Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-13 / 267. szám

VLLÁG WOLETÁRJÁI EGYESÜLJETEK! „ AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁN AK LAPJA XI. évfolyam, 267. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1955. november 13. Napjaink teendői az üzemekben Telnek a dolgos hétköznapok és egyre jobban közeledik az 1955-ös év vége. Itt az új esztendő 49 nap múlva! Az év befejezéséig hátralévő idő alatt számottevőek a feladatok a szegedi üzemekben. Biztosítani kell, hogy az évi tervkötelézettség minden mutatója teljesítve legyen, az MDP Központi Vezetősége márciusi határozatában megszabottak szerint növekedjék a termelékenység, csökkenjék az önköltség. A terv minden üzem számára törvény! Most. a sorra következő napokban kell megalapoznunk második ötéves tervünk legjobb és zavartalan megkezdését. Szeged üzemeinek kollektívái — a Szegedi Ruhagyár erővel teli kezdeményezéséhez csatlakozva — Ígéreteket tettek a tervkötelezettség valóravá'ltására, arra, hogy olcsóbbá, jobbé teszik a termelést. Az üzemek munkájuk alapján szeretnék kiérdemelni a Csongrád megyei Párt-végrehajtóbizotlság vörös vándorszászlóját, amelyet az 1955-ös esztedő befejeztével kap meg a legszebb sikert elérő üzem. Az ígéretek valóraváltásáért folyó munkát sem lehet elodázni és a párt zászlajának elnyeréséért is most kell tenni. Az üzemek vezetőinek rendszeresen ellenőrizni kell, hogy hol tartanak az évi terv, a szocialista kötelezettség vállalás végrehajtásában. Mindezt nem elég csupán a vezetőknek értékelni, hanem a dolgozók tudomására is kell hozni. Javítanunk kell a szegedi üzemekben a tervteljesítés végrehajtásának nyilvánosságra hozatalát, hogy minden üzemben egységesen sorakozzanak fel a dolgozók a fogyatékosságok megszüntetésére, a termelési eredmények megnövelésére. Sok példa bizonyítja, ha a vezetők a dolgozókhoz fordulnak, s kérik segítségüket, akkor azok nem restek nekigyűrkőzni és alkotó tevékenységükkel előre viszik a termelés ügyét, A termelés napi problémáival való törődés szorosan összeforr — nem is választható el — az új technika, jobb eljárások alkalmazásával. Baj az, hogy a korábbi hónapokhoz képest most néhány üzem kivételével kevés a munka megjavítására YOhatkQZÓ javaslat. Az oka ennek abban keresendő, hogy az üzem, a termelés vezető posztjain állók ellanyhuítak, s nem segítik hatékonyan a dolgozók javaslatainak felszínre hozását. Pedig a dolgozók kezdeményező készsége, vagy éppen a munka hibáit ostorozó bírálata nélkül az út nem vezethet jól felfelé. Az üzemek munkája, a termelés mindig új kérdéseket hoz. Megoldásukhoz elengedhetetlenek a műszaki és szervezési intézkedések. Ezeknek azonban időben kell történni. Itt sincs minden rendjén. A Szegedi Kéziszerszámárugyárban még nem kielégítő az egyes üzemrészek közötti együttműködés. A szereidében adódó hiányosságok többször hátráltatták más üzemrészek munkáját. A Kéziszerszámárugyár mór a rendteremtés útjára lépett, mégis nagyok az ott lévő feladatok. Az ütemes, egyenletes termelést, az üzemrészek jó együttműködését is biztosítaniok kell. Helyes, hogy dekádokra, majd egészen a munkapadokig le kívánják bontani a feladatokat. Ezzel eleiét vehetik az állásidőknek, amelyek egyik-másik üzemrészben korábban megmutatkoztak, károsan befolyásolva egyes dolgozók keresetét is. Általában elkészültek az üzemekben a negyedik negyedévre szóló intézkedési tervek. Az is a tennivaló, hogy az intézkedési tervben foglaltakat megvalósítsák. A Ruhagyárban például a helyesen összeállított intézkedési terv végrehaitása nagyban elősegítette kiváló eredmények elérését, melynek alapján az élüzem címet is kiérdemelte a gyár; Figyelemmel kell kisérni a termelékenység, az önköltség, a minőség alakulását. Nem lehet elfogadni jó munkának a terv mennyiségi teljesítését akkor, ha rossz a minőség, nő az önköltség. Együtt, minden mutatót végrehajtva kell az évet befejezni — adósság nélkül. Legyen az a törekvés mindenütt, hogy a tervet megtakarított