Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-28 / 305. szám

Szerda, 1955. december 28. n OELMflfYURDRSZaG Pártélet A pártszervezet munkája — az üzemvezető szemével Az ötödik körtelefon után azt mondja Förgeteg bácsi, a Szegedi Gyufagyár készsé­ges portása, hogy be kellene zárni az üzemvezető irodát, úgy sincs bent soha Fenyve­si elvtárs. Kis idő múlva hozzáteszi, hogy nem csoda, hiszen fiatal ember, nyugha­tatlan a természete, mindig az üzemet járja. Bizony sok a dolga Feny­vesi Tibor elvtársnak, amit az irodában nem lehet elvé­gezni. A termelés gondja­baja mellett komoly párt­megbízatása is van: vezetője az egyik brigádnak, amely a vezetőségválasztó taggyűlés beszámolójához vizsgálja, ta­nulmányozza a pártszervezet kétéves munkáját. De nem­csak most, hanem évek óta benne él valóságosan a párt­szervezetiben, mert úgy fog­ja fel, hogy a pártmunkét és a termelést ivem lehet kii lön választani. Ilyenformán nyu­godtan feltehetjük egyetlen kérdésünket az üzem veze­tőjének: a pártszervezet hogyan segítette ét meg itt a tervek teljesítését a Gyufagyárban? A kérdést úgy is eü tudná intéanl Fenyvesi elvtárs, hogy rámondja: a pártszer­vezet munkájával meg van elégedve. De ahogy gondol­kodik, látszik rajta, hogy alaipos véleményt akar mon­dani,. közölni akarja a jót is, meg a rosszat is. Előbb azon­ban hangsúlyozza, hogy ő az üzemvezető szemével nézi a pártszervezet tevékenységét és segítségét. Éppen erre van szüksé­günk. Azzal kezdi, hogy ez év közepe óta, vagyis mióta Bráth Klára elvtársnőt vá­lasztották meg titkárnak, ha­tékonyabb, célirányosabb és határozottabb a pártszerve­zet munkája. Ez részben ösz­szefügg azzal, hogy a párt­titkár határozott, számonké­ri egy-egy pártmegbfzatés tel­jesítését. Másrészt azért ja­vult sokat a pártmunka szín­vonala, mert a pártvezetőség tagjai is nagyobb felelősség­gel látják el munkakörüket, igyekeznek egybekapcsolni a politikai és a termelőmun­kát. Ennek van ls látszatja. Fenyvesi elvtárs tényekkel támasztja ezt alá. A Gyufa­gyárban dolgozó 130 egyné­hány párttag kivétel nélkül száz százalékig, vagy azon felül teljesíti rendszeresen a tervét. A moép kommunista példamutatás természetesen buzdító hatás­sal van a pártcmkívülieikre is. Talán elég annyi, hogy a múlt hónapban is csak György Éva és Dunai József­né maradt száz százalékon alul a normájával. Meg kell jegyezni azonban, hogy Du­nainé lemaradása is csak ideiglenes. Mihelyt megszer­zi a kellő gyakorlatot mun­kahelyén, ő is felzárkózik a többiekhez. A párttagok példamutatá­sához és a pártonkívüliek fe­gyelmezett munkájához min­denekelőtt a pártbizalmiak és a népnevelők nagyobb aktivitása járult hozzá. Ami­kor a párttitkár isimerteti a pártibizalmiakkal a pártha­tározatokat és ennek alap­ján az elvégzendő feladato­kat, azok — egy-két kivétel­lel — összehívják pártcso­portjuk tagjait és megvitat­ják közösen. De segítik a pártcsoportok a termelés el­lenőrzését is. Foglalkoznak azokkal a párttagokkal és pártonkívüliekteel, akiknek nehezebben megy a tervtel­jesítés. Emellett a pártveze­tőség rendszeresen beszámol­tatja Fenyvesi elvtársat a termelés helyzetéről és így mindig tudják a kommunis­ták, hogy hová kell irányíta­ni az agitáció erejét. A nép­nevelők kéthetenkint rend­szeresen megtartják értekez­letüket és egymás tapaszta­latait felhasználva eredmé­nyesen tudják nevelni, moz­gósítani a pártorMvülieket. Elmondja Fenyvesi elvtárs azt is, hogy a pártszervezet hívta életre októberben a sztahanovista és újító kört Ez nagy jelentőségű dolog volt. Az