Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-29 / 306. szám

VllÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI B IZOTTS A G A N A K LAPJA XI. évfolyam, 306. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1955. december 29. MAI SZAMUNKBÓL: A VEZETŐSÉGEKET ÜJJAVALASZTO TAG­GYŰLÉSEK ELÉ (3. oldal) JACQUES DUCLOS IS FELSZOLALT A RADIKÁLIS PART PÁRIZSI VALASZTÁSI NAGYGYŰLÉSÉN (2. oldal) LATOGATAS A KORHAZBAN ; V. (2. oldal) A munkaverseny nagyobb eredményeiért Az MDP Központi Vezetősége november 9-től 12-ig tartó ülésének határozata világosan megmutatta a teen­dőket az ipari termelés megjavításáért, a műszaki szín­vonal növeléséért. Rámutatott arra is, hogy az előttünk álló nagy feladatok végrehajtásának legfőbb biztosítéka a dolgozó tömegek aktív részvétele a népgazdasági ter­vek megvalósításában. Dolgozó népünk a párt vezetésével eredményesen harcolt az 1955-ös népgazdasági terv teljesítéséért is. Megyénk minisztériumi ipara az év első tíz hónapjában 101.8, a helyi ipar 104.1, a szövetkezeti ipar 100.5 szá­zalékra teljesítette tervét. A munka termelékenysége 6.1 százalékkal nőtt, az önköltség 2 százalékkal csök­kent. Az eredményeket jelentősen segítette a szocia­lista munkaverseny; az építésnek a dolgozó tömegek legnagyobb mérvű tevékenységén alapuló, kipróbált kommunista módszere. Pártunk és kormányunk napról napra gondoskodik a szocialista verseny további fel­lendítéséről, s megteremti a versenyben résztvevők szá­mára a további haladás feltételeit. A Csongrád megyei Párt-végrehajtóbizottság az el­múlt héten kommunista aktíva értekezleten is foglal­kozott a munkaverseny szervezésében és irányításában elért eredményekkel, a meglévő hibákkal. A munka­verseny szervezésében és irányításában szép sikereket értek el a Szegedi Kenderfonógyár, a Szegedi Juta­árugyár, a Csongrádi Bútorgyár üzemi bizottságai, a pártszervezetek útmutatáséval. Ezekben az üzemekben a munkaverseny szervezését és a kötelezettségvállalások teljesítését segítik az állami és a műszaki vezetők is. De még sorolhatnánk azokat az üzemeket, ahol a mun­kaverseny szervezésében figyelembe veszik a tömegek kezdeményezését, megszívlelik a dolgozók bírálatát, hasznosítják javaslataikat. Az eredmények elismerése mellett megbocsáthatatlan hiba lenne azt hinni, hogy a munkaverseny szervezéséből már kiirtottuk a formá­lis, bürokratikus vonásokat. A munkaverseny szervezésének, irányításának je­lenlegi hibája, hogy az igazi tömegkezdeményezést több szakszervezeti bizottságunk kiagyalt, bürokratikus „öt­letekkel" helyettesíti. Szakszervezeti bizottságaink egy részénél még mindig elnézik, — sőt elősegítik — az ellenőrizhetetlen felajánlások terjedését. Az ilyesmi el­tereli a munkások figyelmét a verseny tényleges fel­adatairól, csökkenti alkotó kezdeményezésüket, felelős­ségérzetüket. A versenyszervező munkában komoly hiba az élen­járó termelési módszerek tanulmányozásának elhanya­golása. A Szegedi Textilművekben például szép ered­ményeket értek el a Burevesztnyik-mozgalomban. En­nek tapasztalatairól már több esetben írt a „Délma­gyarország". Mégis azt kell megállapítani, hogy az üzemek állami, szakszervezeti és műszaki vezetői több