Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-02 / 258. szám

VllAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK7 AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁG A N AK LAPJA r~ XI. évfolyam, 258. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: ülést tartott a Termelőszövetkezeti Tanács (2. oldal) Á diákotthoni nevelés kérdései (3. oldal) Egy népszerű zongoravirtuóz és egy jólsikerült hangverseny (4. oldal) Szerda, 1955. november 2. 'Növeljük a pártmunka becsületét A szocializmus építése iránti lelkesedés tüze egyre jobban fellángol pártunk tagjaiban. A kommunisták nagy többsége kezdi megérteni, hogy a párt a szocia­lizmus építésének időszakában nem nélkülözheti egyet­len tagjának a munkáját sem. A termelésben, a társa­dalmi élet különböző területein olyan sok sürgős és bo­nyolult kérdést kell a pártnak megoldania, hogy ehhez szüksége van a párttagság egészének odaadására, ere­jére, lelkesedésére. Mindenért, ami hazánkban törté­nik, a kommunisták a felelősek. Ügy kell tehát részt venniök alapszervezetük munkájában, hogy tevékeny­ségükkel szilárdítsák a párt egységét, hogy a munkás­osztály élcsapata még nagyobb sikereket érjen el a dolgozó nép életszínvonala emeléséért folytatott har­cában. A pártmunka tehát — amelyet elvtársaink nagy többsége szabad idejében, minden ellenszolgálta­tás nélkül végez —, a dolgozó népért végzett munka, és tisztelétet, megbecsülést igényel. Bátran mondhatjuk: a Központi Vezetőség már­ciusi határozata szerezte vissza a pártmunka becsüle­tét, amelyet az 1953 júniusa után elterjedt káros, jobb­oldali nézetek itt Szegeden is igyekeztek lejáratni, semmibe venni. A márciusi határozat óta megnőtt a pártmunka tekintélye, ami abban is kifejezésre jut, hogy az állami, gazdasági és műszaki vezetők közül :s mind többen önként vállaltak állandó jellegű pártmeg­bízatást. Egy részük segíti az üzemben a párt sorainak erősítését, személyesen foglalkozik a legkiválóbb dol­gozók tagjelöltté nevelésével, másrészük a szegedi tsz­ekben végez politikai felvilágosító munkát. Ezt a párt­munkát azért vállalták az elvtársak munkaidejükön túl. mert megéTtették elengedhetetlen szükségességét. Pártunk a porletárdiktatura győzelmével uralkodó párttá nőtt és tagjainak aktív társadalmi munkája nél­kül nem tudná a tömegeket egyidőben rhozgÓ6Ítani a szocializmus építésének sokoldalú feladataira. A párt tagjainak kell mindenekelőtt harcolniok a termelé­kenység emeléséért, az önköltség csökkentéséért, a ta­karékosságért. a technika fejlesztéséért, a mezőgazda­ság szocialista átszervezéséért, az őszi szántás-vetés be­fejezéséért, stb. Az a pártszervezet, amelynek tagjai nem végeznek kivétel nélkül pártmunkát, nem tudhat egyidőben jól foglalkozni a különböző kérdésekkel. Ezért el kell érni a szegedi üzemek alapszervezeteiben is, hogy a pál t­csoportok a Szervezeti Szabályzatban megszabott köte­lességük megtartására neveljék tagjaikat és adjanak nékik pártmegbízatást. Szükséges azonban, hogy a pártbizalmiak ellenőrizzék is a pártmunka elvégzését, mert ez nagyon fontos módja a párttagok nevelésének. Szegeden nem annyira a pártmegbízatásokkal, hanem inkább a megbízatások teljesítésével van hiba. Ezért az ellenőrzésre fokozottabb gondot kell fordítani; A Központi Vezetőségnek üzemi pártcsoportokról szóló határozata kimondja: „A pártcsoport tagjainak pártmegbízatásokkal való rendszeres ellátása és beszá­moltatása jeladataik teljesítéséről — a pártcsoport eredményes munkájánaik alapja... A pártmegbízatá­soknak