nyersanyagból teljesítsék túl. A Jutaárugyár, a Textilművek is szép eredményt ért el az anyagtakarékosságban, és a terven felül megtakarított anyagból gyártanak. Ezek a követendő példák. Küiön gonddal kell kísérni az export-tervek teljesítését. A szegedi üzemek áruiért is. amelyek külföldre kerülnek, cserébe az ország, a nép javát szolgáló nyersanyagokat, egyes gépeket kapunk. A kommunisták, a népnevelők szava jusson el az üzemrészek minden munkásához. Mélyüljön el a felvilágosítás segítségével, hogy a fokozódó anyagi és kulturális igények kielégítése csak akkor lehetséges, ha nő a termelékenység, csökken az önköltség. A termelés megiavítása tehát a legszemélyesebb, a legközvetlenebb egyéni érdeke valamennyi dolgozónak Munkából teremtődik a még jobb élet, s ezért ki-ki a saját beosztásában helyt állva sokat tehet. Az üzemek vezetőinek egyik fontos kötelessége gondoskodni arról, hogy megvalósuljon a kollektív szerződések szociális és munkásvédelmi része is. A lázas építőmunka közben egy pillanatra sem lehet megfeledni azt a közismert megállapítást, hogy hazánkban legfőbb érték az ember. Eszerint is kell dolgozni! Teremtsünk szilárd alapot az életszínvonal további növeléséhez, teljesítsük az évi tervben előírt minden feladatot, kezdjük adósság nélkül a második ötéves tervet! MAI SZAMUNKBÓL: A SZABADEGYETEM TÖBB FAKULTÁSÁN MAR MEGKEZDŐDTEK AZ ELŐADÁSOK « (4. oldal) SZEGED KULTURÁLIS ÉLETÉRŐL TÁRGYALT A VÁROSI TANÁCS (6. oldal) A MINISZTERTANÁCS RENDELETE A FÖLDHASZNÁLÓK SZEMÉLYÉBEN ÉS A FÖLDEK MŰVELÉSI AGÁBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOKRÓL (7. oldal) A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége november 9-től 12-ig ülést tartott. A Központi Vezetőség meg" tárgyalta a Politikai Bizottságnak „A politikai és gazdasági helyzet s a párt feladatai"-ról szóló beszámolóját, amelyet Rákosi Mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára terjesztett elő. A Központi Vezetőség beható vita után a beszámolót egyhangúlag jóváhagyta és határozattá emelte. A Központi Vezetőség megtárgyalta továbbá az „Ipari termelésünk megjavításának s műszaki színvonala emelésének feladatai"-ról szóló jelentést, amelyet a Politikai Bizottság nevében Mekis József elvtárs terjesztett elő. E napirendi pont tárgyalásánál gazdasági, műszaki, tudományos életünk vezetői nagyszámban vettek részt. Részletes vita után a Központi Vezetőség egyhangúlag megfelelő határozatot hozott. A Központi Vezetőség harmadik napirendi pontként szervezeti kérdéseket tárgyalt. Elhatározta, hogy javasolja az országgyűlésnek Erdei Ferenc elvtárs, földművelésügyi miniszternek a Minisztertanács elnökhelyettesévé, Matolcsi János elvtársnak földművelésügyi miniszterré való megválasztását. Egyben Matolcsi János elvtársat, tekintve, hogy más munkaterületre kerül, a Központi Vezetőség titkárának tiszte alól felmentette. A Központi Vezetőség Kovács István és Egri Gyula elvtársakat a Központi Vezetőség titkárságának tagjaivá cs egyben a K. V. titkáraivá választotta meg, Budapest, 1955. november 12, A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata ipari termelésünk megjavításának s műszaki színvonala emelésének feladatairól (Elfogadta a Központi Vezetőség 1955. november 12-1 ülése) A Központi Vezetőség megállapítja. hogy az első ötéves terv időszakéban 1950—1954ig jelentős sikereket értünk el hazánk szocialista iparosításában. Az ipari termelés 1954-ben 131 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben és 1938-hoz képest mintegy háromszorosára nőtt. Jelentős mértékben iparosodtak az addig iparilag elmaradt megyék és járások, továbbá fokozódott az ipar koncentrációia, az ipari munkásoknak nagyüzemekbe való összpontosulása. Mindezek következtében az tpar részesedése a nemzeti jövedelem termelésében elérte a 63,9 százalékot és a népi demokráciánk vezető erejét képező nagyüzemi munkásság száma jelentősen megnőtt. Iparunkban leggyorsabban fejlődtek a termelőeszközöket előállító iparágak: termelésük 5 év alatt 188 százalékkal, a gépipar termelnie 267 százalékkal növekedett. Ez megfelel a szocialista iparosítás követelményeinek. A nehézipar nagymértékű fejlődése következtében emelkedett az ipar műszaki színvonala, korszerű munkaeszközökkel látták el a népgazdaság különféle területeit. Létrejöttek a mezőgazdaság szocialista átalakításának legfontosabb anyagi-műszaki feltételei, erősödött országunk védelmi képessége és növekedett népünk jóléte. A könnyű- és élelmiszeripar termelése öt év alatt ugyancsak jelentős mértékben. 