Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-07 / 287. szám

mmmm AZ MDP CSONGRADMEGYEI BIZOTTSAGANAK LAPJA XI. évfolyam, 287. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1955. december 7. MAI SZAMUNKBÓL: A BEGYŰJTÉSI MINISZTER RENDELETE A BORBEGYUJTÉS EGYES KÉRDÉSEINEK SZABÁLYOZÁSÁRÓL (4. oldal) TÉLAPÓ AZ OVODAKBAN (3, oldal) A jövő évi jé termésért Az esős ősz miatt jóval később értek be kapásnövényeink, emiatt késett a gabonavetés és az őszi mélyszántás munkája is. A kenyérgabona vetéstervek teljesítéséért folytatott harc a szegedi járásban lényegében befejeződött. Néhány község kivételével minden falu teljesítette, sőt túlteljesítette búza- és rozsvetési tervét. Nagy és nehéz munka volt ez, de megérte a fáradságot. Szeged és a járás dolgozó parasztsága, termelőszövetkezetei megtették, amit népünk jogosan elvárt tőlük. A vetés befejezésével azonban még nincs vége az idei mezőgazdasági munkáknak. Az utolsó barázdafenékig teljesíteni kell az őszi mélyszántási terveket is. Az idő most kedvezőre fordult. A' esfpős éjjeli fa•gyok felszárították a sáros földeket. A letakarított kukoricatarlók, répa- és burgonyaföldek várják az ekéket. A mélyszántási tervek teljesítésével már az 1956-os termelési terveink tejesítéséhez járulunk hozzá. Jövő esztendei népgazdasági tervünk, vagyis második ötéves tervünk első esztendeje azt a feladatot állítja mezőgazdasági termelésünk elé, hogy újabb három százalékkal emeljük termésátlagainkat. Az őszi mélyszántás tehát első szakasza annak a nagy munkának, mellyel "Hetosítjuk tavaszi vetésű növényeinkből a jó termést. Az őszi mélyszántás termést növelő hatása ismeretes. Ha csupán csak kétmázsás terméstöbbletre számítunk is az őszi szántásba vetett kukoricánál, akikor mindenki számára világos: milyen vétek a szántást tavaszra hagyni a mélyszántásra alkalmas talajokon. Ha tavaszra a szegedi járásban mindenütt őszi mélyszántásba vetnék a kukoricát, ez szerényen számítva is kedvező időjárás mellett mintegy 65—70 ezer mázsa terméstöbbletet jelentene. Az őszi mélyszántási tervek teljesítése különösen nagy felelősséget ró a gépállomásokra. Ismeretes, hogy ebben a hónapban a gépállomási gépek, traktorok húsz százalékát kell kijavítani, ugyanakkor még a tél beállta előtt végezni kell a mélyszántással is. A mélyszántási tervek teljesítésével csak az a gépállomás birkózhat meg eredményesen, ahol ezt a két munkát jól összehangolják. A következő napokban a szegedi járás gépállomási vezetőinek intézkedni kell afelől, hogy bent a gépállomáson csak a javítás alatt lévő gépek álljanak, a többiek pedig a lehetőség szerint két műszakban szántsanak. A már kijavított gépeket is azonnal irányítsák oda, ahol még mindig sok a munka. Mert szántani való bőven van. A deszki Táncsics Termelőszövetkezetnek például még egy barázdafenéknyi mélyszántása sincs. A deszki Kossuth TSZ-ben mintegy 150 hold föld vár még mélyszántásra. Az algyői Üj Élet Termelőszövetkezetben 243 holdon van még hátra a mélyszántás, a sándorfalvi Rózsa Ferenc TSZben még 180 hold hiányzik a tervből. De sok még a szántanivaló a gyálaréti Komszomol, vagy az újszentiváni Szabad Föld Termelőszövetkezetek földjein is. Az őszi mélyszántási tervek teljesítéséhez elég traktor, igaerő áll rendelkezésünkre, csak jól ki kell használni az adott lehetőséíjpket. Helyes az. ha a gépállomások vezetői azokat a traktorosokat, kiknek gépei javításban vannak, a jelenleg munkában lévő gépekhez éjjeli műszakra osztják be. A szegedi járás és Szeged dolgozó parasztjai közül már nagyon sokan ismerik a gépi munka előnyét s az egyéni gazdák is szívesen veszik igénybe mélyszántáskor a gépállomások gépeit. A gépi mélyszántás az állam segítségének egyik formája ahhoz, hogy az egyénileg dolgozó parasztok is többet termeljenek. Ezért fontos, hogy gépállomásaink a