Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-12 / 266. szám

VTLFE JMZTÁRJAÍ EGYESÜLJETEK! AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 266. szám Ara: 50 fiüér MAI SZAMUNKBÓL: FOLYIK A LESZERELÉSI JAVASLATOK VITÁJA A GENFI KÜLÜGYMINISZTERI ÉRTEKEZLETEN (2. oldal) NOVEMBER 14-ÉN INDUL BUDAPESTRE A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANACSANAK KÜLDÖTTSÉGE (3. oldal) Szombat, 1955. november 12. /­Zárszámadás termelőszövetkezeteinkben A vetés már a szegedi és a járásbeli termelőszövetke­zetekben is befejezés felé közeledik. Lassan véget­érnek az őszi munkák is. Egy-ikét hét múlva elmond­hatjuk, ismét végetért egy gazdasági év. Tsz-eink is számot vetnek most a lezárult esztendő munkájával, eredményeivel és természetesen a hibákkal is. Meg­vizsgálják, mennyit gyarapodott az utóbbi egy év alatt a közös vagyon, hogyan emelkedett a tagság jöve­delme. Felkészülnek az új esztendőre, A zárszámadás munkájának helyes elvégzése, a zár­számadás eredményeit ismertető közgyűlések helyes előkészítése igen nagy politikai feladat. Sehol sem es­hetünk abba a hibába, melyet más esztendőkben gyak­ran elkövettünk, hogy a zárszámadás munkáját egy­szerűen a könyvelő dolgának, adminisztrációs feladat­nak tekintettük, A szövetkezeti tagság ezért a közgyű­lés megtartása előtt keveset tudott meg a zárszám­adással kapcsolatos adatokból. Emiatt, vagyis azért, hogy a tsz-tagokat sok helyen nem avatták be a gaz­dálkodás fontos kérdéseibe, sokan közömbössé váltak. Nem egy tsz-ben a tagság jórészét csak a kiosztásra kerülő pénz és termény mennyisége érdekelte. A zárszámadás eredményeinek széleskörű ismer­tetésével biztosítanunk kell, hogy minden egyes szö­vetkezeti tag megismerje a gazdálkodás menetét, s őszinte bírálatával járuljon hozzá a meglévő hiányos­ságok kijavításához, a munka eredményesebbé téte­léhez. _ Az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a tsz-ek vezetői gyakran arra törekedték, hogy a mun­kaegységek arányában minél több terményt osszanak. Az idén is természetesen annyi kenyérgabonát és egyéb élelmicikket kell kiosztani a tagok között, ameny­nyi bőven fedezi a családok háztáji szükségletét, de a fennmaradó feleslegeket az államnak történt eladással, vagy más módon, lehetőleg közösen kell értékesíteni, s az ebből származó pénzjövedelmet kell szétosztani. Most kell érvényesíteni azt az elvet, hogy a szálas­takarmány, a kukorica nagyobb részét a közös állatál­lomány fejlesztésére kell fordítani. Ilyen körülmények között jól járnak a szövetkezeti tagok is, de jól jár az állam is. Több szegedi tsz-ben kiszámították, hogy minden mázsa sertéshízlalásra felhasznált kukorica, ha azt a közös raktárban hagyják, nem kevesebb, mint ötszáz forintot jövedelmez a tagságnak. Most a zárszámadások során derül ki az is: ho­gyan fejlődött az utóbbi esztendő alatt a közös, a fel nem osztható szövetkezeti vagyon. A zárszámadás elő­készítésének eddigi munikái azt mutatják: tsz-eink az idén sokkal többet fordítottak az oszthatatlan alap gyarapítására. A ságváritelepi Táncsics TSZ-ben az 1954-es évben összesen 195.017 forintot költöttek új be­rendezések, gépek vásárlására, gazdasági épületek épí­tésére. Ezzel szemben a mostani előzetes számítások a tsz oszthatatlan alapjának a gyarapodására vonatko­zóan 295.492 forintot mutatnak ki. Az oszthatatlan szövetkezeti alap növelésével szövetkezeti gazdaságaink erőteljes fejlődését, tehát a tagok rohamosan növekvő jólétét alapozzuk meg. Ezért a zárszámadások elké­szítésénél igen nagy figyelmet kell fordítani a szövet­kezeti beruházások emelésére is. Az évi mérleg összeállításánál, de még ezt meg­előzően minden tsz-nelc