Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-29 / 306. szám

VllÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI B IZOTTS A G A N A K LAPJA XI. évfolyam, 306. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1955. december 29. MAI SZAMUNKBÓL: A VEZETŐSÉGEKET ÜJJAVALASZTO TAGGYŰLÉSEK ELÉ (3. oldal) JACQUES DUCLOS IS FELSZOLALT A RADIKÁLIS PART PÁRIZSI VALASZTÁSI NAGYGYŰLÉSÉN (2. oldal) LATOGATAS A KORHAZBAN ; V. (2. oldal) A munkaverseny nagyobb eredményeiért Az MDP Központi Vezetősége november 9-től 12-ig tartó ülésének határozata világosan megmutatta a teendőket az ipari termelés megjavításáért, a műszaki színvonal növeléséért. Rámutatott arra is, hogy az előttünk álló nagy feladatok végrehajtásának legfőbb biztosítéka a dolgozó tömegek aktív részvétele a népgazdasági tervek megvalósításában. Dolgozó népünk a párt vezetésével eredményesen harcolt az 1955-ös népgazdasági terv teljesítéséért is. Megyénk minisztériumi ipara az év első tíz hónapjában 101.8, a helyi ipar 104.1, a szövetkezeti ipar 100.5 százalékra teljesítette tervét. A munka termelékenysége 6.1 százalékkal nőtt, az önköltség 2 százalékkal csökkent. Az eredményeket jelentősen segítette a szocialista munkaverseny; az építésnek a dolgozó tömegek legnagyobb mérvű tevékenységén alapuló, kipróbált kommunista módszere. Pártunk és kormányunk napról napra gondoskodik a szocialista verseny további fellendítéséről, s megteremti a versenyben résztvevők számára a további haladás feltételeit. A Csongrád megyei Párt-végrehajtóbizottság az elmúlt héten kommunista aktíva értekezleten is foglalkozott a munkaverseny szervezésében és irányításában elért eredményekkel, a meglévő hibákkal. A munkaverseny szervezésében és irányításában szép sikereket értek el a Szegedi Kenderfonógyár, a Szegedi Jutaárugyár, a Csongrádi Bútorgyár üzemi bizottságai, a pártszervezetek útmutatáséval. Ezekben az üzemekben a munkaverseny szervezését és a kötelezettségvállalások teljesítését segítik az állami és a műszaki vezetők is. De még sorolhatnánk azokat az üzemeket, ahol a munkaverseny szervezésében figyelembe veszik a tömegek kezdeményezését, megszívlelik a dolgozók bírálatát, hasznosítják javaslataikat. Az eredmények elismerése mellett megbocsáthatatlan hiba lenne azt hinni, hogy a munkaverseny szervezéséből már kiirtottuk a formális, bürokratikus vonásokat. A munkaverseny szervezésének, irányításának jelenlegi hibája, hogy az igazi tömegkezdeményezést több szakszervezeti bizottságunk kiagyalt, bürokratikus „ötletekkel" helyettesíti. Szakszervezeti bizottságaink egy részénél még mindig elnézik, — sőt elősegítik — az ellenőrizhetetlen felajánlások terjedését. Az ilyesmi eltereli a munkások figyelmét a verseny tényleges feladatairól, csökkenti alkotó kezdeményezésüket, felelősségérzetüket. A versenyszervező munkában komoly hiba az élenjáró termelési módszerek tanulmányozásának elhanyagolása. A Szegedi Textilművekben például szép eredményeket értek el a Burevesztnyik-mozgalomban. Ennek tapasztalatairól már több esetben írt a „Délmagyarország". Mégis azt kell megállapítani, hogy az üzemek állami, szakszervezeti és műszaki vezetői több helyen e fontos mozgalmat figyelmen kívül hagyják, mondván: „ez nem sajátunk, a mozgalom csak a Textilművekben alkalmazható." Nem keresik tehát a megoldást a helyi lehetőségekhez mérve. Ezért joggal tehetünk szemrehányást a Textiles Területi Bizottság minden választott tagjának is. Még mindig nem tanulták eléggé meg, hogy a feladatok közül a legfontosabbat ki kell emelni, s annak végrehajtásáért mindent el kell követni. Ilyen, s ehhez hasonló hibák a többi területi bizottság munkájában is megtalálhatók. Pártunk márciusi határozata óta egyes szakszervezeti szervekben sok szó esik a termelékenységről, önköltségcsökkentésről, a minőségjavítás, az újítómozgalom fontosságáról. A gyakorlat mégis azt mutatja, hogy ilyen vonatkozásokban nem használtuk