Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-12 / 266. szám

Swrobftt, 1955. novciwbcí W. OELMBEYJIRORSZIG Ankétot tartottak Ruházati Bolt „Kiváló dolgozói 'A Szegedi Ruházati Bolt ••Kiváló dolgozói* ankétot tartottak csütörtökön dél­után az MSZT Horváth Mi­hály utcai helyiségében. Az ankétra meghívták az üze­mek élenjáró dolgozóit is azért, hogy közösen értékel­jék a Ruházati Bolt dolgozói­nak munkáját és megbeszél­jék tennivalójukat a lakos­ság jobb ellátása érdekében. Rósztvett az ankéton a vá­rosi párt-végrehajtóbizottság és a tanács küldötte. Sárvári Mihály, a Ruházati Bolt igazgatója a kereskedelem dolgozóinak feladatairól be­szélt. Elmondotta Sárvári elvtárs, hogy soha ilyen dús készletekkel nem rendelke­zett ruházati cikkekben a szocialista kereskedelmünk, mint most. A múlt évben még a be­szerzés volt a legfőbb ten­nivalónk. az idén az érté­I kesítés áll a feladatok elő­i terében A jelenlevő 63 -Kiváló dolgozó* közül tizenhármán szólaltak fel az ankéton. Györfi István például java­solta, hogy mindén textilüz­letben tartsanak divatlapot, hogy a vevők láthassák, a vásárolt anyagokból milyen ruhaneműt készíthetnek. Ki­beként említette meg: sok­szor előfordul, hogy első­osztályúnak számlázott szö­vet. vagy egyéb anyag rosz­szabb minőségű. Kerekes Jó­zseíné a jó árupropaganda érdekében a kéthetenkénti kirakatcserét javasolta. Hat­vani Jenő elmondotta, hogy sok panasz hangzik el a ve­vők részéről például azért, mert a pamutharisnyák túl vékonyak és hónapok óta nem lehet kapni zipp-zárat, a dolgozó paraszt vevőknek nem tud adni klöpli-csipkét, Rózsa László, állami kereske­delmi felügyelő felszólalásá­ban rámutatott arra, hogy a kereskedelmi dolgozóknak új bérezése folytán az eladók is erősen érde­kelve vannak az üzlet for­galmában és így a jó, ud­varias és lelkiismeretes ki­szolgálással sok vevőt tud­nak az üzletnek meg­nyerni. Hibául rótta fel, hogy a nagykereskedőktől gyűrötten kapják az árut és ez nagyon megnehezíti az eladást. Búza Isitvánné, a Szegedi Kenderfonógyár kitüntetett dolgozója, mint vevő elmon­dotta: az elmúlt esztendők­ben a dolgozók sokszor bosz­szankodva jöttek ki az álla­mi boltokból, ha valami nem volt. Ma már ilyen eset ke­vés van — mondotta — és a kereskedelem dolgozói olyan lelkesen végzik a munkáju­kat, mint amilyen lelkesen dolgoznak az üzemek dolgo­zói. Ez a sok kitüntetett elv­társ bizonyítja azt, hogy a ke­reskedelem dolgozóit is épp­úgy megbecsülik, mint az iparét. Rózsa Istvánné elvtársnő, a városi párt-végrehajtóbi­zottság kiküldötte felhívta a figyelmet arra, hogy a -Ki­váló dolgozó* kitüntetés kö­telezi a kereskedelem dolgo­zóit arra, hogy feladataikat teljesítsék. Nevelniök kell hozzájuk hasonló kereskedel­mi dolgozókat, másrészt pe­dig a" lakossággal való rend­szeres kapcsolatukat használ­ják fel arra is, hogy fejlődé­sünkről beszélgessenek a dol­gozókkal. Még ma is találko­zunk olyan jelenségekkel — mondotta Rózsa elvtársnő —, hogy olyan cikkeket, ame­lyekből kevés van, rokonok­nak, jóbarátoknak félre tesz­nek. Ez az eljárás egyáltalá­ban nem fér össze a szocia­lista kereskedelem elkölcsé­vel. Végül felvetette azt, he­lyes, ha a kereskedelem dol­gozói állandó kapcsolatot tartanak az ipar dolgozóival, összehangolják munkájukat a fogyasztók jobb ellátása érdekében. Papdi Antal, a Szegedi Cipőgyár kiváló dol­gozója felszólalásában elmon­dotta, hogy üzemükben nagy gondot fordítanak a minő­ségre. Az üzemet újtípusú gépek­kel egészítették ki. Ez nagyban hozzájárul a cipő minőségének megjavításá­hoz. Kende Sándor kifogásolta, hogy a divatbemutatókon