Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-07 / 287. szám

1958. dccwnbcr 7» 9 OÉLMflfYBRQRSZBG Ahol jövendő házaink építőköveit gyártják Téli látogatás a téglagyárban I szegetfi I. SZ. I november Ttalaarárban elsejével ————1 áttértek a téli gyártásra. Aki isinerős a téglagyártásban, az talán egy kissé csodálkozik ezen, s azt fcérdi: hogyan oldják meg, hogy a fagy ne repessze szét a száradásra kitett nyerstéglátok? A kérdés jogosult, hiszen a téglagyártás köztudomásúan idényjellegű iparág, ami azzal függ össze, hogy a nyerstéglák víztelenítésének máig is legolcsóbb és ezért legcélszerűbb módja: a szabadban történő szárítás. A tégla-szükséglet azonban növekszik, az ország gyár- és lakásépítkezései mind több és több téglát igényelnek — így azután meg kellett találni azt a módszert, amely a gyártási idénynek a téli időszakra való kiterjesztését is lehetővé teszi. A megoldás: a müszárítő, vagyis a zárt helyen, meleg levegővel történő mesterséges száritáa. A téli idényben természetesen kisebb a gyár kapacitása, hiszen a szabad levegő által átjárt szinekbe jóval több nyerstégla fér, mint a műszárító kamráiba. Ilyenformán az I. sz. Téglagyár a nyári két műszak helyett most csak egy műszakban dolgozik, s a nyári idényben elért téglamennyiségnek körülbelül a felét tudja legyártani. A teljesítmény tehát kisebb — de már magában véve annak, hogy a gyártás folyik tovább, s a dolgozóknak nem kell idénymunkásoknak érezniök magukat, számottevő jelentősége van. Nam ÍS Biliül ebben a I gyárban még kézi vetéssel folyt a munka. Hol vagyunk ma 'már ettől! Kevés olyan folyamata van ma már a gyártásnak, amely ne volna gépesítve Igaz: a regálozás, azaz a föld és az agyag kibányászása még kézi erővel folyik. De a kitermelt anyagot már drótkötéllel vontatott csillék szállítják fel a keverőhöz, a nyersgyártást pedig teljes egészében gépi uton végzik. A darálószerű szerkezetbe felül beöntik az agyagot és a földet, amely ezután végighalad a törőhengörek között és a keverőn, onnan bekerül a présbe, hogy végül a vágógépből már kész nyerstéglák formájában csússzék ki. Az elszedő munkások egy liftszerűen mozgó szerkezet polcaira rakják a gépből kikerülő téglát — a polcokat síneken gördülő tolókocsikan továbbítják; így kerül a nyerstégla a műszárító zárt kamráiba, ahol mesterséges melegítés és állandó gőz-elvezetés segítségével gyorsított ütemben szabadítják meg víztartalmától. A kamrákból már egyenesen az égetőkemencékbe hordják a téglát. Aránylag itt tapad hozzá a legtöbb kézi munka, hiszen mind a berakodást, mind a kihordást emberi erővel végzik. A regálozás mellett ez a téglagyártás legnehezebb, legnagyobb erőfeszítést és edzettséget igénylő munkafolyamata. Milyen problémákkal kell megküzdenie a téli téglagyártásnak? Az első feladat az őszi idény végén felhalmozódott, s a szabadban száradó nyerstégla megóvása volt az első téli fagyoktól. Csaknem kétszázezer nyerstéglát kellett megvédeni — de sikerült. A hosszúkás szinekben felrakott téglakupacok között füstölő-anyagot tároltak, ügyeletes szolgálattal figyeltették az időjárásjelentést, s valahányszor a fagy beállt, füstöléssel tartották a talajmenti hőmérsékletet megfelelő szinten. Ma mér túl vannak a veszélyen: a szinekben tárolt téglák annyira kiszáradtak, hogy nem fenyegeti őket a szétrepedés. Most ezeket a téglákat is fokról fokra behordják a kemencébe, s a szárító kamrákból kikerülő új szállítmányokkal együtt égetik ki. Jó is, hogy az őszről maradt téglát elfiordjék, mert kell a hely. Agyag és föld kerül most ide a szinek alé. A téli „regálozás" egyik célja ugyanis: tartalékok felhalmozása a tav' zra, amikor az esős időjárás hosszú hetekre is megakaszthatja a nyersanyag kitermelését. Mert lücskos földet nerri lehet bányászni. Fagyos földet azonban igen — s itt csak azt az egyet kell megoldani, hogy a keverőnél melegvizet engedjenek hozzá: hogy felengedjen és a gép megfelelő maszszává tudja kikeverni. Fontos részel a selejt elloa gyártásnak ni harc. Bár ! a műszárítóvagy más okok következtében is sok tégla repedezhet szét. A kemencében ismét arra kell vigyázni, hogy a legszárazabb nyerstéglák kerüljenek alulra. Így azután a kemencében felrakott téglasorok alsó rétegeit alkotja a műszárítóból kikerülő nyerstégla, a szabadból behordott rakományok pedig csak ennek tetején kapnak helyet. Mindez, s különösen a tüzelés nagy szakértelmet igényel, nehogy a túlgyors égetés megrepessze a téglát. Sulyok Ferenc égetőmester azonban érti a mesterségét; mint a téglagyártás régi szak. emberének mér sok tíz, sőt százmillió tégla került ki a keze alól Jtlesfi érzés I fokról fokra látni: hogyan gépe1 n. ban kisebb a veszteség, mint a természetes száradásnál, ahol az időjárás nagy károkat okozhat, ez a művelet nagy elővigyázatot igényel, mert a túlgyors melegítés, sitik ezt az ősrégi iparágat. Épp ezért szemet szúr az a hihetetlenül fáradságos munlka, amellyel az udvarról talicskán szállítják fel a szenet a kemence padlására, a tüzelő lyukakhoz. A feljáró ilyenkor, nedves késő őszi napokon, már csúszós Is, a megrakott talicska pedig nehéz: három tüdő is kevés volna annak, aki nap-nap után talicskarakományok százait tolja fel ezen az emelkedőn. Meghallgattuk és feljegyeztük Jakus István szénhordó napszámos jogos panaszát. Arról van szó, hogy a norma a nyári hónapok alapján van megállapítva, holott télen a saén átnedvesedik és ezért sokkal nehezebb. Vagy a normát kellene felülvizsgálni, vagy esetleg egy talicskahúzó segédmunkást a szénhordó napszámos mellé beállítani, mert bizony, ha ilyen feltételek mellett tartani akarja a nyári keresetét, előbbutóbb kidől. Az is segítség volna, ha a közönséges kubikos talicska helyett golyóscsapágyas gumikerekű talicskát kapna, ami valamivel könnyebbé tenné ezt az izomés tüdő kimerítő munkát. A legjobb persze az volna, ha ezt a munkamozzanatot is gépesítenék. ...Folyik a téli gyártás a téglagyárban. A novemberi tervvel néhény napot ugyan elmaradtak, de bíznak benne, hogy hamarosan utolérik magukat, s az első próbahetek után a gyár teljes kapacitással ontja a téglát a jövő esztendő építkezéseihez. (e--r) .JAJ DE POMPÁS, JAJ DE JÓ - ITTEN JÁRT A TÉLAPÓ Télapó házikója Nem a mesében, nem valahol a messze ismeretlenben, itt Szegeden épült fel az elmúlt héten Télapó házikója. Nem is házikó, pici kunyhó inkább. Zsuppfedelét vastagon puha fehér hó takarja, ereszéről óriási jégcsapok csüngenek. Es a házikó telistele van mindenféle jóval, amit csak egy gyerek megkívánhat. Óriási halmokban áll ott a szaloncukor, a csokoládé, a sztaniolba csomagolt finom zserbó-szeletek, a krémmel töltött suhajdák, csizmák, papucsok csokiból, fonott teli Kosarak, szívek virgáccsal és krampusszal. A Télapó persze nem volt otthon található egész héten, mert hiszen nagyon sok dolga akadt az ajándékozás előkészítésében. Ünnepe előtti napon azonban házikójában töltötte a délutánt. Vendégeket fogadott; Sok-sok szegedi gyerek látogatta meg, 5 elbeszélgetett velük és mindnek egy-egy kis ajándékcsomagot adott át. Azóta Télapó már visszaköltözött igazi birodalmába. A házikója azonban még itt van. Aki nem hiszi, nézze meg a Lenin utcai