elsősorban a termelést akadályozó tényezők fel­kutatására és kiküszöbölésére, a termelési egység kol­lektívája munkafegyelmének megszilárdítására, egy­egy pártonkívüli dolgozó politikai, szalkmai nevelésére, tagjelöltté való fejlesztésére kell irányulniok." Rend­szeresíteni kell tehát a pártcsoport megbeszéléseket, ahol a párt csoport tagjai beszámolnak pártmegbízatá­suk teljesítéséről, és a munkájuk közben szerzett ta­pasztalatokról. Ez növeli az elvtársak felelősségét, fej­leszti bennük a kommunista tulajdonságokat, ösztönzi őket a példamutatásra, a taggyűléseken és egyéb ren­dezvényeken való részvételre. Helyes megvizsgálni az ilyen pártcsoport megbeszéléseken, hogy a párttagok kötelezőnek tartják-e magukra nézve a Szervezeti Sza­bályzat pontjait a tanulásra, a pártihatározatok ismere­tére és végrehajtására, a munkában való példaadásra, munkatársaik nevelésére, a tagdíjfizetésre vonatko­zóan, stb. Csak így értik meg tökéletesen elvtársaink, hogy milyen nagy dolog a párt tagjának lenni, hogy a párt tagja csak az lehet, aki becsülettel részt vesz alapszervezetének munkájában. Leggyakoribb hiba a pártcsoportok egy részének munkájában, hogy megvárják, amíg a párttagok ma­guk kérnek pártmunkát. Ez helytelen. A pártmunka kötelező minden párttagra nézve. A pártmegbízatások kiosztásánál nem veszik eléggé figyelembe a párttagok hajlamait és képességeit. Még mindig előfordul pél­dául, hogy népnevelőknek nem a legfejlettebb, leghar­cosahb elvtársakat jelölik, hanem azokat, akik éppen kéznél vannak, vagy pillanatnyilag nincs semmilyen pártmunkájuk. Ez a munka formális és felületes. A po­litikailag kevésbé képzett elvtársaknak inkább rövi­debb időre szóló pártmegbízatásokat kell adni (mun­kamódszer átadás, faliújság készítés, rendezvények elő­készítése), állandó jellegű pártmunkát pedig azok a kommunisták végezzenek, akiknek már van elég gya­korlatuk .és elméleti tudásuk is megfelelő. Ne terhel­jünk azonban túl egyes elvtársakat pártmunkával, mert az előbb-utóbb csökkenti lelkesedésüket. Minden erővel tovább kell növelnünk a pártmunka becsületét. Ez az alapja annak, hogy a párt tagjai oda­adóan dolgozzanak a párt erősítéséért, a párt tekinté­lyének öregbítéséért. Aki a pártnak szabad idejében pártmunkát végez, vagyis önzetlenül dolgozik a párt, a nép ügyéért, annak kijár a megbecsülés az egész tár­sadalom részéről. , A forradalmi műszak eseményeiből Jobb minőségű ái'at ad az Újszeged! Kender-Lenszövő Az Üjszegedi Kender-Len­szövőben hétfőn reggel min­den üzemrészben röpgy ülé­sekkel kezdődött az ünnepi műszak, november 7 tisztele­tére. A röpgyúléseken is el­határozták, hogy még több és jobb minőségű árut adnak a hazai és a külföldi szükségle­tek kielégítésére. Hétfőn — a forradalrpi műszak első napján — alakí­tották meg a külföldre ke­rülő szövetek, ponyvák ter­melésének, minőségének ja­vítására az univerzális ex­port-brigádot. amelyben több egymáshoz kapcsolódó üzem­rész dolgozói működnek együtt. Csányi Józsefné fia­tal cérnázó, az export-brigád egyik tagja is teljesítette no­vember 7 köszöntésére tett felajánlását és terven felül jelentős exportponyva anya­got cérnázott. • A szövődé fiataljai is jól dolgoztak a forradalmi mű­szak első napján. Szabó Gi­zella például vállalta, hogy 57 ezer vetés helyett 65 ezret ér el egy műszakban. Gépé­vel 80 ezer vetést végzett. Miklós Ilona ifjúmunkás szö­vőnő felajánlását túlszárnyal­va 74 ezer vetés helyett 90 ezret teljesített gépével. A forradalmi műszakban az újszegedi gyár dolgozói