Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-13 / 267. szám

Yasárnxp, 1955. Bovcmtfr tJ. 3 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata 1Folytatás a 2• oldalról.) a műszaki fejlesztés és az ön­. 'költségcsökkentés feladatait, ínunkéban és érvényesíteni kell | Termelői árrendszerünket úgy *t egyszemélyi vezetés követel- kelj átalakítani, hogy fokozot­ícényeit Biztosítani kell, hogy az üze­mek Igazgatói, főmérnökei, mű­vezetői éljenek mindazokkal a jogokkal, amelyek őket megil­letik. Ennek érdekében meg kell szervezni, hogy az ipari üzemek vezetői rendszeresen résztvegyenek az ipar éves és távlati terveinek kidolgozásá­ban, a beruházások előkészí­tésében. Biztosítani kell, hogy az üzemi dolgozók helyes kez­deményezéseit érvényesítsék a tervekben. Az ipari üzemek, s ezek igaz­gatói számára — a terv keretei között .— lehetővé kell a gazdálkodás nagyobb önálló­ságát. 2. Az Országos Tervhivatal­ban és a minisztériumokban magasabb színvonalra kell emelni a távlati tervezés mun­káját. Biztosítani kell a mű­szaki fejlesztés tervezésének megjavítását és szoros össze­hangolását a terv tgbbi fejeze­teivel. Szakítva az előző hely­telen gyakorlattal, a jövőben rendszeresen ellenőrizni kell a műszaki fejlesztési tervek vég­rehajtását. Az Országos Tervhivatal el­nöke és az ipari miniszterek azért, tabban serkentsen az anyaggal, különösen az importanyaggal való takarékosságra. Az új gyártmányok terme lésének bevezetésére a vállala­tok számára külön gyártmány' fejlesztési alapot kell biztosíta­ni. Az új gyártmányok árát úgy kell szabályozni, hogy ez is ösztönözze bevezetésüket. Meg kell szilárdítani a vál­lalatok önálló elszámolását, növelni kell érdekeltségüket a nyereség fokozásában. Lehető­vé kell tenni, hogy a terven fe­lüli nyereségből nagyobb részt fordíthassanak a műszaki szin­tenni j vonal emelését elősegítő beru­házások megvalósítására. 5. Minden vezető kötelessé­ge, hogy a hatáskörébe tartozó területeken gondoskodjék a káderek kiválasztásának, elosz­tásának és képzésének megja­vításáról. Elsősorban a techni­kai haladás szempontjából dön­tő területeket kell jól képzett káderekkel megerősíteni. Min­den vezetőnek elsőrendű köte­lessége a káderekkel való he­lyes foglalkozás. Több segítsé­get kell adni a vezetőfunkció­ban lévő munkáskádereknek és támogatni kell őket abban, hogy elvégezzék a megfelelő egyete­mek, illetve technikumok leve­szemelyukben felelősek -zen, ]ezőj estj tagozatát. Fo­hogy az eves tervek a jerv,do- kozottabban m ke„ becsülni sz*k előtt megfelelő időben el- és bátrabban magasabb mun jussanak a vállalatokhoz. 3. Meg kell szilárdítani tervfegyelmet. Minden minisz­térium és vállalat köteles terv összeállításánál a népgaz­daság igényeinek lehető leg­teljesebb kielégítését szemelőtt tartani és az állami tervet min­den részletében teljesíteni. A terv előírásait megsértő veze­tőkkel szemben megfelelő fele­lősségrevonást kell alkalmazni. 