Csemege-boltban. Ott építette a kedves, ötletes kis kunyhót Szabó Béla, a Csemege boltok ügyes kirakatrendezője, akinek ízléses kirakataiban már máskor is gyönyörködött a szegedi vásárló közönség; , (— csontos —) Télapó-a Liget vendéglőbea Tegnap délután a Liget-vendéglöben „ismeretlen" vendégek érkeztek: apró négynyolc éves és még ennél is fiatalabb gyí* mekek foglaltak helyet a nagyterembenA Vendéglátó Vállalat Szakszervezete és MNDSZ-csoportja vendégelte meg a vállalat dolgozóinak gyermekeit. A vendéglő fenyőgallyal feldíszített emeleti termében gyülekeztek a gyermekek, ahol az MNDSZ bábcsoportja szórakoztatta őket. Azután következett a nagy meglepetés. Megjelent a Télapó és meghívta a 240 gyermeket, hogy legyenek vendégel. Lett is erre nagy öröm. A földszinti terem asztalain már gőzölgött a finom kakaó, illatozott a briós. A gyermeksereg jóétvággyal evett, de félszemmel mind a Télapót figyelte; kíváncsian várták, vajon mit kapnak még tőle. S nem is maradt el az ajándék. A TéU apó puttonyában bőven volt labda, baba, autó, könyv és még ki tudná elsorolni, mennyi érdekes dolog. Cukorka, csokoládé is jutott a jó gyermekeknek. A kis vendégek boldogan hagyták él a Liget-vendéglőt és szeretettel gondoltak a jó Télapóra, aki ilyen szép, felejthetetlen estét szerzett nekik. Télapó az óvodában Jaj "de pompás, 'faj de jó — itten járt a Télapó!" — ezt csiripelik a cérnavékony gyermekhangok már vagy huszadszor a Juhász Gyula utcai óvodában. Pedig még ide nem is érkezett meg hosszú útjáról a de' cemberi tél fehérszakállú hírnöke. Kicsinyek és nagyobbak leplezetlen izgalommal i készülődnek a régen ' várt vendég fogadásá; ra. Egyre csak az aj| tót lesik, mikor hallatj szik már a hosszú ván' dorbot kopogáSa. mikor bukkan fel az ajtónyílásban a díszes piros kucsma. Az igaz, hogy legtöbbjüket már előző este otthonában jelk§reste a „maszek" Télapó, de most közös izgalommal várják a „kollektív" Tétapó ajándékát. Csak jönne már!! — ezt kiáltja valamennyi csillogó Begyűjtési miniszteri utasítás kény ér gabona •felesleg felvásárlásáról A termelőszövetkezetek idei jó kenyérgabona-termé*óből feleslegek maradtak a termelőszövetkezetek magtáraiban. A termelőszövetkezeti tagság is munkaegységrészesedésben, a szükségleteket meghaladó mennyiséget kapott kenyérgabonából. Az állami gazdaságok dolgozói és a gépállomások traktorosai prémium címén és munkaegység után jelentős, a szükségleteiket meghaladó gabonafelesleget gyűjtöttek. össze A begyűjtési miniszter most megjelent utasítása a termelőszövetkezeteknek, a termelőszövetkezeti tagoknak. állami gazdasági és gépállomási dolgozóknak lehetővé teszi, hogy kenyérgabona-feleslegeiket jó áron, jelentős kedvezményekkel értékesíthessék Az eladási feltételek szerint a készpénzért átadott búzáért az átvevőtelepek 280, rozsért 260 forintot fizetnek mázsánként. A zárolt forgalmú iparcikkek fogyasztói áron történő juttatása esetén a felvásárlási ár búzánál 200 Ft, rozsnál 240 Ft mázsánként. Az igénybevehető iparcikkek és azok juttatási aránya: 50 kg kenyérgabona eladása után 1000 db tégla. ,200 kg kenyérgabona ele adása után 1 köbméter fenyőgömbrúd. 250 kg kenyérgabona eladása után 1000 db cserép. 