helyen e fontos mozgalmat figyelmen kívül hagyják, mondván: „ez nem sajátunk, a mozgalom csak a Tex­tilművekben alkalmazható." Nem keresik tehát a meg­oldást a helyi lehetőségekhez mérve. Ezért joggal tehe­tünk szemrehányást a Textiles Területi Bizottság min­den választott tagjának is. Még mindig nem tanulták eléggé meg, hogy a feladatok közül a legfontosabbat ki kell emelni, s annak végrehajtásáért mindent el kell követni. Ilyen, s ehhez hasonló hibák a többi területi bizottság munkájában is megtalálhatók. Pártunk már­ciusi határozata óta egyes szakszervezeti szervekben sok szó esik a termelékenységről, önköltségcsökkentés­ről, a minőségjavítás, az újítómozgalom fontosságáról. A gyakorlat mégis azt mutatja, hogy ilyen vonatkozá­sokban nem használtuk ki a lehetőségeket, nem harcol­tunk következetesen megvalósításukért. Hiba az is, hogy egyes szakszervezeti bizottságaink nem mindig helyesen választják ki az élenjáró módszerek terjesztési formáit; esetenként nem helyesen határozzák meg saját helyü­ket, szerepüket e fontos munkában. Az üzemi bizottsá­gok, területi bizottságok munkájában a konkrét csele­kedetek helyett többször még sok a „parádés hűhó". Nem szervezik a legjobb munkamódszerek alkalmazá­sát, nem követelik meg a vállalat vezetőitől, hogy min­den kipróbált újítást bevezessenek. Nem harcolnak kö­vetkezetesen a jó munka, a munkaverseny műszaki fel­tételeinek biztosításáért. Ezek akadályozzák lehetőségeink jobb kihasználá­sát, a dolgozó életszínvonala további emelése feltételei­nek biztosítását. Meg kell mondanunk, hogy a fent el­mondott hibák nem engedhetők meg, annál is inkább, mert második ötéves tervünk megkezdése előtt állunk. Sokkal következetesebben kell harcolnunk a verseny céltudatos szervezéséért, a kötelezettségvállalások vég­rehajtásáért. Természetesen pillanatra sem szabad szem elől téveszteni a dolgozók munkakörülményeinek, szo­cialista ellátottságának további javítását. Szakszervezeteinknek — különösen az üzemi szak­szervezeti szerveknek — jóval több gondot kell fordí­tani a verseny tartalmának megjavítására. Nem szabad szem elől téveszteni a verseny igazi célját, hogy töb­bet, jobban és olcsóbban kell termelnünk. Szakszerve­zeti szerveink, a szakszervezeti aktivisták érttessék meg minden dolgozóval, hogy mit jelent a szocialista ver­seny az egyén és a társadalom számára. Támaszkod­junk az eddiginél sokkal jobban a dolgozók, vélemé­nyére, kezdeményezéseire, javaslataira, teremtsük meg a jó munka feltételeit. Ez is kell ahhoz, hogy a szo­cialista verseny minden üzemi dolgozó tulajdonává váljék. Gulyás Ferenc a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöke Második ötéves tervünk megkezdése előtt Szinkron-szalagok a Ruhagyárban A Szegedi Ruhagyárban már töb'o hónapja működik a műszaki fejlesztési tanács, amely most kibővült: ter­menként 7—8 főt foglal ma­gába. Tagjai már eddig is sok javaslattal, újítással se­gítették a gyár termelése fej­lesztését. S erre az elkövet­kező időben még nagyobb szülkség lesz. Ezt a dolgozók is tudják, hiszen mi másért érkezett volna be az elmúlt három hónap alatt több újí­tási javaslat tőlük, mint az­előtt két évben. S most, hogy a termelést