alakuló gyűlésen mintegy harmincan jelentek meg és vállalták, hogy agi­tációt fejtenek ki az üzem­ben a termelés műszaki szín­vonalának fejlesztéséért. Az eredmény az lett, hogy csu­pán októberben 45 újítási Javaslatot adlak be a dolgozók és ezzel megmu­tatták, mennyire nem kö­zömbös számukra a terme­lékenység emelkedése. A harmadik negyedévben 5.6 százalékos önköltségcsök­kentést értek el az üzemben, noha a húsz budapesti üzem­hez való csatlakozáskor csak 1.2 százalékos önköltségcsök­kentést vállaltak. Kétségte­len, hogy a pártszervezet iránymutatása, mozgósítása nélkül ezt az eredményt nem tudták volna elérni. Ezek szerint azt lehetne gondolni, hogy a Gyufagyár pártszervezete tökéletesen dolgozik. Persze szó sincs er­ről. Az üzem vezetője azt is látja, hogy a pártibizalmiak egy része még keveset ér­deklődik a termelés iránt. Van közöttük olyan, aki a termelési értekezletre nem is megy el. Az ilyen pártbi­zalmiak nem hívták Ö6sze megbeszélésre a pártcsoport­juk tagjait, hogy a Közpon­ti Vezetőség novemberi hatá­rozatát, illetve az ebből adó­dó feladatokat megvitassák. A pártok tatással is baj van. Eltekintve attól, hogy Mol­nár György elvtárs már négy alkalommal hiányzott igazolatlanul *A marxizmus —leninizmus alapjai" tanfo­lyamról, a megjelenés álta­lában jónak mondható. A nagyobb hiba ott van, hogy a hallgatók között sokan vannak, akik el sem olvas­sák az anyagot és így a propagandista beszél helyettük. Ez kétségkívül azt mutatja, hogy a tanulási fegyelem la­zul, ami azzal a veszéllyel jár, hogy csakken a kommu­nisták tekintélye az üzem­ben. A pártszervezetnek tovább kell erősödnie — ezzel feje­zi be mondanivalóját Feny­vesi Tibor elvtárs. A vezető­ség újjáválasztó taggyűlésen alaposan megvitatják majd a pártpolitikai munka hely­zetét, feltárják a hibák gyö­kereit. A vezetőség tagjait is felfrissítik: olyan elvtársa­kat választanak a pártszer­vezet élére, akik — a párt­titkárhoz hasonlóan — teljes odaadással dolgoznak majd a párt vezető szerepének biz­tosításáért, az 1956-os terv sikeres megkezdéséért, a dol­gozók közös ügyéért. Szegeden is összeírják a tanköteleseket A tankötelezettség mara­déktalan végrehajtása érde­kében az egész ország terü­letén 1955. december 15. és 1956. február 25. • között az Oktatásügyi Minisztérium rendeletére összeírjál; a tan­köteleseket. A rendelet ér­telmében össze kell írni va­lamennyi 1941. szeptember 1. és 1949. augusztus 31. között született tankötelest, tekin­tet nélkül arra, hogy beirat­kozott-e, és jár-e iskolába, vagy sem. A tanköteles korú tanulók összeírását Szegeden is a pe­dagógusok végzik, január 2. és 10. között keresik fel eb­ben az ügyben a lakóhely­nyilvántartókat. A Magyar Dolgozók Pórija Központi Vezetőségének üdvözlete a Svéd Kommunista Párt XYJ. kongresszusának A Svéd Kommunista Párt; Kommunista Párt XVII. XVII, kongresszusánál; j kongresszusának. Stockholm j Kívánjuk, hogy kongresz­Kedves F'vtársak! j szusuk eredményes, jó mun­A Magyar Dolgozok Párt- kát végezzen s újabb sikerek ja Központi Vezetősége for- kiindulópontja legyen abban ró üdvözletét küldi & Svéd a harcban, melyet a svéd dol­gozó nép éle tszínvonalánaü emeléséért, a háborús ve* szély elhárításáért és a bé* ike biztosításáért vívnak. Elvtársi üdvözlettel: A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Válaszo nak az illetékesek December 23-án a «Délma­gyarország"-ban megjelent Ligeti Jenő elvtárs levelére a következőket válaszoljuk' *A 7-es, — a dorozsmai — villamosvonal forgalmával kapcsolatban vállalatukat