4. Meg kell javítani a vál lalatok munkájának pénzügyi ellenőrzését és jobban kell hasznosítani az anyagi érde­keltség ösztönző erejét az ipar előtt álló feladatok megoldásá­ban. Bérrendszerű nfi továbbfej­lesztésével biztosítani kell a tnagasabb szakképzettség na­gvobbfokú megbecsülését, szé­lesíteni kell a minőségi munka premizálását. Egyidejűleg szi­gorúan érvényt lill szerezni a selejtért fizetendő kártérítésre vonatkozó előírásoknak. Szi­gorú norma- és technológiai fe­gyelem megteremtésével és a műszaki normák számának nö­velésével biztosítani kell, hogy a normák fokozottabban a tech­nikai fejlesztést ösztönző erő­vé váljanak. Biztosítani kell, hogy a műszakiak premizálása nagyobb mértékben ösztönözze kakörbe kell helyezni azokat a tapasztalt mérnököket és tech­nikusokat, akik jelentős ered ményeket értek el az ipar mű­szaki színvonalának és szer­vezettségének növelésében. Biztosítani kell a fiatal ká­derek fejlődését, nem kell félni felelősebb munkakörökbe való helyezésüktől, segítségükre kell lennj a nagyobb feladatok meg­oldásában. Az egyetemeken magasabb színvonalra kell emelni az el­méleti ismeretek tanítását. 6- Az egyetemeken és tech­nikumokon a gyakorlati kérdé seket jobban ismerő mérnökö­ket és technikusokat kell ké­pezni az ipar számára. Az isko­lát elvégző fiatal szakembere­ket e termelőmunkába kell irányítani és csak az itt eltöl­tött néhányéves gyakorlat után kell lehetővé tenni számukra, hogy tudományos, kutató és tervező intézetben, vagy irányí­tó szervben dolgozhassanak. Különös gondot kell fordíta­ni a termelés alsóbb parancs­noki kara: a művezetők, mes­terek, építésvezetők műszaki képzettségének fokozására, na­gyobb számban kell közülük, a gyakorlati munkától való el­szakadás nélkül, technikusokat és mérnököket képezni. IV. ' Emelni kell az ipar pártirányításának színvonalát Az ipar területén elért ered-'ponti Vezetőség ipari és köz­tnényekben nagy szerepe van annak, hogy a párt sikerrel tud­ta mozgósítani a munkásosz­tályt a szocialista iparosítás döntő feladataira, a pártszerve­zetek irányító és ellenőrző munkája az elmúlt évek során megjavult. Különösen a Köz­ponti Vezetőség ez év márciu­si, emlékezetes határozata óta a pártszervezetek nagyszerű, lelkes, odaadó munkát fejtettek ki a termelési tervek teljesíté­se és túlteljesítése, a jobboldali demagógia leküzdése, s a dol­gozók jogos, törvényes igényei­nek biztosítása érdekében. Bármennyire jelentős azon­ban pártszervezeteink e mun­kája, ez csupán kezdeti siker. A nagyobb feladat még hátra van. Emellett pártszervezeteink eddig elsősorban a termelés mennyisége növelésére fordítot­ták erőfeszítéseiket és még nem harcolnak eléggé a ter­melés műszaki színvonalának emeléséért, s ezzel a termelé­kenység növeléséért, az önkölt­ség csökkentéséért, a minőség javításáért, a takarékosság fo­kozásáért. A megyei, városi, kerületi, járási pártbizottságok funk­cionáriusai még nem egy esetben az íróasztal mellől irányítják a munkát. A párt­bizottságok több helyen lebe­csülik az ipari és közlekedési osztályok feladatait, A Közr­lekedési osztálya sem adott elég segítséget az osztályok helyes munkamódszereinek elsajátításához. Iparunk fejlesztésében, az új technika széleskörű beve­zetésében a szakszervezetek szerepe is jelentősen megnö­vekszik. A szakszervezetek értek el eredményeket a szo­cialista munkaverseny fellen­dítésében, az újítómozgalom kiszélesítésében, a dolgozók nevelésében. Azonban a mun­kaverseny és az újítómozga­lom szervezésében még sok a formális vonás, a bürokrati­kus intézkedés. A szakszerve­zetek nem foglalkoznak ki­elégítően a technika fejlesz­tésével, a dolgozók szakkép­zésének fokozásával. A