rasztok — akik vágómarhá­ból és sertésből már túltel­jesítették egész évi beadá­sukat — adósság nélkül lé­pik át az újesztendő küszö­bét. Hat éves a Szőrme- és Bőrruhakészítő dolgoznak A Szegedi Szónme- és Bőr­ruhakészítő Vállalat most ünnepli majd fennállásának hatéves évfordulóját. Évről­évre bővült az üzem terme­lése. Az idén is a hazai szük­ségletek kielégítenének se­gítésén túl számottevő cik­ket készítenek külföldre. Jö­vőre új, most épülő tágas munkateremben majd. A Szőrme- és Bőrruhaké­szítő Üzem dolgozói fennál­lásuk hatéves évfordulója al­kalmából december 17-én, szombaton este fél 8 órakor ünnepséget rendeznek a Sze­gedi Kenderfonógyár Rigó utcai kultúrtermében, Jejbeadás nem teljesítése miatt elkobozták tSbb ?eb*ctiartó Jószágát A tehéntartó gazdák több­ségükben becsülettel és pon­Egy toronydaru gyártásához elegendő vasat gyűjtöttek Metsző hideg szél fújt. A felső Tisza-parton a hazasiető dolgozók felhajtották a ka­bát gallérját. Sokan észre sem vették, hogy odalenn a víz partján nagy a sürgés­forgás. A vasúti híd és a Gőzfűrész közelében elsüly­lyedt rég elfelejtett hajó ron­csait emelték ki a vízből és szállították el az Építőipari Technikum tanulói. A III/B. osztály bognár brigádja 40 mázsa vasat gyűjtött egyetlen egy délután. Iskolánk eddig 155 mázsa hulladék vasat gyűjtött. Ebből egy tanuló átlaga 55.2 Jdlógramm. Már azt is kiszámítottuk, mit le­het előállítani az általunk gyűjtött vashulladékból. 25 ezer kőműves kalapácsot, vagy 60 ezer kőműves kana­lat, 6 ezer csákányt, 15 da­rab nagy szállító szalagot, vagy egy taronydarut. Még nem zárult le a gyűj­tés ideje. Napról-napra fo­kozzuk teljesítményünket, az iskolák versenyében szeret­nénk elsők lenni. Gyóni Dávid az Építőipari Technikum DISZ-titkára. Husa-vona egy tsz kérelme körül Jó két évvel ezelőtt a klá­rafalvi állomáshoz közel eső Winkler-féle tanya a deszki községi tanács kezelésébe ke­rült, mint állami tulajdon. A községi tanács akkori ve­zetői nem tudtak mit kezde­ni a nagy gazdasági épüle­tekkel, a tanyában lévő négy lakáksal. Ugy határoztak, hogy megőrzés céljából Sa­mu János ásotthalmi gaz­dára bízzák. Samu János, hogy ki tudja használni a ta­nya épületeit, közelben 8 holdnyi kishaszonbérletet szerzett magának. A haszon­bérleti szerződése öt eszten­dőre szól, s eddig vállalta a Winkler-féle tanya megőrzé­sét is, Jó pár hónappal ezelőtt a deszki Táncsics Termelőszö­vetkezet a községi tanácstól írásban igényelte a tanyát, miután ez alkalmas egy nagy szövetkezeti gazdaság köz­pontjának. A községi tanács vezetői helyeslően bólintottak az érvelésekre, de aztán mégis azt mondták: az ügy­ben dönteni a járási tanács községgazdálkodási osztálya illetékes. A Táncsics TSZ tagjainak kérelme tehát a járási tanács községgazdálko­dási osztályához került. Az akta két hónapig porosodott a fiókban, mire elővették, s ráírták, hogy ebben az ügy­ben mégis a községi tanács az illetékes, hiszen végső fo­kon az ő tulajdona, annak ad­ja, akinek akarja. A Táncsics TSZ tagjai kezdtek bízni az ügyben. Gondolták, most már jó ke­zekben van. Azonban korai volt a bizakodás, mert az­óta tapasztatotok kellett, hogy keservesen csalódtak. A Táncsics TSZ tagjainak kérelme ugyanis végül a me­gyei tanács város- és község­gazdálkodási osztályához ke­rült A megyei tanács város- és községgazdálkodási osztályá­nak vezetője és még néhá­nyan pedig a napokban a helyszínen ".felülvizsgálták* az ügyet. Megállapították, hogy Samu János öt eszten­dőre vállalta a tanya megőr­zését, tehát addig államunk »nem rendelkezhetik* ezzel a tulajdonával s nem is hasz­nálhatja fel a szövetkezeti mozgatom fejlesztésének cél­jaira. S mint kik alapos mun­kát végeztek, azt mondták: a szocialista törvényességet be •kell tartani. Most még néhány szót a ".megőrzésről*. Mint emlí­tettük, az épületben négy lakás van. A nagy gonddal megépített, padolt szobák­ban most Samu János libái meg disznói laknak. A tanyá­hoz tartozó másik épületben lévő lakásokat Samu — hogy jól jövedelmezzen a "megőrzésre* fordított fá­radsága — albérletbe adta. Ö maga csak a nyáron, a sze­zonmunkák idején lakik itt leginkább, miután Asotthal­mon saját tanyája, s még egy másik gazdasága van. "Kezelésében* a sok százezer forintot érő állami épületek alaposan megrongálódtak, e nagyobb részt most is kihasz­nálatlanul állnak. Mi legyen azonban a Tán­csics Termelőszövetkezet ser­téseivel és többi jószágaival. Az ellős teheneket, ha már nem férnek a piciny