maradéktalanul teljesítenie kell az állam iránti kötelezettségét, ki kell fizetnie az esedékes tartozásokat, a gépállomási díjakat, az évköz­ben felhasznált műtrágya és a különböző növényvédő­szerek árát is. Ha ezt elmulasztjuk, hibás lesz a szá­mításunk, magunkat csapjuk be. Arra kell törekedni, hogy a szétosztásra kerülő terményekből és pénzből való részesedés igazságos le­gyen. Csakis a becsületesen végzett munkája után ré­szesedjék a közös javakból mindenki. Ezért felül kell vizsgálni a munkaegységek nyilvántartását és a ki­adott előlegek jegyzékét is. Számos helyen tapasztalható, hogy a választott el­lenőrző bizottságok nem működnek rendesen, pedig az ő jó munkájuk az egyik legfőbb biztosítéka, hogy szö­vetkezeteink pontos zárszámadást készíthessenek. Nem szabad megfeledkezni a prémiumok kifizetéséről sem. E tekintetben különösen az állattenyésztés területén mutatkoztak eddig hibák. A tsz-tagok részére mara­déktalanul ki kell fizetni az esedékes földjáradékot is. Szembe kell szállni minden olyan véleménnyel, mely ellene szól ennek az intézkedésnek. Meg kell értetni az akadékoskodó tsz-tagokkal, hogy a földjáradék fize­tése helyes és'' kötelező, egyáltalán nem szabad vá­lasztás kérdése. A tsz zárszámadási munkája nemcsak a szövet­kezeti tagokat, de az egyénileg dolgozó parasztokat is messzemenően érdekli. Az elmúlt esztendő tsz-moz­galmunk újabb fényes győzelmét hozta magával. Szám­talan meggyőző adat tanúskodik erről már eddig is. A tsz-pártszervezetek kommunistái használják fel ezeket az adatokat népnevelő-munkájuk során. Ezzel bizto­síthatják, hogy a zárszámadások befejezése ut4n az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok újabb nagy tömege szakít a régi, nehézkes egyéni úttal s a szövet­kezeti életet választja. TELJESÍTSÜK A GABONA-VETÉSTERVET A szegedi határban befejezés előtt van már a vetés A városi tanács mezőgaz­dasági osztályára naponta ér­keznek adatok, jelentések az őszi vetés állásáról. Pénteken délben a mezőgazdasági osz­tály arról adott hírt. hogy a város határában már 96 szá­zalékban teljesítették a ve­téstervet. Egy-két napon be­lül a város egész őszi gabo­na-vetésterve teljesítve lesz. Máig csaknem minden sze­gedi tsz befejezte a vetést. De sok helyen, így a Felsza­badulás, az üjszegedi Hala­dás és a ságváritelepi Tán­csics Termelőszövetkezetek [egyéni gazdák mulasztásából földjein még újabb táblákat'adódik. A II. kerületiek még vetnek be kenyérgabonával ' 86 százaléknál tartanak a ve­terven felül. Tsz-eink mellett nagy elis­merést érdemelnek az első kerületi egyénileg dolgozó parasztok is, akik csütörtök estig teljesítették gabona-ve­tésterveiket. Sokan piég töb­bet is vetettek, mint ame.iy­nyi részükre kötelező volt. A város vetéstervéből hiányzó néhány százalék legnagyobb része a második kerületi tési munkákkal. A sok esős nap után ismét 'ó az időjá­rás. A sáros földek nagyrésze felszáradt, tehát vetni lehet. A jelentőszolgálattal még mindig bajok vannak. Külö­nösen a második és a harma­dik kerületben sok olyan dol­gozó paraszt van, aki már napokkal ezelőtt végzett a ve­téssel, de erről még nem tett jelentést. Ablakkeretek exportra kerülő vasúti kocsikhoz Látogatás a Fémipari és Finommechanikai Vállalatnál A Szegedi Fémipari és Fi nommechanikai Vállalat vasúti kocsik ablakkereteit készítő üzemrésze tele a fényesre csi­szolt, kész és félkész munkák­kal. Egyfelől a gépek alól sze­dik ki a durván megmunkált darabokat, a terem másik felé­ben minőségi ellenőrzést végez­nek. Az első ablakkereteket már szerelik Győrben az export vas­úti kocsikra, a második szállítmányi pedig most készítik az útra. Jelen van a minőségellenőrzé­sénél a