Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-11 / 291. szám

YwArnap, 1955. .december tl. OELMRrYlRORSZIG Egy szovjet matematika tanár módszerei ' Grigorij Dmitrijevics Bu­rovin a 310-es moszkvai kö­zépiskolában 11 éve tanít ma>tematikát. A pedagógiai főiskola elvégzése után itt kezdte pedagógiai munkáját. Az iskola pedagógusainak kollektívájában Grigorij Dmitrijevics sokat tanult és a kerület egyik legjobb ta­nára. A tani tök kerületi ér­tekezletein igen sok szó esik munkájáról, módszereiről és sikereiről. Grigorij Dmitrijevics ma­tematika órái mintaszerűen folynak le, a tanulók alapo­san elsajátítják a matema­tikai anyagot. Eddig még egyszer sem fordult elő, hogy az egyetemi felvételi gítsen a diákoknak, ha nem értenek valamit. A tudomány alapjainak el­sajátítása annyit jelent, mint megérteni a tudomány lényegét. A tanulóknak nem­csak az anyagot kell elsajátí­taniok, hanem meg kell értenlök az anyag lényegét ls, és az életben alkalmazni kell a tanultakat. Ezért igyekszem a tanulók­ban felebreszteni az érdek­lődést a matematika tudo­mánya iránt. Azon vagyok, hogy a tanulók ne csak pasz­szív nézők és hallgatók le­gyenek. Igyekszem a diákok­ban kialakítani a logikus gondolkozást. Igen nagy je­vizsgákon tanítványai nem lentőséget tulajdonítok az el­felelték volna meg a köve- mélet és a gyakorlat közötti telményeknek. kapcsolatnak. Ezt olyan gya­Megkértem Grigorij Dmlt- korlati feladatok megoldásé­rijevicset, mondja el, hogy val érem el, amelyek az el­milyen elvekhez ragaszko- mélet tökéletes elsajátítását dik pedagógiai munkája so- követelik meg. Minden al­rán. — Az óra legnagyobb ré­szét és egyben legfontosabb részét az új anyag megmagyarázása ' foglalja el — mondotta —. Az új anyag ismertetése annak tudatos elsajátítását szolgálja. Ezt különböző módszerekkel érem eL Természetesen ez függ az előadott anyagtól is. Mindenekelőtt felhasználom a különböző témák közötti kapcsolatokat. A tanultakra támaszkodva igyekszem el­érni az új anyag tökéletes elsajátítását. E téren igen fontos a gya­korlati feladatok megoldása. A gyakorlati feladatok megoldása segít a diákok­nak megérteni az elmélet jelentőségét. A gyakorlati feladatok meg­oldása közben a gyermekek meggyőződnek ismereteik hiányosságáról. Ez azután ösz­tönzi őket tudásuk gyarapí­tására, a tanultak elmélyíté­sére. Nagyobb matematikai té­ma tanulásakor egy-egy ér­dekesebb esetet mesélek el a tudomány történetéből. Az ilyen történetek felkeltik a gyerekekben a matematika iránti érdeklődést, A A tanár feladata, hogy a tanulókból hasznos állampol­gárokat neveljen. Ezért a ta­nárnak figyelnie kell arra, hogyan értik meg az órán az általa tanított anyagot. Kö­telessége, hogy azonnal se­kalmas esetet megragadok arra, hogy hangsúlyozzam az elmélet jelentőségét az em­ber gyakorlati tevékenységé­ben. Arra törekszem, hogy a diákok alkotó módon köze­ledjenek a matematikához. Ezért a gyakorlati feladatok megoldására több módszert sége e feladat végrehajtását Grigorij Dmitrijevicsre bíz­ta. Grigorij Dmitrijevics a kerületi matematikusok kö­zösségének vezetője. E közös­ségben a matematikai taní­tás módszertani kérdéseiről tárgyalnak. Grigorij Dmitri­jevics állandóan hangsúlyoz­za a moszkvai pedagógiai továbbképző intézettel való szoros kapcsolat jelentőségét és aktívan részt vesz a mate­matikai szekció munkájában. Átadja tapasztalatait a moszkvai tanároknak. A diákok kitűnő tanulmá­nyi előmeneteléért folyó harcban igen jelentős a pe­dagógusok és szülők közötti állandó kapcsolat. E tanév kezdetén Grigorij Dmitrije­vics szülői értekezletet tar­tott a 9-ik osztályos diákok szüleinek részvételével. A szülőknek beszámolt az új tanév