Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-10 / 264. szám

PRÖLETARJAÍ AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTS A G A N A K LAPJA XI. évfolyam, 264. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL* MOLOTOV SZOVJET KÜLÜGYMINISZTER ÜJ JAVASLATOT TERJESZTETT A NYUGATI KÜLÜGYMINISZTEREK ELÉ (2. oldal) KÉSZÜLŐDÉS A TÉLRE AZ ÜJSZEGEDI KENDER-LENSZÖVÖBEN I (3. oldal) EGY MAI KÖLTŐ KOZMIKUS ŰTJARÓL (4. oldal) Csütörtök, 1955. november 10. ^ A szegedi üzemek áruinak exportja Megélénkült a nemzetközi kereskedelem, s az ©gyes országok árui most a korábbi időknél fokozottabban gazdát cserélnek. A kereskedelmi élet élénkülése fele­lősséget és megnövekedett feladatokat jelent az egész magyar ipar számára. Hogy a magyar áruk a világpia­con még kedveltebbek és versenyképesebbek legyenek, szükséges az egyes gyártmányok korszerűsítése, minősé­gük javítása, a választék bővítése. Szűkebb hazánk. Szeged ipari üzemei közül is szá­mos a hazai szükségletek kielégítésével együtt külföldi országokba is termel. Városunk gyárainak árui fellelhe­tők a nemzetközi kereskedelemben és mind a népi de­mokratikus, mind a kapitalista országokba szállítunk a textilipari, élelmiszeripari és cipőipari üzemekből. Az exportra szükség van, nagyon fontos, s az ország és a népe javát, érdekét szolgálja. Tudni kell, hogy a kül­földre került magyar árukért cserébe fontos nyers­anyagokat is kapunk, s az export mindenképpen azért történik, hogy tovább gyarapítihassuk a hazát, előre haladjunk, még inkább kielégíthessük a fokozódó anyagi és kulturális igényeket. Ebből adódik, hogy a szegedi üzemekben nagy a jelentősége az export-ter­vek teljesítésének, túlteljesítésének. Természetesen en­nek a munkának úgy kell történni, hogy a gyárak egyéb tervkötelezettségüknek is mindenben eleget te­gyenek. A párt útmutatására Szeged gyáraiban is történ­tek intézkedések az új technika alkalmazásáért, a jobb gyártási eljárások meghonosításáért. Jelentős, de ilyen vonatkozásban azért mégis kezdeti sikerek születtek. A hazai és a külföldi igények kielégítése megköveteli, hogy szüntelenül munkálkodjunk az üzemek korszerű­sítéséért, elsősorban a helyi tartalékok, lehetőségek kihasználásával. A megtorpanás itt is visszafejlődést jelent, s káros az országnak, dolgozó népének. Az Üze­mek párt- és szakszervezeteinek, a gazdasági vezetők­nek mindig elő kqll segíteni, hogy jobb technológiáyal jobb, modernebb áru készüljön olymódon, hogy az elő­állítási költségek ne szökjenek fél. Van-e erre mód? Igen, vgn! Csak az kell, hogy felfedjük a lehetősége­ket és ki is használjuk azokat. A nyugati országok megrendelői új követelményt támasztottak nemrégi­ben az Űjszegedi Kender-Lenszövőben készült pony­vákkal szemben. A kívánság az volt, hogy a ponyvákat fehérre impregnáltán küldjék. Sikeresen megoldották az űjszegedi üzemben a ponyvák fehérre vaíó impreg­nálását, elismerésre méltóan eleget tettek a megrende­lők kívánságának. Helyesen a viharkabátok és a pony­vaféleségiek választékát is bővítették; Az Űjszegedi Kender-Lenszövőben is nagy gondot fordítanak az ex­port-terv teljesítésére. Jól, a negyedévi export-tervnek mindig határidő előtt eleget tesznek. A november 7 tiszteletére folyó forradalmi műszakban pedig a minő­ség további javítására megalakították az univerzális export-brigádot, amelyben több egymáshoz kapcsolódó üzemek dolgozój működnek együtt. Nincs azonban minden rendjén Szeged exportra termelő üzemeiben. A DÉMA Cipőgyárban elmaradás mutatkozik az export-tervek teljesítésében; A