250 kg kenyérgabona eladása után (100 négyzetméter) 600 db pala. Ezer kg kenyérgabona eladása után 1 köbméter fenyőfűrészáru, vagy 1 köbméter bárdöltfa. Az állami gazdasági és gépállomási dolgozóknak: 1500 kg kenyérgabona eladása után 1 db motorkerékpár. Termelőszövetkezeti tagoknak: 1200 kg kenyérgabona eladása esetén 1 db motorkerékpár. A termelők a szabadfelvásárlás keretében eladott minden mázsa kenyérgabona után 20 kg korpát igényelhetnek. A kenyérgabonát az állami felvásárlótelepek veszik át. Budapest, 1955. december 5. (MTI) ÖT MAZSA GABONÁT vont el a beadási kötelezettség elől ez év nyarán Csikós Ferenc dóci (Rózsa Ferenc u. 17.) lakos azzal, hogy a gabonát Kistelekre vitte és megőrőltette anélkül, hogy beadását rendezte volna. A kukoricabeadás alól pedig azáltal vonta ki ttiagát, hogy négy mázsát Szegeden eladott. A járásbíróság 4 hónapi börtönre ítélte. Bábszínház az utcán Gyerekek és felnőttek 3 tömege állta el tegnap } este a Lenin utcát, a , Gyermekruházati Bolt ' előtt. Kíváncsiságból mi J is közéjük álltunk, hogy ^ vajon mi vonzotta ide az j embereket? .4 Ruházati 3 Bolt kirakata előtt piros- J függönyös bábszínpad , állt. A színpad előtt gye- 3 rekiómeg zsibongott. Ró- J szempár, ezt kocogtatják türelmetlenül a piciny öklök, ezt dalolják a fel-feltörö sóhajocskák. De nicsak, mit látnak szemeink? Nyílik az ajtó — amelyet majdnem, hogy beszegez 145 szempár figyelő pillantása —, s megjelenik csillogóvillogó. hópelyhektöl ragyogó piros kucsmában, hatalmas, jól megrakott puttonyától meggörnyedt háttal, vándorbottal a kezében, a jó gyerekek iránti őszinte szeretettel a szívében a kedves Télapó. Egy pillanatra beköszönt az eljogúdottság és csodálkozás csendje. Majd megtöri ezt — mély hangjával, amilyen mély hangja csak lehet a fiatal Kereszthegyi Irén óvónéninek, — a Télapó köszöntése: Szervusztok gyerekek!" S e két szó elég is ahhoz, hogy Rácz Lacika, az eddig viszs zaj ojtott izgalom felszabadult örömével négykézláb közelítse meg a csodálatos kincseket tartalmazó piros puttonyt, s hogy Ráth Pistike és Végh Lacika, a két örökös rosszcsont kölyök körbe ugrálja a Télapót. Most az egyszer az óvónénik sem olyan szigorúak, mint máskor, hiszen ez az őszinte öröm rosszasága. S kőében a Télapó szorgalmasan teljesíti kötelességét. Mindenkihez van mondanivalója. Tudja, hogy ki a jó gyerek, s ki a rossz. Széli Margiikát korholja, Dudás Rézit dicséri tanulságos szávaival. Ezalatt a puttonyból előkerül a soksok piros cipellő, telistele finom csokoládéval, szaloncukorral. Csendesedik az őrömteli zsibaj, hiszen telistele a sok gyerekszáj. A kipirult arcok pirossága helyenként keveredik az elkent csokoládé maszatosságával. ízlik a gyerekeknek? Micsoda kérdés. persze, hogy ízlik. Mit majszolsz pici kislány? — kérdezzük Dudás Rézit. Kétszer is ismételve ezt feleli: „Szalorinaclikrot!" Búcsúzik a Télapó. A boldog gyerekek csoportostól kikísérik az ajtóig, őszintén és tiszta szívből kívánnak neki szerencsés jő utat. Rácz Lacika huncut mosollyal búcsúzóul ezt kéri: „Kedves jó Télapó, ha hazamégy, légy szíves kérd meg a Nyárapót, hogy máskor g is hozzon nekünk csokoiádétr (sómjén) videsen három csengetés hangzott, aztán szétnyílt a függöny, s megjelent 3 szemünk előtt Mackó Muki s ruhákat rázva az ablak- • ban. Nemsokára a szom- 3 szédasszony is előkerült: 1 Nyúl anyó. s egy kis tré- í cseles után, melyet inkább 3 kezeivel és füleivel vég- ] zett, 6 is hozzákezdett a , nagytakarításhoz. Kitere- ' gette a ruhákat, aztán 3 porolót hozott elő, s hip- s hop kiporolta. Ezután kő- j vetkezett még csak a mó- 3 ka: Nyúl anyó tapsifüles ' pályását ringatva előhozta 3 a karján... s De mi már nem vártunk j tovább. Láthattuk, hogy 3 az utcai bábszínpad nagy J sikert ért el a gyermekek , és szüleik előtt. 