Győri Vagongyár átve­vője, Mada Imre is. Alapos vizsgálatot tart Csonka János minőségi ellenőrrel együtt, hogy csak a kifogástalan dara­bok kerüljenek elszállításra. A gyártásközi ellenőrzés megvan az üzemrészben min­dig, de azért előfordulnak hi­bák. Nem selejt ez még, egy kevés igazítással, csiszolással, a csavar megszorításával hely­rehozható. Az ilyet nem lehet szónélkül hagyni, mert később esetleg elhatalmasodna a hiba. Mérés után az ilyen darabokat külön rakják jelzés szerint, s visszakapja az a dolgozó, aki készítette. Az „E"-jelzésűből sok van egy csomóba rakva. Egy-két milliméterről van szó csupán. A derékszög is így mutatja. Nem nagy dolog, gon­dolják a szakmán kívül állók, de ebben az üzemben a milliméterek is nagy szerepet játszanak, mert az ablakkereteknek fel­szerelés után még tetszetősebb­nek kell lenni, mint ilyenkor. Még nincs kialakulva egy hi­bátlan forma az üzemben, ami szerint haladnának a kifogás­talan gyártással, üj munka az alumínium ablakkeret készítés és az első lépések után most kezdenek biztosabb kézzel dol­gozni az üzemrész munkásai. Kevés javítással, útnak bocsát­ják Győrbe szerdán a második kilenc kocsihoz való ablakkere­teket. Hogy ez a kevés javíta­nivaló se legyen a jövőben, a Fémipari és Finommechanikai Vállalat MEO-sai a Győri Va­gongyár átvevőjével együtt megtárgyalják az észlelt hibá­kat és ezekre is kiterjed majd a gyártásközi ellenőrzés. — Eddig csak a belső derék­szög pontosságát vettük fi­gyelembe — mondja Zombori István minőségi ellenőr. — Igaza van a győri átvevőnek, hogy a külső derékszögnek is mindig teljesítik a dolgozók. Exportról van szó és amint a rendes kerékvágásba jönnek a gyártással, többet is küldenek a vagongyárnak. Most tíz naponként elkészül a kilenc vasúti kocsihoz szüksé­ges ablakkeret-mennyiség. De­hát az év végéig 50 kocsira szeretnék a győriek felszerelni az itt készült kereteket. Ennek leszállítására is vállalkoztak a szegediek. „Meglesz" — ígérik és erre biztosíték az, hogy már mutatkozik tervtúlteljesítés. Néhány ember dolgozik csak az ablakteretek készítésénél. Az üzemrész mégis gyakran népes. Az új cikk érdekli a töb­bi üzemrész munkásait is és be-benéznek vizsgálódva, ho­gyan halad itt a munka. A biz­tatás persze egy esetben sem marad el, de ha mégis elma­radna, akkor is tudnák köteles­ségüket az jtt dolgozók. Képünkön: Fazekas János ablakkeretet állít Munkájának minősége minden esetben megfelelő. össze. Derék traktorosok A Röszkei Gépállomás trak­toristái az utóbbi hetekben bebizonyították: bármily na­gyok is a nehézségek, vetni mégis lehet. A gépállomás körzetébe tartozó tsz-ek már teljesítették vetésterveiket. E nagy munkában nagy szor­galmukkal, akaraterejükkel kitűntek Póczos Emil és Fü­löp István, akik az állandó esőzések ellenére is tíz nap alatt 86 normálhold munkát végeztek. Szél Lajos és Tik­viczki György traktorosok hét nap alatt 48 normálhol­don vetettek el. Füstös Ist­ván négy nap alatt 24 nor­málhold talajmunkát végzett. Tervük teljesítésében ördög h István, Kószó János, Pap­lógó József, Móra Ferenc és Daru József traktorosok is kitűntek. Eves tervüket már teljesítették, tehát ezután végzett munkájukért vala­mennyien 150 százalékos bért kapnak már. TAPODI GYULA Domaszék teljesítette vetéstervét Az utóbbi néhány nap alatt járásszerte meggyorsult a ga­bonavetés. Mórahalom. Pusz­tamérges, Üllés, Zsombó, Ásotthalom, Bordány. Csen­gele után Domaszék is telje­sítette vetéstervét. Különö­sen dicséret illeti az üllési és a bordányi dolgozó paraszto­kat, akik nem álltak meg a vetési munkákkal a száz szá­zaléknál. hanem terven felül is igen sok búzát, rozsot ve­tettek. A bordányiak 111, az üilésiek