Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-13 / 267. szám

VLLÁG WOLETÁRJÁI EGYESÜLJETEK! „ AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁN AK LAPJA XI. évfolyam, 267. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1955. november 13. Napjaink teendői az üzemekben Telnek a dolgos hétköznapok és egyre jobban kö­zeledik az 1955-ös év vége. Itt az új esztendő 49 nap múlva! Az év befejezéséig hátralévő idő alatt számot­tevőek a feladatok a szegedi üzemekben. Biztosítani kell, hogy az évi tervkötelézettség minden mutatója teljesítve legyen, az MDP Központi Vezetősége már­ciusi határozatában megszabottak szerint növekedjék a termelékenység, csökkenjék az önköltség. A terv minden üzem számára törvény! Most. a sorra követ­kező napokban kell megalapoznunk második ötéves tervünk legjobb és zavartalan megkezdését. Szeged üzemeinek kollektívái — a Szegedi Ruha­gyár erővel teli kezdeményezéséhez csatlakozva — Ígé­reteket tettek a tervkötelezettség valóravá'ltására, arra, hogy olcsóbbá, jobbé teszik a termelést. Az üze­mek munkájuk alapján szeretnék kiérdemelni a Csongrád megyei Párt-végrehajtóbizotlság vörös ván­dorszászlóját, amelyet az 1955-ös esztedő befejeztével kap meg a legszebb sikert elérő üzem. Az ígéretek valóraváltásáért folyó munkát sem lehet elodázni és a párt zászlajának elnyeréséért is most kell tenni. Az üzemek vezetőinek rendszeresen ellenőrizni kell, hogy hol tartanak az évi terv, a szocialista köte­lezettség vállalás végrehajtásában. Mindezt nem elég csupán a vezetőknek értékelni, hanem a dolgozók tu­domására is kell hozni. Javítanunk kell a szegedi üze­mekben a tervteljesítés végrehajtásának nyilvános­ságra hozatalát, hogy minden üzemben egységesen so­rakozzanak fel a dolgozók a fogyatékosságok megszün­tetésére, a termelési eredmények megnövelésére. Sok példa bizonyítja, ha a vezetők a dolgozókhoz fordul­nak, s kérik segítségüket, akkor azok nem restek neki­gyűrkőzni és alkotó tevékenységükkel előre viszik a termelés ügyét, A termelés napi problémáival való törődés szoro­san összeforr — nem is választható el — az új tech­nika, jobb eljárások alkalmazásával. Baj az, hogy a korábbi hónapokhoz képest most néhány üzem kivéte­lével kevés a munka megjavítására YOhatkQZÓ javas­lat. Az oka ennek abban keresendő, hogy az üzem, a termelés vezető posztjain állók ellanyhuítak, s nem segítik hatékonyan a dolgozók javaslatainak felszínre hozását. Pedig a dolgozók kezdeményező készsége, vagy éppen a munka hibáit ostorozó bírálata nélkül az út nem vezethet jól felfelé. Az üzemek munkája, a termelés mindig új kérdé­seket hoz. Megoldásukhoz elengedhetetlenek a mű­szaki és szervezési intézkedések. Ezeknek azonban időben kell történni. Itt sincs minden rendjén. A Sze­gedi Kéziszerszámárugyárban még nem kielégítő az egyes üzemrészek közötti együttműködés. A szereidé­ben adódó hiányosságok többször hátráltatták más üzemrészek munkáját. A Kéziszerszámárugyár mór a rendteremtés útjára lépett, mégis nagyok az ott lévő feladatok. Az ütemes, egyenletes termelést, az üzem­részek jó együttműködését is biztosítaniok kell. He­lyes, hogy dekádokra, majd egészen a munkapadokig le kívánják bontani a feladatokat. Ezzel eleiét vehe­tik az állásidőknek, amelyek egyik-másik üzemrészben korábban megmutatkoztak, károsan befolyásolva egyes dolgozók keresetét is. Általában elkészültek az üze­mekben a negyedik negyedévre szóló intézkedési ter­vek. Az is a tennivaló, hogy az intézkedési tervben foglaltakat megvalósítsák. A Ruhagyárban például a helyesen összeállított intézkedési terv végrehaitása nagyban elősegítette kiváló eredmények elérését, melynek alapján az élüzem címet is kiérdemelte a gyár; Figyelemmel kell kisérni a termelékenység, az ön­költség, a minőség alakulását. Nem lehet elfogadni jó munkának a terv mennyiségi teljesítését akkor, ha rossz a minőség, nő az önköltség. Együtt, minden mu­tatót végrehajtva kell az évet befejezni — adósság nél­kül. Legyen az a törekvés mindenütt, hogy a tervet megtakarított nyersanyagból teljesítsék túl. A Juta­árugyár, a Textilművek is szép eredményt ért el az anyagtakarékosságban, és a terven felül megtakarított anyagból gyártanak. Ezek a követendő példák. Küiön gonddal kell kísérni az export-tervek teljesítését. A szegedi üzemek áruiért is. amelyek külföldre kerül­nek, cserébe az ország, a nép javát szolgáló nyers­anyagokat, egyes gépeket kapunk. A kommunisták, a népnevelők szava jusson el az üzemrészek minden munkásához. Mélyüljön el a fel­világosítás segítségével, hogy a fokozódó anyagi és kulturális igények kielégítése csak akkor lehetséges, ha nő a termelékenység, csökken az önköltség. A ter­melés megiavítása tehát a legszemélyesebb, a legköz­vetlenebb egyéni érdeke valamennyi dolgozónak Mun­kából teremtődik a még jobb élet, s ezért ki-ki a saját beosztásában helyt állva sokat tehet. Az üzemek vezetőinek egyik fontos kötelessége gondoskodni arról, hogy megvalósuljon a kollektív szerződések szociális és munkásvédelmi része is. A lá­zas építőmunka közben egy pillanatra sem lehet meg­feledni azt a közismert megállapítást, hogy hazánk­ban legfőbb érték az ember. Eszerint is kell dolgozni! Teremtsünk szilárd alapot az életszínvonal to­vábbi növeléséhez, teljesítsük az évi tervben előírt minden feladatot, kezdjük adósság nélkül a második ötéves tervet! MAI SZAMUNKBÓL: A SZABADEGYETEM TÖBB FAKULTÁSÁN MAR MEGKEZDŐDTEK AZ ELŐADÁSOK « (4. oldal) SZEGED KULTURÁLIS ÉLETÉRŐL TÁRGYALT A VÁROSI TANÁCS (6. oldal) A MINISZTERTANÁCS RENDELETE A FÖLDHASZNÁLÓK SZEMÉLYÉBEN ÉS A FÖLDEK MŰVELÉSI AGÁBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOKRÓL (7. oldal) A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége no­vember 9-től 12-ig ülést tartott. A Központi Vezetőség meg" tárgyalta a Politikai Bizottságnak „A politikai és gazdasági helyzet s a párt feladatai"-ról szóló beszámolóját, amelyet Rákosi Mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára terjesztett elő. A Központi Vezetőség beható vita után a beszámolót egyhangúlag jóváhagyta és határozattá emelte. A Központi Vezetőség megtárgyalta továbbá az „Ipari termelésünk megjavításának s műszaki színvonala emelésé­nek feladatai"-ról szóló jelentést, amelyet a Politikai Bi­zottság nevében Mekis József elvtárs terjesztett elő. E napi­rendi pont tárgyalásánál gazdasági, műszaki, tudományos életünk vezetői nagyszámban vettek részt. Részletes vita után a Központi Vezetőség egyhangúlag megfelelő határo­zatot hozott. A Központi Vezetőség harmadik napirendi pontként szervezeti kérdéseket tárgyalt. Elhatározta, hogy javasolja az országgyűlésnek Erdei Ferenc elvtárs, földművelésügyi miniszternek a Minisztertanács elnökhelyettesévé, Matolcsi János elvtársnak földművelésügyi miniszterré való megvá­lasztását. Egyben Matolcsi János elvtársat, tekintve, hogy más munkaterületre kerül, a Központi Vezetőség titkárának tiszte alól felmentette. A Központi Vezetőség Kovács István és Egri Gyula elvtársakat a Központi Vezetőség titkársá­gának tagjaivá cs egyben a K. V. titkáraivá választotta meg, Budapest, 1955. november 12, A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata ipari termelésünk megjavításának s műszaki színvonala emelésének feladatairól (Elfogadta a Központi Vezetőség 1955. november 12-1 ülése) A Központi Vezetőség meg­állapítja. hogy az első ötéves terv időszakéban 1950—1954­ig jelentős sikereket értünk el hazánk szocialista iparosí­tásában. Az ipari termelés 1954-ben 131 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben és 1938-hoz képest mintegy há­romszorosára nőtt. Jelentős mértékben iparosodtak az ad­dig iparilag elmaradt me­gyék és járások, továbbá fo­kozódott az ipar koncentrá­cióia, az ipari munkásoknak nagyüzemekbe való összpon­tosulása. Mindezek következ­tében az tpar részesedése a nemzeti jövedelem termelésé­ben elérte a 63,9 százalékot és a népi demokráciánk ve­zető erejét képező nagyüzemi munkásság száma jelentősen megnőtt. Iparunkban leggyorsabban fejlődtek a termelőeszközöket előállító iparágak: termelésük 5 év alatt 188 százalék­kal, a gépipar termelnie 267 százalékkal növekedett. Ez megfelel a szocialista ipa­rosítás követelményeinek. A nehézipar nagymértékű fejlő­dése következtében emelke­dett az ipar műszaki színvo­nala, korszerű munkaeszkö­zökkel látták el a népgazda­ság különféle területeit. Lét­rejöttek a mezőgazdaság szo­cialista átalakításának leg­fontosabb anyagi-műszaki feltételei, erősödött országunk védelmi képessége és növe­kedett népünk jóléte. A könnyű- és élelmiszeripar termelése öt év alatt ugyan­csak jelentős mértékben. 