be­mutatott ruhák a szegedi üz­letekben nem kaphatók. Ja­vasolta, hogy azokat a cik­keket, amiket az ipar nem gyárt itt Szegeden, a helyi iparral készíttessék el.. Izsák András, a Röviköt. dolgozója felszólalásában el­mondotta, hogy már folya­matban van olyan intézke­dés, hogy a hiányzó cikkeket a helyi iparral készíttessék el. így a közeljövőben már nagyobb mennyiségű eddig hiányzó 43—44-es ingek ke­rülnek forgalomba. Téli gépjavítási párosversenyre hívják a sánaorfalviak az árpádhalmiakat Az őszi vetés rövidesen a megye min­den részében befejeződik. A gépállomások a hátralevő mélyszántás mellett teljes erő­vel folytatják az október 1-én megkezdett téli gépjavítást. A munka sikere érdekében a Sándorfalvi Gépállomás dolgozói páros­versenyre hívják az Árpádhalmi Gépállo­más dolgozóit. A sándorfalviak vállalják, hogy az erő­gépeket határidő előtt 12. a munkagépeket pedig 10 nappal kijavítják olyan minőség­ben, hogy egyetlen esetben se merüljön fel minőségi kifogás. Az erőgépek javítására engedélyezett munkaidőből gépenként 8. összesen 216 munkaórát megtakarítanak. A munkagépek javítása alatt 240 munkaóra­megtakarítást vállalnak: Értékes része a vállalásnak, hogy az alkatrész szükséglet 4 százalékét megtakarítják, ami 5379 forint értékű. Ezt részint a felhasználható alkat­részek felújításával, részint házilag gyár­tott alkatrészekkel érik eL Az erő- és munkagépek letisztítására engedélyezett üzemanyag 5 százalékát szintén megtakarítják azáltal, hogy az egy gépnél használt üzemanyagot több esetben átszűrik és újból felhasználják. A téli gépjavítás sikere érdekében minden javítóbrigádba egy kommunistát cs egy DISZ-tagot osztanak be népnevelő­munkára. Az MTH-tól a gépállomásra ke­rült fiatal traktoristákat is beosztják a bri­gádokba, hogy jobban megismerkedjenek a gépek szerkezetével és tavaszra jó felelős­vezetők legyenek. A vállalás további része a szocialista munkaversennyel, a sajtófele­lősök kijelölésével, tapasztalatcsere érte­kezletek szervezésével és a javításban ki­tűnt dolgozók jutalmazásával foglalkozik. Reméljük, az árpádhalmiak elfogadják a versenykihívást, sőt a többi gépállomások is párosversenyre lépnek egymással a téli gépjavítás sikere érdekében. November 14-én indul Budapestre a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Rónai Sándor, 'a Magyar Népköztársaság országgyűlésé­nek elnöke levelet intézett A. P. Volkovhoz és V. T. La cisz­hoz, a Szovjetunió Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsának, illetve Nemzetiségi Tanácsának elnökéhez és ebben közölte, hogy a Magyar Népköztársaság országgyűlése legutóbbi ülés­szakán elhatározta, hogy meg­hívja Magyarországra a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét. Rónai Sándor le­velében rámutatott arra, hogy a Szovjetunió Legfelső Taná­csa küldöttségének magyaror­szági látogatása elősegíti a magyar és a szovjet nép test­véri kapcsolatai elmélyítését. Színjátszó csoportot alakítottak a kübekházi Sarló és Kalapács TSZ DISZ-tagjai Kübefcházám az elmúlt hó- | sége. A fellendülő kultúrélet napokban sem a helyi Sarló és Kalapács TSZ, sem az egyénileg dolgozó parasztfia­talok szórakozási lehetőségé­ről, nevelésérőL nem gondos­kodtak megfelelően. Kevés segítséget kapott az ifjúság a falu vezetőitőil, s így nem csoda, hogy jóformán meg­szűnt a községben a DISZ­szervezeti élet. Nemrég új elnök került a tsz élére, Vámosi László, aki a párt hívó szavára a me­gyetanács mezőgazdasági osz­tályáról jelentkezett falusi munkára. Az ő kezdeménye­zésére a kübekházi fiatalok most színjátszó-csoportot ala­kítottak. Ügy határoztak, hogy még az idén előadják Soós György: Pettyes című vígjátékát. Egyelőre a tsz irodaépületében tartják pró­báikat. De néhány hét múlva új helyiséget rendez be szá­mukra a szövetkezet vezető­— Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke november 11-én táviratilag üdvözölte VT. Gusztáv Adolf svéd ki­rályt születésnapja alkalmá­ból. láttán számos egyénileg dol­gozó p arasz tfiatal is felvéte­lét kérte a tsz DlSZ-szerve­zetébe. 