Délmagyarország, 1955. december (11. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-28 / 305. szám

V/LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ai MDP Bukarestben tartóskodó küldöttsége hétfőn látogatást tett a bukaresti Rákosi Mátyás kohászati művekben AZ MDP CSONGRADMEGYEI BIZOTTS A G A N A R LAPJA XI. évfolyam, 305. szám Ara: 50 fillér Szerda 1955. december 28. Bukarest (Agerpres). A Magyar Dolgozók Pártjának Ráikosi Mátyás elvtárs, az MDP Központi Vezetősége első titkára vezette küldött­sége, amely résztvesz a Ro­mán Munkáspórt II. kong­resszusén, hétfőn látogatást tett a bukaresti Rákosi Má­tyás Kohászati Művekben. Rákosi Mátyás elvtárs és a küldöttség többi tagja a Ko­hászati Művek részlegeiben tett látogatása során elbeszél­getett a dolgozókkal és beha­tóan érdeklődött munkájuk iránt. Ráikosi Mátyás elvtárs a Kohászati Müvek nagy csar­nökában összegyűlt több száz munkás jelenlétében beszédet mondott. Űjabb sikereket kí­vánt a dolgozóknak munká­jukhoz. A bukaresti Rákosi Mdtyas Kohászati Művek munlkásai a barátság jeléül felajánlottak Rákosi Mátyás elvtársnak egy 6—CV motort és egy al­bumot, amely feltünteti a Ko­hászati Művek fejlődésének különböző szakaszait, ' Sikerekben gazdag esztendő Most, az új év küszöbén, amikor számbavesszük szocialista építőmunkánk újabb győzelmeit, a legszebb eredmények közölt kell beszélnünk városunk és a járás termelőszövetkezeti mozgalmának erőteljes fejlődéséről is. Pártunk márciusi határozatának felbecsülhetetlen ér­tékű segítsége nyomán új lendületet kapott tsz-mozgal­munik. A párt erejével sikerült szétzúzni azokat a jobb­oldali opportunista nézeteket, amelyek Szegeden, s a járásban is kétségbe vonták a mezőgazdaság szocialista nagyüzemi átszervezésének fontosságát. Elmondhatjuk, hogy szövetkezeteink ebben az esztendőben a legna­gyobb mértékben beváltották a hozzájuk fűzött remé­nyeket. Pártunk igazságát, azt, hogy a dolgozó paraszt­ság szocialista felemelkedésének egyellen helyes útja a szövetkezés, kiemelkedő, az egyénieknél lényegesen magasabb terméseredményekkel igazolták szövetkeze­teink. , A szegedi járás termelőszövetkezeteinek katasztrális holdankénti búzatermése 1952-ben még mindössze 5-2 mázsa volt. Nem sokat emelkedett ez az eredmény még két évvel később, 1954-ben sem, amikor is az átlag 5.8 mázsa volt búzából a szövetkezeti földeken. Ezzel szem­ben az idén már minden hold búzaföldről átlagosan 9 mázsa 55 kilót takarítottak be. A tavalyi 4.4 mázsás rozstermés az idén átlagosan már a kétszeresénél is magasabbra, 9 mázsa 50 kilóra nőtt a járás termelő­szövetkezeteiben. Az árpatermés átlaga ebben az esz­tendőben a múlt évihez képest kereken 5 mázsával nö­vekedett. Ugyanezt a nagyszerű fejlődést azonban ko­rántsem mondhatjuk el az egyénileg dolgozó parasztok gabonatermésének átlagairól. A 9 mázsa 55 kilós szö­vetkezeti holdankénti búzaterméssel szemben a járás egyéni gazdáinak átlaga éppen hogy csak eléri a 8 má­zsát. A több mint másfél mázsás holdankénti több­termés szövetkezeteink győzelmét, életrevalóságát bizo­nyítja. Ebben az esztendőben szövetkezeteink nemcsak a termésátlagok emelésében értek el kimagasló sikere­ket, hanem nagy gyakorlatra, gazdag tapasztalatokra is szert tettek a munka megszervezése, a közös gaz­daság megszilárdítása, s a szövetkezeti vagyon védelme terén. Az elmúlt esztendőkben nem egyszer azért ma­radt