127 százalékkal emelkedett. Az iparosítás eredményeit mindenekelőtt a szocialista termelési viszonyok létreho­zása és kiterjesztése tette le­hetővé. A gyáriparban az összes termelőeszközök szo­cialista tulajdonba kerültek és az egész iparban a szocia­lista termelés részaránya el­éri a kilencvenhét százalékot. Az ipari termelés 1955-ben is jelentősen továbbfejlődik. A Központi Vezetőség 1955. márciusi határozatának vég­rehajtásával sikerült kikü­szöbölni az átmeneti megtor­panást, amely a jobboldali nézetek érvényesülése követ­keztében iparunk és különö­sen nehéziparunk fejlődésében 1954-ben bekövetkezett. Az elmúlt évek során és ez ev­ben elért eredmények kétsé­get kizáróan igazolják a szo­cialista iparosítás politikájá­nak, a nehézipar elsősorban való fc ] les ztpsé n^k helyessé­gét. A szocialista iparosítás nagy eredményei mellett az iparban jelentős hiányossá­gok is vannak. Fontos ipar­ágak elmaradtak a korszerű technika alkalmazásában és r.em megfelelően használják fel a meglévő technika lehe­tőségeit sem. Nagyrészt en­nek következtében sok terü­leten alacsony a munka ter­melékenysége. magas a ter­mékek önköltsége s nem ki­elégítő a minőség. A Központi Vezetőség a népgazdaság további egészsé­ges fejlődésének biztosításá­ra. s azért, hogy a második ötéves terv idején még na­gyobb sikereket érhessünk el a szocializmus építésében, szükségesnek tartja hatékony intézkedések foganatosítását az ipar technikai színvonalá­nak gyorsabb emelésére, a munka termelékenységének további növelésére, a termé­kek önköltségének nagyobb mértékű csökkentésére és minőségének javítására. E feladatok sikeres megoldása megköveteli az ipar vezeté­sének megjavítását, a párt­irányítás színvonalának eme­lését, a dolgozók közti poli­tikai munka hatékonyabbá tételét és a szocialista mun­kaverseny fellendítését. I. Az Ipar torábbi technikai haladásáért A munka termelékenységé­nek állandó növelése a szo­cializmus egyik legfontosabb gazdasági törvénye. A munka termelékenységének emelke­dése dönti el a termelés nö­vekedésének és a népjólét fokozásának ütemét. Ezért a Magyar Dolgozók Pártja mindenkor különleges figyel­met fordított a termelékeny­ség növelését gátló akadályok elhárítására és a dolgozó tö­megek mozgósítására a ter­melókenySeg fokozása érde­kében. A munka termelékenysé­gének állandó növekedését a szocialista gazdaságban min­denekelőtt a technika rend­szeres fejlesztésével kell biz­tosítani. ő követelményeknek megfelelően iparunk műszaki í színvonala jelentős mérték­| ben növekedett az első ötéves terv idején. Az új üzemekben és a régi üzemek nagyrészé­ben sok korszerű gyártási el­járást valósítottak meg. Ipa­runk számos gyártmánya méltán kelt elismerést kül­földön is. Az eredmények el­lenére azonban az elmúlt években az ipar műszaki színvonalának fejlődése hát­térbe szorult a termelés mennyiségi növekedése mö­gött és több területen elma­radt a technika világszerte végbement rohamos fejlődé­sétől. A termelés folyamatai­nak gépesítése, az új gyártási eljárások elterjesztése, a kor­szerű gyártmányok beveze­tése nem halad kielégítő ütemben. Iparunk műszaki színvona­lának viszonylagos elmaradá­sáért felelősség terheli ipari minisztériumaink, az Orszá­gos Tervhivatal és a Tudo­mányos Akadémia vezetőit, akik nem hárították el idő­ben azokat az akadályokat, amelyek a műszaki fejlődést gátolták, a kutató intézetek munkáját nem a legfonto­sabb feladatokra irányítot­ták, nem szervezték meg megfelelően sem a hazai ku­tatási eredmények gyakorlati alkalmazását, sem a külföl­dön, elsősorban