szövetkezeti munkák elvégzése mellett most az egyéni gazdáknak is a lehető legnagyobb segítséget nyújtsák az őszi mélyszántás gyors befejezéséhez. Az őszi mélyszántási terv teljesítésévél azonban nem lehet csak a gépállomásokra várni Községi tanácsaink vezetői — mint ahogy a vetés idején tették — minden igaerőt mozgósítsanak a mélyszántásra. A munka lendületes végzése közben — bármenynyire szorít is a cipő bennünket — egy pillanatra sem szabad megfeledkezni a minőségről. Igaz, hogy a rendkívül esős ősz miatt a talajviszonyok nem mindenütt kedvezőek, de annak semmi akadálya nincs, hogy a szántás megfelelő mélységű legyen, és hogy ne maradjanak vakbarázdák, s hogy alkalmazzák az előhántós ekéket. Tudjuk, hogy az őszi mélyszántásnak is csak akkor van jelentősége, ha nagy gondot fordítunk a minőségre. Így számíthatunk jelentős terméstöbbletre. Gépállomási mezőgazdászaink lelkiismeretesen őrködjenek a munka minősége felett, de őrködjenek termelőszövetkezeti vezetőink is. Minden traktorostól meg kell követelni a becsületes, jó munkát, de ugyanakkor minden szükségest biztosítani kell részükre ahhoz, hogy feladataikat, terveiket teljesíteni tudják. Traktoristáink joggal kívánják, hogy megbecsüljék munkájukat, ellátásukról messzemenően gondoskodjanak. Terjedjen ki ez a gondoskodás a meleg ruháklkai való ellátástól a szükséges védőitalok, állandó meleg ételek biztosításáig. Érezze minden traktoros, hogy számítanak rá, megbecsülik, vigyáznak egészségére. Mindenkinek, akinek csak része van az őszi mélyszántás nagy munkájában, tudnia kell: amint növekszik ezekben a napokban, hetekben a felszántott holdak száma, úgy fizet a jövő esztendőben a föld mind jobban és jobban fáradságunkért Termelőszövetkezeteink életéből A Táncsics TSZ győzött a szegedi termelőszövetkezetek őszi versenyében A Szegedi Városi Tanács mezőgazdasági osztálya a napokban értékelte a szegedi termelőszövetkezetek között folyó őszi munkaverseny eredményeit. Az értékelő bizottság joggal ítélte oda a verseny győztese címet, s az első helyezést a ságvári telepi Táncsics Termelőszövetkezet tagságának, akik a kedvezőtlen időjárás ellenére is nagy szorgalommal végezték az őszi mezőgazdasági munkákat. A burgonyaszedést már szeptember 20-án befejezték. Október 20-ára 60 holdnyi kukoricatermésük betakarítását is elvégezték. A szegedi határban elsőnek takarították be földjeikről a kukoricaszárat. Az őszi kenyérgabona vetéssel is a szövetkezetek közül az elsők voltak. A szövetkezet vezetősége jól megszervezte a munkát Ennek köszönhető, hogy a tsz gazdag paprikatermését még a komolyabb esőzés beállta előtt biztos helyre tehették. Amíg munka volt kint a határban, a tsz tagjai hétköznap, ünnepen egyaránt dolgoztak. Szeptember 28-án már jelentették a Táncsics TSZ tagjai, hogy a 30 hold őszi árpa vetéssel is elkészültek, öszi takarmányvetési tervüket már szeptember 25-én teljesítették. Búzából 95 hold vetési kötelezettsége volt a szövetkezetnek, november 10-ig azonban 100 katasztrális holdat vetettek el. A jó munkaszervezés következtében a vetési és betakarítási munkákat kellő időben sokkal kisebb fáradsággal tudták elvégezni, nem kellett a munkaegységeket feleslegesen felhasználni. Ugyancsak a jó munkaszervezésnek és a tagság szorgalmas munkájának eredménye, hogy a búzsavetés a tervezett helyre kerülhetett, nem kellett a rossz idő miatt a gazdaság földjeinek vetési sorrendjét megbontani. A növénytermelési brigád tagjainak arra is volt idejük, hogy a kenyérgabonával bevetésre kerülő földeket műtrágyázzák. A szövetkezet a tavalyi esztendő eredményeihez képest az idén sokkal szebb, gazdagabb gyümölcstermést takarított be. A gyümölcstermés betakarítási munkáit jól megszervezte a vezetőség. Időben értékesíthették a különböző gyümölcsféléket, s ez lényegesen emelte a tsz évi jövedelmét. Az értékelő bizottság a verseny második helyezését megérdemelten a A Táncsics TSZ tagjai után a Dózsa TSZ tagjai vetettek először a szegedi határban. 