gyáron belíjli okok mellett az elmaradás nem kis mértékben adódik a felsőbb gazdasági szerv, nevezetesen a Cipő­ipari Igazgatóság nem kielégítő, kapkodó intézkedései­ből. Legutóbb többször módosították azt az új modellt, amelyet nyugati országba kell készíteni. Ez a munka folyamatában új, meg új változást jelent a gyárban, s nyilvánvaló, fékezi a termelést. Követelmény, hogy az üzemek felsőbb gazdasági szervei is alaposabbá, jobbá tegyék munkájukat, s ne forduljanak elő olyan hibák, mint a DÉMA esetében. Minden szegedi üzemben szük­séges a belföldi ós külföldi szükségletek kielégítésére kerülő áruk minőségének további javítása is. Az áru értékének nagyobb része az anyagköltség. Ezért takarékoskodnunk kell mindenféle anyaggal. Mit jelent ez a takarékoskodás? Azt, hogy harcolunk a selejt ellen, méginkább több elsőosztályú érut készí­tünk, nem pazaroljuk feleslegesen az anyagot. Adjunk meg mindent, ami szükséges a jóminőséghez, de egy dekával sem többet! Az Űjszegedi Kender-Lenszövő­ben és a többi szegedi üzemben növeljük az anyagta­karékosságban elért eredményeket. Itt is. mint az új technika alkalmazásában, a választék bővítésében és a minőség javításában nagy a szerepük a technológusok­nak, a műszaki dolgozóknak. Nekik kell példát mutatni és segíteniök a fizikai munkásokat abban, hogy még szélesebben kibontakozzék alkotó készségük, a jobb munkáért. A dolgozók javaslatai — számtalan példa bizonyítja — a jobb munka szolgálatában állnak. A szegedi üzemeknek a többi tervfeladatokkal együtt maradéktalanul eleget kell tenni az export-kö­telezettségeknek. Nem lehet, nem szabad, hogy az üze­mek adóssággal kezdjék meg a következő évet — má­sodik ötéves tervünk „indulását". Már most kell gon­dolni az 1956-os év jó megkezdésére, előrelátó intézke­déseket téve. Biztosítsuk az üzemekben a terv minden mutatójának végrehajtását, különös figyelemmel az expcrt-kötelezettségek teljesítésére, túlszárnyalására. Szeged és a szegedi járás életéből Naponta jelentik a szegedi járás községeiből az őszi vetés befejezését A kedvező időt kihasznál­va befejezéshez közeledik az őszj vetés, amelynek érdeké­ben továbbra is nagy erőfe­szítést fejtenek ki a pártszer- . vezetek és a községi taná- ! csok. A vetésterv teljesítését I eddig a szegedi járásból a kö- : vetkező községek jelentették: Bordány, CsengeJe, Doma­szék, Mórahalom, Pusztamér­ges, Üllés, Zsombó. Egészen közel állnak a vetés befeje­zéséhez Ásotthalom, Öttö­mös, Csórva, Szatymaz és Forráskút dolgozói is. A termelőszövetkezetekben is előrehaladt a vetés. A Sövényházi-, a Mórahal­mi-, a Kisteleki-, és a Pusz­tamérgest Gépállomás kör­zetében a tsz-ek már telje­sítették vetéstervüket. A Sándorfalvi Gépállomásról viszont ezt írja Németh Lász­ló pórttitkár elvtárs: „Az őszi idényben eddig gépállomásunk az utolsók kö­zött kullogott. Kaptunk is ezért több helyes bírálatot gz újságtól. A bírálat is hozzásegített bennünket, hogy javítsunk munkánkon. Egyes terüle­teken máris komoly előre­haladást sikerült elérni. A vetést befejeztük mindkét szatymazi tsz-bep: A Szabad­ságban és az újonnan alakult Lenin TSZ-ben, A szintén újonnan alakult dóci Vörös Csillag TSZ-ben az utolsó tíz napban az esős időjárás elle­nére a nehéz kötött talajon 30 holddal növeltük a búza vetésterületet és november 10-ig itt is befejezzük a ve­tést. A sándorfalvi Rózsa Fe­renc TSZ-ben az utóbbi 5 nap alatt mintegy 70 hold vetőszántást végeztünk el és 22 hold búzavetést. Igen komoly feladat előtt ál­lunk az algyői Űj Élet TSZ­ben, ahol legjobban