ki a lehetőségeket, nem harcoltunk következetesen megvalósításukért. Hiba az is, hogy egyes szakszervezeti bizottságaink nem mindig helyesen választják ki az élenjáró módszerek terjesztési formáit; esetenként nem helyesen határozzák meg saját helyüket, szerepüket e fontos munkában. Az üzemi bizottságok, területi bizottságok munkájában a konkrét cselekedetek helyett többször még sok a „parádés hűhó". Nem szervezik a legjobb munkamódszerek alkalmazását, nem követelik meg a vállalat vezetőitől, hogy minden kipróbált újítást bevezessenek. Nem harcolnak következetesen a jó munka, a munkaverseny műszaki feltételeinek biztosításáért. Ezek akadályozzák lehetőségeink jobb kihasználását, a dolgozó életszínvonala további emelése feltételeinek biztosítását. Meg kell mondanunk, hogy a fent elmondott hibák nem engedhetők meg, annál is inkább, mert második ötéves tervünk megkezdése előtt állunk. Sokkal következetesebben kell harcolnunk a verseny céltudatos szervezéséért, a kötelezettségvállalások végrehajtásáért. Természetesen pillanatra sem szabad szem elől téveszteni a dolgozók munkakörülményeinek, szocialista ellátottságának további javítását. Szakszervezeteinknek — különösen az üzemi szakszervezeti szerveknek — jóval több gondot kell fordítani a verseny tartalmának megjavítására. Nem szabad szem elől téveszteni a verseny igazi célját, hogy többet, jobban és olcsóbban kell termelnünk. Szakszervezeti szerveink, a szakszervezeti aktivisták érttessék meg minden dolgozóval, hogy mit jelent a szocialista verseny az egyén és a társadalom számára. Támaszkodjunk az eddiginél sokkal jobban a dolgozók, véleményére, kezdeményezéseire, javaslataira, teremtsük meg a jó munka feltételeit. Ez is kell ahhoz, hogy a szocialista verseny minden üzemi dolgozó tulajdonává váljék. Gulyás Ferenc a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöke Második ötéves tervünk megkezdése előtt Szinkron-szalagok a Ruhagyárban A Szegedi Ruhagyárban már töb'o hónapja működik a műszaki fejlesztési tanács, amely most kibővült: termenként 7—8 főt foglal magába. Tagjai már eddig is sok javaslattal, újítással segítették a gyár termelése fejlesztését. S erre az elkövetkező időben még nagyobb szülkség lesz. Ezt a dolgozók is tudják, hiszen mi másért érkezett volna be az elmúlt három hónap alatt több újítási javaslat tőlük, mint azelőtt két évben. S most, hogy a termelést átállítják, még több javaslatra és több bevezetett újításra lesz szükség. Azért is, mert cél, hogy modernizálják az üzemel. Szinkronberendezésekkel látják el a varrótercneket. Eddig ugyanis egy-egy szalagot — azokat a varrógépeket, amelyek egy-egy ruhatípusnalk valamilyen részét láncszerűen készítették — transzmisszió hajtott. Ha történetesen már ruhára állt át a szalag — s ez bizony gyakran előfordult — akkor át kellett szerelni a transzmiszsziót, s nem lehetett tökéletesen kihasználni. Ezért most az új szinkronrendszerben minden gép külön kapcsolható, mindegyiknek • külön hajtóműve lesz. Így azután az átszervezés sem okoz különösebb problémát, egyszerűen elviszik a szalagból a gépet, vagy hoznak oda újat. Hogy a berendezés milyen sikeres, rögtön láthatjuk a 6-os teremben, ahol már ezzel az űj szinkron-rendszerrel termelnek a dolgozók. Az új, szép, sárga varrógépek simán peregnek. Januárban már ezzel a rendszerrel termelnek az l-es teremben is, amint ezt rövidesen megtudjuk. Az új rendszer mellett másféle ruhákat is készítenek. Ilyenkor mindig több probléma adódik, amit legsikeresebben a dolgozók és a műszakiak közös javaslatai, újításai alapján lehet megoldani. — A műszaki tanácsok kibővítésével — mondja Albert János főtechnikus — az volt a célunk, hogy egy-egy termen belül a dolgozók nagyobb tömegét kapcsoljuk be az üzem problémáinak megoldásába. A javaslatok és újítások gyarapítása mellett —melyek főleg a tervezésnél fontosak — gazdasági és politikai ténykedés vár ezekre a ta4 nácsokra. Azt