régóta foglalkoztatja a jára­tok sűrítésének problémája. A vonalat két helyen keresz­tezi a MÁV közforgalmi vasútvonala és így az ott közlekedő és elsőbbséggel rendelkező vonatok miatt sok esetben nagyobb késé­sünk is jelentkezik. Ezért a városunk belső forgalmának pontosabb kielégítése érde­kében új menetrendet dol­goztunk ki, melyet 1956. ja­nuár 2-án léptetünk életbe. Az új menetrendet január 11-ig próbajáratként közle­kedtetjük. Január 2-től a Somogyi utcai végállomás és a Textilművek kitérő között 7/a betétjáratot közlekedte­tünk, 5 óra 50 perctől 18 óra 10 percig. A betétjárat a So­mogyi utcából minden óra 10, 30 és 50 perckor indul. Így a Somogyi utcától a Textilművetoig a villamos­[ Vihar Itália felett Színes szovje< fúrna koiás a Szabadság-moziműsorán AZ ANGOL EREDETŰ re­gényből készült színes szov­jet film az olasz történelem egyik legszebb 'korszakát ele­veníti meg, azt a korszakot, amikor a szolgaságból szaba­dulni vágyó népek egymás után szembeszálltak függet­lenségükért a Habsburg­rabtartókkal. A film eseményének szín­helye a darabokra vagdalt Olaszország az 1830—1840-es A FILM FÖHÖSE, Arthur (Bögöly) életútjánaSk kereszt­metszetéből megismerjük • szívósan támadó és védekező pápaságot és intézményes papjait is, aki és akik nyílt, vagy fondorlatos eszközökkel mindig a haladás ellenségei­vel cimboráltak. Arthur lel* kére is rátelepedett hazugsá­gaival, mételyeivel, cinizmu­sával az egyház a maga em­bereivel, hogy kifürkéssze és esztendőkben. A történelem- összeroppantsa az elnyomás bői ismeretes, hogy ahová Ausztria betette a lábát, ott nyomorúság, megaláztatás ju­tott osztályrészül a népeknek. Ez ellen küzdött az 1820-as évek olasz ege alatt a Szén­égetők (carbonárik) titkos társasága is, melyet tűzzel• vassal irtottak az osztrák megszállók. De hiába volt minden üldöztetés. A szabad­ságra vágyó népeket sohasem lehet megfélemlíteni semi­lyen eszközökkel sem, mint ellen törők erejét. Végülis Arthur kiszakítja magát a fogvatartó karmák közül, hogy igazán szolgálhassa a nép ügyét, akaratát. A tisz­tázatlan, kavargó eszmék után felismeri helyét ez a nemes ifjúként induló, de forradalmárrá teljesedő fér­fialak, aki az első vereség után eltűnik (szerelmét is odahagyva), hogy visszatér­hessen majd az első sorok­ban küzdő honfitársaihoz* ahogy az olasz hazafiakat Htját még később (a vissza­sem tudták megtörni, megré- térés után) is gátolják (most lemlíteni. Ebből a kemény már) az óvatos szalon-forrn­helytállásból született meg az dalmárok, ákik csak igével „Ifjú Olaszország"-mozgalom lakatnák jól a népet. Bögöly járatok tízpercenként indul- I is, melyet a hiteles történei- fegyvert követel, mert puszta nak. Szegedi Közlekedési Vállalat —' €J magyar film forga­tását kezdik meg ezen a hé­ten. Az Ünnepi vacsora című film forgatókönyvét Palotai Boris írta, nagy sikert ara­tott regényéből. A filmet Ré­vész György rendezi, opera­tőrje Illés György. A fősze­repeket Tolnai Klári, Básti Lajos, Olthy Magda, Ruttkai Éva, Tőkés Anna, Bulla El­ma, Kiss Manyi, Szirtes Ádám és Makláry Zoltán alakítják. I mi környezetben ábrázol a szovjet filmművészet e nagy­szerű alkotása. A „Vihar Itália felett" hő­sei költött alakjukban is valóságos, élő hősökké vál­nak a film kockáin, és sőkáig visszaemlékezünk az új Olaszországért küzdő egyete­mi if jakra és az egyszerű em­berekre, akik igazi, szenve­délyes hazaszeretettől átfút­ve küzdöttek az osztrák el­nyomók ellen — és vonták soraikba honfitársaikat a kö­zös ellenség ellen. Fenyőfa-ünnep az