gázosán, megmüveletlenül egy-egy szövetkezet földje, mert a vezetőség nem tudta kellően' csoportosí­tani a munkaerőt, nem voltak megszervezve a brigá­dok, munkacsapatok. Kapkodás, zűrzavar jellemezte a vezetőség, s a tagság tevékenységét. Ilyen esetekkel az idén már szinte sehol sem találkozhattunk. Minden kampánymunkában, tavaszi vetésben, a növényápolás­ban, az aratásban, a cséplésben, az őszi vetésben csak­nem mindenütt a termelőszövetkezetek voltak az elsők. Termelőszövetkezeteink tagságában az elmúlt esz­tendő során elmélyült a közös vagyon iránti tisztelet, megbecsülés, s mindenkor harciasan síkra szálltak, ha annak védelméről volt szó. A tápéi Ady Endre Termelő­szövetkezetben például Szűcs Sándor tehenész gondat­lanságból kiütötte az egyik fejős állat szemét. Ezért a tagság szigorúan felelősségre vonta, s 1300 forint kár­térítés megfizetésére kötelezte. A múlt esztendőben szövetkezeteinkben nagyon sok baj volt még az alapszabály megtartásával is. Nem egy tsz-tag a megengedettnél sokkal nagyobb terület ház­táji földet használt, s ez elvonta az embereket a közös munkától. Az ellenőrző bizottságok jó munkájának kö­szönhető, hogy ilyen esetek az idén már csak elenyé­szően kis számban fordultak elő. Nagy változások történtek a családtagok közös munkára való bevonása terén is. Szövetkezeti tagjaink megértették: magas terméseredményekre, nagy jövede­lemre csak akkor számithatnak, ha mindenkor időben végzik a soronlévő munkákat, s ha a szükség úgy kí­vánja, nem egyedül, hanem családtagjaikkal együtt dol­goznak a termés megmentéséért. Szép példáját láthat­tuk ennek a baktói Felszabadulás Termelőszövetkezet­ben is, ahol a nyári kapálásban, a rizsaratásban, de a kenyérgabona aratása idején is az asszonyok mind ott voltak. Ezek az eredmények azonban tsz-mozgalmunk fej­lődésének történetében még csak a kezdetet jelentik. Az üj esztendőben hasonló fordulót kell elérni tsz-eink­nek az állattenyésztésben is. Az éwégi zárszámadások ugyanis azt is feltárták, hogy míg a növénytermelési terveket csaknem mindenütt lényegesen túlteljesítették, addig az állattenyésztési terveket nem, vagy csak meg­közelítően tudták teljesíteni. Különösen sok a javítani való a szarvasmarhatenyésztés, a tejtermelés és a kö­zös sertésállomány minőségi gyarapítása terén. A ház­táji területek nagysága körül már nincsen baj. De a háztáji gazdaságban lévő jószágállomány még nagyon sok helyen lényegesen nagyobb a megengedettnél, s ez minden esetben a közös jószágállomány rovására megy. Feladat tehát, hogy e téren is mielőbb rendet teremt­sünk. Amellett, hogy meglévő szövetkezeteink az elmúlt esztendőben sok száz új belépővel is erősödtek, több új termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport is ala­kult Szegeden és a járásban. Mindezek a bátor kezde­ményezések arra mutatnak, hogy a dolgozó parasztsá­gunk előtt kellően megnövekedett a szövetkezeti moz­galom tekintélye, s ma már nagyon sok egyéni gazda valóban belátja: a terméseredmények növelése ésf az egyéni jólét emelése terén korántsem vehetik fel a versenyt a szövetkezettel. Ettől a meggyőződéstől már csak egy lépés a szövetkezeti munkára való tömeges áttérés. Ezért szövetkezeti tagjaink az új esztendőben váljanak a termelőszövetkezeti mozgalom lelkes agi­tátoraivá, magyarázzák, ismertessék a szövetkezeti mun­ka fölényéi. Ez a cselekedetük a további sikerek, mun­kagyőzelmek egyik