feladatairól és kérte a szülőket, hogy ellenőrizzék a házi feladatok elvégzését és a diákok rendszeres pihené­sét. Grigorij Dmitrijevics a ta­nulókkal együtt tervet ké­szített az iskolán kívüli fog­lalkozásokra. E tervben töb­bek között szerepel a moszk­Párté let A pártszervezetek leplezzék le a nacionalizmus és sovinizmus megnyilvánulásait A JOBBOLDALI ELHAJ­LÁS egyik legveszélyesebb megnyilvánulása a burzsoá ideológia felélesztése, a na­cionalizmus és a sovinizmus nyilt vagy burkolt táplálása volt. Ezért a Központi Ve­zetőség 1955 márciusi hatá­rozata leszögezte, hogy kí­MINDEN KOMMUNIS- nap meg kell magyaráznunk, TANAK tudni kell: a na- hogy az igazi hazafiság nem cionalizmus és a sovinizmus képzelhető el dolgozó né­azért az egyik legveszedel- pünk szocialista felemelke­mesebb ellenséges ideoló- dóséért folytatott harc nél­gia, mert egy valóban létező, kül, a Szovjetunió és a népi reális érzést torzít el; — a demokratikus országok sze­nép hazaszeretetét igyekszik retete, megbecsülése, a pro­kihasználni a haza, a közös- letár nemzetköziség nélkül. méletlen harcot kell folytat- ség, a haladás érdekei ellen, A hazafiságot tehát mi nem nunk a nacionalizmus és so­vinizmus mindenfajta meg­nyilvánulása ellen. Elsősor­ban pártszervezeteinknek, a párttagoknak a kötelessége Szegeden is, hogy felismer­jék és kíméletlenül leleplez­zék azokat, akik az igazi ha­zafiság jelszavának durva meghamisításával és bemocs­kolásával igyekeznek meg­bontani a saját jólétén mun­kálkodó dolgozó népünk egy­ségét. Pártunk márciusi, júniusi és novemberi határozatai ki­húzták a talajt a jobboldali elhajlók alól. Káros nézeteik azonban még ma is fertőzik a közlevegőt. A kizsákmá­nyoló osztályok maradvá­a kizsákmányoló osztályok azon mérjük, hogy ki meny­céljainak szolgálatában. Sze- nyire bűvészkedik és dobá­geden a jobboldali elhajlás lódzik hazafias szólamokkal, hatására azért is talajra ta- hanem azon, hogy a párt irá­lált a nacionalizmus hazug nyitása alapján ki hogyan és veszedelmes jelszava, mert küzd a gazdaságosabb, az ol­a közöttünk lapuló -szegedi csóbb termelésért, a társa­gondolat- hívei tudatosan és dalmi tulajdon védelmééit, célzatosan hangoztatják, kü- az állampolgári kötelességek lönösen a szervezetlen, a teljesítéséért, szocializmust DISZ-en kívül álló fiatalok, építő hazánk, a Szovjetunió egyetemisták körében. A és a béketábor többi orszá­Szegedi Tudományegyete- gainak megvédéséért. Párt­men december 8-án a törté- szervezeteinknek arra kell nelmi materializmusról tar- nevelniök a párttagokat, hogy tottak előadást. A hallgatók soha ne menjenek el szó mutatok, de végülis a legcél- vai műszaki múzeum közös s nyai minél jobban látják a szerűbb megoldás alkalma­zását kérem. Az iskola vezetősége és a kerületi oktatásügyi osztály nagyra értékeli G. D. Buro­vin pedagógiai tapasztalatát. Amikor az OSZSZSZK Ok­tatásügyi Minisztériuma az iskolát kérte meg az új al­gebrai könyv gyakorlati al­kalmazásának felülvizsgálá­sára, akkor az iskola vezető­meglátogatása, a gyermek­színház színdarabjainak meg­tekintése, az új játékfilmek megvitatása. E célra nem­csak a mozilátogatást, de az iskolai televíziós készüléket is felhasználják. A diákok részt vesznek az iskolában rendezett estélyeken is. íme egy szovjet pedagógus portréja. A Szobovjev Végétért az amerikai szakszervezeti szövetségek egyesítő kongresszusa New York (TASZSZ) De­cember 8-án végetért 4az AFL és a CIO amerikai szakszer­vezeti szövetségek egyesitő kongresszusa, amelyen AFL— CIO néven új szakszervezeti szövetséget alakítottak. A kongresszus elfogadott egy határozati javaslatot, amely azzal vádolja -a re­akciós munkáltatók nem nagy, de