még tovább növelik eredmé­nyeiket. Az októberre esedé­kes export tervnek 122%­ban tettek eleget. November 7 tiszteletére szocialista köte­lezettség vállalásukban meg­ígérték azt is, hogy 94.6 szá­zalékról 95.2 százalékra nö­velik az első osztályú áruk arányát. Ma mér — vállalá­sukat túlszárnyalva —• 96.1 százalékban első osztályú árut gyártanak. Élüzem a Jutaárugyár Uj modell a DÉMÁ-ban Munkába került a második nyugatra készülő export mo­dell is a Szegedi DÉMÁ-ban. Tűsarkos, pántos cipő lesz ez többféle színiben. A tűződe a forradalmi műszakban kezd­te meg a felsőrészek varrá­sát. Egyszerre 160 párat ka­pott a szabászattól, ebből a fajtából. Az új munkával új problé­mák, nehézségek jelentkez­tek. Nem adódott annyi, mint az előbbi 519-es modell­nél. A munkaigényesség je­lentkezett az újnál, fő prob­lémaként. A pántok tűzése nagyon igénybeveszi a tűző­nőt, akinek minden figyel­mét a munkára kell irányí­tani; Az üzemrész műveze­tője a jobb ellenőrzéssel meg­oldotta a dolgot, úgy. hogy hátrányt nem szenvedett a termelés emiatt. Az előző modell „kifutóban" van a tű­ződéböl és az újból egyre több jön a szabászattól. Ebből az új modellből 4200 párat kérnek exportra. De­cember 24-én el is kell szál­lítani a DÉMÁ-nak. Az ala­pos előkészítés, a forradalmi műszak lendülete bizonyo­san meghozza az eredményt. A Szegedi Jutaárugyár kollektívája a harmadik ne­gyedévben nagyszerű mun­kát végzett. Ennek eredmé­nyeként ismét és negyedszer­re érdemelték ki a szép és kitüntető élüzem címet. A harmadik negyedévben nőtt a termelékenység, javult a minőség, csökkent az önkölt­ség. A tervezett 99 százalék helyett 99.7 százalékban gyártottak első osztályú árut. Az önköltséget a tervezet­ten felül 1.5 százalékkal csökkentették. A gyár dolgozói élüzem­avató ünnepségüket novem­ber 6-án, vasárnap délután .4 órakor tartják meg a Tolbu­chin sugárúti szakszervezeti székházban. A Jutaárugyár dolgozói most a forradalmi műszak­ban tovább kívánják növelni eredményeiket. Erre az él­üzem cím elnyerése is lelke­síti és kötelezi őket. A szerelők kifogtak az időn Drága nyersanyagot takarítanak meg a Kenderfonóban Szép Laj06 meos és La­csán István művezető újítása nem mai keletű. Egy hó­napja dolgoznak javaslatuk szerint a Szegedi Kenderfo­nógyárban a finomító osztá­lyon. Az érdeklődés köz­pontja most ez az üzemrész. A két ember javaslatával, amit már egyszer megírt a -Délmagyarország", igen nagyjelentőségű anyagmegta­karítás mutatkozik. Az eddig 50 százalékban használt ma­gyar kenderből most 75 szá­zalékot adnak keveréskor az olasz kenderhez, amit így 50 százalékról 25 százalékra csökkentettek. A forradalmi műszak első napjával összesen 6 ezer kilogramm fonal futott le az új eljárással és az Üjszegedi Kender­Lenszövőben, ahova a fonal nagy részét már elszállítot­ták, a legnagyobb megelége­déssel nyilatkoznak, hogy megfelelő a szövésnél. Az új eljárással készített fonal szakító-szilárdságát is megvizsgálták a Szegedi Kenderben. Jóval felülmúlta a várt eredményt. Vállalta is a két újító, hogy tovább kísérletez és még jobb ered­ményt mutat fel. Erre meg­van a lehetőség. A két ki­váló szakember a kételkedők előtt még kézzelfoghatóbban akarja igazolni elgondolása helyességét. Most arra az elhatározásra jutott Szép Lajos és Lacsán István, hogy az olasz kendert teljes egészében elhagyják és csak magyar kenderből ké­szítenek fonalat. Ehhez a szakítószilárdság mérésekor kapott eredmény is megadja az alapot. Az új kísérleteket még nem kezdték meg, de foglalkoznak a