nagyon fontos biztosítéka. A szegedi járás termelőszövetkezeteinek életéből Építkezések az elmúlt évben a járás termelőszövetkezeteiben A szegedi járásban alig van termelőszövetkezet, mely­ben a tavaszi, nyári és az őszi mezőgazdasági munkák ütemes végzése mellett ne foglalkoztak volna építkezés­sel is. Többnyire mezőgaz­dasági épületeket, istállókat, beton silómedencéket, sertés­fiadztatókat, hizlaldákat épí­tettek. Az építkezésekben különö­sen kitűntek a nyár és az ősz idején a KÜBEKHAZI Sarló Kalapács Termelőszö­vetkezet tagjai, akik több mint 350 ezer forintos beru­házással egy modern, száz férőhelyes tehénistállót épí­tettek fel. Ezzel a nagy mun­kával megteremtették annak a lehetőségét, hogy a mező­gazdasági termelőmunka mel­lett a szövetkezet nagymér­tékben foglalkozhassék szarvasmarha-tenyésztéssel, tejtermeléssel, amely nagy­mértékben emeli majd a tag­ság jövedelmét. Éz az év az ALGYŐI Űj Élet Termelőszövetkezet­ben is a fordulat esztendeje volt. Az Űj Élet Tsz viszony­lag kissszámú tagsága nem­csak a termelésben igyeke­zett helytállni, hanem az épí­tőmunkában is. Az ősszel el­készült a szövetkezet 450 köb­méteres silómedencéje, s még a kora tavasszal építettek egy 12 katasztrális hold nagyságú rizstelepet is. Ugyancsak silóépítésre 24 ezer forintot költött az idén a DOMASZÉKI Rákóczi Termelőszövetkezet. A 300 méteres silómedence építése megérte a fáradtságot, hiszen ezzel most már bizto­síthatják azt, hogy tél idején is jól teleljenek fejős tehe­neik, s így szép haszonra tesz­nek szert a tejtermelésből. 57 ezer forintos beruházás­sal halastavat létesített a GYÁLARÉTI Komszomol Termelőszövetke­zet tagsága s a közös földte­rület jelentős részén öntözé­ses termelésre rendezkedett be. Már régen nagy szükségét látták egy korszerűen meg­épített sertésfiadztatónak a MORAHALMI Űj Világ Termelőszövetkezet tagjai. Az idén 20 anyakoca számára kényelmes fiadztató épületet létesítettek. Ugyan­akkor még egy 100 köbméte­res beton silómedencét is épí­tettek. A nyáron szintén példát mutatott az építkezésben a PUSZTASZERI Petőfi Termelőszövetkezet. Most már tető alatt van a szövetkezet új, 50 férőhelyes tehénistállója, s elkészült a 400 köbméteres silómedence ls. Ezekre a létesítményekre nem kevesebb, mint 727.000 forintot költött a szövetkezet tagsága. Mihálytelekről Röszke felé haladva messziről szemünkbe tűnnek a RÖSZKEI Lenin Termelőszövetkezet gyönyörű új istállói, s más gazdasági épületei, melyeket a tagság a szövetkezet meg­alakulása óta épített. A szép épületek mellé az idén egy 30 vagon szemesterményt befo­gadó raktárai is emeltek. Nem kevesebb, mint 30.000 forintot költött erre a közös­ség, de megérte. A rohamosan fejlődő gazdaságnak bizony kell egy ilyen magtár. Az idén is, mint minden esztendőben szép kukorica­termése volt a SZÖREGI Petőfi Termelőszövetkezet­nek. A kukorica termelésben rejlő lehetőségek mindinkább arra ösztönzik a Petőfi Tsz tagságát, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben foglalkozzanak sertéstenyész­téssel. Ezt a lehetőséget azon­ban mindeddig nem tudták kellően kihasználni, mert a nagytömegű sertéstenyésztés­hez nem voltak megfelelő épületek. Ezen a nehézségen úgy segítettek most, hogy épí­tettek egy 300 férőhelyes süldőszállást. Most már csak az a feladat, hogy minél előbb benépesítsék sertés-tenyész­telepüket. Az állatok rövid idő alatt „visszafizetik" az építkezéssel