Központi Vezetőség a következőket határozza: 1. A pártbizottságok és pártszervezetek behatóbban tanulmányozzák az ipari üze­mek munkáját, alaposabban foglalkozzanak a termelés műszaki, gazdasági és tech­nikai kérdéseivel, sajátítsák el a legszükségesebb műszaki ismereteket. Ne csak jelenté­sek alapján tájékozódjanak az üzemek helyzetéről, ha­nem a helyszínen szerzett tapasztalatok felhasználásá­val nyújtsanak segítséget az ipari vezetőknek a munka kiváló szakembereket egy­egy gazdasági kérdés vizsgá­latába. Alkalmazzák követke­zetesebben a felelősségrevo­nást azokkal a vezetőkkel szemben, akik a párt- és kor­mány-határozatokat nem hajtják végre. Részesítsék fo­kozott elismerésben azokat, akik eredményeket érnek el az új technika alkalmazásá­ban. E feladatokat úgy hajt­sák végre, hogy egyidejűleg erősítsék a gazdasági vezetők tekintélyét; az egyszemélyi felelős vezetést 2. Meg kell erősíteni az ipari üzemek, a kutató es tervező intézetek pártszerve­zeteit. különösen a pártalap­szervezetek vezetőségét olyan káderekkel, akik képesek elő­revinni a technikai haladás ügyét. A pártszervezeteknek meg kell értetniük az egy­szerű segédmunkásoktól kezdve a műszaki vezetőkig mindenkivel, hogy iparunk és egész népgazdaságunk tech­nikai alapjainak fejlesztése szocialista építőmunkánk egyik kulcskérdése. Tanulmá­nyozzák más üzemek fejlett munkamódszereit, gondos­kodjanak azok saját üzemük­ben való széleskörű elterjesz­téséről. Fordítsanak gondot a technológiai fegyelem meg­szilárdítására, a meglévő be­rendezések jobb, gazdaságo­sabb kihasználására; Foglal­kozzanak többet az újítókkal, technikusokkal, mérnökökkel, tudósokkal gondoskodjanak politikai fejlődésükről nö­veljék aktivitásukat a tech­nika fejlesztése, új termelési eljárások kidolgozása, beve­zetése terén. 3. Tovább kell javítani a pártszervezeteknek a töme­gekkel való kapcsolatát. A pártszervezetek támaszkodja­nak a dolgozók széles töme­geinek véleményére, a párt­funkcionáriusok nagy figye­lemmel hallgassák meg a dolgozók észrevételeit, javas­latait és gondoskodjanak a helyes javaslatok megvalósí­tásáról. Keményen lépjenek fel mindazokkal a gazdasági vezetőkkel szemben, akik fi­gyelmen kívül hagyják a dol­gozók javaslatait. Segítsék a dolgozók aktivitásának ki­bontakozását a különböző üzemi értekezletek rendsze­res megtartásával, jó meg­szervezésével és a dolgozók helyes kezdeményezéseinek támogatásával. 4. A pártszervezetek végez­zék nagyobb gonddal a ká­dermunkát. Foglalkozzanak alaposabban a termelést irá­nyító káderekkel segítsék őket a káderek helyes kivá­lasztásában, nevelésében. Kü­lönös gonddal kell foglalkoz­ni a termelés élenjáró dolgo­zóival és azok szakmai és po­litikai képzésével. 5. A pártszervezetek segít­sék elő, hogy a DISZ a fia­tal munkásokat és műszaki értelmiségieket a technikai fejlesztés élharcosaivá ne­velje. Adjanak a DlSZ-szer­vezeteknek lelkesítő, mozgó­sító feladatokat, bátorítsák a fiatalok kezdeményezéseit, fokozott figyelmet fordítsa­nak fiatal szakembereink po­litikai, szakmai és erkölcsi nevelésére. 6. Növelni kell a megyei, városi, kerületi járási párt bizottságok ipari és közleke­dési osztályainak szerepét az ipar párt-irányításában és ellenőrzésében. Ezen osztá­lyok munkatársai tanulmá­nyozzák az üzemeikben fo­lyó munkát rendszeresen a helyszínen és tapasztalataik alapján nyújtsanak segítsé­get az üzemi pártszerveze­teknek és a gazdasági veze­tőknek a termelékenység emelésére, az önköltség csök­kentésére, a technika fej­lesztésére irányuló szervező­munka megjavításában. 