50 tagja közül ma már 20 a tsz-en kívüli fiatal. Nemcsak a színjátszó-cso­portban készülnek együtt az előadásra, hanem a Petőfi­iskolán is együtt tanulnak. Az egyéniek közül, akik először csaik a DlSZ-szerve­zet munkájába kapcsolódtak be, a napokiban Kovács Er­zsébet, Csorba Jenő és még többen felvételüket kérték a szövetkezetbe. Tudnivaló a beadóssal kapcsolatos szociális kedvezményekről A begyűjtési miniszter 18/1955. (XI. 9.) számú rende­letet adott ki a beadási kötele­zettség, öregség, munkaképte­lenség és katonai szolgálat cí­mén történő elengedésének sza­bályozásáról szóló régebbi rendelet egyes rendelkezései­nek módosításáról. Mint ismeretes az 171955. (I. 28.) B. Gy. számú rendetet kimondja, hogy termény- és húsbeadási kötelezettség elen­gedésének kedvezményére jo­gosultak a beadásra kötelezett 65. életévüket betöltött férfiak, illetőleg 60. életévüket betöl tött nők, továbbá a munkakép Szülő-bizoiiság alakuli az MNDSZ-ben Az iskolai Szülői Munka-! A megalakuláson történt közösségek munkájának irá- megbeszélés értelmében a nyitása és segítése érdeké- szülő-bizottság kétnapos tan­ben a szegedi MNDSZ szülő- folyamot rendez a szülői bizottságot alakított. A bi- munkaközösségi vezetők és zottság tagjai az üzemek és az iskolaigazgatók részére, termelőszövetkezetek dolgo- egyben gondoskodik a jól dol­zóiból, valamint pedagógu- gozó iskolai. Szülői Mun-kakö­sokból kerültek ki. izösségek módszereinek az át­A szülő-bizottság egy-egy j adásáról, valamint hatéko­tagja a hét egyes napjain is , nyan támogatja a TTIT ren­telen, vagy az első tényleges katonai szolgálatot teljesítő be­adásra kötelezett termelők fel­iéve minden esetben, hogy a beadásra kötelezett termelőnek nincs munkaképes, illetve ön­álló keresettel rendelkező, el­tartásra kötelezhető család­tagja. A módosítás szerint az 1956. évi termény- és húsbeadási kö­telezettség mérséklése iránti ké­relmet 1955. december 10-ig kell — az elengedés alapjához szolgáló feltétel igazolása mel­lett — a községi, a városi be­gyűjtési hivatalhoz benyújtani, öregség címen a beadási köte­lezettség mérséklése csak ak­kor kérhető, ha a beadásra kö-) telezett férfi 65. életévét, il A. P. Volkov és V. T. Ladsz az alábbi válaszlevelet intézte Rónai Sándorhoz: „A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa szívből köszöni a Magyar Népköztársaság országgyűlésé­nek a meghívását, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak küldöttsége látogasson el Magyarországra. Egyúttal kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének magyarországi látogatása elősegíti majd a szovjet és a magyar nép együttműködésének és testvéri barátságának további fejlődését és erősödését". A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Magyarországra uta­zó küldöttsége a következő lesz: a küldöttség vezetője N. M. Ptegov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének titkára, a küldöttség tagjai: A. Sz. Boriszenko, J. P. Goncsa­rova, G. D. Dzsavahisvili, G. V. Jenyutyin, P. P. Jermakov, A. P. Zsuravljov, L. Sz. Matve­jeva, P. G. Moszkatov, A. A. Mjuriszep, Z. Sz. Omarova, N. I. Szmirnov, V. N. Titov. A küldöttség