vettük észre, hogy a kizárólag műszaki kérdésektől tartózkodnak a dolgozók, talán *elvontabb« szakismereteik hiányában. Viszont ezzel a sokirányú tényikiedéssel — amelybe a verseny kezdeményezés is belé tartozna — eredményes munkát végezhetnek a műszaki tanácsok a dolgozók szélesebb tömegeinek a bevonásával. Számtalan gyakorlat igazolja, ha egy vezető elmondja, hogy mire van szükség a termelés javításában, annak kisebb a hatása, mintha ez a javaslat lentről jön. Műszaki tanácsok a Konzervgyárban — Még 25 vagon finomfőzelék- és gyümölcsexportot kell teljesítenünk, és akkor többet ls termeltünk, mint amennyit idei exporttervünk előirt — mondta a napokban Kardos Ernő, a Szegedi Konzervgyár főmérnöke. Az eredmények elérésében jól segítettek az újítások is. Mert már egyre több újítást alkalmaznak az üzemben, a lehetőségek szerint. Az év utolsó negyedében 56 újítás érkezett be, ebből 34-et fogadtak el. Az elfogadott újításokból már eddig 24-et alkalmaztak, de ugyanebben az időszakban vezettek be 10 — már előbb elfogadott — újítást is. Ezért azután most, miután a párt is felhívta az üzemek vezetőinek figyelmét az újítások — a technika korszerűsítése — fontosságára, * gyár vezetői műszaki konferencián beszélték meg a Központi Vezetőség novemberi határozatát és az üzem ter* veit. Majd műszaki tanácso* kat alakítottak, s ezeknek a tanácsoknak feladatokat ad* tak. Már eddig is jó kapcsolat* volt az üzemnek a Konzerv és Húsipari Kísérleti Intézettel. Szerződésszerűen állandóan segítséget nyújtottak az intézetnek. Ezt a kapcsolatot az elkövetkező időkben még fokozottabban kívánják ápolni. — A beadott javaslatokat rögtön értékeljük — mondja a főmérnök —. A fenntartási munkák tervében időt biztosítunk az újítások azonnali kivitelezésére is, mert az újításért járó összegeket csak a kivitelezés után lehet folyósítani. Már pedig, ha látják a dolgozók, hogy újításaikat hamar elbírálják, bevezetik és jutalmazzák, akkor aktfvabbak is lesznek ilyen vonatkozásban is. Ön tőfenolgyan ta -g vár tás infravörös vulkanizálás az Ecsetgyár terveiben es A Szegedi Ecsetgyárban is sok gondot fordítatnak az üzem korszerűsítésére, fejlesztésére. Az üzem műszaki köre negyedévenkint brigádokat szervez, amelyeknek a tagjai körüljárják a gyárat, és javaslatokat készítenek újításokra, önköltségcsökkentésre. Már eddig is sok javaslat érikezett be az ecsetek jobb préselésére és csomagolására, vagy a szegelés gépi úton való megoldására. Emellett tapasztalatcseréket is szervez a műszaki kör. Éppen a napokban voltak egy ilyen tapasztalatcserén az Üjszegedi Ládagyáriban, mivel hallották, hogy a gyár új fűrészeket kapott. Az első állomás az ecsetek vulkanizálásához szükséges gyanta, az úgynevezett „öntőfenolgyanta" előállítására vonatkozik. Eddig többféle gyantát használtak, A Magyarországon gyártott gyantának az volt a hibája, hogy hordónként különbözött a minősége. Ennek következtében különböző volt az ecsetek vulkanizálási ideje: volt, amikor elegendőnek mutatkozol 3—4 óra a vulkanizálásra, máskor viszont 5 órát, sőt ennél is többet vett igénybe ez a művelet. Ez a különbség nyilvánvalóan a minőség rováséra ment. Próbálkoztak külföldi: angliai és Nyugat-Németországból való gyanta alkalmazásával ls. Ez jó minőségű volt, — a vulkanizálása sem vett igénybe 2—3 óránál több időt —, viszont nagyon sokba került. Ezért elhatározta az üzem, hogy saját maga készít az ecsetek vulkanizálásához megfelelő, állandó minőségű öntőfenolgyantát. Ennek a problémának! a megoldására vállalkozott a szegedi egyetemről Várkonyi Bernát kolloid-kémikus. Az Országos Műszaki Könyvtár pedig megfelelő szakanyagot biztosított a kérdés tanulmányozásához. Január közepén tehát megkezdik a kísérleteket és — számításuk szerint — 2—3 hónappal azután hozzáfoghatnak az öntőfenolgyanta gyártáséhoz. A második állomás az ecsetgyártás következő folyamata. A sörtéket az öntőfenolgyanta tartja össze