Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-16 / 269. szám
V/MG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 269. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1955. november y>. MAI SZAMUNKBÓL: Gyümölcsöznek a szovjet tapasztalatok Szeged üzemeiben (3. oldal) November 15-től december 15-ig „vasgyűjtő hónap" (3. oldal) Történész ankét Szegeden (4. oldal) A kormány bel- és külpolitikájában olyan feladatok megvalósítását tűzte maga elé, amelyek a legteljesebb mértékben megfelelnek a magyar nép érdekeinek Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés ülésszaka, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkofcmany 12. paragrafusénak másod'k bekezdése alapján összehívott, kedden délelőtt megkezdte munkáját. A keddi ülésre eljöttek a Szovjetunió Legfelső Tanácsának hazánkba érkezett küldöttei N. M. Pegov, a Legfelső Tanács Elnökségének titkára vezetésével. A szovjet vendégek röviddel 11 óra előtt érkeztek az Országház épületébe, ahol az országgyűlés elnöksége nevében Vass Istvánná és Nagyistók József, az országgyűlés alelnökei, valamint Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára fogadta őket. Az országgyűlés ülésén megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal. Dobi István, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla és a Minisztertanács tagjai. Hatalmas tapssal köszöntötték a képviselők és a megjelentek a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a terembe lépő küldöttségét: N. M. Pegovot, a küldöttség vezetőjét, A. Sz. Boriszenkot. J. P. Goncsarovát, G. D. Dzsavahisvilit, G. V. Jenyutyint, P. P. Jermakovot, A. P. Zsuravljovot, L. Sz. Matvejevát, P. G. Moszkatovot, A. .4. Müriszepet, Z. Sz. Omarovát, N. I. Szmirnovot és V. N. Titovot, a küldöttség tagjait. Jelen volt az országgyűlés ülésén J. V. Andropov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete s ott voltak a szovjet nagykövetség tagjai: Megjelentek az ülésen a Budapesten akkreditált diplomáciai testületek vezetői: a baráti népi demokratikus államok nagykövetei, ezenkívül több más állam követe és ügyvivője, Az ülésszakot 11 óra után néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Rónai Sándor elvtárs beszéde — A Szovjetunió Legfflső Tanácsának 1955. február 9én a világ népeihez és parlamentjeihez intézett felhívása nálunk az egész nép körében meleg visszhangra és nagy érdeklődésre talált — mondotta bevezetőben. — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége, valamint a külügyi bizottsága nyilatkozatban lelkesen üdvözölte a Szovjetunió Legfelső Tanácsa felhívását, az országgyűlés pedig április 22-i ülésén határozatot hozott, amely kimondja: „Az országgyűlés elnöksége március elsejei nyilatkozatának szellemében hívja meg hazánkba a kormány által javasolt országok parlamenti küldöttségeit, hogy ezzel a maga részéről is hozzájáruljon a népek és parlamentjeik közötti együttmü<ködéshez." Az országgyűlés elnökségének meghívására a Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztcfrsaság parlamenti küldöttségei már látogatást tettek hazánkban, ma pedig forró szeretettel üdvözöljük hazánkban, a parlament üléstermében legkedvesebb barátainkat, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét. (Az országgyűlés tagjai felállva, lelkes tapssal üdvözlik a szovjet küldöttséget.) Rónai Sándor elvtárs ezután szeretettel üdvözölte a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét, majd így folytatta beszédét: — Kedves Elvtársak! Az Önök látogatásával megvalósul a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és a Magyar Népköztársaság országgyűlése közötti közvetlen kapcsolat. Az Önök látogatása valamennyiünk, egész népünk számára örömteli esemény és feleleveníti népünkben mindazt, amit felszabadulásunknak, a diadalmas szovjet fegyverek győzelmének köszönhet. A magyar nép hűen követi a Szovjetunió békepolitikáját, boldog, hogy tagia lehet a csaknem