7. A pártszervezetek útmu­tatásai nyomán a szakszerve­zetek javítsák meg a dolgo­zók között végzett nevelő­munkájukat. Küszöböljék ki a szocial'sta munkaverseny szervezésében még fellelhető formalizmust és bürokratikus jelenségeket. Fokozottabban ellenőrizzék a munkavéde­lemmel és balesetelhárítás­sal kapcsolatos intézkedések végrehajtását. Vigyék előre a dolgozók szakmai képzésé­Mi történt q külpolitikában ? a külifgyminfsztereK értekeznének tegnapi ülésén nefeiezték a leszerelés kérdésének megvitatását S zombaton délelőtt 10 óra 30 perckor a négy hatalom külügyminisztere Genf­ben ismét összeült: Dulles amerikai kül­ügyminiszter elnökletével folytatták a le­szerelés kérdésének vitáját. Pinay francia külügyminisztert — aki tegnap reggel Pá­rizsba utazott — Rolandé Margeria, a kül­ügyminisztérium politikai osztályának ve­zetője helyettesítette. Az ülést 25 perces tárgyalás után egy órára felfüggesztették. Az ülés néhány perccel 13 óra után befeje­ződött. A négy külügyminiszter pénteken dél­után 25 perces zárt ajtók mögötti tanács­kozáson megegyezett abban, hogy szomba­ton befejezik a második, hétfő délután és kedden délelőtt a harmadik és kedd dél­után pedig az első napirendi pont tárgya­lását. Abban is megegyeztek, hogy a genfi külügyminiszteri értekezlet szerdán ér vé­get, amikoris a záróközleményt fogadják el és teszik közzé. Tegnap délután került sor a francia * nemzetgyűlésben arra a bizalmi sza­vazásra, amely végülis eldönti: mikor és milyen szavazási módszerrel kerül sor a francia parlamenti választásokra. Mint is­meretes, a Köztársasági Tanács, a parla­ment felsőháza elfogadta ugyan a jelenlegi nemzetgyűlés feloszlatásáról szóló javasla­tot, azonban olyan szavazási módszert ja­vasolt, amit a kormány nem kíván magáé­vá tenni. A nemzetgyűlés szintén nem tá­mogatja a kormány által javasolt, meglehe­tősen bonyolult szavazási módszert és há­rom alkalommal le is szavazta azt. A teg­napi bizalmi szavazás — amelynek eredmé­nyéről lapzártáig még nem érkezett jelen­tés — kísérlet arra, hogy a kormány ilyen módon is elfogadtassa akaratát a nemzet­gyűlés többségével. A Francia Kommunista Párt — mint már jelentettük — az ará­nyos választás híve. Ez annyit jelent, hogy egy-egy megyében a mandátumokat a pártokra eső szavazatok arányában oszta­nák szét. Kétségtelen, hogy ma ez a leg­tisztább választási lehetőség Franciaország­ban. P inay francia külügyminiszter azért utazott tegnap reggel Genfből Párizs­ba, hogy jelen legyen a nemzetgyűlés bi­zalmi szavazásán. Ma viszont Adenauert látogatja meg Bonnban, hogy tanácskozzék vele a francia—nyugatnémet kapcsolatok megjavítását elősegitő kérdések, mindenek előtt a Saar-vidék problémájával Kapcso­latban. A nyugatnémet szociáldemokrata sajtó­szolgálat Pinay vasárnapi bonni utazásá­nak hátsó indokaira hivatkozva azt írja, hogy mereven el kell utasítani minden olyan újabb szándékot, amely a Saar-vidé­ket — bármilyen megváltoztatott európai lepellel — el akarja választani Németor­szágtól. Az ilyen terv közvetlenül a Saar­statutumra kimondott meggyőző