gondolattal és alaposabban tanulmányozzák az eddigi eredményeket, amelyeket az újítás bevezeté­se óta elértek. Ha a megtakarítást nézzük, forint összegben igen so­kat jelent. Egy hónap alatt 44 ezer forintot az anyag­nál. * Az eredmény értékelésénél a forradalmi műszak első nap­ját is figyelembe vették. A két újítónak nem az el­ső bevált és alkalmazott ja­vaslata ez. Többszörös újítói az üzemnek. Az újítók kö­zötti versenyben is az első helyeket foglalják él. A tetthelyen. Fábiánsebes­tyén községtől másfél kilo­méterre a DÁV Marjai háló­zatépítő brigádjának tagjai leléptek az autóról. Első dol­guk volt körülnézni, kedve­zett-e az idő nekik, vagy hát­ráltatja őket. Nem sokat kiellett vizsgálódni, láthatták, hogy az eső bizony nem a hasznukat szolgálta, hanem inkább kárukat. Sár minden­felé, ahol a távvezetékekhez a betonoszlopokat akarták felállítani. Esv pillanatig tanácstala­nul álltak, mitévők legyenek. De nem azért téwezetóksze­relők, hogy ne találjanak •megoldást. Máskor is dolgoz­tak már csúnya időben, most sem ijedtek meg tehát. A bri­gádvezető, Marjai Sándor gyorsan határozott. Ha mára­sár miatt nem tudnak mo­zogni a daruskocsival — pe­dig a másfél kilométeres sza­kaszon kész akartak lenini a betonoszlopok felállításával — máshoz kezdenek. Tétle­vember végére be kell kap­csolni a községbe a villanyt. Így vállalták. Megbeszélte Marjai Sándor a brigáddal, hogy .szerelvényeznek" ad­dig, míg az idő javul. Ez annyit jelent, hogy előkészítő munkálatokat csinálnak; töb­bek között kereszttartókat­szerelnek az oszlopokra. Ar­ról is szó volt, hogy majd másnap az oszlopállítást vég­zik el. Iparkodott a brigád s aznap 30 oszlopot szerelvé­nyeztek fel. Másnap az idő kedvezett volna, de megint közbejött valami. A darukocsit sürgő­sen máshova kellett irányí­taná az építési osztálynak; Így a Marjai-brigád megint nem kezdhette meg az előző napra tervezett munkát. Gon­dolkodásra nem sok idő ma­radt most sem, mert a mun­kának haladni kell. Ezért a faoszlopok felállításával van­nak most elfoglalva és a ve­zetékterítéssel. addig, míg a daruskocsi másik munka­nül nem ülhetnek, mert no-1 helyen fel nem szabadul. Emlékünnepségek Szegeden a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója alkalmából Az MDP Szeged Városi Végrehajtöbizottsága, a vá­rosi tanács és az MSZT városi titkársága rendezésében november 6-án, vasárnap este 7 órai kezdettel a Nemzeti Színházban díszünnepély lesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója alkalmából. Ünnepi beszédei. Komócsin Zoltán elvtárs mond, az MDP Központi Veze­tősége Reviziós Bizottságának tagja és a Központi Ve­zetőség agitációs és propaganda osztályának vezetője. Az ünnepély második részében művészi műsor következik a színház zenekarának, művészeinek és balett-táncosainak közreműködésével. Hétfőn, november 7-én délelőtt 11 órakor a Városi Tanácsnál gyülekeznek az évforduló alkalmából rende­zendő koszorúzást ünnepségek részvevői, hogy megkoszo­rúzzák a szovjet hősök emlékműveit. A Szőrme- és Bőrruhakészítőben Almási Lajosné szűcs-gépet kezel a Sze­gedi Sz'órme- és Börrukakészitöben. Novem­ber 7-re vállalta, hogy minőségi eredménye 98 százalék lesz. A forradalmi műszakban most 99 százalékos minőség mellett 135 szá­zalék a teljesítménye. Pleyer Istvánné kiváló dolgozó több munkában járatos a Szőrme- és Bőrruhaké­szitöben. Most szabó-gépen dolgozik és 160 százalékot teljesít, 99 százalékos minőséggel. Elért szép eredményét ezután is tartani akarja. A J

Next

/
Thumbnails
Contents