127 százalékkal emelkedett. Az iparosítás eredményeit mindenekelőtt a szocialista termelési viszonyok létrehozása és kiterjesztése tette lehetővé. A gyáriparban az összes termelőeszközök szocialista tulajdonba kerültek és az egész iparban a szocialista termelés részaránya eléri a kilencvenhét százalékot. Az ipari termelés 1955-ben is jelentősen továbbfejlődik. A Központi Vezetőség 1955. márciusi határozatának végrehajtásával sikerült kiküszöbölni az átmeneti megtorpanást, amely a jobboldali nézetek érvényesülése következtében iparunk és különösen nehéziparunk fejlődésében 1954-ben bekövetkezett. Az elmúlt évek során és ez evben elért eredmények kétséget kizáróan igazolják a szocialista iparosítás politikájának, a nehézipar elsősorban való fc ] les ztpsé n^k helyességét. A szocialista iparosítás nagy eredményei mellett az iparban jelentős hiányosságok is vannak. Fontos iparágak elmaradtak a korszerű technika alkalmazásában és r.em megfelelően használják fel a meglévő technika lehetőségeit sem. Nagyrészt ennek következtében sok területen alacsony a munka termelékenysége. magas a termékek önköltsége s nem kielégítő a minőség. A Központi Vezetőség a népgazdaság további egészséges fejlődésének biztosítására. s azért, hogy a második ötéves terv idején még nagyobb sikereket érhessünk el a szocializmus építésében, szükségesnek tartja hatékony intézkedések foganatosítását az ipar technikai színvonalának gyorsabb emelésére, a munka termelékenységének további növelésére, a termékek önköltségének nagyobb mértékű csökkentésére és minőségének javítására. E feladatok sikeres megoldása megköveteli az ipar vezetésének megjavítását, a pártirányítás színvonalának emelését, a dolgozók közti politikai munka hatékonyabbá tételét és a szocialista munkaverseny fellendítését. I. Az Ipar torábbi technikai haladásáért A munka termelékenységének állandó növelése a szocializmus egyik legfontosabb gazdasági törvénye. A munka termelékenységének emelkedése dönti el a termelés növekedésének és a népjólét fokozásának ütemét. Ezért a Magyar Dolgozók Pártja mindenkor különleges figyelmet fordított a termelékenység növelését gátló akadályok elhárítására és a dolgozó tömegek mozgósítására a termelókenySeg fokozása érdekében. A munka termelékenységének állandó növekedését a szocialista gazdaságban mindenekelőtt a technika rendszeres fejlesztésével kell biztosítani. ő követelményeknek megfelelően iparunk műszaki í színvonala jelentős mérték| ben növekedett az első ötéves terv idején. Az új üzemekben és a régi üzemek nagyrészében sok korszerű gyártási eljárást valósítottak meg. Iparunk számos gyártmánya méltán kelt elismerést külföldön is. Az eredmények ellenére azonban az elmúlt években az ipar műszaki színvonalának fejlődése háttérbe szorult a termelés mennyiségi növekedése mögött és több területen elmaradt a technika világszerte végbement rohamos fejlődésétől. A termelés folyamatainak gépesítése, az új gyártási eljárások elterjesztése, a korszerű gyártmányok bevezetése nem halad kielégítő ütemben. Iparunk műszaki színvonalának viszonylagos elmaradásáért felelősség terheli ipari minisztériumaink, az Országos Tervhivatal és a Tudományos Akadémia vezetőit, akik nem hárították el időben azokat az akadályokat, amelyek a műszaki fejlődést gátolták, a kutató intézetek munkáját nem a legfontosabb feladatokra irányították, nem szervezték meg megfelelően sem a hazai kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását, sem