és vele erősíthető a sörte-rész az ecset nyeléhez. Ez pedig úgy jörténiik, hogy a sörtec.somo végére préselt gyantát vulkanizáljuk. A vulkanizálást 3 nagy gázszárító-kamr* végzi az üzemben. A gyanták említett minőségi különbsége miatt a kikeményítési folyamat időtartama is különböző. De ez a különbség nemcsak a gyanták változó minőségéből adódik, hanem a gáznyomásból is, amely — a háziasszonyok tanúsíthatják — gyakran nem egyforma. Emellett egészségügyi szempontból is jobb megoldást jelent az infravörös sugarakkal való szárítás. Nem beszélve arról, hogy ezen a módon — most már a házilag gyártott állandó minőségű gyantával — a vulkanizálás ideje 20 percre lecsökkenhet. Ezáltal az üzem kapacitása is növekszik: kevesebb idő alatt sokkal több és jobb ecsetet gyárthatnak. Egy nap alatt negyven fiafalasszony lépett a Textilművek DlSZ-szervezefébe A Szegedi Textilművek DISZszervezetéhek fiataljai lelkesen készülnek a lagkönyv-cserérc. Három alapszervezetükben öszszeíró párokat alakítottak, amelyeknek tagjaiul a termelésben és a szervezeti munkában legjobban kitűnt ifjúmunkásokat is megválasztották. Az összeíró párok már beszélgettek az üzemben lévő DISZ-tagok többségével. Ez alkalommal is sok szó esett a Texlilművek fiataljainak jó munkakörülményeiről, s az üzemi DISZ-szervezet jövő évi változatos programjáról. Ezekben a napokban nagy munkában vannak a DISZ-csoporlvezetők is. Ök a DISZ-cn kívüli fiatalokat keresik fel. S hogy nem eredménytelenül, azt bizonyítja az a harminc új belépési nyilatkozat, amelyet december első napjai óta átadtak ülSZ-bizottságnak. A csoportvezetők elmondották azt is, hogy csak lányok léptek a DISZ-be, a fiatalaszszonyok nem akarnak az ifjúsági szervezet tagjai sorába állni. A DISZ-bizottság vezetői ezért elhatározták, hogy megbeszélésre hívják össze a „C"műszakban dolgozó fiatal édesanyákat. Meghívták ide az üzemrész párttitkárát és a művezetőket is. A fiatalasszonyok és a DISZbizottság tagjainak találkozóján Geldrich Károly DISZ-titkár ismertette gazdag programjukból azokat a pontokat, amelyek elsősorban az édesanyákat érdekli. Elmondta, hogy a szakszervezettel közösen előadássorozatot-is tartanak különböző egészségügyi problémákról. Rövidesen megkezdődik az üzemben a filmvetítés. Ennek keretében kerül sor a helyes gyermeknevelésről szóló filmek forgatására. Ha pedig megkezdődnek a tartós téli fagyok, a fiatalok korcsolyapályát létesítenek az üzem sporttelepén. Szeretettel meghívták ide a fiatalasszonyokat férjeikkel együtt. A közeljövőben kezdődő horgoló-kesztyűkészítő szakkörben pedig különösen nagy szükség van a tapasztaltabb fiatalasszonyokra. Hiszen ők taníthatják a kötéshez, horgolóshoz keveset értő lányokat. A DISZ-titkár ismertetése után először néhány, majd a megbeszélés valamennyi résztvevője, összesen negyven fiatalasszony írta alá a belépési nvilatkozatot; lelt tagja a DlSZ-nek. Az üzem DISZ-bizottsága elhatározta, hogy hasonló módon beszélget cl a másik két műszakban dolgozó fiatalasszonyokkal is. Vállalták, hogy n tagkönyvcseréig DlSZ-szervezetük taglétszámát türelmes felvilágosító munkával a jelenlegi 420-ról legalább 500-ra növelik. Rákosi Mátyás elvtárs hazaérkezett Bukarestbél Rákosi Alályás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, a Román Munkáspárt II. kongresszusán résztvevő MDP-küldötlség vezetője december 27én este Bukarestből hazaérkezett Budapestre. 4 párt és a kormány vezetőinek látogatása a VI. Magyar Képzőművészeti Kiállításon Szerdán délelőtt a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Gerö Ernő, Ilrpjdüs András, Hidas István, Kovács István, Rákosi Mátyás, Szalai Róla, Piros László, Egri Gyula, Vég, Bcla elvtárs,ik, a Műcsarnokban megtekintették a VI. Magyar Képzőművészeli Kiállítást. Kíséretükben volt Darvas •lázsef népművelési miniszter, Andics Erzsébet, a Magyar Dolgozók Pártja Kü:• Vezetősége tudományos es kulturális osztályának vezetője.