23 hold őszi árpájukat október 10-ig és tíz hold őszi takarmánykeveréküket október 20-ig elvetették. Ebben a hagyományosan megrendezett őszi versenyben a Haladás TSZ a harmadik, az Alkotmány TSZ a negyedik, a Felszabadulás Termelőszövetkezet az ötödik helyezést érte el. A verseny utolsó helyezettje az alsóvárosi Új Élet TSZ lett. A betakarítási munkák meggyorsítására az Üj Élet TSZ vezetősége többszöri sürgetés ellenére sem fordított kellő gondot. A tsz tagsága hosszú időn keresztül a háztáji földek betakarításával foglalkozott, s ez rossz kihatással volt a közös munkára. Az őszi árpa vetéstervét 72 holdon november 31-én fejezte be. Ez jó eredménynek számít, a búzavetéshez azonban későn fogtak hozzá. A kukoricaszedés után nem fordítottak kellő gondot a szár le takarítására, s az esős idők beálltával sokkal több nehézséggel, sok munkaegység felhasználásával végezték el ezt a munkát. A fűszerpaprika betakarítását a tsz-ek közül utolsónak fejezték be. Még a legnagyobb munkaszezon idején is megtörtént, hogy a tagok egy része, különösen szombati napokon, nem jelent meg a közös munkában, ezzel akadályozták, illetve hát-, ráitatták a tsz-ben dolgozó traktoristák munkáját is. Az Üj Élet TSZ tagsága minden bizonnyal levonja e verseny tanulságait, s harcot indítanak a munkafegyelem teljes megszilárdításáért, 55 forint 31 fillér munkTaegységenként a baktói Felszabadulás TSZ-ben Á szegedi termelőszövetkezetek közül az Üj Élet, a Táncsics és a Dózsa után a baktói Felszabadulás TSZben is befejeződött a zárszámadás nagy munkája. A szegedi szövetkezetek között egész esztendőben nagy versengés volt azért: a gazdasági év befejeztével hol lesz nagyobb a tagok jövedelme, s hol gyarapodik legtöbbet a közös szövetkezeti vagyon. A zárszámadások eddigi munkája bebizonyította: ebben a versenyben a baktói Felszabadulás TSZ tagsága lett az első. A baktóiak jó fejhosszal megelőzték az alsóvárosi Űj Élet TSZ tagjait is, akik — mint ahogy beszámolt már erről a „Délmagyarország" — 50 forint 50 fillér értékű terményt és készpénzt vittek haza a zárszámadás után megdolgozott munkaegységeikre. A baktói Felszabadulás Termelőszövetkezetnek az idén szépen gyarapodott a közös vagyona is. A fel nem osztható szövetkezeti alap értéke most már megközelíti az 1 millió forintot. Valaki mondhatná talán azt is, hogy azért osztanak most sok mindent a Felszabadulás TSZ-ben, mert bizonyosan keveset ruháztak be az elmúlt esztendőben. Az ilyen vád méltatlanul érné a Felszabadulás TSZ tagságát, mert bizony az újszegedi Haladás TSZ után ők építettek legtöbbet a nyáron. Hetvenezer forintos, saját erejükből történő beruházásból felépítették a szövetkezet új kovács- és bognár-műhelyét. Ugyanakkor 126 ezer forintos beruházással elkészült az új 1800 férőhelyes baromfiház, s építettek még egy öt vagonos kukoricagórét is. Ehhez is mindössze csak 4500 forint állami hitelt kaptak, holott az új góré tízezer forintba került. Az 5500 forint különbözetet a tsz ugyancsak a saját zsebéből fizette meg. Érdemes leirni, mennyi minden jut itt egy-egy munkaegységre. Többek között a munkaegységeik után a Felszabadulás TSZ tagjai kapnak 3 kiló 56 deka búzát, 1 kiló 20 deka árpát, 4 kiló 49 deka kukoricát, 95 deka szalastakarmányt, 1 kiló 20 deka burgonyát, 2 kiló takarmányrépát, 2 kiló alomszalmát, 25 deka rizst és még 25 deka cukrot is. A munkaegységek értékein felül még 81180 forint prémiumot is szétosztanak a tagok között. A szövetkezet vezetősége a zárszámadás készítésekor nem feledkezett meg a földjáradék fizetéséről sem, Azoknak a dolgozó parasztoknak, akik annakidején földdel léptek a szövetkezetbe, földjük minden aranykoronája után most 1 kiló 03 