járó költséget. Nem utolsók az építkezés­ben a ZAKANYSZEKI Kossuth Termelőszövetkezet tagjai. Rengeteg munkájuk volt a nyáron, de azért talál­tak időt arra is, hogy felépít­senek egy 48 szarvasmarha befogadására megfelelő istál­lót, s emellett még többi siló­tárolóik mellé egy 150 köb­méteres újabb betonmedencét építettek. E két létesítmény felépítésére összesen 54.000 forintot költöttek. Természetesen közelről sem soroltuk fel mindazokat az építkezéseket, melyek terme­lőszövetkezeteinkben történ­tek az elmúlt esztendőben. Csupán néhányat említettünk meg a jelentősebbek közül. Azonban már ezekből is lát­ható miként gazdagodnak erősödnek járásunk termelő­szövetkezetei, miként foglal­ják el egyre inkább méltó he­lyüket járásunk mezőgazda­sági termelésében. Egy öreg tehenész fiatalos munkájának szép eredményei Pár hónappal ezelőtt a öreg tehenészt ünnepen, hét­deszki Táncsics Termelőszö- köznapon egyaránt már haj­vetkezetben a tagság a régi nali 4 órakor az istállóban tehenészt leváltotta beosztá- találjuk. Eteti, tisztítja a jó­sából, mert nem jól végezte szágokat, vigyáz az ellés előtt munkáját. A fejős tehenek álló tehenekre, nehogy vala­mi baj érje őket. A minap is két szép egészséges kis tarka borjú született. Még 6 tehén van. melyeknek rövidesen meg kell elleni. Az új tehe­nésznek igen nagy gondot okoz most ez a szaporodás. A szövetkezet szarvasmarha ál­úgy —kicsi az istálló. Nagyon várják már mikor adja át végre a járási tanács város és községgazdál­kodási osztálya a szövetkezet­ápolását, etetését annyira el hanyagolta, hogy a legtöbb jószág csaknem teljesen el apadt és a íéj'ési átlag — még kimondani is szégyen — 4.5 literre süllyedt. Azóta, hogy Tóth Sán­dor bácsi a tehenész a Tán­csicsban. minden megváltó- loménya ugyanis már zott a tehénistálló körül, meggyarapodott, hogy Hogy úgy mondjuk, az álla­tok is megbékültek helyze­tükkel, mert mióta Tóth bá­csi eteti, s gondozza őket, a LeJhónappaTbb:^,Xlk m^ 3 WÍnW~ mondottuk, csak 4.5 liter volt a fejési étlag, most pedig nek átadását hónapok óta . m o bürokratikus huza-vona aka­már 10 liter körül mozog. Az tíályozza. Hogyan készülünk a második ötéves terv megkezdésére ? A Szegedi Jutaárugyárban Krizsán Ferenc elvtárs, igazgató megállapítja: — A következő év első negyedében húsz tonnával több különböző (készárut kell termelnünk, mint 1955. első ne­gyedében .. j Az üzemben körültekintően készül­nek második ötéves tervünk első éve feladatainak jó végrehajtására. A juta­árugyáriak december 13-án eleget tet­tek évi tervüknek, de nem bízhatják — és nem is bízzák — el magukat. Sorra­rendre tartják az egyes üzemrészekben a fervismertelő értekezletet. Világosan áll a műszaki és a fizikai dolgozók előtt, hogy a jövő év első negyede feladatainak végrehajtásáért milyen eredményeket kell elérni na­ponként az üzemrésznek, külön-külön pedig a gépeknél. Így is kell ennek lenni. Mert csak akkor lehet igazán jó munkát végezni, ha ismertek az egész üzemi kollektíva és az egyén kötele­zettségei. A műszaki intézkedési terv nem csak papíron van itt, hanem a gyakorlati munkát viszi nagyban előre. Amit mű­szaki feladatként intézkedési tervbe foglaltak, azt a negyedik negyedben is végrehajtották. Alapot jelent ez a jö­vő év jó megkezdéséhez. Az előkárto­lót Nimis Antal főmérnök, és Kaukál Károly fonodavezető elgondolása alap­ján átalakították; egyszerre végzi így a tépést