3 nf 3 FÉNYKEPEZÖGEP nagyságú rádiót szerkesztettek a budapesti Fénycső KTSZ dolgozói. Az új törperádiő, amelynek súlya alig egy kiló, középhullámon hat-nyolc külföldi állomást is vesz. Tőangiwiemj előtt Látogatás a Móra Ferenc Kultúrotthonban -[Meglett férfiak. Fiatalab- A ka'/nagy — Becsky Ba- mányként ezeket az eintékeket, W vannak közöttük, lázs, egyébként a Fény egészen fiatalok nincsenek de többségükben javakorabe- szöv dolgozója, — aki most is itt. A női karban már akad liek, s olyanok, akik már — itt, a Móra Ferenc Kultúrott- egy-kettő. A fiatalok bizonv bár creppet sem „öregek" hon énekkarát, más napokon még mindig elengedik a fülük mert fiatalnak érzik magukat pedig zenekarát formálja mellett e szép dalokat, húzó— megették a kenyerük javát, hangzásában, művészetében, doznák az énekkartól. SzerenZengó-bongó mély hangok. S már nem „mai gyerek" a han- cséré a vonószenekartól nem, eneklik: g0k és hangjegyek világában, hiszen ott meg csupa egészen „Házam volt, elégett, ezt bánom, A Szegedi Dalárdában nevel- fiatal zenész van. Valahol teszöiöm volt, elpusztult, sajnálom, kedett, onnan hozta útravaló- hát már ismét megfogant ez Lovam volt, ellopták az is tör, u! az énekszóból erőt merítő a zene. Rózsám volt. elvitték, ez megöl. dojgozó emberek daliamszereAmiőta az én rózsám elveszett, tétét. Mindazt a nagyszerű _ rszomorúan töltöm az életemet, harmóniát, amit csak a dolgos s a kar másik fele: a nők, meg ^^^".siírLe'nfnt'zbral.- emberek fülükben, hangsza- a vonószenekar? Hangvertagjaik kozt. lelkükben építet- senyre. Mert hangversenyük Éneklik a hajdani ősök, a bo- tek ki csendülő és konduló, lesz december 10-én, szombalyongó szegénylegények kese- szélesen, mélyen zengő és ma- ton este fél 8-kor, itt a felsőríi panaszdaiáf Bartók Béla Kasra szárnyaló hangokkal városi Móra Ferenc Kultúrottszerelmes-szenvedélyes hang- maguknak, mintegy vágyaik- hon nagytermében. Akkor majd jaival. kai habarcsolva egymásba, s mindannyian meghallgathatjuk 'A kar másik fele a másik megálmodva a „kinti világ' — őket; akiket csak érdekel mindnemet öleli fel. Velük együtt az élet harmóniáját vele. Míg- az a szép dallam, amit hosszú vannak vagy ötvenen, de a nem elérkezett a inai világ. évszázadok termettek, mint a nők most nincsenek itt « pró- , Nem Becsky Balázs az egye- barlangok a cseppköveket, s bán. A férfiak mély figyelem- °uh, mások is vannak itt a amely dallamok Bartók Béla mel merülnek a hangokat rej- aatardaból, mely valamikor lelkében, kottát író keze nyotő kottákba, s átélik a harmó- Bartok jelenletében, az ő mű- mán keltek új életre, s most niát jelentő jeleket. Valalmi- vevel hangversenyezett a vá- új erőre találva áradóan, meglyen tekintély,' nyugodt ma- ™sban. Emlékeznek még a szabadultan zengenek it:, a gabiztosság ül tartásukon, reS' énekesek. Sajnos fiatalok nagy magyar muzsikusra, - --- - akik meghallgathatnák, Bartók Bélára emlékezve. llíire is készül ez az éneket komolyan vevő férfinép, arckifejezésükben, figyelmük- „.,.,, ... - .,- , ben, amint fgy halkan elzen- őrizhetnék célt ado hagyogik-zümmögik az öreg, ősrégi lehelctű, népből fakadó nótákat Becsky Balázs vezénylőeligazító mozdulatai szerint. Meghallgatják utasításait is, amint mondjsj: „Lépni, lépni bangról-hangra" — azián egy ! keveset tréfálkoznak egymá' son, majd fljfent dalolni kezdenek, (németh) Kisteleki diákok panasza Levelet kapott szerkesztősé- tás után gabonát raktároztak günk a Kisteleki Állami Álla- és azóta még nem ürítették k' lános Gimnázium tanulóitól. Kérik az „ékeseket, intéz A diakok elpanaszoltak, hogv ... , , , 7 az általános iskolának van kedJel1ek mielőbb, szabadítsák egy nagy és szép tornaterme. ftI a tornatermei, mert szereiA tornaterembe azonban ara- nének íornáztii.