késlelteti munkánkat az időjárás. Azonban mindent elköve­tünk, hogy ebben a szövetke­zetben is gyorsuljon a vető­szántás és az őszi vetést mi­előbb elvégezzük." Ez a levél azt mutatja, hogy a hibák felismerése és a kommunista önkritika nagy segítség a hibák leküzdésé­ben. De hasonló levelek. éf> állapítottuk meg, hogy 96— 98 százalékra óíl a terv tel­jesítése. Fzzel azonban nincs arányban a befejezett veté­sek bejelentése, mert — no­ha rendelet van rá — szá­mosan elmulasztják a vetés befejezését jelenteni a ta­nácsnál. Ezért november 6­án és 7-én a tanács dolgozói a határt járták, s ennek alapjón két nap alatt 300 dolgozó paraszt jelentette egyéni vetésterve teljesítését. A hátralévő bejelentések egy-két nap alatt megtörtén­nek és községünk a vetésterv teljesítését jelentheti," Megkezdődtek Szegeden a magyar-szovjet barátsági körök előadásai Szeged üzemeiben, hivata­laiban és intézményeiben több mint kétezren jelentkez­tek a magyar—szovjet ba­rátsági körök előadásaira. Különösen sok helyen kérték "Az atom az ember szolgála­tában* című előadássorozat megtartását. Nagy az érdek­lődés a szovjet irodalomról és zenetörténetről szóló is­mertetések iránt is. A ba­rátsági körök első összejöve­teleit ezekben a napokban tartják. Két új üvegház építését kezdték meg a Táncsics TSZ tagjai A ságváritelepi Táncsics Termelőszövetkezet tagjai kéznek a szegedi járás más j két új üvegház építését kezd­részeiből is. Balástyáról írja j ték meg a napokban. A 25 Boldizsár elvtárs a követke­zőket: „Kötelező vetéstervünk 5280 hold, de a dolgozó parasztság az egyik tervismertető tanács­ülésen vállalta, hogy a tervet 82 holddal túltel­jesíti. Ezt már részben tel­jesítették is, mert a határjárás során azt Jól dolgoztak az ünnepek alatt a termelőszövetkezetek tagjai A kübekházi "Sarló-Kala­PÓcs* TSZ új elnöke szóm­ba tan délptán a késő esti órákig járkált a faluban, sorra látogatta a tsz tagjait­Mindenkivel arról beszélt; valamennyien dolgozunk az ünnepek alatt, befejezzük a vetést. A szövetkezeti tagok hallgattak az elnökre. Sokan már szombat este kimentek vetni. A reggel még a búza­földeken találta az embere­ket. Szép munkát végeztek a tsz-ben dolgozó deszki trak­torosok is, akik egész éjjel dolgoztak, s reggel csak rö­vid időre álltak meg. Hétfőn késő estig folytatták a mun­kát, és a nagy évforduló tisz­teletére megszületett a győ­zelem: befejezték a vetést. Négyszáz hold búzájukból közel 200 holdat szombaton éjjel, vasárnap és hétfőn ve­tettek el. November 7-én a szőregi "Petőfi*, a gyálaréti "Kom­szomol* TSZ-ben is befejez­ték a vetést. A deszki "Kos­suth" TSZ gabonaföldjein is dolgoztak vasárnap és hétfőn a gépek. Az alacsonyabb fek­vésű sáros földeken azonban nem lehetett géppel vetni. Arra már nem várfiatunk, hogy felszáradjon a sár •— mondották a tsz tagjai — s ahol géppel nem lehetett, ott kézzel vetettek. A Kisteleki Gépállomás vezetősége megfeledkezett a isz-ek segítéséről A kisteleki Felszabadulás és csengelei Lenin TSZ-ben pedig a csengelei Lenin Termelőszö- j hat hold föld vár bevetésre. A vetkezetnek kivétel nélkül ma­gas fekvésű, homokos földje van. Mindenki tudja; ezeken a földeken még esőben is lehet szántani, vetni. A két termelő­szövetkezet mégis lemaradt a vetési munkákkal. Mi az oka ennek? A Kisteleki Gépállomás ve­zetősége, maga Laki Imre elv­társ, a gépállomás igazgatója is megfeledkezett arról, hogy felelősek a körzetükben lévő tsz-ek eredményeiért, s a kü­lönhöző munkák elvégzéséért. A gépállomás vezetősége eddig azzal védekezett: azért nem