erejű, "nem" után "teljesen alkalmatlan kísérlet és kimondottan kihívásnak tekinthetőd. A szociáldemokrata sajtószolgálat cikke valószínűleg kapcsolatban áll a Combat cí­mű francia lapnak azzal a pénteki tudósí­tásával, hogy »Pinay és Adenauer vasár­nap újabb Saar-statutumban akar meg­egyezésre jutni, amely messzemenően egyeznek a Mendes-France is 'Adenauer által kidolgozott és a népszavazáson elutasított statutummal". Edén angol miniszterelnök november ™ 9-én London főpolgármesterének ha­gyományos évi bankettjén mondott beszé­dében érintve a négyhatalmi genfi külügy­miniszteri értekezlet menetét, megismételte a nyugati diplomáciának a német kérdés­sel kapcsolatos ismert téziseit. Ügy jelle­mezte a nyugati javaslatokat, mint "min­denféle európai agressziós cselekmény elhárításának "legbiztosabb garanciáját*. Eden a továbbiakban kijelentette, hogy a világ egyetlen nagyhatalmának sincs olyan vezetője, aki nem tudná, hogy az egész emberiségre nézve milyen végzetes lenne egy köztük támadó konfliktus. Fel­hívta a nagyhatalmakat, hogy tartózkodja­nak* >»az olyan akcióktól, amelyek háború­hoz vezetnek*, valamint "fojtsák el azokat a konfliktusokat, amelyek kisebb méretek­ben keletkezhetnek, de lángba boríthatják az egész világot*; A nyugati javaslatok legalább tis évre visszavetik az általános leszerelés kérdésének megoldását A genfi értekezlet pénteki üléséről ^ Genf (MTI). A külügymi-1 egyezés lehetősége, a nyugati délutáni ülésen KocsaPopo- niszteri értekezlet 11-ik ülésére 'hatalmak megtagadják saját ja­vics mondta el külpolitikai, pénteken délután 3 óra 30 perc- Ivaslataikat és kezdeményezé­— kor került sor, azután, hogy a1 sciket és visszatértek a már Belgrád. A belgrádi rádió jelentése szerint pénteken este befejeződött a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés két házának ülésszaka. A péntek expozéját. A nemzetgyűlés ülése előtt'külügyminiszterek előzően 25 a képviselők klubja is ülést percig tartó, zárt ajtók mö tartott, amelyen Vladimír Ba- götli megbeszélésen vettek karics beszámolt a jugoszláv, részt. parlamenti küldöttség szov­jetunióbeli látogatásáról, Vladimir Szimics pedig is­mertette a jugoszláv küldött­ség részvételét az Interpar­lamentáris Unió Helsinkiben megtartott ülésén. London (TASZSZ). Minta Reuter-iroda damaszkuszi tu­dósítója közli, a szíriai la­pok rámutatnak, hogy Jor­Az ülésen, amelyen tovább­folytatták a második napirendi pont, a leszerelés kérdésének megvitatását, Molotov szovjet külügyminiszter elnökölt. A három nyugati külügyminiszter felszólalásában a csütörtökön benyújtott javaslat elfogadtatá­sára törekedett. Molotov szov­jet külügyminiszter kijelentet­megjavításában. Vonjanak be ! nek ügyét. Mozgósítsák a dol­dánia megtagadta a bagdadi je: ,a n^ati ..ne™ egyezményhez való csatlako- felel™k meS célkitűzéseiknek, g(jst mert nem alkalmasak arra, hogy ~ A'sajtó hangoztatja, hogy elörevigyék a _ fegyverkezés Husszein király és Szaid el csokkentesenek es az atomfegy­ver eltiltásának ügyét. — „A nyugati külügyminiszterek mos­tani javastata — mondotta ezu­tán Molotov — legalább tíz­évre vet vissza bennünket az általános leszerelés kérdésének megoldása terén". Beszéde további részében Molotov megállapította, hogy a nyugati hatalmak csütörtökön előterjesztett emlékiratában nem szerepelnek a korábban Mufti miniszterelnök sikra­száll Jordánia semlegessége mellett. • New York (TASZSZ). Mint a New York Times írja, a görög kormány "jelenleg job­ban érdeklődik egy kétoldalú egyezmény iránt Jugoszláviá­val, mint a háromoldalú bal­káni szövetség iránt, amely­ben Törökország is részt vesz." A New York Times mar benyújtott javaslataik. kije- Ezekről a nyugati külügymi­lenti, hogy ha az év végéig niszterek nem beszélnek töbfjé nem tartják meg a balkáni és csupán a közvéleménynek szövetséghez tartozó országok szánt hangzatos előterjesztést megállapodtunk. A többi kér értekezletét, ez egyértelmű tettek a leszerelés kérdésében, désben pedig együttes ajánlást lesz a szövetség felbomlása- Leszögezte: Amint kialakult a kellene az ENSZ-hez eljuttat­va!. leszerelés kérdésében a meg- nunk". régen túlhaladott álláspontjuk­hoz. Megállapította ezután Molo­tov, hogy a szovjet küldöttség véleménye szerint a nyugati javaslat ellenkezik az ENSZ alapokmányának szellemével, a kormányfők irányelveivel és az emberi lelkiismerettel, mert végeredményben szabaddá ten­né egyes hatalmak kezét tö­megirtó fegyverek bevezetésé­hez. E javaslatok ezenkívül egészen más álláspontot fog­lalnak el, mint ahogyan azok­ról annakidején Jules Mochés Nutting az ENSZ leszerelési albizottságában nyilatkoztak. Molotov ezután hangoztat­ta: meg lehet egyezni a fegy­verzet csökkentésének nem­zetközi ellenőrzéséről. „Ha azonban — mondotta — ér­demben lemondunk a fegyver­zet csökkentéséről és az atom­fegyver eltiltásáról, mi értel­me lenne a nemzetközi ellen­őrzésnek?" J) szovjet küldöttség véle­ménye szerint — mondotta be­fejezésül Molotov — már most meg lehetne egyezni a leszere­lésre irányuló bizonyos kér­désekben, elsősorban azokban, amelyekben már lényegileg gozók széles tömegeit a tech­nika fejlesztésében, a tech­nológiai fegyelem, a munka­fegyelem megszilárdításában rájuk háruló feladatok elvég­zésére. A Magyar Dolgozók Pártjá­nak egész tevékenységét, minden cselekedetét a dol­gozó nép szolgálata vezérli. Pártunk politikájának, a szo­cializmus építésének célja: népünk anyagi és kulturális életszínvonalának szilárdan, tudományosan megalapozott, állandó, rendszeres emelése. Ebben alapvető szerepe van a műszaki haladásnak ipa­runkban, népgazdaságunk­ban. Ez az a döntő láncszem, melyet ma meg kell ragad­nunk, hogy a munka terme­lékenységét mind magasabb színvonalra emelve, a termé­kek bőségét biztosítva ha­zánkban, győzelemre vigyük a szocializmus ügyét. A Központi Vezetőség fel­hívja a párt valamennyi tag­ját, a DISZ-tagokat, az ipar összes munkásait, műveze­tőit, technikusait, mérnökeit és alkalmazottait, a tervező intézetek és kutató intézetek dolgozóit, a közgazdászokat és tervezőket, az ipari káde­rek oktatását végző pedagó­gusokat, hogy minden ere­jükkel harcoljanak az ipar előtt álló feladatok sikeres megoldásáért, az új technika széleskörű bevezetéséért, a munka termelékenységér jk gyorsütemű növeléséért, az önköltség csökkentéséért, a minőség javításáért. E fel­adatok sikeres megvalósítása nagymértékben hozzájárul or­szágunk gazdasági erejének további növekedéséhez, hon­védelmének megszilárdításá­hoz, lehetővé teszi a dolgozó nép életszínvonalának eme­lését és elősegíti a szocializ­mus alapjainak lerakását.

Next

/
Thumbnails
Contents