pedig 113 százalékra teljesítették eddig vetéster­veiket. De túlteljesítették már a tervet a pusztaszeri, a csengelei, domaszéki és a zsombói dolgozó parasztok is. Még mindig lassan halad a vetés a deszki határban. A járási tanács mezőgazdasági osztályára beérkezett jelentés szerint a falu össz vetéstervét csak 11 százalékra teljesí­tette. cA tíikórpőnttjúk bimdaLítiákaíi Sirályok keringenek a tavak felett cs szélesre nyitott csőrrel röpködve várják­lesik a zsákmányt. A halászok ügyet sem vetnek rájuk, hanem tempós nyugalommal, magabiztosan húzzák a nagy kerítőhálót. Amint a bekerített terület szűkül, egyre gyakrabban csillan meg a gazdag zsák­mány: félkilós, egy-, sőt két kilón felüli halak is akadnak. — Ezekben már nem tesznek kárt a sirályok, kinőttek a csőrük alól — mondja Simon elvtárs, a fehértói halgazdaság igaz­gatója. Most van a legnagyobb dologidő a gaz­daságban, nyugodtan mondhatjuk aratás­nak vagy akár szüretnek is: megkezdődött az őszi halászat a csaknem másfélezer ka­tasztrális holdat kitevő tavakban. Miért ízletes a fehértói hal ? Sokan szeretik a halat, különösen az ízletes tükörpontyot. Fehértón elsősorban ezt az értékes halfajtát nevelik. Itt a tükör­pontyok birodalmában rövid látogatásom alatt sok érdekes dolgot láttam, hallottam, s most a fehértói halászok beleegyezésével elmondom, hadd tudják mások is. Aki evett már tiszai halból és megkós­tolta valamelyik állóvízből fogolt halat, az utóbbin bizony gyakran érezhetett mocsár­, , ,, , ,, í vagy iszapszagot. Ez valóban így van, de a pontosnak kell lenni. Most fehértói hal kivételt képez, mert ennek a majd ezekre fordítunk nagyobb nagy, összefüggő tórendszernek rendkívül gondot_ és^ többször ellenőriz- ^szerencsés a helyzete. Az algyői főcsator­zük a léikész munkát. . nán keresztül összeköttetésben áll a Tiszá­Egy-két apróságtól eltekint- val s így'nyugodtan el lehet mondani, hogy ve — ami most az átvételnél a tóban Tisza-vízben nevelik a .halakat, tűnt ki, — meg kell mondani, '.miután a folyóból állandóan friss, táplálék­jói halad a munka az ablakké-: dús víz árad be. Így aztán senkisem cso­szítő üzemrészben, A tervet | dálkozhat azon. hogy talán még e szakma legjobb szakértői is csak nehezen tudják megkülönböztetni a fehértói halat a tiszaitól. Főtáplálék: szemeslakarmánY Kevesen gondolnák, mi mindennel él­nék a halak. A természetes táplálékon, a különböző apró vízi élőlényeken (algák, bolharákok, dafniák) kívül elsősorban 'sze­mestakarmánnyal: kukoricával, árpával táplálkoznak. Joggal merülhet fel a kérdés: miért adják az értékes kukoricát vagy az árpát a halaknak? Érdemes-e — nem fize­tünk-e rá így a tenyésztésre? Egy érdekes adat mindenkit meggyőz arról, mennyire helyes ez a módszer. Nemcsak azért, mert a halakat éppen ősszel — amikor a húsféle­ségeknek híjján vagyunk — lehet közfo­gyasztásra adni. hanem elsősorban azért, mert a hal minden más állatnál jobban ér­tekesiti a talkarmányt. A kukoricával ár­paval végzett expressz-hízlaláskor kiderült, hogy a hal mégegyszer olyan hamar hízik, gyarapszik, mint a sertés. Eddigi eredmény: 3.000 mázsa Még javában folyik az őszi halászat, de az eredmény máris biztató. Eddig a gazdasag üzemegységeinek tavaiból több mint háromezer mázsa nemes halat — fő­ként tukörpontyot — fogtak ki és szállítot­tak az ország minden részébe. Jelentős mennyiség került exportra is. Az utazó em­ber a pályaudvarokon vagy éppen a nyílt palyan gyaikran találkozik különleges fehér vagonokból álló szerelvénnyel. Ezekben a speciális halszállító vagonokban élő állapot­ban szállítják a fehértói tavakban nevelke­dett ízleteshúsú tükörpontyokat. Tóth Bél9

Next

/
Thumbnails
Contents