befolyásos csoport­ját*, hogy támadásokat in­téz a dolgozók jogai ellen. A kongresszus határozata el­ítéli a szakszervezet-ellenes törvényeket, így a Taft— Hartley törvényt is. Hazanfazoii a szovjet fúristák hazánkban járt csoporija Pénteken éjjel elutazott Budapestről az a kievi szov­jet túristacsoport, amely 10 napot töltött hazánkban. Ez alatt az idő alatt megismer­kedtek a főváros nevezetes­ségeivel, kulturális életével, új építkezéseivel, jártak Esz­tergomban, Tihanyban és Sztálinvárosban is. A csoport számos tagja találkozott munkaterülete magyar kép­viselőivel. szocializmus építésének ha­talmas sikereit, annál sze­mérmetlenebbül kérkednek -nemzeti* jelszavakkal, an­nál gyűlölködőbb hangon uszítanak elsősorban a köz­vetlen szomszéd népek ellen. Ezek a melldöngető -haza­fiak* még ma is azzal igye­keznek megzavarni a becsü­letes munkások, dolgozó pa­rasztok, néphez hű értelmi­ségiek fejét, hogy Magyar­ország igazi -mennyország* lenne, ha más népek rovásá­ra területeket csatolnának hazánkhoz. Csak éppen arról nem beszélnek a nacionalista méregkeverők, hogy a dol­gozó tömegek számára még a legnagyobb területű orszá­gokban sem volt soha mennyország, az élet, amíg a munkásosztály kezébe nem vette a hatalmat. Az osztály­társadalomban csak az ural­kodó osztályok húztak min­közül többen gúnyos meg­jegyzéseket tettek, amikor az előadó a nacionalizmus és a sovinizmus elleni harcról beszélt. Az egyetemi párt­szervezetekre, a DlSZ-szer­vezetekre hárul az a nagyon fontos feladat, hogy kérlel­hetetlen harcot folytassanak az ilyen ellenséges, álhaza­zafias megnyilvánulások el­len. Pártszervezeteinknek mindenütt meg kell értet­niük a dolgozó emberek, a fiatalok tömegeivel: pártunk és kormányunk véglegesen lezártnak tekinti a területi kérdést és aki ennek elle­nére mégis felveti, az akar­va-akaratlanul a háborús uszítók, a reakció, a kizsák­mányolás híveinek szolgála­tába szegődik. PARTPROPAGANDANK Szegeden még nem tudta teljesen szétzúzni a naciona­lizmus és a sovinizmus meg­nyilvánulásait. Ebből egye­nesen következik, hogy sok­kal magasabb színvonalra kell emelnünk és állandósí­tanunk kell a pártpropagan­dát és az agitációt, különö­sen az ifjúság körében. A dig hasznot abból, ha a so- szegedi dolgozókat a prole­vin izmus és nacionalizmus tár internacionalizmus szelle­szítasával népüket szembe- mében, igazi, szocialista ha­állították más népekkel, zafiságra kell nevelnünk. S mert így megakadályozták a erre nem szabad sajnálni dolgozók nemzetközi össze- semmilyen fáradságot. Elő­fogását a kizsákmányolás el- adásokon, pártnapokon, egyé­leni harcban. ni agitáció közben minden­nélkül a nacionalista, sovi­niszta megnyilvánulások mellett, hanem a Szervezeti Szabályzatban megszabott kötelességükhöz híven, har­cosan leplezzék le azokat. A becsületes dolgozókkal pedig értessék meg, hogy a jobbol­dali politika, a nacion&'wz­mus minden megnyilvánulá­sa végeredményben arra irá­nyul, hogy elvonja a figyel­met a szocialista jólét eléré­sének eszközeiről, a nehéz­ipar elsődleges fejlesztéséről, a termelés szakadatlan növe­léséről, a technika tökélete­sítéséről, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről. A PARTTAGOKNAK és a pártonkívülieknek egyaránt érdekük, hogy a párthoz fel­tétlenül hű, magas marxista —leninista képzettségű kom­munisták irányítsák a párt­szervezeteket. Ezért olyan elvtársakat kell beválasztani az új pártvezetőségekbe, akik kérlelhetetlenek a na­cionalizmus, a sovinizmus, az irredentizmus bármilyen megnyilvánulása ellen; olyan elvtársakat, akik. a propa­ganda és az agitáció megja­vításával képesek a párt mögé sorakoztatni a tömege­ket; akiknek — mint igaz hazafiaknak — legfőbb élet­céljuk a dolgozók jólétének növekedéséért küzdeni. A kunok földje. Ku­nok ugyan már nin­csenek; több mint hét év­százada, Kuthen királyuk óta elég idejük volt elkeve­redni a vidéken átvándorlo népekkel. Mert sokfajta nép tanyázott e magyar tájon kívülük: török s tatár ma­radékai, Brankovics szerb fejedelem jobbágyai, külföl­di telepesek. Csak az arc és 1 . t-^uuál iítlr/wnnl,­KÖZSÉGRŐL holdas célgazdasága" tervezi: az idei 18 hold után most ké­szítenek elő még öt­PUSZTÁM 1955 É R G E S koponyacsontokból ütköznek ven holdnyi szélhordta buc­elő itt-ott a régi fajta vo- kás homokot ültetésre, násai. Nyelvüket is elhagy- fTgy kis közvéleményku­ták csupán a Codex Cuma- tatást rendeztünk seb­nicús őrzi emlékeit. A tiben arról, hogy milyen »Kun«-nak nevezett IV. volt az idei termés. Minden­László király kedves kun- ki megegyezett abban, hogy jai szétszóródtak idővei a a mennyiség kielégítő volt, pusztákon, tanyát vertek, s de.. j csípős bort termő vesszők- Hegedűs Gábor mezőgaz­kel kötötték meg a lábuk daségi előadó a tanácsnál: alól kipergő homokot, — Jégverés volt, mégis jó Nem is való másra ez a a termés: 14—15 hektó a homokföld, csak szőlő és holdankénti átlag A Pincé­eyümölcsfa alá. Kitetszik ez nel meg fel sem tudták dol­a szemlélődő utasnak mára gozni mind, csupán a be­kisvonatról is, amely Sze­hasznosítaní, szőlő- "és gyü­mölcskertté kell alakítanunk. „ _ E sokat ígérő tervek meg­T fi 7 C fi1 r í? 17 valósításához rengeteg ve­tl Á/ ^ J L U Jt sződiségre, gondoskodásra és ————————-— szőlőkarókra van szükség. A célgazdaság idén 273 ezer karót kapott. A tanács becs­lése szerint a község szőlei­be mintegy százezer karó kellene egyelőre. Bár a kiter­melt erdei fából a szőlőkaró­nak alkalmas részt félre te­szik s félhasználják a gaz­kóstoló enyhén savas, zamatosan kesernyés, szájpadlásszárító utó­ízével finom bort Vas Károly, a célgazda- ígér. Ságban: Az idei termés bősége széo — Szőlőtermelés! tervünk jövedelmet jelent. Bár — így mázsa volt, ezzel szem- beszéljk _ ha jobb j dák. hogy még szilárdabban 1637 mazsa termett: hol- ... . .J . . talpuk alá kössék a pergő homokos talajt a szőlővel. a minőség, akkor lenne iga­gedről igyekszik a puszta­mérgesi végállomás felé. A község útjai pedig végkép meggyőznek erről: olyan a talai. hogy amig az idegen az állomásról a két szövet­kezeti bolt s az asztalos, paplanos és egyéb kisipari termelőszövetkezeti részle­gek előtt elhaladva beér a tanácsig, cipője is megtelik porló homokkal. Érthető csupán adást veszik át. Ördögh Imre egyénileg gazdálkodó parasztember, akinek 1 hold 688 négy­szögöl szőleje van: — Ezen a területen 30— 35 hektó must jó években mindig megtermett. Ehhez arányítva idén elsőrendű volt a termés. Amennyivel gyengébb a minősége, a kü­lönbözet bejött a mennyisé­888 ben 1637 mázsa termett: hol­danként 27 mázsa. Az idei , . ... , , mustok gyengék, nálunk ^ban csak^olvaí^llen íő IViert 3 ^homok rneg­ring A murt átlagos cukor- £ hírét örömét játékos ba- SS^núsá^ ^erin foka 15-17, bár akad 19- bonaskodassal „lekopogja" az ta™&a8a ^fnnt 20-as is. ember. Hiszen a jó termés- xiV ^adten is A^nv­Vig Vilmos, a pincészet ™ szSá^ ^ idővel ^nTptl vrseyó7toradóS hkt tsjsn.•ssa?: • a van neiuos noiaosoroK ko köszönhető s s7e2edi Polgárok legeltették ze s ott valaszol: szőlőnek koszonheto. állataikat a mérgesi pusztá­— Ami a mennyiséget il- ~ A szolo hajtotta a leg- kon. zádori Pista bácsi — leti, több, mint hétezer má- nagyobb hasznot — mondják a tsz idősebb tagja — fel­zsa szőlőt dolgoztunk fel ed- a ísz.ben _ utána a ü_ dig, ezenkívül sok mustot is .., hoztak beadásban. 5200 hek- molc--?