deka búzát és 2 forint 78 fillér készpénzt osztanak. Hogy milyen szép jövedelemre tettek szert az idén a baktói Felszabadulás TSZ tagjai, lemérhetjük abból is, hogy a tsz-ben számos tag, illetve család van. mint például Szabó D. Ferencék is, kik csak hántolt rizsből két mázsa körül kapnak most. Megkezdi működését Berlinben a „magyarok hazatérését elősegítő bizottság" Dózsa Termelőszövetkezet tagságának juttatta. A Dózsa TSZ vezetősége is felkészült az őszi nagy mezőgazdasági munkákra, azonban munkájukba helyenként hibák is becsúsztak. Hiba volt például, hogy a rizs aratásának megkezdése előtt nem fejezték be a kukoricaszedést, s emiatt elhúzódott a kukoricatörés munkája. A rizsaratást jó időben megkezdték, azonban a cséplésnél kevés gondot fordítottak a szemveszteség csökkentésére. A Berlinben megalakult „magyarok hazatérését elősegítő bizottság" levéllel fordult a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumához, amelyben kifejezésre juttatta, hogy munkálkodni kíván a hazájuktól elszakadt, az Elnöki Tanács 11/1955. törvényerejű rendelet alapján amnesztiában részesített magyar állampolgárok visszatérése érdekében. Illetékes magyar szervek a bizottság működéséhez hozzájárulásukat adták. Az alábbiakban ismertetjük a „magyarok hazatérését elősegítő bizottság" levelét: rA' Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumának, BUDAPEST Ml, külföldön élő és az amnesztia során hazánkba viszszatért magyarok, örömmel és megelégedéssel vettük tudomásul a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 11/1955. sz. törvényerejű rendeletét, amely büntetlenséget biztosit azon magyarok számára, akik a második világháború kapcsán, vagy később meggondolatlanul, vagy a törvényeket megsértve elhagyták az országot és nem tértek vissza hazájukba. Az emigrációban módunkban volt látni az elmúlt évek során, hogy magyar honfitársaink a legnagyobb nélkülözések és bizonytalanság között élnek. Honfitársaink közül sok olyannal találkoztunk, akik szívesen hazatértek volna hazájukba, de a megfélemlítő propaganda hatása alatt nem mertek, félve a felelősségrevonástól. Módunk volt arról is meggyőződni hogy igen sok olyan magyar él emigrációban Európában és Amerikában, akit megtévesztettek, félrevezettek, aki becsületes, jó magyar hazafi és helye Magyarországon lenne. Meggyőződésünk, hogy hazafias kötelességünket teljesítjük, mikor szándékunkban áll Nyugaton élő magyar honfitársaink hazatérésének elősegítése, támogatása. Meggyőződésünk, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya nagylelkűen megbocsátva a korábban elkövetett bűnöket, őszintén és komolyan akarja a szétszóródott magyarságot hazájába visszavezetni és ennek érdekében kész a hazatérőknek az amnesztia mellett a szükséges támogatást megadni, hogy képességeiknek megfelelően mielőbb elhelyezkedhessenek és résztvehessenek az ország munkájában. Éppen ezért elhatároztuk, hogy csekély erőnket e magasztos cél szolgálatába kívánjuk állítani, hogy elősegítsük honfitársaink visszatérését szeretett hazánkba. Kérjük a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumát, eszközölje ki a Magyar Népköztársaság illetékes szerveinek hozzájárulását ahhoz, hogy Berlinben „magyarok hazatérését elősegítő bizottság"ot hozzunk létre. Szentiványi Béla professzor, a berlini Humbold Egyetem finnugor tanszékének vezetője, Barta Lajos újságíró, Földes Papp Károly, a „Magyar Menekültügyi Iroda" volt munkatársa, a magyar református egyetemes konvent munkatársa, Korcsog Mihály volt idegenlégionárius, marós Berlin, 1955. november 20. HÁROM GÉPÁLLOMÁS AZ ÜJ BÉREZÉSI RENDteljesitette eddig a megyében SZER bevezetése után a Rószez évi összes traktor-munka- kei Gépállomás dolrozói közül tervét: az arpadhalmi, a kis- is igen sok traktor, , lé,j [,e a teleki és a morahalmi. helyi Lenin TSZ-be.' A