egymilliárdos hatalmas béketábornak, meggyőződéssel vallja, hogy a szocialista tábor országainak testvéri barátsága hatalmas, leküzdhetetlen mozgatóeröt jelent a világtörténelemben. Ez a barátság és együttműködés biztosítja a szocializmus, a béke és a demókrácia erőinek legyőzhetetlenségét, biztosítja a népek haladását, igazi szabadságát és függetlenségét. Rónai elvtárs után N. M. Pegov elvtárs, a Szovjetunió I/egfelső Tanácsa küldöttségének vezetője emelkedett szólásra. Beszéde elején Pegov elvtárs háláját fejezte ki hazánkba történt meghívásáért és tolmácsolta egész népünknek a küldöttség testvéri üd.vözletét. — „Szovjet emberek 'mondotta többek között Pegov elvtárs — őszintén, szív, vel-léleklkel örülnek annak a hatalmas haladásnak, amelyet a Magyar Népköztársaság a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével a legutóbbi évtized alatt a társadalmi, az állami, a gazdasági és kulturális élet minden területén elért." Beszéde további részében bejelentette: megbízták, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nevében hívja meg a | Magyar Népköztársaság országgyűlésének küldöttségét, látogasson el a Szovjetunióba. Pegov elvtárs beszéde végén éltette a megbonthatatlan szovjet—magyar barátságot és a szocialista Magyarországot építő testvéri magyar népet. Ezután Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanacsának titkára számolt be az Elnöki Tanácsnak az országgyűlés két ülésszaka között végzett tevékenységéről. Az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését. Rónai Sándor bejelentette: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az MDP Központi Vezetőségének javaslatára — ! javasolta az országgyűlésnek, | hogy Erdei Ferenc földműveI lésügyi minisztert e tisztsége alóli felmentésével a Minisztertanács elnökhelyettesévé, Matolcsi Jánost pedig földművelésügyi miniszterré válassza meg. Az országgyűlés a javaslatokat egyhangúlag elfogadta és Erdei Ferencet a Minisztertanács elnökhelyettesévé, Matolcsi Jánost pedig földművelésügyi miniszterré választotta meg. Rónai Sándor elnök megemlékezett a közelmúltban elhunyt Szekfü Gyuláról. Az országgyűlés Szekfü Gyula emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. Az elnök ezt követőleg bejelentette, hogy a megüresedett képviselői helyekre a budapesti választókerületben Suhajda József, a Somogy megyei választókerületben dr. Sivó József pótképviselőt hívta be a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Hatalmas lelkesedéssel fogadta el az országgyűlés elnökségének azt a jávaslatát, hogy a Népköztársaság Elnöki. Tanácsában megüresedett két helyre Rákosi Mátyást és Gáspár Sándort válassza meg. A képviselők hosszantartó tapssal köszöntötték a Népköztársaság Elnöki Tanácsának új tagjait: Rákosi Mátyást és Gáspár Sándort. A külügyi bizottságba megüresedett tagsági helyekre Szalai Bélát és Péter Jánost választották meg. A népköztársaság Alkotmánya 24. paragrafusa új szövegének megállapításáról Molnár Erik igazságügyminiszter terjesztett be törvényjavaslatot. Az országgyűlés a törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából a jogi bizottságnak adta ki. Ezután Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet. Hegedűs András elvtárs beszéde Hegedűs elvtárs beszéde elején megállapította, hogy az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta eltelt időszakot az ország politikai és gazdasági helyzetének javulása jellemzi. Az ipari termelés első háromnegyedéves tervét 104 százalékra teljesítettük. Hosszú évek óta először nemcsak teljesítettük, hanem túl is teljesítettük a munka termelékenysége növelésének és az önköltség csökkentésének a tervét. Jelentős előrehaladás történt a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a mezőgazdasági termelés fejlesztésében is. Túlteljesítettük a mezőgazdasági termelés éves tervét, dolgozó parasztságunk túlnyomó többsége pontosan eleget tett beadási kötelezettségének