és az előkártolást. Ezzel éven­ként 220 ezer forintot takaríthatnak meg. Az idén kezdték meg az elektro­mos nyüstöik elhelyezését, kísérletkép­pen két szövőgépen. Az elektromos nyüstök alkalmazása megkönnyíti a szövőnők munkáját szálszakadás ese­tén. Ez — éppen értékes időmegtaka­rítással — termelékenység növelést is A Jutoárugyárban jelent. Jövőre, az első negyedben 10— 12 gépen kívánják alkalmazni az elek­tromos nyüstöket. S helyesen már ösz­sze is állították a következő év műszaki intézkedési feladatait. Az idén a mű­szaki intézkedési tervek végrehajtása pontosan 328 ezer forint gazdasági megtakarítást jelentett. Jövőre — ala­pos számítások szerint — a műszaki intézkedésekkel 611 ezer forintot takarítanak meg. A gyár előtt álló megnövekedett fel­adatok végrehajtását segíti a szövö­dében az egységes gépbeállítás meg­teremtése. Legmegfelelőbb, egységes fordulatszámmal működtetik a gépe­ket, és így termelésnövekedést bizto­sítanak. Kétféle géptípussal dolgoznak a szövödében. El akarják érni, hogy a kétféle géptípushoz azonos alkatrésze­ket használlhassanak. Ezzel a géphibá­kat- gyorsabban tudják kijavítani, lerö­vidül a szerelési idő. Körülbelül 30 gép­alkatrészt egységesítenek. Tervezik vetüléktöltő automata beállítását. Ez­zel lehetővé válik a gép működése köz­ben a vetülék vetélőbe való betöltése. A vetüléktöltő automata kezelésének jó megismeréséért a gyár igazgatója ta­pasztalatcserére küld egy, vagy néhány műszakit. A vetüléktöltő automaták alkalmazása fokozatosan történik. A dolgozók munkakörülménye, szo­ciális ellátottsága javítására is nagy a figyelem. A kollektív szerződés ese­dékes részét hiánytalanul végrehajtot­ták. Az öltöző mellett helyezték el köz­vetlenül a fürdőt. Korábban ez nem így volt. Apróságnak tűnik, de mégis igen fontos, hogy a tél kezdetekor rend­be tették a fűtőtesteket, kijavították az összes ablakokat. A következő év­ben pedig minden gépnél neon-csövek adják a fényt. Az utóbbi időben hiba volt, hogy a sztahanovisták nem vállaltak védnök­séget a gyengébben termelők felett. Elsősorban szép szóval, a sztahanovis­tákkal való elbeszélgetéssel akarnak ezen változtatni. Amikor az üzemben jártunk, éppen akkor kereste fel özv. Eárkányi Ferencné elvtársnő, az üzemi pártszervezet titkára Krizsán elvtársat, az igazgatót. Arról beszélgettek, apró­lékos gonddal megvizsgálják, hogy egyesek termelési eredménye miért nem kielégítő. Több dolog okozhatja ezt, például a munkaidő nem teljes ki­használása, a szorgalom hiánya, vagy a jó munka műszaki feltételeinek az elmaradása. Nem kétséges, hogy a sztahanovisták védnöksége a gyengébben termelők felett, egyesek elmaradása okainak felkutatása és megszüntetése meghozza a kívánt si­kert. A nagyobb feladatok megkívánják, hogy mind a műszaki, mind a fizikai dolgozók növeljék szakmai tudásukat. Enélkül nem lehet műszakilag alapo­san kulturált munka, kielégítő techni­kai haladás. Még sincs itt minden rend­jén. A fizikai munkások szakmai to­vábbképzése általában kielégítőnek mondható. A művezetőknél található hiba. Bizonyos, hogy maga az élet fi­gyelmezteti majd a művezetőket a szakmai továbbképzés nélkülözhetet­lenségére. A második ötéves terv első éve he­lyi teendőit ismerik az üzemben Ké­szülődnek végrehajtására, hogy mint eddig, ezután is becsülettel teljesítsék kötelezettségüket, a maguk, az egész társadalom hasznáia.

Next

/
Thumbnails
Contents