istálló­ban, kössék ki az ég alá? A havonta felszaporodó hatal­mas trágyatömeg pedig hadd fertőzze a levegőt bent, a fa­luban a kultúrházhoz kö­zel? Intézkedjenek gyorsan illetékesek! az Ha festő lennék. Gulyás Mihálynéról mintáznám meg az örök fiatal munkás­asszonyt, aki őszbe­csavarodó hajjal áll szövőgépe mellett, 32 évi munka gyötrel­meit, szépségeit me­séli a fiataloknak. A kép alá azt írnám, ahogy az üzemben munkatársai nevezik: Juci néni. Fiatalon, 16 éves korában gya­logosan jött Dorozs­máról a Szegedi Ju­taárugyárba. öt ki­lométer minden nap a munka kezdete előtt. Nyolc óra a szövőgép mellett, új­ra öt kilométer haza. Ha összeszámlálta volna a megtett utat, ez hosszabb lenne, mint az Egyenlítő. Ha arról kérdezik, ; uci meddig dolgozik még, azt feleli: soká­ig. — Most már villa­mossal jövök és me­gyek. Idő-milliomos vagyok.;J Nehéz ezt elhinni, különösen azoknak, akik unos-untalan panaszkodnak; — *semmire nincs időm.* Pedig Juci né­ni munkája nem a gyárba induláskor kezdődik. Fia máso­dikos gimnazista, fér­je kubikos volt, most tsz tag. A ház körüli munka az is Juci né­nire vár. Mondhatná úgy, mint más; »nem érek rá.* ö azonban MNDSZ-tag is. Maga kérte a felvételét. toéhi önként vállalta az anya- és csecsemővé­delmi felelősi megbí­zatást. — Szeretem ezt a munkát, időm is van rá. Megint az idő, min­dig csak az idő. Ha jótanácsért megy va­laki hozzá, arra is jut idő. A gép dolgozik s 6 magyaráz, tanácsot ad, dorgál, felvidít. Pedig őt is meghány­ta az élet, a betegség sem kímélte. Munka­módszerátadónak tet­ték betegsége után. Ott is helytállt, de visszahúzta a szive a szövőgéphez, ahol megszerezte a szak­ma kiváló dolgozója címet, Tizennyolc hó­napja tartja már a kiváló dolgozó telje­sítményt. példái mu­tatva öregnek, fiatal­nak. Hogy miért te­szi? Én már ilyen vagyok..; Szeretem a gyárat. A világért sem mondaná, hogy azért, mert fia gimnazista lehet, hogy férjének nem kell bolyongni az országban munka után, hogy villamos köti össze Dorozsmát Szegeddel. Ha dicsé­rik elpirul, pedig már 48 éves. Dicsekedni nem szeret. Ilyen ö, az örökfiatal mun­kásasszony, a tevé­keny MNDSZ-tag, a Jutaárugyár megbe­csült dolgozója: — Juci néni. ffi to6an teljesítik teheneik után járó tej beadási kötelezettsé­güket. Néhányan azonban nagymértékben elmaradtak a tej beadással. A vizsgálatok során a tejbeadást nemtelje­sítő gazdák teheneivel pró­báié j és t végeztek és kiderült, hogy alaptalan volt a bedási kötelezettség elhanyagolása. Ennek kapcsán a tejbeadás­ban nagymértékben hátra­maradt gazdáktól a megyei begyűjtési hivatal elkobozta állataikat. így például Kis­ülés Antal (Zákányszék) 2166 liter, Ördögh Mátyás (Zá­kányszék) 1180 liter, ifj. Barna Lajos (Bokros) 603 li­ter, Kovács István (Felgyő) 994 liter, Gémes János (Csanytelek) 386 liter. Illés József (Bordány) 1038 liter, Ádám András (Bordány) 867 liter, S&et Ferenc (Ma­kó) 209 liter tej beadásával maradtak el, s ezért elkoboz­ták teheneiket, Mág őzen a héren megkezdődik Szegeden a fenyőfa átusitása Már többször hírt adtunk lapunkban arról, hogy keres­kedelmünk hogyan készül fel a télre, a téli „nagy vásár­ra*. A fenyőfa ünnep min­den kelléke — szaloncukor, csokoládé, fenyődíszek, piros alma, .dió, mogyoró stb. .— bőven áll az üzletekben a vásárlók rendelkezésére. Egyedül a fenyőfa hiányzott. Az Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat még ezen a héten négyezer méter gyö­nyörű fenyőt hoz forgalom­ba. Az Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat Széchenyi téri gyümölcs- és zöldség árudája, a Kluzal téren, a Kossuth szobor mögött még ezen a hé­ten megkezdi a fenyő árusí­tását. Megkezdték az 1956. évi naptárak árusítását A szaküzletekben meg­kezdték az 1956. évi naptá­rak árusítását. A vásárlók mintegy 30 fajta előjegyzési, fali- és zsebnaptár között válogathatnak. A falusi la­kosság részére falra akaszt­ható, többszínnyomással dí­szített, úgynevezett kosaras naptárakat készítettek, ösz­szesen kétmillió naptár várja a vevőket. — A Magyar írók Szövetsé­ge szegedi csoportjának szo­kásos keddi vita-estjén, ma, este fél 8-kor a TTIT Hor­váth Mihály u. 3. sz. alatti klubjában Péter László egye­temi könyvtáros, aspiráns: "Juhász Gyula* címmel tart előadást. Előadása az 1956­ban, a Szépirodalmi Könyv­kiadónál megjelenő "Juhász Gyula válogatott versei* cí­mű kötet bevezető tanulmá­nyának terve. Az előadást vi­ta követi. Minden érdeklődőt szívesen lát a vezetőség,

Next

/
Thumbnails
Contents