és jelentősen megjavult az állami szabadfelvásárlás is. Ebben az évben eddig 44 százalékkal több kenyérgabonát gyűjtöttünk be. mint az egész elmúlt évben. Ebben az évben már mintegy ötvenezerrel növekedett a termelőszövetkezeti családok száma. Ezek a számok pártunk egész politikájának igazát bizonyítják. Az elmúlt félév minden tapasztalata azt igazolja, hogy a Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatai helyesek voltak. A jobboldali elhajlás ellen, amely pártunkban és állami életünkben lábrakapott és az 1934-es évben már haladásunk kerékkötőjévé vált — múlhatatlanul szükség volt határozott harcra. Köszönet illeti a Magyar Dolgozók Pártját, annak Központi Vezetőségét, amely élén Rákosi Mátyás elvtárssal teljes határozottsággal és megalkuvás nékül vezette és vezeti ezt a harcot. (Nagy taps.) Eredményeink elérésében szerepet játszott a Hazafias Népfront, amely mint a népi nemzeti összefogás szerve, a párt irányítása alatt segítséget nyújtott az előttünk álló feladatok végrehajtásához. A Hazafias Népfront helyi szervei elősegítették a kormány célkitűzéseinek megvalósítását, dolgozó népünk öntevékenységének és tehetségének fokozott kibontakoztatását. A kormány, a megyei, a járási, a városi és községi tanácsok és egyéb állami és gazdasági szervek javuló munkája is hozzájárult ahhoz, hogy sikerrel kezdtük el a jobboldali elhajlás-okozta károk helyrehozását. Az elmúlt félév alatt a Minisztertanács egész tevékenységét a Központi Vezetőség márciusi, áprilisi és júniusi határozatainak szellemében folytatta. Az eredményekkel, amelyeket elértünk, korántsem lehetünk elégedettek, mert lassúbb a fejlődés, mint amilyenre lehetőségünk van, főként azért, mert még nem tudtuk felszámolni mindazt a lazaságot és fegyelmezetlenséget, amelyet a jobboldali elhajlás okozott. gen a kommunistáktól, a hazájukat szerető dolgozóktól. Az elmútt fél év során olyan gyakorlati intézkedéseket valósítottunk meg, amelyek elősegítették a termelés jobb megszervezését, Munkásosztályunk, műszaki értelmiségünk megértve pártunk politikáját, a kormány ezen célkitűzéseit erőteljesen támogatta. Engedjek meg, hogy a kormány nevében e helyről is köszönetet mondjak országunk vezető-erejének, dicső munkásosztályunknak az iparban március óta elért eredményeiért, áldozatkész munkájáért. (Nagy taps.) A Központi Vezetőség november 9-i ülése rámutatott, hogy bár az iparban elért sikereink jelentősek, még távolról sem használjuk ki a munka termelékenységének növelésére — a technika jelenlegi színvonala mellett — rendelkezésűnkre álló minden lehetőséget. Sok üzemünkben és gyárunkban, különösen a szénbányászatban, a magas- és mély-, építésben, korszerű új gépek százait és ezreit nem használjuk ki megfelelően. . A termplés és a kooperáció rossz megszervezése miatt, különösen a Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatainál, értékes munkaórák százezrei és milliói esnek ki a termelésből. rÁ Minisztertanács a Központi Vezetőség november 12-i határozatának megfelelően a hibák kiküszöbölése érdekében mindenekelőtt az ipari termelés vezetésének ellenőrzését igyek: sziíc megjavítani, s a vezetés ;fő feladatává az ellenőrzés mellett a termelés gyakorlati megszervezését teszi. Az ipari vezetés gyakorlativá tétele és magasabb színvonalra emelése érdekében a Központi Vezetőség legutóbbi határozatának megfelelően, nagyobb jogkört kívánunk adni a termelés irányításában a művezetőknek és főművezetőknek és ezzel egyidejűleg rendezni kívánjuk bérezésüket is. Tisztelt Képviselőtársak! Az ipar vezetői feladatukat csak akkor tudják elvégezni, ha az üzemek dolgozóira, munkásosztályunkra támaszkodnak. Olyan rendszabályokkal, amelyeknek végrehajtása kizárólag csak rajtunk múlik — nagyon lényegesen tudjuk emelni a munka termelékenységét és csökkenteni a termékek önköltségét. Sok adat mutat arra, hogy nem járunk messze az igazságtól, ha ezt a j lehetőséget, — amely jelenleg | rendelkezésünkre áll, de aniei Iyet nem használunk ki — a | termelésnek mintegy 15—20 százalékára becsüljük, olyan tartalék ez, amelynek egy évre vonatkoztatott összegéből, ha azt lakásépítésre fordítanánk, 159 ezer lakást tudnánk építeni, azaz egy év alatt öt olyan nagy várost, mint Miskolc. — Számunkra ma még a legnagyobb jelentőségű ezeknek a tartalékoknak a feltárása, mégis, ha nem akarunk kimaradni a szocialista és kapitai lista világgazdaság között folyó versenyben, akkor az ipart egyre újabb és korszerűbb te;hnikával kell ellátni. 