haladtunk a munkával, mert a tsz-ek tagjai nem igyekeztek a betakarítással. Ez a védekezés elfogadhatatlan- A gépállomás­nak a szántáson és vetésen túl, segítséget kell nyújtani az őszi betakarítási munkák megszer­vezésében is. E kötelességének a Kisteleki Gépállomás csak részben tett eleget. A Felszaba­dulás TSZ-ben még 32 hold, a Kisteleki Gépállomás vezetősé­ge sürgősen intézkedjen, hogy ezek a szövetkezetek is mielőbb jelenthessék a vetés befejezé­sét. méter hosszú és három és fél­méter szóles üvegházakba be­vezetik a gőzfűtést is. Az egyenként 52 négyzetméter nagyságú üvegházak világí­tását neoncsövekikel oldjak meg. A világítás elősegíti majd az Üvegházakban ne­velkedő konyhakerti és vi­rágpalánták gyors fejlődését. A Táncsics Termelőszövetke­zet a jövő gazdasági évben már nemcsak konyhakerté­szettel, hanem virágtermelés­sel is foglalkozik. Szálkái Károly Új cukrászda új étterem Szegeden A Szegedi Vendéglátó Vál­lalat a városi tanács keres­kedelmi osztályának segítsé­gével ujabb szórakoztató, a dolgozók kényelmét biztosító cukrászdát és éttermet adott át kedden délután Rókus dolgqzóipak. 110 ezar forintos költséggel nagyon szép cuk­rászda-eszpresszó nyílt a Ru­hagyárral szemközti volt Ital­bolt helyén. Ugyancsak a Ruhagyár közelében, a Kos­suth Lajos sugárúton söntést és éttermet nyitottak meg. A két szórakozóhelyet az Építő­ipari Szövetkezet dolgozói és a Vendéglátó Vállalat kar­bantartói másfél hét alatt ké­szítették el. A cukrászda­eszpresszó ' a legmodernebb, kényelmes berendezéssel van ellátva: kárpitozott csőbúto­rok, csipkefüggönyök, hangu­latlámpák — hasonlóképpen az új étteremben is vadonat­új berendezés várja a vendé­geket. Mind az étterem, mind pedig a cukrászda — amely az első a III. kerületben! — harmadosztályú; olcsó áron fogyaszthatnak süteményt, étejt, italt városunk e terü­letén lakó dolgozók. A szegedi termelőszövetkezetek is csatlakozzanak a tejtermelési versenyfelhíváshoz A Földművelésügyi Mi­nisztérium és az Állami Gaz­daságok Minisztériuma nem­régen egy évre szóló tejter­melési versenyt hirdetett az ország állami gazdaságai, termelőszövetkezetei között. Ebben a versenyben nemcsak tsz-ek és állami gazdaságok, de egyénileg dolgozó parasz­tok is részt vehetnek. A leg­több szegedi termelőszövetke­zetnek megvan a lehetősége Űi gépcsoport szerelése ahhoz, hogy ebben a nagy­jelentőségű tejtermelési ver­senyben résztvegyen. Csak az kell, hogy a szövetkezetek vezetőségei foglalkozzanak az üggyel, tárgyalják meg a te­henészekkel a versenyfelté­teleket s a versenyben való részvételt jelentsék be a me­gyei törzskönyvezési felügye­lőségnél. Ugyancsak a Földművelés­ügyi Minisztérium és az Ál­lami Gazdaságok Minisztériu­ma november 15-ével kezdő­dően egy éves országos gyap­jútermelési versenyt hirdet. A szegedi tsz-ek közül külö­nösen a Felszabadulásnak és az Alkotmánynak minden lehetősége megvan ahhoz, hogy ebben a versenyben szép eredményeket érjenek el. A jelentkezés határideje 1955. november 15. .Nagymamák találkozója" A szegedi MNDSZ városi elnöksége november 13-án. va­sárnap délután fél 4 órai kez­dettel az MNDSZ városi tit­kárságán (Sztálin sétány 7.) „Nagymamák találkozója" né­ven összejövetelt rendez. Domaházi Antal műszaki vezető irt,nyitásával I'a.jn Az összeÍöveíe'.en °™k a Dezső es Czuth József szerelik a Szogedi Víz- és Csator. naSümamák vesznek részt, akik naművcknél az új szennyvíz kiemelő és tartalék-áramfej- unokájukat nevelik és gondoz­fejleszto gépcsoportot. 1 zák a szülök helyett.

Next

/
Thumbnails
Contents