Üfiörőhdzban Vasárnap délelőtt az Űt­törőház nagytermében fenyő­fa-ünnepségre jöttek össze azok az úttörők, aikiik a tan­év során rendszeresen láto­gatták az Űttörőház szakkö­reit és ott a szakvezetők irá­nyítása mellett szórakoztató tevékenység közben igyekez­tek "ezermesterré* válni. Aki megtekintette már az Ottörőházban a szakköri ki­állítást, meggyőződhetett ar­ról, hogy a fiatalok munkája nem volt hiábavaló. A vas-, a fa- és agyagipari, könyv­kötő és képzőművészeti szak­kör tagjai igen szép munká­kat állítottak ki. A Dugonics utcai Általá­nos Iskola tanulói kultúrmű­sorral szórakoztatták a résztvevőket. Majd László Nándor elvtárs, az Iparita­nuló Intézet igazgatója, a Hazafias Népfront tagja üd­vözölte a megjelent fiatalo­kat és szüleiket. A műsor utón -Télapó* (közel három­száz ajándékcsomagot osz­tott szét a szakköri munká­ban kitűnt általános iskolák tanulóinak. Berzsenyi Mária kézzel nem győzhet osztrák elnyomói ellen a nép. AZ OLASZOK OSZTRÁK­ELLENES küzdelmeiből sok rokonvonást fedezhetünk fel e film kockáiban mi, magya­rok is, ákik jól szívünkla véstük történelmünkből aa ükapák Habsburg-ellenes küzdelmeit. Ezért van az, hogy olyan nagy sikerrel ve­títik filmszínházaink e nagy­szerű filmalkotást, mely valo­ságos hősiköltemény a kora­beli olasz hazafiak harcairól (l. f í Levelezőink írják lói dolgoznak a Hazafias Népfront-bizottság tagjai Mórahalmán A mórahalmi Hazafias Népfront-bízottság tagjai lel­kesen dolgoznak. Népfront­bizottsági ülésen elhatároz­ták, hogy bekerítik a vásár­teret. Kopasz Szilveszter elvtárs, a népfront-bizottság elnöke meglátogatta a dol­gozó parasztokat és társadal­mi munkát szervezett a nrunfca sikere érdekében. A Hazafias Népfront-bizottság valamennyi tagja kivette ré­szét ebből a munkából. Mé­száros Ferenc 113 oszlopot gyűjtött össze a dolgozóktól és azdklból 80-at le is ásott. 41. Aztán kész lett a bábcsoport ;s a fatelepen, ez lett a kultúrcsoportból. Csakhogy készen lett. Pista habozás nélkül, de belül kissé szorongva lépte ét a fatelep kultúrszobáját, mely egy belvárosi mellékutca egykori üzlethelyiségében volt. Leült hátul, nem vágyott előre, ahol a régiek ülnek s talán Pali bácsi is ott kuksol. Ült hát hátul és nagyo­kat nevetett a bohókás figurák ka­landjain. — Nézd csak ezt a gyereket, mán meg sem akarja ismerni a szegény melóst. — Hangzott mellette. Pista odakapta fejét, hát az oszlop árnyé­kában ott ül Pali bácsi. De két szék­kel arrébb. Vidáman hunyorgott. — Várom a két unokámat, nem tudom hun lőhetnek. — Mutatott magyarázatul az üres székekre. Pista hamar melléült és kezetráztak. — Pali bácsi. — No, csak, hogy megismersz. Hát hun vagy ilyenkor? Pista suttogva felelgetett, de az öregnek reszelős hangja előre hallat­szott s hátrapisszegtek. Valaki meg is forgatta kerek fejét, hát nem a Rikácsi elvtárs volt az! Megismerte Pistát ott hátul és intett, hogy rend­ben van, csak nézzed, jó hogy itt vagy. *. ——w." m.­A fiatalember később visszaült helyére, mert megjött a két unoka, két fiúcska, akik matrózmódra vol­tak öltöztetve. Mint a kis tengerészek. Hátuk mögött oda is súgta az öreg­nek. — Ezek a maga unokái? Hiszen ezek valóságos tengerészek. Pali bácsi jólesően simogatta meg a buksi fejeket. Javult ez a gyerek, ez a Nagy, úgy látszik rendes ember lett. Kint várta előadás után Máriát Pista, de vagy egy másik kijáraton ment el a bábosokkal, mert azokat sem lá'tta a felszereléssel menni, vagy a tömegben elszalasztotta. Pali bácsi is elvonult két lármázó tenge­részével s Pista fázósan húzta magát a kabátba. Kedvetlenül hagyta ott ;.z utcát, de mielőtt befordult volna, mégegyszer figyelmesen megnézett minden nőt. de egyik sem volt Maj­dáni Mária. Valami harminc forint volt a zse­bében. Kiment gyalog a Nagyállo­másra és megívott a söntésben egy fröccsöt. Aztán hazaindult. Útközben megnőtt benne az elkeseredés és nem tudott elhaladni egy vendéglő előtt, ebből megint egy fröccs lett. Ahogy fizet, valami papírba akad a keze. Hát egy százas. Ez hogy kerül ide?! Persze, ez a félretett pénz, a pré­mium, amit nem adott le kosztpénzbe a fizetéssel Anyának. Jó lesz vala­mire, gondolta akkor s most lám, milyen jól jött. Egészen kiment a fejéből. Éjfélután már a hatodik fröccsöt itta és egyszerűen nem tudta abba­hagyni az éjjelezést. Többet már nem kívánt inni de valamit cselekedni igen. Az alkohol könnyű mámorban ringatta és bátor elhatározásokra ösztönözte. A százas érintetlenül várta sorsát, szivesen elment volna ahová Pista parancsolja. Egy órakor mind kikerültek a ven­déglőből a hideg utcára, de Pista forró fejjel és nyugtalanul. Nem tud hazamenni, nem tud; szeretett volna világgá menni. Állt a kopasz akácfa alatt és megevett egy forró kolbászt, a szatyros ember áru­sította. Éjjeli bolt volt ez a szatyor. Jól esett, a kenyér is puha volt. Tá­volabb a cigányok osztoztak valamin, (•szokásuk szerint. Pista gondolt va­lamit. Odament. Elővette a pénzt és meglobogtatta. — Éjjelizene. — Mondta. S a ze­nekar egy emberként nézte a százfo­rintos bankót. — Micsoda szerencse, — kiáltotta a bőgős és hamar vál­lára lökte a szerszámot. A prímás megölelte Pistát és egy konyakos üveget szedett elő télikabátja zsebé­ből. De Pista intett. — Olyan lánynak visszük a zenét, ahová tiszta szándékkal lehet csak menni. Itt van a pénz, ne legyen ott baj vele. — S odaadta előre a prí­másnak. Azok megnézték a fiatal­embert és szigorú arcát látva, elcsen­desedtek. Nagyszerűen tudtak alkal­mazkodni mindenféle hangulathoz. Sánta Imre 89 oszlopot gyűj­tött és ásott le. Bodó István nevelő, az általános iskola felső tagozata tanulóinak bevonásával 400 oszlop he­lyét ásatta ki. Katona Ist­vánná a község három vá­lasztó körzetében végzett szervező munkát. 70 darab oszlopot gyűjtött össze és azt társadalmi munkával a meg­felelő helyre szállíttatta. A mórahalmi Hazafias Népfront-bizottság tagjainak lelkes, odaadó munkája kö­vetkeztében a vásártér beke­rítése és fásítása már meg­történt. Ez a munkia a köz* ségpolitikai tervben is szere­pelt, s a jó munka következ­tében 6 ezer forintot takarí­tottak meg. Kopasz Szilveszter. Bodó István, Katona Istvánné, Sánta Imre, s a többi nép­front-bizottsági tagok az ál­lam iránti kötelezettségüket idaben, mindenkor példamu­tatóan teljesítik. A tsz-moz­galom fejlesztése érdekében Eodó István gazdaiköri gyű­léseken, kisgyűléseken, a Szabad Föld téli est-soroeat keretében ismeretterjesztő előadásokat tart, s itt ismer­teti a nagyüzemi gazdálko­dás előnyeit, a tsz-ek ered­ményeit. Tokody Béla — „A világtörténelem nagy perei" című előadássorozat következő előadása december 29-én, este 7 órakor lesz a Ez egy keseredett szerelmes. Gon- ,„. , , , „ „ . ... dolta a kontrás és ő is komoran lép- I Juhasz Gyula Kulturotthon­kedett Pista mellett s mind az egész i ban -Magyar jakobinusok" banda. Lépteiket visszaverték a néma címmel. Előadó: Dr. Bónis kőfalak. Csak távolból hangzott teherautó nehéz dübörgése. CFnlxrtntása WiiiefI«»«(!«> egy György egyetemi tanár. Min­den érdeklődőt szeretettel vár i kultúrház vezetősége.

Next

/
Thumbnails
Contents