4 gépipar fejlesztése halaszthatatlan feladat 4 munka termelékenységének fokozása és a népjólét emelése egymástól elválaszthatatlan! Tisztelt Képviselő Elvtársak! Beszámolómban — állami életünk legfelső fóruma, az országgyűlés előtt — nem egyszerűen a különböző területeken mutatkozó eredményekről és hibákról akarok beszélni, hanem elsősorban azokról a tetvekről, és elgondolásokról, amelyeket további előrehaladásunk biztosítása érdekében a párt Központi Vezetőségének útmutatása alapján a kormány kidolgozott. A Minisztertanács fontos kötelességének látja megosztani gondját-baját az országgyűlés tagjaival és önökön keresztül az egész dolgozó magyar néppel. Hegedűs elvtárs ezután többek között kijelentette: a munkatermelékenység fokozása és a népjólét emelése egymástól elválaszthatatlan! A népjólét emeléséről beszél! ni anélkül, hogy ne tennénk j gyakorlati intézkedéseket a ter(melékenység növelésére, puszi ta szócséplést jelent, amely a [Horthy-rendszer képviselőinek I hazug frázisaira és ígérgetéseiI re emlékeztet és teljesen ide— A műszaki színvonal fejlesztése érdekében különös gondot fordítunk a gépgyártás fejlesztésére, mert tudjuk, hogy iparunknak ez az ága a gazdasági fejlődés motorja. Ezen áll, vagy bukik mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés fejlesztésének üteme. Ezért gépiparunk termelését az 1956-os népgazdasági tervjavaslat szerint 15.7 százalékkal akarjuk emelni. — A Minisztertanács az elmúlt félév alatt több intézneddst tett, hogy iparunkat, közlekedésünket és mezőgazdaságunkat gyorsabban lássuk el a legújabb technikával és rövidebb idő alatt térjünk rá új éspedig a legkorszerűbb gyártmányok gyártására. — Mindezeknek a feladatoknak megvalósításában nagy szerep vár a Műszaki Fejlesztési Tanácsra, amely, mint a Minisztertanács szerve, vezeti a párt- és kormányhatározatok alapján a mű zaki színvonal fejlesztéséért folyó nagy munkát. — Iparunk fejlesztése érdeEz az esztendő a második ötéves terv előkészítésének időszaka kében már ebben az évben megnöveltük beruházásainkat. A jövő évben az ez évi tervnél 31 százalékkal kívánunk többet "beruházásra fordítani. Beruházásaink növelésének határt szab a népjólét állandó emelésének követelménye és az a törekvésünk, hogy az elmúlt években, elsősorban 1954-ben megnövekedett külföldi adósságállományunkat jelentős mértékben csökkentsük. — Beruházásainkat a jövő évben is elsősorban arra kell I fordítanunk, hogy meggyorsítsuk a megkezdett és féligkész építkezések befejezését és már 1956-ban elérjük egyes nagy létesítményeink, illetve azok első részlegeinek üzembe helyezését és előkészítsük további egységek befejezését és termelésbe való bekapcsolását 1957-ben. — Ipari termelésünk műszaki színvonalának gyors fejlesztését nagymértékben elősegítik széleskörű és egyre hatékonyabb gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink a baráti országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. — Tisztelt Országgyűlés! — Pártunk III. kongreszszusa az 1955-ös feladatokat úgy határozta meg, hogy legyen ez az év a második ötéves terv előkészítésének időszaka. — Minden lehetőség megvan arra, hogy iparunk gyors ütemben fejlődjék és a termelékenység és az önköltség színvonala tekintetében nocsak elérjük, hanem túl is haladjuk a legfejlettebb kapitalista országokban elér! mutatókat. A mi politikai, lFolytatás a 2• oldalon4