átállítják, még több javaslatra és több be­vezetett újításra lesz szük­ség. Azért is, mert cél, hogy modernizálják az üzemel. Szinkronberendezésekkel lát­ják el a varrótercneket. Ed­dig ugyanis egy-egy szalagot — azokat a varrógépeket, amelyek egy-egy ruhatípus­nalk valamilyen részét lánc­szerűen készítették — transz­misszió hajtott. Ha történe­tesen már ruhára állt át a szalag — s ez bizony gyak­ran előfordult — akkor át kellett szerelni a transzmisz­sziót, s nem lehetett tökéle­tesen kihasználni. Ezért most az új szinkronrend­szerben minden gép külön kapcsolható, mindegyiknek • külön hajtóműve lesz. Így azután az átszervezés sem okoz különösebb problémát, egyszerűen elviszik a sza­lagból a gépet, vagy hoznak oda újat. Hogy a berende­zés milyen sikeres, rögtön láthatjuk a 6-os teremben, ahol már ezzel az űj szink­ron-rendszerrel termelnek a dolgozók. Az új, szép, sárga varrógépek simán peregnek. Januárban már ezzel a rend­szerrel termelnek az l-es te­remben is, amint ezt rövide­sen megtudjuk. Az új rendszer mellett másféle ruhákat is készíte­nek. Ilyenkor mindig több probléma adódik, amit leg­sikeresebben a dolgozók és a műszakiak közös javasla­tai, újításai alapján lehet megoldani. — A műszaki tanácsok ki­bővítésével — mondja Albert János főtechnikus — az volt a célunk, hogy egy-egy termen belül a dolgozók na­gyobb tömegét kapcsoljuk be az üzem problémáinak megoldásába. A javaslatok és újítások gyarapítása mel­lett —melyek főleg a tervezésnél fontosak — gazdasági és politikai ténykedés vár ezekre a ta­4 nácsokra. Azt vettük észre, hogy a kizárólag műszaki kérdésektől tartózkodnak a dolgozók, talán *elvontabb« szakismereteik hiányában. Viszont ezzel a sokirányú tényikiedéssel — amelybe a verseny kezdeményezés is belé tartozna — eredményes munkát végezhetnek a mű­szaki tanácsok a dolgozók szélesebb tömegeinek a be­vonásával. Számtalan gya­korlat igazolja, ha egy veze­tő elmondja, hogy mire van szükség a termelés javításá­ban, annak kisebb a hatása, mintha ez a javaslat lentről jön. Műszaki tanácsok a Konzervgyárban — Még 25 vagon finomfő­zelék- és gyümölcsexportot kell teljesítenünk, és akkor többet ls termeltünk, mint amennyit idei exporttervünk előirt — mondta a napokban Kardos Ernő, a Szegedi Kon­zervgyár főmérnöke. Az eredmények elérésében jól segítettek az újítások is. Mert már egyre több újítást alkalmaznak az üzemben, a lehetőségek szerint. Az év utolsó negyedében 56 újítás érkezett be, ebből 34-et fo­gadtak el. Az elfogadott újí­tásokból már eddig 24-et al­kalmaztak, de ugyanebben az időszakban vezettek be 10 — már előbb elfogadott — újítást is. Ezért azután most, miután a párt is felhívta az üzemek vezetőinek figyelmét az újítások — a technika kor­szerűsítése — fontosságára, * gyár vezetői műszaki konfe­rencián beszélték meg a Köz­ponti Vezetőség novemberi határozatát és az üzem ter* veit. Majd műszaki tanácso* kat alakítottak, s ezeknek a tanácsoknak feladatokat ad* tak. Már eddig is jó kapcsolat* volt az üzemnek a Konzerv és Húsipari Kísérleti Intézet­tel. Szerződésszerűen állan­dóan segítséget nyújtottak az intézetnek. Ezt a kapcsolatot az elkövetkező időkben még fokozottabban kívánják