november 14-én indul Budapestre. Vasárnap Shak espea re• matiné Szegeden A TTIT és a népművelés! osztály irodalmi előadássoro­zatának első előadása, a va­sárnapi Shakespeare-matiné­iránt rendkívül nagy érdek­lődés nyilvánul meg. Az üze­mek tucatjával vásárolják a jegyeket, s ez is bizonyítja, hogy a dolgozók komolyan érdeklődnek az irodalom iránt. A Shakespeare-matiné mű­vészi jelentőségét fokozza, hogy az ország legjobb mű­vészei: Bessenyei Ferenc két­szeres Kossuth-díjas érde­mesművész, Szörényi Éva Kossuth-díjas érdemesmü­vész, Ungváry László Kos­suth-díjas művész s a szegedi Nemzeti Színház tagjai: Ambrus Edith, Inke László. Kaló Flórián. Kovács János, Lontay Margit, Miklósy György és Miklós Klára mű­ködnek közre. Shakespeare műveit OsváBh Béla aspiráns, a TTIT megyei titkára is­merteti. A matiné fél 11 órakor kezdődik a Nemzeti Szíriház­ban. Apiésfyotc Kellemes meglepetés Csapó János, a szegedi Nem­zeti Színház művésze néhány napja rádiót vásárolt a Kultúr­letve nö a 60. életévét az 1955 cikk. Kiskereskedelmi Vállalat benntartózkodik az MNDSZ­ben és segítséget nyújt az őt felkereső szülői munkaközös­ségi vezetőknek. hl dezésében meginduló ./Szülők Akadémiája" előadássoroza­tot. évben töltötte be. Az 1956 évre vonatkozóan nem kell újból kérnie a ter­mény- és húsbeadási kötele­zettség mérséklését az olyan termelőnek, aki 1955. évben a 65. életév, illetve nőknél a 60. életév betöltése, vagy végleges Lenin utcai boltjában. Miután hazavitte, az újdonsült tulaj­donos büszkeségével és örö­mével nézegette új rádióját. Három nappal később megfa­gyott arcán az öröm, megrop­pant a büszkesége, pontosab­ban a rádióban roppant meg valami, de megszólalni már munkaképtelenség címén már nem volt hajlandó. A garancia­részesült kedvezményben. Ilyen levél birtokában rögtön vissza esetekben a kedvezményre való akarta vinni hűtlen rádióját — jogosultságot a begyűjtési meg- de akkor jöttek a főtanácsok: bízott hivatalból köteles felül- „Mi az, ebben az évben már vizsgálni. nem is akarsz rádiót hallgatni? 3. Anya sóhajtva nézte az abroszt és 6zokósa ellenére nem kelt fia védel­mére. Giza tekintete aggódva ke­reste Anya szemét, de az állhatatosan lefelé sütve maradt. — Apa még soha nem emlegette ezt az ijesztő börtönt! Arcukon is valami riadság és fáradság nyomait látta. Mi tör­tént? — Pista nem csinál semmit, ami­ért lecsuknák. Hiszen egész nap munka után járkál és nem ő az egyedüli, aki nem tud sehol elhelyez­kedni. Jelesen érettségizett, okos, te­hetséges, de nincs szerencséje. A ze­neszerzők ... Apa az asztalra vágott. Asztalos ember öklei kemények a sok gyaiú­fogástól. az ököl most is nagyot kon­dult a deszkán. — Zeneszerző! Fészkes fene, nem az, menjen az építkezésekhez, men­jen a bányába, húzza a kiskocsit, bá­nom is én már, de csináljon valamit, kezdje el az életet. Mutassa meg, hogy ér valamit. Zeneszerző! — így kiáltott Apa és arca kivörösödött az ingerültségtől. Giza összehúzta magát, csak a pénzről ive beszéljenek, a többit ki lehet bírni. — Mindannyian hallgat­tak. — Apa végül is végéreérve egy gondolatsornak, megszólalt, kérlelő, szelíd hangon; — Nézz a szemeimbe kislányom, így, jó gyerek voltál mindég. Tudom, hogy boldog asszony leszel, mert a szived aranyból van. Arra kérlek, mond meg mennyi pénzt adtál, annak a.:. annak a gyereknek. Giza lehunyta szemét és gondol­kodás nélkül rávágta. — Én? Mikor? Semmit sem ad­tam, hiszen nincs is pénzem. Nem is találkoztam vele. Honnan tudjam, hol járkál ilyenkor Pista? Nem tu­dom Apa mit akar velem? Anya elfordította fejét, sóhajtva felkelt, és úgy látszik csakugyan tör­ténhetett itt még valami, mert vállai megrázkódtak és az ajtóban hirtelen arca elé kapta mind a két tenyerét. Sír Anya! — Giza ijedten rebbent fel. Apa ráordított, már nem tudta fé­kezni haragját és fájdalmát. — Az előbb kiszaladtál innen, megnéztem a dobozt, elvitted a pénzt! Az a csirkefogó még az akasz­tófán végzi... Ma vettem észre, hogy engem is lop, nemcsak a saját fiatalságát. A bolond, mintha nem neki tettem volna félre, az övé lett volna, ha valamihez kezd. Apránként szétlopkodta. — Ilyen a te bátyád, imádd csak, nem egyéb tolvajnál. — Apa felugrott és sebesen szaladgált körbe. Fújtatott, arca lilára vált. s Giza rémülten kuporgott székén. Mi van itt? Pista tolvaj!? Megőrültek ezek? Nem mert Anyához kimenni a konyhába, bűnösnek tudta magát. Keserves félórát töltött szobájá­ban, egyedül, Apa lefeküdt. Nem szólt hozzá többet s Anya sem mu­tatkozott. A vekker ketyegett az éj­jeliszekrényen s ő csak ült rémülten és várt. Végül nyílt a kapu, Pista jött meg, sötét arccal. Giza mindjárt látta rajta, hogy valaki arculvágta, mert balszemhéja felrepedt. Giza el­kapta tekintetét 3 összerázkódott, mikor orrába szaladt az erős női par­főmillat. Loló. Vacsorát adott bátyjának. Anya még mindég nem jött be. Pista fél­retolta a tányért és megjegyezte. — Mi az, hús nincs benne? Apa kiordított az ágyból, úgylát­szik kezdettől fogva figyelt. — Ne fitymáld az ételt, te, te.:. — Szavai köhögésbe fulladtak, fia elhúzta a száját. — Nem kell kiabálni, ha nincs, hát nincs .;. De azért hagyhattak volna nekem is egy darabot. Egész nap szaladgálok munka után. Huga érezte, most érezte előszór nyílt ésszel, amit nem akart, nem akart tudni, hogy Pista egyáltalán nem siet a munkával. Azt is érezte, hogy például, most hazudott. Kint volt a strandon egész nap és most elvitte pénzét és... és most ez a Loló. Kicsoda ez a Loló? Egy cédula nélküli úrilány, aki pénzt keres. Semmi egyéb. — Utálkozva érezte újra az idegen lány illatát Pistából kiáradni. Kiment a konyhába Anyá­hoz. Szegény ott gubbasztott a hófe­hérre súrolt hokedlin és olyan so­ványnak látszott. ÍKolytatjvk,) '— Csak nem gondolod, hogy az ilyen ingyenes javításokat egy hónapon belül kézbe ve­szik?" Vásárlónk következetes em­ber lévén, csak azért is vissza­vitte a rádiót. Rövid vizsgálat után közölték vele, hogy sajná­latos gyári hiba folytán elégett az ellenállás. Csapó János a maga sze­rénységével halk hangon meg­kérdezte: Jóikor jöhetnék ér­deklődni rádióm után?" — Holnap tessék bejönni! — Érdeklődni? — Dehogy is. A rádióért jöj­jön be, holnapra megjavítjuk. £s másnapra csakugyan meg­javították. Ez a kellemes meglepetés... Több, mini moglepe'ös Tegnap a szegedi mozikban bemutatták 9-es kórterem" című új magyar filmet. Erről a járókelők már kora reggel ér­tesülhettek, ha elmentek a Vö­rös Csillag-filmszínház festett, kék alapú dekorációja előtt. De nemcsak a bemutatóról érte­sülhettek, hanem egy egészen friss felfedezésről is. Ugyanis a Moziüzemi Vállalat illetéke­sei itt, Szegeden új magyar filmszínészt fedeztek fel, s nyomban hirdetni is kezdték a már említett dekoráción. A „szereplők" felirat alatt első helyen ez áll: Méray Tibor! S csak aztán következnek a „kis­Lebb" szereplök, mint Makláry ! Zoltán, Darvas, Iván, Krencsey 1Marienne és a többiek. I Hát bizony ezzel a ragyogó '„felfedezéssel" a Moziüzemi Vállalat csúnyán melléfogott. Méroy Tibor Kossuth-díjas új­ságíró nem szereplője „A 9-es kórterem" című új filmnek, ha­nem írója. Ezt még a Mozi­üzemi Vállalatnak is illő tudni. Ez bizony, több mint meg­lepetés ... --- cm:

Next

/
Thumbnails
Contents