a külföldön, elsősorban a Szovjetunióban és á népi demokratikus országokban elért műszaki és tudományos eredmények hasznosítását. Az ipari üzemek vezetőinek nagyrésze a megszokotthoz való ragaszkodás, önelégültség, az újtól való idegenkedés következtében nem foglalkozott kielégítően az új technika bevezetésével. Ezek a funkcionáriusok nem vették eléggé figyelembe a pártnak azt a tanítását, hogy a technika állandó előrehaladása nélkül lehetetlen a szocialista termelés gyorsütemű fejlesztése. A Központi Vezetőségnek és a Minisztertanácsnak az ipar dolgozóihoz intézett levele nyomán az üzemekben és minisztériumokban szómos kezdeményezés történt, amely megmutatja, hogy a dolgozók nagy lelkesedéssel teszik magukévá az új technika bevezetésének ügyét, Létrejött az Országos Műszaki Fejlesztési Tanács. Most az a feladat, hogy kijelöljük az ipar előtt álló legdöntőbb feladatokat és biztosítsuk a feltételeket ezek végrehajtásóhoz. A Központi Vezetőség — az elmúlt hónapokban az üzemekben tartott műszaki tanácskozások eredményeit is figyelembevéve — a következőket határozza: 1. Az ipari miniszterek, miniszterhelyettesek, az iparigazgatók, az üzemi igazgatók és főmérnökök legfontosabb feladata, hogy a népgazdasági terv teljesítésének biztosításóval együtt gyors ütemben emeljék a termelés technikai színvonalát s ezáltal is biztosítsák a munka termelékenységének gyorsabb növekedését. E feladat megoldásának alapvető követelménye a nehézipar elsődleges fejlesztése és ennek alapján a termelési folyamatok komplex-gépesítésének széleskörű megvalósítása. a villamosítás és automatizálás kiterjesztése, korszerű új gyártmányok bevezetése, a termelés technológiájának állandó tökéletesítése. A termelés technikai színvonalának emelését a népgazdaság erőforrásainak leggazdaságosabb felhasználásával, igen jelentős részben a meglévő technika jobb kihasználásával, a meglévő üzemek korszerűsítésével , és fejlesztésével kell megoldgni. 2. A munka termelékenységének gyorsabb emelése mindenekelőtt a gépipar fejlesztését követeli meg. A gépipar műszaki színvonalának emelésére a szerszámgépgyártást lényegesen fokozni kell és új, korszerű géptípusokat kell előállítani. A forgácsmentes megmunkálás kibővítését korszerű prések, foghengerlőgépek gyártásának növelésével kell biztosítani. Iparunk értékes hagyományaira támaszkodva jelentősen fejleszteni kell a Dieselmotor gyártást. Folytatni kell a Ganz-típusú motor-családok, valamint a gépjárművek és traktorok Diesel-motor családjának korszerűsítését és sorozatgyártásának kiszélesítését. Meg kell kezdeni a nagyteljesítményű gázturbinák kifejlesztését. Meg kell szervezni a mechanikus, hidraulikus és elektromos átvitelű Diesel-mozdonyok sorozatgyártását, elsősorban a hatszáz lóerős mozdonyét. Létre kell hozni a nagyteljesítményű Dieselelektromos mozdonytípusokat. Tökéletesíteni kell a motorvonatok és az elektromos mozdonyok üzemszerű gyártását. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez szükséges technikai alap teljes megvalósítása végett nagy sorozatban kell gyártani az ötvennégy lóerős lánctalpas és a huszonöt lóerős univerzális traktorokat. Meg kell oldani a gabonatermelés, a kukorica- és szálastakarmány-termelés komplex-gépesítését hazai gyártású gépekkel. Csökkenteni kell a mezőgazdasági gépek indokolatlanul magas önsúlyát. Korszerűsíteni kell a különböző elektromos motorok gyártását, bővíteni kell választékukat. Jelentősen fejleszteni kell a vegyipari gépgyártást, ki kell bővíteni gördülőcsapágy termelésünket. A híradástechnikai iparban a fejlesztést a vacuumtechnika\ és a mikrohullámú átviteli technika területére kell összpontosítani. Megkell oldani a televíziós képcsövek, az új novaicsősorozat, több korszerű nagyadócső sorozat- és tömeggyártását. Előtérbe kell helyezni a sokcsatornás mikrohullámú rendszerek, az újtípusú frekvencia-modulált és televíziós berendezések. rádió nagyadó állomások gyártását. - IFolytatás a 2. oldalon}