ápol­ni. — A beadott javaslatokat rögtön értékeljük — mondja a főmérnök —. A fenntartási munkák tervében időt bizto­sítunk az újítások azonnali kivitelezésére is, mert az újí­tásért járó összegeket csak a kivitelezés után lehet folyósí­tani. Már pedig, ha látják a dolgozók, hogy újításaikat hamar elbírálják, bevezetik és jutalmazzák, akkor aktf­vabbak is lesznek ilyen vo­natkozásban is. Ön tőfenolgyan ta -g vár tás infravörös vulkanizálás az Ecsetgyár terveiben es A Szegedi Ecsetgyárban is sok gondot fordítatnak az üzem korszerűsítésére, fej­lesztésére. Az üzem műszaki köre negyedévenkint brigá­dokat szervez, amelyeknek a tagjai körüljárják a gyárat, és javaslatokat készítenek újításokra, önköltségcsökken­tésre. Már eddig is sok ja­vaslat érikezett be az ecsetek jobb préselésére és csomago­lására, vagy a szegelés gépi úton való megoldására. Emellett tapasztalatcseréket is szervez a műszaki kör. Éppen a napokban voltak egy ilyen tapasztalatcserén az Üjszegedi Ládagyáriban, mivel hallották, hogy a gyár új fűrészeket kapott. Az első állomás az ecsetek vulkanizálásához szükséges gyanta, az úgyne­vezett „öntőfenolgyanta" elő­állítására vonatkozik. Eddig többféle gyantát használtak, A Magyarországon gyártott gyantának az volt a hibája, hogy hordónként különbö­zött a minősége. Ennek kö­vetkeztében különböző volt az ecsetek vulkanizálási ide­je: volt, amikor elegendőnek mutatkozol 3—4 óra a vul­kanizálásra, máskor viszont 5 órát, sőt ennél is többet vett igénybe ez a művelet. Ez a különbség nyilvánvaló­an a minőség rováséra ment. Próbálkoztak külföldi: ang­liai és Nyugat-Németország­ból való gyanta alkalmazá­sával ls. Ez jó minőségű volt, — a vulkanizálása sem vett igénybe 2—3 óránál több időt —, viszont nagyon sokba került. Ezért elhatá­rozta az üzem, hogy saját maga készít az ecsetek vul­kanizálásához megfelelő, ál­landó minőségű öntőfenol­gyantát. Ennek a problémá­nak! a megoldására vállalko­zott a szegedi egyetemről Várkonyi Bernát kolloid-ké­mikus. Az Országos Műszaki Könyvtár pedig megfelelő szakanyagot biztosított a kérdés tanulmányozásához. Január közepén tehát meg­kezdik a kísérleteket és — számításuk szerint — 2—3 hónappal azután hozzáfog­hatnak az öntőfenolgyanta gyártáséhoz. A második állomás az ecsetgyártás következő folyamata. A sörtéket az ön­tőfenolgyanta tartja össze és vele erősíthető a sörte-rész az ecset nyeléhez. Ez pedig úgy jörténiik, hogy a sörte­c.somo végére préselt gyantát vulkanizáljuk. A vulkanizá­lást 3 nagy gázszárító-kamr* végzi az üzemben. A gyanták említett minőségi különbsé­ge miatt a kikeményítési fo­lyamat időtartama is külön­böző. De ez a különbség nemcsak a gyanták változó minőségéből adódik, hanem a gáznyomásból is, amely — a háziasszonyok tanúsíthat­ják — gyakran nem egyfor­ma. Emellett egészségügyi szempontból is jobb megol­dást jelent az infravörös su­garakkal való szárítás. Nem beszélve arról, hogy ezen a módon — most már a házilag gyártott állandó minőségű gyantával — a vulkanizálás ideje 20 percre lecsökkenhet. Ezáltal az üzem kapacitása is növekszik: kevesebb idő alatt sokkal több és jobb ecsetet gyárthatnak. Egy nap alatt negyven fiafalasszony lépett a Textilművek