a Szovjet­unióban és á népi demokrati­kus országokban elért mű­szaki és tudományos ered­mények hasznosítását. Az ipari üzemek vezetőinek nagyrésze a megszokotthoz való ragaszkodás, önelégült­ség, az újtól való idegenke­dés következtében nem fog­lalkozott kielégítően az új technika bevezetésével. Ezek a funkcionáriusok nem vet­ték eléggé figyelembe a párt­nak azt a tanítását, hogy a technika állandó előrehala­dása nélkül lehetetlen a szo­cialista termelés gyorsütemű fejlesztése. A Központi Vezetőségnek és a Minisztertanácsnak az ipar dolgozóihoz intézett le­vele nyomán az üzemekben és minisztériumokban szó­mos kezdeményezés történt, amely megmutatja, hogy a dolgozók nagy lelkesedéssel teszik magukévá az új tech­nika bevezetésének ügyét, Létrejött az Országos Mű­szaki Fejlesztési Tanács. Most az a feladat, hogy kije­löljük az ipar előtt álló leg­döntőbb feladatokat és bizto­sítsuk a feltételeket ezek vég­rehajtásóhoz. A Központi Vezetőség — az elmúlt hónapokban az üzemekben tartott műszaki tanácskozások eredményeit is figyelembevéve — a követ­kezőket határozza: 1. Az ipari miniszterek, miniszterhelyettesek, az ipar­igazgatók, az üzemi igazga­tók és főmérnökök legfonto­sabb feladata, hogy a nép­gazdasági terv teljesítésének biztosításóval együtt gyors ütemben emeljék a termelés technikai színvonalát s ezál­tal is biztosítsák a munka termelékenységének gyorsabb növekedését. E feladat megoldásának alapvető követelménye a ne­hézipar elsődleges fejlesztése és ennek alapján a terme­lési folyamatok komplex-gé­pesítésének széleskörű meg­valósítása. a villamosítás és automatizálás kiterjesztése, korszerű új gyártmányok be­vezetése, a termelés techno­lógiájának állandó tökélete­sítése. A termelés technikai színvonalának emelését a népgazdaság erőforrásainak leggazdaságosabb felhaszná­lásával, igen jelentős rész­ben a meglévő technika jobb kihasználásával, a meglévő üzemek korszerűsítésével , és fejlesztésével kell megoldgni. 2. A munka termelékeny­ségének gyorsabb emelése mindenekelőtt a gépipar fej­lesztését követeli meg. A gépipar műszaki színvonalá­nak emelésére a szerszám­gépgyártást lényegesen fo­kozni kell és új, korszerű géptípusokat kell előállítani. A forgácsmentes megmunká­lás kibővítését korszerű pré­sek, foghengerlőgépek gyár­tásának növelésével kell biz­tosítani. Iparunk értékes hagyomá­nyaira támaszkodva jelentő­sen fejleszteni kell a Diesel­motor gyártást. Folytatni kell a Ganz-típusú motor-csalá­dok, valamint a gépjármű­vek és traktorok Diesel-mo­tor családjának korszerűsíté­sét és sorozatgyártásának ki­szélesítését. Meg kell kez­deni a nagyteljesítményű gázturbinák kifejlesztését. Meg kell szervezni a mecha­nikus, hidraulikus és elektro­mos átvitelű Diesel-mozdo­nyok sorozatgyártását, első­sorban a hatszáz lóerős moz­donyét. Létre kell hozni a nagyteljesítményű Diesel­elektromos mozdonytípuso­kat. Tökéletesíteni kell a mo­torvonatok és az elektromos mozdonyok üzemszerű gyár­tását. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez szükséges technikai alap teljes megva­lósítása végett nagy sorozat­ban kell gyártani az ötven­négy lóerős lánctalpas és a huszonöt lóerős univerzális traktorokat. Meg kell oldani a gabonatermelés, a kukori­ca- és szálastakarmány-ter­melés komplex-gépesítését hazai gyártású gépekkel. Csökkenteni kell a mező­gazdasági gépek indokolatla­nul magas önsúlyát. Korsze­rűsíteni kell a különböző elektromos motorok gyártá­sát, bővíteni kell választéku­kat. Jelentősen fejleszteni kell a vegyipari gépgyártást, ki kell bővíteni gördülő­csapágy termelésünket. A híradástechnikai ipar­ban a fejlesztést a vacuum­technika\ és a mikrohullámú átviteli technika területére kell összpontosítani. Megkell oldani a televíziós képcsö­vek, az új novaicsősorozat, több korszerű nagyadócső so­rozat- és tömeggyártását. Előtérbe kell helyezni a sok­csatornás mikrohullámú rendszerek, az újtípusú frek­vencia-modulált és televí­ziós berendezések. rádió nagyadó állomások gyártását. - IFolytatás a 2. oldalon}

Next

/
Thumbnails
Contents