- Masra nem igen al­tó bort tudunk tárolni s kalmas ez a homok, bár az tele a pince. Csakhogy rossz idén „^(jenből évjárat volt a borra az idén: més vojj száraz, hideg tavasz. Rosz­rekordter­említi, hogy a hagyomány szerint, úgy két kiloméernyi­re a falutól, valamerre nyti­goti irányban város állt haj­dan az ér mentén, mely ak­kor folyóként futott át a vi­déken. őszi esők is lerontották a sásabban jövedelmezzen a — Látszik is még — mond­minőséget. Amit tudunk, sű- homok még több szőlővel és ja — a torony hegye arra... rített musttal feljavítjuk, gyümölcsössel kell megkötni Századunk elején alakult a Fajélesztős erjesztéssel ki- talaját. A tervekben — amint mai község, amelynek „mér­ges" nevét a hagyomány .-. szul virágozlak a szőlők, az De afohoz, hogy még bú­Űj artézi kát sártengerrel A gyálaréti dolgozó parasz­tok úgy érezték, régi kíván­ságuk teljesült, sünikor a nyá­ron a faluban egy új nagy­teljesítményű ártézi kút fú­rását kezdték meg. A kútfúró mesterek a fúrással gyorsan el is készültek. Radics Sán­dor fúrómester a kutat még szeptember 15-én átadta a tanácsnak azzal, hogy két hét múlva megjönnek majd azok, akik megépítik a kút felső csőszerkezetét és a ha­talmas erővel feltörő vizet szabályozzák. Ez az ígéret azonban még a mai napig is csak igéret. A hatalmas víz­tömeg, amely naponta kiöm­lik folyik mindenfelé. A fe­neketlen sártenger miatt a kutat meg sem lehet közelí­teni. A gyálaréti tanács még október 10-én írt a hódmező­vásárhelyi Mélyfúró Vállalat­nak, hogy fejezzék be a kút építési munkáit. A mulasztásért felelős a megyei tanács tervcsoportja is, mert kevés összeget ter­veztek a kút megépítésére. A gyálarétiek követelik a kút sürgős befejezését, mert arra nagy szüksége van a fa­lunak. a . tasztrális' holdiából 65(Thold gen. Eddig hat s negyed"má- sérletezünk, hogy jobb minő- megismertük - egyre több - C7Ő1Ő le az ez a szőlőte- zsa szőlőn, tíz hektó mus- ségű, zamatosabb bort kap- telepítés is szerepel. A sző B ' ton, 39 hektó 79 liter seprős jUnk. lók közül — a célgazdasás boron adtam túl, szerződtem SZisebb hordókban állnak tanúsága szerint — a rizlin; továbbr-nrTíektó borra s ne- a fajélesztővel erjesz- ígérkezik legjobbnak, kem is marad 280 liter.: tett borok. A hordók oldala- — A következő években ­rület nem mind termőké­pes, csak 520 hold. A töb­bit fel kell újítani. A ta­nácsnál azt mondják, hogy a mult évben tíz, idén ti­zenöt holdat újítanak fel. méregkeverő, urukat el­emésztő asszonyok históriájá­val magyarázza. Ennyi él a múltból, a mérgesi futóhomo­kon, ahofl először nagybirto­Pintér Lajos tsz-elnök: ra írva a fajélesztő „anya- halljuk Vass Károlytól — kosok — Ormódi Béla, Sá­— 41 hold szőlőnkön 973 könyve": alsóhernádi, toka- évente legalább ötven hold A Rákóczi TSZ is tervbe- mázsa termett, de a minőség ji. kecskeméti... Egyik hnr- szőlőt kell telepítenünk. Az vette további öt hold fel- csak közepes: talán 11 mali- dóból héberrel szippantanak. a cél, hogy a pusztamérgesi újítását. A legnagyobb mé- gán-fokos meglesz a must. Opálosan aranyló színű, er- bor amúgy is jó hírét öreg- fajtából keveredett nép mé­retű telepítést azonban a Egy munkaegységre egy 11- jedő s ezért még zavaros bitsük. Azokat a területeket, ve'i saját földjeit. Borforgalmi Vállalat lOOter és két deci bor jutott. bor csorog a pohárba. A amelyeket eddig nem tudtak Németh Ferenc gí, Schwartz és Sebestyén — kezdtek a szőlőtelepítés­hez, s ahol ma a megannyi Magyar népművelési kü/döttség utazott Romániába Non György, a népműve­lési miniszter első helyettese vezetésével kulturális dele­gáció utazott a Román Nép­köztársaságba az 1956. évi magyar—román kulturális egyezmény tárgyalására.

Next

/
Thumbnails
Contents