DlSZ-szervezefébe A Szegedi Textilművek DISZ­szervezetéhek fiataljai lelkesen készülnek a lagkönyv-cserérc. Három alapszervezetükben ösz­szeíró párokat alakítottak, ame­lyeknek tagjaiul a termelésben és a szervezeti munkában leg­jobban kitűnt ifjúmunkásokat is megválasztották. Az összeíró pá­rok már beszélgettek az üzem­ben lévő DISZ-tagok többségé­vel. Ez alkalommal is sok szó esett a Texlilművek fiataljainak jó munkakörülményeiről, s az üzemi DISZ-szervezet jövő évi változatos programjáról. Ezekben a napokban nagy munkában vannak a DISZ-cso­porlvezetők is. Ök a DISZ-cn kívüli fiatalokat keresik fel. S hogy nem eredménytelenül, azt bizonyítja az a harminc új be­lépési nyilatkozat, amelyet de­cember első napjai óta átadtak ülSZ-bizottságnak. A csoportvezetők elmondot­ták azt is, hogy csak lányok léptek a DISZ-be, a fiatalasz­szonyok nem akarnak az ifjú­sági szervezet tagjai sorába áll­ni. A DISZ-bizottság vezetői ezért elhatározták, hogy meg­beszélésre hívják össze a „C"­műszakban dolgozó fiatal édes­anyákat. Meghívták ide az üzem­rész párttitkárát és a műveze­tőket is. A fiatalasszonyok és a DISZ­bizottság tagjainak találkozóján Geldrich Károly DISZ-titkár is­mertette gazdag programjukból azokat a pontokat, amelyek el­sősorban az édesanyákat érdek­li. Elmondta, hogy a szakszer­vezettel közösen előadássoroza­tot-is tartanak különböző egész­ségügyi problémákról. Rövide­sen megkezdődik az üzemben a filmvetítés. Ennek keretében ke­rül sor a helyes gyermekneve­lésről szóló filmek forgatására. Ha pedig megkezdődnek a tar­tós téli fagyok, a fiatalok kor­csolyapályát létesítenek az üzem sporttelepén. Szeretettel meg­hívták ide a fiatalasszonyokat férjeikkel együtt. A közeljövő­ben kezdődő horgoló-kesztyű­készítő szakkörben pedig külö­nösen nagy szükség van a ta­pasztaltabb fiatalasszonyokra. Hiszen ők taníthatják a kötés­hez, horgolóshoz keveset értő lányokat. A DISZ-titkár ismer­tetése után először néhány, majd a megbeszélés valamennyi résztvevője, összesen negyven fiatalasszony írta alá a belépési nvilatkozatot; lelt tagja a DlSZ-nek. Az üzem DISZ-bizottsága el­határozta, hogy hasonló módon beszélget cl a másik két mű­szakban dolgozó fiatalasszo­nyokkal is. Vállalták, hogy n tagkönyvcseréig DlSZ-szerveze­tük taglétszámát türelmes fel­világosító munkával a jelenlegi 420-ról legalább 500-ra növe­lik. Rákosi Mátyás elvtárs hazaérkezett Bukarestbél Rákosi Alályás elvtárs, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, a Román Munkáspárt II. kon­gresszusán résztvevő MDP-kül­dötlség vezetője december 27­én este Bukarestből hazaérke­zett Budapestre. 4 párt és a kormány vezetőinek látogatása a VI. Magyar Képzőművészeti Kiállításon Szerdán délelőtt a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Gerö Ernő, Ilrpjdüs András, Hidas István, Kovács István, Rákosi Mátyás, Szalai Róla, Piros László, Egri Gyula, Vég, Bcla elvtárs,ik, a Műcsar­nokban megtekintették a VI. Magyar Képzőművészeli Kiál­lítást. Kíséretükben volt Darvas •lázsef népművelési miniszter, Andics Erzsébet, a Magyar Dol­gozók Pártja Kü:• Vezető­sége tudományos es kulturális osztályának vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents